Kanadai Magyarsag, March 18, 1961

              ír %Ü
wm
Bl 11
fe i
PRICE 10 CENTS
:í f
ég jóni kell méff jóni fog Sanada's Largesí
gy jobb kor mely után and öldest
Buzgó imádság epedes
gj&ezrek ajakán Weekly in the
i
Vörösmarty Elungarian
W
:
L_ ____—— Language
ÍJ ARA: 10 CENT
íljfiithorized aa Second Class Mail
ffwt Office uepai wieui um6 éfat&dím mam(mi&
KjÖ évfolyam 12 szám
PclXINo12
iinilim-'°"':s'ag- : t-™iOTimjiresT3-
aii!i4jsw
si I BS u aá UJ
Edited and Published at
'6 Dovercourt Road Toronto
[tpfoNE: LE 6-03-
33
LE 6-09- 06
'
%% wi
fMk londoni brit nemzetközöss-égi
konferencián Verwoerd dél-Afrik- ai
miniszterelnök bejelentet- -
?M hnnv orszáaa ez év máius
tjf31-é- n köztársasággá alakul át s
az új köztársaság nem fogja
K&meqúiítani a Nemzetközösség
t-gHQSayd-rd
vuuaiisuiu rcicmiGv
flÍRöviden ez azt jelenti hogy a
JRnáUfrlL'ni llnin líilpnptt a Brit
'Nemzetközösségből
' "Jj HENDRICK VERWOERD
l A kilépést a miniszterelnökök
khosszú vitáia előzte mea melvet
Sfegül is Diefenbaker kanadai mi- - 'i"iic c u r risifjti h H nnn- -
'§9? ismeretes a vita ar- -
MV folyt hogy Dél-Afri- ka aoart--
politikája összeegyeztethető-f- e
a Nemzetközösség tagországai- -
OTs""m "i dnaianosaneiTogaa-HJiat- ó
alapelvével hogy minden
Sífmbernek egyenlő oolitikai ioaai
ívannak bőrszínre és fajra való
ffpintet nélkül Diefenbaker azt
elvi álláspontot fektette le
f°gy mindazok az orszáaok Ifiieyek a Nemzetközösség nyel-#v- i
gazdasági kulturális és filo- -
yonai kapcsolatait fenn akariák
ártani kötelesek bizonyos m-agasabb
erkölcsi elveket elfogad-S1- ! " belpolitikai téren is követ-eli'-
Miután az anarthpirtnnliMka
[glapeszméje az hogy a fehér- -
fM nem-fehérbő- rű állampolgá- - ÖOKnak — egyedül faji szárma- - igpsuk miatt — eqvmástól eltérő
politikai jogaik vannak ezért
gjP Delafrifcai Uniónak le kell mon-ani- a
az apartheid-rő- l vagy kü- - giuen nem maradhat meg a
gapemzetközösség tagjai között M Verwoerd miniszterelnök azt #z álláspontját fejtette kí hogy a
f!eTOetkozösségnek éppúgy
§l'"C5 beavatlozási joga a tagok fePolitikáiábs mint például az
sUNO-na- k vagy más nemzetközi
s rámutatott arra
a megcáfolhatatlan tényre hoov
ffia Nemzetközósséa számos "szi-Sr- "
S''cntagIinad'ia eIsPöaskoirsbzatánn Géshána Ma-ma- a legkifejezettebben faji
IjrPegkülónbóztetési belpolitikát
M°]ylBt s vekben az országok-p3- T
a lakosság egyes rétegeivel özemben sokkal súlyosabb el-gyer-nas
uralkodik mint Dél-Af-i!íba-n!
aha faji ühlidoöozkéristsael svzeámdoflonrigaDtélá-a-sat olyanoknak akik kife-HL- ?
