Magyar Elet, May 29, 1971

              9swtt#V ivw
T¥iTirf£iA'lTjíl£J%$- -
Nem sokaság ím: M
hanem Lélek ájtífe&
S szabad nép tesz
ll
csuda dolgokat ÉLET Lirgtl InJcpfmlcnt
BERZSENY! MAGYAR Cjnadialt íeell)
VüI 24 No 22 XXIV évfolyam 22 szám 1971 május 29 szombat Ara: 20 cent
~"s-'3''L-~':-"-
k' L'--- '-- - ---- f--t - nmn f ' LHLim í""ln-M'---'---'w- v
Mausficld szenátor 6s társainak nagy veresége:
Az OSli-osapat- ok maradnak!
Trucleau Moszkvában Heath Párizsban
Az amerikai szenátus nagy többsége leszaazta Mansfield szenátor és
néhány társának at t javaslatát hogy az Egyesűit Államok csökkentse az
Európában ullomasoo csapatainak létszámát — Trucleau t Moszkvában Ko-szigin
fogadta de mar tárgyalt Brezsnyewel es Podgornijjal is — Heath an-gol
miniszterelnök Párizsba érkezett ahol Pompidou elnökkel tárgyalt —
Szádat tovább tisztogat: ujabb magasrangu tisztviselők letartóztatásáról er-kee- tt
jelentés — NLon elnök közbenjárása a asutas sztrájkban eredmé-nyes
volt: a munkaadók teljesítettek — kérésére — a vasúti szakszervezetek
bei emelési követeléseit így a sztrájk egetert — Eredménytelenül fejező-dött
be a nyugatnémet —cseh tárgyalások második menete Bonnban a meg-beszéléseket
majd Prágában folytatjak — Argentínában feszült a politikai
helyzet: letartóztattak a hadsereg veeztóinek egy csoportját akik a jelenlegi
kormány megdöntéseié összeesküvést teiveztek — Bengáliaban nyugat-pa-kisztá- ni
csapatok tűntek fel az indiai halár kozvetlen-kozelebe- n amit indiai
részrdl nagy idegességgel figyelnek — Lázasan dolgozik a torok íendórseg
az Isztambulban elrabolt iziaeli fdkonul elrablóinak felkutatása érdekeben
eddig több mint 400 gyanúsítottat tartóztattak le es hallgattak ki — Mexikó-ban
letartóztattak azt a 19 bankrabló terroristát akiket a meikoi szovjet
nagykövetség taníttatott Ilszak-Koreaba- n a gerilla harcmodor elsajátítására
a mexikói elnök 5 szovjet követségi hivatalnokot kiutasított az országból
AZ AMERIKAI
SZENÁTUS VITÁJA
Ritkán olt ilyen egysé-ges
az amerikai szenátus
mint az elmúlt héten ami-kor
nagy szavazattöbbség-gel
elutasította Mansfield
demokrata szenátor és né-hány
társának javaslatát
hogy a 300 ercs létszámú
Európában állomásozó
amerikai fegycres erők
klsámat csökkentsék fe-lére
— Ket olt elnök:
Johnson és Truman után
maga — a valószínű de-mokrata
elnökjelölt —
Aluskie szenátor is a javas-lat
ellen szólalt fel Nem is
beszelve Rogcrs külügymi-niszterről
aki kijelentette
hogy: „Az amerikai csapat-csokkent- és
Európában ma
történelmi nagyságrendű
hiba lenne" — És ez így
igaz: most amikor mind
jobban kibontakoznak a
„ping-pong- " politika korvo-nalai
végzetes lépés lelt
volna a Szovjetunió vágyá
„Nem lehet nemzet az
amelynek nincsenek hő-sei!"
— tanítja a toitcnc-le- m
sokccrévcs tapaszta-lata
A nemzetek hőseik vé-réből
születnek és ezeknek
véic tartja össze sziklaszi-láida- n
létüket
Nem a tomeg a szám a
dontó a népeknél hanem
iiaik hősiessége hatáiozza
meg egy nemzet nagyságát
agy hanyatlását
Ma különösen szükség
van hősökre amikor pusz-tít
soiainkban a matcnaliz-mu- s
fertőzése amikor ifjú
ságunk vágyik hősi ideálok
j'eklakepek után
Magyar nemzetünknek
nincs oka a félclcmie: ke-vés
nép van a Földön mely
annyi hőst mulathatna fel
történelmében mint a ma-gar- !
