Kanadai Magyarsag, June 23, 1973

              1
Béldv Béla:
Kéjgáz
Elérkeztünk egy történelmi kereszt-metszethez
amelynél a „szocialista kö-zösségek"
ideológiai harcát szükségkép-pen
a megélhetésért vívott harc váltja
fel
Brezsnyev márka-détente-- ja után egy
dollár-détent- e következett A Szovjet kom-munista
párt főtitkára nem azért jött
Nyugatra hogy egy bátor gazdasági blitz-krieg-g- el
eltemessen bennünket mint vala-mikor
Hruscsov Ellenkezőleg: a kapi-talistáktól
várja hogy megmentsék a szo-cialista
életformát amely különben ön-magába
roskadna
Ezzel egyidejűleg — mint egy karmesteri
pálca beintésére — megindult a szocialis-ta
rezsimek védekező harca a „burzsoa-gondolkodá- s"
ellen a frontális párt-izza-d- ás
a marxizmus ideológiai alátámasz-tására
Ez természetes és várható is volt
Az elvtársak elég okosak ahhoz hogy
miközben kifelé „druzsbát" — barátsá-got
— kiáltoznak befelé a múlt ködébe
fakult ideológiát próbálják megmenteni
a kapitalizmus betörésétől
Talán az orosz lélek lágyviasz passzi-vitásában
itt-o- tt még fellelhetők a marx-izmus
kezdetleges nyomai de azokban a
„szocialista" országokban amelyek is-merték
valaha a szabadságot sohasem
volt több ez az ideológia mint cikóriás
zacc amit már nem lehet kávévá felön-te- ni
Magyarország a legérdekesebb példá-ja
ennek az ideológiai utóvédharcnak
Januárban Aczél György és Óvári Mik-lós
elnevezésű kultúrelvtársak irányítá-sával
„országos agitációs propaganda
és művelődési tanácskozás zajlott le" —
ahogy Tóth Dezső elvtárs írja a Kritika
című hazai folyóiratban A zajlas meg-történt
azóta félév múlt el és így kissé
meghökkenve olvassuk hogy a harc még
mindig csak az egymásközti Jegyzetvál-tások"
formájában folyik
„Korántsem egyszerű helyzetben kell
a szocializmus-ellene- s aníimarxis-t- a
r ellenséges burzsoá nézeteket legyőznünk
és kell elsősorban itthon de a nemzetközi
porondon is olyan politikai szövetségese-ket
meggyőznünk akiknek szemlélete pol-gári
nézetekkel is affinitást mutat" — ír-ja
Tóth elvtárs
A baj nyilván ott van hogy „otthon"
S Magyarok A
az
TÖBBET AUTÓZOM a távolsági
sofőröknél Tegnap éjjel vissza-szaladtunk
Adelaide-bő- l Melbour-neb- a
ma átugrunk a federál-fővá-rosb- a
Canberrába Az első ezer
kilométer a második csak" hat-száz
de mindkét út egyformán
nehéz A Melbourne-Adelaid- e Ex-press
Way kivezet Lakott-Ausztráliáb- ól
a canberrai az ország
szívébe fut Mutatja milyen le-hetne
Ausztrália ha tízszer ki-sebb
területtel vagy tízszer több
lakóval áldotta volna meg a sors
így ahhoz a kérdéshez tartozik
amelyet hivatalosan kevesen fél-hivatalosan
annál többen tanulmá-nyoznak:
milyen szerepet kapnak
a nagy „üres-terek- " az ezredfordu-lóval
Kis VW-én- k nem ad felele-tet
a kérdésre és a vezető Házy
Tibor is hallgat pedig a nagytér-kevésemb- er
probléma-köteg- et gya-korlatból
ismeri Tíz évet töltött
Észak-Szibériába- n Átélte Sztálin
telepítési tervét amelyet nem értet-tek
meg az európaiak Belehaltak
Rab-bányá- k mélyén pusztultak
el vagy az éhhalál végzett velük
Az éhség nem látta be hogy messze
Szibéria bekapcsolása az ország
vérkeringésébe akkor sem gyerek-játék
ha a munkáskéz nem kerül
pénzbe Rabok adják
Tibor kikerüli a választ másról
beszél Észre sem veszi más össze-függésben
visszakanyarodik a kér-déshez
A víztárolókat mutatja
Nem azokat ahonnan Melbourne
kapja vízét hanem a „maszek"
föld-vályúk- at ahol a birkák tehe-nek
isznak ha van mit Egyelőre
még van: földszínű pocsolya Ha
' két héten belül nem kap kiadós esőt
a vidék azt is kiszántja a kegyet
is és a külső „porondon" is túlsók az
affinitás
Otthon hiába kezdenek _új agitációt a
marxizmus megmentésére ha egy ne-gyedszázad
után még ott tartanak hogy
új propaganda-hullámm- al kellene legyőz-niük
a burzsoa-vonzódásba- n szenvedő-ket
Mi volt a hiba huszonöt éven keresz-tül?
