Magyar Elet, November 27, 1971

              1 tiabai nép itu
tiuda dolgokat IV1%ItY%K ELET Largnl tmlrpcmtcnt
ERZSENYi
Caniillan B cclly
in tlie Hungaran Lnguage
Vol 24 No 48 XXVI évfolyam 48 szám 1971 nov 27 szombat Ara: 20 cent
Aimrvm-vv-in'numMmmiHiu1uiMu- M t V1T lUnnnmirimvninmiu'T _„ u„„wns-- -
Nixon elnök erőt mutat
Kanada-Kub- a és Chile útján?
„Kul túrforradalom" Romániában © Súlyos influenzajárvány Magyarországon
Tllkos okmányok láttak napvilágot a torontói „Forum" hetilap hasábjain
amelyek nagy politikai botrányt okoztak Ottawában — Nixon elnök az ame-rik- ai Szakszervezetek kongresszusán kijelentette: „A szakszervezetek támo-gatása
nélkül is megvalósítja gazdasági elképzeléseit" — U Thant a Alán-hatlan- -i kórházban fogadta Vöröskínai ENSZ megbízottait ahol gyomorfe-kélyét
gyógyítják Ssícthheutmetalennn tfármanacdiáas—t kiüAnltüékgzíynemtatiinakizsüzlEdteögrtytesésbügelfteajAzezlletaelmsőclkoEnNSdtZao-bhneii-viantlárpgsozyleaitrlieákpsáaljéiats:énellAemnnignlői—-a
ugyanúgy vonakodik felértékelni a fontot mint Franciaország — A Mariner-- 9 amerikai ürsonda megkezdte a lényképek küldését a Mars felszínéről A
szovjet űrhajó két hét múlva érkezik a Marshoz és megkísérli a leszállást
s—okAbza angol kormány nem hajlandó a törvénytelen IRA hadsereggel tárgyalá- bc-csátkoz-ni
tén Kamalpur körn—yékUéjnabbA öjseslzeenttűézséesk vo1l4t5 ahzailnodttiraói—l spzaákmisozltánnaik hbaetár—meSni-r
Alec Dotiglas-IIom- e angol külügyminiszter Rhodézlába repült hogy a hat éve elszakadt gyarmatország viszonyát rendezze Angliával — Évente több
mriainszttá2s5a00s ekmíniaaittt cksöezmelpé1s0z0n0e0k ebme baezr UvSeAs-bz- atette —éleEtélkt éaszettindaiakiözOerliesdsőa áclilkalmo-n ban — Több mint 50 ezer francia zarándokolt el de Gaulle elnök sírjához hogy lerója kegyeletét az egy éve meghalt tábornok emléke előtt
MEGSZÓLALNAK
A TITKOS
OKMÁNYOK
A titkos okmányok me
lyck a kormány engedélye
nélkül szivárogtak ki csak
egy korai fázisát jelentik a
kormány azon intézkedé-seinek
amelyeket még az
amerikai védővámok előtt
beszéltek meg Trudeau
miniszterelnök és 'bizalmas
miniszterei
A tervezet a külföldi
tőke Kanadába való be-hatolását
és munkáját
kívánja korlátozni
A külföldi töke a gazda-sági
pangás és az amerikai
védővámok miatt úgyis
lassan visszahúzódik így
ez a tervezet nem valami
szerencsés elképzelés Alig-ha
szolgálja a munkanélkü-liség
problémájának meg-oldását
amikor a vállala-tok
egymásután zárják be
kapuikat pont a súlyos
adók miatt Jobb volna ha
a külföldi és elsősorban az
amerikai tőke ellenőrzése
helyeit a kormány az ame-rikai
Szakszervezetek ka-nadai
irányító hatását ven-ne
ellenőrzése alá melyek
az itteni Szakszervezeteket
bíztatják mindig újabb
bérkövetelésekre sztráj-kokra
Ezek a sztrájkok
csak még nehezebbé teszik
az amúgyis zilált gazdasági
helyzetet
AZ ELLENZÉK
TÁMADÁSA
A képviselőházban az el-lenzéki
pártok megtámad-ták
a kormányt azzal hogy
döntéseket hozott a képvi-selőház
engedély nélkül a
külföldi tőke szabályozása
kérdésében A miniszterel-nököt
képisclő Sharp kül-ügyminiszter
a képviselő-házban
azt állította hogy
ebben a kérdésben eddig
még nem történt döntés
Trudeau miniszterelnök vi-szo- nl
a sajtó képviselőinek
kijelentette hogy „a közel
jöőbcn nyilvánosságra
hozzuk a külföldi töke sza-bályozásában
folytatandó
elgondolásainkat" Tehát
mégis történt már valami!