Toiténelmunk a hősi
lettek dicső sotozata At-pá- d
czéitol — 1956 ifjú
hőseiig
A tóiténelem másik nag}
tanúsága vigasza szamunk- -
ía pedig az hogy a hósok
cie nem hullhat hiába
egyszer csak kihajt belőle
r N£P BOLDOGSÁGA
SZEBB JÖVŐJE!
Ezért kell emlékezni hő-sein
ki e az ó áldozatuk a
jmonk legbiztosabb zálo-ga
Emlékezni évezredes
tot lénclmúnk ki tudná
mennyi millió és millió
név leien
akik életüket adtak hazáju-kéit
a magvar nép szabad-sagáért
De különösen azokiól
nak eleget tenni és enyhíte-ni
a NATO csapatok súlyát
Európában hogy aztán a
í jvwfflt -- PK í 1
Szovjet teljes erejével Kí-nára
nehezedhessen Ez a
szépen fejlődő „ping-pong- "
végét jelentette volna
UJABB MOSZKVAI
LÍPCSEK
Meit ezt: az európai
„szabadkezet" akarjak a
szovjet czctok mindenáron
elei ni Ezeit hivatta Gio-mik- o
sovjet külügyminisz-ter
a múlt héten magához
Emlékezzünk hőseinkre
halhatatlanjától
emlékezzünk — mit ilt az
emigrációban — ma Ilosok
Napján — akikről odahaza
ma tilos a megemlékezés: a
II ilághaború és az 1956-o- s
szabadságharc hősi ha-lottjairól
Róluk ma a meg-szállás
alatt levő Magyar-otszágo- n
nem szabad be-szelni
írni helyettük min-denütt
a szovjct-bolsevist- a
leigázokat a magjai haza
meggy alazóit dicsőítik az
újonnan emelt emlékmű-vek
ezrei
De a „nvolcadik torzs"
WATSON KIRKCONNEL:
az USA moszkvai nagykö-vetet
es adta at azt a diplo-máciai
levelet amelyben a
szovjet kormány felszólí-totta
az amerikai kor-man- vt
hogy kölcsönösen
csökkentsek az Európában
állomásoo csapatok lét-számát
czcl a problémával
összefüggésben Koszi-gin
beszéde is amit Tru-cleau
fogadásakor mondott
Moszkvában amikoris han-goztatta
hogy a „NATO es
a Varsói Paktum csapatai-nak
létszám csökkentése
Európában ma a legfonto-sabb
kérdés" Ugyanerről
beszélt Brezsnyev és Pod-gorn- ij
is Feltunó hogy
egyszerre milyen sürgős
lelt ez a keidés az „elvtár-sak"
számara!
TRUDEAU A SZOV-JETUNIÓBA-N
Tiudcau és Koszigin már
aláírtak azt a diplomáciai
jegyzőkönyv ct amelynek
nem felejt és nem felejthet
Nem felejtette cl dicső tet-tüket
az otthoni magyar-sá- g
sem de 26 illetve 15 év
távlatából hangot a kegye-letnek
csak az emigrációs
magvarság adhat
Hirdetjük és valljuk: a
II világháború és 1956 hő-seinek
áldozata nem volt
hiábavaló! ő áldozatuk-hó- i
mentünk újra és újia
haet ciot ma a megma-radáshoz
holnap pedig az
o szent harcuk folytatásá-hoz
Az o kiontott vérük a
GLÓRIA
Dicso-e- g a hos Ianv oknak s fiuknak
Kik puszta kézzel is megfékezek
Páncélosai a mezozoikumnak
Az éj honának vertes hullcjét!
Ontottak gvaiak és idam tantcímck
S a tuheluk mellől is doh a nep
£s minden remseg benasagba dermedt
Hol zugattak a Szabadság nevét
Veszteg a szornveteg telelve lukul
Karmát behúzva s elfödve fogat
Nehogy fölverve tán még szcndcrebol
Lecsapna iá a felbőszült világ
'ugat nem mozdult és a Bionlosaurus
Tiporva bőgve vitette magát
Minduiuve hol az íljonti kórus
Végsőkig zengte szabadságdalát
Lehelé hogv sirán oiok lakat van?
