Kanadai Magyarsag, August 19, 1972

              nl f a #' í "-m-
-'ff if" mmmmesmmmmaim fKtH!m'Wí
2fl"2 mjtmtus lő (#34) Kanadai Magyarság 5 oldal
lléldy Hála: Nyírcgyhúzy Pál:
A Kennedy—McGovern
Már megírtam de miért ne írnám meg mégegy-sze- r
a kételkedők okulására hogy nem vagyok
sem demokrata sem republikánus Csupán az ész-szerű
stabilitás híve vagyok és azt semmiképpen
sem látom biztosítva a szakállas-mezítlábaso- k je-löltjében
az amerikai védelmi erőt felére csök-kentő
McGovernben
Az Eagleton-drámá- t őszintén fájlalom nem po-litikai
hanem emberi szempontból Kár volt egy
fiatal állítólag nagyon intelligens politikust bim-bóját
m leszakítani — ez nem Eagleton hanem
McGovern hibája volt Nem kér fel valaki egy al-elnökjelöltet
anélkül hogy alaposan utána nem
néz a mútjának
Na de végre megtörtént a nagy nász: amit so-kan
vártak! A Kennedy-csalá- d és McGovern össze-házasodott
Mindenki Teddy Kennedyt remélte —
már elnöknek is — de ö elég okos volt hogy visz-szahúzódj- on
két bátyja legyilkolása és Wallace
lelövése után McGovernnek végre azt ajánlotta a
mindenttudó Mankiewicz hogy kérje fel Sargent
Shrivert alelnök-jelöltne- k Remek! Shriver nagy
ambíciójú ember de még nála is nagyobb a felesé-ge:
Eunice Kennedy így Ted proxy által mégis-csak
belekerült a buliba és — természetesen — az
egész Kennedy-csalá- d rengeteg nőtagjával együtt
Kérdés hogy a választó mennyire ismeri Shri-vert
Mivel a szakállasok ellenkasztjához a jet-seth- ez
a legúríbb elithez tartozik sok McGovem-hív- ő
ifja kezd majd azon gondolkodni hogy már
az alapelvekben is hazudott McGovern? Egy proletár--
programhoz egy palotában lakó milliomos
nem-politiku- st kért fel alelnöknek? Az az érzésem
hogy McGovern hívei akik beüvöltötték az elnök
jelöltségbe kezdenek „volt" hívekké válni kivéve
talán a feketéket és az előkelőségért lihegő nő-rajongó- kat
De a mezítlábas sereg a szakállas
proletár divízió gondolkodni kezd hogy tulajdon-képpen
mindent visszaszívott McGovern s most
a tetejében még egy mü-arisztokra-tát
hívott meg
Az események
Az angol világnyelv és drága
nyelv A magyar ugyancsak „vi-lágnyelv"
de sokkal olcsóbb A
newyorki ékszertözsdén az igaz-gyöngy
Münchenben az aranyne-m- ü
Rio de Janeiroban az ame-tiszt
a zafir és a többi divatos
brazil kö angolul méregdrága ma-gyarul
felcár És mindenütt hozzá-tartozik
az árhoz: Kohn találko-zik
Grünnel A pesti vicc Amely
nnnyi kényes kérdést eltakar és
előhoz Például? Sose tárgyalunk
róla pedig fontos: miért beszél-nek
idegenben is magyarul az ott-honi
zsidók Mert magyarok? Ma-gától
értetődő feletet de ? Ak-kor
is magyarul beszélnek ha a
pesti vicc után előbújik az ami
már nem is vicc: „kegyetlen" nép
a magyar Bizonyos vonatkozás-ban
ez is érthető de az már csep-pet
sem hogy a fájó nehezen
gyógyuló sebbel a másod- - és har-madgeneráció
is abban a nyelvben
nő fel amelyhez a kegyetlen"
nép tartozik Magyarul beszél a
családban magyarul tárgyal az üz-letben
magyarul érti a pesti vic-cet
és magyarul mondja: vigyáz-zon
a Kagánra mert az nem kó-ser
Illetve a kóser orosz zsidó
Aki? Most így fogalmaz: nem a
mi fajtánk Stop! Ez elgondolkoz-tató
tulajdonképpen milyen fajtá-ról
beszélünk? Vagy nem is fajtá-ról
hanem valami másról? Olyas-miről
ami túlélte a hitlerizmust a
megbántottságot a haragot a gyű-löletet
az antiszemitizmust a fi-loszemitizmust
a kontinensnyi tá-volságot
a generációs váltókat a
környezeti határokat És él Mi a
neve? Ne keressük Ügy sem talál-juk
a kategóriák között amelyek-kel
jobbra-balr- a osztályozunk em-bereket
népeket Talán: a nyelv?
