Magyar Elet, January 26, 1985

              t-t- v- -- víL- "-r- t- -jr-1- "'3-íví'" "' "'i ít - --- jMíííj-- :- -
r--v-s-v~
if „ -- £)' 'A™ Ví:v(Xíj':: r
10 oldal MAGYAR ÍSDET 1Ö351 janUír :Ő
Az egymást követő évfordulókról való megemlékezés
mechanikus sivársággá változna ha egy-eg- y rég elhunyt
honfitársunk élete munkássága nem jelentene ugyanak-kor
tanulságot példaképet számunkra ha nem jelentené
a manapság újra divatiossá váló „magyarságtudományok"
kiszélesítését Nekünk idegenbe sodródolt magyaroknak
különös jelentőséggel bírnak azok az életmüvek életsor-sok
melyek valamely külföldre került honfitársunkkal
kapcsolatosak 90 éve 1894 december 13-á- n halt meg
Xanlus János a niagy világutazó és természettudós
Jogász szabadságharcos — az osztrákok foglya
A család — mint neve is mulatja — görög eredetű
volt Nem tudni hogy és miért kerültek az első Xan-tuso- k
Magyarországra — talán még abban az időben
mikor Dizánc próbált a Kárpátmedencében befolyást sze-rezni
Rónia ellenében — vagy mikor talán Magyaror-szág
volt a törökök elleni első védőbástya s a Balkán
népei közül softan Buda védőszárnya alatt kerestek me-nedéket
Tény hogy 1504 óta van adat hazánkban a
Xantusokról tehát e görög család már anyakönyvi nyo-mot
hagyott maga után „Dobzse" László király idejé-ben
Aki elvetődik a hévizes-fürdöj- ü somogyi Csokonya-visontár- a
azt ott minden öntudalos honpolgártól meg-tudhatja
hogy itt született a híres Amerikát is járt
kutató méghozzá 1825 október 5-é- n Családja valami-kor
az előző időkben Székelyföldről kerülhetett oda
ugyanis Xantus „székelynek" tartotta magát s néha
viselte is a „Csiktapolcai" előnevet Édesapja a Széche-nyi-
család jogtanácsosa volt és igyekezett fiát is úgy
felnevelni hogy majdan büszkesége legyen a reformkor
szellemi világának János elvégezte a jogot ügyvédi dip-lomát
szerzett de a sorsa úgy alakult hogy sohasem
folytatoitt ügyvédi mesterséget 1848-ba- n mikor Kossuth
Lajos szava fegyverbe szólította a nemzetet az elsők
között jelentkezett és honvédtisztként harcolt majd az
osztrákok fogságába eselt
Megjárta a hírhedt Königratz várbörtönét s innen
csak úgy szabadult hogy besorozták az egyik osztrák
ezredbe — közlegénynek Xantus János vállalta az ez-zel
járó megaláztatást mert tudta hogy mindezt azért
teszi hogy — viszonylag szabadabb mozgáslehetőségét
felhasználva — megszökjön
Amerikai útja
Megszabadulva a kétfejű sas árnyéka alól először
Nyugaleurópa felé vette útját 1852-be- n már Amerika
földjére lépett tehát Kossuth Lajossal egyidöben
Évekig igen súlyos körülmények közt élt: árkot á-s- ott
egy csatornaépítő vállalatnál de volt többek közt
újságkihordó cipőtisztító matróz boltossegéd gyógy-szerész
zongoratanító nyelvtanár is Későbbi karrierje
zsenijének megismerése biztosít bennünket arról hogy
ezen — egymástól annyira különböző — foglalkozási á-g-ak
legtöbbjében hősünk valódi „szakszerűséggel" állta
meg a helyét
Az igazi kedvező fordulópontot valószínűleg az je-lentette
mikor beállt az amerikai hadseregbe ahol fel-jebbvalói
mindjárt felfigyeltek természettudományi és
néprajzi érdeklődésére nemkülönben szorgalmára és fel-tűnő
értelmességére Fokozatosan kapcsolatot építhetett
ki az amerikai tudományos élet akkori képviselőivel A
Tolnai Világlexikonában (Budapest 1930) ezt olvasom
róla:
előbb a würlcnbcrgi hercegei kísérte Texasba
és Mexikóba majd az Egyesült Államok megbízásából
résztvett Kansas felmérésében gyűjtött a Smilhsonian
Institule részére végül kikutatta Kalifornia déli részét"
A Budapest Lexikon (1973) szerint:
Topográfiai felméréseket végzett állat- - és nö-vénytani
anyagot gyűjtött majd az USA tengerészeti
kapitányaként meteorológiai megfigyeléseket végzett a
Csendes óceánon"
E száraz lexikális adatokat más forrásokból kiegé-szíthetem
Pl azzal hogy a híres washingtoni Smilh-sonian
