Magyar Elet, October 01, 1983

              "'V %- - -- ' "?ty— ííVi4 tv- - "V"íM' "u1'' v A' whf - ijvn
'f~ ' '
" I
1 I 1 J-- fT It?
1983 október 1" MAGYAR ÉLET 9 oldal
Haraszti Endre:
Sobieski János megmentette Bécset
a török veszedelemtől!
Ez év szeptemberében Bécs városa arra emlékezik
hogy „útját állta" az ozmánság Európa szíve felé tö-rő
előrenyomulásának 300 évvel ezelőtt a császárváros
falai alól véres fejjel visszafelé menekülő törököknek
örökre fel kellett adniok további hódítási terveiket A
keresztény Európa fellélegezhetett Idén Bécs ostromár
nak illetve felmentésének három évszázados fordulóján
az osztrák fővárosban Rómában s a kontinens számos
városában hálaadó istentiszteletek ünnepi emlékbeszé-dek
méltatják Bécs hősiességét'
Vajon az osztrák „hősöket" ünneplők hallottak-- e va-laha
Nándorfehérvárról vagy Mohácsról? Vajon azok
a koszorúkat virágcsokrokat letevők akik idén a bé-csi
Lotharingiai Károly-szoborho- z Stahremberg Riidigcr-szoborho- z
járulnak tiszteletükkel — gondolnak-- e arra —
hogy Bécs megmentése lehetetlen lett volna egy hős len-gyel
király hathatós közreműködése nélkül? Eszükbe
jut-- e hogy ha Sobieski János nem küzd Bécsért --és a ke-resztény
Európáért életre-halálr- a ha sokezernyi lengyel
holtteste riem állja el a lófarkas légiók útját — akkor
ünnepelnénk-- e ma háromszáz évvel később Bécs „hősi
ellenállását"?
A három évszázaddal ezelőtt történt eseményt ne-künk
„magyar szemmel" kell néznünk Ez esetben a mi
„magyar szemünk" mélyebben lát és közelebb tudja hoz-ni
a bécsi eseményeket az „általános" európai megem-lékezésekhez
viszonyítva' Sobieski János mellett a nagy-hangon
dicsért osztrák generálisok csupán statiszták vol-tak
a história színpadán
(a) Jan Sobieski élete 1683-i- g
Jan olyan családba szülelelt ahol hagyomány volt
a hazáért élni-hal- ni Atyja Jakab Sobieski Krakó vár-nagya
volt Jan 1624-be- n látta meg a napvilágot Nagy
gonddal nevelték hogy atyjához méltó legyen Nevelte-tésében
nemcsak Dél-Lengyelorsz- ág legkiválóbb pedagó
gusai vettek részt-európa- i utazásai is azt szolgáltak
hogy minél több gyakorlati tapasztalatra tehessen szert
Tapasztalatszerzésének fontos átmeneti állomása volt az
amikor XIV Lajos a francia „Napkirály" (1638—1715)
testőrségében szolgálhatott ahol egy életre szóló barát-ságot
köthetett Condc herceggel a nagy hadvezérrel is
Lengyel hazája a nagy Piast-dinaszt- ia kihalása óta
(1370) a politikai viharok belharcok földje volt A Ja-gello-h- áz
megközelítőleg sem bizonyult olyan tekinté-lyesnek
--és katonailag erősnek mint a Piastok A sza-bad
királyválasztás bevezetése (1572) szilárd alapot te-remtett
a főnemesek majdnem korlátlan hatalmához A
lengyel trónon általában külföldi származású fejedelmek
ültek s ezek között kevés volt az olyan kimagasló egyé-niség
mint pl Báthory István (1576—86) A XVII szá-zad
derekán Lengyelország gazdaságilag lehanyatlott s
ezzel egyidejűleg súlyos politikai és társadalmi válságba
is került egyidejűleg szembenézve az ukrán és belorusz
forradalmakkal paraszti- - és kozák felkelésekkel Az oro-szok
és a svédek ellen viselt háborúk nem végződtek a
várt eredménnyel Mikor Sobieski János visszatért hazájá-ba
az államapparátus megrendült stádiumban volt A
gőgös belső oligarchia éppenúgy lerombolással fenyeget-te
mint a külső ellenségek A fiatal Jan éppenolyan ki-tűnő
katonának bizonyult mint atyja — sőt hamarosan
nyilvánvalóvá lett hogy annak képességeit alaposan túl-haladja
24 éves korá'ól kezdve részheU a kozákok
oroszok sédck és tönikök elleni harcokban s rohamo-san
emelkedett felfelé a katonai pályán
25 éves volt mikor meglsmeikedett Maria Kazimlcra-va- l
ki részben francia nevelésben részesült s aki fran-cia
