Magyar Elet, May 16, 1981

              jL-- t w J í HUNGÁRIÁN LIFE %"
AVffl sokaság :Í5p:
hanem Lílek
$ szabad nép lesz
(i
tsuda dolgokat MAGYAR ELET Lírgwt
Candian
Indtxnftnl
fltckly
BERZSENYI In tht lliuigirúm Lapgutge
Vol 34 20 XXXIV évfolyam 20 szám 1981 Május 16 Szombat Ara: 40 cent
Az észak-atlan- ti szövetség 15 külügyminisztere Rómában találkozott
Keményhangú NATO jegyzék
A lengyel reform-mozgalo- m sikerei
Reagan elnök mérsékletre intette Izraelt mert félős hogy a Szíria által
Libanonba telepített szovjet mintájú "SAM—6" rakétakilövő támaszpontok
esetleges megtámadása végiilis újabb közel-kele- ti háborút robbanthat ki —
Tostai alkalmazottak Charles angol trónörökös címere érkezett csomagban
pokolgépet találtak melyet a Scotland Yard különleges osztaga tett ártalmat-lanná
Egyébként a walesi herceget különlegesen felháborította az a tény
hogy a menyasszonyával Lady Dianával folytatott interurbán telefonbeszé-lgetései
lehallgatták melyben — a hírek szerint — a herceg távolról sem a
legudvariasabb formában nyilatkozott ausztráliai vendéglátó gazdáiról —
El Salvadorban az áldatlan testvérharc a héten újabb 34 halálos áldozatot kö-vetelt
— Spanyolországban 1981 február 21 — azaz a felresikerült jobboldali
puccs ÓU 24 politikai gyilkosságot követtek el! — „A Giscard—IMittcrand
francia elnökválasztási párharc kimenetele hajszálon múlik" — mondják
Párizsban — Svédországban a törékeny kormány-koalíci- ó felborulással fenye-get
mert a konzervatív miniszterek nem hajlandóak együttműködni a jövedel-mi
adó javasolt reformjával kapcsolatban és félős hogy az egy mandátumos
koalíciós többség nem lesz elegendő a szociál— demokrata— kommunista-ellenzé- k
hatalomra törésének meggátolására — Bermudában az állami alkalmazot-tak
bérkövetelései „megölik az idegenforgalmat" — mondotta Dávid Gibbons
miniszterelnök
KÓMÁBAN A NATO
VÉGRE
EGYETÉRTENEK!
A North Atlantic Tr'caty
Organization (NATO) nyu-gati
katonai szövetség tag-államainak
külügyminiszte-rei
Rómában' adtak találko-zót
egymásnak legfőképpen
attól a céltól vezérelve
IW ' ' Iinörrsvszch—ant giolják_a Szovjet
unióval szemben alkalma-zandó
együttes politikai
vonalvezetést a dialógus
megnyitásától kezdve az
„crcttentés" számbajö-het- ö
eszközeinek megtár-gyalásáig
A külügyi NATO konfe-rencia
berekesztése után ki
adott közlemény érdekes
módon két különböző han-gon
szólal meg mert egy-részt
kicsendül belőle az
Egyesült Államok új admi-nisztrációjának
keményebb
hangja másrészt tükrözi az
európai szövetségesek dé-tente-p-árti
enyhülékenyebb
hangvételét is
A NATO közlemény köz-vetlenül
felszólítja a Szov
A magyar szamizdatból:
jetuniót arra hogy „mel-lőzze
az aggasztó katonai
felkészülést"
és mondjon le a megfélem-lítésre
és az aggodalom fel-kellésére
alapozott taktiká-járól
(Könnyű azt monda-ni!)
