Magyar Elet, April 21, 1979

              1979 április 21 MAGYAR 12 LET 7 oldal
Ferdinandy Mihály:
z ellenszeg!!
A magyar nemzet történelme" Acsády Ignác szerzelte
VII kötetéből a kuruc kort tárgyaló fejezeteket olvas-ta
cl ö is — mint egész nemzedéke — egységnek fog-ta
fel a Habsburgok magyarországi uralmának korát
annyira hogy Gyula bátyám szerint mindaz ami 1526
elé esett elveszett" számukra Így minden a múlt
időkről szóló híradás is a jelent illette vonatkozásai-ban
mint ahogy viszont a jelen is összes vonatkozá-sában
szünet nélkül visszautalta ezeket az embereket
a nemzeti múlthoz amiből sarjadlak Az 1905 eszten-dőt
megelőző három év folyamán Gyula is — aki h-ivatásos
történész épp oly kevéssé volt mint Béla báty-ja
— a kuruc világ történelmével" — ahogy írja —
behatóan s nagy élvezettel foglalkozott Thaly Kálmán
munkái közül különösen a Rákóczi és bujdosó társai
sírjainak felkutatásáról irt rendkívül érdekes könyvet
Mikes Kelemen bájos leveleit Rákóczi memoárját az
egész akkori magyar sors históriáját teljesen uraltam
egészen beleéltem magam a kuruc világ életébe"
Apámat elsősorban az alkotmány biztosítékai" a ma-gyar
szabadság külföldi garantálását célzó nagyszomba-ti
tárgyalások érdekelték meg a Rákócziék önálló ma-gyar
hadsereg felállítására való törekvése az ország te-rületi
épségének védelme az országban a németek okoz-ta
károk jóvátétele valamint a jobbágyságról való gon-doskodás
kérdései — s megintcsak mindennek az euró-pai
hatalmak által való garantálásának lehetőségei és
— lehetetlenülése
A Millenáris Történet X kötetének első felét Márki Sán-dor
írta meg Felfogása kihívta apám ellenkezését Tcn-táv- al
írta föl a címlapra hogy cl ne mosódhassék-llá- t
bizony rosszabbul már meg sem írhatta volna!Bi-zon- y
aki nem tud arabusul ne beszéljen arabusul!"
E véleménye ellenére is sok a kötetben a megjelölt
rész bár ezek nagyobb fele már a kötet második Bek-sics
Gusztáv szerzetté részét illeti
Az osztrák viszonyok rendezetlenségének a biroda-lom
másik fele kaotikus állapotának lármája a század-vég
óta mindegyre áthallik a Lajtán Beksics egyene-sen
züllött" ausztriai viszonyokról beszél Olt nagyobb
földcsuszamlások várhatók mint emitt így aztán az
ilyen idézet: mielőtt a bécsi forradalom Budapest szen-vedélyeit
is fölkavarhatná" összefüggésben a maga ko-rabeli
osztrák rezgelődésekkel távoli gondolattársítások-i- a
ihleti az olvasót: apámat
1840-ba- n Kossuth — ahogy ö maga is beszél erről ang-liai
előadásaiban — „lecsillapította Bécset" A bécsi
nép e beszédem hallatára ocsúdott fel a dynastia
iránt loyális maradt miként én voltam beszédemben"
Amint a császári lak alá értem végigcikázott
agyamon a gondolat hogy mi történhetnék a Burgnak
ügyefogyott gazdáival ha én a körültem tátongó
puskaporos aknába az élő szó szikráját vetném bele?
De engem nem vitt kísértésbe az alkalom"
Apám kommentár nélkül emeli ki ez egyszeri soha
vissza nem térő alkalomnak elbeszélését: ott azonban
ahol Kossuth angol hallgatósága előtt egyesek ember-telen
megkínzásáról lemészárlásáról szólva felkiált:
Kétségbe kellene esnie az embernek az erkölcsi vilá-gon
uralkodó örök törvények igazságossága felöl ha az
irtózatok okozói ellen a történelem igazságot nem szo-lgáltatna"
csillag alatt jegyzi meg: Rudolf trónörökös
és Erzsébet királyné halála!"
