Magyar Elet, April 06, 1985

              v' ''nrJi4ítsix?wíV '''' """- -
HUNGÁRIÁM LIFE Nem sokasig
hanem Lilék
t szabad nép lesz Hír
csuda dolgokat MAGYAR Icrgecl Iniepenitnt
Canidúin WetUjr
BERZSENYI 1 ItttteHnngariinlangtutgB i Ml M
Vol 38 14 XXXVIII évfolyam 14 szám 1985 április 6 szombat Ara: 50 cent
A „CHARTA 77" 1 200 aláírójának „vakmerő" javaslata: Szabad és fíiggetle
kozen urópai álla
Tömeges letartóztatások Prágában ® Két új taggal bővült a Közös Piac!
Az USA külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: Reagan clndk úgy hatá-rozott:
megfelelő intézkedéseket foganatosít Irán ellen ha a Libanonban tu-siul
ejtett amerikai személyeknek a legkisebb bántódása esik a
„TEXAS" nevű USA cirkáló a Perzsa-öbö- l térségében hajózik és el-képzelhető
hogy hajóágyúival megtorlásul Kharg iráni olajkikötő ellen fordul —
Deng — Kína elismerten bölcs vezetője nemrég szellemes jelképes válasz-sza- l
jellemezte Kína közeledését a kapitalista módszerek felé: „Nem az a
fontos hogy milyen színű a macska: vörös vagy csíkos hanem az hogy
megfogja az egeret!" — Libanon egyre közelebb kerül a teljes anarchia ál-lapotához:
a Fhalangc keresztény csapatai egy hete harcban állnak a síita
muzulmánokkal és a PLO gerilláival — A vcsztcséglistál már 50 halottra
többszáz sebesültre teszik — Irak újra teheráni lakótelepeket támadott ala-csony
légi bombatámadásokkal — jelenti a Reuter — Bagdad a jelentés sze-rint
„elszánta magát hogy mindaddig folytatja a polgári célpontok támadá-sát
amíg Irán bele nem egyezik az 54 hónapja dúló háború békés befejezésé-be"
— Az Egyesült Nemzetek főtitkára Javicr Perez de Cuellar jelenleg
Szaúd-Arábi- a fővárosában próbálkozik támogatókat toborozni béketervéhez de
kész mind Bagdadba mind Teheránba is átlátogatni hogy módot találjanak
a szembenálló felek kibékítésére — Kairóban két magasrangú személyt: a
gazdaságügyi minisztert és a Központi Bank kormányzóját nagyarányú kor-rupció
miatt azonnali hatállyal elbocsájtották — A több mint egyhetes dá-niai
sztrájk megbénította az ország gazdasági vérkeringését de a 2 százalékos
béremelést jóváhagyó parlamenti döntést keresők újabb munkabeszüntetése
várható — Az új görög államfő az 56 éves szocialista Christos Sartzetakis
felesküdött az alkotmányra
A „CHARTA '77"
LEGÚJABB
FELHÍVÁSA —
ÖNKORMÁNYZATOT
JAVASOL A
KÖZÉP-EURÓP- AI
TÉRSÉGBEN
A „Charta '77" tagjai-nak
illetve aláíróinak szá-ma
jelenleg 1200-r- a duz-zadt
A legújabban kibocsá-tott
Charta-kiáltván- y töb-bek
között a Varsói Paktum
és a NATO megszüntetése
valamint szabad és önkor-mányzattal
rendelkező közép-
-európai államok gondo-lata
mellett tört pálcát!