Az európai NATO tag-államok
mindenesetre alá-írták
akeményhangu ame-rikai
fogalmazási! jegyzé-két
mert egyrészt Reagan
olyan értelmű leveletirt
Brczsnycvnck mely a S ALT
tanácskozások újrafelvételét
javasolta még ebben az év-ben
azzal a céllal hogy köl-csönösen
megtárgyalják
az Európába telepített
nukleáris fegyverek csök-kentésének
kérdését
A LENGYEL
REFORMMOZGALOM
SIKERE
Az egész szovjet blokk
területén nem volt ilyen
szokatlan május elsejei ün-nepség
Szinte hihetetlen de
Varsóban nem cipellek a fel-vonulók
sem Marx sem Le-nin
képeket Tribünt sem
emeltek a párt-korifeus- ok
számára Ezúttal nem tar-tottak
véget nem érő beszé-deket
ráadásul
a Politbüro 11 tagja is ka-lap
nélkül menetelt a mun-kásokkal
együtt a szemer-kélő
csőben Az egyik bá-muló
lengyel újságíró meg
Is jegyezte: )A megújho-dás
megcáfolhatatlan je-lét
látom ebben a gesztusb-an!"--
- Két nappal a május 1- -i
felvonulás "elölt Stanislaw
Kánia pártvezér 19 órás 'ma-ratho- ni
ülésen újra gyako-rolta
a lengyel mintájú kö-téltáncot
hogy az ország
több demokráciát igénylő
követeléseit valahogy össze-egyeztesse
a' szovjet követel-ményekkel
melyek végén
csattanhat az ostor azaz ha
Lengyelhonban cáfolják a
párt vezető szerepét azeset-be- n
lecsaphat a Brczsnycv-cl- v
fenyegető Damokles
kardja
Kaíu'a a "Szolidaritás"
szabad szakszervezetet mi-lió- s
munkáslömegek függet-len
testületeként pozitívan
értékelte hozzátéve hogy
többszázezer párttag is köz-reműködik
a Szolidaritás ke
A jelenlegi lengyel sztrájk-hullá- m — ugyanúgy mint 1956 1970
' 1976bcs 1978 niunkásmegmozdulásai — arról tanúskodik hogy Keíct-Közép-Európáb-an
a társadalmi harcok középpontjában a munkásosz-tály
áll Mint az 1956-o-s magyar forradalomban most is bebizonyq
sodott- - hogy mindennemű politikai ellenállásnak végü)is- - a munkások
fellépése ad nyomatékot s hogy semmi sem fenyegeti jobban a párt-állam
mindenhatóságát mint a munkások összefogás az ellenzéki'
értelmiséggel Érdemes ebben az összefüggésben fölidézni a magyar
munkások 1956-o- s küzdelmét
E küzdelem során ott is megalakultak — október 31-é- n — a párt-tól
és államtól független szabad" szakszervezetek de nem (mini Len-gyelországban)
a hivatalos szakszervezetekkel párhuzamosan hanem
azok helyére lépve Ám a munkások forradalmi harcát Magyarorszá-gon
nem a szabjad szakszervezetek hanem a munkástanácsok szervez-tek
Munkástanácsok 'alakításának gondolata már hónapokkal a forra-dalom
előtt felmerült és szinte magától értetődő volt hogy 'az október
23--i tüntetés előestéjén az ellenzéki értelmiségieket tömörítő Pétöfi-kö- r
követelései közé sorolta: Munkásigazgatást az üzemekben! Az első
munkástanácsok a tüntetés másnapjának október 24-éne- k reggelén
alakultak meg: -- Budapesten az Egyesült Izzóban Nagy-MÍskolc- on a
diósgyőri MAVAG-ba- n Október 26-á- n az ország legtöbb gyára már a
munkástanácsok kezében volt és megalakulásukkal szinte párhuzamo-san
