Magyar Elet, August 14, 1976

              1976 augusztus M- -
ILLYÉS ELEMÉR:
„ERDÉLY VÁLTOZÁSA"
Illyés Elemér fenti cím alatt megjelent könyvét már
ismertettük és méltattuk lapunk hasábjain Most részle-teket
közlünk a műből amely az utóbbi évek legtárgyila-gosab- b
legátfogóbb helyzetképét adja a mai Erdélyről
UTAZÁS KITÉRŐKKEL
Vajon a viszontlátás nehéz pillanatától féltem-- e vagy
rámtörő változásoktól amikor erre az útra vállalkoz-tam?
A határőrök szokványos udvariassága átsegít az
elsó zökkenőn A pénzváltásnál igyekszem előszedni
megfogyatkozott román tudásomat de fölösleges — a
pénzváltó folyékonyan beszél magyarul
Az első útjelző tábla: Oradea a régi Nagyvárad —
ahogy még bennem él mindössze tizennégy kilométer
Alkonyat előtt még beérünk A városba vezető útról
egyetlen emlékem sem maradt A Kőrös-par- ti Dacia-szállóba- n
keresünk szobát A Nyugatról érkezőnek szinte hi-hetetlen
hogy kocsija számára mindjárt parkolóhelyet
is talál Komor nyomott légkör fogad a szálloda halljá-ban
A határok szinte már megszokott félelme után kis-sé
felbátorodva magyarul érdeklődöm szoba után Ma-gyarul
válaszol a portás talán magyar is mert kifogás-talan
magyarsággal beszél és mégis mintha nem szíve-sen
beszélne Talán a fogadó két személyzete is magyar
de egymás közt románul beszélnek — halkan mintha
Cser László S J
BEVEZETŐ
uraratmmu
kanadai-magya- r
dohányosok között
1949 nyarán tíz éves kínai élet után a körülmények
Kanadába sodoitak Sejtettem-- e Bostonban — ahova
repülőút után San Franciscóból vonatoztam — hogy há-rom
nap múlva a kanadai Torontoóban töltök majd fél
ével és utána ötöt a dél-onrari- ói dohányvidéken?
Fáradtan érkeztem Kínába azzal utaztam hogy ott
élek-halo- k Minden erőmet a nyelvtanulásra a nép meg-ismerésére
és szolgálatára fordítottam Készületi éveim
után olyan körülmények között álltam munkába ami-kor
már azoknak is nehéz volt missziós munkát végez-ni
akik tíz-tizenöté- ve építgették Isten országát Kínában
Az utolsó három év munka- - vergődés menekülés
mások menekítése volt A japán megszállás végefelé ke-rültem
munkába a gerilla-harco- k közepébe léptem A
bőrünkön éreztük Kína tragikus napjainak minden moz-zanatát
Mikor Kínába utaztam huszonnégy mikor onnan
eljöttem harmincnégy éves voltam Ha kínai életem kez-detén
amolyan kisbabának éreztem magamat aki sem
beszélni sem enni nem tud még hamar felnőttem Meg-tanultam
kínaiul beszélni enni öltözködni gondolkodni
Mikor Kanadába értem mindez értelmetlenné hasz-nálhatatlanná
vált Itt-o- tt meghívtak hogy beszéljek kí-nai
élményeimről családi összejöveteleken „meséitet-tek"
Kínáról Az első órákban már megértettem hogy
itt nem Kínáról akarnak hallani hanem azt várják tő-lem
hogy rájuk figyeljek a szétszórt magyarokra és ve-lük
foglalkozzam teljes figyelemmel
Készületlenül ért ez az új igény Annál is inkább
mert nemcsak lelkipásztori munkába 'kellett kezdenem
de egyházközség szervezésébe és is
Ebből az időből 1949—53 között született ez a nap-ló
Ugy gondoltam hogy kiemelem naplómból azokat a
