Magyar Elet, September 07, 1974

              Nem sokasig
hanem LáUk
í szabad nép tesz
csuda dolgokat
IERZSENYI
Vül 27 Nu 36 XXVI I évfolvam 36 szám 1974- - szcpt 7 szombat Ara: 25 cent
A kanadai életforma kezd formátlanná válni
W% w mM aB
Elsikkasztották a görög hadianyagot
Franciaország feloldotta a hét érvényben tartott közel-kele- ti fegyver-kiviteli
tilalmat — A Pentagon cáfolja a CHICAGO SUNTIMES cikkét mi-szerint
a Nixon lemondását megelőző napokban tartoltak attól hogy az El-nök
nukleáris ft'jyverparanccsal tartja majd sakkban ellenfeleit és ezért
James Schlesinger hadügyminiszter utasította volna a hadsereget hogy ne
fogadjon el közvetlenül a Fehér Házból érkező intézkedéseket — Elrabolták
Luis Echeverria mexikói elnök 83 éves apósát: a hadsereg különleges oszta-gai
körülzárták Guadalajarát az ország második városát hogy bekerítsék a
gerillákat akik másfélmillió dollárt és száz politikai fogoly szabadságát ké-rik
az élemedett korú Senyór Hernandez életéért — Kuba és Florida között
élénk kábítószercsempészet folyik főleg ellopott yachtok segítségével —
hangzik az USA parti őrség szószólójának közlése — Idi Amin ugandai
elnök börtönbe záratja a miniszoknyát nőket! — Két ijerillagyanús
személyt lelőtt az izraeli határőrség — Gerald Ford első sajtókonferenciáján
visF~avetettc az ár- - és bérellenörzés gondolatát — A továbbiakban nadrág-szíj
meghúzást ígért amnesztiát ajánlott közmunkák ellenében a katonaszö-kevényeknek
majd Kissinger szerepét vázolta a stratégiai fegyverkorlátozá-sok
terén végül — meglepetésként — a Kubával való olvadás gondolatát is
felvetette feltéve ha megváltozik Havanna magatartása Az 1976-be- li jelölé-sével
kapcsolatban „valószínűnek" minősítette a hírt hogy ö maga és Rocke-feller
„jó együttest" alkotna — A New York Times ára 5 centtel drágult —
az Ottawa Journal tízzel! — Egy Torontóba letelepedett török ciprióta múlt-heti
interurbán telefonbeszélgetése után erélyesen cáfolta azt a hírt misze-rint
200000 iörüg menekültet tartanának nyilván Cipruson „A számuk kb
20 — 25000" — mondotta Ertan Mehmed Mi valahol a két állítás között lát-juk
az igazságot
VALAMI BŰZLIK
KANADÁBAN?
Kilencmillió kidobott
záptojás illata rontja a le-vegőt
és ez még a termé-szetvédők
szerint is ko-moly
légszennyezés Kana-dát
az amerikainál ké-nyelmesebb
tempójú
gondtalan jólétben élő or
uiJWvvíMJVianFJWvvLr
szágot valaha
emlegették A
ságnak --
lassan ve:
oázisként
gondlalan- -
úgy tűnik —
szakad:
országos méretű
sztrájkok bénítják a
gazdasági vérkerin
gést az infláció ördög-szekere
a depresszió
szakadéka felé rohan
Mindszenly József hercegprímás
hívása
Az emigrációs katolikus papság legnagyobb rész-ben
koros — kevesebb is mint volt 1957-be- n Ugyan-akkor
az emigrációs magyar hívok száma emelkedett
és eléri a máslél milliót Anglia például 5 önálló lelki-pásztorral
rendelkezett ma ott csak egyetlen lelkész-ség
létezik
i In a lelkipásztorkodás válságba jutását el akarjuk
kerülni sürgősen gondoskodnunk kell magyar papi
utánpótlásról saját papképzéssel és papneveléssel Már
1974 szeptember 8-r- a érettségizett vagy az érettségivel
