000425 |
Previous | 9 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
1' ' iws ?'"--"-c--'- :n j"' - -- m ty
1983 szeptember 10 MAGYAR ÉLET ' ' 9 oldal
Haraszti Endre:
Egy magyar Kanadában — 400 évvel ezelőtt:
Budai Parmenius István (1556F-1583- )
emlékezete
VI RÉSZ
Parmenius Newfoundland lejkes angol gyarmatosítói között
Megjegyzendő hogy Sir John Gilbert ezidőben a
„Delight" nevű hajóról vezette a flottát Ki kell emel-ni
Edward Hayes nevét aki a „Golden Hind" hajó ka-pitánya
volt s naplót vezetett mely később e'zt a cí-met
kapta: „A bricf rclalion of the New-fotindla- nd
and thc commoditias thcreof" (Ujfoundland rövid vo-natkozási
alkalmassága) ö már a telepes szemszögé-ből
bírálja a szigetet melyet igen barátságtalannak és
nedvesnek talált A sziget termékenységét illetően nem
voltak illúziói de a halászati lehetőségeket igen Ígére-tesnek
vélte
A társaság nagy része lelkesedett és osztotta Gil-bert
büszkeségét Parmenius az ifjú magyar költő nem
lelkesedett velük Nem így képzelte Lehangolta őt a
zord vadon látványa
Parmenius kalandjai szárazon és vizén
(a) Parmenius bolyongásai
Newfoundland-szigeté- n
Angol lobogó lengett hát a meghódított szigeten és
a következő lépés nyilván az volt hogy a belterületet
jobban megismerjék és megvizsgálják az életkörülménye-ket
hogy a királynőnek megfelelő jelentést tehessenek
Ez igen fontos volt mert a gyarmat további felhaszná-lása
tekintetében a hazai hatóságok szamára minden
részlet jelentős volt a későbbi bajok felszerelése és a ki-külden-dő
telepesek kellő felvilágosítása miatt
Hogy rögzítette első benyomásait Parmenius barátjá-nak
Richárd Hakluytnak irt augusztus G- -i keltezésű
levelében?:
Ez idő alatt egy kicsit megerősödtünk jobb
kedvűek és frissebbek lettünk Utunk hosszúsága bizo-nyára
meggyőzött arról milyen szelekkel haladtunk és
mennyire fáradtak lehettünk hogy ezután már semmi
sem hiányozhatott Az angolokon kiül húsz portugál és
spanyol hajóval együtt értük el ezt a pontot Minthogy
pedig ezek kisebbek nálunk nem tudják el visel ni hogy
éhezzünk Az angolok jóllehet erősek és felölünk biz-tonságban
vannak teljes engedelemmel és emberséggel
tartják szem elölt királyi oklevelünk tekintélyét" („Ré-gi
Magyar Lcvcleslár" 190 of
Más adatokból kiderült hogy mikor Gilbert hajói
megpróbáltak áthaladni a St John's kikötőjébe vezető
csatornán az ott horgonyzó halászhajók kapitányai ka-lózoknak
nézték őket és ellenállási a készültek Hamaro-san
kiderült hogy Gilbert az angol királynő megbízásá-ból
van jelen Tudatta a halászokkal hogy nem célja a
halászterület megtámadása sőt a védelmükre érkezett
Erre megkönnyebbültek és beengedték a csatornába Ha-lászati
engedélyt adott ki részükre a királynő nevében
amiért a bért saját hajói készleteinek feltöltésére élelem-ben
kérlek tőlük A halászok e kérelmet készséggel tel-jesítették
Most kell mesélnem a szokásokról — folytatta le-velét
Parmenius — a tájakról és a népekiöl De miről
meséljek llakluytom ha az clhagyalotlságon kiwil sem-mit
sem látok? Kifogyhatatlan bőségben van a hal: ez
a később ide jövök számára nagy nyereség Alig ér fe-neket
a horog már rá is kap valamilyen jókora hal A
föld körös-körü- l erdős és hegyes A fák túlnyomó része
fenyő: ezek részint már elöregedlek részint most nő-nek
Sok közülük elöregedvén ledőlt és akadályozza a
földet kutató tekintetet és a gyaloglók útját hogy sehol
sem lehet előre nyomulni" („Régi Magyar Lcvcleslár'
190-- 191 o)
Olvasva a lelkesedésből hirtelen lehangoltságba zu-hanó