lapokat melyek közérdekűek lehetnek Dokumentum ez
az írás a kanadai magyarok „dohány vidéki" életéről A
dohányvidéki magyaroknak — keserves munkával meg-szerzett
gazdaságuk egyesületi házuk mellett — szüksé-gük
volt egy lelki otthonra magyar templomra Ennek
előkészítésében építésében segítettem öt éven át mi-közben
megismertem szolgáltam — sokszor türelmet-len
fiatalsággal — sürgettem őket nemcsak a templom-épület
létrehozásában de vallásos közösségi életük ki-alakításában
is
DÉL-ONTARIOB- AN
Dél-Ontar- io egy magyarlakta nagy terület melynek
vonala Simcoe—Delhi Tillsonburg egészen ki az Erie-tói- g
és ezen a vonalon le Radney és West-Lorne- ig ma-iik
vonalon fölfelé Londonig A magyarok itt szétszórva'
élnek
Az általános helyzet az hogy míg Amerikában a ma-gyar
nép legnagyobb részben a nagyvárosok gyárai köze-lében
él itt Kanadában többen élnek vidéken és mező-gazdasági
munkában mint gyárakban
Nyugatra Saskatchewanba az Eszterházy telepíté-sekre
Szehtistván-falvár- a Kaposvárra és a többi he-lyekre
nem tudom- - mikor jutok majd el de szeretném
azokat is megnézni
„Tárgyalások püspökökkel paptársakkal Missziói
kellene adni az úgynevezett Dohányvidéken ahol állító-le- g
szétszórtan hétszáz körüli magyar család él A misz-szió- k
helyei Langton Tillsonburg Delhi és Radney len-ne
Meglátjuk"
„Langtoni misszió A hely jelentéktelen kis falu Min-denütt
dohánytermelés Á legtöbb telepes belga és ma-gyar
A plébánia jelentéktelen túlfűtött és rossz állapotú
épület Valami hórihorgas olasz gazdaasszony nem ép-pen
tisztán főz Szobám kicsi de úgy sincs időm benn
tartózkodnom csak éjszaka A plébános nagyon kedves
és" barátságos Belgiumban'született franciául beszélge-tünk
NagyonsükeL és "csak kiabálva lehet-társalog- ni A
templom' kicsi öröstéglás eV éktelen a festése tele ba
rokkos szobrokkal Ji Máriászobor vállán vecsernyepa--
lást-fél-e köpeny Nagyon sok mécses ég három nagy tar:
'3 T Rrr 5
egymás szavát akarnák ellesni A hordár viszont román
de jól beszél magyarul
Szokatlan izgalommal indulok az esteledő utcák fe-lé
Hazasiető munkások fejkendős parasztasszonyok
hivatalnokok diákok katonák jönnek szembe lesem
figyelem a beszédüket lélegzet-visszafojty-a hallgatom
vajon melyik nyelven beszélnek inkább magyarul-- e vagy
románul? Valahonnan az emlékezés mélyéből törnek elő
a hangok az alföldiesen elnyújtott kissé lágyan zenélő
bihari magyar nyelv Utánuk fordulok mint a milliós vi-lágvárosokban
egykor ha magyar szó ütötte meg füle-met
Az 1971-e- s hivatalos népszámlálás szerint Nagyvá-radnak
a hozzácsatalt környező falvakkal együtt 149896
lakosa van s ennek több mint fele magyar a megye
611548 lakosának körülbelül 45—40 százaléka ugyan-csak
magyar De magyar maradt a város arca is így élt
emlékeimben bár kelet-európ- ai színek keverednek a ki-mondottan
nyugatias városképbe Még zsong bennem a
harmincas évek Váradja még oly természetes volt ak-kor
hogy mindenki magyarul beszél ma már versenyre
kel a román szó a magyarral — kelet felől a Kőrösök
forrásvidékéről ki tudja mekkora a román áradat a vá-ros
felé?