Amellyel születtünk megbántottuk
egymást és egyszer megbékélünk
Nem furcsa?
A világ különböző részein fi-gyelem
ezt a jelenséget
Nem a forrást ahonnan ered ha-nem
a lehetőséget ahozá vezet
Jobban mondva vezethet Közben
kihalászgatom milyen tényezők
éltetik milyenek sorvasztják a je-lenséget
Ügy is mondhatnám: mi-lyen
úton milyen technológiák
kal" adódik tovább a magyar
nyelv azokban a dimenziókban
amelyekben nem számítottunk rá
Vagy fordítva: hal el ott ahol leg-jobban
számítottunk a megőrzésé-re
Világosabban? Hogy adja gene-rációról
generációra tovább anya-nyelvünket
a külföldre szakadt
menyegző
alelnökjének hogy netán ö legyen az Egyesült
Államok elnöke
Valami nagyon csúnya játék folyik itt az lf'ü
Sággal aki lelkesedik és hajlandó hetekig nem fu
rödni csak hogy a proletár-program- ot hirdető M
Governt elnökjelöltté választhassa Nagyon cm
nya játék folyik azokkal akik az abortuszt kant-ák
ős Ígéretként meg is kapták McGoverntöl akik
az évi ezer dolláros segélyen izgultak akik az
amerikai hadieröt felére vágták volna McGovern
eredeti álláspontja szerint amit azonban a Szená-tusban
már egy 4 billiós csökkentésre mérsékelt
Azt is visszautasították
Ha csak a homoszexuálisok házassági jogáért ki
nem áll még mi marad a nagy bálvány eredeti
programjából? Egy nyamvadt emellett még tapasz-talatlan
kispolgári program amit BH1 Smith vas-munkás
is pontosan úgy meg tudott volna fogal-mazni
Persze most az a remény a felső-rétegbe- n
mármint McGovern cipős és megfürdött hívei kö-zött
hogy na most jön majd a Kennedy család
bűvös hátha! Jön Eunice a nagy afró-bajáv- al és
Shriver eredeti párizsi diplomata-mosolyáv- al és
meghódít mindenkit Sőt jön Teddy is! Na ez
befűt Nixonnak!
Nem hiszem hogy Teddy nagyon jön legfeljebb
néhány TV-képe- n mert amiért ö maga nem mert
fellépni az továbbra is fennmaradt A TV-képer-ny- öbe
még bele lehet lőni de őt spórolják az 1976-o-s
választásra Lehet hogy már arra sem
Nem hiszem hogy amit nyert McGovern a ré-ven
a Kennedy-családd- al az megéri azt amit el-veszt
a vámon azzal hogy az a réteg amelyik
elnökjelöltet csinált belőle — visszahúzódik csa-lódik
úgy érzi hogy valaki megint becsapta
Shriver egyik legfőbb feladata a megijedt mil-liomosok
visszacsábítása lesz a McGovern--i radi-kális
kasszába Majd meglátjuk a házasságkötés
napján hogy Eunice férje menny} hozománnyal
segített az ide-odatánc-oló
McGovernen
magyar vagy magyarországi zsi-dóság
nagy része — ebben a relá-cióban
mindegy melyik meghatá-rozást
használjuk — és hol miért
szakad gyakrabban meg mint in-dokolt
lenne anyanyelvünk azok-ban
a rétegekben amelyeket a
magyarság éltető elemének tar-tottunk
Nincs statisztikánk mi
lyen vérségü nemzetrészeink ellen-állóak
az idegen környezet vonzá-sában
és melyeket kezd ki már az
első második generációban az
oportunitás és különféle érdek
Azt sem tudjuk hogy a nyelv-megtartás
és nyelv elvesztés mi-lyen
viszonyban áll az iskolai kép-zettséggel
a társadalmi ranggal
vallással vagyoni helyzettel ideo-lógiával
Ezekkel a kérdésekkel