A kultusszal szemben amely Magyarországon Erzsébet
emlékét körülvette mértéktartó volt és körültekintő
Beksics elörebocsátván hogy Erzsébet szűkebb udva-ra
csak magyarokból áll s benne a magyar szó kizá-rólagos
hozzáteszi: e híresztelésekben némi túlzás is
volt" De még milyen!" — kiált fel apám a Beksics
előszavának a királynéról szóló soraira hűvösen jegyzi
meg: Nem kívánom kisebbíteni a királyné kifogástalan
magatartását és elismerésre méltó erényeit — de las-sabban
magyarom! óvjad magad az áradozástól!" E-gy- es
kedvező jelenségek amikre a különben sem nem
képzetlen sem nem tájékozatlan Beksics nagyon is de-rülátó
véleményeit alapította nem tévesztették meg
Budapestre — mondja Baksics — némileg a birodalom
súlypontja is átköltözött" Az ám!" — gúnyolja apám
hiszen nagyon jól tudja — két szemével látja éppen
1905-be- n — milyen keveset nyom a latban a birodal-mi
politikai egészére nézve Pest Wien-vorstadti"éle-- te
Beksics nagy hűhóval közli hogy a magyar fővá-ros
Ferenc József negyedszázados koronázási jubileuma
alkalmából fejedelmi székváros rangjára való emelésé-vel
„titkos óhajunk teljesült" Apám ezt másképp érté-keli:
„Nesze semmi fogd meg jól! A fenének volt ez
titkos óhaja!" Az eredmények nem ebben rejlettek e-z- en
az úton a problémák nem küszöbölődhetlek ki Hi-szen
előszavában még Beksics is látta hogy nemzeti
alapunk nem volt elég széles arra mikép a revindikáll
magyar államiság talpazatául szolgáljon" Apám meg-kérdi:
„De miért?" azaz itt sem ért egyet a szerző-vel
aki a kisebbségek meg nem oldott kérdését hoz-za
fel tételének támogatására 1893-ba- n napvilágot lá-tott
könyve legvégén visszatér az előszóban felvetett
gondolathoz ezzel azt a benyomást keltve mintha a
(57 óta a dualizmus keretében eltelt harminc év a kér-désre
pozitív választ adott volna „Az alap pedig (a
dualizmus) — irja most— szerencsére elég szélesnek
bizonyult hogy rajta fölépülhessen a magyar állam —
büszke (!) oszlopzata" „Ahá!" — jetgyzi meg apám
aki Kossuth „Cassandra-levele- " — 1867 május 22-é- n
vallotta hogy a 67-e- s „törvényjavaslatok ellenkez-nek
Magyarország állami életföltételeivel ellentét-ben
állnak a kornak melyben élünk irányával én
e lényben a nemzet halálát látom" — írta Kossuth s
„esdekelve" fordult Deákhoz: „Ne vidd azon pontra a
nemzetet melyről többé a jövőnek nem lehet meste-re!"
Apám a „Cassandra-levelet- " behatóan tanulmá-nyozta:
„minden sora arany igazság!" — írta cime fö-lé
_ „Most látjuk ezt 1905-be- n igazán!"
Kossuth kétszer is idézi Deák hires axiómáját mind a
„Cassandra-levélven- " mind a Deák Ferenc haláláról
irt levelében: „amit az erő és a hatalom elvesz azt
idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják de a- -
tők
miről a nemzet önmaga lemondott annak vissza-szerzése
mindig nehéz és mindig kétséges" Apám —
mindkét esetben kiemeli ezt is s vele Kossuth keserű
szavait is arról a Deákról aki a jogvisszaszerzés
álláspontjáról a jogfeláldozás sikamlós terére jutott"
Ezután a levél a személyesből az általános: „a közös-ügy- i
javaslat" felé fordul amely hazánkat — írja Kos-suth
— állami állásából kivetkőzteti s az osztrák bi-rodalommal
egy államtestté összeforrasztja" E megál-lapítás
apámra kinyilatkoztatás erejével hat: „Lám Kos-suth
ezt látta — kiált fel — és Bécs azért egyezett ki
mert ez egy államtest feladva nem lett" „A magasabb
attribútumokból" „melyek egy országnak állami típust
adnak" kivetkőztetett Magyarország parlamentje „a- -
hg lehet egyéb mint egy megszaporított megyegyű- -
lés"
S most hivatkozás történik 1848-r- a A követelés u-gya- naz
volt: a nemzet védtelen: a betörésre kész el-lenség
a határon állt „És e veszéllyel szemben —
kérdezi Kossuth — volt-- e a minisztériumban melynek
mindketten — ö és Deák — tagjai voltunk volt-- e az
országgyűlésen csak egyetlen hang is mely azon most
annyi készséggel elfogadott követelésekel csak tárgya-lásra
is méltóknak tartotta volna?" „Oda iktattuk e-gy- ik
biztosítékul a törvényekbe hogy a költségvetés meg
állapítása nélkül az országgyűlés cl nem oszlattathatik
Azért mert lehet eset midőn e biztosíték a hatal-mat
terjeszkedési vágyában genirozhalja"
Hol volt ez a biztosíték 1848-ban- ? és miben van ma
1905-ben- ?