Intézetnek ládák százait küldte s ugyancsak az
Intézel segítségével küldhetett később tudományos gyű-jteményt
Magyarországra is Ami a meteorológiai megfi-gyeléseket
illeti egy feljegyzés szerint 80 szigetet és
zátonyt fedezett fel Amerika és Ausztrália között tenge-ri
kutatóútjai során! Elmondható tehát hogy kevesen
voltak az ö korában kik jobban ismerték az amerikai
kontinenst és környékét hiszen az un „vadnyugat"
igazi szakértője lett akkor mikor pl felhajózott a Mis-sourin
mikor lóháton telt meg hatalmas távolságokat
mikor a St Louist Kaliforniával összekötő vasútvonal
térképeit szerkesztette stb Más nemzetbeliek hasonló
elfoglaltsággal és tapasztalattal pár év során „vérbeli
amerikaiakká" váltak Xantus Jánostól távol állt az asz-szimiláción- ak
még a gondolata is Vajon miért?
A magyar számára csak egy hely van
a földtekén: hazája!
Az „integráció" azaz az új körülményekhez való
„illeszkedés" illetve az „asszimiláció" azaz teljes „be-olvadás"
témája különböző síkon mindig felbukkan az
emigráció kérdéséhez kapcsolódva Tapasztalhattuk hogy
a magyar emigránsok legtöbbje aránylag lassabban in-tegrálódik
mint a más nemzetbeli s ez a lassú integ-rálódási
folyamat különösen szembetűnő azoknál akik
nem bevándorlóként — tehát új életet kezdőként vég-leges
letclepcdni-S7ándék07Ókké- nt — erketek hanem
„ideiglenes" tartózkodási érzéssel politikai menekült-ként
jöttek abba az országba melyet általában „befo- -
A KATOLIKUS FÉRFIAK TÁRSASAGA
Szt Erzsébet Egyházközség
282 Spadina Ave Toronto Ont
Tel: 593-035- 4
1185 január 27-í- n
vasárnap délután 4 órakor
az Egyházközség Szent István termében
rum
M5T2E5
Előadó:
DR ZSIGMOND ANDRÁS
a „Magyar Élet" főszerkesztője
Előadásának elme:
„Az erdélyi magyar irodalom a II világháború után"
Mindenkit szeretettel vár a rendezőség
Ilarasztl Endre:
„Bármerre kóboroljunk is e széles
világ hátán csak egy hang csengjen
füleinken áí: a Haza!"
90 éve halt meg „Amerikát járt" ősünk: Xantus János
gadó országként" értelmeztek és sohasem „új haza" gya-- j megy érte ökrös szekéren Van rá példa hogy egy ilyen
nánt Ha már az „integráció" túl-lass- an ment annál le-hetetlenebb
volt az „asszimiláció" Legtöbbször csupán
a második harmadik generációnál jelentkezett ez a lé-pés
— mely már a beletöődés jellemzője volt Az inte-gráció-
asszimiláció lassúsága persze szoros kapcsolat-ban
volt azzal is hogy anyanyelvünk szokásaink mesz-sz- e
eltértek az új környezet nyelvétől szokásaitól
Jó vagy rossz dolog volt-- e ez az integrációtól-asszi-milációt- ól
való ösztönös idegenkedés? Ezen végtelensé-gig
lehelne vitatkozni — az ezzel való foglalkozás mesz-sz- e
túlhaladna a Xantus-történ- et keretén Az egyén szá-mára
a család számára ez a „lassúság" kétségtelenül
hátráltató következményekkel járt nemcsak honvágytól
űzött és boldogtalan maradt de az érvényesülésben is
hátráltatta 11a viszont arra gondolunk hogy a magyar-ságot
éppen ez a saját nyelvéhez-kullúrájáho- z való csö-könyös
ragaszkodás ösztöne őrizte meg a más népekbe
való beolvadástól Európa térképéről való nyomtalan el-tűnéstől
a germán-szláv-törö- k népek gyűrűjében — ak-kor
máris nagy súlyt dobtunk a mérleg másik serpenyő-jébe
íme a világotjáró görögszármazású magyarunk —
kinek ősei évszázadokkal ezelőtt már a magyarsághoz
asszimilálódtak — prototípusa lett annak a magyarnak
es pcmammuiu regényeit nem is sejtve hogy né-részc- se lenni megmaradván em- -' „iel a lírcs „sápadt arcú" barátját
Bizonyításul János idézek: shatterhandot" mintázta! A
számára egy földlekén: drezdai Károly Múzeumban a
hazája! mely volna bár szegény levelekre levelekből világos: rz egy ma-hír- es
mégis legvonzóbb vándor fiai kért arra hogy
bármerre kóboroljunk is e széles hátán bár- - róla mintázhassa Ez az János
mily jól folyjon dolgunk csak
ken út: a Haza!"
