Magyar Elet, March 04, 1978

              mmmm
htifstín Ítélik
't mb&l nép tett
nw?á dolgokat L_BXRZSENYl
VoLl31 9lXXlXtI élvfollyaml9Wszám LtlSS
15 halott számos sebesült az egyiptomi rajtaütés mérlege:
w mis
Német-oros- z „tengely" # Ujabb kubai rakétaválság fenyeget!
Belgrádban ülésező Helsinki-paktu- m konferencia nyugati tárgyaló-felei
szabadabb utazási csoportosulás! jogokat és nagyobb szólásszabad-ságot
javasoltak amire Voroncov szovjet kiküldött elutasítólag válaszolt
Palotás Rezső magyar diplomata szerint Vatikán és Budapest között nem-sokára
rendes diplomáciai kapcsolatok létesülnek Iráni csapatok leverték
Tábriz városában „marxista izlámkövetők" zendülései Vintsas Sausai-ti- s
litván-szovj-et állampolgárt II világháború során elkövetett háborús
bűneiért golyó általi halálra ítélték Á québeci Felebbezési Bíróság leállí-totta
Jean Keable kivizsgáló bízottság munkásságát mely Royal Cana-dia- n
Mounted PoUce törvénytelen tevékenységét vizsgálta felül Mrs
Thatcher angliai konzervatív pártjának népszerűsége 11%-a- l túlhaladta
kormányzó munkáspártét Thatcher féle bevándorlási megszigorítások-javaslat- a
Toryk" népszerűségét 50%-r- a duzzasztotta Mivel ezévben
Angliában választásokaí tartanak az eredmények érthető módon aggasztják
Callaghan miniszterelnököt és pártját VladünhvKlebanov moszkvai
szellemi ellenállót egy „törvénytelen" szakszervezetet1 alapított
az elmegyógyintézetbe zárták Sanjay Indira Gandhi fia március 3-- án
áll bíróság elé korrupt politikai manőverek vádjával Félmillió dollár le-fizetésé
után az emberrablók szabadon bocsátották Giovanni Bellolit az
olasz ételolajkirály 23 éves fiát Az Amnesty International szerint
guatemalai „Halálbrigádok" 1966 20000 embert végeztek ki- -
„CIPRUSI ÁRULÓK?'
EGYIPTOMI
KOMMANDÓ FELÉT
Két" palesztinai- - terror-ista
héten elrabolt egy
repülőgépet és megölte
Yousssf Sibait' az „Ál Áh-ra- m"
egyiptomi újság
szerkésztőjét' '
-
Á ciprusi
_
repülőtéren
' veszteglŐ"gépT túszainak ki-mentésére
'
Szádat elnök „entcb-be- i
módra" mintegy 60
tagú kommandót küldött
hogy rajtaütésszerűén sza-badítsák
ki túszokat
A palesztinai terroristák le-fegyverzése
és a túszok ki-szabadítása
sikerült azon-ban
a ciprusj görög repü-lőtéri
helyőrség felség
terület megsértése miatt
tüzelési parancsot kapott
és "
3Eio: lorao:
i
' ' - S- - - t fl-'i--
" 'i°-- - w„y '
L -- ! -- -u SE=3
v
A
—
a
—
a —
a
—
a a
—
a
t i a
a —-
—
— aki —
—
—
— a
óta
á
c
—
a
— a
—
a tűzharc következtében
15 egyiptomi katona meg-halt
további 16 megse-besült
Szádat elnök politikai
törpének" nevezte Spirosz
Kiprianu ciprusi elnököt :és
„nemzetközi összeesküvés-mteík- "
minősítette a(dprusi
ak eljárását egyben-- ' még-szakította
va diplomáciai
kapcspíátokátva" "sziget gö-- p
rög kormányával'
Több" 'mint' tízezer
egyiptomi ' gyászoló szava
lókórusban követelte' a cip-rusi
árulók elleni megtor-lások
bevezetését
v
— „Gyanúnkat igazol
ták a tények miszerint á
ciprusi kormány egyik
beltagja szorosan együtt-működött
a terrorista
gyilkosokkal és a repülő
téri mészárlás előre elké-szített
csapda volt!"
30C30: aocao:
— hangzott Szádat éles ki-rohanása
a Kiprianu-kor-mán- y
ellen K
NÉMET-SZOV- JET
GAZDASÁGI
TENGELY?!