nem is tökéletesen beszélő ép egészséges feddhetetlen
életű ifjakat toborzunk
Lelkipásztorainktól azt várjuk hogy nézzenek utána
alkalmas jelölteknek s ezekről nekem minél előbb jelen-tést
küldjenek
A jelentkezők leh ételi kérvényeiket az illetékes má
Nyiszlor Zoltán:
ml w H
éve
viselő
a 12°o-o- s kamatlábak
elérhetetlen messze-ségbe
helyezik az át-lagember
számára a
házvétel valaha egy-szerűnek
vélt ügyletét
mely távoli ábrándok
világába tartozik
Néhány valóban riasztó je-lenség:
Nem is tudom és nem keresem ki milyen érzelmekkel visel-tetik
a ciprusi kont liktus iránt mely olyan régi mint az Égei-tenge- r
többi sigetének a sorsa s ami körül addig bábáskodnak
a nagyhatalmak míg végleg el nem rontják Van aki azt hiszi
hogy csak eg minden hájjal megkent bizánci főpap Makarios kö-rül
lordul meg minden aki politikájával mindenkit becsapott az
angoloktol a szovjetig míg végre most o bukott orra Van aki
a görög többség es török kisebbség évszázados összeférhetetlen-ségének
a mindig véres kitörését látja benne De van aki Török-ország
és Görögország 1919-be- n kiújult leszámolásának a folyta-tását
gyanítja benne
Reflexióm szempontjából mindegy ki kinek adja a rokon-szenvét
és ahogy ma az emigrációban szokásos kinek az igaza
mellett kardoskodnak a mindentudó magvarok A ciprusi kon-fliktusnak
viszont van egy oldala mely bennünket sokkal köze-lebbről
érint
A szigetnek a százszor elismételt adatok szerint 82 százalék
görög és IS szazalek török eredetű A görög többség mint min-denhol
a többség elnyomja a kisebbséget a kisebbség pedig az
üldözött vad dühevei védekezik Ennek a harcnak legnagyobb és
leaveresebb kirobbanása 1963-ba- n volt s akkora visszhangot kel-tett
hogy azóta az L'X'O katonai osztaga valami hatezer fővel állt
be szigetelőnek a két ellenfél közé
Makarios kiakolbontása új helyzetet teremtett A görög cip-riótá- k
elérkezettnek látták az időt az anyaországgal való egyesü-lésre
mire Törökország a háború kockázatát is vállalva tekinté- -
Íves haderők partraszállásával sietett a törökciprióták védelmére
Mi magyarok fájdalmas szivel vonhatjuk meg a párhuzamot
Ciprus és Erdély között Erdélyben a magyarság már több mint
hatvan éve vergődik hasonló sorsban Pedig a különbség óriási!
Ciprusban a félmilliónál alig több lakosságból csak 75 ezer a tö-rök
fajú Erdélyben azonban meg mindig másfél millió a magyar
Bármily rejtett céljai is legyenek Törökországnak a ciprusi
partraszállással meghatódva gondolunk arra hogy egy parányi
faitestvéri kisebbségért képes a háború kockázatát vállalni és
amellett a NATO és a Földközi tenger egyensúlyát felborítani De
ugyanakkor a kommunista Magyarország nem mer az erdélyi ma-cvarság- ért
még beszédben vagy sajtóban sem kiállani Mintha
Erdélyben nem is magyarokról hanem a csillagokról lepottyant
fajról volna szó!
HUNGÁRIÁM LIFE
Szovjet zűrök az űrben
O 1 A torontói közieké-- J na felemelték az árakat
dési sztrájk negyedik hete- - Valami bűzlik Kanadában!
be lépve már csillagászati
méretű veszteségeket oko-zott
Ha végül is megegyez-nek
felmegy a jegyek ára!