íf" dikta'°rikus oliaarchi-j-a államrendszert tartanak fent Pi nl 0rs9"kban lÍDf!nba'er kanadai minisz- -
r)onoMcen helyesen tartóz'o-T0"- - ettől honv né!Aíri= = k 'Císégának KsWrít „=„„ = '$ Serek ottani eln—vomasát„„kritiz„náli'
m
KANADA LEGNAGYOBB
Mkí KENNEDY
ja Okfejtése szerint kizárólag az
elvi kérdésről van szó s a Nem-zetközösségnek
meg kellene elé-gednie
azzal is ha Dél-Afri- ka
legalább elvileg lefekteti azt a
meggyőződését hogy az embe-rek
politikai jogai fajra és bőr-színre
való tekintet nélkül egy-enlőe- k
még ha gyakorlati szem-pontból
szükség is van arra
hogy a műveltségben különbö-ző
fokon álló néprétegekkel
szemben más- - és más kormány-zási
intézkedéseket alkalmazza-nak
Hozzátette azonban hogy
most van az idő arra hoov Dél-Afri- ka
legalább elvileg fogadja
el az emberek közötti egyenlő-séget
s ha ezt nem teszi ebből
levonja a szükséges következte-téseket
Kanadának ezt az álláspontját
Ausztrália Ujzéland és több más
"fehér" - nemzetközösségi tag
nem osztotta Az ausztrál minisz-terelnök
szerint el- - kellett volna
különíteni '— legalább ezidősze-rin- t
— a faji egyenlőség elisme-résének
kérdését a Nemzetközös-ségben
való tagság kérdésétől
Miután azonban a Nemzetközös-ségben
a szines tagok többség-ben
vannak nyilvánvaló volt
hogy Dél-Afri- ka veszíteni fog s
így nem maradt hátra más mint-hogy
Verwoerd visszavonja nem-zetközösségi
tagsági kérelmét
Nem tehetett mást mert Dél-Afri- ka
személy-- és vagyonbiz-tonságát
a délafrikai kormány
tartja fenn annak pedig alapel-ve
az apartheid s ha erről az
alapelvről lemond le kell mon-dania
minden valóságos hata-lomról
is ez pedig azt jelentené
hogy Dél-Afrikáb- an a kommunis-ták
által lázított néger lakosság
erőszakos cselekményekhez nyúl-na
s a Kongóhoz hasonló káosz
lépne fel vagy még annál is
rosszabb
John Diefenbaker
Dél-Afrik- a helyzete teljesen J
más mint a volt afrikai angol- - I
{=„- - íí belaa qyarmatoke
Dél-Afrikáb- an tízmillió néger la-kos
mellett több mint háromrni -t-
-j — l = hur fehér lakos el
akik a társadalmi és gazdasági
helvzet mindenféle fokán van-nak
Ellentétben például Kongó-val
vagy Kenyával ahol a pro-letárok
mind négerek s a mun-kaadók
túlnyomó többségben
fehérek — Dél-Afrikáb- an igen
sok szegény fehérember él _st
ioen sok dúsgazdag szinesbőrüj
(nagyrészt hindu vaav maláji j
származású vállalkozó) tart fenm
különféle ipari és mezegazdasági
társaságokat Ezenfelül Dél-Afrikáb-an
a fehérbőrű lakosság is
két különböző nemzetiségből
van összerakva kétféle hivata-los
nyelven beszél s az ottani an-goloknak
illetve buroknak épp-úgy
meg vannak a maguk kul-turális
sajátosságai és tradíciói
mint például Kanadában a fran-ciáknak
és az angoloknak Mi-után
pedig a délafrikai négerek
csaknem kizárólag mezőgazdas-ági-
és bányamunkások akik
azonban nemcsak soha nem vol-tak
rabszolgák hanem 1834 óta
— tehát 127 éve — a rabszolga-ság
intézménye sem létezett ez-ért
semmiféle "felszadabításra"
semmiféle "egyenjogúsításra"
nem volt szükség abban az érte-lemben
ahogy például a többi
volt brit gyarmaton beleértve a
volt északamerikai brit gyarma-tot
is
Azt is tudnunk kell Dél-Afrikár-ól
hogy a világ gyémántjá-nak
90%-á- t aranytermelésének
pedig 47%-á- t ez az ország tart-ja
kezében Ennek megfelelően
Dél-Afrikáb- an kolosszális egyéni
vagyonok halmozódtak fel de a
gazdagság megfelelő mértékben
kiterjed a néger munkásokra is
Egész Dél-Afrikáb- an nincs
egyetlen éhező néger sem nincs
egyetlen gyermek sem akinek
ne volna megfelelő orvosi keze
lése és megfelelő elemi iskoláz-tatása
még a legtávolabbi ős-erdei
bennszülött falvakban
serm
A délafrikai néger lakosság az
apartheid ellenére összehasonlít-hatatlanul
magasabb nivón él
mint például a "szabad" Ghána
néger lakossága vaqy akár Pa-kisztán
és India szegény népréte-geinek
nagy része A délafrikai
kormánv iqen sikeres nevelés-ügyi
politikát folytat s a néger
lakosságnak — saját nyelvén
saját kulturális rendszerükben és
saját szokásaiknak megfelelően
— jobb a sorsa mint Afrika bár
mely területén bármely néger
népnek
Az apartheid-rendszerr- e alapí-tott
Dél-Afri- ka tehát igen szer-es
orszáq ahol fehérek és feke-ték
egymással igen jól megfér-nek
s a rendszert mindkét olda-lán