1916-ba- n Lenin „Az'
imperializmus a 'kapitaliz-mus
-- végső fóka" 'aníüvé-be- h
áz 'Ae!G Telefunken
hévü német Jparkonszérrf- -
"rfll ifyalnegjegyézte 'líögy
„a kápitaiisták 'féibsztjáká
yiiágót -- azért hogy': profit-hoz
jussanak"
Nos jelenleg az á hely-zet
hogy a német'1 AEG
Telefunken hatvanegyné-hány
év után több milliós
profitot á hagy és dicső
Szovjetunió területén szer-zi
több milliárd dollárnyi
beruházásaival'
Az Egyesült Államok cl- -
vesztette az európai gaz-dasági
háborút- - mert a
aocaoE
Nemrég AVass Albert írt vezércikket lapunkban „Magyarságunk
:élja és értelme" címmel írásában a szerző - többek között hang-súlyozta:
„Két út cél között választhatunk Lehet e a cél a mai
helyzet végleges elfogadásából eredő szűk nemzeti öncélúság egy
önmagunk' számára való önmagunkba zárt a keretek lehetőségei'
között egy lehető legjobb szociális jólét kiépítése és biztosítása „De
lehet egy felemelkedő visszatérés is az eredeti célhoz: a Kárpát-medence
rendjének és békés fejlődésének letéteményesévé válni új-ra
Ebben-a- z esetben a magyar nemzet egy mintaország újjáépí-tője
lehetne melyben minden nemzetiség teljes egészében élheti és
-- fejlesztheti a maga sajátos kultúrörökségét'' - Wáss Albert-hozzáfűzi:
„Erdély szülöttje lévén én természetesen a történelmi
hivatást választanám mint célkitűzést Mert tisztában vagyok az-zal
hogy ellenkező esetben az erdélyi félvidéki és délvidéki ma--gyarok- at'
csupán egy területmegosztással járó áttelepítés mentheti
meg a pusztulástól" 0"
' Ez az utóbbi lehetőség: az% áttelepítés említése késztetett e cikk
megírására — Ezt a „megoldást" véglegesen ki kéli hogy iktassuk
a lehetőségek' sorából niert ez nemcsak ezeréves területeink feladás-sá
hanem az idegenbe maradt sőt az áttelepített magyarság' halá-lát
is jelentené
Arra ugyanis gondolni sem' lehet hogy mindén magyar elfagy-ja
szűkebb hazáját ameíy idegen uralom alatt marad Hogy mi len-ne'
a sorsa az ilyen ottmaradt magyarságnak azt láthattuk 1940—44
között Dél-Erdé- ly esetében ahol e rövid idő alatt is ősi magyar
települések váltak románná mert a magyar lakosság átmenekült
Észak-Erdélyb- e és vissza már sohasem tért vagy térhetett Elmond- -
hatjuk hogy --
Dél-Erdélyt — népesedési szempontból — véglegesen e
rövid négy- - éy alatt vesztettük eL - „_
Bizonyítékul -- szolgáljon Brassó példája ahol születtem és ne-velkedtem
Amikor 1934-be- ri elhagytam szülővárosomat az még egy
virágzómágyar központ volt Á 12Ó:ezer Mákosából legalább 60 ezer
magyar-vol- t (30 ezer szász és 25 ezer' román és zsidók bolgárok
stb':)' Tehát a magyarok túlsúlyban voltak a városban Ez a túl- -
súlyí meg [növekedett Í940:ig mert a Székelyföld népfeleslege (nagy- -
:résztjdé "áramlott Ez a "folyamat a bécsi 'döntéskor egyszerre még-'szakadt- :-
rövid' 'egy' hét: 'alatt több mint- - 40 'ezer magyar hagyta cl
Brassót? Amikor 1945-be- H látogatóban Brassóbán' jártam még ma-gyar
szót is alig hallottam-a- z utcán: v - '
De ugyaneztélmohdhatjuk — tobb'é-kev&st-ié
— Tordáróli Enye'd- -'
ről Vajdahunyadrólj Aradról és Temesvárról
Azi'áttelepítésről'is nyújtott' egy elrettentő példát a háborús idő-sza- kj
'Bukovinából' teíepítétték át a visszakerült' Délvidékre az otta- -
JrTf rflArí if 'B''ff -- iBí A# !'# #'T" Fi
1978: Március 4
múlt év során Nyugátnéj
metország és a Szovjetu-nió
közötti árúcsercfórgá- -
lom értéke 5 milliárd dol-lár- ra
emelkedett ugyan-akkor
az amerikai— szov-jet
külkereskedelmi mér-leg
175 milliárdra erők-ként
28 százalékos süll-yedést
mutatva az -- előző
évhez viszonyítva!
