Magyar Elet, March 15, 1986

              l& --- f
Síi
10 oldal MAGYAR ÉLET 1986 március 15
Még azok js atök $emmit sety értenpk a "]abcajftgásí náratj Ejíde:
hoz vagy semmií sem törődnek vele tudják vagy hal-lották
hogy hónapokon át folytak a Mexikóban rendezen-dő
Labdarúgó VjlágQqjnpksgg selejtező] és a döntő mér-kőzések
május 31-é- n kezdődnek Már nagyban készülőd-nek
a szakvezetők az edzője a játékosok az újságírók
a televízió-riportere- k a fényképészek — nem Külpnben
az üzletemberek a nagy spkmjllió dolláros hirdetőktől
Kezove egeszén a jegyüzérekig Lelkileg" lelkészül a
sok-so- k milliónyi szurkoló a lehető legszebb szerep-lést
remélve nemzeti válogatottjának
Ugy illik hogy erre a nagy sporteseményre a törté-nész
is „felkészüljön" Vajpn hogyan legyen? Kompli-kált
statisztikai számUások útján próhájja megjósplni az
eredményeket! Nos ami a „papírformát" illeti — az
legtöbbször amíjgyis i}luzórikussá válik mjhelyt a két
egymás ellen küzdő tizenegy kifut a páyára és a néző-tér-
őrjöngése zajábqn qz egyik középcsajqr útjára in
dítja a labdát Ettpl a pillanattól kezdve minden bizonyta-lanná
válik s a mérkőzés kimenetele l]élia apró vélet-leneken
múlik-- iA labda kerek!" — igynjond a szójásmon-dá- s
Ez azt jelenti hogy ez a furcsa jpszjjg a futball-labd- a
oly kiszámíthatatlanul tuo) néha pördprqgnj hogy a
biztos" favoritból könnyen lógó orrft vesztes lehet —
mire véget ér a kétszer 45 perc — vagy a meghosszab-bítás
Erről a rejtélyes labdáról szól a }qnU rövi-dített
tallózás — a lqbda rövid lblénpérö gy „ké-szül"
fel a történész a közelgő nagy sporteseményre
Már a történelem elíjjtj öserr?err)pk
volt mit bajlódni vásott süvölvényeivel A jószenjü
i ii ' " - i ji i i _ f_ '__ - i
Búcsú Flórig Tibortól
Ha lehetném clálnúm az utat
folyót tpngcrt mey Innen kjypzet
és fölemelnem tiltó kezemet
a hűtlenre ki új hazát kutat I"
írtad nemrég Tibor Mennyi emjék bpjdog ma-gyaros
együttlét közös célokért való munkálkodás Ipr-ve- k
küzdelem kézenfogva való egymás segítése — S
most úgy tűnik minden megállt üres a szívem tompa
az agyam mikor meghallottam hogy elmentél
Selmecbányán születtél akkor még szabad királyi vá-rosban
1903 április hó 12-é- n de Erdélyben nevelkedtél
s így szíved lelked mindig a Felvidék és Erdély rabja
maradt Iskoláidat egyetemi tanulmányaidat Kolozsvárott
végezted Jogot tanultál de az egész lényed a magyar
irodalomhoz húzott annak rajija lettél Költeményeidet
mindig irányt mutató írásaidat az erdélyi magyarországi
lapok közölték Kuncz Aladár és Szentimrey Jenő fedez-lek
fel és amikor írni kezdtél a Tamási Áronék után kö-vetkező
u n harmadik erdélyi írónemzedék tagja lettél
Kolozsváron a Reményik Sándor: Pásztortűz c folyó-irata
köré csoportosult irodalmi körhöz tartoztál Több
erdélyi folyóirat és felvidéki lap valamint budapesti lap-nak
voltál munkatársa Verseid 13 antológiában jelentpk
meg köztük az Uj Arcvonalban Kolozsvárott Nagyvára-don
Hódmezővásárhelyen Münchenben Bukarestben es
