Magyar Elet, January 22, 1977

              HUNGÁRIÁN LIFE
I V " hanem Lélek " Jy
_ _ ™~n -- gras L 1_l cVrox 1
LargMt Indcptntkst H
Cudian Weclly
Üie Uungoriaa Lcga£e
Vol 30 No — XXX évfolyam szám 1977 január 22 szombat Ara: 30 cent
A cseh értelmiség színe-jav-a kiáll az emberi jogokért!t
i 4
+ i + -- V íí tx t í :' - „ í u
W EJ
Feszült francia-izrae- li viszony Egyiptom kész újra harcba szállni
kanadai kormány bejelentette: az RCMP nyomozása szerint kiderült hogy
a montreali kubai nagykövetség épületét gerilla-hadvisclé- si kiképzésre is fel-használták
egyben bt kubai diplomatát kémkedés vádja miatt kiutasítottak
a országból Julio Garcia kubai első követségi titkár nem fűzött kommentárt
eseményekhez — Anthony Edén a magyarok számára oly szomorú emlé-kekkel
járt 1956-be- li egyiptomi invázió értelmi szerzője volt angol miniszter-elnök
79 éves korában meghalt — Lady Sarah Churchill jamaicai támadóit
elfogták Széli Mihály jelmeztervezd Lady Churchill vendége — vállövése után
bár sok vért vesztett — de túljutott a válságon — Bár a világsajtóban elter-jedt
a hír miszerint Kelet-Zaire-be- n kb kétezer személy meghalt egy tűzhányó
kitörése következtében a kormány hivatalosan megcáfolta a híresztelést —
Nemcsak Kanadát és Észak-Amerik- át hanem Európát is szigorú téli időjárás
sújtja: az olasz Foppolo-ba- n 9 szamély a jugoszláv Kranj városkában 6 sze-mélyt
temetett el örökre a holavina — A Watergate ügy un "Nixon-hangszalag-jai- t"
mintegy 30 kazettát — egy vállalat 100 dollárért szándékozik forgalomba
hozni — gyilkosság miatt halálra ítélt Gary Gilmore kivégzését végülis nem
napolták el: öt tagú szakasz sortüze végez az elitélttel aki öt tanút "hívott
meg" kivégzésére — Gerald Ford utolsó "State of the Union" beszédében két-éves
elnöki mandátuma után "úgy érezte hogy az országot jobb feltételek
mellett adja át mint ahogyan azt átvette" — Jimmy Carter a Nyugat jelentő-sebb
vezetőinek egy gazdasági csúcstalálkozó összehívását javasolta —
FORRONGÁS
CSEHSZLOVÁKIÁBAN
Meglepd és egyben vak-merdn- ek
számító manifesz-tum
jelent meg a nyugati
lapok hasábjain: a cseh-szlovák
értelmiség színe-jav- a
számszerint 241 személy
a "CHARTER77ILemeVezés
alatt ismert nyilatkozatot
annak aláírása után eljut-tatta
Nyugatra
A manifesztum a cseh-szlovákiai
siralmas
helyzetre mutatott rá
ami emberi jogok
gyakorlatát illeti az or-szágban
különös tekintettel arra
hogy a helsinki paktum alá
írása után — legalább is
papíron — mócí nyílt vol-na
a szabadabb eszme- - és
személy-cserér- e Kelet és
Nyugat között
A csehszlovák kormány a
CHARTER 77 megjelenteté-se
után 24 órával letartóz-tatta
'amanifesztum '"értei-- '
mi szerzőit" többek között:
Jirij Hajek-e- t a Dubcsek
kormány volt külügyminisz-terét
Vaclav Havel színmű-- n
ót Pavcl Kohout-o- t és fe-leségét
Frantisek Kriegel-- t
a Politbüró 1968 eldtti tag-ját
továbbá Ludvik és Va-cul- ik
ismert szellemi ellen-zéki
személyiségeket Ké-sőbb
Jan Patoucka társada
lomfilozófus letartóztatásá-ról
értesült a külföldi
sajtó
A 63 éves Jirij Hajek v
külügyminiszter 1968-ba- n a
csehszlovákiai szovjet kato-nai
intervenció idején — a
magyar pélcIAhoz hasonlóan
— "az't'Egyesült Nemzetek
Szervezete plénuma előtt
tiltakozást jelentett be
országa részéről az
egyesített Varsói Pak-tum
tagállamok invá-ziója
ellen
nyugat egységes tilta-kozása
után a letartóztatot-takat
egyelőre szabadon bo-csátották
de "nem hagy-hatják
el lakhelyüket" —
SZELLEM ÉS ERŰSZAK
ILLYÉS GYULA írt a kisebbségi kérdésről cikket a Magyar Nem-zetben
a lenli cím alatt Ebből idézünk most részleteket:
Miképpen kell viselkednünk nekünk humanistáknak a tömegel-nyomás
olyan barbár erőivel szemben mint a származási és nemzeti
az anyanyelvi és nemzetiségi jogfosztás — hogy személyes magatar-tásunk
közhasznú legyen?
