000462 |
Previous | 1 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
til' "l 4' 4-- " Vrj A ?i T KANADAI MAGYARSÁG i A SZABADVILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA XXL EVF 30 SZÁM SZERKESZTŐSÉG VOL 21 No 30 HUNGARIANS ÉS KIADÓHIVATAL: 1971 július 24 CANADIAN 412 Bloor St W Toronto Second class mail Tel: 924-835- 3 924-835- 4 reglstratlon number 1309 THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN THE FREE WORLD Ara: 25 cent Nixon állítólag Hanoiba és Moszkvába is ellátogat Moszkva meg nem nyilatkozott — A Népszabadság szerint Nixon útja a vietnámi háború elhúzására irányul — Az egész világ dicséri Nixon elhatározását — A jordán gerillákat megsemmisítették — Csu En-l- áj indokínai konferenciát akar — Július 26-á- n száll fel az Apolló 15 A MÚLT HÉTEN olyan világ-politikai szenzáció történt amely-be- t még csak hasonló sem fordult elö az utóbbi negyedszázad alatt „ „Tadwan" című cikkünk már a MKHmttban volt és kiszedve várta ü©gy a rotációs életre keltse Eb-ben nyomatékosan hangsúlyoztuk fpgy Vörös Kínával meg kell egyezni! Honnan tudhattuk volna hegy Henry Kissinger máris — ggyezik? Az eteő örvendetes ebben az flgyben az hogy meg tudták öriz-j-tf a teljes titoktartást nem volt íéanéi — egy Dániel Ellsberg S' azután Nixon elnök csütörtök I (július 15) bejelentése úgy robbant mint egy politikai atom-bomba -- A- ÓRIÁSI távlatokat nyitott meg ez a beje-lentés a szabadvilág számára Az Blnök rövid és drámai volt de a meghívás bejelentése és elfogadása lég vok ahhoz hogy a Szovjet megláa a cirillbetűs „írást a fa-hm- " Aldig is Moszkvából várjuk a legfontosabb reakdót A TASSZ-hírügynöks- ég csak magát a puszta tényt jelentette be azt is hét órás késéssel Addig rágták a szíjjat De a Krgnl még nem nyilatkozott "TWQWesoáa Irtózatos nagy súlya van ennek a látogatásnak és ezt alaposan meg kell rágniuk a Kreml urainak! Két elhatározás közt választhat a Szovjet minden logika szerint miután már befejezett ténynek le-hintheti Washington és Peking „megértését" Az egyik az erőszakos terjeszke-dés megállítása s a folyamatban MI TÖRTÉNT HÉTEN? HL aV--5- l a még-- megmaradt mintegy 3 ezer ellen Jerash átok akadályozták a kereskedelmi hogy Husszein teljesen le akarja törni a gerillákat Packard USA honvédelmi az a Irá-nyítható H-bombál-nak fejlesz-tését értei-io- n cl a Szovjettel megegye- - nyitott kérdésekben (SALT Középkelet Nyugat-Berli- n Euró-pai biztonsági a köl-csönös érdekek elismerése és tiszteletbentartása és az ilyen módon való békés megegye-zés — meg is tart A második — a gyors támadás a Balkán ellen Az ember ne próbáljon horosz-kópot felállítani ha nem állnak rendelkezésére a szükséges csillag-képek Moszkva mindig tisztelte az erőt — csakis ezt tiszteltel — és eddig Is gondosan mérlegelte hogy — meddig mehet Magyar-ország és Csehszlovákia esetében is hogy — addig elmehet A Nyu-gat csak fog de nem avatko-zik be A Kreml urai nyilván józanul felmérik lehetőségeiket AZ ISMERT tényezők szerves összefüggésében nézve a problémát különösen két kérdésben kell Moszkvának gyor-san és elhatározóan dönteni: Kö-zépkelet és a Szuezi meg-nyitása az első Romániának és