természetesnek is veszik
Más kérdés hogy azok akik
a politikai szabadság elvét fon-tosabbn- ak
tartják mint a lakos
ság ieamgyebb számának iehető
legjobb egyéni sorsát helyes
kommunista emberevők
Akik még kételkedtek ab-ban
miféle "kormányt" is-mertek
el hivatalosan a szov-jet
és csatlósai mint Kongó
vezető törvényes kormányát
most méltó választ kaDtak
Leopoldvillei jelentések sze-rint
most érkeztek az első me-nekülök
a moszkovita Gizen-ga
Kiwu-tartományb- eli kor-mánycsapatainak
kannibál
hadjárata rémségei elől A
szemtanuk elmondották hoqy
az orosz tisztek által kikép-zett
félőrült négerek mezte-lenre
vetkőztették az apácá-kat
tömeaorgiákban erősza-kolták
meg őket majd mezte-len
táncra kényszerítették az
orosz agitátorok és a kannibál
törzsfők röheje közben
A katolikus papokat rab-láncra
fűzve "géppisztollyal
HETEN&ÍÉftT MEGJELENŐ MAGYAR
Szerkeszti :
KENÉSE! F! LÁSZLÓ
utat követnek-- e De a mi véle-ményünk
szerint[Diefc-nbake-r ka-nadai
miniszterelnöknek London-ban
elhangzottdötő beszéde
amely végeredményben maga
után vonta Dél-Afri- ka kiválását
mert ennek az'' elméletileg he-lyes
de gyakorlatilag kétséges
eredménnyel kecsegtető elvnek
adott heyt —-- tulajdonképpen
env másik taláfi még fontosabb
nemzetközi poliíikai cél érdeké-ben
hangzott e[
Ez a cél pedig az hogy meg-akadályozzák
aj brit Nemzetkö
zösség tagjai között a "fehér-szines- "
ellentétek kitörését
Azzal hogy a kanadai állás-pont
kilépésre tfénvszerítette a
világ egyik legfontosabb kis-ország- át
és pálcát tört egy elvi-leg
helytelen de eredményében
kielégítő politika feleít Diefen-baker
kiküszöbölte a "szines"
országok vezetőinek azt a gya
nuat hegy sípgesz egyenlő
ség" elve csak maszlag s hogy
a fehérek mindig össze fognak
tartani a színesekkel szemben
mihelyt politikai kérdésről van
szó Tudvalevő hogy éppen ez
a qvanu az amely sok "szines"
Dolitikusból kommunistabarátot
csinál Diefenbakert illetve Kana
dát most a szines népek ugy üd-vözlik
mint az emberek enven-lőséqéne- k
élharcosát Kifejlődik
tehát egyfajta barátság a színe-sek
és a fehérek között amely
barátság szoros frontot alkot a
kommunistákkal szemben akik
ugyanezen szines népek barátsá-gát
a saját módukon a saját al-jas
céljaikra akarnák megnyerni
GYILKOLNAK AZ ALGÉRIAI
TERRORISTÁK
Oranban négy mozlemet gyil-koltak
meg lesbenálló algériai
terroristák A lázadókat a gyil-kosság
után gépfegyverrel fel-szerelt
rendőrség vette üldöző-be
de elmenekültek Nem mu-tatnak
eredményt a hat éves
háború befejezésére törekvő bé-ketárgyalások
SZATIRIKUS TV SOROZAT
MUSSOLINIRÓL
Az eqvik olaszországi TV állo-más
szatirikus sorozatot kezdett
Mussoliniról és koráról Az új
fasiszta párt valamint a hadvi-seltek
ti'takozására a közvetí-tést
be kellett szüntetni
arra kényszerítették hoov je-lentsék
ki hoqy "Kongóban
csak env Krisztus van és ez
Lumumba"
Az Egyesült Nemzetek ma-láji
nemzetiségi csapategysé-gei
útban vannak az örült
kannibálok és orosz felbuj-tóik
förtelmes orgiájának
felszámolására Egyúttal meg-érkezett
Matadi kikötőjébe a
nemzetközi hadsereghez de-legált
3500 főnyi indiai sereg-test
is Kiwu tartományt két-ségtelenül
meg fogják szállni
és Je is fogják csendesíteni az
UNO-csapato- k — de azokat
az apácákat papokat és pol-gári
egyéneket akik a kanni-bál
négerek és a lelki kannibál
kommunisták pokoli nászá-na- k
az áldozatai: többé senki
sem támasztja fel
A
& £2 Q 4%®%$ fii
Latin-Amerik- a diplomatái Ken-nedy
USA elnök meghívására a
Fehér Házban jöttek össze hogy
meghallgassák az Elnök prog-ramját
Kennedy 500 millió dol-lárban
jelölte meg azt az össze-get
amelyet az USA a latiname-rikai
országok gazdasági és kul- -
Kongó
lényeges
A Madagaszkár fővárosában
összeült különféle kongói tarto-mányi
vezetők megegyeztek ab-ban
hogy lemondanak a volt
Belga-Kong- ó egyesítéséről s
helyette a 7 kongói tartomány
külön-külö- n szuverén országgá
alakul amelyek egymással szö-vetségre
lépnek A végleges
megoldás egyedüli kerékkötője
természetesen a Stanleyville-be- n
székelő Gizenga (ha ugyan még
életben van) aki a saját Orient-tartomány- át
még mindig szeret-né
a szovjet kezére átjátszani
Kiwu-tartomán- y — amely mos
NAGY ÁRUHÁZAKAT GYUJTA
NAK FEL KUBÁBAN
Havanában a bolond Fide!
