Kanadai Magyarsag, November 11, 1961

              m ?sj~
Cl'
Még jöni kell még jőni fog
Egy jobb kor mely után Canada's Largest
Buzgó imádság epedez
Szárezrek ajakán and Oldesf
Vörösmarty Weekly in fhe
fAuthorized as Second Class Mail
Post Office Department Ottawa
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone : LE 6-03-
33
Bf-- y ' ''i i™riüwaai!3jmw'i'?m)-jiv-'-iii-- '
NEM SZÁBÁD MEGÁLLNI !
tiz éves évfordulójára)
lévfolyam 44 szám Vol XI
ÁZ UTÓN
(Lapunk
li Olvasó megszokta
Ly ezen a helyen a lap
só oldalán hetrol-hetr- e
ilpolitikai beszámolónkat
rassa Ma elnézést KerunK
így külpolitikai magyará- -
he vett eqy keveset ma- -
i
Lnkrol írunK egy rovia mó
ri visszanezunK emieKezunK
l M-r-a
a napra amikor lapunk
Kanadai Magyarság első
úma megjelent a torontói
ián
{yPjliz évvel ezelőtt történt a
£" p pontosan 1951 novem-i- i
: ínón l a ívni
S: i Tíz év nem nagy idő egy a
k5 aiber egy nemzet ae meg
U Ijy lap életében sem is Az emigrációban azonban
Vi - duplán számítanak az
Jiáíek a mi esetünkben pe-j- íj
f'g— akik minden támasz 0 ilkül indultunk el még en-ÉJ- 2
l is többnek
K Nietzsche a nagy német
fö [lozófus egyik müvében azt
Ti Ha hogv "csak az az érték
melynek erkölcsi alapja
in" Nos a Kanadai Ma
rfarság megszületésében
mmi más nem - látszott
Iratosabb szerepet mint
élységes hitünk a keresz-n- y
erkölcsön nyugvó vi- -
'grendben Ennek és sokat
snvedett népünk érdeké
in pc vorlolmohpn inrítilt
JEJ:eg tíz évvel ezelőtt az a
sokszorosított eljárassál ké-- fíi
? nilt kis ujsag amelyből a
} ' Kanadai Magyarság ki-- í
'jlödött Tíz évvel ezelőtt
í isgindulásunkkal — e so-- l
- íróján kívül — senki
1 sm hitt sikerünkben jö- -
'ónkben Az örök magyar
jj alegség az ezerfelé húzás
asidében dühönaött leaiob- -
T$Vin Kanadában és az Eove-- P
ült Államokban A második
ÍJ fágháborút megelőző idő-ik
mii kijött magyarok akik a fí lorthy-rendsze- rt nem szeret-- K
lí — kevés kivételtől elte-li
"intve — ha nem is gyülö-E- N
Ülel de közömbösen ide-If- t s
snkedve fogadták a szerin-- M
Jk "uri" Maqyarország ösz-- % !omlása miatt menekülni
jf 'ínyszerült magyarokat "di-iS'ta- t"
Két világot két élet-Ij- v
fogást képviseltek az itt
ií? ""etalálkozott magyarok
& ahelyett hogy a magyar
p i'ilsorsot a szerencsétlen
ff W'ülményeket okolták volna
áj diánkért — egymásnak
Jj tek szemrehányást Az
£$ lyik magyar nem testvért
"lem ellenséaet látott a
magyarban azt tette a
felessé azért is hogy neki
"'vagy 25 évvel-korább- an
IE"ett elhagynia Magyaron
ögot
Az akkor meaielenő la- -
'ck U„í lAtltl ol
"intve — nemhogy lefe-dték
volna ezt a szörnyű
'fmbfállncl Unnom míf!
M --- "-# twis -- ö
"leltek is a gyűlöletre- -
Mindezt látva született
"Ú pár torontói maavar
&3yában a aondolat hogy
Iji'P0 kellene csinálni"
pfj'yan újságot amely bát-p1- ?
felveszi a harcot eme &íi testvérgyilkos-számb- a
Min& gyűlölködés ellen
q?J A "gondolat" olv szép és
l'ímes volt hogy epvetlen
likvtáját szerető hivatásának
í'5 'fő újságíró sem térhet
-- ~-j" nemes vállalkozás kö-Jségteljes-ítés
a
alól Ezért
"S?S?lt napvilágot e sorok
Síínak a szerkesztésében
'"1 navomnnr 1 fUÁn a Ka- - a
fei M --i~ M -- t '"faja"V'
Y újság eloaiinasanoz
nem'jelégahil!