Mint ismeretes 1977-be- n
látott napvilágot a „Charta
'77" néven ismert a Keleti
Blokk szellemi ellenállását
tükröző alapokmány
Kende Péter:
A nyolc évvel ezelőtt ki-adott
kiáltvány melyet
a magyar írók művészek
és a közélet jólismert sze-mélyei
is aláírtak az
utóbbi évek során kiszélesí-tette
platformját mely ere-detileg
az emberi jogok be-tartásának
érvényre juttatá-sát
tűzte zászlajára
így a Charta '77" oly
változtos témakörökben hal-latta
szavát mint a Rock'n
Roll zene(-bona- ?) hatása a
fiatalság gondolkodására a
lég- - és vízszenneyződés ge-netikai
veszélyei végül a
kábítószerek élvezésének vi-lágjelenséggé
nőtt problémá-ja
mely a Keleti Blokkban
is mind nagyobb számban
szedi áldozatait
Ez év március havában
azonban a „Charta 77"
immár nemzetközivé vált
szervezete keretében Prágá-ban
az alapitás 8 évfor-dulóján
48 személy gyűli
össze (A legtöbbjük az
Alapokmány aláírója volt)
A prágai rendőrség meg-neszelte
a tüntetésjellegű
összejövetelt s a razzia
majd a későbbi házkutaatás
után kidott közleményben
azt állították:
A „Charta '77" tagjai szá-mára
Csehszlovákia 1968-be- li
szovjet megszállása
alkalmával készített film-híradókat
vetítették
Természetesen mind a
48 személyt bekísérték
majd egyrészüket 48 órai
A szovjet modelltől való távolodás kilátásai
Közép Európában
(részletek)
Az elmúlt huszonnyolc évben Közép-Kelet-Euró- pa jónéhány politi-kai
mozgás szintere volt E mozgások három nagy cllcnkoncepciót hoz-tak
felszínre: 1 demokratikus kommunizmus 2 munkás önigazgatás
3 pluralista demokrácia Az 1968-a- s csehszlovák fejlődésre az első
program nyomta rá a bélyegét A jugoszláv önállósodás a második prog-ram
jegyében ment végbe Az 198081 évi lengyel földindulásban a
munkás-önigazgatá- s és a pluralista demokrácia volt a uralkodó gon-dolat
Az l!)56-o- s magyar forradalomban pedig mindhárom eszmerend-szer
egyidejűleg jelentkezett
Közös követelések
A három cllcnkonccpcióban közös hogy mindegyik több politikai
demokráciát követel s nem kevesebbet Ezt azért jegyzem meg mert
a valóságban a „több demokrácia" nem az egyetlen lehetséges alterna-tíva
Ugyancsak közös a három eszmerendszerben hogy a gazdasági
átszervezés szükségleteit (decentralizáció lakossági kereslet jobb érvé-nyesítése)
alapjában véve adottnak tekintendő Intézményes részletek-be
leginkább a munkás-önigazgatá- s programja bocsátkozik ámbár azt
nyitva hagyja hogy a központi tervezéssel milyen cllenmodclll állit
szembe A jugoszláv vezetők személy szerint a piacgazdálkodás mellett
döntöttek s erős éivok szólnak amellett hogy logikailag az önigazga-tási
modell nem is rendezheti másképpen a vállalatok közli kapcsolato-kat
A törekvések síkjain azonban nincs szó lehatárolásról az önigazga-tási
programnak sok híve van aki adott ecsetben másképp döntene
Kik játszanak szerepet?
Az elmúlt három cvlized kelet-európ- ai mozgásaiban ket társadalmi
réteg játszott érdemleges szerepel: a gyári munkásság és az értelmi-ség
Fellépésük — néhány kiemelkedő pillanattól eltekintve — szerve-zetlen
volt Ezen lehet csodálkozni: a létező szocializmus politikai
rendszere atomizálja a társadalmai energiáinak legalább a felét ebbe
fekteti Ilyen körülmények között az a csoda hogy egyáltalán vannak
i
—
—
vizsgálati fogság után sza-badon
bocsátották
— „Mi az Alapokmány
aláírói — mondotta Eva
Kanturkova egyike azok-nak
akik a titkos film-vetítésen
részt vettek —
mozgalmunk indulásakor
dialógust ajánltunk az ál-lamnak
azonban mindösz-sz- c
a titkos rendőrség tag-jaival
sikerült a párbe-széd
"
A NAGY
MAGYAR DILEMMA:
„MI LESZ
KADAR UTÁN?"