Az AEG Telefunken
jelenlegi rendelései: egy
délukrajnai írógépgyár 7fet
építése gázturbinák a Ke-leteurópába
és Nyugat-Németország- ba
vezető Nyugají
Szibériából induló „Barát
ságvezeték"-kén- t ismertv
földgázhálózati ' rendszer
számára
-- Szombat
A Telefunken 1975-be- n
kezdte meg szovjet földön
á külkereskedelmi teve- -'
kenységét a moszkvai Uk-rajna
-- Hotel égyüVszeréhy
szobájában ' ''
A legújabb szovjet rert-delé-s:
az 1980 moszkvai olim-piai
játékok idejére á
ercmétyevoj repülőtéren
450 német ül csarnokot
c épít hogy a'Várháto'iáe--
kóztíassélT a "szovjet ' fővá-'- ]
rós! i'" '
— „Annyi aj rendelé
aocaosocaoE
sünk hogy nem győzzük!'
Sokszor- - az oroszok azt hi-szik
mindenre képesek va-gyu- nk
— mondotta egy
megelégedett német bankár
UJABB KUBAI
RAKÉTAVÁLSÁG
KÜSZÖBÉN?
1A ganíi SALT (StrMc-gi-c
Arms Limitation Talks
ac leaoc
stratégiai fegyverkorlá
tozási megbeszélések) folya
mán Charles Wilson a ka-liforniai
képviselő többek
között Vladimír Szcmjonov
szovjet főmegbízottal tár
gyalt
Wilson riasztó híreket
kapott Szemjonovtól mert
a' szovjet főmegbízott vál
tig erősítgeti:
amennyiben az Egyesült
Államok „Cruisc Missi-je- "
(szárnyasbomba) fegy-vereit
Nyugat-Európába- n
a NATO rendelkezésére
bocsátja azesetben a
:: Szovjetunió újra megkez-di
a kubai szovjet raké-lakilöy- ö
támaszpontok
felszerelését
(Ismeretes hogy az 1960-a- s
évek során Hruscsov és
Kennedy között megegye-zés
született miszerint az
USA nem támadja meg Ku-bát
és -- cserébe a 'Szovjet-unió
leszereli ottani nuk
leáris rakétábázisait)
CARTER
„PIRRHUSZI"
GYŐZELME
Rtt Az amerikai- - Kqngresz-szu- s
yégüHs" eltemette" a
'HPvi "niéyeri 'ismert bom-bázói
repülőgép -- további 'fh
hánszirbzását A szavazás
'aranya 234:182 volt ami
megerősítette a Szenátus
előzetes döntését miszerint
nem folyósítjákvaz 5 és 6
számú próbagépek félmilli-árdot
kitevő költségeit
A „B— 1" bombázógép
kiiktatása Jimmy Cartcr
győzelmének számít áki a
„B— 1" csillagászati gyár--
(Folytatás a 2-l- k oldalon)
aonoc aocaox
ni székelyeket amikor a területet a Szovjetunióhoz csatolták A hét
falu népéből a háború utánra csak egy töredék maradt meg Buda-pest
környékén és a Dunántúlon miután a Délvidékről el kellett
menekülniök A bukovinai székelység mint életrevaló magyar közös-ség
— gyakorlatilag — megszűnt létezni miután elszakították ősi
földjétől
Van valami csodálatos egység az ember és környezete egy nép
és szűkebb szülőföldje között Ezt mindenki érzi de még fokozot'
tabb mértékbén a föld népe amely egynek tudja magát hegyeivel
vizeivel a földdel ahol ősei éltek ahol született' amelyet véré-vel
védett verítékével müveit (De minek --magyarázom én ezt pont
Wass Albertnek áki erről a csodálaios egységről ember és a szü-lőföld
között — talán — a magyar irodalomban a legszebb sorokat
vototfe papírra iművűiben!) i
Erre is van példa: a Székelyföld már századok óta nem tudta
népfeleslegét eltartani Két fajta kivándorló volt és van: az egyik
csak pénzt akar keresni — a 'Regátban Moldovában Bukarestben
— aztán hazajön leveti a városi ruhát felveszi a székely haris-nyát
és mellényt 'és éli 'tovább ősi magyar életét A másik ott
és felszívódik román mert hi-ányzik
marad idegenben — t a tengerbe —
a föld megtartó ereje: '
Hát néni: kitelepítésről szó sem lehet: Ezt a lehetőséget még
említeni sem szabad mert ez öngyilkosság!
