Magyar Elet, January 17, 1976

              Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép les:
csuda dolgokat i H JSa i35ff9ffM fiiisw íe9iS& föiffl TP~cffr7iWrr fSi iSHB2%
Vő! 29 No 3 XXIX évfolyam 3 szám
Ötvenezer sztrájkoló — magasabb bérekert tüntet:
mm
EShK=3a ywöB&spSSböS
A sarló-kalapá- cs veszélye Itáliában
Csu En-la- j kínai miniszterelnök 78 éves korában meghalt (— Az elmúlt he-tet
újra az erőszak jellemezte: Angolában Libanonban az észak-írorszá- gi Uls-terbe- n
törési vagy szektárius torzsalkodások testvérháborúk során többezer
személy vesztette el életét: Armaghban az IRA 18 katolikus kivégzése miatt
megtorlásul 10 protestáns textilmunkást lelőtt — Jeruzsálemben a Palestine
Liberation Organization gerillái terrorbombát robbantottak — Ecuador dél-amerik- ai államban katonai zendülés következtében „cseppfolyós" a belpolitikai
helyzet — Egy zsúfolt chicagói munkásvonat belerohant az Addison 'állomáson
egy másik utas-szerelvény- be az összeütközésnek több halottja és kb 400
sebesültje van — 300 angol iskoláslány Newcastleban fellázadt mert a női
egyenjogúság elve alkalmazásával az iskolaigazgató — tenyeres ütésekkel akar-ta'
megleckéztetni a rebellis lányokat — Metro-Toront- o pedagógusai nem fo-gadták
el a felajánlott 23 százalékos fizetésemelést s valószínű ihogy kormány-rendelkezésr- e
lesz szükség a tanársztrájk beszüntetésére — Nebraskában egy
hotel kazánrobbanása következtében számos halott esett áldozatul a sebe
sültek száma több mint száz — Bejrutban az USA nagykövetség szomszédsá-gában
lezajlott utcai harcok után többszáz halálos áldozatot számoltak össze
— Indiában a hét alapvető emberi jog gyakorlását felfüggesztették — Ma-gyar
építész nyerte a „Wintario" egyik 100000 dolláros főnyereményét neve
Kajdócsy Vilmos
SZTRÁJKOK
TÜNTETÉSEK
Jüan Carlos spanyol ki-rály
a négynapos madridi
földalatti sztrájk alatt ki-rendelte
a katonaságot
melynek egységei példás
módon ellátták a főbb Met-ró
közlekedési vonalak-technika- i
kezelését és utas-forgalom
lebonyolítását
mire az alkalmazottak vé-get
vetettek a munkabel-szüntetcsnckSajnos
i'"-
a földalatti munkások
sztrájkja után újabb
nyugtalanító hírek ér-keztek:
A fővárosban többezer
építőmunkás majd bank-tisztviselő
lépett sztrájk-ba
Mezőgazdasági munká-sok
Cadiz városában el-foglallak
egy templomot s
ott rendeztek „ülősztráj-kot"
Cordobában Vitoriában
Vallodolid-ba- n és Albacete-be- n
sorozatos munkabe-szüntetések
után magasabb
béreket követelnek a mun-kások
A madridi földalatti
vasút alkalmazottai el
len az új spanyol re-zsim
nem emelt sem-miféle
vádat
sőt a 2000 sztrájkoló évi
455 dollárnak megfelelő pc-set- a
béremelést kapott —
és ez az engedmény talán
olaj volt a tűzre:
Ha minden iparágat ösz-szevonu-nk
a legutóbbi na-pok
alatt mintegy 50000
személy tüntetett vagy lé
pett sztrájkba Spanyolor-szágban
A sztrájkok szer-vezői
a legtöbb esetben a
szélsőbaloldali'' "munkásbi-zottságó- k'
'amelyek nerri-csa- k
anyagi de politikai
célkitűzéseket is zászlójuk
ra tűztek: követelik a mint-egy
1200 politikai fogoly
szabadon bocsátását to-vábbá
a baszk és katalán
tartományok önkormány-zatát
Félős hogy a -- munka 3bi-zotságo-k
vezetősége be-váltja
legújabb fenyegeté
sét és országos sztrájkol
hirdet
A SARLÖ-KALAPAC- S
VESZÉLYE
ITÁLIÁBAN
A hét közepén a tekinté-lyes
létszámú és befolyású
