Magyar Elet, September 10, 1988

              Nem tokásig
hanem Lilék
t subád nép tesx
csuda dolgokat
SZXZSENYl
"i"fifTi!n'7i'7irrMa
Vol 41 35 XLI évfolyam 35 szám
a
IS tSf ÍSW ESI KE2I KP
A @ 21
Ket szovjet kozmonauta hajszál híján menekült meg attól hogy örökre az űrben
keringjen mert a SZOJUZ TM-- 5 nevű űrhajó irányító készüléke egy napig nem
funkcionált úgyhogy ket fóldreszállást kellett elhalasztaniuk miközben az oxi-gén
és az élelem vészesen fogyóban volt! — Brezsnyev 51 éves veje ellen 1500
oldalas vádirat készült melyből kiderült hogy Scselokov az 1984-be- n elhunyt fő-rendőr
aki 16 évig alít az állami bűnüldözés élén szerepet ját-szott
a milliókra rúgó sápok csúszópénzek elfogadása terén
— A Scotland Yard letartóztatta azt a két Canada Trust alkalmazottat akik
es hamis könyvviteli fogásokkal 5 millió dollárt sikkasztottak
A pénzt egyenlőre nem találják mert azt bizonyára svájci névtelen számlára
helyezték — A kanadai posta sztrájkoló technikusai lapzártakor a Priority Post
kitűnően működő szolgálatát pécézték ki — A szovjet-litvá-n területen lévő Igna-]in- a
atomerőmű tűz miatt lezárta egyik 1500 megawattos RMBK reaktorát mely-nek
típusa azonos az 1986-be- li emlékezetes csernobili nukleáris erőműben hasz-nálttal!
— Irak újra óvja Iránt hogy álljon el a Perzsa-öbölbe- n navigáló hajók
kutatásatói — Banglades területének kétharmadát ellepte az árvíz mely pusz-tító
útjában tönkretette az idei rizstermést 21 millió hajléktalan könyörög az
ENSZ élelmiszer segélyért ebből a hallatlanul sűrűn lakott országból
megfelelő területen itt 110 millió lakos él összezsúfolva — Szerte) —
Az 1000 főre eső itt 142! (Kanadában 8) — Az izraeli had-sereg
egységei lezárták Qualquiya 24 ezer főnyi lakosú városkába vezető uta-kat
es 150 személyt letartóztattak — A hatóságok közlése szerint késeket bal-tákat
és fütykösöket találtak a letartóztatott személyek házkutatásakor — Irak
teljes amnesztiát ígért a kurd rebelliseknek — Samir kormányfő megkezdte vá-lasztási
kampányát a november 1- -i szavazásra
BREZSNYEVI
KORSZAKÁNAK
Az évtizedek
szovjet perének első
napján a vádírat szerint
Jurij Csurbanov ex-három-csill- agos
tábornok Galiiia
Brezsnyev férje több mint
egymillió dollár értékű (656
ezer rubel) valóban
csúszópénzek
elfogadását követte cl ak-kor
amikor Xconyid Brezs-nye- v
alatt első
szol-gált
Ez az összeg megfelel egy
szovjet szakmunkás 270 évi
Ibérének A vádírat oly hosz-szúr- a
nyúlt hogy az egyik
bíró közben elaludt
CJIMmüLBéftMMUWJWBS
A sze-rint
Csurbanov egy orszá-gos
sikkasztó hálózat köz-pontjában
állt és egyik má-sodrendű
vádlott elmondot-ta
hogy Saraf Rasidovval
az üzbég köztársaság párt-vezérévei
egyetértésben é
vente elorozták a gyapot-termés
egyrészét és a brezs-nye- vi
évtizedek során a „pa-mutbárók"
így négymilli-árd
rubelnyi sikkasztással
tömték degeszre saját zsebe-iket
Csurbanov az 51 éves
jó pénzért fe-dezte
a csalárd üzelmeket
Csurbanov 1971-be- n vette el
feleségül Galinát aki rosz-szullé- te
miatt kimentette ma-g- át
a megjelenéstől
A katonai törvényszék fő-ügyésze:
Mikhail Marov ve
zérőrnagy amikor az adat-felvételén- él
megkérdezte
Csurbanovot
a fővádlott halkan azt felelte:
„Ezzel az üggyel kapcsolat-ban
kizártak a pártból"
A Brezsnyev-ér- a leleplezé-sét
szolgáló kirakatpcrrel
Gorbacsov egyben a vas-kalapos
is üzenni próbál: az (arán
juezi) szép napoknak vége!