nem foglalkozunk mert gyorsan
eljutunk oda hogy magyarság-őrz- ő
és magyarság-továbbad- ó nem-zetrészeink
nem olyan sorrendben
helyezkednek el az emigrációs
képletben ahogy tanultuk tanít-juk
szeretnénk vagy nem szeret-nénk
ferülgetem a forró kását és ho-mályosan
fogalmazok? Igen
Még nem alakult ki a tértől idő-től
független magyar nemzet való-di
keresztmetszete Még egymás
torkának esünk ha arról van sző
milyen nemzetrészek állják jobban
a harcot az idegen környezet von-zásában
és melyek adják fel ma-gukat
Régi mércével méricské-lünk
pedig tudjuk hogy történel-münk
szabványügyi kataszteréből
már kiiktatódtak a régi egységek
Nincsenek új általánosítható sza-bályaink
mert ? A magyar nem-zet
ezeréves erőssége éppen az
hogy a vérségi vagy egyéb csopor-tok
magyarság-hűség- e nem szabá-lyok
szerint csinál történelmet Ha
igen? Rosszul Igazságtalanság
megbántottság vér könny fakad
nyomában Mindez ellenkezik tör-ténelmi
etikánkkal? Bocsánat Tör-ténelmi
etikánk is sokszor ellenke-zik:
történelmünkkel
Megint vargabetűt csináltam és
messze vetődtem attól hogy a riói
ékszerészeknél magyarul olcsóbb
az ametiszt? Igen A vargabetű
azonban oda is elvezet hogy szét-szóródott
zsidóságunk a legtermé-szetesebb
és legősibb utat járja
Családi kötelékben őrzi ápolja
adja tovább a magyar nyelvet
Miért? Az idő még nem érett meg
hogy erre a kérdésre válaszoljunk
vagy akárcsak vitatkozzunk is fe-tet- te
Túl frissek a sebek és túl erő-sek
az eHenmotívumok melyek
nyomában
JVIWS
úgy fogalmazzák a vádat: a „ke-gyetlen"
magyar nép és a fasiz-mus
egyformán felelősek azért
ami történt Arra is csak lassan
érik az idő hogy okuljunk a zsidó
diaszpórák történelméből: mennyit
ér a „második" nyelv Miiyen ösz-szetar- tó erő az ha a környezeti
mellett van egy másik nyelv és mi-lyen
bontó erő az amikor a tit-kos
nyelv elveszik Ennek a témá-nak
nincs anti- - vagy filoszemita
vetülete Mindössze kutatási terü-let
és sok-so-k kérdésre adhat vá-laszt
tanácsot magyar vonatko-zásban
is Nem különös? Riói ék-szerész
ismerősöm nagyapjának
addig ment jól a máramarosi vége-ken
amíg élt a második nyelv és
azt nem értette a szolgáló a vevő
a főszolgabíró Az unokának ak-kor
ment rosszul amikor Bihar-ban
Szatmárban Budapesten fel-adta
a második nyelvet küépett a
körből ahol rabbatot adnak a tit-kos
szó után és belépett egy
nyelvközösségbe amelyhez lelki-leg
még nem azonosult Még kü-lönösebb:
Riói ékszerész ismerő-söm
azért adta titkos nyelvként
tovább a magyart mert ? Ha
nem állítom most meg a gondola-tot
könnyen sokoldalú vitába ke-verededh-etek
tehát: salom békes-ség
lobb apránként kihámozni a je-- J
lenségböl azt ami hasznos
mint azzal rúgni fel az egészet
hogy ebben a kérdésben nem illik
tisztán látni így elégedjünk meg
azzal hogy a newyorki gyöngyös
a riói féldrágaköves ékszerész uno-kája
azt kapja Örökségül hogy a
magyar nyelv sok mindenre alkal-mas
célszerű és talán szép is
kedves is Az örökség értékéből
nem sokat von le hogy nem a má-ramarosi
ükapára a máramarosi
földre hanem a riói nagypapára és