Sydneyben Ezek: Felhők fölött felhők alatt Ennek
Hcményik Sándor írta az előszavát és Gy Szabó Béla
készítette a fametszetekpt (1935 Kolozsvár Hitel) Váz-latok
Versek (1936 Kolozsvár) — Krisztus árnyékában
Prózai költemény műfordítás románból (1938 Kolozs-vár
Minerva) — A kőtáblák összetörtek (1946 Cham
Saját kiadás) Mélység fölött (1948 Wulfen Nyugat)
Uj versek (1948 München Solideo Glória)
1949-be- n jöttél az Egyesült Államokba 1950-1973- -ban
történt nyugdíjazásodik a Szabad Európa Rádió new yorki
magyar osztályának tagja voltál Sokáig küzdpttél a hon-vágy
és gyökérlelenség ellen A hallgatás hpsszú evei
19li5-be- n eljuttattak a connecticuti erdei házhoz hol megta-láltad
Magadat és Erdélyt Emlékeid a kprnyezet hatá-sában
hangulatában az Erdéllyel és Felvidékkel rokon
tájon visszanyúlnak ifjúságodik Újra az otthon éltető ned
vét szívtad magadba és így nő ki gyökeredből az új fa
melynek minden levele Erdélyről és New Englandról sut-tog
A változási: Keserű gyökéren c köteted tükrözi
Versek (1975 második 1979 New York Pilvax) — Vene-zuelai
Tollrajzok Versek (1984 második 1985 Caracas)
Verseidet román német francia holland és angol kö-tetekben
is olyashatjuk
A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság Erdélyi Iro-dalmi
Társaság a kolozsvári Pázmány Társaság a vplt
Erdélyi Újságíró Szövetség az Országos Magyar Sajtó-kamara
a Külföldi Újságírók Szövetsége az Internatio-nal
Academy of Pocts a Vörösmarty Irodalmi Kör a
Magyar Helikon Társaság az Ady Társaság tagja a Cle-velandi
Árpád Akadémia es a Szabad Magyar Újságírók
Szövetségének elnöke a nemzetközi PEN Club Emig-ráns
Irócsoportjának amerikai titkára 1982 noypmberétöl
alelnöke Négy éven át elnöke volt a Kossuth Könyvkia-dónak
(Szász Béla és Nyirö József alapították) az Erdé-lyi
Szövetség alelnöke a Közös Magyar Külügyi Bizott-ság
tagja
Boldog családi életből ragadott el a kegyetlen sors öt
gyermeked közül csak Claudiát ismertem Virágszirmodat
Csak mi akik idegen elnyomás alatt tanultuk meg hogyan
kell védekeznünk hogy nyelvünk hagyományaink érintet-lenül
maradjanak csak mi tudjuk megérteni azt az érzést
mely Téged vezetett mindvégig Tudtuk hogy gyenge a
szíved mégis nem akarjuk elhinni hogy elmentél hogy
itthagytál minket
Mi nem hagyhatjuk el a helyünket nekünk végig kell
teljesítenünk kötelességünket: szeretni népünket ébresz-teni
bennük az összetartozás tudatát egyesíteni őket ma-gyarságukban
ahogyan Te tetted ahogyan Te akartad S'
folytatjuk ótt ahol Te abbahagytad kiváló ppldád vezel
a jövőben is Nem felejthetünk el hiszen Te írtad:
„Bárhol is éljünk a magyarság testéhez tartozunk és
ennek a testnek szenvedéseit vágyait céljait örömét
és bánatát egyformán kell érezzük!"
Ki tudná elfelejteni a nemrég ebben az újságban meg-jelent
versed szavait:
„Boldog gyötrelmü szomjúság: szeretet
szentelj fel kínoddal engem
hogy más ne csak legyőzhetetlenül
te élj bennem
s mindörökre azt kiáltsam:
szeretni kell szere tni kell!