A vádiratban foglaltakat a
szovjet törvény sortűz álta-li
halállal bünteti
A nyolc vádlott közül az e-gy- ik:
Norbutajev névü üz-bég
rendőrfőnök szívrohamot
kapott a tárgyaláson
Gorbacsov most számára
hasznos bűnügyi színházat
játszik — de a „fellépők"
közül néhányan máris meg
A nép immár évtizedek óta vándorolt új meg új kö-zepette
de a megígért cél a Kánaán csak nem akart közeledni „Ami
azt illeti — gondolta Mózes — már ott kellene lennünk!"
Aggodalmáról senkinek se szólt inkább a nyelvét is leharapta vol-na
semhogy kételyeit bárki megsejthesse Szónoklataiban átmeneti ne-hézségeket
emlegetett amelyeket éppúgy le fognak győzni közös erő-vel
mint az eddigieket
ujabb időkben azonban különös változást figyelt meg a nép hangu-latában:
az idősebbek a veteránok még meghatódtak ha felidézte előt-tük
hogy tengernyi válságon keltek át száraz lábbal de az ifjabbik
nemzedék arcán ilyenkor felreérthetetlen unalom honolt Mózest legfő-képpen
annak tudata nyomasztotta magányos óráiban hogy hiába tel-tek
el hosszú évek egyetlen kilengése óta a kapott
fegyelmi büntetését mind ez idáig nem vonták vissza vagyis elvezet-heti
a népet ama tejjel-mézz- el folyó föld határáig de ő maga oda so-sem
teheti be a lábát
Próbált fellebbezni hivatkozott tömérdek újabb keletű érdemére
ezekért rendszeresen megkapta éppen esedékes jutalmát ám a régi ha-láro- zat
törléséről nem esett szó „Hát miféle Igazság ez?" — méltat-lankodott
mind gyakrabban — „Uram ha valaki te igazán tisztában
lehetsz az én harcos múltammal az átkos
kiállásommal melletted amikor a nép ellened lázongott
s most mindezért ez légyen jutalmam?"
Szorongását csak növelték a napról napra észrevehetőbb "zúgolódás
jelei Egyk heten mannahiány másik héten fürjhiány lépett fel a szik-lából
fakasztott víz energiakénti hasznosítását is sokan kifogásolták
mondván hogy a forrás tisztaságát megőrizni csak úgy lehet ha'ivá-so- n
kívül semmire se használják
Mind többször lehetett olyan hangokat hallani 'amelyek Mózes ve-zéri
tekintélyét vonták kétségbe
Az egykori nézeteit számolásban
járlas ifjú tudósok kezdték némiképp módosított formában újra han-goztatni
at fejtegetvén hogy igenis hagyni kellett volna hadd szerez-zen
magának aranyborjút mindenki akinek tehetsége
£ főiint alaptőkéje va ho:zá- -
LIFE
Gorbacsov hadjárata reform-ellene- s neosztálinisták ellen
L31
HUNGÁRIÁM
1988 szeptember 10 szombat
Grósz-Ceausesc- u csúcs külföldi visszhangja millió árvízkárosult
vezérkolomposi
megvesztegetések
komputercsalással
(NewBrun-swickna- k
csecsemőhaladóság
SÓGORSAG-KOMASA- G
KIRAKATPERES
LELEPLEZÉSE
legszenzáció-sabb
„meg-vesztegető
bclügymi-niszlerlielyelteské- nt
nyomozóhatóságok
mi-niszterhelyettes
JS
párttagságáról
neosztálinistáknak
igére
viszontagságok
kötáblatördelésért
üldöztetésemmel Fáraó-rendszerb- en
aranyborjúpárt gazdálkodásban
ötlete-szorgal-33-
32
próbálják visszaadni a „ha
lálos" szerepet
AZ ARADI
MAGYAR—ROMÁN
CSÚCSTALÁLKOZÓ
ZÁRÓAKKORDJAI
Nézőpont kérdése hogy si-ker
avagy kudarc kísérte a
két államférfi erőfeszítéseit
A Reuter brit hírügynökség
szerint a magyar és a ro-mán
fél mem volt képes meg-oldani
a kisebbségek ügyé-ben
kiélesedett vitát a Grósz
—Ceausescu találkozón A
kiadott közös közlemény és
a pohárköszöntő szövege
nyilván sokat elárul a két
szembenálló fél véleményé-ről
ami a csúcs eredményes-ségét
illeti mert
míg Ceausescu beérte az
„új kezdet" emlegetésével
addig az óvatos Grósz na-gyon
helyesen azt hangsú-lyozta
— ismerve a román
ígéretszegési szokásokat —
hogy1 jEbben az ügyben
nem a szavak hanem a tet-tek
számítanak!"
