Magyar Elet, November 09, 1974

              Nem tokaság
hanem Lelek
t szabad nép lesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 27 No 45 XXVII évfoham 45 szám 1974 november 9 Ara: 25 cent
5--
én
Tito találkozó
Montrealban több háztömb porig égett mert a tűzoltók törvénytelen
sztrájkba léptek lapzártakor sikerült a megegyezés azonban többszáz család
hajléktalanul maradt — A kanadai hadügyminiszter Ciprusban bejelentette
hogy Ottawa csökkenti a békefenntartó csapatok létszámát — Henry Kis-singer
Bukarest és Belgrád után a Közel-Keletr- e utazik hogy az arab csúcs-találkozó
utáni Feszült helyzet után újra tárgyalásra bírja a feleket — A
Szovjetunió máris támadja azt a kísérletet miszerint az USA Kanada Nor-végia
és 8 európai állam közös érdekvédemi szervezetbe tömörül az arab
„olajdiktalúra" ellen — Nyugat-Németországba- n súlyos tífusz-járván- y lépett
fel eddig három halálos ádozatot tartanak nyilván a súlyos megbetegedések
miatt — melyeket élemiszer-mérgezéss- el indokolnak — csaknem 200 sze-mélyt
utaltak kórházba — Az amúgyis súlyos energiaválság idején az Egye-sült
Államokban újabb olaj" a tűzre — a tüzelöanyaghiány mert ezúttal a
szénbányászok sztrájkja fenyeget — A 30 millió kanadai záptojás margójá-ra:
csaknem minden nap 500 ember hal éhen Indiában — Az észak-kore- ai
egyéves fogságban tartott PUEBLO amerikai hajó legénységét kitüntették —
Buchner kapitány kivételével aki azzal védekezett hogy egyetlen géppus-kával
reménytelen volt felvenni a harcot — Hírt adtunk arról hogy szep-temberben
Oregonban három magasfeszültségű áramhordó tornyot robban-tolt
fel egy anarchista aki „Hawker" néven egymillió dollárt követel ellen-kező
esetben tovább folytatja a dinamitos merényleteket (Portlandtól 50
mérföldes körzetben 6000 tornyot tartanak nyilván ez különleges nehézsége-ket
je'ent az ellenőrző szervek számára) Az USA belügyminisztérium száz-ezer
dollár jutalmat tűzött ki a merénylő elfogatására és az 1 milliós vált-ságdíj
kifizetését kereken megtagadta
NOVEMBER 5
— AZ USA NÉPE
VÁLASZT
A növekvő amerikai
munkanélküliség az inflá-ció
ráadásul Walergate ár-nyéka
nem kedvező elője-lek
arra hogy a republiká-nus
párt enyhíteni képes az
urnák előtt a válaszlók
„büntető-hangulatát- " ami
jelenleg a Grand Old Party
ellen irányul
Jelenleg 58 szenátor 248
kongresszusi tag és 32 kor-mányzó
demokrata — és
ez a szám drámai válto-zást
hozhat Még a Fehér
Ház is 3 szenátusi 35 kong-resszusi
és 4—5 kormány-zói
mandátum elvesztésé-vel
számol
A demokraták ennél
derűlátóbbak mert 6
szenátori 50 kongresz-szus- i
és 6 kormányzói
nyereséget jósolnak
Gerald Ford elnök 18 ál-lamot
járt be a választási
kampány során azonban
az előjelek távolról sem
biztatóak Oklahomában
— ahol 1972-be- n Nixon 75
százalékos eredménnyel
zárt a „DAILY OKLAHO-MAN- "
c újság közvéle-ménykutatása
szerint mind
Bellmon republikánus sze-nátor
mind Edmonson re-publikánus
kormányzóié-iul!
a demokrata-jelöl- l mo-gult
kullog Az 500 dolláros
lerítékes bankcllrc csak 51
jegyet adtak el ráadásul
Clevelandban szinte hihe-tetlen
de csak 250-e- n vol-tak
kíváncsiak arra hogy
mit mond az Egyesült Á-llamok
elnöke napokkal a
szavazás clőtl! (James Rho-dc- s
republikánus kor-mányzójcl- ölt
tüntetően
meg sem jelent arra hivat-kozva
hogv ellenzi az 5 szá
zalékos
adót)
Ford elnök arra is
szakított hogy meglátogas-sa
a súlyos beteg Nixont
akire — orvosai szerint —
gyógyhatással vol!