A kollo giotiodescn atremeg
A magyar szellem s eljd halhatatlan
Megváltani meg az embernemet
u it„ ¥
De
van
Az
—
Ancolbol fordította: Koiondi András
l Mm t fi
értelmében állandósítják a
politikai —gazdasági és kul-turális
kapcsolatokat a ket
ország kozott — A kanadai
miniszterelnök feleségével
mar megkezdte országos
körútját a Szovjetunióban
amelynek soian 6 nagy va-rost
látogatnak meg
HEATH PÁRIZSBA
ÉRKEZETT
Az angol miniszterelnök
Pompidouval tárgyalt Ang-lia
Közös Piac-- i belépésé-ről
A táigyalások eredmé-nyeit
még nem tudjuk de
annyi bizonyos hogy soha
— amióta ez a kérdés na
pirendre került — a felté-telek
a megegyezésre nem
voltak ilyen kedvezőek
mint most — Ugyanis az
Euiopai Kozos Piac oi sá-gainak
ku!ugyminis7teiei
es Anglia „Eui ópa-minis- z-teic"
Brüsszelben megol-dották
a belépéssel kapcso
latos valamennyi lényege-sebb
pioblemat Négy fon-tos
kéidésben jutottak
egyezségié1
1 Anglia csatlakozik az
Euratomhoz azaz a
Koos Piac országok atom-energia-sz- ei
v czetehez
2 A-B-iit Nemzetközösség
nádcukrot termelő or
szágainak felajánlották
hogy kössenek szerződést a
Kozos Piac országaival
3 Angliának csak 5 év
alatt 6 szakaszban kell
a kozos piaci szintre emel-nie
a mezőgazdasági termé-kek
fogyasztói árát és kell
elfogadnia a közös agrár-piac
szabályait
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiin
VICTIS
legerősebb jogcímünk az
eleihez szabadsághoz Ma-gyarország
függetlenségé-hez
— amit mi tankok és
agyúk sazczreivel szembe-segezun- k
és egyszer a
győzelem a mienk lesz
Addig is amíg az emléke-zés
nem lormalhat odaha-za
bronzba és márvanvba
emlékműveket amelyek
buszként hirdethetik a vi-lágtörténelem
legtisztább
és legszentebb szabadság
harcának emlékét — addig
hősi tetteik szívünkben él-nek
odahaza csakúgy
mint mindenütt a nagyvi-lágban
ahol magyar és
czabadságszcictó ember él
a foldon
Jeltelen sírjaikon ma
nem nyílnak virágok de
az övék a mai szomoiú ma-gvai-
tavasz minden yiraga
bál hol is iruljon az ma-gy- ár
foldon vagy idegen-ben
„Hősökiől vitézekről em-lékezünk"
es a hősi ma-gy- ár
népbe vetett torhetet-'e- n
hittel imádkozunk ma
Ilosok Napján:
„Hála Neked Uram bog)'
ilyen hós fiakat adtai ne
künk! Adj erdt hogy tud
junk méltóak lenni Hozzá
juk hogy áldozatuk vérük
hullása ne lett volna hiába-való!"
(Felhívjuk ol ásóink fi-gyelmét
hogy a Hősök Na-pi
ünnepségeken cgvenek
íéiZt minél nagyobb szám-mal
bárhol is tartják azo-kat)
4f Vegul a kozos terhekhez
inl' nrftí lin77ninni
last a minimálisra csökken-tettek
sot az átmeneti idő-szakban
Anglia tagdíjfize
tési kedvezményben is ré- -
SZtSUl
így lehetővé vált hogy
Anglia 1973 január 1-t- ől a
Kozos Piac tagja lehessen!