No 44
jószándék a fanatizmus
Bármilyen kicsi legyen is
egy lap annak hétről-hétr- e
való megjelentetéséhez pénz
kell Pénze pedig nem volt
senkinek sem legkevésbé a
lap szerkesztőjének
Akiknek az agyában a lap-csinál- ás
gondolata megszüle-tőit
hamarosan felismerték
ezt az igazságot s egy kivé-telével
úgy oldották meg ezt
"problémát" hogy szé-pen
"elhúztak" a laptól
Egy szép napon arra ébredt
szerkesztő hogy egyedül
van minden barát támasz
és segítség nélkül Ha tőlük
függött volna a Kanadai
Magyarság be is fejezhette
volna keservesen induló pá-lyafutását
A Mindenható
azonban más sorsot szánt a
kis négyoldalas újságocská-kána- k
nem engedte hoav a
közömbösök és álbarátok
miatt megszűnjön A szer-kesztőnek
szinte szárnyakat
adott az a tudat hogy
"egyedül van" hogy sen-kinek
a véleményére "el-képzeléseire"
nem kell hall-gatnia
hanem úgy csinálhat-ja
a lapot ahogy: szíve lel-ke
meggyőződése diktálja
Ekkor indult el a Kanadai
Magyarság igazi pályafutá-sa
A szerkesztő dolgozott
éjjel-napp- al reggeltől-regge-li- g
s bár sokszor előfordult
hogy nem volt pénze ebéd-re
vagy vacsorára a lap
hétről-hétr- e megjelent és
egyre többen és többen ol-vasták
'
Mind ez még csak fokozta
ellenségeink dühét ezzel
magyarázható hogy a szél-ső
jobbtól a szélső bal-i- g
mindenki közeli halálunkat
jósolta A Kanadai Magyar-ság
és szerkesztője lett az a
labda amibe mindenki be-lerúghatott-
Ősellenségek
fogtak össze megfojtásunkra
nem volt az az eszköz amit
volna cél-jaik
meg ne ragadtak
elérésére Aljas támadá-sok
névtelen levelek és te-lefonhívásokkal
akarták a
szerkesztő "idegeit" tönkre-tenni
a Mindenható azon-ban
nem hagyott cserben
bennünket O adta azt a ha-talmas
erőt és kitartást ami-re
azokban az években szük-ségünk
volt
Aztán lassan kitisztult az
ég: ellenség barát egyfor-mán
tudomásul vette hogy
Kanadai Mapvarságot nem
lehet elpusztítani Lapunk
olyan példányszámot ért el
amit sem előtte sem utána
egyetlen emigráns lap sem
tudott túlszárnyalni Delhi-ba- n
Wellandon Oshawán
az "öreg magyarok" akik
kezdetben "idegenként" áll-tak
velünk szemben most
már versenyeztek egymás-sal
ki tud több előfizetőt
szerezni a Kanadai Magyar-sáqna- k
amelyet akkor már
saját lapjuknak tekintettek
Oshawán Déldául volt olyan
magyar aki egyetlen napon
19 előfizetést szerzejt A
"Dohányvidéken" e sorok
írója és hűséges élettársa
két nap alatt 82 előfizetést
szerzett még pedig úgy
hoqy 82 magyar családot lá-togatott
meg Egy év alatt
szerkesztő kocsija 96 ezer
miiest tett meg Az ered-mény- az
lett hogy a Kanadai
Magyarság végleg kikerült
hullámvölgyből 1955-be- n
már "saját" házunkba köl-töztünk
ma pedig nyomda-villalatun- k
-- ''téítvéfek kö- -
i-- i''
- - :i- - h"i:mji
zött is" megér 25000 dol-lárt
Igen nehéz nagyon is ne-héz
volt az elmúlt tíz év A
magyar ember azonban a
küzdelemben edződik Ma
már — bár nem vagyunk
gazdagok de nincsenek
anyagi gondjaink de annál
több a kötelességünk amit
még el kell végeznünk A
Kanadai Magyarság ezért
nem áll meg tíz év után sem
az úton hanem kemény lé-pésekkel
megy előre Fele-lősségünk
ma talán még na-gyobb
