Magyar Elet, November 05, 1988

              Nem ukasig
kantm Ultk
$ tubád nptisx
ctuia dolgokat
SEXUQCYI
Vol 41 43 XLI évfolyam 43 szám
[ T"
az észt lett és
f?Fnn il W HIQ R
a @ a
I ~ I Uti figura docet — Amint
Whltehead az USA a Washington Postban nyilat- -
kozta hogy meglátogatott egy buldózerekkel földig rombolt falu helyét mely
nck lakosait barakkszerű épületekbe telepítették ahol nem volt sem folyóvíz
sem illemhely A diplomata szerint ez „az emberi jogok szörnyű megsértése —
Választási láz mindenfelé: Reagan hatásos támogatást nyújtott Kaliforn'ában
Bush alelnök kampányának mely sikerrel biztatja a republikánusok táborát —
Turner pártvezér „szívhezszóló" megfordította a liberális
népszerűségi mutatószámodat úgyhogy a célegyenesben fej-f- ej mellett halad-nak
'a kormánypárttal — Samir kijelentette hogy Likud pártja győzelmet ara-tott
ami az Intifatah (arab felkelés) további folytatását jelentheti — Nyolc ál-lam
képviselője élesen bírálta Bukarest földgyalus politikáját az UNESCO-ba- n
— Patrick Baudoin az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének főtitkára ok-tóber
12— 1G között látogatást tett Magyarországon a romániai menekültügy ki-vizsgál-ása
céljából A főtitkár szerint a menekültek le-írást"
adtak a tarthatatlan romániai viszonyokról A román hatóságok nem en-gedték
be őt az (országba végül Baudoin felhívta Párizsban a nemzetközi szer-vezeteket
hogy fogadják be a menekülteket — Csaknem száz személyt tartóz-tattak
le Prágában bár iz ezrekre menő tüntetők csupán a szabadságot éltet-té- k
és a cseh himnuszt énekelték az állam 70 évfordulóján —
Zimmcrmann amerikai födelcgátus és a kanadai delegátus élesen bírálta a re-trográd
cseh (rendőrakciót — Grósz (Károly lemondott kormányfői posztjáról A
november végi parlamenti választásokon az ötjavasolt között Pozsgai Imre ne-ve
is szerepel — Jakovlcv a külpolitikáért felelős Politbüro-ta- g szerint a balti
államok irreális álmai közé tartozik hogy pl 'saját pénznemet is követelnek
ami még Kaliforniának sincs!
A 3 BALTI ÁLLAM
ÁHÍTOZIK
Észtország Lettország és
Litvánia népei már kivívták
a saját zászló és himnusz
engedélyezését saját nemzeti
ünnepeiken — és jelenleg
minden tízezrekre menő bal
ti népcsoportulás ünnepi han-gulatban
verődik össze mert
csak Gorbacsov és reformis-ta
hívei új
megszavazására várnak
hogy tovább lépjenek mert
az — többek között kimond-ja
a következőket:
„A szovjet állampolgárok
számára biztosítják az új vá-lasztási
törvény értelmében
azt a jogot hogy
1
szabadon '
egy-eg- y képviselőjelölt
hivatásbeli és j --személyes
életpályáját cs azt a jogot
hogy '
vagy ellenük kampányt
nyissanak"
A törvényjavaslat valóban
úgy hangzik mintha a Nyu
gáton fogalmazták volna
ahol mindezt természetesnek
veszik
Andrej Voznyeszenszkij a
szovjet irodalom egyik dé-delgel-ett
költője amikor a
litván fővárosban Vilnius-ban
rátekintett a vörös-zöldsárg- a
zászlóerdőre önkénte-lenül
is felfakadt belőle:
„Remélem ön tisztában
van azzal — szólt át az egyik
Csaknem kétmillió magyar az USA-ba- n!