— A nyilvánosságra jutott
iratok szerint a kormány
egy Bizottság felállítását
tervezi amely erélyes kor-látozási
rendszabályokat
léptet életbe a külföldi tő-ke
ellen
: iiihiiiiiwiwi
Egy ncwjoiki íómai katolikus szerve-zelhe- z
érkezett bécsi jelenlés azt mond-ja
hogy az osztrák kormány még min-dig
döntött afelől hogy Mindszenty
bíboros háromhónapos vízumát meg-hosszabbítja-
e és ha igen mennyi idő-ié
adna a hercegprímásnak tartózkodási
engedek t A jelentés szerint is vár-ható
iöid időn belül elöntés mert a
kounánjon léü szociáldemokrata páit
balszárma tiltakozik a magyar prímás-nak
Auszti iában letelepedése ellen
s hogy lenne
összeegyeztethető az osztrák semleges-séggel
A bécsi érsekségen aonban — a Bécs-ből
New Yoikba jöö szerint — úgy
tudják hogy maga az érsek fog Mind-szent- y
közbenjárni a Ball-hatisplatzo- n
és az érseki udvarnál remé-lik
hogy a prímás továbbra Bécsben
mai adhat
Közben a hercegprímás távozását meg-előző
tárgyalásról további információk
szíválogtak Eck megeiősítik azokat
a légebbi éltesüléseket amcl)ck úgy
hogy Washingtonból nagAobb
nvomást gyakoiollak a Vatikánra Mind-szenty
eltávolítása érdekében mint
ahogy azt a kívülállók általában hitték
Arra vannak újabb jelek hogy Mind-szentyv- cl
maguk az amerikaiak is éiez-tette- k
hogy a nagykövetségen való tar-tózkodása
„problémákat okoz"
i
Félő hogy ez csak az
első lépés — és a kül-földi
tőke után a bel-földi
tőke szabályozá-sára
is sor fog kerülni
ha a kubai és chi-lei
úten halad tovább
a Trudcau-kormány- !
NIXON ÉS A SZAK-SZERVEZETEK
Nixon elnököt az ameri-kai
szakszervezeti vezetők
eléggé hűvösen fogadták a
Kongresszusukon
teremben
mondott
meg-valósítja
világo-san
bérkövetelései
ARMEGALLAPITÓ
béremelés
Dr Habsburg Otlp nyilatkozata
a Szentkorona ügyében
Wochenprcssc nem-régen
kérdezte főhercegtől
álláspontjai a Szentkorona kap-csolatban
a következőket mondotta:
magyar Habsburg Ház
ezeréves magyar tulajdona Magam
így hhatalos nyilatkozatot ügyben
tehetek" újságíró kérdéseié
magánembernek a ebben
ügvbcn a következőket mondotta:
magyar Szentkorona kiszolgáltatását
a későbbi hasonló jellegű
kormányzatnak siralmas gondolatnak
a és államhatalom
jelképét semmi szabad Budapestnek
tuiriBüiingiU'iKninsiiiiiHiiiiiiiiinii ruiiipiuuninuuui lüiiiraiJiiiiraiiMiiii un iiiiiuuu üiiu
Szótlanul búcsúzott Mindszenty
az amerikai nagykövettől
nem
nem
arra ez nem
is
ki
szóltak
is
ezen
nem
Minthogy egyidejűen kellek
szárnyra azok a hírek amelyek szerint
a washingtoni Fehér Házban az utóbbi
időben még jobban megerősödött a ma-gyar
koiona kiadására való szándék va-lószínűnek
látszik hogy a tényezők
dolgoztak Mindszcntynck Budapestről
való — joggal — azon
a nézeten vannak hogy képtelenség
a akkor szolgáltatni ki
a jelenlegi rezsimnek és vinni
körül diadalmas kórmenetben Budapest
utcáin a Budapes-ten
fogságban
Ari ól is a sok tekintetben jel-lemző
láttak napvilágot az
európai hogy hogyan hagjta cl
a magyar bíboros az és hogy
mirjcn légköibcn köszönt cl Mindszen-lytö- l
Budapesten amerikai házigazdája
KEZDTE TÁRGYALÁST
MINDSZENTY TÁVOZÁSÁRÓL?