látogatása (Nixonl
levették a válságos bete-gek
listájáról és az intra-vénás
táplálás helyet! már
könnyű élcleke! vehel ma-gához)
Sokan ezt a való-ban
fel-érő
elnöki vizitet is rossz
néven vették
Ford „törvényhozási
diktatúrának" és „vé-tómentes"
rendszer-nek
minősíti a küszö-bön
álló veszedelmet
mely elsöprő demokrata
győzelmet ígér ami egy
ben az elnöki végrehajtói
halalom bénító elszigetelé-sét
is jelentheti
A második világháború után teremtelt rendnek szinte" már
csak a külső tormái a győztesek területi osztozkodásának hatá-rai
maradtak meg Ennek ellenére hirdetik az akkor megvont
igazságtalan határok örökkévalóságát Keleten a háborúban zsák-mányolt
teriiletek és embermilliók sorsának megpccsételését a
megváltoztathatatlannak kijelentett status quo jegyében Holott
az élet és a világ szakadatlan változásában status qo nincsen
Sokszor percek múltán is már más a dolgok állása- -
Ezt az igazságot jól tudja a ma status quo-r- a esküdő két
nagyhatalom is mégis — főleg az Egyesült Államok — struccpo-litikát
űzve hirdeti ezt a megalkuvó tételt hogy ne kelljen az ál-dozatot
nagy erőfeszítést megkövetelő megterheléseket vállalnia
Egyetlen vígaszunk nekünk veszteseknek az hogy ma már
nem csupán két szuperhatalom osztozik a világon hanem újabb
erők hatalmak is megjelenlek a politika színpadán Az utóbbi év
történései bebizonyították hogy a „gyengék" is Ihatnak hatal-massá
s ezt az arab világ és az energiaválság érzekeltetle a leg-szebben
Holnap talán már más erők jelentkeznek talán Kína
talán a nyersanyag termelő világ
Meglehetősen meddő lenne a pillanatnyi ún „fogható tény-állást"
ismertetni de ha Bocskai István szavaival „a dolgot őt
magát nézzük" tulajdonképpen szükségszerű történelmi változá-sokról
van szó A világháború utáni rend megbomlott és a válto-zások
előbb-utób- b kikerülhetetlenek Mindenfelé éles ellentétbe
kerültek a szó rossz értelmében vett „konzervatívok" és a még
rosszabb értelemben vett „reformerek" Tehát azok akik egyfe-lől
változatlanul akarják megőrizni a félévszázaddal ezelotl eiérí
„eredményeikel" (pl szovjel hódítások amerikai világuralom)
— másfelől akik Nyugaton minden eddigi érték (kereszténység
magángazdálkodás stb) lerombolására törekszenek anélkül hogy
tudnák mit tegyenek a romok helyebe majd
Ebből a kaotikus helyzetből itt Nyugaton a hivatalos poli-tika
nem látott más megoldást mint — tudatában belső rotha-dásna- k
— a rendkívüli megkötését hitfel-adás
árán is biztosítani a pillanatnyi helyzetet így megelőzve egy
esetleges szovjet előretörést a „détente" azaz az anyhülés poli-tikája
révén Ez az erkölcstelen megalkuvás módot ad az ügye-sebbnek
a gátlásnélkülibbnek és erkölcslelenebbnek arra hogy
továbbfejlessze hadi technikája! behozza lechnikai elmaradott-ságát
és előkészítse világhódító tervei!
Hogy mire célzunk talán nem szorul bővebb magyarázatra
A diktatórikus szovjet imperializmus tudatosan tör a nyugati
a
jövedelmi pót- -
időt
alelnö-kének
HUNGÁRIÁN LIFE
November jelentős demokrata térnyerésre számítanak:
Kissinger— Ceausescu— 171% brit inflációs kulcs!