magyar ember eme sorait óhatatlanul arra kell
gondolnunk hogy — ime — a reneszánsz ember aki
tejjel-mézz- el folyó utópiákat" várt veszedelmes óceáni
útja végén most megdöbbenve szemlélte az irdatlan ki-etlen
veszedelmekkel teli vadont Bizony Parmeniust el-kényeztette
Buda Heidelberg Pádua Oxford London
szépsége! Szivesebben járt kövezett úton vagy szépen
gondozott park ösvényén mint e kényelmetlen sziget
sziklás-köve- s úttalan bozótjában
„Valamennyi növény magas de ritka a mieinktől
elütő Ugy tíinik hogy a természet gabona termeszté-sére
is törekszik Rozshoz hasonló fűszálakat és kalá-szokat
fedeztem ugyanis föl Ugy lálom hogy müvelés-sel
és vetéssel könnyen emberi használatra lehet szok
W B
NYÁR
Ha nem hívtok is! — vár engem a táj
hol arany sugárban hömpölyög a nyár
Mondjam-e- ? hol van e messzi vidék
hol bárányfelhőket ringat az ég
Tiszta ott a szív: nagy az akarat
Ott a halál is rettegve arat
Nem odaadó gyáva ivadék
Harcokban edzett elszánt az a Nép
Kemény-kölés- ü bátor és merész
Nem alkuszik meg akkor se ha vész
tördeli zúzza gyölri sorait:
áldozza — ha kell — hü fiait
Története: egy forrongó vihar
Csak az érti sorsát tisztán: ki magyar
Másokért küzdve sorvasztva magát
hullatta vérét századokon át
Ősökből sarjadt hős unokák:
— látom én — élnek e népben tovább
Vérben a szándék s a nemzeti lét
lelke a régi bári'ij ivadék
őseim földje földem: Hazám
melyet imába foglal a szám
Hol sercen a fü és harsan a táj
s aranymezöben úszik a Nyár
tatni Az erdőkben szamócabokrok vagy inkább faként
terebélyesedő mézédes szamócafák vannak" („Régi M
Levéltár" 191 o)
A vadontól borzadó költőt kissé megnyugtatta tehát
a hazájára emlékeztető rozsfajta fellelése Amit szamó-cafána- k
vélt az ugyan málna volt — mindenesetre
költői fantáziája már-má- r elképzeltette vele' hogy meg-felelő
erőkifejtéssel kultúrtájjá lehet varázsolni a kiet-len
veszedelmes erdőséget Ekkor új meglepetés borzasz-tott- a
el:
„A sálrak körül folyton medvék jelennek meg eze-ket
elejtik ám fehérek és — ahogy szőrméjük alapján
összehasonlíthattam — kisebbek a mieinknél Bizonyta-lan
hogy miféle nép van ezen a tájon Senkit sem lát-tunk
aki tanúsíthatta volna (De vajon ki is láthatna
kérlek amikor nem lehet messzire behatolni?) Épp eny-nyir- e
nem tudjuk van--e érc a hegyek mélyén Az ok
ugyanaz jóllehet kinézetük alapján rejtőznek ércek ben-nük"
(„RML 191 o)
Eszerint tán ö volt az első magyar ember aki vala-ha
is jegesmedvéi látott! Érdekes hogy kisebbnek vél- -
HÍREK
Belgrád lazít a
gazdasági gyeplön
BELGRÁD - Milka
Planinc miniszterelnök asz-szon- y
felkérte a parlamen-tet
csökkentse a kormány-zati
beavatkozást és biztosít-son
szabadabb kezel a piaci
erőknek a hatalmas adósság
alatt nyögő jugoszláv gaz-daságban
A miniszterelnöknö
részletesen kitért a kommu-nista
párt által már jóváha-gyott
tervre a parlamentet
tulajdonképp törvényre eme-lése
céljából hívták össze
Az új gazdaságpolitika
célja az hogy — amint a
jugoszlávok 'megfogalmaz-ták
— „nagyobb teret en-gedjen
az objektív gazdasá-gi
törvényeknek a bel- - és
külföldi piaci viszonyoknak"
és csökkentse a gazdasági
ügyekbe való állami beavat-kozást"
A program alaposan
csökkenti az állami befekte-tések
mértékét növeli a jö-vedelmi
és az ingatlanadót
megszigorítja a gyári és
üzemi fegyelmet
Jugoszlávia mely 19
billió dollárral adósa a Nyu-gatnak
a világ 10 legjobban
eladósodott országa között
van - t — i
Tüdőrák
a cigarettafüsthöz
tapadó izotópoktól?