Köln-be- n megjelenő tekintélyes
a katolikus körökhöz közel-álló
Rheinlscher Merkur-bó- l való ez a
hír:
Szeptember reggel kilenckor
két diplomáciai számtáblájt'r kocsi
meg a budapesti amerikai nagykövetség
Sabadság-tér- i épülete Három pap
szállt ki belőlük Opilio Rossi a
bécsi nuncius Giovanni Chcli a
Szentszék külüsivi hivatalában a
M iamlban megtartott
Sőt be-széde
során még nevetés
is felhangzott a
mire az elnök zsebrevágta
leírt beszédét röviden
annyit hogy szak-szé- n
ezetek nélkül is
gazdasági prog-ramját
főleg az infláció
— és befejezte
nyilatkozatát Nixon
látja hogy a szakszer-vezetek
túlzott
folytonos
sztrájkjai idézték részben
az Egyesült Államok
nehéz gazdasági helyzetét
Az in Háció a szakszerveze-tektől
újra és újra kicsi
béremelésekkel
össze
fii na
NIXON ÉS A BÉR-ES
Ezzel összefüggés-ben
hogy az Elnök nyomá-sára
a Bér- - és
Bizottság 5596-ba- n álla-pította
meg a
felső határát Ezzel szem-ben
a áremelkedés
haladhatja meg a 2596-o- l
A osztrák hírlap tudósítója
azt dr Habsburg hogy
mi az magyar vitával
A főherceg „A
Szentkorona a hanem az
nemzet kizárólagos
részéről ebben az
Az hogy nem hivata-losan
mini mi véleménye az
dr Habsburg Ottó
„A a jelenlegi
helyzetben jelenlegi vagy de
tartom A Szent-koronát
független törvényes magyar
ősi esetre sem ki-szolgáltatni"
iiiiíeb mm üiiiiiFuiinmiinnniMimiiiiii iinmiiuiuiiümiiiniai
aló
hivatkozik
hír
érdekében
ezzel
azok
eltávolításán akik
len-ne
Szentkoronát
akkor
amikor hercegprímás
van
helyzetet
jelentések
sajtóban
oi szagot
KI A
Egy
hetilapból
2S-á- n fél
áll
előtt
érsek
pápai
kelet- -
csak
leküzdését
túlkapásai
elő
kart
BIZOTTSÁG
van
Armegállapí-t- ó
nem
Ottó
nem
NIXON ÉS A KÖLT-SÉGVETÉSI
VITA
Az amerikai Szenátus az
Elnök személyes közbelé-pésérc
hosszas húza-von- a
után elfogadta az 11 bil-liós
humanitárius-kulturáli- s
és az 15 billiós katonai-ga-zdasági
külföldi se-gély
javaslatát Az összeg
elosztásával kapcsolatban
a Külön Bizottság pontról-pontra
országról-országr- a
vizsgálja meg a téleleket
VIETNAAII MtRLEG
A Szovjetunió és Vörös-kín- a
620 millió dollár segít
séget akar Hanoinak ™™iiiliiiiiHliiuiiiiiiuiiiuiiiiiiiiHmii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiililllliiiiiiminiiiiiiiiiinuuiininuiiuiiiniiiiiiiiniiimiiiiiMiiiuiiiiiimiuiiimiiiiimiu'v
1972-be- n Ennek kélhar- - é
mad része katonai segély 1 fVttSS Albert:
Az Egyesült Államok a fen-- j
ti javaslat szerint 2 mii- -
liárd dollár segélyben ré- -
szcsíti Dél-Vietnam- ot mely- - } nek 7596-- a katonai termé- - í
szetíi I
A SÁRGA BOSSZÚ
James C H Shcn Nem- - {
zeti Kína washingtoni kö- - j
vele arról adott hírt hogy
Peking az ENSZ gazdasági
szankcióit akarja kierősza- - §
kölni a szerintük „tör--
vénytelcn" formózial kor- -
mánnyal szemben §
„KULTURFORRADA- - 3
LOM" ROMÁNIÁBAN I
— KÍNAI MÓDRA §
Külpolitikailag Ceauses- -
cu elnök vonalvezetése i
Szovjct-ellcncsség- e kitűnik
a csatlós országok közül ?