A The Daily Telegraph sze-rint
az a tény hogy a két
ország vezetői 1977 óta több
mint egy évtizede nem ta-lálkoztak
egymással mutatja
hogy a kapcsolatok valóban
abnormálisak voltak — Írja
az angol lap
A belga lapok kitűnő értesült-ségr- ői
tettek tanúságot mert
pontosan elemzik a feszült-ség
okát részletesen írnak
az egész világ józan közvé
leménye által mélységesen
elitélt falurombolási őrület-ről
az Erdélyből Magyaror-szágra
menekültek sorsáról
valamint arról hogy
az 1977-e-s Kádár-Ceause- s-t
Föidj€
cu Debrecen-Nagyvára- d
név alatt ismert csúcsta-lálkozó
21 pontos program-jának
oroszlánrésze román
részről teljesen megvalósí-tatlan
maradt!
A Frakfurter Rundschau
a német szocdem párthoz kö-zelálló
lap érdekes módon
rámutat: Az hogy Románia
egyáltalán megjelent egy
csúcstalálkozón és az hogy
ezzel jelképesen feladta ed-digi
merev pozícióját mi-szerint
a kisebbségek problé-mája
szigorúan belügynek
számít — föltétlenül Moszk-va
nyomására vezethető visz-sz- a
A Bonnhoz közel álló
General Anzeiger a ma-gyar
politika sikerének tart-ja
hogy Ceausescu ez a ke-zelhetetlen
férfi egyáltalán
rászánta magát erre a lépés-re
MI LESZ HONG KONG ÉS
A PORTUGÁL
MACAO SORSA?
Anibal Cavaco portugál mi-niszterelnök
1977-be- n sallang
mentesen átadja majd Kí-nának
a Macaó kikötőváros
fölötti hatalmat ugyanakkor
amikor Hong Kong is kínai
felség- - területté válik A por-tugál
kormány kérése csupán
annyi hogy Macao jelenlegi
kormánytormája és gazda
sági rendszere további ötven
évre megmaradjon
Zao Zijang a tavaly már
ciusban kormányon volt ki
nai miniszterelnök mind Hong
Kong mind Macao lakossá
gát biztosította arról hogy
különleges státusok meg
marad
A Távol-kele- t apostola Xa-- —
Folytatás a 2 oldalon -
Mások pedig éppen azért morgolódtak mind kevésbé burkolt szem-rehányásokkal
illetve Mózest hogy lagymatagon puhányan járt el az
aranybor júistákkal szemben mert lám újra ők a hangadók míg ha
annak idején leszámolnak velük most már minden családnak lenne
egy-eg- y — igaz nem arany — de legalább bádogborjúja
„Uram ha tűröd hogy engem leprázzanak a te eszméd látja ká-rát!"
— fohászkodott Mózes — „Az én vezéri tekintélyem egyenlő az
Ígéret Földjének eszméjével Milyen szép életmüve lenne mindkettőnk-ne- k
ha engednéd hogy a Kánaán elérése a nevemhez fűződjék "
Hiába volt minden esengés a dialógus nem jött létre Mózes és az
Ür között A nép pedig mindeközben tovább vándorolt s egyre rosszabb
körülmények közé került Lepusztult sivár szomorú terepen jártak ép-pen
ahol a levegő elviselhetetlenül forró a csekélyke víz pedig büdös
volt a homokot szél verte a szemekbe és arcokba: növény vagy állat
sehol
Ekkor hírnökök járták be a tábori és kihirdették hogy gyűlés lesz
mindenkinek a megjelenésére feltéllenül számítanak mert maga Mó-zes
készül nagy horderejű bejelentést tenni
A nép szép számmal össze is sereglelt Áron nagy szeretettel üdvö-zölt
mindenkit külön köszöntölte a moabita női delegációnak az elnök-ségben
helyet foglaló tagját majd ismertette a napirendet és átadta a
szót Mózesnek
A vezér átszellemült örömtől sugárzó arccal fordult a hallgató-sághoz
— Látomásom volt az éjjel! Nem akarom a részletekkel untatni a
jelenlevőket ezért a lényegre szorítkozom: emberek egy tapodtat se
megyünk tovább!
Az első sorban ácsorgók arcán zavar és kétkedés látszott Valaki
felkiabált Mózeshez:
— Ml ez kényszerpihenő?
Mások azt tudakolták:
— Pont itt? Rosszabb aki megeszi!