királyi véri hordott ereiben Házasságuk után Mária
mindent elkövetett — francia összekötteléseit is felhasz-nálva
— hogy az országszerte hadi diadalai miatt mái-tiszte- it
férjcurál — a lengyel trónra juttassa 1669-be- n
a lengyelek Wisniouiccki Mihályt megválasztották kirá-lyuknak
kinek rövid és dicstelen uralmát a kozákok és
az azokat támogató törökök fenyegették Jan Sobieski
volt megint az ki az országol a nagyobb katasztrófától
megmentette 1K73 november 11-é- n meghalt a király és
Sobieski János volt az egyetlen logikus jelölt a trónra
Megválasztásában a Franciaországból küldött jelentős
összeg is szerepet játszott
Szeretett Marysienkája eltelő erejévé szellemi har-costársává
vált Közismert letl az hogy néha saját zse-béből
fizette katonáit s saját birtokait is áruba bocsáj-tott- a
hogy több és hathatósabb fegyvereket vásárolhas-son
hadserege számára Politikájának ezérelve volt Eu-rópa
felszabadítása a törökök alól s erőfeszítésében
nagymértékben gátolta hogy Franciaország szoros kap-csolatot
tartott a szultánnal hogy ezáltal Ausztriát két
tüz közé szoríthassa Sobieski állandó szimpátiával vi-seltetett
a magyarok iránt Elítélte Ausztriát a Wesselén-yi-
féle összeesküvés kíméletlen és véres felszámolásá-ért
(1670) és jóakarattal figyelte a bujdosók azon ké-szülődéseit
melynek célja a magyar föld felszabadítása
volt Jól látta hogy az osztrák és a török közé szorult
magyarság „két pogány közt egy hazáért" küzd
1675-be- n már arra kényszeritette a törököket hogy
majd egész Podoliáí (Kamencc erődjének kivételével) s
Ukrajnának kétharmadát Lengyelországnak engedjék át
A török elleni kereszteshadjárattal kapcsolatos tervét ál-landóan
hangoztatta Azt mondotta:
„Egyik darab földet a másik után elhódítani a bar-bártól
gyözelemröl-gyözelcmr- c üldözni öt ugyanazokon
:i határokon keresztül amelyek ráokádták Európára: —
egyszóval nem meghódítani és megfékezni a szörnyete-gei
hanem visszadobni a sivatagba kivégezni s romja
lölött újra feltámasztani a Bizánci birodalmat: — ez az
egyetlen lovaghoz méltó vállalkozás egyedül ez nemes
bölcs és Döntő dolog" (1IAL Fisher: Európa története
Budapest Ford Benedek Marcali II Kötet 309 o)
1675-be- n titkos szerződési kötött Franciaországgal
és mindent elkövetett hogy megértesse XIV Lajossal
hogy a török fö-cllens- cg s nem helyes a szultán szövet-'ége- t
Ausztria ellen lelhasználni 1676-ba- n szerződésileg
kötelezte a törököket az ukrán területről való visszavo-nulásra
ugyanakkor üzent Habsburg Lipót császárnak
is (1640—1705 ) felszólítva öl a török elleni közös had-viselésre
A császár vonakodott attól félt hogy ugyan-akkor
öt a franciak hátbatámudják Erre Sobieski arra
300 ÉVE
kérte XIV Lajost hogy adjon Lipótnak garanciát de a
francia „Napkirály" e garancia megadását megtagadta
Tudjuk hogy XIV Lajos egyidejűleg Thökölyt és
kurucait is hitegette: támadják meg az osztrákokat —
ha kell: török segítséggel — ő majd kellő időben meg-adja
a francia támogatást is Jan Sobieski kezdeti kiáb-rándulni
XIV Lajosból és a mindent igérő semmit sem
teljesítő francia diplomatákból A lengyel király kezdett
egyre tisztábban látni: sejtette hogy Thökölyt be fog-ják
csapni a franciák ezért igyekezett Thökölyt rábír-ni
hogy ne a szultánnal hanem vele és lengyeléivel
tartsa inkább a kapcsolatot Mint tudjuk: Thököly in-kább
a szultánban és a francia segítségben bízott Vesz-tére
1682-be- n a lengyel királyt egymás után érték a kí-nosabbnál-kín-osabb
tapasztalatok Lipót császár sem
akart a török ellen felkészülni Ehelyett követséget me-nesztett
Konstantinápolyba és felajánlotta az osztrák-tö- rök
béke meghosszabbítását hogy XIV Lajossal szem-ben
szabad kezet kapjon!