— Most csak Heath es
Pompidou legfőbb szente-sítése
hiányzik meg
H SZÁDAT TOVÁBB
TISZTOGAT
Szádat helvzete Egyip-tomba- n
— ugy latszik —
erős Ezt bizonyítja hogv
eg1 reszt kemenven le mer
sújtani ellenfelén c (300
tisztviselő letartóztatása)
masrest nem fel visszaál-lítani
— a nass7eii dikta-túrában
mcgs7untetett —
demokratikus szabadságjo-gokat
— „Uj államot épí-tünk
— mondotta az elnök
beszédében — ahol min-den
cg) én szabadon es biz-tonságban
élhet" Cs ez
nemcsak szónoki szoviiág
hiszen már hatalomra ju-tásakor
eltörölte a kisajátí-tási
törvényt a földet visz-szaadt- a
tulajdonosainak —
most pedig megszüntette a
íendürségi túlkapásokat a
lcvelcen7urát és a telefon-beszélgetések
lehallgatásai
— A nép lelkesen tüntet
Szádat mellett — örvend
hogy megszűnt a diktatúra
és vele együtt a moszkvai
terroi-módszerc- k
A LABDA PATTOG
TOVÁBB
Ugy latszik a ping-pon- g
politika újabb fej lemen) ei
most már állandó helyet
kérnek a politikai lovatok-ban
— A kis feher labda
tovább ugrált:
— Kuwait az „olajscjk- -
seg" elismerte Kinat előre-láthatóan
a többi Perzsa-obo- h
„olajallamok" is ko
vetik példáját
— Az iráni sah két lány-testvé- ic
látogatóban van
Pekingben akiket fogadott
Csu En-la- j miniszterelnök
is
— Thaiföld kukig) mi-nisztc- ic
egy sajtóértekezle-ten
bejelentette hogy or-szága
egy „harmadik oi-szá- g"
közvetítésével érint-kezésbe
lépett Kínával és a
tárgyalások jol haladnak a
lolcsonös ehsmeiés irányá-ban
Thaifold c lépeset a
SEATO-bcl- i szövetségesei
is támogatják
— Vcgul — meg nem
erősített hírek szerint:
Csu En-la- j értesítette a ha-noi
kormán) t hogy Kína
hajlandó elismerni egy
független szaigoni kor-mán)!
amely szabad vá-lasztások
után alakulna
meg és akkor a vietnami
háborút — Kína a maga
részei ol — befejezettnek
tekintené
A PING-PON- G
POLITIKA EDDIGI
EREDMÉNYEI
Lidcmes elgondolkozni a
pingpong politika eddigi
eredményeiről Nem túl-zunk
ha azt állítjuk hogy
hatására mar egy pár véres
forradalom megszűnt a fe
szültségek enyhültek és a
politikai látkép tisztult En- -
(Folj tatás a neeycdik oldalon)
K w''Vlt V'i
ssaiiiKEin njicaxuJxaumEtrnr n uoa aii aummrnm iciiwi utwBBrara üJuiuitiiriiíAiiüninminii mi nmiiiira imái" in i rdiwniisr írj
IFűss Albert:
MAGYAR SZEMMEL
Az NBC (National Broadcasting Companv ) hullámhosszán a ol is
2 mert „Toda)" televizioprogram kei etében cg) heten kérésziül gyonyoikod
5i ehsettpuonlkitikaaimvaoi naRloonmánSizaánpdoémkopsáasn fehjalőszdnéáséltbaemn aug„ygoknuolitkuioadlihscttumninkt" ipukii
1 fejezest mivel valóban gvon)oru kepéket láttunk es az elhangzott beszel-- g
getesek soian megismerhettünk egv olvan oiszagot méhnek letcesciol
mindeddig fogalmunk sem volt Eg) oisagot ahol mindenki boldogan
1 megelégedetten es aranvlag jómódban el eg) oi szagot ahol eg Amenkat- -
járt fiatal koltono szavai szennt nincsenek pioblemak„ mivel nincsenek i ethnic kisebbségek" melvnek lakossága egvontetu azonos íuelvu cs kul
1 tuiaju s melv oiszag múltja szenesen egybefon a hajdani lomai buoda-- 1
lom dicsoscgLVcl
1 Annak ellenei e hog's léggel het es kilenc koott csupán haziassonvok
5 es unatkozó nvugdijasok éinek iá ana hog'v a televiiot bamuliak megis
1 elmondhat uk hog ez a soioat melv az amerik u loman emigiacio buz- -
golkodasabol a román kommunista kormány kívánságai a es 1 ameuku