- A harmadik út
Van egy1 harmadik út: 'amikor az elszakított területek mint öiir
álló egységek autonómiák lepnének be egy Középeurópai Egyesült
Államokba egy Dunai ''konföderáció keretébe ahol minden nemzet
vés nemzetiség élhetné a maga sajátos életet fejlődhetne és fejleszt-hetne
saját kultúráját
Szerintem ez az egyetlen a mai időkben megvalósítható út Lé-monda- ni
Erdélyről Felvidékről Délvidékről és Kárpátaljáról soha- -'
sem szabadi Még egy részükről sem ahol magyarok élnek! — Vi-szo- nt
!arrólvsem ábrándozhatunk hogy ezeket a területeket egy
újabb rendezés a maglik egészében visszaadja Magyarországnak
Marád teháí a „harmadik" út": a Kárpátmedence népei egyesül-jenek'
konföderációba ahol minden nemzet és nemzetiség teljes
aulónómiáV'élvezne ' '
Értsük meg: a Dunai Konföderáció ' gondolata" a kor paran-csa
az egyetlen lehetőség amely áz itt élő népek közötti békét
'és minden (nemzetnek — így' a szétszórtságban élő magyaroknak
is — á fennmaradását biztosíthatja
— ond
!"jiwvír „„„-- n _ „wy™
Mikes Imre:
A 'fertői iBsziterházytos'tíóly
wuwwwwuwmiwwwwuw
ki
Aki felüti a kommunista társadalom-szervezés
sarkalatos müvét' minek moszk-vai
őskiadása „Asznóvi marxizma-leninizma- "
magyar változata pedig „A marxi-zmus—
leninizmus alapelvei" címen jelent
meg Budapesten az előtt-szemléletese- n ki-bontakozik
hogy a szocialista demokrácia
legfőbb pillére ezzel áll vagy bukik a ter-me- iő
népmilliók tényleges részvétele a'z
ország' életében Nevezetesen de talán
érdemes lesz idéznünk:
— Különösen fontos hogy a dolgozó
rétegek főként a munkások és parasztok
döhtó szerepet igényeljenek az állam i-g'azgat-ásában
föl mind az országgyűlésig!
Ez nagyon "szép szinte szárnyaló A
rendszer e nyelvi hőfokkal bízvást azt a-ka- rja
kinyilvánítani hogy az a nemzeti
jogállapot ami nálunk megvalósult töké-letesebb
mint bárhol másutt kerek földa
nyánkon Tényleg ezt nyíltan vallják is
országló méltóságaink Eme idvezülésün-ke- t
legtömörebben nemhiába mestere a
tollnak Kállai Gyula fogalmazta meg:
„A kapitalista demokrácia mégha de-mokrácia
is változatlanul a burzsoázia
diktatórikus uralma mert lényege ez: sza
badság az uraknak elnyomás és kizsák--'
mányolás a dolgozóknak A szocialista de-mokrácia
viszont a nép szabadságának
szabad akaratának teljes érvényesülését
biztosítja Országunk és annak legfőbb ál-lamhatalmi
szerve az országgyűlés de-mokratikusabb
mint bármely kapitalista
ország és annak parlamentje"
Mely ténymegállapítással balga dolog
lenne vitába szállni Mert ámbár az utób
bi harminc év során az még nem fordult
elő hogy a Duna-par- ti népképviselet va-lamely
kormányjavaslatot ellenhang nél
kül meg ne szavazott volna ez még nem
vall szükségszerüleg honi demokratizmu-sunk
fogyatékosságára Mert ha az or-szágló
uralom ügyködése e három évti-zed
folyamán teljességében ldtünő és
üdvös volt akkor ugyan miért mondottak
volna neki ellen a honatyák? Az ókori
Athén se hurrogta le Solont amikor bölcs
törvényeit előterjesztette Elég "tehát ha
polgártárs visszatekint „felszabadulásunk"
emberöltőjére: ha e korszakbán a jog az
erkölcs a lelkiismeret az önrendelkezés
az igazság feldicsőül akkor az országház
némaságában történelmi bölcsesség fejező-dik
ki Ha pedig nem akkor történelmi
tanúság A szolgasors tanúsága Melyet
kiértékelni és megnevezni majd á jöven-dő
idők tudorainak lesz feladatuk
Ám hadd térjek vissza a „Asznóvi
maxizma—leninizma" kardinális tételére
a dolgozó népmilliók cselekvő részvételé-re
az államigazgatásban Az országgyű-lésen
ez a részvétel az ellentmondás har-minc