A szenvedést nem váltja meg
csak a szeretet
IJ-lj- ó
Labdatörténet
avagy így készül a történész a lapflarúgó vprp
(I rész)
„ösgyerpk" bizony észrevptte hogy a hegyomlás kisebb-nagyob- b
kerekformájú sziklákat gördít le a hegyoldalon
és a vjharos szél gömbölyded-alakúr- a formálja ide-od- a
gurigázza az összesűrűsödött kiszáradt kórpgöngyö-lege- t
A lurkók maguk is megpróbálták a gurigázást s bi-zq- ny
prömük telt bennp
Könnyen feltételezhető hpgy a kutató régészek --
mikor az öspmber barlangját vagy primitív cölöpépít-ményeit
vizsgálták — elsősorban npm azzal voltak elfog-lalva
hogy a leletek alapján következtetéseket vonjanak
le arra nézve hogy már a kőkorszakbeli sír-- és egyéb
leletek maradványok mutatták hogy ősünk is ismerte a
primitív labdajátékokat A „labda" legtöbbször nem volt
más mint egy gömbölyűre koptatott ködarab később
esetleg egy kiégetett agyaggömb Számos olyant találtak
a gyermeksírok feltárása során Az ősnépek hittek ab-ban
hogy a túlvilági életben mindenki ott folytatja ahol
q földi életpben abbahagyta Mint ahogy a férfiakkal el-temették
kedvenc fegyveruket a nőkkel ékszerüket —
így a kis halottak mellé odatették játékaikat — köztük
a kedvenc labdát is
Az ókor népei
erről már feljegyzések képes domborművek is tanúskod-nak
— nagy hívei voltak a különféle labdajátékoknak
Most már nem durva kőszikla volt a labda alapanyaga
hanem fából készült golyó Most mqr kezdetleges hajító-fákkal
ütőkkel kombinálták a játékot Egymással ver
sengő „csapatok" alakultak
Az egyjptomi fáraósírokban falabdákat sőt tömött
bqrlabdát is talállak — Az utóbbi már rugalmas volt
fel is pattant a földről Találtak a rotangpálma levelé-ből
vagy más növényi rostokból gyártott labdákat is
Asszír és egyiptomi leliratokon köbevésett figurákon ol-vashatjuk-láth-aljuk
a korabeli labdajátékok nyomát söl
technikáját Állítólag az első kínai császár Huang-T-i
már időszámításunk előtt legalább 2000 évvel elrendel-te
hogy katonái labdajátékokkal növeljék fürgeségüket
állóképességüket Tollal szőrrel kitömött börlabdák-ka- l
játszottak Csapatjátékukat „Tsu-csú"-ne- k nevezték
A csü" szó labdát jelent a tsu" pedig a „rúgni' szó
megfelelője Ezek szerint a labdarúgást a kínajak talaj-tű- k
fel! Még arról is tudunk már hogy kétkapura ját-szottak
Az volt a gól — persze erre más szavuk volt —
ha a nagy erővel meglőtt labda a két rúd kpzé kifeszí-tett
selyem anyagba belefúródott belerúgódott A selymen
3R—40 cpntjrnétpres lyukat hagytak ezen kelleti valahogy
átjuttatni a megrúgott labdái Persze a kínaiak kidolgoz-ták
a szabájyoka} is és meghatározták az akkor érvé-nyes
csapatlétszámot
Labdáztak a görögök is bizonyára rúgták is a tql-l- al
gyapjúval aprp fürqaggal megtömött labdát mely-nek
kqrikqsa" volt a neve Ugyanilyen „kqrikoszt" hasz-nájtq- k
— gyakorlásként — ököjvívóijik is — persze 'nem
labdaként hanem felfüggesztve llejlas fiataljainál — tud- -
#"WVVWVWSWSW'WN'VW'VWSVVV
SVSérnöki kerekasztal
Az ntqlsó évek technológiai forradalma melyet az
elpktrpnjka tprén tapasztalunk minden képzeletünket fe-lülmúlta
A zenegépek a számoló- - és számítógépek a fény-letapogató
lemezjátszó a kép- - és hangszalagok új világa
bámulatba ejtenek
A biotechnológia forradalma melynek hatása határai
alkalmazása a képzeletvilág határán mozog megborzongat
de ugyanakkor felkelti érdeklődésünket és tudásvágyun-kat
A Kanadai Magyar Mérnök Egyesület Torontói Cso-portja