Copacabanára emlékeztet És:
nem Arany János perzselő nyarát
hanem a Wall Street aranyárfo-lyamát
idézi vissza Ilyen dimen-zióban
a magyar nyelv és a ma-gyarságtudat
nem azonos fogal-mak
és az egész csak része egy
sokévezredes bölcsességnek? Ezen
se vitázzunk Túl könnyű a vissza-vágás
A magyar nyelv és magyar-ság
tudat feladása nemcsak hűt-lenség
hanem butaság is Különö-sen
ott ahol sok százéves folya-mat
szakad meg vele Szebben:
ahol a kripta ajtón befelé fordít-ják
az ösi címert
Szokatlan úton szokatlan példák-kal
érzékeltetem a magyar nyelv
Whitelaw angoJ r-- 'ihi akit
azzal küldtek Írországba hogy
békét teremtsen kijelentette: Szó
sem lehet könnyű és gyors békéről
Hasznát? Tudatosan tervszerűen te-szem
Szokásos érveinktől — ma-gyarságtu- dat
hazafias köteles-ség
— sokat kiszűrt az emigráci-ós
élet Olyan generációk nőnek
fel amelyeket már nem köt köz-vetlen
élmény ezekhez a fogal-makhoz
Másképp érzik értelme-zik
a tényezőket amelyek eg
nemzet létét az anyaföld valósága
nélkül is meghatározzák Ezeknek
a generációknak a magyar nyelv
már nem édes-bu- s élmény hanem
egyszerű kérdés: milyen érték kap-csolódik
hozzá az idegen környe-zetben
Ezer éves életlátásunkat
tapasztalatunkat kultúránkat ad-juk
benne tovább és olyan helyzet-felismerési
előnyt biztosítunk me-lyet
a beltenyészeti látásmód nem
adhat? Számukra már túl nehéz
kérdés mert még azt sem mértük
fel hogy a szülők közül hány szá-zalék
fogadja el a magyar nyelv
hasznossági értékét
Czóval? Egyáltalán nem feles-lege- s
ha néha-néh- a elnézek
a newyorki ékszertözsdére vagy
riói ametisztes ismerőseimnél sze-dek
össze olyan indokokat ame-'ye- k
nemzetiszínű fogalomgyűjte-ményeinkben
eddig nem szerepel-ek
Vagy? Ez sem érdektelen: ku-tatom
miért magyarosította meg
evét Amerikában régi egyetemi
arsam aki Az igazsághoz tar
ozik sose lépett be a Volksbund--
csak éppen felcserélte 1941- - Un két anyanyelvét A németet
tette kirakatba és a magyart tet-te
tartalékba Aztán Amerikában
megfordította: a magyart az an-gol
mellé helyezte a németet el-dugta
Oportunizmusból? Tudja
Isten Eredeti német nevével sok
millió igazi amerikai szaladgál az
Egyesült Államokban Nosztalgiá-ból?
Tudja Isten Dédapja 1848-ba- n
a magyar szabadságért har-colt
Vagy? Egyszerűen felismerte
hogy az Egyesült Államokban egy-r- e
előnyösebb ha valaki: nem
amerikai? Tudja Isten Az ilyesmi
nehezen elemezhető Rendszerint
csak villanásnyi fényt vet arra
hol az érzelmi gyökér és mennyi
a gyakorlati érték a jelenségben
hogy nyelvünk abban a dimenzió-ban
is átmentődik ahol már nem
igen számítottunk rá
Különben? Az ékszerészek után
a riói borkereskedőket és re-tikülösö- ket
is „feltérképeztem":
kapok-- e rabbatot a magyar szóért
Nem kaptam A krokodilbör és a
kroko-tásk- a nem magyar „nyelv-terület"
Majdnem dupla árat fi-zettem
amikor a „portugál" oro-sz- ül szólt a lányának: ne engedj
úgy is megveszi Titkos nyelvet
használt hogy a vevő ne értse
Pechje vok A vevő ékes szibériai
dialektusban a negyedét igérte és
aztán a felében megegyeztek Mu-latságos?