Milyen sokatmondó a Várad szó: könnyed vidám
élniakaró a gondokhoz bajokhoz a nehezebb élethez
A
(NAPLÓRÉSZLETEK)
tcmplomépítésbc
mniniimmiunnnimHimmmnmroi
tóban Első este telán nyolcvan a hét végén kétszáznál
többen vannak a magyarok Erősek szinte túltápláltak
A beszédük szokatlan Szabolcsiak a legtöbben de van-nak
Bácskából és néhányan Dunántúlról is
Szokatlan figyelem amivel hallgatnak Mozdulatla-nul
ülnek a padok néha megreccsennek alattuk Sze-mük
tágranyitott némelyik ajka félig nyitva Itt-o- tt
nyelnek mintha szomjúság gyötörte volna őket sokáig
és most friss vizet innának Insiprál engem is Egy órát
másfélórát beszélek soha nem elég
Megtudom hogy magyar szót templomban évek
óta nem hallottak Az elmúlt tizenöt év alatt ha egy-eg- y
gyóntatásra eltévedt valaki erre
— í
Az esti misszió után nem mennek haza Csoportok-ba
verődve tanácskoznak hívnak hogy látogassam meg
őket Hat napom reggeltől estig azzal telik hogy a jó és
kevésbé jó utakon a belga plébánossal egyik majorból
ki a másikba behajtunk A plébános ismer mindenkit
megjegyzéseket fűz mielőtt egy magyar kapun beka-nyarodunk
„Érj magyarhoz problémához értél" — a
mottója Nehezen boldogul velük panaszolja A férfiak
még valahogy tudnak néhány szót angolul de az asszo-nyok
szinte semmit Hozzá barátságosak de beszélni
nem tud velük A templomba nem jönnek mert nem ér-tenek
semmit Nem szeretik a karéneket nem akarnak
gyónni áldozni A prédikációt egyáltalán nem értik Ha
látogatja őket kedvcsen fogadják Saját borukkal itat-ják
süteményekkel csirkével pakolják fül De idegenek
a birtokukon kívül és feszélyezettek
Ahogy engem fogadnak meglepő A legtöbb ürül
dédelget marasztal kínál Itt-ot- t közöny Egy-ké- l helyen
határozott ellenszenv
Egyik gazda meséli hogy neki elég a templomból
papokból és egyházból Érdekes hogy nekem elmeséli a
következőt: béres volt az egri érsekség birtokán és nem
volt elég a tüzelő Kocsival az erdőre hajtott és megra-kodott
A csendőrök mcpofozták és a pap összeszidta
Mások kezdik emlegetni hogy legjobb volna temp-lomot
építeni Saját magyar templomot Magyarosan
ahol magyar nép-éne- k magyar prédikáció lenne Ma-gyar
hívők magyar pappal és apácákkal Érdekes gondo-lat
vajon vállalja-- e valaki? Kivihető-c-? Itt az építést
nem az állani nem a püspök és nem a kultuszminiszté-rium
segíti hanem a nép adományai építenek"
„Misszió Radneybcn A plébános öreg ír származá-sú
Szeret beszélgetni magányos ember Nem sok hu-morérzéke
van és folyton a szabadkőművesekről ma-gyaráz
A misszió gyengébb mint Langtonban Talán
nyolcvanan lehetnek Az ok — azt mondják — az hogy
itt a föld nem olyan homokos és az esőt meg az olvadó
havat nem engedi át Éktelen a sár nem tudnak jönni
S Mihály vállalkozik hogy elvisz néhány helyre
Rettenetes sár Néha egészen bennrekedünk és meg kell
kérni egy gazdát a közelből hogy traktorral húzzon ki
A magyarok kevésbé lelkesedök és nehezebben mozdul-nak
A vidéken van valami „hívő szekta" A vezetője volt
pásztdrember aki itt tanult meg olvasni úgy-ahog- y Bib-liát
olvas híveinek és ö esket temet Az egyházat tartja a
legnagyobb rossznak és híveit azzal fenyegeti hogy ha
a szentíráson kívül más is kell nekik különösen ha
templom és pap akkor elkárhoznak Van egy csodatevő
is aki valami kenyérdarabokkal szédeleg Ha valaki
nagybeteg kap egy' harapást és meg fog gyógyulni Ta-lálkoztam
vele Nem hajlandó velem ismerkedni és na-gyon