nyugati újságírónak a Sport-palotában
rendezett népgyű-lés
alkalmával— 7 hogy1"" T
mindezért amit m'ost'Yát:
a zászlólengctésért és a
szabad szájú vitáért a sztá-lini
időkben már mindenki
úton lett volna egy
felé "
— —
Egy Moszkvában akkredi-tált
nyugati diplomata a fe-jén
találta a szöget amikor
így jellemezte az új helyze-tet:
— „Gorbacsov "jól tud-ja
hogy csak egy mini-forradalo-m
segítségével tud
megszabadulni az ő reform-jait
gátló bürokraták hadá-tól
emiatt csaknem szabad-jára
engedte a gyeplőt" —
Kossuth Lajossal együtt illetve zömmel a vezér előtt járva négy-ezer
magyar szabadságharcos érkezett az Újvilágba 1849-tö- l Maga a
kormányzó 1851 decemberében lépett amerikai földre s fél éven át az
amerikaiak rajongásától övezve hirdette a magyar szabadság és füg-getlenség
eszméit megalapozva azt a ncm mindenkinek kijáró tiszte-letet
amelyet az amerikai nép a mai napig érez a magyarok iránt
Mindenesetre az első amerikai magyar települést — Uj Budát —
Kossuth katonái hozták létre Iowában üjházi László vezetésével De
az első magyar jóval korábban 1583-ba- n érkezett Amerikába Slephan
Parmenius Budáról Sir Humphrey Gilbert newfoundlandi expedíciójá-nak
tagja volt latintanár és költő aki nem is élte túl ezt a kalandot:
útban hazafelé 28 évesen hall meg Felvétetett az amerikai magyar-ság
történetébe néhány jezsuita misszionárius és azoknak a katonatisz-teknek
a csoportja is akik a függetlenségi háborúban tüntették ki ma-gukat
Közülük a legismertebb Kovács Mihály az első amerikai huszár-ezred
parancsnoka 1779-be- n a britekkel vivott charlestoni csatában
esett el
A Kossulhékal követő második és legnagyobb emigrációs hullámot
József Attila nyomán a „ktlántorgók" nemzedékeként vagy „öreg ame-rikasokké- nt"
tartja számon a A költemény „más-fél
millió emberünkről" szól Költői túlzás kizárva A történész — Ste-ve- n
Béla Várdy pittsburghi magyarságkutató — 17 millióra becsüli a
korabeli Magyarországról 1880 és 1914 közölt kiérkezeltek számát s
ebből 650 ezerre a magyar ncmzetiiégüekél Ha ehhez hozzáadjuk a
második világháború utáni ket nagy (1945—47 1956) kivándorlási hul-lám
számait akkor a teljes amerikai magyar emigrációt 850 ezerre
becsülhetjük
1 millió 776 ezer magyar
Ezzel szemben: Lanis Kojehs az Egyesült Államok elnökének et-nikai
ügyekben illetékes különleges tanácsadója hivatalos adatként em-lítette
hogy az 1980-a- s népszámlálásnál 1 millió 776 ezer amerikai ne-vezte
magát magyar származásúnak legalább egyik szülői ágról Ezt
az adatot úgy is értelmezhetjük hogy az Egyesült Államokban a nyolc-vanas
évek elején magyarnak lenni vagy magyar származásúnak lenni
nem szégyellni való hanem inkább számontartásra érdemes adottság
volt
LIFE
1988 november 5 szombat
Egyre litván tüntetők százezreinek hangja
Thatcher pártolja magyar reformokat Lezárják gdanszki
külügyminiszter-helyettes- e
tévészcrepléseivel
„lidércnyomásszerű
megalakulásának
FÜGGETLENSÉGRE
törvényjavaslatá-nak
'megtárgyalhas-sák
megválasztásukért
kény-szermunkatábor
Amerika
magyarságkutatás
HUNGÁRIÁM
határozottabb
az
ábra mutatja
ANGOL KORMÁNYFŐ
ELSŐ ÍZBEN
LENGYEL FÖLDÖN
Margaret Thatcher brit mi-niszterelnök
azzal kapcsolat-ban
hogy november elején
Varsóba látogatott nyilatko-zatot
adott a POLITIKA cí-mű
lapnak melyből a szá-munkra
fontosabb részleteket
az alantiakban idézzük:
Varsó Budapest Prá-ga
mind jelentős európai
városok tehát mindent
elkeli követnünk hogy Eu
rópa kettéosztása helyett
inkább építsük újjá a kap-csolatokat
Kelet és Nyugat
iközött Magyarország és az
Európai Közös Piac között
nemrég megállapodás lé-tesült
és ezt a helyes irányt
kclljkövetni továbbra is "
Mindazonáltal valóban szi-lárd
békeidőszak csak akkor
köszönthet xánk lía az --