magasabb egységekké kezdtek szerveződni: Nagy-Miskolco- n 25-é- n
Győrben 26-á- n jött létre a város gyárait összefogó városi Veszprém
megyében 26-á- n Baranya megyében'28-á- n a központimegyei munkás-tanács
végül Budapesten október 31-é- n összeült a munkástanácsok
parlamentje amelyen már az 'alakuló Parasztszövetség is képviseltette
magát „Látjuk hogy a cselekvés jclcmi körülményeiből hogyan bon-takozik
ki az elkülönült egységek szövetségének föderális elve— irta
erről korunk egyik legjelentősebb politikai gondolkodója a német-- 1
amerikai Hannah Arendl — tij-elem- i köztársaságokon alapuló politi-kai'
testületet hoztak létre s az így létrejött központi hatalom nem
fosztotta meg alkotó részeit eredeti hatalmuktól"
A követelések már kezdetben hasonlók voltok s a' munkástanácsok
emiitett parlamenti ülésére végleg kikristályosodtak! 'az ország füg
£&4W5?üiii -- v
Zavargások Észak-Iro- r
belén belül
Ami a leggyökeresebb
reformot illeti az valóban
meghökkentő meglepetés
az orthotlox marxisták
számára mivel a július
11— lí) között rendelendő
pártkongresszusra a pált-tagok
első ízben küldenek
delegátusokat közvetlen
szavazás útján
USA-JA- PÁN
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Zcnko Suzuki japán mi-niszterelnök
Washingtonban
magától Reagan elnöktől ér-tesülhetett
arról amit mar
régen tudott: az Egyesült
Államok elégedetlen Japán
jelenlegi katonai felkészült-ségével
Olyan időszakban
amikor az USA rendkívüli
erőfeszítéseket tesz ezen a
területen elvárhatja hogy
Tokió is megkezdi a szövet-ségeshe- z
méltó és illő ará-nyos
katonai felkészülést
— hangzott az intés
Suzuki washingtoni látoga-tása
után Kanadába is el-látogat
JOBBOLDALI
TÜNTETÉSEK
MADRIDBAN v
A Reuter jelenti misze-rint
Madridban a spanyol
jobboldal arra használta fel
Andrcs Gonzalcs de Suso tá-bornok
temetését hogy a je-lenlegi
kormány ellen tün-tessen
és katonakormány lé-tesítését
követelje
(De Suso 62 éves tábor-nokot
nemrég városi geril-lák
gyilkolták meg —
Szerk)
A többszáz tüntetőből
álló jobboldali tömeg a De
Suso holttestéi vivő nyolc
tábornok mellé felsorakoz-va
többek között annak a
"Guardia Civil" (polgárőr-ség)
tábornoknak a szaba-don
bocsátását is követelte
akit az emlékezetes kudar- -
szagban
Párhuzamok és eltérések
ba fulladt szélsőjobboldali
puccs elfojtásakor — fő
szervezőként — letartoztat-tak
VÉRES ZAVARGÁSOK
ÉSZAK-ÍRORSZÁGBA- N
Miután Bobby Sands G3
napi tüntető éhségsztrájkja
során — az IRA szerint —
mártírhalált halt
az ország közvéleménye
jogosan tartott attól hogy
a már annyi halálos áldo-zatot
követelt testvérharc
újult erővel fellángol
És'ak-lrorszá- g területen
Valóban úgy is történt:
Belfastban és Londondcrry-be- n
22 személy megsebe-sült
Dublinban az ír Kö-ztársaság
fővárosában az
IRA-v- al rokonszenvező fia-talok
csoportja mintegy
száz gépkocsit felgyújtott
majd pusztító rombolásba
kezdett az üzleti negyedben
!