Nem egészen A történet
újra odavezet: milyen érték egy
második nyelv Miért? Nem vita
tárgya Az árfolyamot azok tá-masztják
alá akik sok évezredes
létüket a különböző titkos nyel-veknek
köszönhetik Mindez vá-lasz
is gyermekkori barátomnak
aki becsülettel végigverekedte a
háborút aztán ? Szomorú de
ilyen is van New Yorkban elfelej-tett
magyarul Még szomorúbb:
két remek fiát sem tanította meg
mert: felesleges megterhelés az
olyan nyelv amelyet csak 15 mil-lióan
beszélnek a világon Igaz:
amikor legutóbb találkoztunk
mintha megváltozott volna a véle-ménye
Joe a kisebbik fia ango-lul
kérdezte: Dady miért írjuk ne-vünk
elé a „de"-t- ? Barátom nem
válaszolt Legszomorúbb: Joe ma-gyarul
akarta kérdezni de nem
tudta A titkos nyelv kiesett El-tűnt
egy élmény amely ugyancsak
a Kárpátokból indult el Ezer év-v-ei hamarabb mint a riói éksze-rész
unokájáé
GÁBOR ÁRON
Százötven eves a Himnusz
150 esztendeje lesz rövidesen
hogy Kölcsey Ferenc csekei ma-gányában
megszületett a Him-nusz
ez a halhatatlan örökbe-csű
alkotása a hazafias magyar
lírának
A nemzeti himnuszok költői
többnyire egyversű poéták Köl-csey
nem tartozik ezek közé
Mondanivalói ma is korszerűek
A félszemű költő bárkinél job-ban
látott s a magyar nyelv jo-gaiért
senki sem harcolt jobban
mint a csekei remete
Sződemeteren született 1790-be- n
a szüleit korán elvesztvén
teljesen idegenek gyámsága
alatt nevelkedett Tanulóéveit a
debreceni kollégiumban töltötte
s már itt megtanult latinul né-metül
franciául Olvasta korá-nak
nagy íróit: Csokonait Kis-faludy
Sándort Virágot Kazin
czyt
Debrecen akkor a magyarság
fellegvára volt Azóta címerét
megváltoztatta Napba néző
szárnyát széttáró főnix-madar- at
látunk rajta két szárnya kö-zött
vörös lángcsóvával s alatta
vörös fogaskereket Hol van ez
már attól a bátorságtól amikor
a Nagytemplomban detronizál-ták
a Habsburg házat?
Kölcsey sohasem volt szerel-mes
csak a vágy élt benne a sze-relem
után Két ilyen fellángo-lását
ismerjük Az egyik Almos-don
volt melyről ezt írja: „Sze-relmem
boldog lett volna de én
igyekeztem elszakítani maga-mat"
A második szerelem Péce-le- n
játszódott le: „Szent igaz
szerelmes lenni kezdek azt da-laim
bizonyítják de kiben? Azt
ki nem találjátok ha az egész
kalendáriumot felforgatjátok is
Mindent bírt ami barátságot és
becsülést ébreszt semmit ép-pen
semmit amj szerelmet"
A sohasem-szerelme- s költő
elég ritka jelenség a világiroda-lomban
Pedig egész ifjúságán
keresztül élt benne a vágy tisz-ta
crös szerelem után Ez a
vágy volt versei jórészének ih-letője:
ha az életben nem élhet-te
meg e nagy érzést legalább
a költői alkotás lázas gyönyö-rűségében
próbálta újraélni Sze-relmi
versei valóságként ábrá-zolnak
valamit ami csak vágyá-ban
élt
1829-be- n Szatmár megye fő-ispánja
Kölcseyt aljegyzővé ne-vezte
ki Ez időtől kezdve Köl-csey
vármegyéjében a szabadel-vű
párt vezére lett őreá bízták
a hivatalos iratok szerkesztését
1832-be- n főjegyző lett s ugyan-ebben
az évben a vármegye ren-dek
országgyűlési követnek vá-lasztották
meg A pozsonyi or-szággyűlésen
a tiszántúli köve-tek
jegyzője lett és itt a magyar
nyelv a vallásszabadság ügyé-ben
a magyar jobbágyság és a
lengyelek érdekében mondott
szónoklataival oly hírre tett
szert hogy nevét a nemzet ve-zérférf- iai
között emlegették Az
Akadémiában Kazinczy Ferenc
és Berzsenyi Dániel fölött mon-dott
rendkívüli hatású emlékbe-szédeivel
az akadémiai szónok-lat
megalapítója lett
Lemondott az ügyvédi pályá-ról
és az irodalomnak élt Már
korán nagy feltűnést keltettek
kritikái melyekben Csokonai és