Gyenge volt az ideológia vagy túl-erős- ek
a legyőzendők?
Külföldön? Brezsnyev főelvtárs útjai
mutatják hogy egy szó sem esik az ide-ológiai
meggyőződésről inkább a mérhe-tetlenül
fejlettebb tudás technológia és vál-lalkozási
kedv meggyőzéséről
Otthon is külföldön is csak ugyanaz
a társadalmi keresztmetszet mutatkozik:
a szocializmus beteges csődje és a kapi-talizmus
egészséges ereje Ezt bizonyítja
Tóth elvtárs is amikor ilyen eretneksé-geket
ír: „Olyan periódust élünk mikor
a társadalmi-történel- mi mozgás látszólag
nem kényszerít: azaz áttételesebben köz-vetettebben
kényszerít cselekvésre Ezért
ma a cselekvés megkerülésének formái
változatosabbak és gyakoriabbak " Ej-nye
ejnye! „Amire szükség van — ol-vassuk
tovább az önbeismerést — a fe-lelősség
olyan értelmezésének kialakítása
és általánossá tétele amely az irányítás
minden szintjén elsősorban a saját fele-lősségét
tartja szem előtt"
Huszonötévi kényszeruralom után el-jutott
a marxizmus odáig hogy nem is a
túlkomplikált és érthetetlen ideológiát kere-si
hanem a minden ideológiától mentes
emberi felelősséget Diogenesi feladat mi-vel
felelősség nincs a Vasfüggöny mögött
mert „mindenki másra mutat"
Amíg a párt az élet-hal- ál ura pont
az hiányzik a „szocialista" életből
amiért Tóth elvtárs — joggal — eseng: az
egyéni felelősség Amíg mindenki másra
mutat egyetlen felelős van csak — a párt
És azt nem lehet felelősségre vonni a fe-lelőtlenségéért
Ehhez szabadság kelle-ne
de — az sincs
Hiába „zajlanak le" magasszintű ta-nácskozások"
az 'ideológia" 'érthetetlen a
11 tö„Hmifeinge'jkI elő„tft le'AghfUei ljebbrri'nJ'ej'hWani yi széíjpen
hangzó frázis hatott de már azt is meg-unták
A marxizmus a híres szegedi csiz-madia
esetét juttatja eszünkbe aki ezt
festtette a cégtáblájára: „Csizmadia és
kéjgáz"
Szép de mi az?
zsia peremen
Milyen szerepet kapnak a nagy
„üres-terek- " ezredfordulóval?