európai
kontinens íkéleti felében
is oly egyéni szabadság- - és
emberi jogok jutnak érvény-re
mint Nyugaton
A nyugat-európ- ai or-szágok
társadalmai tiszta
ban vannak azoknak az óri-ási
feladatoknak a jelentősé-gével
amelynek megoldásá-ig
Mr Gorbacsov oly bátor
politikai irányvonalat követ-ve
— vállalkozott Egyéb-ként
mi Nyugaton —és e-g- yes
országok Keleten —
többet tudnak a peresztroj-ka
és a glasznoszty igazi ér
tclmezéséről mint azok a
kik jelenleg teszik az új út
felé vezető első kezdeti lé
Lenin-dokk- ot
péseket" — mondotta jelen-tősen
Thatcher asszony aki-nek
személyében első ízben
látogatott brit kormányfő
lengyel földre
K'kerülhetetlen volt a kö-vetkező
kérdés mely az ang
liai belföldre vonatkozott:
Thatcher kijelentette:
Ha a következő választá-sokon
kormánya újra az
élen marad azesetben a
negyedik mandátumára is
igényt tart
A SZÉTESÉS JELEI
A JUGOSZLÁV
MÜALLAMBAN
Az a hír hogy a héten a
montenegrói kormány le-mondott
csak azokat lephet-te
meg akik nem követték
nyomon a jugoszláv federa-tí- v
köztársaság egyre válsá-gosabb
híradásait a 217%-o- s
infláfióról a százezres mun
kanélküli és tüntető tömegek
röl
'Montenegró státusát Ille-tően
talán némi felvilágosí-tás
szükséges:
I Köztudomású hogy az első
világháború idején amikor
összefércelték a délszlávok
müállamát az történt hogy
a szerb horvát és szlovén
tömbök a horvát dalmát
bosnyák hercegovinál szlo
véniai vajdasági tartomá-nyokkal
és Montenegró —
akkor független — államá-val
egyesültek és elkeresz-telték
magukat jugo- - azaz
déli szlávoknak Bár az 1980
május 4-é- n elhunyt Tito 33
éves uralma elején a Kom--
— Folytatás a 2 oldalon —
De térjünk vissza az amerikai magyarság eredetileg legszámotte-vőbb
jóllehet ma márkihalófélben levő rétegéhez Ebben a hullámban
túlnyomórészt összesen több mint 90 százalékban mezőgazdaság' bér-munkások
és más képzetlen emberek tódullak Amerikába könnyen ki-zsákmányolható
olcsó utánpótlást biztosítva New York Cleveland Ch-icago
Pittsburgh és Detroit ipari proletariátusának így a mai ameri-kai
magyarság földrajzi megoszlását politikai és vallási szervezeteit
sajtóját egyaránt ők alapozták meg
1943 nyarán az amerikai hadbalépés után a kinti magyarok szinte
kizárólagosan az Egyesült Államokhoz voltak lojálisak s közülük több
mint ötvenezren szolgáltak az amerikai hadseregben
Az ötvenhatosok
Vegyesebb de színesebb is a háború utáni magyar emigráció me-lyet
rendszerint két nagy csoportra osztanak a „dipikre" és az „ötven-hatosokra"
Előbbiek két-háro- m nagy hullámban érkeztek ki nagyjából
1945és 1950 között s a DisplacedPersons acts azaz a hontalan szemé-lyekre
vonatkozó amerikai törvények alapján nyertek bebocsátást az
Egyesült Államokba Ez nem homogén csoport de zömmel a hadban
álló Magyarország felső és felső középosztályaiból kikerült személyek-ből
állt A háborús és a háború utáni emigráció összesen mintegy 26
ezer személy a legutóbbi időkig az amerikai magyarság politikai port-réjának
meghatározó vonásait szolgáltatta
A hetvenes és nyolcvanas években ez a portré alaposan megválto-zott
azáltal hogy fokozatosan bekapcsolódtak az amerikai magyar polit-ikai-
egyházi és kulturális életbe az „ötvenhatosok" Az 1956 ulán
Amerikába érkezett közel ötvenezer fős em'gránshullám egy amerikai
kutató szerint ma már a magyar emigráció „legértékesebb és legbe-folyásosabb
csoportjai
Java részük fiatal iskolázott nőtlen férfi volt közös politikai p'at-for- m
nélkül de jókora nosztalg'atöltettel az óhaza a nemrég volt ját-szótársak
és diákszerelmek iránt Ez a csoport — ma már 50—60 éve-sek
— mely az amerikai magyarság politikai szervezeteiben játszik-komol- y'
szerepet
(Folytatás a 1 oldalon)
W __ _ __
Stirling György: „Magyarország fővárosa Budapest" r a no n r