Itt nyerni nehéz és vesztes
a közember marad
j 2 A montreali küzle- -
kedési sztrájk következmé--!
nyei oly mélyrehatóak
hogy az 1976-ba- n rendé-- !
zendö olimpiai játékok elö-- S
készületeit is ijesztő mó-- i
don fenyegetik Quebecben
i jelenleg 40 különböző
sztrájk „dühöng"
3 A Canadian Egg
i Marketing Agcncy (kor- -
mánvszerv) 9 millió meg- -
i zaposodott tojást semm-isített
meg Ha legalább e-ljuttatták
volna az éhezők
nek akkor még nem volna
ok nanaszra azonban a
CEMA azért vásárolta fe
a milliónvi tojást hogy az
USA-b- a lekötött mennyisé-geket
képesek legvenek
szállítani A tojás megrom-lott
a helytelen tárolás
miatt: egynapi országos
fogyasztásnak fuccs! Utá- -
I gyár lelkészségek útján juttassák el hozzám csatolva ali- -
hoz:
1 Az iskolai végzettségről szóló bizonyítvány máso-latát
2 Az erkölcsi bizonyítványt melyet a hittanár vagy
az illetékes magyar lelkész esetleg valamely egyházi ma-gyar
intézmény vagy szerv állít ki
A szemináriumi évek alatt az ellátás díjtalan Csak
az utazás és ruházkodás költségei hárulnak a szülőkre
Kérem oltártestvéreimet végezzük el híveink köré-ben
alkalmas módon a szükséges és megfelelő tájékoz-tatást
ebben az életbevágóan fontos magyar ügvben
Áldásommal:
jMindszenty József
(A hercegprímás úr emlékiratai amerikai angol és
német kiadásáért kapott összeg kamatait fordítja a bé-csi
Pámáneum-ba- n megalapított magyar r k szeminá-rium
költségeinek fedezésére — alapítvány formájá-ban
A szerk)
ÉS ERDÉLY
0 4 A kanadai Nyugati
Part gabonaszállítmányozá-si
sztrájkja naponta (!) öt
millió dolláros kárt okoz
kiesett eladások miatt a
hathetes zökkenők a kül-földi
eok ellátásában 200
milliós kárt kötbérekben
tosábbi tízmilliós károso-dást
jelentenek
5 Az amerikai székhel-yű
szakszervezetek kana
dai tagjai egy év alatt 52
millió dollár tagdíjat fizet-tek
Ebből felét kapják
meg juttatásokban A töb-bit
kézen-közö- n „eladmi-nisztrál
ják" Ha azonban
szinkronizált bérprésröl
van szó az amerikai szak
szervezeti vezér-kibicne- k
„semmi sem drága"
Még lolvtathatnánk a ke--
sergést de a papír is egyre
drágább
A GÖRÖG HADI-ANYAGNAK
LÁBA
KELT FEKETÉN!
Bár egyes helyi kommen-tátorok
kétlik a Washing
ton—Athén közötti szaka
dék egyre mélyül mert mé-reteiben
csaknem páratla-nul
álló nemzetközi bot-rány
van kibontakozóban:
a jelenlegi Karmai is-kor-má-ny
szerint az „Ezrede-sek
Juntája" készen állt
hogy mesterségesen előidé-zett
ciprusi rendszerválto-zás
után (Makarios elűzése
július 15-én- ) mozgósítsa a
hadsereget hogy ezzel is
elébe vágjon a török invá-ziónak
A mobilizálás meg
is történt azonban a hadi-anyagraktárak
tartalmának
nagyrészét közben elsik-kasztották!
Az amerikai
M— 16 puskaraktárak pol-cain
csak Potemkin-módr- a
sorakoztak az első látható
A török kormány már elárulta tervét és szándékát hogy a
partraszállás és tartós megszállás erőszakos lépésével eliminálni
akarja a sziget eddigi nemzetközileg biztosított alkotmányát és
most már federatív elrendezést kíván Tehát nem elégszik meg
a török kisebbség hathatósabb védelmével állampolgári jogaik
biztosításával hanem önkormányzatot követel számukra mint a
svájci vagy a német szövetségi állam
Az ember még lélektanilag sem tudja megérteni miért nem
merik a szájukat sem kinyitni a magyar kommunisták? Valóban
végleg és visszavonhatatlanul lemondtak erdélyi fajtestvércikról
úgy annyira hogy sorsuk nem is érdekli okét nemhogv a legcse-kélyebb
irredentizmust is képviselnék Vagy félnek a románok-tól
hogy azok valamilyen retorziókkal fognak élni? De milyennel!