len ausztrál nyár Utána kényszer-vágás
kényszer-áttelepít-és kényszer-
-export Pontosan azok a gaz-dálkodási
tényezők amelyeket csak
sok milliárdos beruházással lehet
egyensúlyozni Ha ugyan ? Ti-bor
hithű ausztrál állampolgár és
kívülről fújja a leckét: milyen terv-lépcsőben
száll szembe az ausztrál
távlati terv a szárazsággal
Hydrogeológiai felmérések sze-rint
nyitják meg a földalatti víz-tartalékokat
víztároló és csator-narendszert
építenek és fokozato-san
kapcsolják az ország belső ré-szeit
a mezőgazdasági termelésbe
állattenyésztésbe Minden attól függ
— nagyon óvatosan fogalmaz —
hogy az új munkáspárti kormány
milyen kapcsolatokat talál a nem-zetközi
tőkéhez és piachoz Ez a
pont az ahol nem faggathatunk to-vább
egy „új-ausztrá- l" polgárt és
nem fűzhetjük feleletéhez hogy az
ausztrál távlati terv megvalósítása
már régen nem attól függ hogy
liberális vagy munkáspárti kor-mány
keres--e kapcsolatot a nemzet-közi
tőkéhez Mindkettő egyformán
jó ha a nemzetközi tőke úgy látja
hogy az ázsiai új hatalmi képlet
még nem végleges és az amerikai
anyahajók továbbra is biztosítják
az ázsiai bizniszt Mindkettő egy- -
formán rossz ha a nemzetközi tő
( ke az ellenkezőjét hiszi és azt a kényszer--
exportot követő kényszer-politik- a
is igazolja Ha mindezt Tibor
is látja akkor sem mondhatja
mert ebben a pillanatban senki sem
tudja milyen következményekkel
jár ha Ausztrália végleg kiesik a
világpiacból és kényszer-exportj- át
Japánhoz vagy Kínához köti
FANTÁZIÁM GYORSABBAN
FUT a VW-nél- ? Mindössze néhány
következtetést vontam le abból
hogy Ausztrália elsőszámú export-cikkét
a gyapjút egy tételben vet-ték
meg a japánok a kínaiak átvet-ték
az eladhatatlan búza-tételek- et
egyre több japán kisautóval talá-lkozunk
az úton és a melbournei
VW gyár beszüntette termelését
Állítólag a német világmárka nem
állta a versenyt a japán autóipar
termelési költségeivel Vagy? Az
ausztrál-japá- n külkereskedelmi
megállapodás egyszerűen kitúrta a
német bogárhátút az ausztrál piac-ról
Ezek szerint Ausztrália gazda-ságilag
esetleg politikailag is k-iszolgáltatott
ország? Elhamarko-dott
kérdés Az ausztrál dollár
jelenleg a világ egyik legstabilabb
valutája és az ázsiai új világkép
kialakulásáig a nemzetközi piac
ahhoz alakította távlati tervét
hogy a Brit Világközösség még na-gyon
soká mögötte áll Ebben a kép-letben
Ausztrália tényleg gazdag
ország és kitűnő üzleti partner E-nélk- ül?
A jövő dönti el
Párhuzamosan a Melbourne-Syd-ne- y
vasútvonal fut Az autóúttal
együtt az ország ütőere Csak régi
Közel száz eves A highway vi-szont
olyan új hogy még messze
nem kész Ötödrésze európai vagy
amerikai „strada" a többi kétirá-nyú
agyonterhelt gyorsforgalmi út
Teherautó versenypálya Őrültként
száguldanak közben nincs előnyük
a jobbról keresztező forgalommal
szembén Életveszélyes Miért nem
váltanak át a főforgalmi út-sziszté-m-ára?
A kérdés' oda tartozik ahol
az angol konzervatizmus és a kor-szerű
életszerkezet nehezen fér meg
egymással Egyszerűbben: miért
küzködik az óriási teherautó-forgalo- m
a kétirányú keskeny úttal?
Ugyanazért amiért a Melboume-Sydne- y
vasútvonal is korszerűsítés-re
szorul A hatalmas területhez
túl kevés a lakosság számához túl
sok a megépítendő korszerűsítendő
vasút és autóút A statisztika néha
különös játékot űz Ha onnan néz-zük
az ausztráliai úthálózatot mek-kora
az ország területe akkor az
ötödik világrész ugyancsak le-marad
Ha a lakosság számához
arányítjuk akkor első helyen áll a
világon Az ilyen statisztikai buk-fencperszenem
változtatazon hogy
a Melbourne-Sydne- y express átlag-sebessége
negyven mérföld és a leg-jobb
autóvezető sem teszi meg tíz
órán belül az ezer kilométeres távol-ságot
a highwayon
A TÁJ? Sokak szerint holt una-lom
Szerintem érdekes A vége-láthatatlan
marha- - és birkalegelőt
sok város szakítja meg Ausztrá-lia
legsűrűbben lakott részét szel-jük
át Az ország egytizenötödnyi
részén a lakosság kétharmada zsú-folódott
össze Ez a tény látszó-lag
egyértelműen igazolja hogy az
europányi Ausztrália fővárosát
Canberrát ide telepítették De csak
látszólag igazolja Valóságban az a
kérdéscsoport nem igazolja hogy
a nyugatausztráliai Perth vagy az
északausztráliai Daewin miért esett
négyezer ötezer kilométerre az or-szág
fővárosától? Ha azt vesszük
hogy Canberrát 1927-be- n állították
az ország élére akkor a hely ki-választása
indokolt Az angol bi-rodalom
szívesen vette az olyan
megoldásokat ahol praktikus szem-pontok
domináltak a „tagorszá-gok"
sajátos tervkialakításával
szemben Például? Ottawa Külön-ben
a helykiválasztás nehezen in-dokolható
és szemben áll a korszerű
országtervezéssel amely geográfiai
központba építi a fővárost és vál-lalja
a munkát befektetést hogy
a fiktív központot valóságban is
az ország szívévé avassa Példá-ul?
