Magyar Elet, September 27, 1986

              í¥WkmrrfMÍ Í986: szeptember 27"" MA ÓTA Rí LÉT 11 oldal
tlSClf
- -- Wtt't -"1- T-VlmST'H lSLVm VTT!
Haraszti Endre:
Maff
Buda 1686:
varoií
a
Elérkezvén Buda 300 évvel ezelőtti felszabadításának
évfordulójához az időszerűség arra késztetett hogy át-nézzek
néhány könyvet melyek feltételezhetően írnak va-lamit
erről a jelentős eseményről Mindjárt itt van az ún
Langer fele Encyclopaedia mely a történészek és egye-temi
diákok valóságos bibliája Olvashatjuk az „Europe
and the Near Kast" c fejezet „Germany" c alfejezeté-ben
hogy After the siege of Vienna (1G83) the inmpe-ria- l
generals Charles of Lorraine and Louis of Baden
advened inlo Hungary Buda was taken (1686)" Előve-szem
az utóbbi időben legnépszerűbb világtörténelmet
Will és Ariel Durant hatalmas sorozatának VIII sz „The
age of Louis XIV" c kötetét mely a „The Slory of Civi-lizatio- n"
egyik legjobban kidolgozott része (New York
19G3) es a 424 oldalon mindössze ennyit csöpögtet ne-künk
a tudós házaspár: „Meanwhile Charles of Lorraine
defeated the Turks at Gran (Esztergom) in 1685 in the
same ycar afler ten wceks' siege took Buda — the an- -
cient capital of Hungary — which the TiLrks had held
since 1541" íme: Durandék kiket a nyugati történészek
koronázatfan fejedelmeként tiszteltek és szüntelenül má-soltak
nem tudták még azt sem hogy Budát 1686-ba- n
vették vissza a császáriak ök egy évvel előbbre teszik
ezt az eseményt — nem tudom miért Abban minden-esetre
megegyezik Durand is a többi nyugati — német
hatásra angol és francia — művekkel hogy úgy tünteti
fel mintha a Habsburgok egyesegyedül szabadították vol-na
fel Budát — méghozzá saját maguknak — tehát elvi-tathatatlanul
jogosan csatolták a magyar tartományt bi-rodalmukhoz
Nézzük tovább! Nem tud magyar részvételről az ame-rikai—
kanadai középiskolai iskolakönyvek „színe virá-ga"
sem Az egyébkent sok tekintetben kitűnő és alapos
Hayes féle „History of Western Civilization since 1500"
(New York) a 111 oldalon nem kisebb ostobaságot ír
mini azt hogy „Succcss followed success Budapest was
recovered (1686)" Tehát az illusztris szerzői csoport már
lG8Gjban egyesített fővárosi nevén nevezi Pest-Bud- át mit
sem tudva arról hogy Budapest ezen a néven csupán
1873-ba- n született meg Ugylálszik sohasem hallottak
Buda váráról Egyébként ebből a könyvből is — melyből
diákok százezrei tanulják Európa történetéi — úgy tűnik
hogy 1686-ba- n egyszerűen az történt hogy a Habsburgok
visszaszerezték magukríak azt amit elvesztettek s ami
kétségen kívül őket illette Magyarország? Mi közük a
magyaroknak „Budapesthez"? — kérdezhetné az észak-amerikai
diák kinek tanítója söt tankönyvírója sem volt
sokkal okosabb nál'a
Tallózva a számos könyv között vegyük kezünkbe pl
az elmúlt idők egyik legrészletesebb egyetemi szintű ösz-szefogla- ló
történelemkönyvét a Ferguson—Brunn féle
„A Siirvey of Ruropean Civilizalion"-- t (New York) s a
077 oldalon rádöbbenhetünk arra hogy „Buda" tulajdon-képpen
soha nem létezett hiszen — mint írják — Bécs
sikeres megvédése után (1683) mindjárt a „Treaty of
Oarlowitz" (1G99) következeti! Mi történt? — törheti a
fejéi az értelmesebb diák Nos semmi! Nyilvánvalóan
Bécs védelme után „a többi osztrák tartomány" szinte
ajándékként hullott a „hős osztrák felszabadítók" ölébe
Ilyen körülmények között ne csodálkozzunk azon sem
hogy a legnépszerűbb amerikai ifjúsági történelmi soro-zat
az „Universal History of the World" is „Budapestéi"
említ az 5 kötet 382 oldalán de az említést csak olyan
értelemben teszi hogy itt török uralom volt amíg Auszt-ria
vissza nem foglalta — nyilván jogos tulajdonaként
Magyarok? Hat már akkor létezett ilyen nevű nép ?