(b) Sobieski János hőstette:
Bécs megmentése
Ekkor a XIV Lajos követeitől felbátorított török
Porta elhatározta Bécs megtámadását
Lipót császár erre nagyhirtelen szövetséget kötött So-bieski
Jánossal (1683 március 31) A lengyel király 40
ezer főnyi sereg küldését igérte ha a törökök Bécset
valóban ostrom alá vennék Ugyanezen a napon indult
el Kara Musztafa nagyvezér Bécs elleni hadjáratára
„Bécs meghódítását Kara Musztafa döntő jelentősé
gűnek tartolta nem annyira katonai mint politikai szem-pontból
A bécsi király székvárosának elfoglalásával a
dunai monarchiának vége szabad lenne az út Németor-szág
fele" (Gonda Imre — Niederhauser Emil: A Habs-burgok
Gondolat btidapest 1977 91 o)
Június 7-- én a török hadsereg Eszékre majd Veszp-rémen
Tatán és Pápán át Győr alá érkeztek (Pápát a
császáriak július 1-- én adták fel) Lipót császár és ud-vara
július 7-- én Bécsből Linzbe menekült A török se-regek
július 14-é- n körülzárták Bécset melyet Starhcm-ber- g
Rüdiger védett
A Habsburg diplomáciai és az azt támogató XI Ince
pápa (1676—1689) is tudta hogy a lengyelek időben va-ló
megérkezésén dől el minden
A szultán hadereje — józan becslés szerint — 300
ezer löt lehetett ki
Bécs alá közben megérkeztek a szász és bajor csa-patok
valamint a császár sógora Lotharingiai Károly
(Lipót nővérét Eleonóra Máriát vette el) ő lett az
osztrák sereg fővezére III Frigyes Vilmos brandenbur-gi
választó nem jött el — nem érdekelte Bécs ostroma
vagy felmentése Bécs védői pesszimistán ítélték meg a
helyzetei A szultán által küldött haderő számarányban
is hadi elszántságban is felette állt az osztrákoknak
A lengyel segítségen múlott minden! — ezt mindenki tud-ta
Sobieski neve korábbi hősi élete nem volt ismeret-len
Bécs köreiben Most azonban már 54 éves volt fá-radt
öregembernek számított: — Kara Musztafa nem sok-ra
becsülte öt és lengyeléit
Elképzelhető hogy az osztrákok mennyire Sobieski-től
várták „megváltásukat" ha — feladva a Habsburg
büszkeséget — kijelentették hogy a hadsereg parancs-noki
tisztet egy felkent királynak kell betöltenie így
azután Lotharingiai Károly zúgolódás nélkül rendelte
alá magát a lengyel főparancsnoknak!
A Porta utasította Thökölyt a csatlakozásra éppen-úg- y
mint ahogy ezt a felszólítást megkapta Apafi Mi-hály
is a legyengült és kiszolgáltatolt Erdély fejedel-me
(1661—1698) a moldvai és havasalföldi vajdák de
még a tatárok kánja is A szultán hűbéreseinek most
vetélkedniük kelleti hogy haddal pénzzel tanáccsal se-gítik
a nagyvezért Apafi és az oláh vajdák lassan óva-tosan
mozdultak de Thököly nem követhette példáju-kat
mert a Porta szeme különösen rajta volt tőle töb-bet
vártak mint a többi hűbérestől hiszen az általa
uralt terület Ausztria és Lengyelország közvetlen szom-szédságában
volt A kuruckirály mindig jobb hadvezér
volt mint amilyen diplomata de most valami előérzet
azt sugallta neki hogy ne vesse be egész erejét Bécs
ostromára és főleg: tartózkodjon attól hogy Sobieskivel
összekülönbözzön v
Lotharingiai Károly értesült arról hogy Tkökölynek
kb 30 ezer embere van és szemmel tartotta a kuruc se-reg
hadmozdulatait Thököly nem indult Bécs ellen Ka-ra
Musztafának csak minimális létszámú legénységet
adott és a gyanakodó nagyvezért azzal biztatta hogy ö
azt érzi feladatónak hogy Északmagyarország határait
biztosítsa a lengyelekkel szemben Ugyanakkor Sobieski
egyáltalában nem óhajtott Tliökölyre támadni
„1683 július 29-é- n a Duna bal pariján működő
Thököly-hada- k Pozsonynál vereséget szenvedtek a csá-szári
seregek fővezérétől Lotharingiai Károlytól 1683
aug 30-á- n Sobieski serege egyesült Lotharingiai Károly
hadával s a két hadvezér Bécs felmentésére indult"
(Benczcdi László és társai: Magyar történelmi kronoló-gia
Tankönyvkiadó Budapest 1981 174 o)
Szeptember 12-- c volt a nagy nap! Ekkor került sor-ra
a török és a keresztény seregek közötti döntő csatá-ra
Bécs falai alatt Kara Musztafa hatalmas ármádiája