olasz szocialista párt meg
vonta parlamenti támogatá-sát
a
AIdo Moro koalíciós kor-mánytól
ami
sodorta az országot
Francesco de Martino a
szocialista párt főtitkára
az „AVANTI" című pártlap-ban
így adott (kifejezést
— „Elértük a válságpon-tot
amikor a
— imitsem tö-rődve
a többségi pártokkal
— titokban engedményeket
tesznek "a kommunisták-nak
"
Jelenleg az olasz szocia-listák
attól tartanak hogy
a sokat emlegetett „törté-nelmi
lét-ejön
a
és a kommunisták
között: valóban félős
'íogy az új 'kormányalakí-á-s
megbízottja első ízben
:énytclcn lesz engedni an-nak
az állandó nyomásnak
melyet mindcn hárma-"- k
szavazat" képvisel Itá-liában
csaknem minden 3-- ik sza-vazó
a kompártra adta le
szavazatát a legutóbbi tar-tományi
választásokon 32
százalékot képviselve —
Szerk)
i "i — i "i ' ' —i r r L " ' ' i— i— i— i i" i i i i i ~i~~i~i~~i _! ti -- -
FLÓRIAN TIBOR:
Politikán és valláson felül a magyar anyanyelvűek 'közösségére
sokan hivatkoznak A világ országútján idegen városok kövei-közöt- t
repülőgépen vonaton vagy autóbuszon múzeumban műhelyben áru-házban
színházban vagy étteremben ha váratlanul magyar szót'hal-lun- k
megrezdülünk és feloldódik magányunk mert az anyanyelv va-rázsa
otthont teremt körülöttünk Ezt az érzést ezt a semmivel össze
nem hasonlítható csodálatos varázslatot — kisebb vagy nagyobb
mértékben — mindnyájan éreztük
De gondolkoztunk-- c vajon azon hogy ezen az anyanyelvi közös-ségen
belül a több mint 13 millió magyarul beszélő között milyen
kevesen vannak azok akik lelkükben felelősséget éreznek nemzetü-kért
és cselekedeteikben közösséget vállalnak sor-sával
Egyre fogy a száma azoknak akik magukban hordozzák törté-nelmünk
elmúlt századait akik anélkül hogy résztvettek volna ben-ne'
fiatalon is át tudják élni népünk tragédiáit küzdelmét a sorssal
idegen hódítókkal eszmékkel világnézetekkel
Minél többet gondolkozunk ezen a hamarább
ébredünk arra a felismerésre hogy a számunkra annyira felbecsülhe-tetlen
értékű anyanyelv csak egyik meghatározója a nemzetközi kö-zösséghez
való tartozásnak Az anyanyelv minden szépsége ellenére is
csupán a felület Nem több mint az elmúlt századokon át tökélete-sedett
és tökéletesített eszköz egy rendkívül érzékeny műszer mely-lye- l
— annak aki tudja — népünk létének származásának gyökeréig
lehet hatolni
Elég sokan vannak akik nemcsak szóban hanem lírásban is tö-kéletesen
kezelik anyanyelvünket de még véletlenül sem hatoltak a
szavak bőre alá Meg véletlenül seTi jutottak nemzeti létünk prob-lémáinak
közelébe Még véletlenül "és egy percre sem vállaltak közös-séget
a magyarság sorsával
Van tehát valami ami az anyanyelvnél is mélyebb ami a tökéle-tese- n
alkalmazott magyar nyelvnél is biztosabb ismertetőjele a nem-zeti
közösségünkhöz való tartozásnak Találkoztam már sorsom út-jain-- va
magyar nyelvet elfelejtett idegen nyelven beszélő magyarral
is% akinek magatartásán az idegen nyelv kérge alatt is megéreztem
hogy ma is a nemzetünkkel közös gyökérből "szívja éltető nedveit és
"sorsunkkal más nyelvi közegben idegen ég alatt is közösséget vállal
És láttam olyanokait is akik idegennek születtek más 'néphez tartoz-tak
és egy' napon egy könyv egy" vers egy magyar táj vagy egy fel-mérhetetlenül
nagy 'és a megszokottól teljesen elütő
HUNGÁRIÁN LIFE
l_zJ IflIM1 1Ul 1976 január 17 szombat
i lesz Angola sorsa?