Sok elmélet született már
arra vonatkozóan hogy mi-képp
okoz a dohányzás tü-dőrákot
Az egyesült álla-mokbeli
E Martell radioké-miku- s
nemrég azzal a fölte-véssel
álll elő hogy a ciga-rettafüst
részecskéihez ta-padó
természetes radioaktív
izotópok sugárzása szintén
oka lehet a- - tüdőráknak
Vizsgálatai feltárták hogy a
cigarettafüst részecskéi —
kivált kátrányszemcséi —
mintegy vonzzák a radongáz
bomlásakor keletkező izotó
pokat beelértve a polóni-u- m
az ólom és a bizmut izo-tópjait
Ezek 'a cigaretta-füsttel
együtt belélegezve a
tüdő „forró pontjain" felhal-mozódnak
s alfasugárzá-sukkal
„bombázzák" a sej-teket
Ezért a környéki szö-veteket
viszonylag nagy
adag alfa-sugárz- ás éri Mi-vel
a talajbeli rádiumból
származó radongáz a laká-sokba
is behatol a tüdőrá-kért
felelőssé tehető radio-aktív
sugárzás -- nemcsak a
dohányosokat hanem — ha
kisebb mértékben is — a
dohányfüstöt belélegzö nem
dohányzókat (az úgynevezett
passzív dohányzókat) szin
tén fenyegeti (New Scien-tisl- )
— —
„Napló ügy"
HAMBURG — Birói
rendeletre szabadon bocsá-tották
Gerd Ilcidelmann új
ságírót aki a hamisított Hitler--
naplót idén tavasszal
375 millió dollárért eladta a
Stern m'agazinnak majd
ügyészi kérésre egy nappal
később újra letartóztatták
Heidemann továbbra is az
ügy egyik fő gyanúsítottja
marad
— —
Libanoni útlevéllel
ANKARA Törökország
— liter Turkmen török kül-ügyminiszter
bírálta a liba-noni
kormányzatot amiért
nem hajlandó fellépni a li-banoni
bázisukról gyakran
lecsapó örmény származású
terroristákra Az 1970-e- s
évek óta körülbelül 40 ember
életét oltották ki az örmény
terroristák akiknél gyakran
találtak libanoni útlevelet
nyilatkozta a török külügy-miniszter
te őket mint az európai barnamedvét holott a jeges-medve
gyakran lényegesen nagyobbra nö Arra kell gon-dolnunk
hogy a 16 században még óriási barnamedvék
voltak a magyar hegyek között és ezek a newfoundlan-d- i
jegesmedvék csenevészebbek voltak északibb rokona-iknál
Ha volt őslakos indián lakosság a szigeten" azok
nyilván az erdők mélyébe húzódtak a halászok elöl A
későbbiek folyamán felfedeztek vas réz cink ólom és
szén-lelőhelyek- et melyeket Parmenius sejthetett de rö-vid
élete nem adott alkalmat arra hogy sejtése ered-ményéről
meggyőződhessen
„Javasoltam az admirálisnak hogy égessük fel az
erdőket hogy ezzel terünk nyíljék a vidék megtekinté-sére
Tetszett neki a terv feltéve ha úgy látja hogy
nem üt ki balul Érdemes férfiak bizonygatták ugyanis
hogy amikor egyszer (nem tudom hogy melyik állomá-son)
ez történt teljes hét esztendeig nem fogtak halat
mivel megkeseredett a tengervíz a terpentintöl ami a
fák elhamvasztása után a patakok vizével ' beléfolyt"
(„RML" 191-- 192 o)
Parmenius itt a megsérült fenyőfákból kifolyó ned-vet
írja „terpentinnek"
„A levegő az évnek ebben a szakában oly forró
hogy ha nem forgatnák állandóan a halakat amelye-ket
a napon szárítanak nem lehetne megvédeni őket a
megperzselődéstől Hogy a tél mennyire hideg arról al
tenger közepén lévő hatalmas jéghegyek győzték meg
bennünket Társaink számoltak be arról hogy május
havában teljes tizenhat napon át néha oly hatalmas
jégtáblák között vesztegeltek hogy a szigetek tizenhat
láb magasak voltak Amikor ezeknek a nap felé eső ol-dala
megolvadt bizonyos ingadozás az egész jéghegyet
úgy megforgatta hogy ami azelőtt felül volt az most
a jelenlévők nagy veszedelmére lefordult amint hihe-tő
is"
„A szárazföldi levegő közepes tisztaságú kelet felé
a tenger fölött folytonos a felhőzet A „Bank" körül
pedig a tengeren (így hívják azt a helyet ahol a part-tól
negyven mérföldre elérhető a tengerfenék és halász-ni
kezdenek) nincs szinte nap eső nélkül Ha ezen a
részen elvégeztük szükséges tennivalónkat (Isten sege-delmével)
délnek haladunk előre napról napra annál
több reményt táplálva minél több dolgot számlálnak
elö azon tájakról ahová igyekszünk" ( RML 192 o)
Sanyarú volt az élete Parmeniusnak s tele volt csa-lódásokkal
Bántotta a hőség ijesztette őt a jéghegyek
látványa Tizenhat lábnyi jéghegyet méterrendszerünkre
átszámítva — bizony egy 4 méter 80 centiméteres „jég-hegy"
nem olyan magas — északabbra bizonyára voltak
ennek sokszorosai s augusztusra Newfoundland felé ér-ve
ezek lényegesen kisebbre olvadtak De ilyen jéghe-gyekel
Parmenius eddigi élete során nem láthatott! Ért-hetően
borzadt tőlük Nem tetszett neki a mindennapos
eső és köd sem s ezért reménykedett hogy nemsokára
tovább indulnak a napsugaras dél felé Gilbert korábbi
tervei alapján
(b) Készülődés a továbbindulásra
Humphrey Gilbert boldog volt előre elképzelte hogy
milyen kitüntető dicséret várja öt Londonban a jólsike-rült