De általában minden olyan elemi ártalmú hatalmaskodás ellen
amely már közveszélyesen eszelős?
A szabadságért harcolni kell De miképpen? Minden harcnak meg-van
a stratégiája Két felfogás ütközik egymással Az egyik azt hir-deti
hogy a szabadságjogokért küzdve sem lehet fejjel a falnak men- -
ni A börtönkapunak sem bármily igazságtalanul csapódtak kiáltóan
ártalmatlanra Számolni kell az esetleges zsarnoknak még az elme-bajával
is Fölényben van Túlerőben
A másik felfogás így kiált: "Nem kell számolni! Dörömbölni kell
azonnal és szüntelenül!"
Ezt az utóbbi felfogást vallottam én is Elvben Mióta történelem
van minden hatalmaskodás azonban azt kiáltja ki a megzörgetett aj-tón
ne zavarják a dolgát mert még szigorúbb azaz kegyetlenebb "pél-dát
statuáló" lesz
Mégis' vallom: ha nem zörgettetik az az ajtóaz a beteges kéjvágy
éppúgy kitöltetik és a ferdüld elméjű még több áldozatot szed —
esetleg haláláig dühöng
Tehát rugdalni kell azt az ajtót!
A dörömbölés kell—nem -- kétséges —felelősen közcsclckvéssc tenni
oly fegyelmezett együttes mozgalommá hogy végül nem csak döng--
jön de törjön be az az ajtó
Puszta véletlen hogy Euzkádi — a Baszkföld — egyre izzóbb kérdé-seiről
a közmagyar értesültségnél valamivel többet tudok Párizsban
annak idején a Bourse du Travail külön szobát adott a nem francia
nyelvű munkásoknak Ahogy a mozitermek közönsége úgy váltódott
két:három(óráhként estelente a raj folyosón hol mi várakoztunk a
baszkokra hol ők miránk Persze hogy összekeveredtünk cigarettát
eszmét és emigráns panaszt cserélve r Emlékszem egyik akkor'friss fájdalmukra Miért kellett nekik'
itt Párizsban is azért harcolniuk hogy otthon a Pireneüsokon túl
anyanyelvű óvodájuk „jogszolgáltatásuk hírfapjuk és egyetemük lé-gien?
JMcrt a küzdelem lanyhulásával a reakció előnyomulása ez:
1 állomás: nincs anyanyelvi oktatás az iskolában állomás: tilos"
az] 'anyanyelv az iskolaudvaron állomás: büntetés róható arra
aki bár szülőfaluja utcáján an3'anyelvét hangosan kiáltva használja
A bordeaux--i egyetemen óra előtt bekellett mutatnom a leckeköny-vet
A tanár a szobájába kért addig rázta a kezemet mígnem át
~i3£ JV
l£„n& 13& ' ' "- 'V- - 3r(CJ - r fe-- -
is
is
A
is
amit konnyu Pi ágában be-tartani
O FRANCIAORSZÁG
200 GÉPET SZÁLLÍT
AZ ARABOKNAK
Michel Poniatowski fran-cia
belügyminiszter két íz-ben
is kénytelen volt tilta-kozni
országát ért táma-dások
ellen: ismeretes hogy
Abu Daoud-o-t a Pales-tin- e
Liberation Organiza-lio- n
tagját aki az emléke-zetes
1972-be- Ii müncheni
olimpiai játékok alkalmá-val
II izraeli atléta és
más személy Iemészá- -
rolását kitervezte — a
francia hatóságok nem
szolgáltatták ki
sem Nyugat-Németorsz- ág
nak (ahol a terrorista cse-lekményeket
elkövették)
sem Izraelnek
Poniatowski nyilatkozata
rövid volt: "Franciaország
nern prédikál senkinek
[hogy miként viselkedjen és
ezt a magatartást elvária
más államoktól is"
A másik tömegül lakozás
amiatt robbant ki a francia
nagykövetség épülete előtt
Tel Avivban mert kiderült
hogy
Franciaország ráadásul
200 MIRAGE har-ci-bombázógé-pet
szállít
' Egyiptomnak több mil-lió
dollár értékben
N
1 ___
I
in 1
4 4
—
A
az
A
O
az A
2
3
& v
az
6
"Giscard elnök náci!" —
"Giscaid terrorista!" —
hangzott a szavalokoius a
követségi épület előtt A til-takozók
között a München-ben
lemészárolt U altéla
közvetlen rokonsága is
részt vett
A "LE FIGARO" című
francia lap — mely rend-szerint
nem áll távol a kor-mányvonaltól