Brazília főváros' Tavalyi dél-amerikai
utamon hívta fel a brazí-liai
távlati terv egyik magyar mun-katársa
erre a szemléletre a figyel-memet
és azt hiszem az egyensú-lyos
ország-fejleszt- és szempontí-jából
igaza is van Canberrai v-iszonylatban
előbb-utób- b kialakul-&Kat'-olya- n
hiedelem'1 hogy az'ország
nem kivan megbirkózni területfelesl-egével
és a messzetekintő offenzív
tervek helyett defenzívába vonul
Olyan területekre koncentrál ame-lyekhez
anyagi ereje és a lakosság
száma elégséges Mindez esetleges
de veszedelmes hiedelem Különö-sen
Ázsia peremén ahol az új me-zőgazdasági
bőség technológia az
úgynevezett zöld forradalom sem
oldja meg a nagyon egyszerű prob-lémát
hogy az emberi élettérhez
nemcsak föld hanem levegő és moz-gáslehetőség
is tartozik
A HIEDELEM PERSZE távoli
és adja Isten sose jusson el a ten-geren
túli emberdzsungelig sárga
Ázsiáig Azahiedelemellenbenmos-tan-i
hogy Canberra fejlesztési terve
a legkorszerűbb a világon Igaz?
Ha lehántom a kérdésről az előbb
említett mellékkörülményeket
hiedelmeket úgy a canberrai város-tervezők
valóban érdekes eredeti
úton járnak amikor új fővárosunk
szerkezetébenemberiszempontokat
hangsúlyoznak ki Ezt sem magam
találtam ki Pázsit István a can-berrai
városfejlesztési központ osz-tályvezető
mérnöke mondta Az
hogy az „emberi jellegben" eltéved
a VW-n- k és Házy Tibor eredeti
szibériai dialektusban szidja azt
aki mértani alaprajz helyett köríves
megoldásokba rakta le a város alap-ját
érthető de nem perdöntő Igaz
háromszor lyukadunk ki oda ahon-nan
elindultunk mégis a köríves
útmegoldásra szavazok Változato-sabb
színesebb szebb és valahol
tényleg emberségesebb Lehet csak
lesz vagy sose lesz ezt majd a jövő
dönti el Váz amelyet sokféleképp
tölthet fel az idő De egyelőre még
alig-ali- g töltött fel Tervezésben
kivitelezésben a city már majdnem
kész Legfeljebb arról lehet szó el-rontják
A történelmi intim szép
parlament-épülethelyettnagyobb- at
korszerűbbet építenek Olyasvala-mit
ami nem dicsekszik azzal hogy
Canberrát a Brit Világszövetség
ázsiai fővárosának szánta évszáza-dunk
Az is lehet hogy torony ho-telokat
és garázsházakat építenek
a gyönyörű angol-zöl- d gyepre hogy
igazalegyen azillúzió-ellenesekne- k
akik ellenkező illúzióba esnek: azt
hirdetik hogy az ausztráliai törté-nelemben
minden rossz felesleges
ami Cook kapitányra és a király-nőre
emlékeztet
EBBEN A PILLANATBAN az
ország központjának legbelsőbb
1973 június 23 (No25)
Nvíregyházy Pál:
APÁK NAPJÁRA
Édesapánk Istentől kapott
nagy ajándékunk Milyen sok
mindent adott a jó Isten általa!