De belpolitikai síkon kul- -
turális léién Ccauscscu a
már levitézlett kínai „kul- - túrforradalom" receptjét
követi: minden nyugati ha-- I
lást korruptnak minden
modern irányzatot deka- - §
desnek nyilvánított A tisz- - f
togatás megindult és a vád §
(Folytatás a 4-i- k oldalon) 1
oiraniEii'ii'niniCTJiJiini'i'iiiar'
európai osztály vezetője és Zágon Jó-zsef
a vatikáni püspöki kongiegáció al-tilkára
Mindszenty bíboros a dolgozó-szobájában
várta őket a lábánál kél kör-iénél
A kapuban szó nélkül nyújtott ke-zet
az amerikai nagykövetnek és a rá vá-ró
kocsihoz sietett Közben egy-eg- y csu-kott
lekete autó állt meg Mindszenty ko-csija
mögött és elölte is ezekben kor-mánytistvisel-ők
és titkos rendőrük ül-tek
A kis autókaraván a Dunán ál nu-ga- t
Télé vette útját nagy sebességgel
Mindszenty levette fekete kalapját úgy
hogy vörös bíbornoki bircltája láthatóvá
váll A gyalogjárók láthatlak hogy az or-szág
prímása elhagyja az orságot
A Rheinischer Merkúr szerint Mind-szenty
távozását a Vatikán hozta szóba
a budapesti kormány eredetileg tárgyal-ni
sem akart róla Később azt a leltételt
szabta hogy az Egyesült Nemzetek von-ják
vissa az 1956ban (Moszkva és Bu-dapest
ellen) hoott határozatokat A
megegyezésre a Vatikán és Budapest
köt végül is akkor kerüli sor amikor
a idén áprilisban a Pápa fogadta Pétcr
János külügyminisztci t Mindszenty so-káig
ragaszkodott ahhoz a négy feltéte-léhez
hogy elutazása előtt Esztergom-ban
misét mondhasson hogy lövid időt
tölthessen anyja sírjánál hogy iratait és
jegyzeteit magával vihesse és hogy élete
végéig Magyarország prímása maradhas-son
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
7 $-f-
3t'"V -- --
--(VHf- k-#" VtV
Egykori metszet — a hajdani de most is híres „Maple Leaf (kanadai szi-rup)
szüretről Ilyen hatalmas emeletes kádakra volt szükség hogy a juhar-fák
nedvét tárolják A ma is kedvenc italt most gépek vonják ki és állítják elő
adni
f
1
j
MAGYAR SZEMMEL
Régi mondás hogy hűséget nem lehel pénzen vásárolni Az Egve-sü- lt Államok adófizető polgárai évi S6357226552 dollár segélyben íesze-sítelté- k azokat az oiszágokat illetve azoknak az országoknak koimányait
mcljck mikor kcnyérloiesie keiült a sor Vürüskínával kapcsolatban
szennebbenés nélkül leszavazták bőkezű jótevőjüket Hogy tanult-- e ebből
valamit is Amerika népe vagy nem azt ma még nehéz lenne megmon- dani Valószínű azonban hogy a közhangulat kissé lehűl majd főképpen
az olyanokkal semben mint Anglia Franciaország vagy Izrael akik nem
csupán ennek az amerikai segélynek az oioszlám észét élvelék az utolsó
húsz esztendőben de akik a valóságban is létüket küsönhclik annak
hogy Amerika mögöttük állt valahányszor bajba kerültek
Minket magarokat v isont ennek a visszataszító nemzetközi meg-nyilvánulásnak
nem annyira a politikai mint inkább a lélektani oldala ér-dekel
Mi készteti a higgadt kiegyensúlyozott holland kereskedőt a barát-ságos
francia polgárt az angol iparost vagy az osztrák vendéglőst aira
hogy nemzeti Kína helyett kommunista Kínái tüntesse ki barátságával?
A hoá hasonló kapitalista Kína helyett azt a Kínát mely nyíltana ka-pitalizmus
megdöntését és a világ minden kapitalistájának kiiitásál hir-deti
céljaként?