Az angol források lényegében nem mások mint a né-met—
osztrák történetíróknak e témával kapcsolatos írá-sainak
fordításai De sok mű-ből
— sajnos — igen magyar
is teljesen hiányzik a magyarok részvétele Buda tö-rök
alóli felszabadításában vagy pedig egy félmondatban
elint 67ik a témát — Íme itt az én „kiegészítésem":
1686-ba- n nem létezett önálló
magyar hadsereg
Magyarországon 1685 végén kb akkor mikor a szultán
elfogatta Thököly Imrét Esterházy Pál nádor (1635—
1713) azt ajánlotta a bécsi udvarnak hogy létesítsenek
magyar hadsereget rcázben a császárhű magyar hadinép-bö- l
részben az átálló Thököly-kurucokb- ól A javtaslalot
még a hírhedt Caprara tábornagy is támogatta s ennek
hatására a haditanács foglalkozott is a kérdéssel Pálffy
János Károly altábornagyot szemelve ki e sereg vezető-jének
(16G4—1751) Lipót császár és közvetlen tanácsosai
végülis elutasították a javaslatot A kincstár siralmas
helyzetét hozták fel ürügyül de mindenki tudta hogy at-tól
félnek hogy egy önálló magyar hadsereg tán — Thö-köly
példájára — nem a török hanem az osztrák ellen
fordulna Az ellenzők közölt Antonio Cariaffa gróf tábor-nagy
(1693-ba- n halt meg az eperjesi vésztörvényszek hír-hedi
föhóhéra) volt a leghangosabb
A magasabb rangú magyar katonák szinte biztosra
vették azt hogy az elsők között magyar sereggel támad-hatnak
a törökre Köztük volt Petneházy Dávid is a csá-szár
hűségére tért kuruc tiszt ki Lipót császár aranylán-cát
viselte a nyakán-keblé- n Neki is csalódnia kellett leg-feljebb
mint osztrák tábornok alá osztott főtiszt harcolha-tott
hazája szabadságáért
Bécs nem fizetett zsoldot
a megtért kurucoknak
Téli szállásukról sera történt gondoskodás nem cso-da
hogy afféle szegénylegényekként élték világukat ki-sebb
csoportokba csapódva ha pedig csatlakoztak a fel
vele
Vár felszabadításába
M
mentő császári sereghez akkor csak a tábor szélén ku-coroghattak
Csak az önfeláldozásukba vérükre volt szük-ség
ha viadalra került a sor a török ellen Mégis az
1686 márciusi haditanácskozás idején már mintegy 14
ezer magyar harcos jelentkezett szolgalattételre! Hatal-mas
nagy létszám volt ez ebben az időben nem lehetett
semmibe venni eltüntetni a haditérképről a számítások-ból
Mivel a császár félt ennyi temérdek „rebellist" egy
táborban tartani tehát 8000 embert egyből besoroztak
Caraffa és Scherffenberg hadtesteibe Főleg a vaskezű
es magyargyűlölő Caraffa Wapolt a magyarokból — szám-szerint
hatezret A bécsi udvar úgy vélte hogy így majd
kordában lesznek tartva fgy aztán csak kb hatezret irá-nyítottak
Buda ala 1686 nyarán Nem volt altolma vitéz-ségét
bizonyítani pl a Caraffának adott Barkóczy Ferenc
ezredesnek sem A mar említett Petneházy Dávid vala-mint
Gombos Imre — mindketten császári ezredesek let-tek
— közelebb kerültek Buda ostromához de a császári
generálisok szeme „rajtuk volt"!