A román haderő ugyan kétségtelenül erosebb a magyarnál de bo-csátkozhati-k-
e bármilyen hadi akcióba? Mindenki tudja hogy az
ki van zárva több mint lehetetlen! A varsói paktumon belül csak
a Szovjetnek van erre joga mint a magvar és cseh esetben meg- mutatta
Dehát akkor miért lapít Kádár és bandája? Ceausescu meg-mutatta
hogy már a Szovjetnek is lehet ellentmondani De Ma-gyarország
nem mer még Romániának sem ellentmondani? Még
akkor se ha ezáltal a legcsekélyebb kockázatot sem követi el!
Mi ez ha nem gyávaság a politikai gyávaság utolsó foka?!
Pedig Magyarország messze fölényben van a román viszonyok-kal
szemben Bizonyos jólét határozottan van Magyarországon
ami viszont Romániában nagyonis hiányzik A nép olyan szegény
még élelmiszerekben is hogy a turistákban egyenesen szánalmat
kelt Az általános emberi jogok is jobban érvényesülnek Magyar-országon
mint Romániában Egyszóval minden összehasonlítás
Magyarország előnyére üt ki — még a románok szemében is! Mi
tartja hát vissza Kádárékat a kritikától és a követeléstől Romániá-val
szemben? Talán a kommunizmus internacionalizmusa me-lyet
hirdetnek de nem követnek? Miért van joga Romániának
a legsovinisztább nacionalizmusra vagy a Szovjetnek nacionalista
örjöngésre a litvánok esztek lettek s újabban még Kínával
szemben is de Magyarországnak egy halk sóhajtáshoz sincs joga?
Szomorú kérdések ezek melyekre nincs más felelet mint
hogy magyar kommunizmus nincs hanem csak egy Magyarorszá-gon
felállított idegen kommunizmus!
ELET
polcon a fegyverek mögöt-te
és alatta kavics és más
euvéb „kamuflázs"'
Az arzenálok őrmeste-rei
nyilván jópénzért
kiárusították az „ame-rikai
fegyversegélyt"
mely aztán feketén elju-tott
valamelvik alrikai
vagv közel-kelet- i tűzfészek-be
Kélballábas bakancsok-kal
éles golyó helyett vak
töltéssel nem lehet harcol
ni s a görög junta kénv te-lén
volt nagv hirtelen le-mondani
Az óriási méretű
tipikusan balkáni végk-iárusítás
ez a fegvver-szu-per-„sale- "
volt a junta ko-porsóján
a végső szeg Az
amerikai hadisegélyböl vi-rágzó
feketepiacot varázsol-tak
a görög fegyverkeres-kedők
A kormány vizsgálata je-lenleg
főleg Attika Larisz-sz- a
és Szaloniki arzenáljai
ra összpontosul a botrány
igazi méretei még nem
bontakoztak ki Mindcn- -
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
íittlJíiJ'„
Frey András:
Miért álltak bosszút rajta
Ha az ember Nixon meglincselésének a
politikai következményeit próbálja le-mérni
ilyen gondolatai vannak:
Magyar szempontból kedvező hatása
lehet mert Nixon veszélyes túlzásba
ment az Oroszországnak tett engedmé-nyekkel
Kissinger ugyan a helyén ma-radt
de megbízhatónak látszó jelek mu-tatnak
arra hogy Ford nem azon a cí-men
akar történelmi monumentummá
válni (mint Nixon) hogy az amerikai-or- osz
együttműködést súlyos áldozatok-kal
vásárolja meg Ford tehát mint el-nök
ha nem tudná vagy nem is akarná
iránvítani Kissingert legalább nem fog-ja
ilven irányban sarkantvúzni
Amerika és a nvugati világ szempont iá-ból
pedig azon a réven is hasznos lehet
az elnök-változá- s hogy (akármilyen ér-demtelenül
esett áldozatul Nixon az elle-ne
indított hajszának) köztudomású
hogv idejének figyelmének nagyrészét az
üldözés elleni védekezés vette igénvbe
ahelvett hogv erejét az infláció leküzdé-sérc
koncentrálta volna
+
Sokat hallünk arról hogy Nixon eltávo