A tekintélyes London
Siimlay Times nagy cikkben
foglalkozik a 4-na-pig
tartott
XIII pártkongresszus dön-tései
után várható szövőd-ményekkel
Richárd Bassett a cikk
iroja Pestről keltezi beszá-molóját
és elöljáróban meg-jegyzi:
Gorbacsov „zöld forgalmi
lámpát" mutatott a ma
gyar gazdasági reformok
további gyakorlati alkal-mazásának
ami jóval rugalmasabb ál-láspontnak
számít mint az
elhunyt Csernyenko merev
magatartása minden iránt
ami újításnak számított
Grigorij Romanov a
Politbüro kiküldöttje azon-ban
már nem fogalmazott
egyértelműen mert egy-részt
attól óvta beszédében
a magyarokat hogy „kerül-jék
el az oly kapcsolatokat
a kapitalista országokkal
amelyek a szocialista álla-mok
belügyeit szeretnék be
folyásolni" Beszéde nem ha-gyott
kétséget afelől hogy
„Moszkva nem tűrné a szo-cialista
töb egységének alá-aknázás-át"
Egy magyar Poliitbiiro- -
tag viszont azzal sietett
kommentálni Romanov be-szédét
hogy az „főleg
Moszkva fele irányult "
A cikk ezekután részlete-sen
foglalkozik azzal az is-mert
jelenséggel hogy
a magánszektor „újgaz-dagjainak"
tömeges meg-jelenése
egyre nagyobb
szakadékot képez a fix jö-vedelmű
réteg és a magán-vállalkozó
"nouvcau
richc" (újgazdag) csoport
tagjai között —
akik Basscl leírása szerint
— luxusvillákat építtetnek
drága távol-kele- ti turista
körutazásokat tesznek és
— legújabban a jól kamato-zó
kötvények tömeges felvá-sárlásával
fiaztatják gyara-podó
vagyonukat
Basset szerint Budapest a
legutóbbi tíz év során a
háborúsújtotta romokból
Európa legszebb fővárosó-vá
emelkedett úgyhogy
méltán mondogatják:
„Bécs éjszakai élete Pes-ten
kezdődik"
Kádár utódaként a bu-dapesti
párttitkér nevét
emlegetik a leggyakrab-ban:
Grosz Károlyt inkább
konzervatívként ismerik
nem mint az újítá-sok
hívét ami az átlag
magyar polgárt érthető
módon aggodalomra kész-teti
(folytatás a 2 oldalon)
—
kél
nem
társadalmi azaz rétegmozgások A gyári munkások és az (ideológiai-alkotó)
értelmiség esetében a magyarázat az hogy mindkettőnek van
némi lehetősége arra hogy nyomást gyakoroljon az állami és pártható-ságokra
A gyári munkásság megtartotta önvédelmi potenciájának azt
a részéi amelyhez nem kell nagyobb összebeszélés Az értelmiség be-folyása
inkább morális természetű és nyomatékot akkor kap ha valami
szélesebb társadalmi elégedetlenséget fogalmaz meg Elvben még van
egy harmadik pressziós csoport is: a parasztság Különleges helyzeté-nél
fogva talán éppen ö őrzi magában a legtöbb osztálytudatot Politikai
fellépése azonban többnyire a passzív ellenállásnál marad: nagyon
nagy provokáció kell ahhoz hogy ennél messzebbre menjen A számára
hátrányos gazdasági intézkedések helyesbítését viszont nem egyszer
eléri
A magyar ellenzék
Az ellenzéki megmozdulások egyik legjelentősebb kisérleli terepe
Magyarország de hasonló jelenségek Közép-Kelet-Európáb- an úgyszól-ván
mindenütt fellelhetők
A folyamat eredetén több dolog van: a nyugattal való vetélkedés
a nagyobb társadalmi konszenzusra való törekvés az apparátussal ösz-szefonód- ott
új középrétegek nyomása a vezetők fiatalabb nemzedéké-nek
növekvő pragmatizmusa A látható változások elsősorban a gazda-sági
intézményrendszert érintik (valamilyen módon mindenütt nagyobb
hatékonyságra törekszik a kommunista állam s czérl engedményekre
is kész) de kiterjednek az élet más szféráira is Csökken az egyedekre
nehezedő nyomás mert a hatalom kevésbé töri magát azon hogy a tár-sadalmat
„átncvcljc" és mozgósítsa Csökken a partapparátus szemé-lyes
hatalma: a torvényt nem ismerő önkényt valamiféle írott jogsze-rűség
valtja fel Az információs szűrök ugyan változatlanul a helyükön
