Magyar Elet, May 17, 1980

              a ii- - iínry'iiíSáSKfe
í i
" 'ífííl
1980 május 17 MAGYAR ÉLET 3 oldal W"í I
Omán szultánság 12 egységből álló viharvert ide-jét
múlt kiselejtezés előtt álló haclillottája jelenleg a
Perzsa Öböl bejáratának nyugati partján teljesít őr-szolgálatot
(A keleti part iráni ellenőrzés alatt áll
— Szerk)
A stratégiailag oly nagyfontosságú öböl bejáratá-tól
a llormuz szorostol 14 tengeri mérföldnyire te-nyérnyi
fóldkiemelkedés található melynek neve a
„Kecskék szigete"
A kecskék már régesrég elhagyták ezt a sivár ter-méketlen
szigetet melyen — honiokon kívül — a vi-lágon
semmi nincs Stratégiai fontosságával azonban a
Kreml annyua tisztában an hogy éjjel-napp- al egy
szovjet aknaszedő hajó les minden hajómozgásl mely
az Öbölből indul ki agy oda irányul azóta amióta
az 50 amerikai túsz logvatartósa miatt annyira kiéle-ződött
a nemzetközi helyzet ebben a tűzfészeknek
számító térségben
A szigettől ágúlocsnyire egy amerikai fregatt
fáradhatatlanul köröz Feladata a szovjet aknaszedő ha-jó
megfigyelése
A délebbre fekvó vizeken további USA szovjet ha-dihajóraj-ok
nyugatnémet egysegek cirkálnak sót Fran-ciaország
Indiai oceánbeli flottája is véletlenül éppen
itt „gyakorlatoz" Nemsokára ujabb njugalnémel flot-til- a
érkezését várják
Hajsza a biztos halárok
ulan
Ki a cimet adla a Spie-gel"
22 oldalas tanulmányá-nak
a cikkíró amelyben tör-ténelmi
visszatekintés! csi-nál
a 17 századig ami-kor
megkezdődött Szibéria
és Közép-Ázsi- a orosz meg-szállása
A szerző idézi
Yorck von Wartenburg ne-met
történész 1900-ba- ii
megjelent miivét amelyben
az orosz hódításokat így
határozta meg: Az oro-szok
szibériai és közép-ázsia- i
terjeszkedése nem más
mint hajsza biztos határok
után"
Ezt a meghatározást alkal-mazza
a tanulmány szei-zöj- e
a mostani afganisztá-ni
inváziói a is: az oroszok
déli határaikat bizonytalan-nak
tartják mivel ott több
mint 50 millió muzulmán
él — az Izlám-államokna- k
közvetlen közelében
ís
ráóís'&?&F &4ci w' '-:- ? &v
fe:'-fi-i
A Kreml urai félnek hogy
az Iránban fellángolt iz-lá- m
nacionalizmus a sa-ját
mohamedánok állal la-kolt
területeikre is átcsap
ami Szo]ctunió szétbom-lásához
vezetne Kgy ilyen
izlám tűzfészek volt kiala-kulóban
Alganisztánban is
ezekkel nem bírt Amin a
meggyilkolt elnök ezért vo-nultak
be az oroszok
A cikkíró szerint: az oro-szok
minden erőlködése hi-ábaw- iló
Sem Afganisztán-ban
sem saját muzulmá-nok
állal lakott területei-ken
az izlám nacionalizmus
kilejlödését nem tudják
megakadályozni A vallá-sos
lanatiznuissal párosult
nacionalizmus legyőzhetet-len!"
fejezi be írását a
cikkíró
W'&S'Y? ---
" "'-- '
r
a
—
'-- - l
-- tői
A llormuz szoros — új tűzfészek?
?& ?