Sj ipái segítségével jött lette kituno piopaganda munkát vegett Románia
S S7amaia Tőképpen azcit mivel minden piopaganda-szineete- t óvatosan cl- -
1 keiult cgctlen hang egvetlen szo nem esett melv valamiképpen is loleb- - e leszthette volna a embeiben a gvanut hogv Romániának takaigatnt valói
1 is lennének Eidelvrol csak futtában esett S7o a bukaiesti falumúzeum '
bemutatásával kapcsolatban mint az oiszag egyik ptovinciajaiol ahol
i1 psaenp epsa7imasczltahras7itaaks ééspültek a múltban Toiténclcmiol nem esett S7ó csu- - gondolat-kapcsol- at founajában Constanca kikötőié
3 leiakta a íoman kultuta goiog alapiait es Ovidius s7obia a szanuiott kol-- 5
ton keicsztul megalapozta az ois7ág lómai multát Ugyané cak egv odave--
lett mcgjcg7es mosohgo ass7oiiM S7ajból melv szennt a íoman nyelv
S esik legközelebb minden tekintetben a régi latinhoz
Amikoi a száműzetésben elő cidelyi magvar a televízió előtt ülve ke- -
5 sem S7aji7cl mered rá Bukaicst ismerős utcáiia ahol 1932 ben mint
nyelve cs szaunázása miatt megbélyegzett katonalcgény szenvedte a Tiia
nonban láerosakolt kisebbségi sorsot mindössze sóhaitani tud fajdalmá- -
ban hogv az o fajta]a ennyire lemaradt a románok mögött az amerikai
propaganda szabad versenyterén Keveset segít fájdalmán az a tudat hogv i ket tanult fial nagy amerikai vállalatok mar előkészítették arra hogy a I vállalat megbízásából Romániába menjenek új gyárak beindításai a és
hogy ezek a fiuk maris mindent elkövetnek ami tőlük kitelik hogy ezek
az új gyárak Eidcly magvariakta vidékcin épüljenek és csak magyat mun- -
kasokat dolgoztassanak Az a regi jó idő mái sajnos eltelt amikor egyéni
bajvivásokkal országot lehetett nyerni Ma szervezett tómcgmcgmozclulá- -
sok irányítják a ilag dolgait s bár az amenkai magyarság létszáma több
a mint huss7oiosa a7 itt élo íománoknak cs elnyert po7Íciók szempontjából
toion) magasságban áll fölötte mégsem lehet tömeggé szervezni ct a mu- -
gyarságot s ezáltal ütőképessé tenni j Nvomasztó fellegek súlya alatt nehéz derűlátónak lenni
Ez a sámuzetesben élo erdélyi magyar azonban nem adja még fol a
1 haicot relszóhtja az összes Erdélyi Szövetségeket Társaságokat Baráti
Köröket hogy álljanak össze és legalább a következőt tegyék meg:
- Kétsélgelen hogy ennek a propaagndának a hatására "jlögy idepenfor- -
1
I galmi áramlás indul meg ezen a nyáron Amerikából Romániába Tegyük I hát össze eionket eszünket és pén7Ünkct mi erdélyi magvatok és lepjük n
1 cl a7 oss7cs uta7ási irodákat egy S7épen színesen és ízlésesen kiállított J
utazási könyvecskével mely felhívja a Romániába utazó turisták figyel- - g
mét Erdély magyarlakta vidékeinek szépségeié érdekességeié toiténelmi &
és kultuialis múllára és nem propaganda mcllékízzel hanem néhány szé- -
pen megfogalma7ott S7ivhez-szól- ó sorban megkéri az utazót hogy látó- - 5
gassa meg a kisebbségi sorban élő őslakó székelyeket és magyaiokat is
és győződlek meg S7cmelcsen arról hogy miképpen élnek ma azok saját k
1 Iwájukban akik valamikor a nyugati kultúra elóhaicosai voltak a Duna-- p
v olgyében
S E7 csak cg)ike a sokféle lehetőségnek A Haraszti-köny- v már készü-- 3
g lóben van melv történelmi dokumentáció alapján bebizonyítja úgy toi té- - p
nelmi mint kultuialis jussunkat Eidelyhez Ugyanc7t támasztja alá egy P
másik oldahol Torok Sándor „Település Toitenet"-- c melynek kiadása a LJ