mint tíz évvel ezelőtt
volt A magyarság megszer-vezése
egységbe állítása
amit tíz éven át szorgalmaz-tunk
még mindig nem való-sult
meg Ellenségeink sem
lettek kevesebben mint tíz
évvel ezelőtt voltak sőt lét-számuk
az elmúlt négy év
alatt — a tisztességes ma-gyarokkal
együtt — kijött
sok bolsi ügynökkel csak
szaporodott Kanada ma-gyarságának
a létszáma ma
már eléri a1 120 ezret Ennek
az óriási tömegnek még
mindig nincsen egy nagy
központi székháza ahol ün-nepélyeinket
rendezhetnénk
összejöveteleinket tarthat-nánk
Ennek megvalósítása
érdekében a közeljövőben
komoly akciót indítunk Nem
tudjuk mit tartogat számunk-r- a
a jövő de bármi történik
is Kanada magyarságát nem
szabad hogy készületlenül
érjék az események
A fentieket el kellett mon-dani
meg kellett írni a Ka-nadai
Magyarság tíz éves év-fordulój- án
Meg kellett ír-ni
főleg azért hogy a ké-sőbb
jött testvéreink is meg-ismerjék
lapunk küzdelmes
de dicsőséges múltját amely-ből
erőt meríthetnek
A Kanadai Magyarság az
elmúlt tíz év alatt igyekezett
az emigrációs magyarság kul-turális
munkájába is be-kapcsolódni
azzal hogy egy
ideig szépirodalmi folyóira-tot
jelentetett meg Magyar
Láng címmel A szerkesztő
azonban képtelen éveken
keresztül öt ember munká-ját
elvégezni s így ezt a
szépen induló irodalmi fo-lyóiratot
be kellett szüntet-ni
Midőn ma visszatekin-tünk
a megtett útra úgy
érezzük nincs okunk szé-gyenkezni
Bár mi sem va-gyunk
mentesek a hibáktól
tévedésektől teljesítettük
kötelességünket amit drága
szülőföldünk kényszerűség-ből
elhagyott hazánk szol-gálata
rót reánk
Hálával és szeretettel
gondolok azokra a volt mun-katársaimra
akik a nehéz
napokban mellém álltak se-gítettek
sokszor már elvisel-hetetlenül
nehéz munkám-ben
A Mindenható fizesse
meg nemzeti kultúránk vé-delmében
végzett munkájú-ka- t
Végül pedig hadd mond-jak
köszönetet azoknak a
derék magyaroknak akik
hűséggel álltak vagy állnak
mellettünk ma is támogat-ják
lapunkat előfizetéseikkel
vaay hirdetéseikkel Kérem I
a Kanadai Maayarsag hatal-ma- s
táborát segítsenek ben-nünket
továbbra is nehéz
munkánkban amit nem ma-gunk
hasznára hanem az
egyetemes magyarság érde-kében
végzünk
KENÉSEI F LÁSZLÓ
éfewzdém 1m$mécm4
'g'tL"''
Szerkesrti : KENESJEI F LÁSZLÓ
Az
Az elmúlt napokban a
szovjet a pimaszságok olyan
sorozatát követte el amely
az atomrémületet megelőző
bármely korszakban mar re-gen
háborúra vezetett volna
de ma is a nyugati vezető po-litikusok
egész sorát annak
a meggondolására 'készteti
hogy vajon nem volna-- e
okosabb humánusabb és
célravezetőbb azonnal hid-rogénbombákat
dobni a
szovjet ipari centrumaira —
még ha ez sokmillió ember
halálát jelentené — köztük
akár a sajátunkét is
Ma már nem arról van
szó hogy érdemes-- e vagy
sem az atomháborút meg-kockáztatni
mert az atom-nábor- ú
már folyik az atom-háború
már megindult a'
szoviet alias eavoldalú
_atomtámadásával a nyilt
varosok lakossága elsősor-ban
pedig a világ gyerekei
ellen Abban bizonyára az
egész világ eovetért hoay
a támadás akkor is támadás
ha az emberek millióit nem
bombákkal hanem halálsu-qarakka- l
pusztítja el az el-lenség?