1986 március hó 21-é- n pénteken este 8 órakor a
Toronto-Roy- al Canadian Légion Branch 344 emeleti helyi-ségében
(1395 Laké Shore Blvd) kerekasztal megbeszé-lés
keretében ismerteti a biotechnológiai forradalpm hát
terét lehetőségeit korlátjait
Qr Dió?ady Levente egy nyilv r tanár a Csoport
elnöke fogja bevezetni az előadást és bemutatja az elő-adókat:
Dr Zsuffa Lajost a torontói egyetem erdészeti
karának és Dr Tar Csabát az élelmiszerkémiai tanszék
kutatóit akik vetítpttképes előadásukban bevezetik a hall-gatóságot
a „genetic enginpering" titkaiba a mikroorga-nizmusok
módosításába új baktériumok „teremtésébe"
növények és állatok kifejlesztésébe új vegyi anyagok
élelmiszerek gyógyszerek termelesébe Uj eddig ismeret-len
világot ismerünk meg mely minden képzeletet felül-múl
Hajó
JUHÁSZ GYULA (1909):
Március idusára
Vannak napok melyek nem szállnak el
De az idők végig megmaradnak
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak
Valamikor szép tüzes napok voltak
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak
Ilyen nap volt az melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja
ó akkor egykor ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett
Kokárda lengett zászló lobogott
A költő kérdett és felelt a nemzet
Ifa nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg de munka dala harsog
Szépség igazság lassan megy előre
Egy szebb igazabb boldogabb jövőbe
De azért lelkünk búsan visszanéz
És emlékezve niámoros lesz tőled
tűnt március nagy napja szép tavasz
Mely fölráztad a szunnyadó erőket
Mely új tavaszok napját égre hoztad
ó nagy nap szép nap légy örökre áldott
Hoáz mindig új fényt új dalt új virágot!
juk — nagypn fontos szejepp yolt a különhöi'tö testgya-kqrlásqkpa- k
hjsz pnálijk jelent meg először az „ép
testben pp jelek" gqndojata A labdajátékok nevei is
fennmaradtak: „sphaeristika" „sphaeromachia" „qppo-raxis- "
és „epyskiros" Ezen utóbbi két labdajátékban a
ericket és a tenisz őseire ismerhetünk
A róniaiak már nemcsak a kitömött labdát hanem a
levegővel töltött labdát is ismerték! Az előbbinek „pi-la- "
az utóbbinak „fqllis" volt a neve Labdajátékuk lé
nyegesen harciasabb volt mint a görögöé egyre fon-tosab- bá
vált a testgyakorlás mellett a győzelem A ró-mai
labdacsapatjátéknak haspartus" volt a neve A két
csapatra qszló ellenfelek egy homokkal megtöltqtt vagy
felfújt marhahólyag megszerzéséért küzdöttek melyet
valahogy — ügyességgel vágy erőszakkal — át kellett jut-tatni
az ellenfél leghátsó vonalán Ez néha csak olyan
dulakodás árán sikerült amely bizonyára hasonló volt az
amerikai football"-ho- z A római légiók az egész Földköz-i-
tenger vidékére magukkal vittek a „hasparlum" sze-retetét
Tőlük tanulták aztán el a leigázott népek is —
Az ókori japánoknál már közismert játék volt a „kema-ri- "
ami talán legjobban a mai „lábleniszhez" hasonlít-ható
A középkor
barbár népvándorlásairól azt gondolnánk hogy mindent
elsöpört amit annak idején kultúrának hitlek Nos va-lóban
sokmindent elpusztítottak a kelet felöl érkező tö
megek de — a labdajáték szeretet fennmaradt római-aktól
átvett „rugbyszerű" kétkapus csapatjáték a
„haspartum" megmaradt A rómaiakat utánzó germán tör-zsek
vidáman játszották A játék továbbjelődött több
és több erdekeseb szabályokkal tarkították Itáliában
Franciaországban és Angliában szinte egymással párhu-zamosan