részvéllátogatással
NAGYBRITANNIA
SÚLYOS DILEMMÁJA
Harold Wilson angol m-iniszterelnök
keserű „szocia-lista-
pirulával" óhajtja
Angolhon gazdasági bajait
gyógvítani Kérdés azon-ban
hogy a kulcsiparok ál-lamosítása
és a beépítetlen
földek kisajátítása meghoz-za-- c
a várt eredményeket
hisz a gyökeres intézkedé-sekkel
párhuzamosan a
munkáskormány a harcias
és nagy erőt képviselő
szakszervezetekkel is békét
óhajt teremteni egy töré-keny
ún „társadalmi szer-ződés"
keretében
A vágtató infláció azon-ban
komor képet rajzol:
a múlt évhez viszonyít-va
az árak 171 százalé-kot
emelkedtek
és a szakadék a fogyasztói
árak és a fizetések között
napró-napr- a mélyül Az or-szágos
termelés egyhelyben
topog A munkanélküliség
index-szám- ai egyre feljebb
kúsznak
Az cxporl-vállalato- k fize-tési
nehézséggel küzdenek
az abnormálisan magas
olajárak miatt a külfüdi
fizetési mérleg évente 10
milliárd dollárra növeli a
deficitet A tőzsdén az 1930-a- s
évek nagy depressziójára
emlékeztető zuhanásokat
tapasztalják
A Hawker Siddeley a túl-feszített
költségtervezet
miatt leállítja a „146 Air
Bus" repülőgép gyártását
amivel egyszerre 20000 em-bert
küld az utcára Skó-ciában
a leheraulósoförök
sztrájkja bénítja a gazda-sági
vérkeringést Más
Változások és esetlegességek
kompromisszumok
iparágakban
legalább százezer em-bert
az időszakos
munkanélküliség ve-szélye
fenyeget mert
munkaadó üzemeik
képtelenek határidőre
szállítani
Mindenki azt kérdezi
Angliában: vajon a novem-ber
12-é- n nyilvánosságra
hozandó költségvetés mifé-le
újabb intézkedési hoz a
„nadrágszíj-meghúzás- " nép-szerűtlen
és egvre meg-újuló
technikájában? Az
angol ipari élet motorjai-nak
működtetésére havi
700 millió dollárnyi font
vándorol az arab és egyéb
olajtermelő nagyvállalatok
kasszájába És ezt a temér
dek pénzt valahogy ki kell
izzadni mindaddig amíg
a Északi-tenge- r olajforrá-sa- i
1978 körül a brit olaj-fogyasztá- si
igény felét fe-dezni
fogják
A GÖRÜG DIKTÁTOR
A KIVÉGZŐ OSZTAG
ELŐTT?
George Papadopoulos 6
és fél évig Görögország
korátlan ura volt mint az
1967-be- li „ezredesek állam-csínyjekén- t"
ismert hatalom--
átvétel főrészcsc A
múlt héten fényűző tenger-parti
villája előtt kormánv-limuzi- n
fékezett és n sűrű
ködben a villatulajdonost
arra kérték fel hogy sürgő-sen
csomagolja be a leg-szükségesebbeket
mert „jó
híreket hoztak"
ugyiatsziK a gorogok is
értenek a hajnali kopogta
demokráciák megsemmisítésére és a demokráciák a maguk jel-szavaikkal
segítik elő saját pusztulásukat A radikális nvugali „re- formisták" tüntetnek rombolnak gyilkolnak de a hatalmon le-vők
kesztyűs kézzel bánnak velük mert más eljárás „nem lenne
demokratikus" Pedig az erőszakot csak erőszakkal lehet legvöz-ni- !
Vannak azonban — hála Istennek — már jelek rá hogy az
élet törvényei erösebbek az emberek által teremtett törvényekn- él- A Nyugaton is balra kicsapódott inga mintha megállt volna
s mintha visszafelé kezdene mozogni Mintha a józanság sugara kezdene áttörni a mesterségcsen terjesztelt homályon Mintha
valamiféle konszolidáció magja kezdene kialakulni:
Franciaországban az elnökválasztásokon Giscard d'Estaigne
került ki győztesen a népfrontba tömörült baloldallal szemben
A túlzottan kommunistabarát Willy Brandt után Helmut Schmidt
vette át a hatalmat Nyugat-Németországba- n aki nem az engedé-kenység
híve Amennyire ma meg lehet iélni rokon nézeteik
vannak és kölcsönös respektussal viseltetnek egymás iránt Túl-zott
optimizmus lenne-- e tehát Adenauer és de Gaulle a két nem-zetet
összefogó megújult barátságáról beszélni? Arról hogy a sok
félresikerült kezdeményezés után most mégis bekövetkezik a
megszilárduló francia — német együttműködés alapján Európa
politikai egységesítése?