Berzsenyi müveit veszi példát-lan
szigorúsággal bírálat alá
Kölcseynek e bírálatokban meg
nyilvánuló felkészültsége finom
logikája nagy tudása és határo
" "Vs# = fw j
zottsága meglepte ugyan a kö-zönséget
de a nemzetnek akkor
legismertebb költői Csokonai és
Berzsenyi ellen alkalmazott túl-szigo- rú
kritika általános inge-rültséget
támasztott Kölcsey el-len
Elhallgatott s csaknem egy
évtized múlva jelentkezett újra
midőn Szemere Pállal szövet-kezve
„Élet és Literatúra" cí-men
széptani folyóiratot indí-tott
Mikor megyéjében Szatmár-ban
felülkerekednek a konzer-vatívok
s Kölcseyt az örökvált-ság
kérdésében megyöződésével
ellenkező magatartásra utasít-ják
a költő lemond a követség
röl A pozsonyi diákok a politi-kai
haladó tábor bíztató kórusa
Kölcsey lemondásának hírére
gyászfátyolt kötnek kalapjaikra
Kölcsey otthontalan és idegen
volt kortársai között Szerb An-tal
egyenesen azt írja róla: „Köl-csey
a magyar himnusz költője
nem volt itthon Magyarorszá-gon"
Az Országos Képtárban
őrzött arcképen szikár teljesen
borotvált idő előtt kopasz ala-kot
mutat A boltozott homlok
ra mely az egyszemmel alátá-masztva
az egész képet uralja
el nem téveszthetően rá van ír-va
a gondolkodó Szokása sem
a vidéki magyar élet megjelené-si
formája volt Kölcsey nem
ivott míg más költők például
Vörösmarty nagy borértö volt
és számára a jó bor a költészet
és a boldogság nélkülözhetetlen
feltétele volt Nem szerette a
cigányzenét szinte gúnyolta
azokat akik szívesen hallgatják
Bihari cigánybandáját Fiatal
korában Amerikába akart kiván-dorolni
Máskor Svájcba vágyó-dik
a szabadság ősibb és köze-lebbi
hónába
Riedl Frigyes angolnyelvű ma-gyar
irodalom történetében így
jellemzi Kölcseyt: „A felhők
között él világot teremtve ma-gának
és mindegyre növekvő
megvetéssel tekintett az embe-rek
dolgaira Természetes hogy
az ilyen ember mélységesen tu-datában
volt a valóságos és az
ideális között levő örvénynek"
Utolsó nagy munkája a Wes-selényi
hütlenségi perében ké-szített
klasszikus törvényszéki
vádirat volt E túlfeszített mun-ka
után bélgyulladásba esett és
1838 augusztusában 48 éves ko-rában
meghalt A Himnusz köl-tőjét
gyorsan és lapulva vitték
a sírba mert koporsóját a félre-vezetett
nép kővel megdobálta
Szörnyű kép történelmünk
egyik legirtózatosabb jelenete
A csekei temetőben nyugszik
Sírja fölé 1856-ba- n emeltek már-vány
síremléket egyszerű de
rékben kettétört emlékoszlopot
Az egész ország részvéte kísér-te
a gyászünnepet Deák Ferenc
levélben mentette ki magát
hogy nem lehet jelen: „De részt-veende- k
én is az ünnepélyben
érzelmeim s buzgó imádságaim
által felsóhajtok én is az Egek
Urához s keblem mélyéből mon-dom
el a dicsöültnek szavait
Áldd meg Isten a magyart — Jó
kedvvel bőséggel — Nyújts fe-léje
védő kart — Ha küzd el-lenséggel"
Kölese a Tisza Túr és Esztró
alkotta szigetben fekszik s a
Kölcsey család ősi névadó bir-tok
volt Manapság termelőszö-vetkezetekben
dolgozik ott a
rabszolga magyar nép Pénzosz-táskor
sorban állnak a tanács-ház
előtt s mérgesen hallgatják
a párttitkár intését:
— Valamit rakjanak a taka-rékba
is !
Borízű hang válaszol rá a sor
végéről:
— Ne féljen nem fog az ná-lün- k
„megpenyészedni"
A tsz elnöke egy őszi hét
szombatján kiosztott negyven-ezer
forint prémiumot Kíván-csi
volt mennyit ittak meg be-lőle
a dolgozók? Hétfőn elment
az italboltokba megkérdezte
mennyi volt vasárnap a forga-lom?
Legnagyobb megdöbbené-sére
azt kellett hallania hogy
hatvan ezer forint Azóta is tö-ri
a fejét honnan vették a dol-gozók
azt a húszezer forint
többletet
Ma mindenki titkos pénzek-ből
él