A kivonuló rendőrség oszta
gait az úttestről felszedett
macskakövekkcl dobálták
meg
A "Maze" börtönben —
ahonnan Sands múmiasze-riie- n
összeaszott testét ha-zavitték
— Francis Hughes
emberölés vádjávai elitéit
rab 53-i- k éhségsztrájk nap
jába lépett Raymond
McCrccsh és Patrick O'Ila-r- a
rabok is már a 48-i- k nap-ja
nem vettek magukhoz
ételt
i i
Margaret Thatcher brit
miniszterelnök-asszon- y meg-alkuvást
nem tűrő hangon
jelentette be a parlament
plénuma előtt hogy a kö-zönséges
bűnözésért elitélt
személyeknek semmiképpen
nem adható meg a politikai
fogoly státus mert az
— Thatcher szavai sze-rint
— azt jelentené hogy
„engedélyt adnánk nekik
újabb gyilkosságok elkö-vetésére"
f
getlenségét akarták nyugati mintájú parlamentáris demokráciát —
többpárt-rcndszerr- el szabad választásokkal szabad sajtóval szólás-szabadsággal
független szakszervezetekkel — egyszersmind azonban'
munkástanácsokat országos munkástanáccsal Vagyis a politikai
rendszert illetően két elvet képviseltek egyforma verővel: a parlamen-táris
demokráciát és az önkormányzatot Nem akarjuk a párt uralmát
a munkástanácsok uralmára cserélni — mondta néhány héttel később
a nagybudapcsti (munkástanács egyik vezetője Báli Sándor — nem
akarjuk a munkástanácsok uralmát az egész társadalomra kényszerí-teni
A munkástanácsoknak ez az állásfoglalása megmutatja hogyan
értelmezték" azt a szabadságot amelyért a forradalom küzdölt Olyan
politikai rendszer kiépítésére törekedtek amelyben nem létezik kor-látlan
hatalom s amely éppen ezért a parlamentarizmust az önkor-mányzattal
ötvözi
Ezzel elutasították azt a törekvést is hogy az általuk óhajtott
társadalmat erőszakkal építsék föl Másfél századon át Európa nagy
részében a francia jakobinusok iminiájára képzelték el a forradalmat
valahogy úgy hogy a forradalmár kisebbség mely ismeri az üdvösség
útját ezt terrorral kényszeríti 'a társadalomra A magyar munkások
az ötvenes évek elején alapos leckét kaptak a kisebbségi uralomból
és a kikenyszeritett üdvösségből éppen az ellen lázadtak föl s nem
kívánták a megélt rosszat ellenkező előjellel megismételni Alapbeál-litoltságuk- al
klasszikuson fogalmazta meg Báli Sándor (ö is egyike
azoknak akiket 1957 táján életfogytiglani börtönre-itéltek- )
A munkásigazgatás 1956 október végén életbe léptetett elve a dol
gozokat tette a' termelő eszközök tényleges tulajdonosává A gyár a
munkásoké — 'mondja a munkástanácsok október 31-é- n összeült parla-mentjének
határozata És tovább: A vállalat legfelsőbb szerve a dol-gozók
által demokratikusan megválasztott munkástanács A műn
kástanács választja az igazgatót és a gyár vezetőit A vállalatot
irányító igazgató a munkástanácsnak felelős A munkástanács dönt
a tervekről a bérek szintjéről stb
(Folytatás az ötödik oldalon)
Bartók és 1956
Bartók Béla (1881—1945) a XX szá-zad
egyik legkimagaslóbb zeneszerzője ha-lálának
100 évfordulójáról az egész vilá-gon
megemlékeztek Mind keleten mind
nyugaton hangversenyek ünnepségek soro-zata
hirdette a zseniális magyar komponis-ta
zenetudós és zongoraművész maradan-dó
nagyságát amelyet a nemzetközi zenei
élet Pantheonjában elfoglal
A Magyarok Világszövetsége (más né-ven
„hazacsalogató csúcsszervezet") pom-pás
alkalmat látott két nevezetes történel-mi
évforduló összehangolásában: mivel
1981 a Bartók Centennárium mellett egy-ben
az 56-o- s Magyar Szabadságharc 25
évfordulója is kézzelfogható megoldásnak
tűnt hogy a Bartók ünnepségek reflektor-fénye- s
hangsúlyozásával az 19515 negyed-százados
évfordulójának fényét elhomályo-sítsák
A Világszövetség elnökének ismert