útért a gyarmatosításért azért hogy sikerült neki
jelentős lépéssel kiterjeszteni az angol gyarmatbirodalom
r rr
You Too Gan
and
be#
Mayor's Conunittcc Aging
For further informáljon eall
Maria Mandarino 917-702- 2
City Cycling Committcc
For further informáljon
Ed 947-71- S5
City of Toronto
HELP RUN CITY HALL
Committcc Civic
Mcril
further informáljon
Thompson 347-70- 22
Mayor's Committcc on Community
and Racc Rclalions
For further information call
Fari 947-773- 2
Local Board Health
further information call
lánc Lockwoocí 947-702- 5
határait Nézegette térképéi s számítgatta az előttük ál-ló
út hosszát fontolgatta a felmerülő problémák lehe-tőségét
Ami a legénységet illeti azok kezdtek mind-jobban
kiábrándulni a szigetből a forróságból az esők-ből
a felbukkanó olvadó jéghegyek látványából Fo-kozódott
az elégedetlenség amihez jelentősen hozzájá-rult
az is hogy egyre többen meghaltak vérhasban A
legénység egyre jobban morgolódott Egyes csoportok
fellázadtak és meg akarták szerezni a hajók fölötti ural-mat
Csupán az utolsó pillanatban sikerült terveket fel-fedezni
és a matrózokat lefegyverezni Augusztus 20-á- n
mégis továbbindultak három hajóval a „Delight"-te- l a
„Golden Hind"-de- l és á „Squirrel'Mel William Winlcr
kapitány hátramaradt a „Swallov' 'nevű hajóval és a
betegekkel
(c) A sziget partja mentén dél felé
Miután a „Swallow" hátramaradt és parancsnoksá-gát
William Winter vette át Maurice Brownet a „Swal-lov"
eredeti kapitányát a „Delight" parancsnoki hídjá-ra
helyezte Gilbert admirális Parmenius is követte
Browne barátját a „Dclight-ra- " s vele átköltözött a
„Swallow" legénységének egészségesnek maradt része is
új zászlóshajóra Gilbert elhatározta hogy a kicsiny
„Squirrel"-e- n fogja az út most következő részét meg
tenni mert úgy vélte hogy a kisebb hajóval jobban
megközelítheti a partot és jobb megfigyelések birtoká
ba jut Az augusztus 20-- Í keddi indulást követően egy-folytában
felé haladtak a sziklás partok vonulata
mentén de azoktól tisztes távolságra 2í-é- n — szerdán
— este elérték „Cape Rice"-- l a sziget e délkeleti pon-tját
A legénység halászott Gilbert pedig átküldte hajó-inasát
a „Delighl"-r- e hogy különböző jegyzetekel és
más dolgokat hozzon el neki A elfelejtette a paran-csot
teljesíteni 22-é- n elérték „Trcpasscy Bay"-- t s itt
páran partraszálltak Valószínűleg köztük volt Parmeni-us
is aki boldogan állapította meg hogy a talaj itt
sokkal terriiékenyebb mint az északabbra volt s bőven
terem valami borsóféle növény
Gilbert úgy határozott hogy „Suble szigete" leié
fogja venni az irányt ugyanis úgy hallotta hogy kb
harminc évvel ezelőtt portugálok sertéseket és kecské-ket
tenyésztettek olt s számítása szerint ezek az álla-tok
azóta megsokszorozódtak A húsra igen nagy szük-sége
volt a flotta legénységének is az imént alapított
új gyarmatnak is Sajnos ellenszél keletkezett és csak
nagy kínnal tudlak tovább felé haladni Mindazon-által
augusztus 27-é- n megközelítették „Banquereau zá-tonyát"
Erős déli szél kezdett fújni és Gilbert — a
másik kél kapitány élénk ellenkezését legyőzve — uta-sítást
adott arra hogy nyugat felé haladjanak Ez a
döntés fatálisnak bizonyult Augusztus 29-é- n reggelre
a levegő hirtelen igen nedves lett köd borult a tenger-re
és a szél orkánszerüvé erősödött A hajók veszedel-mes
homokzátonyok közölt vergődtek Cox a „Golden
Hind"-rő- l sziklaszirteket látott feltűnni de a köd és
az eső miatt senki sem volt ebben biztos Jeleket küld-tek
a „Delightnek" hogy távolodjon el a partoktól s
vegye a nyílt tengernek az irányt Borzadva látták a
másik két hajóról hogy a „Delight" csak küszködik
és tehetetlen az elemek haragjával szemben A tragé-dia
bekövetkezte elháríthatatlannak látszott
— folytatjuk —
mmiuriuAMxmzrsWrZXLTSizjB'ii
Every Spring Fali Toronto City Council appoinls members of thc public to boards cemmissions
and committees Ihat make decisions on a variety of malters such as the managemenl of public
facililies the physicál layout of the" City and the developmenl of community serviccs
These appointments give Torontonians írom a variety of cultural and occupational backgrouds a chance
to voluntcer their skills to help run Ihe City
At the end of 1933 appoinlments must madc to the following agencies:
on
at
call
Mihalcin at
on Awards
of
For call
Ina at
Miller at
of
For
at
az
dél
fiú
dél
Non-I'rof- it Housing Corporation
For further information call
Jack Palkcinen at 917-788- 0
Toronto General Hospitál
Boards of Trustccs
For further information call
Mrs Shopin at 595-330- 0
Toronto Historical Board
For further information call
George Watcrs at 595-156- 7