súlyos crcscgct szenvedett! A keresztény csapatok győ-zelmében
döntő szerepe volt a lengyel királynak és hő-siesen
küzdő seregének Sobieski részvétele nélkül az
osztrákok minden bizonnyal vereséget szenvedlek volna
Becs városa elesett volna és alig akadt volna mar szá-mottevő
erő mely megállíthatta volna a törökök vonu-lását
A német fejedelmek és Itália országocskái tehetetl-enül
nézhették volna a fanatikus lófarkasok „szent há-borújának"
további térhódítását
Sobieski hőstettére jellemző hogy mindössze 70 ezer
legyvcrcsscl rendelkezett a nagyvezér többszázezres ha-dával
szemben (A lengyel király seregéből közel 30 ezer
voll lengyel a többi litván livóniai és ukrán) Érdekes
hogy még a legveszedelmesebb órákban megvolt a
kapcsolat Sobieski és Thököly között A lengyelek hős
királya tudta hogy Thököly neki nem ellensége — ö
is meg akarta kímélni a kuruckirályt a megaláztatástól
Ezért az tanácsolta Thökölynek hogy maradjon' távol
Bécstől Thököly a tanácsot megfogadta
Sobieski bécsi győzelme fordulatot jelenlett az euró-pai
történelemben „Austria Félix" (szerencsés Auszt-ria)
megint megmenekült — mások bátorsága véráldo-zata
árán
(c) Események Bécs felmentése után
„A győzelem másnapján Sobieski levélben értesítet-te
Thökölyt az eredményről Thököly szerette volna fel-használni
a lengyel királyt hogy közvetítsen közte és
a bécsi udvar közölt (Kovács Endre: Lengyelek és ma-gyarok
a történelem sodrában 183 o)
Bécsben a győzelmet követő órákban egyébként igen
keserű csalódásokban volt része Sobieskinek Az osztrá-ko-k
lekezelték és alig pár órára bocsájtották be a vá-rosba
Megkezdődölt Stahremberg magasztalása Lotha-ringiai
Károly istenítése! Az előzőleg Bécsből elmenekült
Lipót császár visszatért és még csak lováról sem szállt
le mikor a lengyel királlyal futólag találkozott
Méltósággal viselte a mellőzést Közölte az osztrák
hadvezetőséggel hogy seregével Buda felé akarna men-ni
és 'ott győzni le végleg Kara Musztafát Az osztrá-kok
azonban most már kizárólag saját maguk számára
akarták kikaparni a gesztenyét és Habsburg gyarmatként
akarták „felszabadítani" Magyarországot Sobieski más
feladatot kapott Esztergomot tűzték ki Sobieski elé har-ci
feladatul A lengyel király az ellenség nyomába eredt
— de Lotharingiai Károly most már nem tágított mellő-le!
A bécsi udvar most már azt szerelte volna ha a
lengyelek minél előbb eltűnnek a hadszintérről Október
9-é- n még lengyelek váltották meg vérükkel Párkány és
Esztergom felszabadulását de utána már éreztették a
megalázott Sobieskivel: — nincs többé szükség rá S
október 27-é- n már császári zászló lengett Esztergom or-mán
A bécsi kormányzatnak két oka is volt Sobieski hát-iérbe
szorítására: (1) biztosítani akarták az európai
dicsfényt" az osztrák generálisoknak és (2) már régen
gyanakodva figyelték Sobieski és Thököly kapcsolatát és
el akarták kerülni azt hogy a török Magyarországról
való kiűzése Sobieski és a kurucok együttes erőfeszíté-sének
eredménye lehessen Távozása előtt az elkesere-dett
Sobieski kísérletet telt arra hogy közvetítse Thö-köly
közeledését a császár felé de Lipót már sem So-bieskivel
sem Thököllycl nem óhajtott tárgyalni
A Habsburg-udvar- t bosszantotta hogy Sobieski a
kálvinista kurucokal közelebb érzi magához mint az
osztrák katolikusokat Ettől kezdve a lengyel királyt már
valóságos ellenségként kezelték
1683 március 5-é- n XI Ince pápa I Lipót Sobi-eski
János és Velence a török ellen megkötötték az un
„Szent Ligát" de a lengyel királyt hazaküldték és jú-nius
18-á- n már Lotharingiai Károly volt a „fővezér" V-isegrád
elfoglalásakor A „Szent Ligához" később Orosz-ország
is csatlakozott Bécs most már egyedül vette ke
T
HA
i
Több szempontból is tanácsos megállni az
álló iskola-autóbus- z közelében Ha ezt elmulasztja
6 pontot és §100000 pénzbírságot esetleg börtön-büntetést
vonhat maga után
De a legfőbb indok: ha az ön hibájából a
gyermek éleiét veszti azt többé sohasem tudja
elfelejteni
Tehát emlékezzen!
