Magyar Elet, September 05, 1981

              IIP iA'At'
mtfk
m
Ha
HUNGÁRIÁM LIFÉ
Nem sokaság
hanem Lélek
í szabad nép lesz
I WN
csuda dolgokat lírgfíL fadepcndcal MAGYAR ELET Ctnidian Jttlly
BERZSENYI la lie Uungtriw Ljtgu je
Vol 34 34 XXXIV évfolyam 34: szám 1981 Szeptember 5 Szombat Ara: 40 cent
!iiiwcxxxxxxxixxxxxxxmxmnTxxxxxxxixxixxix] imuwan mmwimtmMmmnvtiim
Dél-afrik- ai harckocsi-eke- k kubai zsoldosok ellen
Súlyos harcok
Irán a teljes összeomlás előtt?
Egy szovjet törvényszék az illegálisnak minősített „Pcntecostal" vallás
püspökét és négy hivöjét őt évi börtönre cs öt évi „belső száműzetésre" ítélte
— Csehszlovákiában két katolikus papot tartóztattak le — az egyik Jaroszláv
Duka 38 vcs dominikánus a másik Jozcf Kordik 33 éves jezsuita — az álla-mi
rendet aláaknázó vallási tevékenység vádjával Francisek Lizna jezsuita
atyát a tárgyalást megelőző hónapban illegális ikatolikus sajtótevékenység
miatt ugyancsak letartóztatásba helyezték — Michael Dcvine az IRA éhség-sztrájkot
hirdető újabb rabjának halála iazt jelzi hogy eddig tíz éhségsztrájkos
IRA fogoly halt meg a mozgalom kezdete óta mely ia politikai fogoly-státu- s
elismerését mindeddig eredménytelenül szorgalmazta — A Szovjetunióban első
ízben bevezetik a sex nevelést a 14 éves és iaz idősebb korosztályú tanulók szá-mára
— Lech Walesa a független Szolidaritás lengyel szakszervezet vezérének
apja 64 éves korában Jersey City-be-li lakhelyén meghalt — Abolhasszán Bani-Sad- r
a jelenleg Franciaországba menekült volt iráni iclnök kijelentette: „Ép-pen
úgy mint ahogy a sah uralmát minden külső beavatkozás nélkül meg-döntöttük
ugyanúgy az új zsarnokságot is a lehető legsürgősebb idő alatt
térdre 'kell kényszeritenünk" — Az izraeli 'munkaügyi minisztérium által közzé-tett
statisztika szerint 1989 és 1979 között 510528 izraeli hagyta el az országot
mig a bevándorlók száma ezalatt a 10 év alatt csupán 3S4 ezer volt
DÉL-AFRIK- AI
CSAPATOK
MÉLYEN
BEHATOLTAK
ANGOLA
TERÜLETÉRE
Jósé Eduardo dos San-to- s
Angola elnöke az Egye-sült
Nemzetek Szervezeté-hez
fordult abból a célból
hogy „semlegesítsék a nagy-szabású
dél-afrik- ai inváz-iót'-'
Az ANGOP nevű angolai
niruffvnoKseg-rv~ieiente- M
szerint két dél-afrik- ai pán-célos
osztag 82 páncélos
gépkocsival (megerősítve
32 harckocsival az élen
két ékben a határtól szá-mítva
mintegy 100 mér-földnyi
mélységre előretört--
„Heves
h'arcok után —
hangzik a hadijelent'ás — a
dél-afrik- ai páncélos "erők el-foglalták
Catequero helysé-get"
A mási'k páncélkocsis
osztag — légitámogatással
Xangongo városában vív ut-cai
harcokat
Nyolc dél-afrik- ai harci
DR POGÁNY ANDRÁS:
bombázó Cahama és Tchi-bemb- a
helységeket a földdel
telte egyenlővé hangzik az
ANGOP hadijelenl'áse
A dél-afrik- ai csapatok
szószólója Charles Lloyd
Vezérezredes kijelentette
ho'gy egységei a SWAPO
(South West Africa People's
Organization) gerillái ellen
harcolnak akik számtalan
esetben betörtek dél-afrik- ai
területre:
— „A helyi lakossággal
egemben -- tanúsított terroréi
cs'elelcményeket nem tűrhet-jük
tovább és j kikerülhetet-len
az hogy a terroristákat
ne üldözzük mindaddig
amig harci támaszpontjukon
megsemmisíthetjük őket
mondotta Lloyd vezérezre-des
Lapzártakor iá húszezer
főnyi Angolában tartózko-dó
kubai csapategységek
felvették a harcot a dél-afrikai
erőkkel szemben
IRÁN A TELJES
ÖSSZEOMLÁS
ELŐTT?