Lolharingiai Károly es a hadvezetéshez értök jól tud-ták
hogy felderítés portyázás a dunántúli török örsé-gek
fékentarlása végett Buda alatt rendkívüli szükség
volt magyar könnyülovasságra Erre nagyhirtelenében
elkezdtek a zsoldot osztani még a megvetett kisemmi-zett
lerongyolódott kurucoknak is hogy a tervezett 6000
lovast kiállílhlassák Ez a létszám sehogysem tudott ösz-szejön- ni
s Esterházy János a 68 éves győri főkapitány
csak kb 2500 harcost vezetett a budai vár alá A kuru-cok
sem bíztak a császárban s csak lassan gyülekeztek
Nyár végére mégis a 28 éves Batthyány Ádám 1500 ma-gyart
hozott a Dunántúlról az idősebb és ifjabb Bercsé-nyi
Miklós (az utóbbi lett később Rákóczi Ferenc fő tá-bornoka
1665—1725) 3000 lovast A magyar csapatokban
megtalálhatjuk a végvári harcok legjelesebbjeit is pl
Babocsay Ferenc veszprémi kapitányt Zichy Imrét Vá-zsonyb- ól
Tóti Lengyel Jánost Keszthelyről és ugyanon-nan
Festetich Pált is
„A magyarok száma növekszik! "
— jelentik a császárnak és Lotharingiai Károlynak Az
Alföldről és a Felvidékről is érkeztek talpasok — azaz
gyalogos hajdúk kurucok parasztok — hogy visszave-gyék
az ország fővárosát a töröktől A növekvő magyar
létszám jelentése nem bizakodó hanem aggályoskodó
hangú volt Mit akarnak itt ezek a rongyos magyarok?!
Csak nem maguknak követelik a létesítendő osztrák tar-tományt
? Lotharingiai Károly és Bádeni Lajos tisztjei
— --mióta Sobieski János a hős lengyel király megmen-tette
a császárnak Beeset — tele voltak önbizalommal
Tudták thogy ia német nyelvű haderő amúgyis sokszoro-sa
annak amit Abdurrahman budai pasa a várban ma-ga
'körül tart Idegesítette őket a jelentős számú és egy-re
növekvő magyar erők jelenléte Mikor pl gróf Czo-b- or
Ádám egész bandériummal Buda alá érkezeit ö is
— akárcsak a többi imagyar tiszt — azonnal egy-eg- y
erélyes osztrák tábornok fennhatósága alá került Gon-doskodtak
róla Oiogy a 15 000 (!) főre nőtt magyar ka-tonaság
egészen lapró egységekre legyen felosztva a leg-kisebb
önállóság nélkül haditudósítóik pedig teljesen el-hallgatták
Európa felé a magyar jelenlétet Mint látjuk
mindmáig
A hajdúkat kurucokat
az első sorban állították: hadd vérezzenek el
Grimani haditudósító ezt írta: „Sok talpast egy ma-gyar
gyalogos csapatot hívtak össze hogy legelőször ha-ladjanak
hogyha ott aknák volnának vagy az ostrom-lottlak
nagyobb erőt fejtenének ki csekélyebb értékű csa-patok
pusztuljanak el" (?! !)