Már pedig az 50
illetve valószínűleg 70 me
gafonos szoviet bomba ra-dioaktív
törmeléke a legkö-zelebbi
időben sokezer de
talán sokszázezer ember éle-tét
fogja ikioltani
A radioaktív felhő az
egész északi kontinensen a
sztratoszférában kerinq Szá-mítások
szerint körülbelül
100 kg-n- yi rádióaktiv stron-tiu- m
körülbelül 10000 ton-na
rádióaktiv jód fog lera-kódni
a Föld felületén s
ez a füvön a fákon a ké-ődz- ő
állatok testén és a
tejen keresztül le fog rakód-ni
a világ gyermekeinek
csontvelőjében A rádióaktiv
anyag elég sokszázmillió —
ismételjük SOKSZÁZMILLIÓ
gyermek megölésére nem
úgy hogy a kisbabák hirte-len
meghalnak (ami talán
kevesebb szenvedést okoz-na
nekik) hanem úgy hogy
mar kisgyermek koruktól
kezdve gyógyíthatatlan vér-rák
és csontvelőrák csíráját
hordozzák magukban Ezen-felül
az egész emberiség
hosszú generációkon át ma
még ismeretlen degeneráló-á- s
áldozata lesz Termesze
tes hogy ebbe bele kell ér-teni
a szovjet gyermekeket
is De az aljas rádióaktiv
támadás elsősorban az ame-rikai
kontinens ellen szól
nert eovrészt itt fog lera-kódni
a rádióaktiv strontium
és caesium nagyrésze más-észt
éppen ez a kontinens
az amelyben a tejfogyasztás
legmasabb és ezért a mérge-zési
veszély a legnagyobb
A rádióaktiv jód — mely
hét nap alatt elveszti rádió-aktivitását
— legnagyobb
mértékben Vörcskínára hull
s ott máris sokmillió kínait
mérgezett meg Ezek las-sankint
fognak megbeteaed-n- i
és meghalni — ki úgy
hoav a már meqlévő rák haj-lama
hirtelen virulenssé vá-lik—
iki úgy hogy a normá-lis
60—70 éves életkor he
lyett már 30—40 éves ko-rában
aaakori véaelqyen- -
gülésben hal meg vagy idő
előtt más betegségek áldo-at- a
lesz
Hruscsov és társai örül-nek
annak hogy Vöröskína
lakossága hirtelen csökkeni
fog s Mao'Ce-tungé- k is' bol-dogok
ha ezt: hallják mert
I
l"üjil'''l!:'3
oroszok ellen megtorló lépés van
hisz Kína — a szovjet leg-ádázabb
ellensége — túlné-ede- tt
ország Amiatt pe- -
idig még inkább elégedet
ten dörzsöli a kezet az egész
moszkvai alviláoi banda
nogy az amerikai kontinens
gyermekei a jövőben töme-gesen
fognak pusztulni Az
sem izgatja őket hogy a
szovjetben élő gyermekek
következő nemzedéke dege-nerá- lt
lesz — mert hol lesz-nek
ők már akkor? Mit koc-káztat
Hruscsov? Legfeljebb
őt is kirúgják majd a vörös-téri
mauzóleumból mint
ahogyan ő is kirúgta volt
gazdáját és főcinkosát a tc-meqgyilkossáq-okban:
Sztá-lint!
De nekünk a szabad vi-lágban
másképpen kell mér-legelnünk
a helyzetet Ne-künk
nem mindegy az hogy
mi magunk gyermekeink és
jövendő generációnk MÁR
A
Hála Istennek eljutottunk
odáig hogy a szovjet és
Vöröskína közötti régi ide-olóai- ai
ellentétet ma már
! nyilt harcnak nevezhetjük
A most lezárult 22 kom-munista
világkongresszus
során az albániai kérdést
használták fel arra a két
bolsevista hatalom vezetői
hogy egymásnak a harcot
megüzenjék Hruscsov azzal
vádolta Albániát hogy a
hruscsovi egyeduralmat két-ségbevonja
s hogy "sztáli-nista"
elveket követ A
"sztálinista" kifejezés való-jában
nem jelent semmit
mert Hruscsov és társai pon-tosan
ugyanzt a világural-mat
keresik mint Sztálin
pontosan ugyanazokkal az
eszközökikel dolgoznak mint
a néhai georgiai postarabló
Azt nevezik el ma sztálinis-tának
aki nem hajlandó
Hruscsov diktatúráját elis-merni
vagy aki Moszkvától
nem teljesen függő kommu-nista
államot akar szervez-ni
Albánia a legkisebb ezek
özött az "önálló" kommu-nista
államok között de a
"bűnt" a szovjet ellen az-zal
követte el hogy_ ide-ológiailag
a vöröskínai po-litika
elveit fogadta el
szemben a szovjet politika
elveivel Hruscsovék azt ál-lítják
hogy a két ideológia
között az a különbség
hogy míg a "hruscsovisták"
vagy "leninisták" a békés
együttműködés tehát a bel-ső
felforgatás útján és ter-rorral
de nem nyilt hábo-rúval
törekszenek világura-lomra
addig a "sztalinis- -
ák" nyilt háború nélkül
nem tudják elkéozelni a
kommunizmus világuralmá-nak
elérését
A valóságban semmi kü-lönbs-éq
sincs a két "párt"
között Itt ós ott is rabló
bandák akarnak uralkodni
amelyeknek célja: fegyvér--e- l
elvenni a kúltúrnépek-tő- l
amit azok termeltek és
Hrehoztak — beleülni a
kultúrnépek országaiba in-qy- en
élni a rabszolqák vé-rén
és izzadságán A különb-ség
azonban mégis óriási:
t különbség abban áll hoay
MELYIK RABLÓVEZÉR ural-kodik?