(A „Washington Post"
líbiai
nagy cikkben foglalkozik a
legújabb iráni események-kel
és a hirkom menta tor
nem más mint George Ball
volt h külügyminiszter aki
szerint Irán rohamosan kö-zeledik
a felbomlás felé
A gazdasági helyzet ka-tasztrofális
:
csaknem 4 millió ember
áll munka további
egymillió embertelen kö-rülmények
iközött él mert
az Irakkal folytatolt há-Mbo-rú
- következményeként
földönfutóvá' A'áltak
Az ország nemes víalu-takészle- le
csaknem nullára
olvadt ráadásul belső láza-dások
akadályozzák a nor-mális
gazdasági vérkerin-gést
A mozlim papság bebi-zonyította
hogy az állam ve-zetésére
képtelen Ma —
ha egyáltalán produktív
munkáról Jehct 'beszélni
Iránban — az csupán azért
történik mert rettegésben
tartják a népet: a vallási
diktatúra többezer embert
örökre- - elhallgattatott
Khomeini 20-'év- es unoká
Huszonöt az emigrációban:
Szabadságharcos Szövetség tagjának negyedszázados visszaemlékezései
Huszonöt év nagy idő a halandó ember életében így 1981 őszének
közeledtével 1956 októberének huszonöt éves évfordulóján számot
magunkkal és szemügyre kívánjuk venni mit is végeztünk mi
1956 októberének magyar menekültjei és önkéntes szövetkezelünk a
Magyar Szabadságharcos szövetség az elmúlt negyed század során
Látunk elsősorban sok 'magyar jószándékot erőfeszítési és energiát
amit a Magyar Szabadságharcos Szövetség tagjai három kontinensen
lelkiismeretük parancsát követve örömmel áldoztak a magyar nép és
nemzet ügyének szolgáltában A 'magyar ügyet és a magyar nevet
igyekeztünk jobban ismertté tenni Igyekeztünk magasra tartani a
három$zihü lyukas zászlót a leglehetetlenebb és legnehezebb körül-mények
között is
Személyileg valamennyiünk saját erejéből lábra állt Amerikában
1958 kataklizmája után ami nem volt egyszerű feladat elvégre rend-szerint
az árnyékos oldalon álltunk és kellemetlen dolgokat prédikál-tunk
barátnak közönyösnek és ellenségnek egyaránt Halhatos segít-séget
csak az Úristentől kaptunk anyagi 'bázisunkat saját zsebünkből
és a széles nagyközönség önkéntes adományaiból teremtettük elő
Bennünket negyed század alatt sem megfizetni sem elhallgattatni
nem lehetett és nem is lehet sohasem
Együttműködünk és együtt is fogunk működni mindazokkal akik
a felkelt magyar nemzet 1956 októberében oly egységcsen és cgycrlcl-müle- g
kifejezett olthatatlan szabadságvágyát magukévá teszik meg-értik
és 'annak megvalósításán dolgoznak ötvenhat eszméit követelé-seit
cs vágyait egyetlen becsületes 'magyar 'sem módosíthatja politi-kai
vagy egyéb érdekek szolgálatában Az emigráció ellen hosszú
évekkel ezelőtt megindított aknamunka mely Budapest (kommunista
boszorkánykonyháinak' terméke sokszor- - igen nehézzé tette és teszi
niüköde'siinkel de ez sem adhat senkinek sém jogcímet arra hogy
Ötvenhat magyar örökséget felhígítsa
Visszaemlékezéseinket tíz folyamatos cikkben szerelnénk a nagy
közönség elé tárni Az 1950-e- s évek végén kezdjük és 1981-be- n kíván-juk
befejezni: huszonöt év negyed század Ja magyar emigráció törté-netében
Túl sok lenne a felsorolni való igy nagyon sok dolgot meg
csak mesoüiliteiii £eiu tudunk A cikkek: egyes kimagasló érdekes