egy hang cseng fülein- -
Xantus János Új-Bud- án
A (édesanyjának írt) színes beszá-molóiban
nemcsak az Újvilág érdekességeiről irt
az amerikai Kossuth-emigráci- ó életéről is E beszámo-lókban
óvatosságból írta ki emigráns honfitársai ne-vét
csak a kezdő és záró betűit (Amerikai
leveleit 1857-be- n adták Pesten)
1851 augusztusában határozta el hogy felkeresi a
Kossuth-emigráci- ó legfontosabb településéi: Bu-dái"
New Orleansból kiindulva a prérin keresztül ló-háton
meg az utat Tíz napig lovagolt igen kevés
pihenövel végül Iowa állam déli a Thompson
folyó kél partján meg a magyarok földjeit Az
első ember akit felkeresett Majthényi volt a tá-vollétében
halálra itélt függetlenségi politikus aki Ti-vadar
fiával együtt küzdött a még vadul ellenálló anya-természettel
a földért termését Majthényi „Pipagyúj-tónak"
nevezte el új házát a „város" ki-nézés- ét:
„A boltban minden kapható mire csak szükség van
a vidéken Magyarok bírják társaságban kik hetesen fel-váltva
kezelik az eladást A házak deszkából
építvék fehérre festvék s igen jól néznek ki Jövő év-ben
épülend egy gőzmalom s két fürészmalom is Ezen-túl
még négy bolt fog megnyittatni egy szálloda és
egy gyógyszertár" (Xantus 1954 novemberében irt le-veléből
Inf: Juhász László: Hunok Amerikában c mü-véből)
1955 januárjában Xanlus ezt írta öccsének:
Csak egyszer jár hetenkint (Uj) a posta
mivel az utak még máig is Isten szent felségének
müvei Lótháton botorkál hozzánk Merkúr ö kegyelme
Semmi sem természetesebb az hogy mikor a pos-ta-mál- ha
nagy egyszerre lóháton mindent le-hel
így ha zsák újság és van a
a kiveszi közüle az első egy a
többit otthagyja az utána következőnek aki aztán
hasonlóan cselekszik Végre ha a tekintélyes
quantitásra szaporodnak az lakosság s el- -
MÉCS LÁSZLÓ:
Hints meg engem Uram
Én nem se hős gyanánt se szenten
se legendában se tündérmesében
nem jártam én nem rózsafán teremtem:
Embcrországból jöttem én
Tékozló voltam tékozló fiúkkal
együtt lakoztam házasságtörókkel
páváskodtam pávákkal s más
Emberországból jöttem én Uram!
Kloáka-párá- k patkány-forradalma- k
vérniagarás világháborúknak
nyomán jajongó vad világsiralmak
zord országából jöttem én
Népemmel együtt próbából
átengedtél sátánnak Jób gyanánt s én
trágyán cseréppel sok sebem vakartam:
Emberországból én
Misézni kell mint más magyarnak:
megistenűlnöm hogy ne lenne
se lelke más sátáni gyarmat
bár Emberország küld Hozzád
Azért izsóppal meg és malaszttal
hollóktól jött hószínű holló
miséznem kell: legyek Hozzád hasonló
bár Emberország küld
(A fenti verset a Clevelandben megjelent új „Magya-rok
misekönyve" című Mécs-kötetb- ől vettük Szerk)
expeditio 10 zsák és újságot hozott Budára"
(Hunok Amerikában)
Olvasva e sorokat fejcsóválva állapíthatjuk meg azt
hogy pl Kanadában azóta sem emelkedett a posta-kézbesít- és
színvonala és gyorsasága
Járt Xantus „Uj Aradon" is mely Varga
volt torontáli alispán tanyája volt s kb 10 km
feküdt Uj Budától a Thompson folyó jobb part-ján
nem messze a Fairview nevű városkától
A magyar utazó meghaló képet festett a fáradhatat
lanul dolgozó magyarokról a tanyák öl s arról '
hogy a tábortűz mellett mindenki elmeséli napi élmé-nyeit
tapasztalatait
Uj és Uj Arad azóta igazolva Kos
sztvait: A sem
jutottak ér- - szervezése ranyitasa nancm eimatioti m:nt a kamlor
nyomtalanul "
in
Xantus János megjelenik May Károly
Winettou c regényében is!