A vezetőnek mindkét irányban
meg kell állni az iskolabusz
közelében ha annak vörös
lámpái vibrálnak Az iskola-busz
után közlekedő vezető-nek
20 milcr távolságot —
zébe a gyeplőt Sobieskinek el kellett tűnnie a színpad-ról!
„A császár félt hogy Lengyelország elötörése Er-délynek
a magyar függetlenségi mozgalmak ezen hagyo-mányos
erődjének szomszédságában egyesítené a Habsbur-g-
ellenes elemeket " (Oscar Halecki: Bordcrlands
of Western Civilizalions Ronald Press Co New York —
1952 222 o — saját fordításom' HE)
Sobieskit pótlandó most már Savojay Jenő herceg
nyergelhette a lovát Lotharingiai Károly oldalán Thö-köly
kegyvesztett lett Konstantinápolyban: 1685 október
4-- én már elfogta a váradi basa
zárszóként röviden beszámol-ni
Még kötelességem — —
a hős lengyel király további sorsáról A csalódott és
vérig sértett Sobieski János tovább 13 évig uralkodott
Lengyelországban Utolsó éveit elkeserítette hogy tanú-ja
lehetett Magyarország osztrák gyarmatosításának: ott-hon
pedig a főnemesség hatalmaskodása akadályozta in-tézkedéseit
1696-ba- n 72 éves korában halt meg Krak-kó
várában temették el Halálával Lengyelország egy
hősi korszaka véget ért
Sobieski 1683-ba- n védte meg Bécset a pusztulástól
Nyolcvankilenc év múlva 1772-be- n már a bécsi kor-mányzat
mohón vett részt a szerencsétlen Lengyelország
felosztásában Három részre osztották a lengyel földel
s az oroszok melleit a poroszok is rávetették magukat
az őket „illető" területre Ez volt a Habsburgok „hálá-ja"
wappél & mm
Barristers and Solicitors
THOMAS W WAPPEL B A LLB
RÓBERT D J WAPPEL LLB
R LAURENT CARRIER BSc HonBA
' DDC LLB
ASIIER I FRANKEL BA MS JD
(New York) ' ELEMÉR IZSÁK QC
(1938-19-78)
ARTIIUR J HOLMES QC
(1924—1963)
Ingatlan álírások
Házassági ügyek
Válóperek
Hagyatéki eljárások
Pereskedések
Bűnügyek
22G Quecn StW Suiíe 210
Toronto Ont M5V ÍZI
Immigralion
Workmen's Compensalion
Landlord— Tenant
Részvénytársaságok
Autóbalesetek
Mortgages
Beszélünk magyarul
Te!: 598-13- 33
A MAGYAR ÉLET AZÉRT KÜZD
HOGY MAGYARORSZÁGON ISMÉT
MAGYAR ÉLET LEGYEN1
NEM EMLÉKSZIK AKKOR
OKKE MEGEMLEGETI
sPPnfj v 'V :íypy I fftío
kb 4 kocsihosszúság — kötelező betartani
Ebben az évben valami újai log felfedezni
Ontarióban minden iskolabuszt felszerelnek
stoptáblával amelyet egy karon helyeztek cl
ami automatikusan kihajlik amikor a gyerme-kek
az autóbuszról le- - és felszállnak
VAV í m a A ivít
Ezen az őszön fordít-son
nagy figyelmet az
iskolabuszokon vibráló
lámpákra és a stoptábla-jelzésekre
Ne kockáztassa
a gyermekek életét!
EGENGEDHETI-- E HOGY FELEDÉKENY LEGYEN?
Minístryof Transportation
and Communications ©Ontario
James Snow Ministcr
William Davis Premier