kereszténydemokrata
kormányvál-ságba
elé-gedetlenségének:
keresztény-demokraták
kompromisszum"
kcreszlénydcmok-atá- k
(Olaszországban
magatartásukban
problémány'annál
a"hétköznapitól
A szocialista párt tá-mogatásának
megvoná-sa
miatt Itália háború-utáni
37-i- k kormánya
megbukottnak tekint-hető
Mivel jelenleg csaknem
minden nagyobb olasz vá-ros
tanácsát kommunista
beállítottságú testületek
vezetik a Nyugatot rend-kívül
mértékben aggasztja
az a lehetőség hogy a ki-írandó
országos választá-sok
esetén újabb sarló-kalapács- os
clörct'örés tanúi
lehelünk (Az 1975 júniusi
tartományi választásokon a
kommunisták 2 és félmil-lió
új szavazatot nyertek
és 2 százalékra közelítet-ték
meg a koalició kereté-ben
a kormányzó keresz-ténydemokratákat
Szerk)
Dominó-hatá- s Európá-ban?
Még rágondolni
is rossz
AZ ANGOLAI
NAGY KÉRDŐJEL
E sorok írása idején Af- -
rika 46 országa csúcskon-ferencián
ülésezik Addis
Ababában az abesszin fő
városban Idi Amin vezeté-se
alatt az Afrikai Unió
Szervezete egyszerűen kép-telen
volt dűlőre jutni az
egységes állásfoglalás ügyé-ben
Uganda hírhedt elnöke
Idi Amin zárószavában azt
hangsúlyozta hogy első-sorban
a vérontást
minden eszközzel megaka-dályozni
Angolában:
— „Nem azért gyűltünk
itt össze hogy Oroszor-szág
Kuba vagy bárki
más részvételét megvitas-suk
az angolai háborúban
Bármilyen katonája —
legyen az délafrikai euró-pai
orosz vagy kubai —
1 "
rtf
kell
erő
jelenleg angolai polgárokal
mészárol le
Mindenkit cl kell ítél-nünk
aki ebben a vér-ontásban
reszt vesz
még akkor is ha feke-te
— és afrikai"
A diplomaták érzése az
hogy az Afrikai Unió Szer-vezete
végülis a szovjet-tá-mogatt- a
Népi Mozgalom
mögé áll hisz eddig- - 21 af-rikai
tagállam ismerte cl a
marxista vonalvecztésü an-golai
kormányt
Amin — aki egyben az
AUSZ elnöke is — rendkí-vül
harciasnak bizonyult
mert nagy meglepetésre ki-jelentette:
amennyiben a
Moszkva-inspirált- a Népi
Mozgalom összejátszik az
oroszokkal és valóban a
Szovjetunió rendelkezésé-re
bocsátana tengerészeti
vagy szárazföldi katonai
támaszpontokat Angolá-ban
azesetben
„Uganda és más afri-kai
államok katonai
erővel fogják eltávolí-tani
az idegenek álfái
létesített katonai t£- - '
-- maszpontokat" v -
A jelek szerint az Egye-sült
Államok újra lekésett
arról hogy idejében a
kommunista-ellene- s FINLA
és UNITA gerillák mögé
álljon
Délafrika miniszterelnö-ke
Vorsted komoran csak
annyit jegyzett meg:
„A Nyugat távolról sincs
tisztában azzal a veszedel-mes
láncreakcióval amit
egy szovjet-támogatt- a kor-mány
jelenléte kiválthat
országunk tőszomszédságá
ban "
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
magyar cselekedet hatására elindultak felénk és megérkeztek nem- zeti közösségünk belső körébe
Mi ez a valami ami az anyanyelvnél is több? — A lélek A lélek
mely az anyanyelv bőre alá hatol és a tenger felé hömpölygő folyó- ban megérzi a patakot megérzi a forrást ahonnan a nemzeti múlt