vannak de eltűnik a kultúra részleges dcpolitizólódasát (ha nem is az
cllenkullúrat) E jelenségek igen különböző intenzitással jelentkeznek
— Folytatás a 3 oldalon —
ZSIGMOND ANDRÁS:
Húsvéti gondolatok — 1985-be-n
Ila kimondom a szót: „Húsvét" — gon-dolatok
érzelmek emlékek ezrei tolulnak
agyamba szívembe emlékezetembe
A „Gondolat" ami eltölti tudatomat:
Húsvét bizonyossága Krisztus legyőzte a
halál erejét és Húsvét vasárnapján feltá-madt
Ezzel befejeződött a Megváltás nagy
müve: a Második Isteni Személy elégtételt
adott az eredeti bün állal megbántott isteni
Fölségnek: a keresztfán újra kibékítette az
Istent az emberrel Húsvét vasárnapján
feltámadásával meg bizonyságot tett erről
Tulajdonképpen e két tény köré csopor-tosul
az ember egész története a Földön: a
teremtéstől és bűnbeeséstől — egész Hús-vétig
majd máig Még nem akadt olyan Is
tentől ihletett emberi elme amely ebből a
perspektívából írta volna meg az emberi
történést Ádámtól— Krisztusig — és máig
— amely kimutatta volna „Istent a történe-lemben"
Krisztus előtt Krisztus után és
ma Történtek kisérlelek az „isteni szín-játék"
értelmezésére de Isten tervei kifür-készhetetlenek
— és ebbe nekünk véges
embereknek bele kell nyugodnunk
Ez a „belenyugvás" azonban nem azt
jelenti hogy véges emberi szellemünk ki-csinyke
fényénél is ne próbáljunk belelesni
a Gondviselés terveibe — Az első ilyen
'belelesés": Nagypéntek és Húsvét —
Bármit is hozzon a történelem bármilyen
lévutakon járjon is az ember — Isten Nagy-pénteken
kibékült az emberrel tehát nem
akarhatja pusztulását elkárhozását Mi ta-lán
nem tudjuk megérteni terveit véges
imtmmmi--vmmuuuuiuiuuiur- t
Az USA külpolitika dióhéjban:
Mi a Reagan-el- v lényege
„A szabadságharcosoknak
nyújtott segítség
önvédelemnek számít"
— REAGAN — 1985
James Monroe 1817-t- öl 1825-i- g szolgált
az Egyesült Államok elnökeként 1823 de-cemberében
hirdette meg külpolikai alap-elveit
melynek végső kicsengése az volt
„Amerika az amerikaiaké!" Azz azóta
Monroe-elvké- nt ismert principum annak
idején az európai katonai intervenciós be-avatkozási
kísérletek ellen irányult
Jelenleg is akad jónéhány olyan — a
nyugati féltekéhez sorolható állam melyek
külpolitikáját Washington igyekszik vagy
kívülről vagy belülről befolyásolni attól
függően hogy a jelen történelmi pillanat-ban
barátságos vagy ideológiailag ellenlá-bas
viszonyt tart fenn az illető államokkal
censeo: Havanna"
KUBA esete teljesen világos mivel a
Szovjetunió előretolt hadállásának számít
mind 'esetleges szárazföldi mind vízi vagy
éppen a víz alól kilőtt rakétatámadások
támaszpontjaként az Egyesült Államok
magatartása nagyjából azonos azzal ame-lyet
az ún „elkötelezett szovjet csatlósok"
felé tanúsít
Ujabban Fidel Castro azzal nyilvánítot-ta
elégedetlenségét a Szovjetunió (Havan-na
szerint) „inaktív" latin-amerik- ai szerep-lése
miatt hogy — szokásához híven —
nem személyesen utazott Konsztantyin
Csernyenko szovjet államfő temetésérc ha-nem
fivérét Raoult küldte
A nyugati félteke problémazónái
GRENADA esete ma már történelem
a sziget és szomszédai segítséget kértek —
és kaptak az Egyesült Államoktól — mivel
a szigetlakók a marxista irányzatú állam-vezeté- st
demokratikus formára váltják fel
EL SALVADOR esetében a felkelők a
jelenlegi demokratikus úton megválasztott
kereszténydemokrata párti államfőt akar
elménk elkeseredik ha az emberiség mai
izellemi iképét vizsgálja — de töltsön el Hús-vét
bizonyossága: szenvedéseken fájdalma-kon
keresztül is Isten az Igazság az ó
gondolatainak megértése felé vezet !