zararös"a tekintete Itt nem beszélnek templomépí-tésről
Jobbanszét vannak szórva a dohányuk nem a
virginia-fajla-- hanem pipadohánynak való ami a nehe-zebb
földet Jtedeli
A misszió jól zárul Legnagyobb részük gyónik áldo:
zik Bár vannakViáilöriösen az asszonyok között olyanok
akik tíz-tizen- öt- éve nem voltak templomban mégis ha
kárdemVhogy van--e rózsefüzérjük megsértődnek mond-ván
hogy" nincs" nap anélkül hogy ne imádkoznék Hit
tehát van csaki teljésen kiestek a gyakorlatbólji körül-mények
és elhagyatottság'miatt"
'-
--„ (Folytatju)
í4á--l wjt- - qSkí íj $L
MAGYAR ÉLET 7' oldal
szokott belsőerdélyinek Pedig Váradnak is megvoltak
a gondjai Alighanem erre emlékeznek a feketébe öltö-zött
bihariak Szent László idejében 1080 körül már 'a
templomok városa volt mint Salamanca de 1241-be- n el-törölte
a főid színéről a tatár s amikor négyszáz év után
magához tért és újból tizenegy templom nőtt ki a falai
közül a török pusztította el az utolsó házig Ami egykor
életet adott Váradnak a városon átvonuló főútvonal az
lett később a halála is Ma sincs emléke az elmúlt száza-dokból
csupán a múlt nagy szellemét őrzi Az európai
humanizmus valamikor itt talált otthonra Janus Panno-nius
és Nicolaus Olahus idején a város európai hírű
nyomdája állítja elo Comenius egyik munkáját a Centis
felicitas-- t és itt született Pázmány
A törökpusztítás után egy emberöltő sem telt el és
ismét újraéledt Várad átvészelte Erdély nehéz korsza-kait
s az elsó világháború előtt fellobbant meg egyszer
élniakarása Ma már csak a híre maradt Ady Juhász
Gyula és a „holnaposok" városának Adyra még emléke-zik
egy-ké- t idősebb ember de hiába keresem a „Pece-par- ti
Párizs" pezsgő életét a Bemer tér cukiászdáit és a
nagyigényű színházjáró közönséget az egykori díszmene-tek
káprázatos pompáját Ady cukrászdájában a „Mül-ler"-be- n
ahogy ó nevezte szegényes múzeumot rendez
tek be az Aréna színház üresen áll gyom veri fel az egy-kori
püspöki palota kertjét és dúledezofélben van az eur-ópai-
hírű tudósokat befogadó Kanonok-so- r A „barokk-palotát"
Európa egyik legszebb barokk építményét
nemrégen renoválták „Kórósvidéki Múzeumot" rendez-tek
be termeibe ahol az erdélyi magyar képzőművészek
alkotásai is helyet' találtak Szervátiusz Jenő Ziffer Sán
dor Szolnay Sándor Fülöp Antal Andor Incze János
Mohi Sándor Nagy Albert és mások munkái A „barokk-palota"
kertjében áll az erdélyi reneszánsz egyik büszke-sége
Giovanni Battista Rica 18 századi temploma
Kezdő művészek vagy irodalmárok nem maradnak
Váradon Az egykor irodalmat termein városnak egyet-len
magyar lapja van a Fáklya egy magyar irodalmi kö-re
és a román állami színház keretében mükodo magyar
tagozat Nagy múltú színházhagyományából kevés ma-radt
Valamikor Pesttel vetélkedett Sőt amikor a Habsburg-k-özigazgatás
a pesti színjátszást megtiltotta vagy
erősen cenzúrázta a Nemzeti Színház Váradon és Ko-lazsvár- on
talált menedéket
A két világháború között még irodalmi központ
volt Nagyvárad és az erdélyi magyar irodalom születési
helye Még be sem fejeződött az első világháború és
már megjelent a Magyar Szó első száma (1919 június
15) Tabéry Géza szerkesztésében és rövidesen utána a
Tavasz Zsolt Béla irányítása alatt Jelentős de rövid
életű volt mindkét folyóirat cenzúra és anyagi nehézsé-gek
bénították meg Később azonban megélénkült Várad
hagyományos szellemi élete Arad és Kolozsvár mellett