Castto két állarnosí
tott 10 centes (Wooiworth) áru-házat
gyújtottak fel másik két
üzletbe pedig bombákat dobtak
Ez' a legnagyobb Castro-ellene- s
szabotázs akció volt újév óta- - A
tűz este 7 óraker tört ki és fősz
for-csóv- ák által támogatva éjfé-lig
tartott A tűzoltóság jelenté-se
szerint a tűz oka kétségtelenül
szabotázs volt
A Castro-rádi- ó Amerikát vá-dolja
a foszforos gyujtogatással
melyet a Central Intelligence
Agency arannyal fizetett uráno
kéi követtek el A kubai rádió
átkokat szór Allan Dullesre
íWmiPi ~j1 Km
HÜ
%
lllililíli WPM
ALLÉN DULLES
A tűzoltóság jelentése szerint
gyújtóbombák robbantak az ál-lamosított
Sears áruház valamint
a Precios Fijos üzletei előtt
A tüzeknek három sebesültje
LAPJA
LÁTI4IRIA POLITIAJA
turális felsegítésére kíván for-dítani
Ennek az összegnek java-része
a különféle amerikai or-szágok
vám- - és adózási rendsze-rének
egységesítésére és a ja-vaknak
praktikusabb elosztásá-ra
lesz fordítva egy más része
pedig élelmiszerbeszerzesre la-kásépítésre
és a közoktatásügy
reformjára fog szolgálni
Az Egyesült Államok ünnepé-lyesen
Latin-Ameri- ka tudósait orvosait és techniku-sait
hogy a számukra rende-zendő
különféle továbbképző
tanfolyamokon vegyenek részt
hogy ilymódon egységesítsék az
amerikai kontinens kulturális és
technikai berendezkedését
Politikai szempontból két fon-tos
bejelentésre került a sor:
Kennedy mindenekelőtt kijelen-tette
hogy reméli hogy a távol-maradt
két latinamerikai ország
nevezetesen a kommunistabarát
Kuba és a diktatórikus r-min- ica
nemsokára visszatér i abad
amerikai országok - ~oe s
hogy az USA mindc Külső be-avatkozástól
meg fogja védeni
a nyugati kontinens minden or-szág- át
ai
változás előtt
Ez történt még
ellenségei
meghívta
tanáig szintén a Gizenga illetve
korábban a Lumumba féle cso
porthoz tartozott — már átállt
a federális Kongóhoz Ileo Kon-gó
jelenlegi miniszterelnöke és
Kasavubu az ezidöszerint az
UNO-ba- n is elismert kongói koi
many feje máris- - kijelentették
hogy mandátumukat ideiglenes-nek
tekintik s hogy az új Kongó
szövetséges köztársaság helyett
6 vagy 7 ország államszövetsé-geként
fog fennállni
Elméletileg feltétlenül helyes
megoldás az hogy eqy 'világhá-borúval
fenyegető polgárháború
van : egv tűzoltó egy rendőr és
egy áruházi alkalmazott
A havanai kommunista Nők
Szövetsége melyet Castro Vi-lma
nevű sógornője vezet még
a tűz éjszakáján mintegy 1000
nőt gyűjtött össze és felvonultak
Havana utcáin Tiltakoztak Ame-rika
Santiago-- i támadása ellen
O
A KOMMUNISTÁK LUMUMBA
TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAKAT
ALAPÍTANAK
Varsóból jelentik hogy Len-gyelors- áy ióbb mint 40000
dollár összeggel -- járult hozzá a
Lumumba tanulmányi ösztöndí-jak
alapjához A magyar iskolák
ban is m'ndenütt gyűjtenek min-den
falusi iskola játék-csomagok- at küld Lumumba árváinak
o
ÖNGYILKOS UGRÁS
A PÁRIZSI EIFFEL TORONYBÓL
Egy 23 éves francia leány
Miss Josette Gouteredondc