Miután magyarokat küldtek a legveszedelmesebb he-lyekre
tehát nem csodálatos hogy a mégis Buda alá kül-dött
Caraffa tiszti hadtestéhez csatolt 6000 magyarból
csak 1200 mtaradt meg Magyar huszárok százai vérez-tek
el a budai falak alatt mikor őket lovaikról leszállí-tották
s árkokat ásattak velük a törökök golyózáporában
Egy ízben 150 magyar 'lovast küldtek több ezer lörök el-len
kik segítséget akartak ladni a budai pasának A tö-rökök
szinte valamennyiüket levágták Mikor magyar
névhez fűződött egy-eg- y keresztény siker a tábornokok
Nyugat-Európáb- a ne jussanak így történt aztán hogy a
gondoskodtak arról hogy ilyen hírek sem Bécsbe sem
történészek — Nyugaton mindmáig — nem értesülhettek
Bottyán János esztergomi huszár főhadnagy (1640—1709
Rákóczi későbbi „Vak Bottyánja") június 18-- i hatalmas
sikeréről valamint arról sem hogy egy (azóta is isme-retlen
nevű) győri hajdú július 17-e- n egy nagy roham
alkalmával zászlót tűzött a budai vár ún Esztergomi
rondellájára
Ne keressük Penteházi Dávid nevét
a nyugati történelemkönyvekben!
Pedig az erdélyi Cserei Mihály „Históriájában" meg-írta
hogy „ Petneházy (szeptember 2-á- n) híres vitéz
ember la magyar hajdúsággal megindul és a török nem
is a magyarokkal együtt a kőfalakra felmegyen és a
resistálhatván (ellenállni nem tudva) ellene legelsőbben
várba behatol Mely csudálatos vitézi bátorságot látván
a német generálisok azt mondják vala egymásnak: Ez
a Petneházy nem ember hanem oroszlán!" — Ugyan
melyik európai történész használta Cserei Históriáját for-rásmű
gyanánt a temérdek osztrák hadijelentést félre-söpörve
?
174G július 10-é- n 60 évvel a budai ostrom után Hol- -
fll IMIAhivhI
tzer atya ezt jegyezte be a budai jezsuita rendház nap-lójába:
„Estefelé temetőnkbe kísérem Ramocsaházy szá-zados
földi mariadványait 105 évet ért meg ő volt az
első aki Buda bevétele alkalmával a falakra kitűzte a
zászlót"
Esterházy Pál nádor 1707 évi oklevele szerint: „Fiálh
János őfelsége győri várőrsége egy gyalogos századának
parancsnoka a m'agyarok közül első volt aki 600 gya-logossal
ágyú- - 'és puskagolyók záporában az ostromlott
vár közelítő árkaiba hatolt Midőn az idő elérkezett Buda
külső városának megrohamozására annak falait meg-mász- ta
az ellenséget megtámadta majd csatlakozva
hozzá a német gyalogosok zöme Isten segedelmével a
várost elfoglalták"
Becs persze gyorsan gondoskodott larról hogy ma-gyarok
helyett német nevek kerüljenek te a köztudatba
1698-ba- n pl Lipót császár báróságra emelt egy Mariin
Günther Pechmann nevű embert aki állítólag először
lépett fel a legkeményebben védett bástyára Az itáliai
leírások szerint nem ö hanem Michele d'Asti ezredes
volt az első Magyarok? Kurucok hajdúk huszárok?
Ugyan ilyenek is voltak Buda ostrománál ? A Nyu-gat
nem hallhatott róluk 1686-ba- n nem hallhatott róluk
azóta sem Petnehazyt ugyan dédelgették az ostrom után
a németek de a hivatalos írások egyetlen szót sem szól-nak
érdemeiről és szeptember 20-á- n váratlanul meghalt
a menekülő török n'agyvezír után siető hadtest soraiban
A magyarok az oroszlánrészt
vállalták magukra
bar Lotharingiai Károly 80 000 főnyi seregéből csak az
(elhallgatott) 15 000 volt magyar tehát az összhaderő
egyötöde Hősiességüket valahogy „elnyelte" ia rosszin-dulat
mocsara és a tudatlanság köde II A L Fisher
a nagy angol történetíró szerint „Európa megvédésének
feladata a katolikus Habsburg-házr- a hárult" Lipót csá-szárról
megjegyzi hogy tekintélyét főleg Magyar-országon
vonlak kétségbe" Nem írja meg hogy — ugyan
miért? Valószínűleg ő sem tudta vagy nem törődött ve-le
Nála is a legtöbb európai amerikai enciklopédiában
lexikonban történelmi műben arról olvashatunk hogy
Ausztria „visszafoglalta" Budát A „visszafoglalta" (ro-conque- st)
szóból az olvasók nem érthetnek 'mást csak