véleményét próbálták érvényesíteni: „A
kultúra számunkra csupán politikai eszköz
az emigráció egységének megosztására"
Ebből az elnöki elvből kiindulva a Világ
szövetség mindent elkövetett hogy semle-gesítse
56 negyedszázados évfordulóját
megfeledkezve arról hogy Bartók végren-delctile- g
tiltakozott az ellen hogy 'ham-vait
Magyarországra szállítsák mindaddig
amíg a kommunista rezsim marad ural-mon
A kanadai állami kezelésben lévő CBC-T- V
március minden napján Bartókot ját-szott
Ezenkívül ambiciózus Bartók kopro-dukció- s
TV-műso- rt készíttetett két elsőran
++fi++4r++1H+++4++++WW++W+'f+++++'t+l
LESZEK
Tézisek reményről
reménytelenségről
(A marxista indulása Klokawski aki
1952-t- ől 1968-i- g a varsói egyetem filozóf-ia-
tanára volt a mai Kelet-Közép-Euró- pa
legismertebb politikai gondol-kodója
A Lengyelországot a hatvanas
evek végén elborító nacionál-boiscvist- a
hulláin kényszerítette távozásra 1969-be- n
negyvenkét éves korában Jelen-leg
Oxfordban él és szoros kapcsolatot
tart a varsói demokratikus ellenzékkel
Filozófiai írásai a világ minden nyel-ven
megjelennek Alábbi „téziseit''
1971-be- n tette közzé lengyelül)
Foglaljuk össze röviden azokat a főbb
érveket amelyekkel azt szokták bizonyíta-ni
hogy a kommunista társadalmi rendszer
jelenlegi formájában mcgrcformálliatatlan
E tétel szerint a rendszer fő társadalmi
funkciója az apparátus ellenőrizhetetlen
egyeduralmának fönntartása semmilyen
változás amely az intézményekben vagy a
tényekben eddig végbement illetve még
elképzelhető nem változtat ezen az alap-elven
márpedig ez szabja meg az uralmon
lévők politikai és gazdasági -- intézkedéséit
cgy despotikus hatalom monopóliumát nem
lehet részlegesen felszámolni (ez szinte
tautológia : a monopólium már természeté-nei
fogva sem lehet „részleges") Így hát
minden volt és lehető változás lényegtelen
és5 könnyűszerrel visszavonható hiszen' nem
az egész mechanizmu1
széthullása 'nélkül A rendszer alapvett
funkciója állal megvont határokon belü
nem lehet kielégíteni sem a munkásosztály
sem az értelmiség alapvető elvárásait ön
szabályozásra képtelen merev 'organizmus
sal állunk szemben amely csupán roppant
katasztrófák hatása alatt képes megváltoz
ni ilyenek ugyan történnek időről-időr- e dí
felszínes engedményeken és az' uralkodó
klikken belüli kivüi
nem hagynak nyomot s
A szó szoros értelmében vett-sztaliniz-m- us
vagyis a véres és feltétlen egyszemé-lyi
zsarnokság volt a rendszer gyakorlati
elveinek legtökéletesebb megtestesülése a
későbbi változások nevezetesen a kormány
zati terror jelentős enyhülése ugyan sokat
javítottak az egyének biztonságán' de mit
sem változtattak a rendszer önkényuraim4
természetén és nem korlátozták az 'elnyo-más
meg a kizsákmányolás sajátosan szo-cialista
formáit e társadalmi
rendszer alapvétő funkciói a1 társadalom el-len
irányulnak ez pedig meg van fosztva
ti önvédelem minden intézményes formá-jától
csak erö'zakos változás lehetséges
?öt ez is csak az egész szocialista világ-rendszer
méretében képzelhető el mint
gú magyarországi szaktekintély bevonásá-val
névszerint Vecsernyés János zenetudós-sal
es Fcllncr Mária müsorigazgalóval
akik a CBC-T- V kooprodukción kívül meg
más nyugati államok rádió- - film- - és TV-müsor- at
is hivatottak voltak hitelesség
szempontjából vagy felülvizsgálni vagy
tevékenyen részt venni a müsorlervezés és
gyártás területén
A zsdanovi „szocialista realizmus" ze-nei
diktatúrája idején Magyarországon Bar-tók
müveit letiltották: Rákosi fullajtárjai
Bartók zenéjét kozmopolita zűrzavarnak
dekadens kakofóniának bélyegezték!