Albánia főgyilkosának
Hodzsának az a véleménye
hogy a pekingi zsiványok"
- v i'M --""'v?" -ygirr V'" '[ILLÜJIST
i
A MOSTANÁIG LEFOLYT
SZOVJET MEGATONBOM-3Á- K
MIATT IS betegek lesz-ne- k
!
Az a náció amely ezt a
méreggel végrehajtott táma-dást
megindította : azonnal
ELPUSZTÍTANDÓ A háború
megindult Az első atomta-madá- s
megtörtént Most van
itt az ideje az annyiszor be-'aé- rt
massziv megtorlásnak
A jelek azt mutatják hogy
°z csakhamar meg is fog tör-'téi- ni
A: UN 9-b- an 87 or:
szag bélyegezte meri a'Szov-jet- et
s követelte a levegő-mérgez- és
azonnali abbaha-gyását
ERRE A FELHÍVÁSRA
válaszolt a szovjet 70 me-gaton- os
bombával Most
már csak az ellenintézkedé-sek
időpontjáról s azok
módjáról lehet vita Nem vi-i- s
hoov a Nyuaat meg fog-ja
szakítani a gazdasági kap-csolatokat
a szovjettel s
SZOVJET—
'erősebbek s ezért okosabb
hozzájuk dörqölozniA most
tözzétett albániai politikai
kommünikéből kiderül hogy
nemcsupán Albánia és Vö-röskína
hanem még 25 más
ország kommunista vezére
is ezen a véleményen van
nevezetesen a távol-kele- ti
országok minden kommu-nista
pártfőnöke' valamint
az arab országokban mükö-f- ő
kommunista helytartók
is- -
YÖRÖSKIMAI HARC
AZ ALGÍR NEMZETI
ÜNNEP
alkalmából hatalmas tűnte
tések és összeütközések vol-tak
Francia —bszak— Afrika
egész területén Miután Al-gírban
a fehér telepesek jól
meg vanak szervezve és
fegyverekkel is el vannak
látva áz arab tüntetők lö-völdözéseire
mindenütt tüz--- el
adtak választ A véres
összeütközéseknek közel
200 arab és 50 fehér esett
íldozatául A francia kato-naság
még ném volt képes
a rendet helyreállítani A
tüntetést — mint mindig —
axkoammunisták okozták
1 ' 5'l!'
=--"-
'-i jv -- '' £&
?T-- _ --— -- -i --sáÜaVV&g" í
'::"-M''-~li!-M--TO-yT-
-Fi::v 1!'— T''liU
Toronto
folyamatban !