esztendeje tartó felfüggesztődésének
alakjában valósult meg Hát 'vajon hogy
fest az ábra a nemzeti élet lentebbi szint-jein
jelesen a munkásokat és parasztokat
illetően? Szemelgetek csak úgy találom-ra
a mindennapi élet- - hazai tudósításai-ban
Ezek a mondatok például egy gyári
gyűlés leírásában a pártközlöny hasáb-jain
ötlenek a szemembe:
„ amikor pedig az igazgató újabb
sikerekre buzdította a dolgozókat kifor-dult
az ajtón néhány ember Utána a
versenyfelajánlásokra térült a szó mire
már tizével surrantak el a résztvevők
i
l(HO
1 laigeit fodependent
Ginadmn WccUy
fa Iho IfBPffftrfan TfftrgTtflgft
Ára: 30 cent
Végül a párttitkár hozzászólásokat kért
tessék a mikrofon bárki elmondhatja a
véleményét problémáját javaslatait hi-szen
azért jöttünk össze! Ám senki se kért
szót tömegével indultak a kijárat felé
s a munkásgyülés befejeződött anélkül
hogy akár egyetlen munkás is felszólalt
volna"
Meg kell jegyezni hogy ez a szemel-vény
mintául szolgál csupán ha futná rá
az időnkből garmadával idézhetnénk éf-féj- ét
Persze a falusi' sorssal kapcsolatban
is Ezeket a sorokat szintén a központi
pártújságból emelem ki:
„Ismeretes hogy százával érnek véget
a termelőszövetkezeti gyűlések anélkül
hogy akár egyetlen egy tag is felszólal-na
A tagok nagyon is jól ismerik a ba
jokat de félnek azokat szóvá tenni mert
tartanak a vezetők bosszújától"
Ami pedig á tanácsok kebelében ho-nos
szocialista demokráciát illeti íme né-hány
sor a Tudományos Akadémia Szo-ciológiai
Kutatócsoportjának egyik jelen-téséből:
„ megállapítottuk hogy a tanács-tagok
91 százaléka sosem szavazott az
előterjesztések ellen 37 százaléka pedig
egyetlen egyszer sem szólalt fel Csepelen
például a tanácstagok két év alatt egyet-len
egy módosítást sem ajánlottak a vég
rehajtó bizottság és az apparátus előter
jesztéséhez A tanácstagok részvétele és
szerepe legtöbbször csak formális"
Ez a csend elterjengőben az ország-gyűléstől
az államhatalom legfelsőbb szer-vétől
le az államigazgatás legalsóbb szer-véig
a falusi tanácsig lényegileg ellenté-tes
a magyar hagyományossággal és ka-rakterisztikámmal
amelyet mindig is az
ellenvélemény az ellentmondás szenvedé-lyes
igénye és joga hevített Az elvek
hitek meggyőződések e szabad csatája
különösen kemény törvény volt az iskola
falai között hiszen a valóság és az igaz-ság
csak a tézisek és ellentézisek össze-csapásából
bontakozhat ki contraria conl-rari- is
curantur hirdette az ősi bölcselem
Ezért azután lehangoló hogy a nemzeti
lét ligeteinek csendje mindinkább megüli
nemzeti művelődésünk intézményeit is
„Sok iskolánkból hiányzik az egész-séges
pezsgő vitaszellem A tantestületek
kerülik az eivi az ideológiai sőt a peda-gógiai
vitákat is!" — írja oktatásügyi ta-nulmányában
a pártelmélet folyóirata
„Bőven akad még iskoláinkbán szerviliz-mus
'A bátor őszinte vélemény rejti ma-gát
mert mindenki tudja hogy válasz-ként
visszaüthetnek" — ez a sóhaj a Pe-dagógus
Szakszervezet vezetőségi ülésén
szakadt ki a keblekből
„Iskolarendszerünk olyan hogy még
véletlenül sé tud és véletlenül se tanít
nemet mondani!" — írta a minap az írók
hetilapja Márpedig a kétely a tagadás
a nem a kutatás és megismerés a füg-getlenség
és az igazság igeneve Hogy is-koláink
teste kincstári és bürokratikus kor-látok
és korlátoltság miatt korhadozik
még hagyján majd leszen jobban is De
hogy e testben csak lapítani mer a nem
ami a magyar iskola géniusza" volt az a
nem antf' az oktatás és nevelés függet-lensége
az már öreg hiba szinte törté-nelmi'
kórság
: (A fenti részletet a szerző „Reflektor"
c művéből vettük)