A léicsata hiteles története
nélkül
ve-tünk
ja nenuiég kijelentette:
„Az országot fasiszták ve-zetik
a vallási diktatúra
rosszabb mint a sah által
meghonosított uralom vé-gül
hogy a forradalmi
vcsztörvényszékek kemé-nyebb
brutalitással kezelik
a Jicpet mint hajdan a
mongol hódítók"
A hadsereg bármikor 'a
fundamentalista papság el-len
fordulhat olyan belső kö-rülmények
közölt amikor a
parlamenti létszám 10°í-á- t
már meggyilkollak és négy
minislerí tettek el láb alól
Közben a marxista Tudch-pár- t
minden támogatást
megkap a Szovjetuniótól
azért hogy egy teljes fel-fordulás
esetén nyomban
beépített csatlósokkal ren-delkezhessék
A KET LÍBIAI
REPÜLŐGÉP
LELÖVÉSÉNEK
HITELES
TÖRTÉNETE
1981 augusztus 19-é- n két
USA "F— 14" Tomcat min-tájú
harcigépet 60 mérföld-re
a líbiai pallóiktól két
"Szukhoj SZU— 22" mintájú
szovjet gyártmányú líbiai
felségjeles gép megtámadott
olyan formában hogy ter-mál
rakétát lőlt ki az 'ame-rikai
gépekre melyek vi-szonzásul
40 másodperc
alatt végeztek a kél líbiai
repülőgéppel
Muaminar Quddafi Líbia
diktátora „háborús provo-kációnak"
minősítette az
incidenst cs nagy hangon
bejelentette hogy ha kell
„Líbia az utolsó emberig"
harcol az Egyesült Álla-mok
ellen
Reagan elnök személye-sen
gratulált a kát amerikai
pilótának cs kijelentelte:
év
csak a nemzetközi 12 mér-földes
partmcnli zónát is-meri
el tengeri felségterü-letnek
és hozzálelte: „Jelen-leg
a világ végre megtudta
hogy nem érdemes ránk lő-ni"
Qaddafi néhány ködös
'kijelentést tett arra vonatko-zólag
hogy líbiai gépek le-lőttek
egy amerikai gépet
továbbá arra vonatkozólag
miszerint az ö pilótái kez-deményezték
volna a légi-csatát
„Miért küldenénk
"SZU— 22" mintájú gépeket
az USA haditengerészet mű-repülő
"Black Aces" (Feke-te
Ászok) raja ellen ami-kor
a M1RAGE és a MIG—
25 sikerrel felvehette volna
ellenük a harcol?" — hang-zott
egy líbiai szószóló utó-lagos
magyarázkodása
KÉTNAPOS
SAJTÓSZTRÁJK
LENGYELORSZÁGBAN
Mialatt 'a 'kommunista
párt — a szovjet PolilbUro
„testvéri" ösztönzésére —
egyre élesebben fordul a
Szolidaritás nevű független
szakszervezet ellen — Wa-lesa
sikerrel végrehajtotta
mert --
első
fenyegetését —
ízben a kommunista
blokk területén — ikét' tel-jes
napig megálltak a saj-tóprés- ek
Lengyelország-ban
A sztrájk kettős célja az
volt hogy egyrészt így tilta-kozzanak
a párl''Szolidarllás
ellenes propagandája ellen
másrészt hogy több média-idő- t
vagy újságoldalt csikar-jan'a- k
ki a Szolidaritás cé-ljaira
a TV a rádió és a saj-tó
területén
A sztrájk óla újabb or-szágos
feszültség észlelhető
(folytatás a 2-i- k oldalon)
a Magyar egy
vagy jellemző eseményekről számolnak he időrendben de nem foly-tatólagosan
A tíz cikket clménygyüjleménynck nevezném inkább mint
a Magyar Szabadságharcos Szövetség folyamatos történetének
Szövegünkben erősen dominál az Egyesült Államokban és Kana-dában
lezajlott események törtenete Európai bajtársaink küzdelmei
cs áldozatos munkája részletesebb felsorolást igényelne de helyszűke
es az a lény' hogy a menekült magyarság közel kilencven százaléka
Észak-Amerikáb- an él megmagyarázza sajnálatos mu1 osztásunkat