— vezércik-keben
megjegyezte hogy
"marionett-komédia- " volt a
jogi eljárás mely szerint
Abu Daoud-o- t szabadon bo-csátották
A Fehér Ház til-takozásához
hozzájárult
Jimmy Carter nyilatkozata
is miszerint "a kiadatás
megtagadása mindannyiun-kat
érthető aggodalommal
töltött el"
EGYIPTOM
KÉSZ ÚJRA HARCBA
SZÁLLNI
Ismail Fahmy egyiptomi
külügyminiszter egy parla-menti
bizottság előtt kije-lentette
Kairóban hogy ab-ban
az esetben ha a genfi
közel-kele- ti béketárgyalá-sok
eredménytelenül zárul-nak
akkor
Egyiptom komolyan
fontolóra venné egy Iz-rael
elleni újabb hábo
rú lehetőségét
Fahmy hozzáfűzte a je
lentős nyilatkozathoz hogy
országa ragaszkodik a pa
lesztinai kérdés végleges
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
ölelt: — Uram! — mondta kiáltva — tudom hogy a magyar és a
baszk nyelv között semmi rokonság nincs hanem csupán némi
- meghökkentő hasonlóság de atyám egy életet áldozott hogy rokon-ságot
bizonyítson Baszk vagyok! Keresse fel házamat lásson a csa-lád
végre egy éld nyelvészeti adatot Egyetlenegy mondatot tud-tam
baszkul apróra váltottam rögtön: "Gora Euzkádi!" — feleltem
— Éljen a Baszk Haza!
De miért csinálok a távoli baszkoknak propagandát? — Mert pél-dát
vehetünk tőlük!
'A világon egymilliónál alig több baszk él ebből is negyedmillió
már szétszórva a világban Egységes tömbben a Pireneusok két ol-dalán
laknak spanyol területen 600 ezer a francián tán 200 ezer
Epp száz éve hogy addig úgy-ahog- y védett önkormányzatukat a spa-nyolok
szétzúzták De a baszk föld ellenállása — szinte naponta
mondja máig az újsághír is — tovább tart Megállt a hispanizálódás
az egész — a távolabbi baszk területeken is Sőt: egyre többen tanul-ták
meg ismét a már elfeledett anyanyelvet De beszelték hangosan
- az utcán is A szabadság nyelve lett a baszk Nincs egyetem? Sose
hódított úgy a népdal és a néptánc Es hódított a baszksapka hovato-vább
a — körmenetben is
És kiszivárog egy s más a konok spanyol ajtók mögül közborzadás-ra
és romlik a spanyol világhír
Lelhettünk volna persze példát nemcsak ily távoli tájon a döröm-bölcsr- c
És fölvethetnénk lélekbevágóan is egyszer: de hát mire
jó 'vajon mindez? Kinek használ' egy fuldokló hősi nép szalmaszál-'kapkodása- ?
— Józan ész erkölcs és jog kívánja hogy amíg az em-beriség
nemzeti közösségek keretében él e nemzeti közösségek jó
működése épp úgy közérdek legyen akár a családé Életvédő és élet-adó
közösség a nemzeti azaz az anyanyelvi keret Egyben örök em-- 1
béri jog a nemzeti hovatartozás és az anyanyelv
De "vajon vállaljuk-- e mi mindnyájan legalább a gondolat esz-közeivel
ezt a — dörömbölést? Ezekért a jogokért legalább? Mert
czájíötelességünk!
Méltán elmarasztalható az olyan közösség amely bárhol bajba-jutott
tagjai iránt sükeiséget miméi épp akkor amidőn azok sza-vát
legközelebbről épp ő érti S így köteles hallani is meghallani így
hát módot kell lelni meg kell lelni minden módot hogy a szellem
emberei a szellemi szintjén adjanak hangot végeredményben nagjon
is emberi jogok védelmében: az egyenlő ans'agi és művelődési föl-tételekért
Amelyekért az a még csak nem is egymilliós baszk nép oly- - világ-raszóló
szívóssássaí birkózik
!fl
?m x
1 ?m
STIRLING GYÖRGY
- 0 'V' f'aVCsV-"-' "?€ íí V
WMWmflL ' 'Pöraf"""3rim&' ♦InrífffifHaR A
Egri városkép a minarettel
tl" t_tr~ArV-tiij-- ~ x f
te i
Egy hazai újságcikk margójára
avagy : Kinek kancsal
a történelemszemlélete ?