A több mint száz egységre gyarapodott különbö-ző
zászló alatt cirkáló hadihajó csaknem mind az o-lajtartály-hajók
zavartalan közlekedésére ügyel fel
Ráadásul egymást is figyelik mert a II világhá-ború
óta nem volt még példa hasonló méretű hadi-ilott- n
összpontosításra ugyanabban a térségben
Az ok nyilvánvaló: minden 1!) percben egy-eg- y o-lajtank- hajó
halad át értékes rakományával a llormuz
szoroson abból a célból hogy a Nyugat olajszükség-letének
60 százalékát fedezhesse
A Hormúz szoros — bár 24 mértöld széles — a-onb- an
a helyi navigáció tapasztalt „felvezetőket" i-gé-nycl
— mondotta az ománi szultánság „Al Jabbar"
nevű udvari jachtjának angol kapitánya: Lt Mal-col- m
Fcwtrcll (Itt jegyezzük meg hogy az ománi szul-tán
mind a 12 hajójának angol a kapitánya)
Radarberendezéssel csak az iráni part rendelkezik
(a sors íróniája: az iráni berendezést akkor építették
az amerikaiak amikor Heza Pahlavi sah volt még a
Perzsa öböl "főrendőre"' — Szerk)
így érthetővé válik miért folyik most a Kecskék
zigetén lázas építkezés: modern radarberendezés mel-lé
még korszerű tengeri támaszpontot is építenek
Mivel mind az ománi (nyugati) mind az iráni
(keletii part 12 mérföldes felségjoga zónát ellenőriz
— az összesereglett különböző nemzetiségű hadihajók
kínosan betartják a szabályokat: az orosz ágyúnaszá-dok
korvettek vagy teherhajó-álc- a alatt közlekedő
kémhajók mindeddig kerülték a szoroson való áthala-dást
a mintegy 30 egységre tehető amerikai flotta egy-ségen
el együtt
Az Al Jabbar" eddigi legizgalmasabb epizódja
akkor adódott amikor egy üres brazil olajtartályhajó
— nem ismerve a 12 mérföldes sáv kötelező erejét —
az ománi partok közvetlen közelében haladt északi i-rá-nyban
az öböl felé
A
William Perry a Pentagon
kutatóosztályának vezetője
mondta: „Eljöttek a tank
végnapjai Kutatóink olyan
kézirakétát szerkesztettek a-mely- ben
az elektronikus ke-reső-
és vezetörendszer 100
százalékos találatot bizto-sít
kél kilóméteres távolság-ból
A kereső- - és vezetö-rendszer
bármilyen gyorsan
UTAZÁSOK KÖZPONTI IRODÁJA
' "--
4 ''"""'"
- ' '!"'"'
mmmmMmzK-- -
"tefrfi
BUDAPEST -TORONTO -BUDAPEST
S590
végnapjai
HETENKÉNTI INDULÁSSAL
1 héttől 1 évi tartózkodásra
Egyéni utazások kedvezményes áron a világ minden részébe
es részéből
TORONTO - BU DAPEST -TORONTO
BUDAPEST -TORONTO -BUDAPEST
és más kanadai városokba és városokból
7 naptól 360 napig hetenkénti indulással
Kérjen részletes
Töltse szabadságát délen FLORIDA MEXICO
HAWAII BAHAMAS BARBADOS JAMAICA
az összes többi szigetek DÉL-AMERI-KA
ÁRUBA
CARACAS
tank
felvilágosítást
tiTLEVÉL - VIZŰM - HOTEL AUTÓBÉRLÉS EURAILPASS — -
IKKA
TUZEX— COMTURIST— IBUSZ— CEDOK főképviselőt
KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások végrendeletek hitelesítések stb
A LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA
INTERNATIONAL
AGENCY TRAVEL SERVICE
DIVISION OF INTRAGSERV LTD
519 BLOOR ST W TORONTO ONTARIO
M5S 1Y4 CANADA
Telefon (416) 537-313- 1
Az ománi szultán flottája
mozgó tankot hajszálponto-san
megtalál és követ" —
Perry szerint: „így fölösle- -
í gcsse vahk az Egyesült Ál-lamok
és a NATO számára
hogy tankokat' gyártson —
(az oroszok tankfölénye —
3:1-he- z) elég ha rátérnek
az elháritórakéták soroza-tgyártására"
— „A brazil felségjelű hajó megszegte az 1979
óta érvényben lévő közlekedési szabályokat!" — rádi-ózta
Fewtrell kapitány a tankhajónak
— „Bocsánat nem tudtam" — válaszolt a tankha-jó
kapitánya „Remélem nem lövet rám" — folytat-ta
— „Jelentenem kell a törvényszegést az ománi
szultánnak" — hangzott a rádióüzenet
— „Allah akbar" — szólt a brazil kapitány kény-szerű
bocsánatkérése
#
Mindez inkább operettbe illő jelenet Sajnos a
viharfelhők a Kecskék szigete egén nem zenés komé-diát
hanem inkább sötét tragédiát sejtcinek
Miért szavazok „ncf-v- al
a referendum-on- ?