Az a sok munka az a szerető
gondoskodás amellyel atyánk
értünk fáradt nem más mint a
mindenkiről gondoskodó égi
Atya hozzánk küldött ajándé-ka
Mikorapánk ránk tekint olyan
sok szépet gondol rólunk: vajon
mi lesz belölünk? Egyet bizto-san
remél hogy gyermekéből
jó becsületes ember válik aki
neki örömet szerez
Milyen nagy kincset veszí-tünk
el mikor apánk elköltözik
azörökkévalóságba Ilyenkorad-jon
vigaszt az égi otthon amely
soha nem szűnik meg Senki sem
lehet olyan elhagyott a földön
hogy Isten hajlékában otthont ne
találhatna De csakaz lehet ennek
a mennyei otthonnak részese aki
itt a földön egy pillanatra sem
feledkezett meg Isten negyedik
parancsolatáról
Jézus gyermekkoráról szóló
igékben azt olvassuk hogy en-gedelmes
vala atyjához! Ez a
legszebb és legjobb amit gyer-mekről
mondani lehet Amikor
népének tanítója lett ismétel-ten
hangsúlyozta hogy a szülők
iránti tiszteletistennekhatározott
parancsa Az a mód ahogy Is-tenről
mint Atyánkról beszél
aki szeret gondoskodik és meg-bocsát
akiben bátran bízhatunk
akinek engedelmeskednünk kell
sejtetni engedi hogy földi atyjá-hoz
való viszonya is a legszebb
és a legjobb lehetett Jézus jó fiú
volt
Senki sem szeret úgy mint az
édes apa ő volt a mi első bará-tunk
Szeretett már akkor mikor
még nem is tudtuk megérteni
mi a szeretet És mikor majd má-sok
elhagynak téged édesapád
hűségesen kitart melletted mert
a szeretet mindent hiszés mindent
remél Gondolj csak vissza rá
hogyan iparkodott és dolgozott
hogy legyen kenyered ruhád és
mindened amire csak szükséged
van
Mennyi verítéket hullatott
mennyit fáradt mennyi minden-ről
lemondott érted miattad
Mennyi gondja volt azzal hogy
téged józan becsületes emberré
neveljen
És ha egyszer megöregszik
ne felejtsd őt gondjaidba venni
és vidámmá tenni élete alkonyát
Szeretetét úgy sem tudod neki
visszafizetni soha
A -- szülői otthonnál van még
egy nagyobb és gazdagabb ott
magja nagyon szép Mesterséges tó
százméter magas szökőkút sok pá-zsit
rengeteg fa virág és a hangu-lathozillő
kormányépületek könyv-tárak
akadémiák egyetemek ve-szik
körül És steril tisztaság Nincs
aki szemeteljen Ha néha az ultra-illuzióellen- es
diákok aborigin kaji-b- át
vernek a parlament elé és ön-álló
aborigin államnak sajátítják
ki a pompás gyepet a rendőrség
gyorsan közbelép Az hagyomány-párti:
ha szükséges nagyokat üt
Az ország szívét a világ szeme nézi
Követségek és konzulátusok sze-gélyezik
Valamennyi saját népi mo-tívumait
mutogatja Melyik a leg-szebb?
Úgy talán helyesebb a kér-dés:
melyik a legérdekesebb? Az a
négy amelyet állandó rendőri ké-szültség
őriz Az amerikai a szov-jet
az izraeli és a jugoszláv Hiá-ba
hagyományhű a canberrai rend-őrség
beverik az amerikai ablakait
kigyullad a négy méter magas sö-vényfal
a szovjet körül petárda
robban az izraeli előtt és horvát
„terroristák" sortüzet adnak a ju-goszlá- vra
A zöldpázsitos csen-des
királynő-elegánciáj- ú kormány-központ
körül is fellobban a tértől
független új háború fogalma A ma-gyar
rezsim nagykövetsége még nem
költözött Canberrába Egyelőre he-lyet
keres ami nem is olyan egy-szerű
Bármilyen szabad sokszor
túlszabad ország Ausztrália a
canberrai építési szabályok és vá-rosfejlesztési
tervek nem vesznek
tudomást a politikáról Majdnem
szószerínt értendő: meghatározzák
ki hol lakhat és milyen házat épít-het
Ez alól még a követségek és
konzulátusok sem kivételek
A canberrai fennsíkot három
Kanadai Magyarság 5 oldal
hon is mely az egész világot ma-gában
foglalja Ez az otthon