írásbeli üzenetet hagyott munka-adójánál
hogy "ma éjjel nem
fog dolgozni"- - Azután felmá-szott
az Eiffel torony második
emeletére és 375 láb magasság-ból
a mélységbe vetette magát
A leány teste azonban 180 láb
zuhanás után megakadt az első
emeleten hol turisták és láto-gatók
nagy tömegben" ebédel-tek
e
A FRANCIA NYELV TERJESZTÉSE
KANADÁBAN
Oueboc tartományban Kultu
rálís Minisztériumot állítanak fel
melynek feladata a francia nyelv
terjesztése lesz Párizsból jeler- -
Toronto 1961 márc 25 szombat
jjtyqmttja)rir
Szerkesztőség ts kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
TEL LE 6-03-
33 LE 6-09-
06
A másik bejelentés úgy szó'r
hogy az amerikai országoknak
missziójuk van a világ történel-mében:
meg kell mutatniuk
hogy a világ haladása és gazda-sági
felemelkedése megvalósít-ható
demokratikus eszközökkel
Ez az Amerika missziójára vo-natkozó
kijelentés tulajdonkép-pen
a 19 századbeli Monroe-doktrin- a
modern változata Mon
roe annakidején azt az elvet fek
tette le hogy Amerika'az ameri-kaiaké
— ott tehát idegen ha-talmak
gyarmatokat nem alapít-hatnak
s hogv ezért minden
amerikai ország kötelessége
hogy szomszédjait is megvéde
nem-amerik- ai politikai befolyá-sok
ellen A Kennedy-doktrin- a
ennél sokkal többet mond: ki-nyilvánítja
minden amerikai or-szágnak
azt a feladatát és törek-véset
hoov a demokratikus po-litikai
rendszert az egész világ-ra
kiterjessze Nem egyéb ez
mint szellemi harc meghirdetése
a kommunizmus és minden más-féle
diktatúra ellen Pontosan ez
az aktiv politikai program meg-hirdetése
az amit a világ Ken-nedyt- ől
várt és elvárt tJv"
áll
helyett államszövetség alakuljon
a Kongóban Gyakorlatilag va-lószínűleg
úgv lesz hogv Kon-góban
helyi kormányok helyett
anarchia fog uralkodni s ez csak
úgy kerülhető el ha ott az UNO
csapatok továbbra talán igen
hosszú időre bennmaradnak Ez
pedig nem más mint a rend
fenntartása egy idegen katonai
erő segítségével — más szavak-kal
gyarmati kormányzás Meg-kérdezhetik
tehát sajátmagukat
a forrófejű kongói nacionalisták:
minek kellett a békát lenyelni?
tik hogy á francia közvélemény
nagy örömmel fogadta a hírt A
De Gaulle kormánv különös súlyt
helyez a külföldön élő francia te-lepek
gondozására
ALGÉRIA BÉKÉT KERES
Francia és algériai mozlemek
előkészületeket tesznek a for-mális
béketárgyalások megindít-ására-
hogy befejezzék a hat
éve tartó algériai háborút Meg-bízható
források azt jósolják
hogy' a tárgyalások már a jö'vg
héten megkezdődnek A szem-benálló
felek máris megegyez-tek
egy fegyverszüneti terv-ben
mely első lépése lenne a
béketárgyalásoknak
o
EISENHOWER VOLT ELNÖK
MEXIKÓBAN PIHEN l#JÍi!iÉ
XmÉsSsm
xvmMtmfAsn í
mm#™i§ffl
A mexikói La Pazból jelentik
hogy Eisenhower volt elnök oda-érkezett
és pihenő napjait hor-gászattal
tölti
M?„
m
' 5
u
!
iMili' E5" $ m
m ÍÍk3 fenl
íif Í&íIAhtik i
t 15 '
fi vb -- íl
Mf :
k úv í
!-
-vir y y
i--
K mm
ji
íFtf! :jJ
Hif(fm3jí
v-s- a mvzz