Bartókot Magyarországon 30 cwel ez-előtt
nem vettek tudomásul és fölényes sza-badvilág-b- eli
népszerűségét egyszerűen el-hallgatták
Az 1881—1981 Bartók Centennárium
egyik emlékezetes eseményének számít az
hogy a rendszer által kiküldött ket ma-gyarországi
zenei szaktekintély: Fcllncr és
Vecsernyés úgy döntött hogy a jövőben a
nyugati világ mcgkötctlcn szabad légköré-ben
óhajtja kifejteni értékes tevékenységét
Magyarra lefordítva: a Világszövetség ál-tal
kiküldött két Bartók-szakért- ő nem haj-landó
tovább tolni a dunaparii szovjet pos-tafiók
propagandaszekerét
Fellner és Vecsernyés a követség hi-vatalos
hazacsalogatóinak ellenállva a Bar-lók-évb- en
56 szabad szellemének megfe-lelően
a szabadságot választotta v
Stílszerű választás!
KOLAKOWSKI:
és
intézményesedhetik
átcsoportosításokon
Minthogy'
hogy a szovjet katonai túlerőt — tapaszta-latból
tudjuk — mindig fel fogják használni
a helyi forradalmi próbálkozások elfojtá-sára
Nézzük meg közelebbről mi az ami a
szovjet modellben a fenti érvelés szerint
eleve lehetetlenné teszi a részleges és foko-zatos
reformok útján való „humanizálást"
(Itt most olyan „strukturális" sajátossá-gokról
lesz szó amelyek valamennyi szov-jet
mintájú országban megtalálhatók)
1 Az amit általában a kormányzati '
rendszer „demokratizálásának" neveznek
elképzelhetetlen e ' 'modell keretei közi
Ugyanis a politikai despotizmus elválaszt-hatatlan
'az uralkodó apparátus monopóliu-mától
a termelőeszközök a beruházás a
munkaerő-foglalkoztatá- s valamit a nemze-ti
jövedelem eloszlása fölött A vezetőcső-por- t
politikai monopóliuma azon alapul
hogy ő az egyetlen munkaadó valamint a
termelőeszközök egyetlen tulajdonosa En-nélfogva
minden mozgalom aniely mégoly
tökéletlenül is de a politikai demokrácia
felé vezetne az uralkodó osztály részleges
kisajátítását vonná maga után Ez utóbbi
ugyan nem tulajdonosa a termelőeszközök-nek
mégis rendelkezik a kollektív birtokos
minden jogával és kiváltságával Ezen iu
alapvető ponton az elvtől való' minden elté-rés
csupán látszólagos: ha megengedik is
i munkásoknak hogy munkahelyük problé-máiról
vitatkozzanak vagy a pártapparátus
által' kijelölt parlamenti bizottságoknak
'iogy a gazdaságpolitika bizonyos részkér-déseit
érintsék igy vagy úgy minden dön-tést
ugyanazok 'a szervek hoznak meg s
ezek a szervek semmiféle társadalmi ellen-őrzés
salatt nem állnak
2: A rendszer természetes hajlama
hogy' csökkenti a szakértők szerepet kü-lönösen
a gazdasági szociális és a kultu-rális
politika terén A szakértőket megtű-rik
ha nem formálnak jogot a döntések
hozatalához de még ebben a tisztán ta-nácsadói
szerepben is csak kedvetlenül tű-rik
"s mihelyt lehet elbocsájtják vagy
olyan testületekkel' helyettesitik őket ahol
már a politikai 'engedelmesség szempontjai
a 'mérvadók Ha ugyanis a szakértőknek
szavuk volna a döntések meghozatalában
ez azuralkodó osztály hatáskörétnyirbálná
meg '
3 Az információ szabadsága — amely
mind a népgazdaság mind a közoktatás és
a kultúra hatékony működésének nélkülöz-hetetlen
feltétele — nyilvánvalóan lehetet-len
mivel a hatalmi rendszer összeomlását
vonná maga után Az uralkodó réteg félre- -
(Folytatás a negyedik oldalon)