Ismeretségi köröm széles táborával összhangban a-í- ért
mondok nemet a népszavazáson mert erre indít az
érzelem és a józan megfontolás ötvözetére alapuló meg-győződés
Abban a tudatban mondok nemet hogy
minden demokratikus rendszernek a polgárok jól meg-fontolt
és őszinte véleményére van szüksége Nem o-ly- an
válaszra amely propagandaszólamokra vagy fé-lelemre
alapul
Hosszú évtizedek óta vagyok polgára ennek az or-szágnak
Szeretetemből és tiszteletemből bőven jut Que-becne- k
szűkebb pátriámnak Ismerem és méltányolom
népét társadalmi és kulturális értékeit gazdasági e-redmé- nyeit
Ha nem ismerném nem lenne mit féltenem
mert nem tudnám hogy merész politikai kísérletezése
következtében mit veszíthetek
Állásfoglalásomat erre az ismeretre és saját törté-nelmi
élményeimre alapítom Arra a meggyőződésre —
hogy rögös utakra vezethetnek súlyos következmények-kel
járhatnak az ideológiák amelyek közös jellemző-je
hogy szem elöl tévesztik a valóságot és nagy ug-rásokkal
próbálnak a propaganda által rózsaszínre fes-tett
jövő felé haladni
Én azért mondok nemet mert azoknak a vélemé-nyét
tartom érvényesnek akik szerint súlyos gazdasá-gi
következményekkel járhat az ország egységének a
megbontása A gazdasági bajok óhatatlanul politikai
megszorításokat eredményezhetnek Mondjuk ki nyíl-tan:
szabadságjogaink is veszélybe kerülhetnek Én ka-nadai
állampolgár és jó québeci akarok maradni Egy-séges
ország gondjaiban és sikereiben akarok osztozni
Ezért mondok nemet a népszavazáson
Dctre Gyula elnök
Montreali Magyar Bizottság Linwwiimwtuuwtr
Nem a túszokról az oroszokról van szó
(Folytatás az első oldalról)
A katonák nem csak cngedelmeség-gc- l
tartoznak politikai fölötteseiknckha-ne- m
őszinteséggel is S lehet hogy ez
az őszinteség hiányzott — vietnami min-tára
— most is amikor Carter a vezér-karok
főnökeivel tanácskozott mit le-het
s mit nem szabad tenni azért a sze-rencsétlen
53 emberért S ez bizony ar-ra
vall hogy igazuk lehet azoknak a-k- ik
Carternek a haderők elére kinevezett
embereiről azt mondják hogy nem tá-bornokok
ők hanem „politikai bürok-raták"
Mi fontosabb:
222 millió vagy
53 amerikai?
A legijesztőbb a dologban az hogy
a túszok ügye Washingtonban kezdettől
fogva rossz vágányokon futott
Először nem törődtek velük Mintha
rabságuk nem lett volna az emberiség
becsilletügye Egy idő óta azonban úgy
viselkedik Carter mintha nem 222 mil-lió
amerikainak és az Egyesült Államok
katonai biztonságának a védelmére es-küdött
volna fel hanem az 53 fogoly ki-szabadítása
lenne legfőbb kötelessége
így alakult ki az a torz s a nyuga-ti
világ számára tragikus helyzet hogy
Carter nem az orosz terjeszkedés elleni
gátak — Afganisztán körül és Pakisztán-ban
való — kiépítésén dolgozott hanem
(a választókra sandítva) az országban
népszerű de az amerikai-oros- z erőviszo-nyok
szempontjából számba nem jövő tú-szok
ügye kötötte le figyelmét
Pedig a szomorú igazság az hogy
miután Washington nem folyamodott en-tebb- e-i
mintára azonnali mentőakcióhoz
ennek elmulasztása óta csak egy pozitív
dolgot tehetett volna: megszállni Dél—
Perzsiát hogy zálogként tartsa addiga-mi- g
a túszokát ki nem adják Minthogy
azonban Amerikának ehhez nincs meg a
kellő katonai ereje s ha volna akkor is
hiányoznék a rá való akarat a mai hely-zetben
csak negatívummal szolgálhatná
Carter Amerika érdekeit azzal hogy a
túszokat leírja"
Amerika és a Nyugat számára u-gya- nis
fontosabb a perzsák hiúságának a
kímélése mint hogy azon az áron ment-senek
meg 53 embert hogy a perzsákat
az oroszok karjaiba hajtsák
Tudjuk visszataszító gondolat 53 ár-tatlan
embert magára hagyni De az im
potens vezetőkkel megvert Amerika ma
már gyakorlatilag csak két lehetőség kö-vö- tt
választhat
Az egyik az hogy tovább folytatja a
perzsák elleni (üres) fenyegetödzést és