(Folytatás a i oldalon)
W
sslmmmSk BBamBgsamm ___„
Horton kongresszusi tag „számlát" nyújtott be Grósznalc
Nagy I[mre illő temetésér©
Frank Horton (R—Penfield) 44 kong-resszusi
tag által aláírt memorandumot
nyújtott át Grósz kormányfőnek a washing-toni
sajtófogadás alkalmával melyben ki-fejtették:
„30 év elég hosszú idő hogy ezt
a fájdalmas ügyet végre valóban nyuga-lomra
helyezzék" Horton tízéves harcot
folytatolt azért hogy a magyar kormány
szembenézzen Végre a múlttal"
Grósz így válaszolt: Szándékom a közel-jövőben
humánus szellemben elintézni ezt a
problémát hogy az illető családok újra cl-hantolha-ssák
halottaikat és méltó (megem-lékezéssel
sírba tegyék őket" ( to rebu-r- y
the dead and to pay tribute at tlie gra-ves- "
Stampa László:
segítse
Wass Albert „A mi jövendőnk: ahogy
én látom" c lapunk június 11- -i számában
megjelent cikkén több mint két hónapot kel-lett
tűnődnöm
A cikk illusztris szerzője végigtekint a
lehetőségeken hogy ki tudna segíteni a ma-gyarságon
Mint említi a németekkei né-hányszor
már megégettük magunkat Véle-ményem
szerint ezért ne a németeket hi-báztassuk
hanem csak saját magunkat
mint ahogy minden történelmi balesetün-kért
elsősorban felnőttként saját magunk-ban
keressük a hibát s ezt az esetek túlnyo-mó
többségében meg is fogjuk találni
A múltban mi nem a szövetségesei vol-tunk
a németeknek- - hanem németebbek
akartunk lenni a németeknél A bolgárok
azok a szövetségesei voltak mégse üzentek
hadat Jugoszláviának se a Szovjetuniónak
sőt ez utóbbival még csak a diplomáciai
kapcsolatot sem szakították meg míg ná-lunk
a kormányba beépített német bizalmi
emberek mint Reményi-Schnell- er Lajos
pénzügyminiszter vezették az országot
Németekkel vagy bárki mással össze le-het
szövetkezni akikkel közösek az érde-keink
egészen addig amíg azok valóban kö-zösek
A magyar-né-met szövetség német rész--ő- l
nem volt őszinte ki akarta játszani az
egyik szövetségesét a másik ellen Hitler
terve az volt hogy a háború után Észak-Erdél- yt
és a Székelyföldet visszaadja a romá-noknak
akik kétmilliós hadsereggel segítet-ték
őt a keleti fronton Míg Magyarország
tartalékolta hadseregét egy háború utáni
magyar —román leszámolásra ennek a ma-gyar
magatartásnak a német politika volt
az oka
„Pádovától Trianonig"
Már másodszor olvastam el Ormos Má-riának
a pécsi egyetem rektorának „Pádo-vától
Trianonig 1918—1920" című már a
második kiadást megért könyvét Ebből ki-derül
hogy Franciaország szövetségeseit
„úri" módon ki akarta fizetni A kezdeti
néprajzi határ elvét áttörte az hogy szövet-ségeseinek
katonailag védhető és gazdasá-gi'a- g
megfelelő határokat szánt E'felejt-kezv- e
arról hogy ha pl a magyar— szlovák
néprajzi határt teszik meg államhatárnak
akkor nincs szükség katonailag védhető ha-tárra
mert a magyarnak nincs oka megtá-madni
Szlovákiát
Ugyanakkor a német politika nem kí-vánta
hogy szomszédjában egy erős hata-lom
alakuljon ki és ezért inkább szomszédja
szomszédjával Romániával kívánt szövet-kezni
és tette ezt mindkét világháborúban
ennek ellenére Románia mindkét alkalom-mal
hátulról belerúgott a németbe de a né-met
ebből se tanult: a harmadik vagy a ne-gyedik
alkalommal is a román kártyára fog
lenni Ez már intellektuális csődre vall
Az első világháborúban Németország
javasolta hogy Romániának a háborún kí-vül
tartása érdekében Magyarország mond-jon
le Erdélyről Persze mi magyarok is
tudtunk volna bölcs tanácsot adni a német-ségnek
pl hogy mondjanákle Kelet-Porosz-ország- ról
Pomerániáról és Sziléziáról a
lengyelek javára Másrészt ha belegondo-lunk
volt benne politikus gondolkodás Er-délyt
csak odaígérni kellett volna de nem
rögtön odaadni ha aztán mi győzünk ak-kor
mint győztes nyugodtan megszeghetjük
a szavunkat mint történt ez már nem egy-szer
az emberi történelem folyamán No
ri
Lcigett Indepeaiaá
Cinidlin VcdJjr
fa&aHmgxrtenLagEtgi
Vnwj""iiViHWIHI
i
Ara 75 crn
Grósz óvatos válaszleveléből idézünk:
„Tisztában vagyok azzal a lélektani és ér-zelmi
teherrel melyet ezek a csalódok vál-lukon
hordanak Hangsúlyozom hogy ez
a humanitárius gesztus azonban nem ter-jed
ki az akkori események értékeléseié"
Tekintettel a fenti leírt igen fontos fej-leményekre
mely — akárhogy is nézzük —
mégiscsak diadal a hajdani agyonhaUgatás-sa- l
szemben ami a iNagy Imre csoport
mártírjainak emberséges sírbatételét kísér-te
— Frank Horlon USA képviselő szemé-lyes
Heveiében közölte a Magyar Élet szer-kesztőségével
a memorandum szövegét és
Grósz Károly írásbeli válaszát a probléma
jövőbeli megoldását illetően
dehát a múzeumi vitrinből kiszökött magyar
úriember ilyet nem tesz Aki nagyon ad az
úriemberi becsületére az ne lépjen politi-kai
pályára
Hol van már a bécsi elöntés?