Toronto Public Library Board
For further information call
Les Fowlic at 484-801- 5 (cxt 219)
Toronto Recycling Actioii Commiltcc
For further information call
GIcnda Slcin — 9 17-78- 30
Wc nced your help to ensurc that appoinlments lo Ihe City of Toronlo's Boards Commissions and
Committees rétied our diverse populalion The City is an Equal Opportunity Employer arid lliercfor
encourages applications írom all residenls including women people wilh disabilities and racial and ethnic
minorilics If you have nol Ihought aboul serving your city consider it now
Do any of these organizations interest you? Wilh our new Outrcach Programme it's easy to apply
Just telephoné 947-702- 0 and ask for an application form
Your application must be rcceived by tie City Clcrk 2nd Floor City Hall Toronto M5II 2N2 no laler than
Scptember 29 191)3 at 4:30 pm
A nominaling committee will recommend qualified candidates for these positions
Preference will be given to residents of the City of Toronto
miwuujiiiwiiJii]Li)ibJWAW!amfl
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, September 10, 1983 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1983-09-10 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000655 |
Description
| Title | 000425 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | 1' ' iws ?'"--"-c--'- :n j"' - -- m ty 1983 szeptember 10 MAGYAR ÉLET ' ' 9 oldal Haraszti Endre: Egy magyar Kanadában — 400 évvel ezelőtt: Budai Parmenius István (1556F-1583- ) emlékezete VI RÉSZ Parmenius Newfoundland lejkes angol gyarmatosítói között Megjegyzendő hogy Sir John Gilbert ezidőben a „Delight" nevű hajóról vezette a flottát Ki kell emel-ni Edward Hayes nevét aki a „Golden Hind" hajó ka-pitánya volt s naplót vezetett mely később e'zt a cí-met kapta: „A bricf rclalion of the New-fotindla- nd and thc commoditias thcreof" (Ujfoundland rövid vo-natkozási alkalmassága) ö már a telepes szemszögé-ből bírálja a szigetet melyet igen barátságtalannak és nedvesnek talált A sziget termékenységét illetően nem voltak illúziói de a halászati lehetőségeket igen Ígére-tesnek vélte A társaság nagy része lelkesedett és osztotta Gil-bert büszkeségét Parmenius az ifjú magyar költő nem lelkesedett velük Nem így képzelte Lehangolta őt a zord vadon látványa Parmenius kalandjai szárazon és vizén (a) Parmenius bolyongásai Newfoundland-szigeté- n Angol lobogó lengett hát a meghódított szigeten és a következő lépés nyilván az volt hogy a belterületet jobban megismerjék és megvizsgálják az életkörülménye-ket hogy a királynőnek megfelelő jelentést tehessenek Ez igen fontos volt mert a gyarmat további felhaszná-lása tekintetében a hazai hatóságok szamára minden részlet jelentős volt a későbbi bajok felszerelése és a ki-külden-dő telepesek kellő felvilágosítása miatt Hogy rögzítette első benyomásait Parmenius barátjá-nak Richárd Hakluytnak irt augusztus G- -i keltezésű levelében?: Ez idő alatt egy kicsit megerősödtünk jobb kedvűek és frissebbek lettünk Utunk hosszúsága bizo-nyára meggyőzött arról milyen szelekkel haladtunk és mennyire fáradtak lehettünk hogy ezután már semmi sem hiányozhatott Az angolokon kiül húsz portugál és spanyol hajóval együtt értük el ezt a pontot Minthogy pedig ezek kisebbek nálunk nem tudják el visel ni hogy éhezzünk Az angolok jóllehet erősek és felölünk biz-tonságban vannak teljes engedelemmel és emberséggel tartják szem elölt királyi oklevelünk tekintélyét" („Ré-gi Magyar Lcvcleslár" 190 of Más adatokból kiderült hogy mikor Gilbert hajói megpróbáltak áthaladni a St John's kikötőjébe vezető csatornán az ott horgonyzó halászhajók kapitányai ka-lózoknak nézték őket és ellenállási a készültek Hamaro-san kiderült hogy Gilbert az angol királynő megbízásá-ból van jelen Tudatta a halászokkal hogy nem célja a halászterület megtámadása sőt a védelmükre érkezett Erre megkönnyebbültek és beengedték a csatornába Ha-lászati engedélyt adott ki részükre a királynő nevében amiért a bért saját hajói készleteinek feltöltésére élelem-ben kérlek tőlük A halászok e kérelmet készséggel tel-jesítették Most kell mesélnem a szokásokról — folytatta le-velét Parmenius — a tájakról és a népekiöl De miről meséljek llakluytom ha az clhagyalotlságon kiwil sem-mit sem látok? Kifogyhatatlan bőségben van a hal: ez a később ide jövök számára nagy nyereség Alig ér fe-neket a horog már rá is kap valamilyen jókora hal A föld körös-körü- l erdős és hegyes A fák túlnyomó része fenyő: ezek részint már elöregedlek részint most nő-nek Sok közülük elöregedvén ledőlt és akadályozza a földet kutató tekintetet és a gyaloglók útját hogy sehol sem lehet előre