Legszorakoztatóbb olvasnivalóim közé tartozik a hazacsalogatónak be-cézett
MAGYAR HÍREK Sokan mérgelődnek sületlen hazugságai miatt
de engem mulattat az a tipikus kommunista bla-bl- a amivel ez a lap meg
akarja "etetni" a naivnak és tájékozatlannak hitt emigránsokat A hazai
jólétről gazdagságtól és fejlődésről szóló cikkei paradicsomi állapotokat
testének és nincs szám melyben egy-ké- t magasrangú papi személyiség
képe vagy nyilatkozata ne szerepelne Azt a látszatot keltve mintha Ma-gyarországon
az egyház teljes szabadságot élvezne
Persze ez csak ügyes trükk: a honvágy felkellése a hazacsalogatás
érdekében Nem mintha a Kádár-kormán- y annyira szeretné látni az az-előtt
hazaáruló bitangoknak titulált disszidenseket! Nos arról szó sincs
A nyugati nemes valutára van szükségük az elvtáisaknak s ezért hallatják
ezeket a szirénhangokat S küldözgetik lapjukat 80000 példányszámban
(!) szerteszét az egész világon kérés nélkül boldog-boldogtalanna- k Mert
propagandára semmi pénzt nem sajnálnak Különösképp akkor nem ha
még dollárt is hoz a házhoz
Menne is a biznisz elég jól ha nem lennének szabad földön akadé-koskodó
lapok melyek idordl-időr- e rámutatnak a MAGYAR HÍREK ló-ditása- ira és óva intik a jóhiszemű emigránsokat hogy ne üljenek föl a
szép meséknek Ezért az "üzletrontásért" aztán nagyon haragusznak a
MAGYAR HIREK-né- l az emigráns sajtóra Különösen bögyében vagyunk
Szántó Miklósnak a lap főszerkesztőjének aki minden alkalmat megra-gad
hogy kicsinyíteni próbálja a szabadföldi magyar újságok hatását és
hogy így vagy úgy beléjük kössön
Most is ezt tette mégpedig a lap 1977-e- s évkönyvében a Kincses Ka-lendáriumban
melyet most hozott meg a posta Figyelemreméltó a cikk
és érdemes belőle idézni ftíleg annak bemutatására: hogyan lehet sok
szóval keveset majdhogynem semmit se mondani 'Szántó elvtárs ezúttal
a múltba réved és történelemszemléletünket kifogásolja De micsoda mód-szerrel
száll vitába! Jóelőre kijelenti: nem cáfol mert "nem érdemes"!
Az igazság az hogy nem tud Ezért a brezsnyevi recepthez nyúl és meg-állapítja:
az emigráns újságírók és történészek azért látják helytelenül a
múltat mert színvakok látászavarokkal küszködnek és rossz az arány-érzékük
Azaz magyarán: betegek
A szovjet vezetők is ezt a "tudományos" módszert alkalmazzák azokkal
az írókkal és történészekkel szemben akik nem hajlandók az ő nótájukat
fújni És mi bosszantja legjobban Szántó elvtársat a mi múlt-szemléletünkbő- l? Hát természetesen az hogy "a Magyar Népköztársasággal szemben
ellenséges emigrációs lapok" párhuzamot merészelnek onni a Rákóczi-felkelés
a negyvennyolcas szabadságharc és — amint ő írja — a "húsz
év előtti ellenforradalmi megmozdulás" között
Ez szörnyen ingerli a hazai kommunistákat Mert az ötvenhilos esemé-nyekre
nem szeretnek emlékezni S idegesítik őket a történelmi párhuza-mok
Szántó elvtárs fölényeskedni próbál és azt mondja: az összehasonlí-tást
nem lehet-- felületes külsőségekre építeni hanem elsősorban azt kell
vizsgálni: miryen célokért kik ellen milyen eszközökkel folytak ezek a
küzdelmek? Nos végre valamiben egyetérthetünk Szántó elvtárssal: igen
elsősorban a célok döntik el hogy lehet--e párhuzamot vonni az elmúlt
századok szabadság-küzdelm- ei és Ötvenhat közt Meg az hogy kik ellen
és hogyan zajlottak le ezek
Szántó Miklós írása elején gúnyosan'pt-Idálózga- t arról hogy az emiir-ráci-ós újságírók és történészek nem figyeltek az iskolában amikor a tür--
(Folytatás a harmadik oldalon)