Barátainknak és sorstársainknak a 25 évforduló alkalmából újra
köszönetei mondunk támogatásukéri és ragaszkodásukért Ellensé-geink
reméljük nem tudják hogy mii cselekszenek ma amikor a
Magyar Szabadságharcos Szövetség ellentétes irányzatok cs politi-kák
hullámverésében megtépett köpenyben ugyan mégis változatla-nul
az első vonalban áll és harcol mindazért melyért 10 millió ma-gyar
harcolt 1956 véres őszén odahaza
A huszonötödik évfordulón sem tudunk mást mondani és üzenni
minden magyarnak szabad földön élőknek a Duna— Tisza partjára
határon belül és túl senyvedőknek mint amit üzentünk huszonöt lnr- -
cos éven át Mindaddig míg 1956 októberének Magyarországa élő való-sággá
nem válik míg a Vörös Hadsereg cs a kommunista bitorlók cl
nem takarodnak Szent István országából míg Magyarország issza
nem nyeri szabadságát függetlenséget parlamentáris korinúnyformá-já- t
cs magyar népe emberi és politikai jogait mi nem alkuszunk
A mi válaszunk ugyanaz mi volt negyedszázadon kérésziül szirén-hangokra
báj mosolyokra pálosz-hazafiságr- a: „Eb ura fakó : "
A Magyar Szabadságharcos Szövetség körülbelül egy időben ala-kult
meg Párizsban Franciaország fővárosában és Chicagóban az
Egyesült Államokban 1957 illetve 1958 években Az első évek tagad-hatatlan
zűrzavarát cs belső harcait az okozta hogy a nyugati világ
de különösképpen az Egyesült Államok hivatalosai félhivatalosai és
hírlapjai túlságos előszeretetet tanúsítottak azok iráni akik ugyan
szintén a szabadságharc menekültjei voltak de a kommunizmusból
kiábrándult magyar kommunista értelmiség kóréhez tartoztak Ez rá-nyomta
bélyegéi az első szabadságharcos szervezkedések jellegére is
(Folytatás a harmadik oldalon)
Frey András
Még védekezni sem mernek
Hogy az ottawai értekezleten a színpa-don
mi történt arról sokat olvashattunk
Arról is hogy Trudeau a házigazdaként
elnöklő kanadai miniszterelnök milyen szép
hosszú kommünikét adott ki Reagan ame-rikai
s Mitterand francia elnökkel es négy
kormányfővel (a nyugatnémet kancellár-ral
s az angol olasz japán miniszterelnök-kel)
együtt
Amerikai
„csökönyösség"
európai
„puhaság"
Rettentő nagy volt az egyetértés — a
célokat illetően csak abban nem tudtak
megegyezni mit kellene tenni hogy a cé-lokat
el is lehessen érni
Erről volt szó két Ottawából jötl em-berrel
ők azt is elmondták hogy mi ment
végbe a zári ajtók mögött
Egyiktik francia diplomata aki az
Egyesült Nemzetek New York-- i üvegpalo-tájának
íi bárjában latolgatta voll--c egyál-talán
érdemleges eredménye a sok időbe
fáradságba tömérdek pénzbe kerülő csúcs-konferenciának
amely Reagan „ccökö-nyósség- e"
körül forgott
Másikuk egy amerikai kolléga volt ó
washingtoni íróasztala mellett adta ki a
mérget az európaiak „puhasága" miatt
A két szónak hogy csökönyösség cs
puhaság itt különleges értelme van A csö-könyösség
azt jelenti hogy az európaiak
szerint Reagan túl merev az oroszokkal
szemben a puhaság pedig azt hogy ha egy
külpolitikai lépést kell mérlegelni az euró-paiak
nagy többsége nem azt vizsgálja el-sősorban
hogy az hogyan befolyásolhatja
az ó érdekeiket hanem az a fő gondjuk:
— Haragudnának-- c crle az oroszok?