Ha r
Észak-amerik- ai útja során Grósz Ká-roly
főt tkár-minisztereln- ök hivatkozott a
magyar alkotmányra Többek közt akkor
is amikor az 56-o- s forradalomról fellett
kérdésekre kellett válaszolnia mondván
hogy Nagy Imre azért érdemelte meg a ha-lálbüntetést
és azért nem lehet szó a reha-bilitásár- ól
mert „lábbal taposta az alkot-mányt"
Már az is szokatlan volt hogy ötvenhal
vonatkozásában Grósz az alkotmány meg-sértésével
hozakodik elő: ilyen vádról ott-io-n
azelőtt soha nem hallottunk egyáltalán
Magyarországon ritkán szokás az alkot-mányra
hivatkozn" Nem úgy mint az USA
ban ahol ez általános: az alkotmány élő va-lami
mindennapos jogforrás amire büsz-kék
(és joggal azok) az amerikai polgárok
Elindulása előtt nyilván kioktatták
Grószt hogy Amerikában jó hatást kelt ha
valak' az alkotmányt emtegeli A művel-tebb
amerikaiak talán már hallottak vala-mit
az ezeresztendős szentistváni alkotmány--ó- l
hadd higgyék hogy erről van szó és
nem az 1919-be- n keletkezett szovjet mintá-júról
Grósz megfogadta a tanácsot és több
ször élt e fogással
Két leleplező szakvélemény
De vajon milyen is az a most érvény-ben
levő magyar alkotmány? Büszke lehet-- e
á Grósz Károly mint az állam képv'selője
üszke lehet-- e rá a magyar nép akár az
amerikaiak az övékre? Nos aligha! Fen-tebb
azt írtam hogy nálunk otthon elég ril-:á- n
beszélnek az alkotmányról: helyesbíte-tem
kell! Évtizedeken 'át szóba se került
az alkotmány de egy idő óta a reformszel-le- m
erősödésével egyre többen emlegetik
Hivatkoznak rá dicsérek? Ellenkezőleg! Bí-rálják
elítélik fogyatékosságait hiányossá-gait
pécázik ki és megváltoztatását újra-írását
kijavítását sürgetik
Az 1949-e- s alkotmány
szovjet mintára készült
Politikusok közéleti emberek jogászok
„közönséges" állampolgárok teszik szóvá
nap mint nap újságokban folyóiratok hasáb-jain
nyilvános fórumokon hogy a jelenlegi
alkotmány rossz és megérett a reformra
(Különös módon maga Grósz Károly is kri-tizálta
már az elavult alkotmányt és ígére-tet
tett módosítására: de ez otthon történt
Amerika messze van miért ne lehetne ott
stabil jogforrásként idézni ?)
Előttem fekszik két hazai folyóirat a
Nők Lapja és a Képes 7 augusztus 20--i szá
ma Az egyikben dr Halmai Gábor allam-jogás- z
a másikban dr Kilényi Géza a Ma-gyar
Tudományos Akadémia Államtudomá-nyi
Irodájának vezetője nyilatkozik az Al-kotmányünnep
alkalmából az ország alap-törvényéről
az 1949-be- n szerkesztett új ma-gyar
alkotmányról (Mely — mint látni fog-juk
— se nem új se nem magyar és mely-nek
születését — adoptálását — kell ünne-pelnie
immár harminckilencedik éve a sze-gény
magyar népnek augusztus 2Ó-á- n Szent
István napja helyeit)
„A magyar alkotmány az 1936-o-s szov-jet
alkotmány mintájára jött létre — mond-ja
dr Halmai Gábor az újságírónak — Az
akkori szemléletet tükrözte hogy az alkot-mányos
szabályok nagyobbik hányada az ál-lamszervezetre
vonatkozott míg az állam-polgári
jogokkal összefüggő rész meglehe-tősen
sovány maradt Az 1936-o-s szovjet al-kotmány
mintájára a magyar is először a
társadalmi rendet ismerteti aztán az álla-mi
szervezetrendszerről beszél végül az ál-lampolgárok
jogairól Ez azt a felfogást mu-tatja
hogy az utóbbiak az állam által adott
jogok Ez ma már tarthatatlan Az 1977-be- n
életbe lépett új szovjet alkotmány felcserél-'- e
a sorrendet előre vette a jogokat Ná-'un- k
1972-be- n a módosítás kereteibe ez nem
fért bele Módosítással a bekövetkezett vál-tozások
tükröztetését nem lehet megoldani
Üj alkotmányra van szükség"
Dr Halmai: „Sztálin szellemét tükrözi
i
Az újságíró erre megkérdezi hogy ezek
szerint a magyar alkotmány az egyetlen
amely még őrzi a sztálini alkotmány szer-kezetél
és szellemét?"