saját szövetségeseit Európában és Japán-ban
rászorítja a perzsák elleni (könnyen
kijátszható s eddig még soha sehol be
nem vált gazdasági szankciókra) s ezzel
azt éri el hogy az antikommunista de
furcsa agyberendezésíi ajatollákat rákény-szeríti
hogy Washingtonnal szemben
Moszkvában keressék az ellensúlyt Ami-nek
következtében Középkeleten a hatal-mi
helyzet mégjobban eltolódnék a Szov-jetunió
javára
Gyávák de
hisztérikusok
A másik út pedig az ha Carter nem
szavalna tovább az egyelőre úgyis ment-hetetlen
szegény nyomorult túszokról s
ehelyett az afgán ügyre Pakisztánra s
a Perzsa-öbö- l többi előszobájára koncent--tráln- á
Amerika erejét figyelmét és ott
állná útját az orosznak
Ebből a szempontból járhat haszon
nal az amerikaiaknak Teheránban el-szenvedett
gyalázata Azon a révenhogy
ha még a pacifista Carter kormánya is
belesodródhatott egy elő nem készített
meggondolatlan fegyveres kalandba ak-kor
az oroszok nem hihetik hogy Ame-rikát
bárhol meg lehet szégyenítem és e-gé- sz
biztos hogy nem fog katonai esz-közökhöz
nyúlni
Kissinger (a volt külügyminiszter) és
Cline (A Cl A kutató-osztályána- k volt fő-nöke
tekintélyes külpolitikai szakértő)
szintén ezzel vigasztalta magát amikor
a televízión nekik szegezték a kérdést —
származhatik-- e valami jó Carternek és a
munkatársainak c szerencsétlen kísérlet-ből
Valóban ha Moszkvában azt gon-dolják:
— Az amerikaiak gyávák ugyan de hisz-térikusak
— akkor lehet hogy ez óva-tosabbá
teszi őket
És akkor inkább számíthatunk rá
hogy Amerikának lesz ideje fegyverkezni
és hogy idejében a nyolcvanas évek de-rekáig
helyrehozhatja amit az atomfegy-vereket
korlátozó SALT I kedvéért Nix-o- n
és a SALT II kedvéért Carter elmu-lasztott
IVWWVtfVVVVVVVWVVVVWyVVWVVVWVVVVVVVVMAMMAW
SZENDR0VITS LÁSZLÓ
magyar gyógyszerész a
Weinstein gyógyszertárban
326 College St Toronto Ont
telefon: 922-41- 45
Mindenfajta receptet elkészítünk
Gyógyszerküldés bárhová
KISS ANDRÁS
Elsöosztályú munkát adok garanciával
Nagy választék angol szövetekből
Hozott anyagból is vállalok
Férfi és női ruha átalakítások
FÉRFI ÉS NÖI SZAB0
VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER
410 BLOOR STREET WEST I EM TEL: 921-91- 4
(Elizabeth Meat Markét fölött)
LATTÁ MAR „ANDY"
CSODALTOSAN S7ÉP
VIRÁG- - ÉS AJÁNDÉKÜZLETÉT?
Ha nem jöjjön el mert ezt látni kell!
Cserepes és vágott virágok naponta frissen érkeznek
a kertészetből szobanövények
Különlegesen szép ajándéktárgyak nagy választékban
Esküvői fényképezésre külön terem
R0SEDALE
FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD
887 YONGE ST TORONTO ONT M4W 2H2
TELEFON: 921-290- 0 — 964-392- 1 — 921-560- 0
Hirdessen a MAGYAR ELET-bcn- !
KANADAI ÉS HAZAI ÜGYINTÉZÉS
— FORDÍTÁSOK — VALÓPEREK
— IKKA — PÉNZ- - ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS
A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE — ÚTLEVELEK
VÍZUMOK BESZERZÉSE
Dr Baranyai Zoltán
volt budapesti ügyvéd
200 BALLIOL ST SUITE 1401
TORONTO ONT M4S 1C6
TELEFON: 489-69- 17
Olcsó egyéni és csoportos utazások
Rokonok kihozatala
Útlevelek vízumok autóbérlés hotelfoglalás
Repülő- - és hajójegyek részletre is
IKKA —
TUZEX GYÓGYSZER ÉS VIRÁGKÜLDÉS
Felvilágosításért hívja:
SZEGVÁRY MAGDÁT
HERMES TRAVEL AGENCY
Üj cím!!! Figyelem!
394 BLOOR STREET W TORONTO ONT
TELEFON: 923-616- 0
Dr Telekes L Lajos -biztosítás
Alapítva 1955-be- n
3101 Bathurst St Suite 201 Toronto Ontari
(a Lawrence Plazával szemben)
TELEFON: 787-030- 4
KEDVEZMÉNYES APEX UTAZÁSOK
14—60 napra — indulás bármely nap
Toronto — Budapest —Toronto
május 31-i- g: $69300
30 napos elővétel szükséges
IKKA — TUZEX —COMTURIST
Pénz és Gyógyszcrküldéi
High Park Travel Centre Ltd
1592 BLOOR ST W (Dundas W Toronto
TELEFON: 533-949- 6 533-823- 5 533-841- 7
fMmoMmímm
LEGGYORSAB-BAN
földalattinál)