A legfontosabb kérdést illetően — hogy
hogyan lehetne Európa nyugati felét meg-védeni
az Európában nagy túlerővel ren-delkező
orosz haderők besétálása ellen —
Reagan Ottawában valóságos európai front-tal
találta magát szemközt
Az amerikai —orosz
erőviszonyok
Egyedül a francia elnök állt mellette
abban hogy miután a konvencionális
(neni-atomári- s) fegyverek dolgában 1985
vagy 1983 előtt Amerika a legjobb akarat-tal
és igyekezettel a tőle telhető legna-gyobb
ipari erőfeszítéssel sem tudja a Szov-jetunió
szárazföldi túlerejét behozni leg-alább
a középtávú atomrakéták terén kel-lene
Európában' az amerikai— prosz kato-nai
egyensúlyt helyreállítani
Igaz Thatcherné az angol miniszter-elnök
is egyetértett Reaganinél és Mitle-rand-d- al
De Angliában oly sokan állnak a
baloldali propaganda hatása alatt hogy ez
a különben bátor és -- okos asszony örül ha
nem kell a pacifisták haragját magára
vonnia Ezért nem lehet a szovjettel szem-ben
az angol konzervatív kormány hatá-lyos
támogatására számítani
Pedig hogy erre milyen nagy szükség
lenne az az Ottawában megbeszélt adatok-ból
is kiderül Ezekből a következő kép
bonlakozik ki:
Szárazföldön a Szovjetunió elsöprő túl-erővel
rendelkezik A levegőben valószínű-leg
Amerika az erösebb főleg emberanyag
és a gépek minősége tekintetében Hadi-flottájuk
kiépítésével az oroszok nagyon
előrehaladtak de Reagan reméli hogy
Amerika tengeri fölényét néhány cv alatl
vissza lehet szerezni
_ Európa
háborús ok
— de Irán?
E tények hallatára azzal vigasztaljuk
magunkat hogy a messzehordó atomfegy-verek
terén a két szuperhatalom erejét kö-rülbelül
egyenlőnek tartják Az a szó hogy
„körülbelül" gyanúsan- - csúnyán hangzik
de tételezzük fel hogy igaz — bár vonnak
komoly szakértők akik ebben kételkednek
és azt mondják hogy a Ni'on— KJssinger
féle SALT 1 következtében és hála az utá-nuk
jövő Fordnak és Cartcrnek Amerika a
nehéz atomfegyverekben lemaradt a szov-jet
mögött
Minthogy ez a lemaradás nem lehet
túl nagy valószínűnek kell tartani hogy a
szovjet óvakodni fog az Egyesült Államok
megtámadásától s ha Amerikának nincs
is elég szárazföldi ereje' ahhoz hogy a
szovjet terjeszkedésének útját állja arra
mindenesetre lehet számítani hogy Moszk-va
tartózkodni fog olyan országok megszál
lásától amelyek életbevágóan fontos sze-repet
játszanak Amerika megvédése szem
pontjából
Hogy Nyugat-Európ- a az Egyesült Á-llamok
„életteréhez" tartozik az biztos
Ezt mi is tudjuk az oroszok is tudják De
már hogy Irán is része-- e az amerikai biz-tonsági
övezetnek a nézetek megoszlanak
Mi azt hisszük hagy igen a szovjetnek
Iránba való benyomulása háborús ok vagy
ahogy azelőtt mondták „casus belli" len-ne
Akkor is ha Irán nem állna ellent
Háromféle
atomfegyver
Európában azonban nem ilyen egysze-rű
a helyzet Ebből a szempontból számba
kell vennünk hogy háromféle atomfegyver
van és Európában az a rakéta és bomba-vető
játssza a legfontosabb szerepel amely-ből
a Szovjetunió sokkal többet állított fel