Nos 1848-ba- n az ország védelmének megszervezésében
a magyar hadsereg [elállításában rejlett Kossiun juuus
11-é- n megszavaztatott „a haza megmentésére" 200 e-z- er
újoncot Amivel előállott a tragikomikus pillanat mi-dőn
— mondja Kossuth — az osztrák császár hadat i--
zent
a magyar királynak ahogy majdnem megtörténi
még egy második esetben is 1903-ba- n — s vele az
osztrák és a magyar politika vezetői Doblhof és Kos-suth
feleselése amiben mintha a Koerber-Tisz- a pár-viadal
„bibliai előképe" rémlene fel: torz hergelödés
nem kevésbé torzult tükrözésben
Aztán — az ugrás nagy — az olvasó a Debrecenbe
menekült parlament témáját jelöli meg Jóformán csak
a helyzet fonákja érdekli A debreceni minisztérium
krónikus semmittevése: „az elméllóságosuraskodott jú-nius"
Kossuth irataiból is kiírta az ezzel rokon emigráns--
anekdotát Két emigráns összejön s az egyik így
szól a másikhoz: „Csináljunk magunknak egy jó nap-ot:
nagyságoljuk egymást!" Ugyanilyen delektációval
jelölte meg a Széchenyi-idézt- e mondást is: „leli theile
die Deutsche in zwei Klassen: in Hofrathe und in sol-ch- e
die es seyn möchten"
Most vált a szín: tragédiába torkoll a komédia: a ki-végzések
Haynau szerepe a Habsburg-önkén- y kirívó
esetei következnek A kötet 403 oldalán látható kép
Batthyány Lajos börtönéi ábrázolja az egykori pesti
Újépületben Nekem akkor kisfiúnak apám megmu-tatta
ezt a képet s még jól emlékszem milyen nagy
benyomást tett rám mikor elmondta hogy az 1848-4- 9
évi forradalom és szabadságharc után nagyapám is
iiyen tömlöc rabja volt Midőn először hevert le a
priccsre bekarcolt írást fedezett fel a falon: „Innen vi-tettem
1849 október -- án a vesztőhelyre" s az aláí-rás
Felkelt hát s a rossz ómen elől menekülve a szem-közti
priccsel amely még gazdátlan volt foglalta el
Mikor húsz évvel később nagyapám feljegyzéseit elol-vastam
ráakadtam bennük erre a leírásra Hirtelen
összefonódtunk mi hárman: az élmény megélője a ha-gyás
továbbadója s én akiben mint elmosódó látás
fölrémlett megint
A hadseregért: magyar katonaságért hiába lázadozott az
apám nemzedéke Nem kapta meg Volt--e s ha volt mi-ben
még egy biztosítéka megtépázott alkotmányos sza-badságainak?