Ha tetszik ha nem ma úgy tűnik hogy
a magyarság a németséggel egy csónakban
evez: mind a ketten azt állítják hogy a má-sodik
világháború kitörését megelőző dön-tőbírósági
határozatok nem veszítették el
érvényüket A fiatalok és a gyengébb emlé-kezőtehetséggel
rendelkezők számára ez ma-gyar
viszonylatban az első és második bé-e- si
döntőbírósági határozatban megvont ha-tárokat
jelenti
Amerikával meg úgy vagyunk mint a
középkori trubadúr aki szíve hölgyének kü-szöbén
tölti éjszakáit remélve hogy a nő
szíve csak megesik rajta és odahajít egy
ibolyaszálat A lassacskán deres fejűvé vált
trubadúrnak rá kell jönnie hogy az ibo'ya-szá- l
sose fog feléje repülni — sokat is érne
vele — és a hűsége teljesen kárba veszett
Ha Wass Albert aki rokoni kapcsolatba ke-rült
az amerikai szenátussal azt mondja
hogy Amerikát nem érdekli a sorsunk ak-kor
Honfitársaim ezt el kell hinni Miért Is
segítene ha neki ez nem érdeke Amerika
különben is megbízhatatlan hűtlen szövet-ségesnek
bizonyult rá nem lehei számíta-ni
A magyar is cigány a román is cigány
mit marakodnak ezek a cigányok azon az
Erdélyen olyan mindegy me'yik cigány-hoz
tartozik — mondhatják az amerikaiak
Mi magyarok se mondunk mást ha azt
halljuk hogy Nicaragua és Costa Rica közt
határvillongás van valamilyen marhalege
löért
A rokonság ténye nem elég
a túléléshez
Hátra van még a keleti rokonság míto-szával
való leszámolás Nos a kele'i roko-nok
megüzenték: a rokoni együttérzés nem
azonos a politikai érdekkel Ha majd erre
járnak benéznek hozzánk Köszönjük szépen!
Ez a „benézés" már kétszer fordult elő tör-ténelmünkben
s nem sok köszönet vo't ben-ne
akkor nem tetszettek nekünk a látoga-tók"
sőt alig vártuk hogy már felkeljenek
az enyves székről
Az ilyen felszabadításnak mindig ára
van Hitler arra kérte Francot: legalább
azt engedje meg hogy a német csapatok
elfoglalhassák Gibraltárt Franco válasza
az volt hogy a spanyol ember nem tudná
elviselni hogy idegen csapatok szabadítsák
fel számukra a Sziklát Franco elsajátította
ugyanis a spanyol történelem nagy tanulsá-gát
ha idegen csapatokat vesznek igénybe
az ország felszabadításához az mindig haj-lamos
hogy az országban maradjon és új
elnyomóvá váljon Akinek ez nem elég gon-doljon
Csehszlovákia sorsára ez utóbbi ese-mények
oly közeliek hogy további magya-rázatot
nem igényelnek
A rokonság amúgy se jelent sokat hi-szen
a rokonságon belül történnek a legbru-tálisabb
gyilkosságok Nézzük csak meg
Japán mit csinált Kínával Kína Tibettel
a cseh a szlovákkal a lengyel az ukránnal
az orosz a lengyellel és az ukránnal Az
osztrák és á bajor mindketten a bajuvár
germán törzsből származnak mégsem bír-ják
egymás társaságát A német és az an-gol
is rokonok — a shakespeare--i időkben
— Folytatás a 3 oldalon —
P