nyomulni" („Régi Magyar Lcvcleslár' 190-- 191 o) Olvasva a lelkesedésből hirtelen lehangoltságba zu-hanó magyar ember eme sorait óhatatlanul arra kell gondolnunk hogy — ime — a reneszánsz ember aki tejjel-mézz- el folyó utópiákat" várt veszedelmes óceáni útja végén most megdöbbenve szemlélte az irdatlan ki-etlen veszedelmekkel teli vadont Bizony Parmeniust el-kényeztette Buda Heidelberg Pádua Oxford London szépsége! Szivesebben járt kövezett úton vagy szépen gondozott park ösvényén mint e kényelmetlen sziget sziklás-köve- s úttalan bozótjában „Valamennyi növény magas de ritka a mieinktől elütő Ugy tíinik hogy a természet gabona termeszté-sére is törekszik Rozshoz hasonló fűszálakat és kalá-szokat fedeztem ugyanis föl Ugy lálom hogy müvelés-sel és vetéssel könnyen emberi használatra lehet szok W B NYÁR Ha nem hívtok is! — vár engem a táj hol arany sugárban hömpölyög a nyár Mondjam-e- ? hol van e messzi vidék hol bárányfelhőket ringat az ég Tiszta ott a szív: nagy az akarat Ott a halál is rettegve arat Nem odaadó gyáva ivadék Harcokban edzett elszánt az a Nép Kemény-kölés- ü bátor és merész Nem alkuszik meg akkor se ha vész tördeli zúzza gyölri sorait: áldozza — ha kell — hü fiait Története: egy forrongó vihar Csak az érti sorsát tisztán: ki magyar Másokért küzdve sorvasztva magát hullatta vérét századokon át Ősökből sarjadt hős unokák: — látom én — élnek e népben tovább Vérben a szándék s a nemzeti lét lelke a régi bári'ij ivadék őseim földje földem: Hazám melyet imába foglal a szám Hol sercen a fü és harsan a táj s aranymezöben úszik a Nyár tatni Az erdőkben szamócabokrok vagy inkább faként terebélyesedő mézédes szamócafák vannak" („Régi M Levéltár" 191 o) A vadontól borzadó költőt kissé megnyugtatta tehát a hazájára emlékeztető rozsfajta fellelése Amit szamó-cafána- k vélt az ugyan málna volt — mindenesetre költői fantáziája már-má- r elképzeltette vele' hogy meg-felelő erőkifejtéssel kultúrtájjá lehet varázsolni a kiet-len veszedelmes erdőséget Ekkor új meglepetés borzasz-tott- a el: „A sálrak körül folyton medvék jelennek meg eze-ket elejtik ám fehérek és — ahogy szőrméjük alapján összehasonlíthattam — kisebbek a mieinknél Bizonyta-lan hogy miféle nép van ezen a tájon Senkit sem lát-tunk aki tanúsíthatta volna (De vajon ki is láthatna kérlek amikor nem lehet messzire behatolni?) Épp eny-nyir- e nem tudjuk van--e érc a hegyek mélyén Az ok ugyanaz jóllehet kinézetük alapján rejtőznek ércek ben-nük" („RML 191 o) Eszerint tán ö volt az első magyar ember aki vala-ha is jegesmedvéi látott! Érdekes hogy kisebbnek vél- - HÍREK Belgrád lazít a gazdasági gyeplön BELGRÁD - Milka Planinc miniszterelnök asz-szon- y felkérte a parlamen-tet csökkentse a kormány-zati beavatkozást és biztosít-son szabadabb kezel a piaci erőknek a hatalmas adósság alatt nyögő jugoszláv gaz-daságban A miniszterelnöknö részletesen kitért a kommu-nista párt által már jóváha-gyott tervre a parlamentet tulajdonképp törvényre eme-lése céljából hívták össze Az új gazdaságpolitika célja az hogy — amint a jugoszlávok 'megfogalmaz-ták — „nagyobb teret en-gedjen az objektív gazdasá-gi törvényeknek a bel- - és külföldi piaci viszonyoknak" és csökkentse a gazdasági ügyekbe való állami beavat-kozást" A program alaposan csökkenti az állami befekte-tések mértékét növeli a jö-vedelmi és az ingatlanadót megszigorítja a gyári és üzemi fegyelmet Jugoszlávia mely 19 billió dollárral adósa a Nyu-gatnak a világ 10 legjobban eladósodott országa között van - t — i Tüdőrák a cigarettafüsthöz tapadó izotópoktól? Sok elmélet született már arra vonatkozóan hogy mi-képp okoz a dohányzás tü-dőrákot Az egyesült álla-mokbeli E Martell radioké-miku- s nemrég azzal a fölte-véssel álll elő hogy a ciga-rettafüst részecskéihez ta-padó természetes radioaktív izotópok sugárzása szintén oka lehet a- - tüdőráknak Vizsgálatai feltárták hogy a cigarettafüst részecskéi — kivált kátrányszemcséi — mintegy vonzzák a radongáz bomlásakor keletkező izotó pokat beelértve a polóni-u- m az ólom és a bizmut izo-tópjait Ezek 'a cigaretta-füsttel együtt belélegezve a tüdő „forró pontjain" felhal-mozódnak s alfasugárzá-sukkal „bombázzák" a sej-teket Ezért a környéki szö-veteket viszonylag nagy adag alfa-sugárz- ás éri Mi-vel a talajbeli rádiumból származó radongáz a laká-sokba is behatol a tüdőrá-kért felelőssé tehető radio-aktív sugárzás -- nemcsak a dohányosokat hanem — ha kisebb mértékben is — a dohányfüstöt belélegzö nem dohányzókat (az úgynevezett passzív dohányzókat) szin tén fenyegeti (New Scien-tisl- ) — — „Napló ügy" HAMBURG — Birói rendeletre szabadon bocsá-tották