„A megyei institutióban" — válaszol Kos-suth
S igy folytatja: „Látom az agitációt mely
hazánk az utolsó horgonyának elmállasztására ország-politikai
és alkotmány-őr- i állásából kivetköztetésére és
puszta administrationalis bureaukká sülyesztésére irányoz-tatik- "
„Ezt is érezte Kossuth!" — kommentál apám Az
érezte ige ugyan helyén való itt hiszen 1867-be- n még
Kossuth sem tudhatta minő pusztításra fog vetemedni a
vármegyei autonómia terén ó nem a bécsi önkény! —
hanem maga a magyar kormány szinte azt a benyomást
keltvén fel a kései szemlélőben mintha a parlamentariz-musnak
a vármegyei önkormányzat egyenesen a vetélytár-sa
volna amit tehát le kell törnie „Vármegyék reform-ja"
(1910) c munkájában Ferdinandy Gyula idézi Kos-suth
1875 június 15-é- n — azaz már a vármegyék önkor-mányzalát
érzékenyen megcsonkító 1870:XLII te meg-hozatala
után — irt sorait: „Ki nem mondhatom meny-nyire
fáj lelkemnek látni hogy minő pusztítást vitt és
folyvást viszen véghez a mai Magyarországban a cent-ralisaliona- lis
irány a törvényhalósági önkormányzaton
Tönkre van téve A semmi által nem pótolható kincs-nek
ma-holna- p még emlékezete is kivész a nemzetből
I2s miért vesz ki? Azért mert belebeszélték a kisko-rúságba
azon otromba szol'izmával hogy a municipá-li- s
önkormányzat a parlamenláris rendszerrel össze nem
fér" (5o)
Amit Kossuth 67-be- n sejlett 75-be- n tudott annak el-vi
alapját megvetette már 1850-be- n „A központi hala-lomnak
— úgymond — mindig municipális intézmények
által kell mérsékelteimé különben cenlralisatiová fajul
ami akár — mi neve legyen is a kormányformának az
nem egyéb mint vagy rideg vagy álcázott absolutis- -
mus"
Ezt a veszélyt ha kárpálta is a vármegyét mely
mindmegannyi" külön részre szakítja honunkat" Széc-henyi
István ugyanúgy fogta fel mint Kossuth Lajos
s akár nagy ellenfele ő is tudván tudta hogy „muni-cipális
alkotmányunknak köszönhetjük valahai előmene
telünk lehetőségét A külön megyék egymástól tisztán
elvált itélö és szabad tanácskozású székei alkotják egy
oldalú szabadsagunk talpkövei Azok menték meg a
mint az elvált több boglyákban is nagyobb a bátorság
mert ha inén kő iit is néhányba megtartja Isten a töb-bit"
Hogy ezt a magyar paraszt-ősöktő- l származó Széchenyi
ős-parasz- ti bölcsességét hogyan lógja beigazolni a tör-ténelem
azt Ferdinandy Béla és nemzedéke még ez év-ben
fogja látni tapasztalni
Széchenyi világosan fogalma a megyével kapcsolatban
egyoldalú" szabadságról beszélt Ballagi Géza Széche-nyi
gondalatára támaszkodva fejtette ki a Millenáris
Történelem IX kötetében ezt az egyoldalúságot: „A
nemesek odahaza zavartalanul gyakorolják rendi joga-ikat
minthogy azonban magasabb politikai kultúrájuk
nincs a reactio hamar fejükre nő"
Mert — magyarázza Széchenyi — a közintelligcntia sú-lya
azon egyedül-eg- y valódi féke az önkénynek más
nemzetekéhez hasonlítva felette csekély" Érthető hát
ha meg nem is bocsátható hogy „sok elkeseredett ha-zafi
háta mögött keresget valami fényt mert maga o-lö- tl
minden beborult s csak sötétet gvanít " „A sö
tét jövendő pedig kizárólag csak azon feltétel alatt
mutatkozik bíborszínű távolban ha a magyarság közér-tclmessé- g
által fejlend ki tökéletesen"
„A világon minden csak superioritásnak enged s a ma-gyar
mindenben csak tanuló lehel Ki kell tehát tisz-títani
a magyarságot minden szennyeiből hogy idő-vel
követésre méltó lehessen Hanem megint ezt mi mó-don
valósíthatni oly hazában hol annyi az előítélet s
oly kevés a valódi életUulománv?"