Gyermekkorunkban legtöbben Verne Gyula útleírása
izgalmas tudományos fikcióin kivül May Károly ka- -
uki hepcs mis kuiuhuk uiki-uu cpuoje landos forgattuk - a ízzig-véri- g - magyar író wineu0unak
bérnek! Xanlus „Naplójából" i01d - Xantus Jánosról
„A magyar csak hely van a May talállak rá azokra
— noha nagy mely író híres
és csodás előtt gyár utazótól engedélyt „Old
s világ handol" utazó Xantus
világjáró magyar
hanem
vezetéknév
ki
„New
tette
halárán
találta
József
Xantus leírja
mind
Budára
csak
mint
igen
elvinni tehát 25 levél
számunkra legény párt
pedig
zsákok
itteni
jövök
Uram!
hiúkkal:
Uram!
akartán
jöttem Uram!
Mégis!
lelkem
népem
Uram!
hints
legyek
Hozzád Uram!
—
levelet (Uj)
Ferenc
távol-ságra
estjei
Buda eltűntek
vényre elpárolgott
volt!
Gyárfás Endre írta meg Az indiánok barátja c ta-nulmányában
hogy Xantus János nagyon is megértette
az ind'án törzsfönökök szabadság után vágyó szivét Ki
ne értette volna meg mint éppen ö a 48-a- s hon-védtis- zl
a pákozdi csata résztvevője később az
börtön ? ! May Károly a Xantus család segít
egyes nemeue
a meglétem auaiUKiiuz tsai nem suk ruu van a vw-netouho- z
mégis érdemes Gyárfás Endrétől ezt a
mondatot idézni:
„ Nem az a fajta ember ő a ide-od- a
hanem aki maga kormányozza sorsát Iránytűje is
van hozzá: az emberszeretet a hazaszeretet!"
Ilyen ember volt Winnettou nagy „sápadtarcú"
„Old is Most már érijük hogy ho-gyan
volt képes a német í:ó ezt a fehér vadászt olyan
közelségbe hozni
n—
i uifiHir£HreB:tflKttii WfHti"uiwí
ÍBihIÍIÍI111' '
''
Jfc£lM0&UPJEIY ' il" 1 i u n UH h i i "
KMIHír Iliim HKMP ! nKU!' ím
Hazatérése és további utazásai
Már a Philadelphia Akadémia tagja mérnökkari szá-zados
s több amerikai tudományos társaság tagja volt
mikor 18G1 őszén Nem vitás hogy Fe-renc
József „februá i pátense" volt -8-
-asok márciusban
való képviselővé-választás- a Deák felirati javaslatának
euiópai népszerüséga stb bátoiítotíák erre a lépésre
Székfoglalót tartott a Tudományos Akadémián ezzel a
címmel: „Adatok a tenger természettani löldiratához"
1862-be- n Amerikába ahol előbb hajóhadi
titkár majd az USA mexikói konzulja lett Honvágya
eiösebb volt mint karrie:je iö öíti öüme és megelége-dése
Elhatározta hogy vég' cg hazatér Ezt
azonban több Iá ia mexikói tartalmú anyag t
a pesti Akadém'ónak mely tagjává válasz-tolta
és a Nemzeti Múzeumnak
1864-be- n már egyre jobban érződött a közelgő Ki-egyezés
e'öszele Bár Xantus János tisztában
hogy a császár csak akkor lesz hajlandó végleg be-adni
a derekát ha Ausztriát valami váratlan pjlitikai-katona- i
tragédia éné mégis optimistán ítélte meg a
kö:eljöőt Elérkezettnek Iá ta az időt a hazale'epü éj-re
Pesten telepedett le: a u 44 sz házban
lakott Nem volt ez a fajta ember aki tétlenül maral
a „babérain" nyugodott vjlna Gerenlay Józreffel a
Botanikus Kert igazgatójával és Kubinyi a
Nemzeti Múzeum igazgatójával üsszeoiíikö lv3 elkészí
tette a pesti Állatkert tervrajzait ó lett az Állatkert
suth turini magyar emig áció nem pú- - {im) eM igazga(ója ua:áig"