Gerd Ilcidelmann új ságírót aki a hamisított Hitler-- naplót idén tavasszal 375 millió dollárért eladta a Stern m'agazinnak majd ügyészi kérésre egy nappal később újra letartóztatták Heidemann továbbra is az ügy egyik fő gyanúsítottja marad — — Libanoni útlevéllel ANKARA Törökország — liter Turkmen török kül-ügyminiszter bírálta a liba-noni kormányzatot amiért nem hajlandó fellépni a li-banoni bázisukról gyakran lecsapó örmény származású terroristákra Az 1970-e- s évek óta körülbelül 40 ember életét oltották ki az örmény terroristák akiknél gyakran találtak libanoni útlevelet nyilatkozta a török külügy-miniszter te őket mint az európai barnamedvét holott a jeges-medve gyakran lényegesen nagyobbra nö Arra kell gon-dolnunk hogy a 16 században még óriási barnamedvék voltak a magyar hegyek között és ezek a newfoundlan-d- i jegesmedvék csenevészebbek voltak északibb rokona-iknál Ha volt őslakos indián lakosság a szigeten" azok nyilván az erdők mélyébe húzódtak a halászok elöl A későbbiek folyamán felfedeztek vas réz cink ólom és szén-lelőhelyek- et melyeket Parmenius sejthetett de rö-vid élete nem adott alkalmat arra hogy sejtése ered-ményéről meggyőződhessen „Javasoltam az admirálisnak hogy égessük fel az erdőket hogy ezzel terünk nyíljék a vidék megtekinté-sére Tetszett neki a terv feltéve ha úgy látja hogy nem üt ki balul Érdemes férfiak bizonygatták ugyanis hogy amikor egyszer (nem tudom hogy melyik állomá-son) ez történt teljes hét esztendeig nem fogtak halat mivel megkeseredett a tengervíz a terpentintöl ami a fák elhamvasztása után a patakok vizével ' beléfolyt" („RML" 191-- 192 o) Parmenius itt a megsérült fenyőfákból kifolyó ned-vet írja „terpentinnek" „A levegő az évnek ebben a szakában oly forró hogy ha nem forgatnák állandóan a halakat amelye-ket a napon szárítanak nem lehetne megvédeni őket a megperzselődéstől Hogy a tél mennyire hideg arról al tenger közepén lévő hatalmas jéghegyek győzték meg bennünket Társaink számoltak be arról hogy május havában teljes tizenhat napon át néha oly hatalmas jégtáblák között vesztegeltek hogy a szigetek tizenhat láb magasak voltak Amikor ezeknek a nap felé eső ol-dala megolvadt bizonyos ingadozás az egész jéghegyet úgy megforgatta hogy ami azelőtt felül volt az most a jelenlévők nagy veszedelmére lefordult amint hihe-tő is" „A szárazföldi levegő közepes tisztaságú kelet felé a tenger fölött folytonos a felhőzet A „Bank" körül pedig a tengeren (így hívják azt a helyet ahol a part-tól negyven mérföldre elérhető a tengerfenék és halász-ni kezdenek) nincs szinte nap eső nélkül Ha ezen a részen elvégeztük szükséges tennivalónkat (Isten sege-delmével) délnek haladunk előre napról napra annál több reményt táplálva minél több dolgot számlálnak elö azon tájakról ahová igyekszünk" ( RML 192 o) Sanyarú volt az élete Parmeniusnak s tele volt csa-lódásokkal Bántotta a hőség ijesztette őt a jéghegyek látványa Tizenhat lábnyi jéghegyet méterrendszerünkre átszámítva — bizony egy 4 méter 80 centiméteres „jég-hegy" nem olyan magas — északabbra bizonyára voltak ennek sokszorosai s augusztusra Newfoundland felé ér-ve ezek lényegesen kisebbre olvadtak De ilyen jéghe-gyekel Parmenius eddigi élete során nem láthatott! Ért-hetően borzadt tőlük Nem tetszett neki a mindennapos eső és köd sem s ezért reménykedett hogy nemsokára tovább indulnak a napsugaras dél felé Gilbert korábbi tervei alapján (b) Készülődés a továbbindulásra Humphrey Gilbert boldog volt előre elképzelte hogy milyen kitüntető dicséret várja öt Londonban a jólsike-rült útért a gyarmatosításért azért hogy sikerült neki jelentős lépéssel kiterjeszteni az angol gyarmatbirodalom r rr You Too Gan and be# Mayor's Conunittcc Aging For further informáljon eall Maria Mandarino 917-702- 2 City Cycling Committcc For further informáljon Ed 947-71- S5 City of Toronto HELP RUN CITY HALL Committcc Civic Mcril further informáljon Thompson 347-70- 22 Mayor's Committcc on Community and Racc Rclalions For further information call Fari 947-773- 2 Local Board Health further information call lánc Lockwoocí 947-702- 5 határait Nézegette térképéi s számítgatta az előttük ál-ló út hosszát fontolgatta a felmerülő problémák lehe-tőségét Ami a legénységet illeti azok kezdtek mind-jobban kiábrándulni a szigetből a forróságból az esők-ből a felbukkanó olvadó jéghegyek látványából Fo-kozódott az elégedetlenség amihez jelentősen hozzájá-rult az is hogy egyre többen meghaltak vérhasban A legénység egyre jobban morgolódott Egyes csoportok fellázadtak és meg akarták szerezni a hajók fölötti ural-mat Csupán az utolsó pillanatban sikerült