sziklái alól a felszínre tört '
Nemzeti létünk három síkon halad leküzdve sorsának és cgj'-mást- ól teljesen elütő környezetének szögesdrótjait és sziklagátjait
Teljesen mások létének feltételei idegen nép alatt de ezeréves ma-gyar
földön Más a léte a csonkára ítélt 'keserű Hazában idegen ha- talom és idegen szellem béklyójában Mások életének lehetőségei
szétszórtan az öt világrészben ahol — idegen népek között — csak írásban és szóban élheti ki szabadságát de sorsa itt is azonos a két másik síkon vergődve haladó nemzettel Ugyanis mind a három síkon
idegen korbács vagy idegen erők irányítják nemzeti létének mozdu- latait
Idekint is csak nyelvünk és kultúránk éli süllyedő vagy emelke-dő
életét de nemzeti létünk önmagunkat irányító népi fejlődésünk
lehetőségei megszűntek amikor Hazánk határait átléptük
Természetes ezek után hogy óvatosabban kell élnünk és a sza- bad önmagunk sorsát irányító nemzeteknél lényegesen nagyobb erő-kifejtéssel
Egy számban — európai viszonylatban elég nagy nép fiai
vagyunk Ha azonban nemzeti jellemünknek és jellegünknek megfele-lő
módon akarunk fejlődni akkor a hallott és írott anyanyelvünket
érzékenyebb füllel és nyitottabb szemmel kell megfigyelnünk hogy
bezárkózzunk azokkal szemben akik nem éreznek és nem élnek
együtt nemzetünkkel vagy nemzeti létünk gyökereit támadják Ébe-ren
kell figyelnünk hogy megtaláljuk és megértsük a választottakat
Hogy kiválasszuk a Felelőtlenek tömegéből azokat akik áldozatok
árán is felelősséget vállalnak nemzetünk sorsáért Hogy kezet szorít-sunk
a tengereken kontinenseken és minden határon át azokkal
akik bármilyen körülmények között is egyek maradnak a nemzettel
Ezeket mind a három síkon -- kell keresnünk kisebbségben Ma-gyarországon
és a külföldön egyaránt A választottak föld alatt is
kúszó gyökereinek ki kell tapogatniuk meg kell találniok a rokon-gyökereket
Az utolsó órák egyre erősödő figyelmeztetését meg kell
hallanunk Nincs idő késedelemre Elérkezett a mindenhol és min-den
körülmények között nemzetükért felelősek összefogásának az
órája
w
i'WtWSH
' ul'SclrTL rJ]l
if-yüífAj- f íy frtP A
£p£~ yuÉ'=xA
:v fc rí - w -
H
l I
Largctl Iodqwndcat i
Cjnidiin TeeUy B
tatheHupftrirÍjngnn
Ara: 30 cent
11 Vlll--'--lVllll'Ll'lS- SL
r
Mécs László sajátkezű levele amelyben (megcáfolja költött halálhírét
„Akinek halálhírét
költik az sokáré él
' ' ' --V : j7 ír 7 ? ] 'J ff
Reméljük hogy ez a szólás-mondá- s beteljesedik Mécs László esetében is
Akinek a Kanadai Magyarság december 12 számában Virágh Anna „Meghalt
a pannonhalmi remele" c cikkében halálhírét költötte Előzőleg a lap október
25 száma rövid hírben közölte a költő halálát
Mécs László tudomására jutott a hír és az alábbi levelet küldte Tólh-Kuruc- z
Máriának Clevelandba (melynek fotókópiáját fent közöltük):
Kedves Marika!