„Nem az egyetlen de leginkább ez őr-zi"
— hangzik a válasz majd dr pálmai el
M—NMN w I
tírgttí XaltftaiaA
CtaadImYccUv
fafttHuBfcfllllllfligl B
llIJJTjlllllll ILI JL
Ára: 75 cent
mondja hogy ma már tudjuk: a 49-- es alkot-mány
két hét alatt készült el és szövegéről
olyan pártfórumon döntöttek ahol a részt
vevők többsége a szovjet alkotmány szöve-gét
tartotta a kezében és minden attól való
eltérést hevesen elleneztek (jó lenne tudni
személy szerint kik voltak ezek a politiku-sok
s vajon „közélnek-e- " még ? — S
Gy) végül megemlíti hogy a címeren a
pajzs mögötti terület azért kék mert ez
volt Rákosi kedvenc színe Végül emlé-keztet
arra hogy 1959 és 1962 között — te-hát
a forradalom után — már egyszer igény
támadt az alkotmány megváltoztatására s
akkor működött is egy alkotmányelőkészíiö
bizottság amely k' dolgozta a kész szöveget
de „politikai döntés" nyomán a kérdés leke-rült
a napirendről 1972-be- n elodázhatatlan
ná vált némi módosítás de ez nagyon szűk
keretek között mozgott s a lényeget nem
érintette
Az újságíró megjegyzi hogy úgy tudja
sokan még ma is csak a módosításokhoz ra
gaszkodnak Mivel érvelnek ezek? — kérd:
Az elavult szöveget félre 'kell tenni!
„Komoly érveket még nem hallottam
Egyesek nézetei szerint új alkotmány hozá-sával
azt a látszatot keltenénk hogy Ma-gyarországon
nincs stabilitás — feleli dr
Halmai majd így folytaja: — Én a jelen-legi
szöveget félretennám Azért javasol
nám teljesen újraalkotn mert használja
azokat a cseppfolyós jogilag megfoghatat-lan
megfogalmazásokat amelyek egy jog-államiságra
törekvő államban elképzelhe-tetlenek
Sort kellene keríteni a szakszerve
zeti és a párttörvény megtárgyalására is
Mindkét szervezet a civil társadalom része
az államtól elkülönült intézmény a szocia-lista
fejlődés sajátosságai folytán mégis sok
tekintetben úgy működnek mint egy állami
szerv Belátható időn belül azonban nem lá-tok
esélyt arra hogy megszűnjenek közha-talmi
jogosítványokat gyakorolni
Ahol egyetlen párt van az óhatatlanul
közhatalmi funkcióba kerül Ahhoz hogy ez
a szerep megszűnjék több pártra több
szakszervezetre van szükség"
A Tudományos Akadémia véleménye:
lesújtó!
A megkérdezett másik közjogász dr Ki
lényi Géza helyenként még dr Halmainál
is élesebben fogalmaz amikor véleményt
mond az alkotmányról
„Ez a legrégibb hatályos szocialista al
kotmány — válaszolja — amely felvázolta
a szocialista államberendezkedés körvona
lait Az európai szocial'sta országok több-sége
második harmadik alkotmányánál
tart Lengyelország és Magyarország tart
az első alkotmánynál közülük a mienk a ré
gebbi"
"Az újságíró érdeklődik: a professzor
nemrégiben azt mondta egy interjúban
hogy „az alkotmány olyan am'lyen" Ezt
negatív értékítéletnek szánta?
„Ez prra utal —'magyarázza dr Kilényi
— hogy egy olyan alkotmány amibe min
den és mindennek az ellenkezője is belefér
az annyira az általánosságok szintjén mo-zog
hogy nem tudja 'betölteni az alaptör-vény
szerepét Két alapvető hibája van Az
egyik hogy olyan társadalmi berendezke-dést
rögzített amelyet a fejlődés már régen
meghaladott
A maga idejében sem volt egyedül üd-vözítő
modellje a szocialista társadalom-nak
Elkészülésekor még hiányzott a ma-gyar
szocialista modell amely mintául szo-lgálhatott
volna Volt ellenben az 1936-o- s
szovjet alkotmány Mi erről egy olyan ál-lamszervezeti
modellt másoltunk ami 'do-gén
a közép-európ- ai hagyományoktól és
amit a szovjet fejlődés is túlhaladott A ma-gyar
alkotmány félmondatos utalásokkal el-intéz
olyan dolgokat amelyeket a fejleit or-szágokéi
tisztességgel szabályoznak Alkot
mányunk óvakodik magába foglalni konk-rét
részletkérdéseket pl az állampolgári
jogokra vonatkozóan''
Az újságíró példára kíváncsi hogy mi
hiányzik az alkotmányból
Számos hiányosság
„Például a gyülekezési jog szabályozá-sa
Az a politikai rendszer amely 1949 után
— Folytatás a 3 oldalon —