terveket fel-fedezni és a matrózokat lefegyverezni Augusztus 20-á- n mégis továbbindultak három hajóval a „Delight"-te- l a „Golden Hind"-de- l és á „Squirrel'Mel William Winlcr kapitány hátramaradt a „Swallov' 'nevű hajóval és a betegekkel (c) A sziget partja mentén dél felé Miután a „Swallow" hátramaradt és parancsnoksá-gát William Winter vette át Maurice Brownet a „Swal-lov" eredeti kapitányát a „Delight" parancsnoki hídjá-ra helyezte Gilbert admirális Parmenius is követte Browne barátját a „Dclight-ra- " s vele átköltözött a „Swallow" legénységének egészségesnek maradt része is új zászlóshajóra Gilbert elhatározta hogy a kicsiny „Squirrel"-e- n fogja az út most következő részét meg tenni mert úgy vélte hogy a kisebb hajóval jobban megközelítheti a partot és jobb megfigyelések birtoká ba jut Az augusztus 20-- Í keddi indulást követően egy-folytában felé haladtak a sziklás partok vonulata mentén de azoktól tisztes távolságra 2í-é- n — szerdán — este elérték „Cape Rice"-- l a sziget e délkeleti pon-tját A legénység halászott Gilbert pedig átküldte hajó-inasát a „Delighl"-r- e hogy különböző jegyzetekel és más dolgokat hozzon el neki A elfelejtette a paran-csot teljesíteni 22-é- n elérték „Trcpasscy Bay"-- t s itt páran partraszálltak Valószínűleg köztük volt Parmeni-us is aki boldogan állapította meg hogy a talaj itt sokkal terriiékenyebb mint az északabbra volt s bőven terem valami borsóféle növény Gilbert úgy határozott hogy „Suble szigete" leié fogja venni az irányt ugyanis úgy hallotta hogy kb harminc évvel ezelőtt portugálok sertéseket és kecské-ket tenyésztettek olt s számítása szerint ezek az álla-tok azóta megsokszorozódtak A húsra igen nagy szük-sége volt a flotta legénységének is az imént alapított új gyarmatnak is Sajnos ellenszél keletkezett és csak nagy kínnal tudlak tovább felé haladni Mindazon-által augusztus 27-é- n megközelítették „Banquereau zá-tonyát" Erős déli szél kezdett fújni és Gilbert — a másik kél kapitány élénk ellenkezését legyőzve — uta-sítást adott arra hogy nyugat felé haladjanak Ez a döntés fatálisnak bizonyult Augusztus 29-é- n reggelre a levegő hirtelen igen nedves lett köd borult a tenger-re és a szél orkánszerüvé erősödött A hajók veszedel-mes homokzátonyok közölt vergődtek Cox a „Golden Hind"-rő- l sziklaszirteket látott feltűnni de a köd és az eső miatt senki sem volt ebben biztos Jeleket küld-tek a „Delightnek" hogy távolodjon el a partoktól s vegye a nyílt tengernek az irányt Borzadva látták a másik két hajóról hogy a „Delight" csak küszködik és tehetetlen az elemek haragjával szemben A tragé-dia bekövetkezte elháríthatatlannak látszott — folytatjuk — mmiuriuAMxmzrsWrZXLTSizjB'ii Every Spring Fali Toronto City Council appoinls members of thc public to boards cemmissions and committees Ihat make decisions on a variety of malters such as the managemenl of public facililies the physicál layout of the" City and the developmenl of community serviccs These appointments give Torontonians írom a variety of cultural and occupational backgrouds a chance to voluntcer their skills to help run Ihe City At the end of 1933 appoinlments must madc to the following agencies: on at call Mihalcin at on Awards of For call Ina at Miller at of For at az dél fiú dél Non-I'rof- it Housing Corporation For further information call Jack Palkcinen at 917-788- 0 Toronto General Hospitál Boards of Trustccs For further information call Mrs Shopin at 595-330- 0 Toronto Historical Board For further information call George Watcrs at 595-156- 7 Toronto Public Library Board For further information call Les Fowlic at 484-801- 5 (cxt 219) Toronto Recycling Actioii Commiltcc For further information call GIcnda Slcin — 9 17-78- 30 Wc nced your help to ensurc that appoinlments lo Ihe City of Toronlo's Boards Commissions and Committees rétied our diverse populalion The City is an Equal Opportunity Employer arid lliercfor encourages applications írom all residenls including women people wilh disabilities and racial and ethnic minorilics If you have nol Ihought aboul serving your city consider it now Do any of these organizations interest you? Wilh our new Outrcach Programme it's easy to apply Just telephoné 947-702- 0 and ask for an application form Your application must be rcceived by tie City Clcrk 2nd Floor City Hall Toronto M5II 2N2 no laler than Scptember 29 191)3 at 4:30 pm A nominaling committee will recommend qualified candidates for these positions Preference will be given to residents of the City of Toronto miwuujiiiwiiJii]Li)ibJWAW!amfl |
Tags
Comments
Post a Comment for 000425