Több amerikai hírelemző a socializmus térhódításának tulajdonítja
ezt a tünetet és azzal próbálja magyarázni hogy a modern szocialista jon-dolkoclásm- ód mint oljan irtózik a „nemzeti" megjelöléstől és köelebb
érzi magát a kommunizmushoz Az ilyenforma elemzés aonban mind-össze
a baloldal vágyálmait juttatja kifejezésre és hiányzik alóla a logika
alapzata Uj-Zélan- d és Ausztrália például Vóröskína ellen foglalt állást
annak ellenéi e hogy ebben a két országban a szociális embcrvédelmi jn-tézmen-vek
sokkal magasabb (okon állanak mint például Franciaország-ban
vagy Angliában De az elmélet ellen szól az is hogy a mai kapitalista rcndseibc beépített socializmus nem a kapitalizmus megdöntését cé-lozza
hanem ellenkeőlcg annak kiterjesztésére és bebiztosítására sol-gá- l
A gyárimunkás nem a vállalat államosításában látja a maga jövendő- jét hanem részvényese kíván lenni a gyárnak melyben dolgozik hogy
öregségi biztosítás mellett jövedelmező tökét is takarítson meg magá- nak és családjának A kommunizmusilletve állam-kapitalizm- us gazdasági
elmélete régen csöclöl mondott a gyakorlatban és ma már csak az dolgo- zik idekint a kommunizmus szolgálatában aki cetőpoziciól remél ma- gának egy új fonadalmi arisztokrácián belül A nyugati munkás ma már
tudja at hogy jobb dolga van mint az oiosz lengyel magyar cseh mun- kásnak Csak egy-eg- y nihilista hajlamú egyetemi tanár álmodik még mii
dig arról hogy a kommunizmus hálán olyan pozícióba emelkedhetne
melynek elnyeréséhez a civilizált nyugati rendszeren belül tehetség kell
és komoly produktív munka
A lassan fejlődő nyugati szocializmusnak tehát semmi szeiepe sincs
abban hogy Vöiüskína bekerült a Nemetek Szövetségébe és ncmeli Kí- nát a Szövetség egyik alapító tagját kiebiudalták onnan Ennek a szo- cializmusának cgjetlen célja az embervédelcm s nem az emberirtás a kapi- talizmusban való bővebb részvétel s nem a kapitalizmus eltörlése
Mit jelent tehát ez a meglepő lépés?
Csupán egy logikus feleletet találunk circ a kérdésre A nem-komnui-nis- la civilizált világ elérkccttnek látta az időt arra hogy a titokzatosság-ba
burkolt vörös óriást kicsalja a kínai fal mögül behoa a nemetköi
porondia és szembe nézzen vele a nyugati civilizíiciónak megjelelő kere-tek
között
Hogy a gyakorlatban haszonnal jár-- e majd ez a próbálkozás azt csak
a jövendő döntheti el Valószínűleg nem A Nemelck Sövctség eddig se vesoeltténegymébegsmzóinlatltaegthyatdtáískzesa bsiízptooskíatót aseílóelpós aghőozl kviielráegspzotélistéikrcai feszültség
Azonban a mugati töke urainak és a befolyásuk alatt álló kormá-in
oknak van egy veszedelmes gvöngeségük és ez a gyöngeség a tulaj-donképpeni
oka annak ami a Nemetek Szövetségében történt Annvira
megszokták már az üzleti életben hogy ellenfeleiken tárgyalások megál-lapodások
serződések útján győzedelmeskedjenek hogymás módszert
politikai téren sem tudnak elképzelni Egyseiüen nem tudják megérteni
rhaobgylótakniemrabklöótkekleazliktáurggyyaalnáaszboak bi ocssaáljátk!oyzoikk Aazz amdoártits szvóesézrtteéikt e mniuvlelal as
az aláírt serződés csupán egy darab papír amit nevetve dobnak a papír- kosárba amikor érdekük megkívánja A haramiával nem lehet ületel
cksöallnáis msziveeml féenrkyövlecsszitésdomgmegájaaz azálueiihőáskakés ésálamrceosktersbégőésnégekes kveálllétokzeaitaa
Célja aonban változatlanul ugyanaz marad bármit is mondjon a sája: elvenni azt ami a másé és meggyilkolni azt aki útban Van
Minket sabad földön élő és köós ellenségünk a kommunimus ellen
egvségbe lömütlüdö magvarokat lengveleket ukránokat horvátokat
szlovákokat és más nemetbelieket ebben az egész kínai kérdésben mind- össze egy dolog éidekel és ennek semmi köc sincs a N'emctek Szövetsé-géhez
Mikor érti már meg a világ hogy az elnyomott népek fölött a féle-lem
lélektanával uralkcdó kommunista haramlaveérckkel nem lehel a civilizáció szabályainak alapján tárgyalni? Miféle rettenetes katasztrófái a
van még szükség ahhoz hogy ezt minden jóan ember megéithesse?
Ez az egész problémának a kulcsa s nem pedig az Jiogy melyik kínai
lazarolja iciejei semmittevő íecsegessei a sew York-- i nagy sóhlvatalban
inmrnnnnmuniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffliiinmtmnmiimiiiM
IE
1
Eng
ys
1
ü
I
-- l
Ű
ii
"3
+ 4 tyVtfllÍ
n