az erdélyi magyar sajtó központjává vált Most mindez a
múlté
A „kwakiutl totem pole"
(Spec to CS from the
Dcpt of the - Secretary of
State) — A kwakiutl to-temoszl-op
ismét elfoglalta
helyét az ottawai kormány-zó
palotájának tágas kert-jében
szépen kitatarozva
újrafestve A munkát Ri-chárd
Hunt — Mungo Mar-tin
az eredeti művész uno-kája
végezte el
A 11 láb magas lotcm-oszlo- p
híres készítője dalu-kat
szerzett meséket mon-dott
és gyönyörűen les lelt
Az oszlopon egy lazacot tar-tó
embert és egy kétfejű
kígyót örükílett meg Tete-jén
sas van kiterjesztelt
szárnyai 10 láb szélesek
1946-ba- n Billy Scow a
bennszülöttek szervezeté-nek
cinüke és egyben nagy-főnök
adta ajándékba Van-couverben
szép ceremónia
keretében az akkori fökor-mányzón-ak
Viscount Alex-ander-ne- k ö volt az első fe-hér
ember akit a kwakiutl
főnök címmel tisztellek
meg
Mungo Martin a British
unafflffinmnmiiinuniMnniuiiiiiniiiiHiBiflntuiiiuunfiiunnnnniiin
TILOS AZ AJULAS
A kanadai hadsereg sza-- u
bályzatba foglalta az áju-lá- st
is Szigorúan megtiltot-ták
a katonáknak hogy a
díszszemlén összeessenek:
„A katonák az ájulás elke-rülésére
a diszfelvonulás
előtt kötelesek jól megreg-gelizni
Ha mégis bekövet-kezik
a sajnálatos baleset
kötelesek arra az oldalra
esni ahol a szemlét nem
zavarják Akik megszegik a
rendszabályokat büntetést
kapnak"
Bfchobs
Restaurant and Tavern
Esküvőkre és összejövetelek-re
külön tennék y
Magyaros" ételek
cigányzene
Polish Dining
-- ~ 91 RonctsTaBes Arenae
„in the heart _őf mini-Europ- e"
ReserratfoDs: S354310
Columbia Provinciai Mu-seum-b- an
töltötte élete
utolsó évtizedét Ott dolgo-zott
ahol most az unokája
a fő oszlopfaragó Mariin
otthonában ma kwakiutl
alkotások kollekcióját te-kinthetik
meg a látogatók
egy hétre
stúdióban mérsékelt
Susan Keller a CBC— Tévé „This is the c műso-rának
női szereplője
SZENT
MEGHÍVÓ
456 Ave
EGYESÜLET
Az Oshawa-- i magyarok
1976 augusztus 22-é- n vasárnap
a Hampton-- i magyar parkban
hagyományaikhoz híven egy egésznapos
piknik keretében ünneplik
SZENT ISTVÁN
országalapító első apostoli királyunk emlékét
A szentistváni népcsalád testvéri
közösségének e találkozójára
minden magyart szeretettel hív és vár
a Rendezőség
AZ ÜNNEPÉLY RENDJE:
Délelőtt 1100 órakor: tábori szentmise
1230 órakor: Ebéd
Délután 3 órakor: műsor
Sport
Vacsora — Frissítők —
Ulirány: Toronto felől a 401-e- n keletre
Oshawán keresztül a 74-e- s kijáróig
ott a Road-o- n északra (5'j mile)
a parkig „„
KÜZD
HOGY MAGYARORSZÁGON
ÉLET
NAPI JÁRAT BUDAPESTRE
22— 45" OTT TARTÓZKODÁSRA
(60-napp- al előbb a jegy)
SZEPTEMBER 1 $42600
Egyéni és csoportos utazás
a világ minden részébe a legalacsonyabb hivatalos áion
FLORIDÁBA
$21900 hétre $26900
repülő hotel heti 3 napra autó és az étkezés nagy része
KÖZJEGYZÖSÉG — BEVÁNDORLÁS — MEGHÍVÓLEVELEK STB C0LUMBUS
TRAVEL SERVICE LTD
HIVATALOS
420 Spadina Ave Toronto M5T 2G7
TELEFON: 361-11- 01
ESKÜVŐRE
(otthon a templomban
és a vacsorán)
művészi fényképet
a
Horváth Stúdió-tó- i
PORTRÉK CSALÁDI
ÉS GYERMEK FELVÉTELEK
művészi kivitelben HORVÁTH TIBOR
CPMPA
1975-be- n első nyert
fotómm ész
A árak
Law"
Eglinton W
es az
STREET--I
áruház műtermében
(UN 1-31- 11)
ahol a credit kártya használható
OSHAWAI LÁSZLÓ
ROM KAT
nagy
ünnepi
Tánc
Waverly
A MAGYAR ÉLET AZÉRT
ISMÉT
MAGYAR LEGYEN
NAPOS
megvéve
UTÁN
MAGYAR UTAZÁSI IRODA
díjat
EATONS COLLEGE
két
A
TELEFON BEJELENTÉS SZÜKSÉGES
HORVÁTH STÚDIÓ
487-344- 3
r
- i