Mert bebizonyosodott Nyugat-Európ- a esetében hogy azokra
kellett volna hallgatni akik a politikai egység megteremtését
sürgették és nem elégedtek meg a gazdasági együttműködéssel
jA politikai egység nélkül Európa újra atomjaira szakadhat ha az
egyes államoknak gazdasági érdekei így kívánják Milyen más
volna a helyzet ha Nyugat-Európ- a a maga gazdasági technikai
erejének megfelelő politikai súllyal is jelentkezhetne a világpoli-tikában
és nem kényszerülne tűrni azt — politikai megosztottsá-ga
miatt — hogy a két szuperhatalom róla de nélküle döntsön
Egy politikailag egységes Európa — reméljük — új hangot je-lentene
a mai détente-tö- l megalkuvásoktól és csak anyagi érde-keket
szem előtt tartó kalmár-lelk- ű világpolitikában Reméljük
Nyugat-Európ- a végül felemelkedik arra a magaslatra amire hí-vatott
évezredes történelme kultúrája gazdasági ereje techni-kai
fejlettségénél fogva hogv- - a világ vezető nagyhatalma legyen
— és akkor végre egészségesebb hang is hallatszik abban a világ-koncertben
ahol ma csak a monopóliumok és a Kreml a dirigen-sek
(H ü)
ELEX
tás technikájához mert Pa-padopoul-ost
a rendörségre
vitték ahol a jó hírek he-lyett
formális vádaemelést
hallgathatott végig — ma-ga
ellen mely szerint „elő-re
megfontolt szándékkal
elkövetett 34 gyilkosságért
erkölcsi
felelősségre vonják"
ami halálbüntetést
von maga után
Ráadásul felesége Despina
ellen is vádat emellek az-zal
az indokolással hogy
nagyösszegü pénzeket vett
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
iniininiiinniraiiiiiiiiiiia
Frey András:
ŰJ ANGOL TALÁLMÁNY:
29%-O- S TÖBBSÉG
Egy idő óta gyakran esik szó arról
hogy a vatikáni „Ostpolilik" milyen' el-képzelésen
alapul Sokak szerint arra a
reményre támaszkodik hogy a szovjet-tömbnek
tett engedményeket Moszkva
koncessziókkal fogja viszonozni
Ezt a nézetet — mármint hogy Rómá-ban
erre számítanának — nem osztjuk-- A
világ alapvető kérdéseiről ugyanis va-lószínűleg
a (Vatikánban vannak a leg-jobban
informálva hiszen még a gazda-sági
világválságot elindító 1929-e- s nevv-yor- ki
tőzsdei összeomlást is csak a Va-tikánban
látták előre
Föl lehet tehát tételezni hogv Rómá-ban
is tudják: az orosz kommunisták az
együttműködésnek csak egy formáját is-merik
a teljes alávetettséget- - És hogy a
j megegyezésnek egyedül azt a nemét gya-- 1
koronák hogy lényeges kérdésben min-dig
a másiknak kell engednie Ha pedig
a Vatikán nem ringatja magát komoly és
tartós ellencngedmények reményében ak-kor
a Moszkvának — és a Kremltől füg-gő
Budapestnek és Varsónak tett szí-vességek
oka csak egy lehet Az hogv Ró-mában
a nyugati világ végzetes gyöngülé-sére
számítanak
Ezt gondolja Brandt is a volt kancel- -
lá : aki baráti körben nemréa azt mon- -
jtta: nem hiszi hogy a nyugati parla-menti
rezsimek megérik a század vegét
Mindez úgy hangzik mintha csak a jövő
évtizedekről lenne szó Kissinger azon-ban
egy közeli politikai földcsuszamlástól
tart Lehet hogy a Nixon —Kissingcr-fél- c
keleti politikáról írva ezt a két nevet a
jövő század történészei a Nvugat sírásói
közt fogják emlegetni De ahhoz nem fér
kétség hogy Kissinger mint történetíró
és mint politikai gondolkodó korunk nagy
elméi közé tartozik Ugy hogv- - ha cseleke-detei
katasztrofálisnak fognak is bizo-nyulni
véleményére érdemes fölfigyelni
Ezért kell beszámolni arról hogv Lon-donból