Mintha válaszul szánná az iménti kérdésre mered föl
az előbb idézett után kerek tíz esztendővel irt kőimé-ből
a romantikus állambölcsész nemzete elé állított a
lényeget illető követelménye apám utolsó kiemelése az
olvasta Széchenyi-szövegekbe- n :
Merjetek nagyok lenni!" a poszlulátum aminek 1848
nagyapám nemzedéke talán 190ó apám nemzedéke e- -
gészen biztosan nem felelt meg
Harmadik fejezet
„Fenn kell lobogtatni a császári zászlót amely
az uralkodóé és a hadseregé szemben a ma-gyarokéval
amely a poltikai anakronizmus és
a szociális reakció lobogója"
I'estheler Schmerlin osztrák államminisztcr bi-zalmasa
18(51
„Felségednek van ereje és anyagi hatalma hogy
működésünk teréről ismét letiltson de nincs és
nem is lehet hatalom amely ennek törvényte-len
betöltésére kényszerítsen"
Somssicli Pál vm főjegyző: Somogy vármegye
felirata 1861
1
„A Szövetkezett Balpárl Arcképcsarnoka" c „dísz-mü"-be- n
— ahogy a század elején az eféle nagyformá-tumú
albumokat nevezték — látható apámnak a fenn-maradtak
közt egyik legsikerültebb fényképe: egy
1905 folyamán negyvenhatodik életévében készült mell-képe
A bátor s egyben bánatos szembetekintés s ve-le
az előttem járt nemzedék annyi szép magyar férfia
— Áchim Andrása Ferdinandy Bélája vagy Wesselé
nyi Miklósa — ábrázatát szeme kifejezését jellemezte
— itt is legfőbb ismérve arcának A homlok — az elő
rehaladó kopaszodás következtében — hatalmas dombo-rulatával
még uralkodóbbá lelt mint volt azelőtt: az
arc húsosabbá válása folytán viszont a szemek fölötti
homlokcsontok anomáliája akár az orr nagy volta is
kevésbé érvényesül Az áll erősebb benyomást kelt a
szép szájat a karcsú vonalú pödrött bajusz kevésbé en
gedi érvényesülni mint az elmúlt évek képmásain
Minthogy a törzs ahogy a vállak helyzete mutaljalő-liin- k
egy kevéssé elfordulóban van a frontális helyzc- -
tü arc nem csupán felénk de egyenesen reánk néző
benyomást kelt Ahogy ezt észrevettük újfent a sze-mek
kifejezése válik az arc uralkodó jegyévé: a nyu
godt önérzetes és öntudatos bátor kitekintés attitűdje
s benne szemernyi bánat szomorúság jóllehet min
den keserűség nélkül
Képviselősége apám életének kétségkívül második
nagy melléfogása ha nem éppen kisiklása volt Első-nek
a honvédelmi minisztériumba való belépése te
kinthető amit azonban — ha késöcskén is mégis ide
jében még — helyreütütt a lóversenyzés iránti érdek-lődésén
alapuló második sikeres és eredményes pálya-választása
Képviselősége viszont ennek a gazdag sok-lehetösé- gü
őt magát szenvedélyesen érdeklő foglalko-zásának
részben való feladását s ha ezt még nem
úgy beszűkülését második helyre szorulását — nem
véglegesen ugyan de többször s néha huzamosb idő-re
is — jelentette és eredményezte Tőle magától idéz-hettük:
képviselősége idején nem tartott lovakat
Alkotó politikus nem lévén tevékenységének igazi
középponti terévé a parlament alkalmasint akkor sem
válik ha az 1905-- 6 esztendő folyamán rendszeresen
részt vehetett volna annak munkájában Megválasztá-sa
után február első napjaiban ugyan még nem tud-hatta
hogy az országgyűlés folytonosan akadályoztat-ni
fog működésében de azt azonnal belátta hogy a
most többségre került párt amelyhez maga is tartozott
sem politikai sem erkölcsi szempontból nem lesz ké-pes
az ország vezetésére
Jegyzeteiben február 4-- én — negyvennyolc órával Tisza
lemondása és az ügyek további vezetésével való meg-bízatása
után — erről igy ír:
Nem tudom hogy a legközelebbi politikai alakulat
milyen módon fog kijegecesedni de minduntalan hall-hatja