Európa keleti mint Amerika a nyugati ré-szében
Ennek következtében Nyugat-Európ- át
az a veszély fenyegeti hogy az ameri-kaiakat
épp ezeknek a középtávú atom-fegyvereknek
a latbavelésével szorítják ki
a kontinensről
Főleg azok tartják ezt lehetségesnek
akik azt mondják: ha a nyugateurópai had-seregek
ás a Nyugat-Európába- n állomáso-zó
amerikai erők olyan gyöngék marad-nak
(az alább szóba kerülő középtávú
atomfegyverek dolgában is) mint amilye-nek
most akkor az orosz haderők akkora
sebességgel tudnának előre nyomulni hogy
Amerika csak óriás atombombákkal lép-hetne
közbe és ez annyi meggondolás-sal
járna hogy mire sor kerülne rá az
oroszok már az Atlanti-óceá- n partján áll-nának
Minthogy az orosz tankosztagok a mai
európai viszonyok közt csak középtávú
atomfegyverekkel vagy legalább is az ez-zel
való fenyégeléssel lehetne feltartóztat-ni'
lássuk mi a különbség a három — úgy-mint
a messzehordó a középtávú és a
harctéri (helyszíni) — atomfegyverek kö-zött
A messzehordó atomfegyvert sok-so- k
ezer kilométerre lehet kilőni rakétával
vagy ledobni 'bombavetővel Ezekkel maga-bó- l
a Szovjetunióból is el lehet érni Ame-rikát
és az Egyesült Államokból a Szovjet-unió
bármely pontját célba lehet venni Ezt
hívják 'stratégiai atomfegyvernek
A kis távolságra a harctér egyik ré-széből
a másikra irányított atomlóvedáket
nevezik taktikai atomfegyvernek
A kettő közt van a középtávú rakéta
vagy atomfegyver Ennek legmodernebb
változata az orosz SS— 20 amellyel Kelet-Európáb- ól
európai Oroszországból is meg
lehet semmisíteni Nyugat-Európ- a minden
városátí katonai ipari központját
„Jobb orosz
szolgának
lenni "
Ilyen atomfegyverek Nyugat-Európába- n
nincsenek Európa nyugati feléről nem
lehet Oroszországra semmilyen atombom-bát
kilőni
Ebből a szempontból a nyugat csak
1979 végén kezdett észbe kapni Akkor kö-zölte
Amerika hogy hajlandó Angliában
Hollandiában Belgiumban Nyugat-Németországb- an
és Olaszorazágban'572 állomást
'elállítani középtávú atomfegyverek (Persh-'iiig- —
2 és szárnyas atomlövedékek) kezelé-sére
Hogy az európaiak ezt vonakodva és
'eUélelekkel bár de nagynehezen elfogad-ták
arról sokszor volt szó arról is hogy a
legszívesebben hátat fordítanának az egész-nek
üj a dologban most az hogy amikor
ez a kérdés Ottawában szóbajött — nem a
plénum előtt hanem titokban bizalmas
megbeszéléseken — Reagan és (munkatár-sai
elképedve látták hogy minél gyorsab-ban
szaporodnak' a Nyugat-Európár- a becél-zo- lt
SS— 20 alomütegek annál jobban fél-nek
az 'európaiak erről a kérdésről akár-csak
beszélni is
Hogy 'miért felnek az oroszoktól any-nyir- a
hogy még védekezni sem mernek
azérl--e vajon ímert nem bíznak az ame-rikaiakban
vagy pedig — ahogy 'a Nobel-dija- s
'angol lord Russel mondta — azért
mert (nem (szószerinti de lényegileg hü
fordításban) jobb az oroszok szolgájának
lenni mint atomháborúban meghalni —
annak talán érdemes a helyszínen utána
néziiű
ja iinajd az embert ebben a kérdésben
Lehel hogy egy --európai körút eligazít- -