jövő jelentések alapján az ENSZ-be- n
azt mondják: az angol külügvi hiva-tal
értesülése szerint Kissinger nem a tá-voli
jövő miatt aggódik hanem attól fél
hogy a nyugati rezsimek összeomlásának
dominója egy-ké- t éven belül megindul ha
az infláción nem tudnak úrrá lenni
Kissinger Olaszországot tartja a leg-gyöngébb
láncszemnek a következő je-lölt
pedig Anglia lenne
A most lefolyt angol választások ered-ménye
ezt a pesszimizmust nagyon is alá-támasztja
Ez az ami ezt a problémát
—a demokrácia és az egész nyugati szö-vetségi
rendszer jövőjének élet-hal- ál kér-dését
— előtérbe hozta
Az angol választások kimenetelét kü-lönben
azért is szemügyre kell venni
LírjaU Independent
Cuudiia Weckly
ia lle Huoguim Lmguige
A kőszegi Szent Jakab-templo- m
gótikus boltozata
mert ez a demokráciának egy új betegsé-gét
eddig nem ismert gyengéjét hozta
felszínre
+
Mostanáig azt hittük hogy az'alkolmá-nyo- s
látszat megőrzésével a népakarat ki-fejezését
csak kél módon lehet meghami-sítani
— demagógiával vagy pénzzel A
népbolonditás grandiózus példáját Hit-ler
szolgáltatta És hogy gazdasági emel-tyűkkel
hogyan lehet a törvényhozókat a
pénzt csak úgy szóró alapítvánvokat egye-temeket
a sajtót s ezen keresztül az es-küdteket
a bíráskodást a kormányt
megfélemlíteni és befolyásolni azt most
legjobban épp Amerikában tanulmá-nyozhatjuk
Angliában azonban a demagógia és a
pénz melleit egy harmadik metódust is
feltalállak Ez abban áll hogy a többség
nevében egy szervezett kisebbség emberei
szerzik meg az államhatalmat Itt egy pil-lanatra
elő kell vennünk a statisztikái
(az alábbi adatokon a végleges kimutatás
csak egv-ké- t százalékkal változtathat)
Nem csak azért beszélünk kormányra
jutott kisebbségről meri a munkáspárt
ha a legtöbb mandátumot kapta is a sza-vazóknak
csupán 393 sázaléka adta rá
a voksát Hanem azért is mert a párt ve-zetőségét
a párton belül is cgv kisebbség
szorítja tolja húzza a szocializálás felé
Magának a munkáspártnak tagjai is
egyetértenek abban hogy a balszárny a
pártnak körülbelül a negyed- - legföljebb
a harmadrészét foglalja magában És az
igazság az hogy a szocializálni akaró
marxista harmadrész a választásra jogo-sultaknak
a tizedrészét sem teszi ki
Ezt könnyű ellenőrizni Ezen a válasz-táson
a szavazásra jogosultaknak a 72
százaléka jelent meg az urnák előtt és a
leadott szavazatok 393 százaléka cselt a
munkáspártra tehát a választásra jogo-sutla- k
számához viszonyítva nem egészen
29 százaléka Ebből következik hogv a
párt harmadrésze mögött álló tömegek
a választásra jogosultaknak az egész or-szágban
a 10 százaékát sem érik cl
Az érem másik oldala úgy fest hogy
60 százaléka szavazott a konzervatívokra
és liberálisokra tehát a munkáspárt ellen
és kilenctized rész a szocializálás ellen
És hogy a választóknak még ezt a ti-zedrészét
ezt az országos arányokban el-enyésző
kisebbséget is milyen parányi
klikkek irányítják és tartják a szélbalon
arra vonatkozóan tanulságos és az úgyne-vezett
demokrácia szempontjából egye-nest
ijesztő adatokat lehetett komoly
nagytekintélyű angol lapokban olvasni
Hogy csak a legkirívóbbakat idézzük: a
szakszervezeti vezetők megválasztásán a
szakszervezeti tagoknak rendszerint 2—3
legföljebb 5 vagy 6 százaléka szokott
részvenni Az ilyen töredéknyi kisebbség--(
Folytatás a negyedik oldalon)