hogy ebben az egész világ
ímogatni fopia Hogy a to-vábbi
intézkedések — neve-zetesen
a katonai jellegű In-tézkedések
— milyen nehéz-ségekbe
fognak ütközni a
világparlament előtt azt
még nem lehet megjósolni
Az USA nyomban megkezd-te
a halálsugarak katonai ak-cióra
alkalmas formában va-- ó
előállítását Olyan radio-aktív
anyagról van itt szó
amely robbanás illetve rom-bolás
nélkül ezért tehát
rádióaktiv szennyeződés nél-kül
— képes másodpercek
alatt megölni vagy harc-éptelenn- é
tenni az ellensé-ges
hadsereg és politikai ve-zetőség
minden egyes tag-ját
Ennek az anyagnak a
kikísérletezése nem okoz
szennyeződést Közel van az
óra amikor Hruscsovot és
társaikat minden bombázás
minden tömegmészárlás nél- -
Sztálin holttestének a
mauzóleumból való eltávolí-tása
éppen ezért sokkal töb-bet
jelent mint azt hogy
Hruscsov levonta az utolsó
következtetést is abból
hogy korábbi gazdája és
cinkostársa túlontúl sok
oroszt gyilkoltatott le A
holttest kirúgása voltakép-oe- n
Pekingnek szól: azt je-lenti
hogy Oroszországból
méq az írmagját is kiirtják
azoknak akik merészelik a
BRIT HONDURAS
FŐVÁROSÁT
az 50000 lakosú Belize-- t
gyilkos orkán pusztította vé-"i- g
mintegy 200 ember ha-lálát
okozva Közel húszezer
ember vájt hajléktalanná a
szél és a szökőár következ-tében
Az orkán Guatemala
partvidékén is borzalmas
pusztulást okozott
o
ZSAROLÁS FINNORSZÁG
ELLEN
A szovjet jegyzékben szó-lította
fel Finnországot hogy
adjon a szovjetnek katonai
támaszpontokat a Nyuga
--'ItűÍ: --'--
'WWÍI1M1
Hungárián
Language
ARA: 10 CENT
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon : LE 60333
-?-- B
—
1961 november 11 szombat:
kül egyszerűen a távolból ki"
lehet pusztítani — az egészr
világ ujjongása közepette
Lehet hogy ez még csalc
a jövő reménye De addig--i
is : a nyugati hatalmak tel—
!es katonai erejüket készen-létbe
helyezik- - Uj és új had-seregcsoportok
indultak út-ja
Euróna felé A készültség'
— elsősorban az atomké-szültség
— fokozódik az
egész kontinensen Nekünkc
valamennyiünknek az a kö-telességünk
érdekünk és-egyotl-en
reményünk hogy
vmerikát ebben az atomhá-bor- us
készülődésbén min-den
erőnkkel támogassuk
Mórt ismételjük : a szovjet"
atomtámadás már megin-dult!
Lehet hogy mi lehet
hogy olvasóink egy része
acty oyermekeink unokáink:
fognak a szovjet " bombák
következtében megbeteged-ni
vagy meghalni
kínai 'kommunistákat követ-ni
másszóval akik nem is--v
merik el hogy a vörös vi-liágnak
csak eqv cárja van r
s ez Niikitai Ezt a Kínának
adott arculcsapást nyomon
'öveti a szoviet atomfelftő
amely már máia is sofcszáz--ez- er
talán sokmillió kínai
életét fogja kioltani Remél-jük
a szabad világ erői ha-marosan
elpusztítják a világ
ötszes kommunistáit
Németország részéről fenye-"X- ő
támadás ellen Az ai-cá- tlan
követelésnek alapfői
nincs — hiszen Nyugat-Németországn- ak
hadserego
sincs támadó szándéka nem
is lehet — de ha bármek-kora
hadserege is volna en-nek
semmi köze --Jem vofnai
atávoli Finnországhoz ÍK
szovjet jegyzék azt jelenti
hogy a vörösök — míutárv
Nyugat-Berlinbe- n ellenál-lással
találkoztak — le akar-ják
rohanni Finnországot
úgy mint 1938-ba- n tették
Nem vitás hov a Nviaat
ezt nem fogja tétlenül néz-ni
ÖCC-WKX-f
KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL JELENTIK
'—- ' '''ft I U- -r Li =?
_ -- - ! _ I --— - SI - —— y í
J-JS-r-
:l1c VflíXs' 1 Pw"tS3
Az őrült szovjet diktátor napról-napr- a robbantja borza'rrvas hidrogénbomb'áit
melyeknek rádióaktiv kisugárzása pusztulással fenyegeti az egész emberiséget
Csecsemőinknek mérgezett tejet kell inniuk A rajzoló képünkön ayédőruhábí
öltözött szovjet gyilkost ábrázolja amint — harapófogóval távolíartva maijától
r— a mérgezett tejet rakja lea békés arnerikai lakóházak küszöbére
) I
1
i