lítása az amerikai alkotmány diadalát je
lenti Ez az állítás abszurd Hiszen az
elnököt épp az alkotmány alapelvének
a megsértésével terítették le
Ennek lényege tudvalévően az hogy a
kormányzat három ágazata — a törvénv-hozá- s
a bíráskodás és a végrehajtó hata-lom
(európai szóval a kormánv) egvmás-tó- l
független legyen Egy bíró tehát épp
úgy nem parancsolhat az elnöknek mint
ahogy az elnök nem adhat utasítást egy
bírónak
Erre való hivatkozással és az elnöki
titkok védelme jogán Nixon megtagadhat-ta
volna a hangszalagok kiszolgáltatását
Ezeket az alkotmány megsértésével csa-varták
ki a kezéből és ez okozta a vesz-tét
Az alkotmány különben abban is Nixon
segítségére lehetett volna (ha Nixon mert
volna támaszkodni rá) hogy a vádemelés
a végrehajtó hatalomnak vagyis az elnök-nek
a jogkörébe tartozik Amikor tehát
Nixon ellenségei „külön Watcrgate-üírvész- "
kinevezését követelték olyasmit
kívántak aminek semmi köze nem volt az
alkotmányhoz Nixon jogtalan nyomás-nak
engedett amikor hagyta hogy Cox
a Kennedy-klikkhe- z tartozó Harvard-professzo- r
számára ilyen posztot kreáljanak
c
10
íl1
Largcot Indrpcndenl
Canadiaa Wetlly
in lie U anginán Lmguíge
Fadrusz János „Mátyás király"-szobr- a Kolzsvár
főterén
-
kifejezetten azzal a céllal hogv Nixon
ellen tanúvallomásokat gvüjtsön
Hogy az Egyesült Államokban a
ügvésznek müven könnyű a híres plea
bargaining"-ge- l terhelő vallomásokat sze-reznie
arról a Magvar rlet már írt úgv
hogy lölösleges elismételni hogy ezzel
maga Nixon tett aknát a saját útjába
Agnevv-na- k is plea hargaining-ge- l te-kerték
ki a nvakát Itt meg kell jegyez-nünk
nem azt mondjuk hogv Agnevv ár-tatlan
volt abban amivel vádolták Csak
arra mulatunk rá: lehet sőt valószínű
hogv az akkor még Nixon-na- k mint a vég-rehajtó
hatalom fejének alárendelt ügvé-sze- k
nem tudtak volna vádat emelni Ag-nev- v
ellen a plea bargaining nélkül amit
sok mindenre lehet felhasználni egvebek
közt hamis tanúvallomások kicsikarásá-ra
Az Agnevv és Nivon eltávolítása köti
különbségen is érdemes elgondolkodni
Agnevv mondhatja hogv ö zsarolásnak en-gedett
vagv is azért vallott be egv „ki-sebb
bűnt" mert attól tartott hogv ha
ezt nem teszi akkor plea bargaining-ge- l
szerzett hamis tanúkkal egv „nagvobb
bún" címén hosszú időre lecsukat iák
Nixon erre nem hivatkozhatik Mert
amikor augusztus 5-ik-én
kijelentene
hogy a Watergate-iig- v elsimításáról o már
1972 júniusában tudott ezzel elismerte
hogv valótlanok voltak későbbi milatko-zata- i
amclvek serint az ügv eltussolasá-ró- l
csak 1973 márciusában éitesult
+
N'ixonra tehát összesen két vádat tud-tak
rábizonyítani Az egvik hogv valótlant
állított a másik pedig hogv egv bünte-tendő
ügv palástolá'-áva- l akadálvozta a
törvény érvén vesítését
Politikusnak — még hozá amerikai
politikusnak — felróni hogv egv kérdés-ben
nem mondott igazat körülbelül
olyan mint egv afgánnak bűnéül betudni
Hogv afgánul beszél Az eNó vád tehát po-litikai
mértékkel mérve egvszeiúen nevet-séges
A második vád pedig politikailag is er-kölcsileg
is tarthatatlan Politikailag
azért mert minden arra vall — nvomta-ásba- n
közzétett tények csakúgv mint
közismert washingtoni „titkok" — hogy
Nixon elődjei sokkal fontosabb üayekben
is úton-útfélé- n megsértették a törvénye-ket
Az idősebb Hamilton Fish például
(Folytatás a harmadik oldalon)