kifejlődött a csapaliabdajáték mely egyes vá-rosokban
falvakban talán jnkább a kézilabdához másutt
a mai labdarúgáshoz hasonlított de legtöbbször kézzel-lábbal
szabad volt a labdát a játékostárshoz továbbjuttat-ni
Idő kellett ahhoz míg egyes területeken a játéksza-bályok
anpyira kifinomodtak hogy a labdát csak kézzel
vagy csak lábbal lehetett „átpasszolni"
Itáliában olyan népszerű lett a labda-csapaljáté- k
hogy a régi krónikák tanúsága szerint VII Kelemen —
1378-- 94 — X Leó (1513-- 21) és VII Urbán (1590) pá-pák
is személyesen resztvettek a küzdelemben és fp-föerössé- gei
lettek a firenzeiek csapatának Angliában
rphapiosan terjedt a labdajátékok minden fajtája és kü-lönösen
farsang táján annyira elfajult ogy egymást ér
Da mmMmmríi
# i1- - ri JV WV! I
ték a halálq$végí balhete)? Kiderült hegy a „hjdeg"
angolszász a legszenvedélyesebb labdajátékos — akár
dobni akár ütni akár rúgni kellett azt a labdát A já-ték
plduryulása azt credmépy&zte hogy jqég a nagy
Shakespeare is fplpmejte ejlene'a gzavát A XIV század-ban
II Edward angol kiráy (1284—1324) szigprú rende-letet
adott ki az elfajult labdajqté)cqk ejlen piely szerin-te
„isten filjen valp dolog" volt Börtönbüntetéssel súj-tott
mindenkit akit a játék íjzésén tpt'ten értek: Ugyan-csak
Angliában 1349-be- n III Edward (1327—1377) még
szigorúbb parancsot adott kj g a kirájy — indokolásá-ban
— arró panaszkodott hogy a labdajáték miatt a
fiatalemberek sajnos elhanyagolták régi fontos gyakor-lataikat
a rjyijazást és a (Ljárdahajítást s helyette „fool-ballal- "
kődobálással kakasviadalokkal „hockey-val- " s
más „megbecstelenítő" játékokkal töltik ideiket
Francia földön már a kpzépkopban „choile"-ne- k hív
ták a labdarúgást: egyes vidékeken „soiüe"-ne- k Itáliá-ban
a „calcio" ppvet kapta a játék Nem vplt ritka ha
céh céh ellen parókia egy másik parókia csapata ellen
játszott
Az etnológusok kik nem régészeti úton vagy papi-rqszo- k
böngészése alapján hanem ni'a js létező primi-tív
népek megügyelése során szerzik tapasztalataikat
kissé visszanézhetnek a régmúltba is mikor látják hogy
p) az eszkimóknál ősi hagyomány a labdarúgáshoz ha-sonló
csapatjáték a makah ndjá!okuál pedig a hokihoz
hasonló játék egy valóságos vallási szertartás része Bál-nacsonlt- al
ütik tömött bűrtabdáikat Az irokézeknél a
nagyobb közösségek csapatai űztek egymással szembeni
szenvedélyes csapatjátékokat „Kétkapura" játszottak —
még mielőtt fehér embert láttqk volna
Visszatérve az öreg Európára: abban az időben mi-kor
Kolumbusz nekivágott az Atlanti-óceánna- k mái-egés- z
Nyugat-Európába- n virágzott a labdiarúgás korabeli
formája fogadásokat kötöttek és városok falvak apraja-nagyj- a
„hazafias" üvöltéssel biztatta csapatát győze-lemre
(folytatása következik)
Vegye meg süteményeit Húsvétra!
A Magyar Ház Női Csoportja
a toronlói Magyar Házban (840 Sl Clair Ave West)
nagy
SÜTEMÉNYVÁSÁRT
rendez március 2-- én pénteken du 4-t- ql este 9-j- g
március 22-é- n szombaton reggel 10-t- ől du 4 uráig
Szeretettel várunk mindenkif
A rendezőség
Hl BUDGET
information
T800-267-047- 8
FELVILÁGOSÍTÁS A KÖLTSÉGVETÉSRŐL
1-800-2-
67-0478
Díjtalanul tejefpnplhat hétköznapokon reggel 8-t- ól este 8-i- g
( EDJ) Vagy kaphat egy példányt az ötféle zsebkönyvünk
kgrrnglyjlíéppl g helyi Supermarket Information Centre-né- l
vqgy az Infpplqce Mail Distribution Centre-né- l
mWJFb CPeapn£ardtma en"tofF]napcp CMainnalsdt'éaredesFinances'
__ '