tolódott sem ki nem halt sem elvei nem eny
nem nem
nem Shatter-- —
nem
nem
összeáll
volt
osztrák
vái lakója
két
sors vet
Shatterhand"
hús-vé- r
!!?' KZHíSHBWV'i
volt
rá ezen
(Mellszobra az A latkert
ben Pátzay Pál alkotása)
1869-be- n egyetlen magyar résztvevőként Kelel-ázsiáb- a
utazott mint az 1869— 70-c- s osztrák— magyar ex-pedíció
tagja Gyűjtőmunkát végzeit Ceylonban Sziáni-ba- n
Japánban Közben összeveszett az expedíció osz-trák
lagjrJval mert rájöt arra hagy haza írott levele't
cenzui áztak önállósította magát magányosan kuta-tott
Borneo szigeté öl 20 nagy láda küldeményt jutta-tott
el a Nemzeti Múzeumnak Küldeménye megterem-tette
a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait Mikor 1071-be- n
luzatért akkor a Néprajzi Mú'cum vezetését is
álvcllc E Múzeumnak csaknem össz-anyag- át az Ő 25j3
"abból álló küldeménye képezte mely anyag jól egé-szítette
ki Regüly Antal 1817-bő- l való finn-obi-ug- or és
cseremisz gyűjteményét Most már a Múzeumon belül
őrálló „EthiiDg áliai Osztályt" lehetett alapítani 1873-b_- n
a bécsi 2510 magyar néprajzi tár-gyat
guíjiüít ezek később az Múzeumba
kerültek
Ha'ála előtt elkészítette az 18DG-c- s ezredéves kiállí-tás
néprajzi részét de a Milleniumot már nem élte meg
1894-be- n kitört rajta valami eddig lappangó tiópusi
sége revén leveieh luiunuaa mjuii jaiou tegség Mnt a tudoniüny vértanúja halt
akit
ba-rátja
az-zal
09
korában Leghíresebb fennmaradt könyve az 1860-ba- n
elsőízben kiadott „Utazás Kalifornia déli részében" cí-mű
igazi hagyatéka az a sokezernyi tárgy mely a
fővárosi múzeumok termeiben tárul az ámuló látogató
elé Aki angol nyelven akar Xantus János élelúljába
bepillantani annak Henry Miller Madden: Xantus Hun-gárián
naturálist in the pioneer West c művét (1919)
Halálának 90-i- k évfordulóján gondoljunk tisztelettel
és szeretettel e nemzetközi hírű tudós hazánkfiára
LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS
CARE isa meaningful four-ldl- er Scncí your dollars lo
word — in fact it has many mean-ing- s
To 25 millión children in 25
countries CARE means food
It alsó means being able to go to
school for a few years — long
enough to learn reading and writ-in- g
To somé it means unconlam-inale- d
water and to olhers a per-mane- nt
house To many Cana-dian- s
it means a convenienl way
of participating in efforts to re-lie- ve
the desperate need in
Asian African and Latin Ameri-can
countries Let CARE help you
tohelp others
VÉ
fÉmiiil
mmwKKmF J k
iwHBffiiliiiliiiiKi!i JHNHftHHHHBHSNZ' iwinwiWM
BRIB 'IlifBfiilá''1 w
WSmíi
visszautazott
megelőző-en
küldött
Damjanich
Ágostonnal
ajánlanám
'!liiwiir yr'iBiHiiii
"I" ' A '% 1 Ki !' Mi W WHW IMII UUflH i ' 'tt
'
li IH 1 JJ 'i
i ! i
— —
—
—
—
volt bízva intéz- -
— —
( I )
dr
be- -
de
'
H'"" 'l ! 1 I l
i
CARE Canada
Si
Ottawa KlP 5AG
meg éves
'
" m nwin
i'1!!!
HBHt fijfHHHi''''''''''-'''-"
llHfiBliHHL
hazalátogatott
Világkiállításra
Iparművészeti
UH
Dcpl463Spar]s
liu íMlii'í"
SI4vT?'4límmwh
mWaMKBKIKmsMSm
wm
íjffSlffc'
1 ff „„í - "' ' II
' Vi ' ' 11
i M£SKMaB3fcihú:'l