és olvashatja az ember hogy az alakuló kor-mányban
részt kell kérni és adni a jelenlegi legna-gyobb
pártnak a függetlenségi pártnak is" A hely-iét
még annyira kaotikus a 48-aso- k vágyai-terve- i még
annyira kiforratlanok hogy a kormányban való rész-vételük
gondolata nem mint természetes követelmény
hanem mint bizonytalan lehetőség merül csak fel
„Miután kézenfekvő dolognak tartom — folytatja apám
— hogy minden kibontakozási kisérlel 67-e- s alapon fog
megtörténni a függetlenségi elemeknek a kormányzás-ban
való részvétele csakis az elvek felfüggesztése il
letve kitolása és elhasztása alapján történhetik"
hont elolvadástul bizonyos megsemmisiléstül — úgy 1 Hogy tizennégy hónappal az itt leírt sorok időpontja
után valóban ez történt köztudomású A nyilvánosság
erről a veszélyről — május 3-á- n a Pécsi Közlöny"-be- n
publikált a körülményeket józanul és higgadtan
mérlegelő vezércikkében — ekként nyilatkozott: „Ha a
koalícióból kormány alakulna: a függetlenségi és
48-a- s párt több évre tulajdonképpen csak arra a lel-adat- ra
vállalkoznék hogy igazában egy (57-c- s kormányt
támogasson A közvetlen politikai célok elérhetésével a
mérséklet ugyan teljesen egybevágó de mégis tagadha-tatlanul
nagy eltérés az igazi iránytól"
— folytatjuk —
ilmek
a iagyar üázban
Kanadai Hagyar
íinltm Központ
A
840 ST CLAIR AVENUE WEST
TELEFON: 654-492- 6
Április 22-e- n vasárnap du és 530-ko- r
este 8-k- or április 25-e- n szerdán este 730-ko- r
IYEMI (1962)
Jókai Mór regényének szélesvásznú színes
filmváltozata icincmascop) izgalmas romanti-kus
történet XIX század elején játszódik
Szereplők: Csorba András Béres Ilona Lati-novi- ts
Zoltán Krencsey Mariann Greguss Zol-tán
Gobbi Hilda
KISÉRÖ FILM
Hozzájárulási díj: felnőtteknek dollár diá-koknak
és nyugdíjasoknak 1 dollár gyerme-keknek
10 éves korig díjtalan
A Kanadai
Magyar Kultúrközpont
minden szombaton este 930— 1030-i- g tájekolató
szórakoztató műsort sugároz CHIN 1007 Mc FM
sterco hullámhosszán Figyelje műsorunkat! Minden
adásunkkal a nemzeti összefogás eszméjét szolgaijuk
Üzenjen a Magyar Rádió zenéjével szeretteinek csa-ládtagjainak
barátainak Hirdetésével minden ma-gyar
otthonba bekopogtat és ezzel is a Magyar Rádiót
támogatja Hirdetések és üzenetek bejelentését kér-jük
a Kultúrközpont irodájában Tel: (416)654-492- 6
legjelent
JJUZA JÁNOS GYÖRGY
új könyve
Menezueia gyémántmezoin
Dedikált példány S900 előzetes beküldése mellett
megrendelhető szerző címén: PO Box 42221
Los Angeles Ca 90042 USA
í 1H9í
J -- : iái J 13
: 1
-
Fogyaszlott-- e üzemünkben
l
3
A
2
cs
a
a
&#
---
-" „„irtM
tffl - H ':
fiíS
! már a saját
készült csabai- - gyulai kolbászból
szalámiból felvágottból és
csemege áruinkból?
BUDAPEST MEAT MARKÉT
51 7 BLOOR STREET WEST
TEL:531-520- 2
Nyitva vagyunk 6 napon átl
O
DEBRECEN MEAT MARKÉT
ÉS DELICATESSEN
590 BLOOR STREET WEST
TEL:534-135- 3
Figyelmes kiszolgáló személyzet
ut
1
K'-- V
fc
Jelszavunk: minőség — friss árul
Nyitva vagyunk 6 napon át! :ffpj
Varga Gyula és felesége U ]
miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM
--á- 1 ! : M Í25a " íLáw i -- & m:k&
IIIIIIHIullilIlllllltlllllllllllllllíllIllllltlIlllllillIlllllJilllifi
HAM LTON ©
üainiltoEi legforgalmasabb
hentes üzlete
Ha magyaros ízű hentesárut akar fogyasztani
keresse fel üzletünket
UJ TULAJDONOS: LAJOS POCSAI
Az üzlet mögött kényelmes 50 kocsi férőhelyes
új City Parkolóhely
TELEFON: 529-135- 4
Freezer-orde-rt vállalunk!
237 JAMES ET NORTH HAMILTON ONT
♦
itVjul