sok színes téikép miatt túlságosan költséges ahhoz hogy valaki egymaga- - d i ban kiadhassa p
Az Istenéit embeick mutassuk meg hogy elünk még mert Iia nem p j úgy eltemetnek élve is hogy unokáink már soha sem ásnak ki többé J
! ii minin y i m n m m n ibijiíii ím uaw in 1 1 ram irmit i nini urai iimi ib i m iir w iiuiibi niimirii iMimmniun icm inim n n u 1 1 1 m ii mi mnnu w&
Nyiszlor Zoltán:
Töryény a sztrájk ellen
Ennél groteszkebb és hu-moiosa- bb
jelenséget még
nem élvezhetett az cmbcn-se- g
mint a7t hogy ugyan-azok
a szociáldemokraták
akik kitalálták és törvény-be
iktatták a sztrájk jogát
most ugyancsak a törvény-hozás
útján akaijak korlá-tozni
S ez loiténik most
Angliában és Svédország-ban
A7 okok isméi elesek
Ancliaban 7 hétig tartott a
postások sztiajkja s azalatt
a kozugy és jogos egyéni
cidckek mérhetetlen kaiá-r- a
megbénult a postára
alapított élet Clelmes ál-lalko7-
Ók
S7eneztck ugyan
magánpostát a külföldi foi-galo- m
számára a francia
partokkal de az lcrmés7C-tese-n
olyan drága volt
hogy csak a nagy üzletem-berek
s a fuhg szerelme-sek
engedhették meg ma-guknak
ezt a luxust
Svédországban a közhi-vatalnokok
es egyeb uszály-ból
dozok mellett még a ka-tonatisztek
is i észtvettek a
sztrájkban annyira hogy
a szociáldemokrata kor-mány
ezrével íuggcsztetlc
lel azokat a s7trájkolókat
akiket a kc7e elérhetett
Angliában ugyan jelenleg aj
konzervatívok vannak ha-- (
talmon de előzőleg már a
munkáskormány is készült
a sztiájk megrcnds7abályo-7ásár- a
A sztrájkjog nagy vív-mány
volt annak idején
mert a régi liberális világ
rchezen látta be annak jo-gosságát
Pedig a sztrájk
alapjában véve semmi más
ncrn volt mint a --védekezés
eszköze a munkások kezé-ben
a vállalkozók önkénye
eiicn Akik kigondoltak és
kitervezték semmi mást
nem akartak mint kikény-szeríteni
a jobb munkabé-íekc- t
és a munka egyéb
feltételeit S ez lassankint
sikerült is Minden kétsé-get
kizárólag megállapít-hatjuk
hogy sztrájk nélkül
sohasem emelkedtek volna
emberhez méltó színvonal-ra
a munkabérek és a mun-kaidő
családi bér baleset-biztosítás
stb sohasem
nyert volna törvényes elis-mertetést
Evéskozben jon meg az
étvágy — mondja a magvar
közmondás és ez a sztrájk-joggal
is beteljesedett Ha
a sztrájkkal gazdasági vív-mányokat
lehetett kikény-szeríteni
miért ne lehelne
azt politikai síkon is érvé-nyesíteni?
Nehéz elhinni
hogy maga a munkásság
jött yolna iá enc a gondo-latra
de szakszervezeteit
hamarosan megszállta olt
egy intellektuális sisere-had
mely jól jövedelmező
és kitűnő ugiodeszkál lá-tott
a sztrájk kiteijcsztésé-he- n
minden vonali a Jol
sejtették hogy az egyéni
hasznuk cs emelkedésük
mellett ez a munkásság ön-érzetét
is fogja emelni
Elkezdődött tehát a po-litikai
színezetű sztrájkok
sorozata cs a sztiájk esz-közeinek
taika összeválo-gatása
Jöttek az ijcszló
felvonulások lázító gyűlé-sek
a sztrájktörők megfe-nvités- e
az összetűzés a
rendőrséggel rombolás
gyújtogatás és számos vál-tozatos
más cszkó
A polgári kormányok jel-legzetessége
hogy a mun-kásság
minden megmozdu-lásával
szemben csak kar-hatalmi
beavatkozásra
vagy meghátrálásra behó-dolásr- a
tudnak gondolni S
ez utóbbi történik mostan-á- g
A kormányok gyenge-ségük
tudatában hallgató-lagosan
máris elfogadták a
szakszervezetek diktatúrá-ját
és egyenrangú tárgyaló
felnek tekintik azokat
(Folytatás a 3-i- k oldalon)