Ez a legnagyobb bizonyosság a legköz-pontibb
gondolat ami Húsvétkor cl kell
hogy töltse lelkünket
Magyar feltámadás
A többi gondolat érzelem — ami Hús-vétkor
eltölti elménket és szívünket — mind
ennek a szükségszerű következménye —
Ha Isten a szenvedést választotta a Meg-váltás
eszközéül akkor a magyar nép mai
szenvedése is — reméljük — a legnagyobb
büntetésünk: szabadságunk elvesztésének
megszüntetéséhez vezet
Próbáljunk otthoni véreink az elszakí
tott területeken élő magyarság és a mi
száműzetésünk szenvedéseit így értelmezni
hogy azok — levezekelve bűneinket — ve-zessenek
el felszabadulásunkhoz
Lehet vakmerőségnek hat egy nemzet
szenvedéseit Krisztus megváltói halálával
összehasonlítani de hiszem ezzel nem sért-jük
meg az Isteni Fölséget Aki Nagypén-tekkel
és Húsvéttal — mintegy — sugall-mazz- a
ezt a gondolatot
Ilyen gondolatokkal érzelmekkel-eltelv- e
imáságos lélekkel ünnepeljük az 1985
év Húsvétját — Erős hittel vallva és tud-va
hogy minden Nagypéntek után — egy-szer
— eljön Húsvét a Feltámadás
elvi sarkkövei —
„Ceterum
7
ják meneszteni tehát a salvadori nehezen
kibontakozó demokráciát a Kuba és a
Szovjetunió állal bátorított nicaraguai dik-tatúra
veszélyezteti
NICARAGUÁBAN a totalitárius rend-szert
nemcsak olyan természetű erők tá-madják
amelyek nagy többsége nemcsak
demokratikus érzelmű hanem olyan ele-mek
is csatlakoztak a „Contra"-csapatok-ho- z
(marxista-ellene-s gerillák) amelyek
annak idején a Somoza-ellene- s és a ka-pitalista
Somozát megbuktató eredeti nép-felkelés
résztvevői voltak!
A sors és a történelem iróniájának szá-mít
hogy mind El Salvadorban mind Ni-caraguában
az uralmon levő kormány vál-tig
állítja hogy az ellenfelek (Salvadorban
a nicaraguai diverzánsok Nicaraguában
az USA-támogat- ta „Contrák") különböző
a szovjet illetve az amerikai (USA) im-perializmus
bábjai annak ellenére hogy
a „Contra"-csapato- k Arturo Cruz nicara-guai
történész szerint 12 ezer főnyi sere-gükkel
ma már „társadalmi mozgalom-nak"
számítanak
A Truman-el- v alapja
A Monroc-cl- v külföldre való kiterjeszté-sének
számithatjuk a Truman-clve- t (1947
március) mely felhatalmazta a Kongresz-szus- t
az ún „veszélyeztetett" államok kor-mányainak
államrendjük megszilárdításá-ra
így kapott Görögország annak idején
hathatós segítséget a kommunista partizán-harc
és a későbbi polgárháború leverésére
A „dominóhullás" megölte
a Nixon-elv- et
A Nixon-cl- v inkább a baráti államok
erejére és befolyására támaszkodott hogy
az USA helyett ők állják a sarat — a lövész-árkokban
ami mindaddig kényelmes meg-oldásnak
tűnt amíg az USA-bar- át dominók
sorozatos hullása közbe nem szólt
— folytatás a 3 oldalon —
Kegyelemteljes s boldog húsvéti ünnepeket
kívánunk minden kedves olvasónknak!
A Magyar Élet szerkesztősége kiadóhivatala
és nyomdai személyzete