Most éjfél van órámon és ágyamból Karcsi doktor most ver fel hogy
bizonyítsam be hogy élek még Hát Isten segítségével: megvagyok — Jön
a karácsony újév — minden jól kívánok mindnyájuknak
1975 december 13 Kézcsók ölelés stb
Mécs Laci bácsi
A hamis híradással kapcsolatban egy Mécs-so- r jutott eszünkbe: „Hiszek
a véletlenben mely mögött Isten nevet " („Aranyos kicsikém") Mécs Lász-ló
— az orvos híradása szerint — nevetelt amikor éjfélkor a halálhíre meg-cáfolására
kérte meg — Most már mi is nevetünk — hála Istennek — akiket
a nagy küllő hamis halálhíre nagyon-nagyo- n --szíven ütött
A tanulság: vigyázzunk a halálhírek költésével! — úgyis elég gyakran
ritkulnak soraink Inkább ne pályázzunk a „jól informáltság" kétes pálmájára
„Vigyázó szemünket
Erdélyre vessük!"
Az erdélyi magyarság újra bebizonyította hogy igaza volt Petőfinek
amikor így írt:
Nem fajult el még a székely vér
Minden cseppje drága gyöngyöt ér!"
A Frankfurter Allgcmeinbe-be-n megjelent memorandum amelyet
a romániai magyar és német kisebosegek intéztek a román kormányhoz
követelve nemzetiségi és emberi jogaikat — hősi tett! Csak aki ismeri a
romániai diktatúra elnyomó módszereit érti meg tudja értékelni hogy
micsoda bátorság kellett ahhoz hogy a zsarnokságnak szemébe vágják:
„A magyar és a német nemzctiség'Romániában követeli a közélet minden
-- terén megmutatkozó megkülönböztetések megszűntetését"
Ismérvé a román bosszú sötét mélységeit lelkünket aggodalom tölti
cl: mi lesz ezeknek a magyar és német vezetőknek a sorsa akik a memo-randumot
aláírták? Azt tudjuk hogy Nyugat-Németorsz- ág mindent meg
tenni német vezetők érdekében de vár-hatjuk
fog a — sajnos — ugyanezt nem
el a Kádár-rezsi- m részéről Míg a világsajtó — elsősorban a nyugat-német
— tele van a memorandum pontjainak ismertetésével addig a buda-pesti
újságok mélyen hallgatnak Pedig most volna alkalom az erdélyi ma-gyar
kisebbség jogainak kivívására amikor egyrészt az egész nyugati világ
és főleg a nyugatnémet közvélemény is rádöbbent hogy Romániában mér-hetetlen
nemzetiségi elnyomás uralkodik — másrésztTománia viszonya
a Szovjetunióval is feszült tehát — ha akarná — még a budapesti bábkor-mány
is tiltakozhatna Moszkva nem intené le
Ugy látszik azonban a Kádár-rezsimb- e annyira bcívódott a tudat hogy
a magyar kisebbségek jogainak követelése tabu" a szocialista tábor kere-tén
belül hogy még a mostani kedvező politikai helyzetben sem mer meg-szólalni
Igj' az erdélyi magyar vezetők védelme ránk a magyar emigrá-cióra
hárul Mert tudjuk — s ezt elvárják tőlünk a magyar kisebbségek
vezetői is — hogy tiltakozásunk a magyar kisebbségek jogainak követclée
a szabadvilágban nem hiábavaló Különösen Románia esetében amely a
Nyugat szemében szeretné megjátszani a liberális a nemzetiségeivel is lo-jális
politikát folytató országvszetést Semmitől úgy nem fél a román kor-mány
minthogy a Nyugat belelát kártyáiba felfedik a mosolygó álarc mö-gött
— a sztálinista népet- - és főleg nemzetiségeket elnyomó politikáját
Ennek a kötelességünknek — a román kormány kettős politikájának
leleplezésének — a magyar emigráció eddig is eleget tett Különösen az
utóbbi időkben tiltakozott a magyar emigráció élesen a különböző nem-zetközi
fórumoknál az erdélyi magyar kisebbség jogfosztása ellen: az Egye-süli
Államok' kormányánál az Egyesült Nemzetek Szövetségénél és a Vi--
- (Folytatás a 2-l- k oldalon)