melyben a jó Isten a családfő
Aki csak hozzá akar tartozni
úgy tekint fel rá mint Atyjára
s azt aki hozzátartozik Isten
gyermekének hívják
Minden parancsolatban benne
van ez a fogalom A negyedik
parancsolatban is benne van: kö-telesek
vagyunk apánkat tisztel-ni
Olyan sokjót tett velünk hogy
adósak vagyunk Sajnos nagyon
sokan nem tartják be ezt a pa-rancsot
Sok édesapa szíve tele
van szomorúsággal emiatt és sok
apa korai sírját ássák meg tisz-teletlen
rossz gyermekei Ha a ne-gyedik
parancsolatot olvasod
ígéretet is találsz benne: hosszú
életű lehetsz! Ilyen sokat jelent
az apánk iránti tisztelet
Elmondok egy skandináv tör-ténetet
a boldog apáról Kis falu-si
templomban ül a hívek között
az utolsó padban Paraszt ruha
van rajta és áhítatosan énekel
Kis csapat turista jön be a temp-lomba
és melléje ülnek az utolsó
padban
Az oltári szolgálatot végző lel-kész
gyönyörű hangol énekel
Az egyik turista halkan megkérdi
az öreget: Ki cza lelkész? „Az én
fiam" — felel az öreg paraszt
Kis idő múlva pompás énekkar
csendül fel a kóruson Ismét
megkérdik: „Ki az aki olyan
szépen énekel?" A felelet ugyan-az
volt „Az én fiam" Amikor
az orgonista játszani kezdett a
kis társaság újabb csodálkozásba
esett és ismét megkérdezték az
öregembert ki az aki ilyen mű-vésziesen
kezeli az orgonát? Az
öreg sugárzó arccal felelte: „Az
is az én fiam!" A szószéken
másik lelkész hirdette az Igét
mindenkit megkapott bizonyság-tevése
Ismctelhangzottazérdek-lőd- ő
kérdés: Ki ez? Most már
remegő ajakkal mondta az öreg
i paraszt: Ezi az én legkisebbik
fiam"
Négy fia volt ennek az öreg
földművesnek Mind a négy ta-nult
ember és kiváló munkása
hivatásának Apák napjára egy-szerrejöttek
haza hogy megláto-gassák
öregapjukat ők végeztek
az istentiszteletet Szüleiket sze-rető
tisztelő fiúk voltak
Nem fog cl a vágy benneteket
testvéreim hogy ti is valami
ilyen nagyszerű módon tiszteljé-tek
apátokat? Aki nagy aki ki-váló
akar lenni annak szíve jó-ságát
nemességét és gazdagságát
azzal kell megmutatnia hogy
szüleit igazán szerető tisztelő jó
gyermek marad
hegytömb osztja meg Miniatűr Los
Angeles Köréjük épül a szervíz-város
Hogy értendő? Canberra fő-város
a kontinens szervízét látja
el Nagy-Canberr- a pedig a szervíz
szervízét Ipari- - üzleti- - és bohém-- '
negyed nincs és csak az elenged-hetetlen
szervízüzemek kapnak he-lyet
A főváros nyugalmát rendjét
csendjét az állami adminisztráció
és a külföldi diplomácia munkáját
ugyanúgy törvény biztosítja mint
Washington DC-be- n Négerek nél-kül
Az építőanyag-gyára- k energia-telepe- k
remizek javítóüzemek 30-4- 0
mérföldre a New South Wales-- i
hegyek között bújnak meg Más
állam más törvények Dolgozik
lüktet él és éjjel-napp- al csörögnek
a póker masinák Nagy-Canber- ra
terve nagyvonalú de nem újszerű
Az amerikai szervíztársadalom
elképzelésének egyik variációja:
amikor a társadalom túl sokat ter-mel
túl keveset fogyaszt nem tud
mit kezdeni szabadidejével és
agyontervezett automatikus életé-vel
önfertőző Az amerikai hason-lattermészetesnemszázszázal-ékos
ahogy az adottságok és szükség-szerűségek
sem azonosak Az USA
belépett a tudományos forrada-lom
korába és megszülte az ősi alap-kérdés
ellentételét: hogy osztható
el nem a kevés hanem a sok
Ausztrália? Mire a szerviz-főváro- s
elkészül addigra kiderül: a robot- -'
emberek vagy' a robotgépek társa-dalmába
' sorolja-- e a történelem
Akár így akár úgyhatároza sors
Canberra győz Szépet £ emberit
hagy örökül fa jövőnek
' GÁBOR ÁRON