egyedül azt hogy visszaszerezte azt ami a török hódolt-ság
elölt is a Habsburgoké volt
A budapesti Tankönyvkiadó által 1967-be- n napvilágra
bocsátolt Egyetemes Történeli Kronológia I kötetének
234 oldalán „Ausztria" címszó alatt csak ez áll: „Meg-alakul
a pápa vezetésével a Szent Liga Velence Ausztria
és Lengyeország részvételével 1684-be- n — 1686-ba- n Orosz-ország
is cs'atlakozik Magyarország elfoglalása"
Az Unger— Szabolcs féle „Magyarország története"
melyet a Gondolat Kiadó adott ki 1965ben s amely a
hazai diákság egyetlen számottevő történelmi tankönyve
volt egyetlen szót sem említ magyarok részvételéről Bu-da
ostrománál de fontosnak tartja megemlíteni hogy
Nagy Péter Oroszországa is szövetséges volt Ausztriával
Most amikor Buda 300 évvel ezelőtti keresztény kéz-re
jutásával foglalkozik a történelemtudomány bizony
illő volna ha köztudomásúvá válna a magyarság valódi
részvétele az Árpádházi IV Béla által alapított s Hunya-di
Mátyás király ált'al fényes európai központtá virágoz-tátot- t
budai vár tekintetében is
Vajon mikor tudjuk „meglepni" a 'világot azzal a hír-rel
hogy akkor mikor a mi IV Béla királyunk országod
székhelyünkké tette Buda várát (1243) akkor a „Ha-bichts-Bur- g"
(később Habsburg) dinasztia alapítója Ru-dolf
még csak egy 25 éves másodrendű német kalandor
grófocska volt
Hazai hírek
0 A régi zene fesztiváljá-ra
Innsbruckba utazott a
szombathelyi Capella Sava-ri- a
barokk kamaraegyüttes
A szombathelyi szimfonikus
zenekar művészeiből öl év-vel
ezelőtt létrehozott együt-tes
a fesztiválon augusztus
26-á- n önálló koncertet ad
27-é- n pedig egy fux opera
előadásán működik közre
Az együttes korabeli hang-szerekkel
elsősorban a
XVII— XVIII századi ba-rokk
illetve rokokó dara-bokkal
lép a közönség elé
— —
O Kelenföldön (Budapest)
a Bartók Béla úton jelen-leg
egy 6000 köbméteres be-tonteknő
látható Ez az épü-lő
Szent Gellért templom
alsó traktusa amely elké-szülte
után — ez év végére
várhaló — altemplom és
urnák elhelyezésére alkal-mas
kolumbárium lesz Az
elmúlt hóriapokban már
meg is kezdődött az urnaf-ülkék
értékesítése az így
befolyt pénzből épül tovább
az új budai templom és az
emeletes paplak A kör ala-pú
torony nélküli épület
(tervező: Kiss András) föld
alatti szintjén ötezer urna-fülkét
alakítanak ki A Szt
Gellért templom a második
világháború magyar áldo-zatainak
emléktemploma
lesz s az épületben emlék-táblákat
lehet állítani a jel-telen
sírokban nyugvó ma-gyar
katonák és polgári
személyek emlékére
— —
9 Az észak-karolináb- an
levő Greensboróban 25 éve
rendezik meg az Eastern
Music Festivblt A jubileum
alkalmából nemzetközi ver-senyt
rendeztek fiatal hege-dűsök
számára amelyen
Kovács Anikó első díjat
nyert A most érkezeit
Greensboro News and Re-cor- d
recenzense a gálakon-cert
alapján melegen mél-tatja
Szenthelyi Miklós 18
éves növendékének „vilá-gos
könnyed és kifinomult"
hangzatát „végig szembe-tűnő
és kézzelfogható" vir
tuozitását Beethoven Hege-dűversenyének
elöadás'a
közben
9 Rubik Ernő a bűvös
kocka feltalálója a Match-bo- x
játékgyártó céggel
együttműködve hozza (fo-rgalomba
új (játéktalálmá-nyá- t
a csuklót A bűvös
kockából eddig mintegy 150
millió került szerte a vilá-gon
gyermekek és felnőttek
kezébe
BOTOND G FEJES LL B
Barrister and Solicltor
ügyvéd és jogi tanácsadó
660 EGLINTON AVE E SUITE 206
TORONTO ONTARIO M4G 2K2
Telefon: 481-72- 95 481-72- 96
Szívesen rendelkezésére állok kereskedelmi jogi
Ingatlankezelési végrendeleti családjogi bevándorlási
és büntetőjogi eljárásokban
valamint részvénytársaságok alakításában
Beszélek magyarul
Kennedy Trave
(416) 593-OG- M
296 Queen St W
Toronto Ont
M3V 2A1
(416) 921-89- 45
424 Bloor W
Toronto Ont
M5S 1X5
Toronto— Budapest—Toronto
és
Budapest— Toronto— Budapest
Egész éven át kedvezményes árú Jegyek
A világ bármely részébe
tervez utazást? Keressen fel bennünket!
Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére
Bárhol érdeklődhet
és utána meggyőződhet hogy áraink n legelőnyösebbek!
IKICA föképwselet
Küldjön ajándékot szeretteinek az IKKA-- n keresztül!
Miután a dollár forint-átváltá- si értéke magas mindenki
Jól jár Keresse fel irodánkat Ontario tartomány
legrégebbi IKKA foképviseletéí
felvilágosítás céljából (Ajándékcsomagok műszaki
cikkek autó teherautó stb küldése)
Tuzex Comturist képviselet
Irodánk több mint 59 éve pontos megbízható
és előzékeny ügyintézést nyújt bármilyen ügyben
TRANSEX IW
Divlslon of Kennedy Travcl Bureau Ltd
124 Bloor St W Toronto Out M5S 1X5
(410) 923-119- 3
DOIIANYVIDÉK: (Tillsonburg és környéke)
Mrs Kathy Tóth PO Box 312 BH2 Tillsonburg Ont
Telefon: (519) 842-C27- 7
{poooooeoooocoaooooooooQoaooc
KANADAI MAGYAR KULTÚRKÖZPONT
Arany János Hétvégi Magyar Iskola
St Toronto)
MAGYAR IRODALOM- - NYELVTAN- -
TÖRTÉNELEM- - FÖLDRAJZ- - ENEK- -
mm
(840 Clair Ave West
fát--
fts HITTAN- - ZENE- - ES TÁNCOKTATÁS
--'- - ! #
1 1 eve a magyar kultúra szolgalatában
Érdeklődés: 654-492- 6 783-209- 7 Szőcs Klári
Beiratkozás: 1986 szept 13 szombat 10— 13-i- g
tyrKfaofaooocxacM30ooQcaeaocx3ocoQooJi
A Magyar Élet azért küzd
hogy Magyarországon
ismét magyar élet legyen!
TÓTH PHOTO STUDIO
Esküvői családi kenek gyermek portrék
titlevél vízum fényképek
Régi fényképek szakszerű teljes felújítása
Mindenfajta képek festmények gobelinek keretezése
Eglinton Square Plaza
(Eglinton Ave E és Victoria Park)
Tel: 755-146- 5
Cl ITflöETUDelicatossen
Friss húsok a legfinomabb minőségű hentesáruk
felvágottak és csemegeáruk nagy választékban
Tulajdonos a Balega család
PARKOLÁS AZ ÜZLET MÖGÖTT
410 Bloor SL West -
Költöztetést
20 FEET-e- s
zárt bútorszállitó
kocsival — garanciával
izemételtabarítást
dump-trakkl- al
legolcsóbban vállal
Sipos Cartage
Tel: 293-049- 8
St
&Meat
921-36- 44
Költöztetés
és minden más
szállítást garanciával
legolcsóbban vállal - SZABÓ
MOVER
423-96- 72
241-75- 14