Ju-goszláviának lerohanása a alapján — a máso-dik A legfontosabbnak látszik szá-mukra a Szuezi útirány megnyitá-sa Nem hadihajóik mozgása miatt (ez inkább csak el-méleti előny) hanem a saját szi-bériai haderőiknek tengeri úton történő ellátása érdekében Ez élet-halál kérdése lehet mindegy hogy Ok akarnak támadni Kína ellen ami teljesen valószínűtlen vagy hogy ők számítanak Kína támadá-sára ami teljesen valószí-nűtlen Moszkva pontosan tudja hogy a JÚLIUS 12 — A marokkói lázadást teljesen Másnap egy csomó tábornokot ezredest és egyéb kisebb lázadót végeztek ki akik valamennyien Maaszan királyt éltették a tüzelés előtt I Hanoi állítólag hajlandó a „szabad Délvietnámot" Ebből egy szót sem szabad elhinni Az angol Labor Party erősen megoszlott a Közös Piathuz 2"3 csatlakozás kérdésében Jüan Corona hadsereg tel-jes ritia városában (Mi mf-r- e Ammantól) mert kapcsolatokat miniszter levő őszinte amit (Európa) sírni most csatorna csak szabad szintén elismerni Jüan Coronat gyilkos-Ságba- n vádolja az ügyészség a Yuba Cityben elkövetett ál-lítólagos gyilkosságai miatt Heath brit miniszterclruk Nagy Károly birodalmát akar-ja visszaállítani a Közös Piac hoz való csatlakozással I Bruce USA-béke-födelegát- ui hamarosan távo-zik okokból He-lyére William Porter délkoreai nagykövet kerül A Bell-saiszte- m félmilli-ós dolgozója beszünteti telef-on- szolgálatot az Egye sült Államokban I A jerdánl hadsereg kihajtotta a kommandókat a jámaesti ontja Ikról JÚLIUS 13 — A kanadai Air Canada „rotating" tatrájkokkal áll szemben I Izlandban baloldali kormány alakult Jordánban a offenzívát indított ge- - i 25 Szíriával A valószínűség az I helyettes szerint USA megfontoltan abba-hagyta MIRV-többcél- ra hogy könnyebben konferencia) eL Is katonai Brezsnyev-el- v le-verték I 25 I párizsi egészségügyi valószínűleg a u9 zést Ha ez így igaz — ez ffrwoe hazaárulás pártul 6sMftu Transszibériai Vonal önmagában elégtelen és megbízhatatlan — há ború esetén Közel fekszik Kína-ho- z és szabotázzsal vagy kommandó-támadás-okkal sok helyen és ál-landóan megszakítható 45 hadosz-tályt nem lehet ennivalóval muní-cióval és további emberanyaggal táplálni ezen a vonalon! Ehhez ál-landó és biztosított tengeri útvonal kell — ahova egyenesen a Fekete tengerről be lehet fordulni az Indiai óceánra — Vlagyivosztokig Más-szóval tehát a Szuezi útvonal meg-nyitására van szükség Hogyan? Háború útján? Ez hosz-szadakn- as belekeverheti Amerikát és — el is lehet veszíteni Senkit se tévesszen meg hogy annyi elsőrendű (vagy csak annak hirdetett) hadianyagot halmoztak fel Egyiptomban és máshol Mind-ezt még egy operett-marsa- ll sem szánhatta Izrael ellen a moszkvai marsallok pedig komoran józanok Ez — továbbítás céljából van ott: le Afrika keleti partjaira hogy biztosítsa a kijáratot az Indiai óce-ánra de máris főleg a szibériai haderő utánpótlására szolgál A modern fegyvereket nem is tudják kezelni az arabok a Szov-jet pedig nem akar egy olyan tere-pen összeakaszkodni Amerikával ahova az utánpótlás — a Darda-nellák lezárásával — lf3ért3Iom-- " má válnék Tehát: nem háborúval hanem békésen Ehhez viszont Amerikára van szüksége Itt közbelép a kínai szöglet: segít--e Amerika a Szovjet-nek hogy eredményesebben har-colhasson Kína ellen? Ezt nyilván még ki kell tárgyalni Pekingben Egyelőre: a középkeleti háború le-hetősége erősen csökkent Kivéve A Ji I Eszak-írorszagba- n továbbfolytatódtak az értel-metlen belharcok I A Szovjet állítólag kérte Amerikát hogy vegye nagyon komolyan a vietnámi ajánlatot Líbia veretőe Kadajl ezredes JÚLIUS 14 — Csu En-l- áj — az ausztráliai eüen-zé-k vezérének tett kijelentése siettet — réeztveafie egy egész Délkelet-Ázsi- a rendezésére kkerjed6 kon-ferencián I A kanadai munkanélküliek saáma ftatoefeaR 551 ezerre emelkedett I Libia diktátora Kadafi ezredes mogeaakttotu Marokkóval a diplomáciai kapcsolatot I Heath brit miniszterelnök meghívU a mékal új baloldali miniszterelnököt tárgyalásra — Iikml új szintén baloldali miniszterelnöke el akarja távoWurU a NATO-bázisok- at szigetről I A Jordáni haderő teljes támadáeban van a aeril Iák ellen JÚLIUS 15 — Este 10:30-ko- r NUon elnök egy rö-vid TV-bcjelent- ést tett hogy Jovö év májusa elült meglátogatja Pekinget Csu En-U- J meghívására A látogatást Dr Kissinger tárgyalta ki aki Pakliztán ból Idegen néven kiállított útlevéllel Pekingbe repült és három napig tárgyalt Csu-va- l A látogatást ugyan-akkor ugyanazzal a szöveggel a pekingi rádió is be-jelentette Az eftez világ nagy meglepetéssel fogad-ta hírt Amerikában telefon-sztráj- k mellott új vasúti sstrájk 4t postás sztrájk is készül A tárgya láiok folynak ha Izrael támadna De miért tá-madjo- n? így is a kezében vannak a megszállt területek! HANOI nyilván lényeges nyomást kap (vagy kapott is már) Pekingtől Mi-vel Csu En-lá- j kijelentette az auszt-rál ellenzék látogató vezetőjének hogy hajlandó résztvenni az egész indokínai rendezésre irányuló nem-zetközi konferencián úgy néz kL hogy a kínai intranzigenda a hábo-rú folytatására — megszűnt A párizsi kommunista delegá- - ciók nyilván új utasításokat vár-nak hazulról de nem valószínű hogy az érintkezés befagyasztása sokáig tartson Nem vitás hogy Nixon elsőszámú kívánsága a viet némi háború tisztességes befejezé-se lehetett és így ez valószínűleg az első lépcsője volt a Kissinger-fél- e megbeszéléseknek Július 9 1 1 — ez 2 vagy 3 nap s ez alatt sok mmdent meg lehet beszélni ha a két fél érdeke — összeért És most — most először! — úgy látszik összeért A pacifista USA-politikuso- k és a sajtó jól tennék ha leszállnának Vietnámról ez — mire Nixon Pe-kingbe ér — megszűnik választási téma lenni! A „választások"! 16 "Mir maga a „megértés" is "bfzto-sít- ji Nixon megválasztását külö-nösen amit ehhez maga a látoga-tás adhat majd Pozitív és eredmé-nje- s külpolitikát folytatott — ezt még McGovern is elismerte És még valamit! Ebből a „meg-értésből" nagy kínai rendelések fe következhetnek — akár „fetfrás-ra- " Is mert Peking kínosan pon-tosan fizet! — arai a gazdasági KttV tv Jp M 1 I asBMBnY tm xS visszaesést eltüntetné az egészből újra Csu En-l- áj intelligenciáját erejét kelt megcsodálnunk Kommunista? lehet de kínai módra Fegyel-mezett nép az és népi in I Fred Herrk iimetor b#eintrto hegy í4ul a demokrata etaOM nevezéeert szemben HareW Hughes seená4or Iwwontha etoM ambicetMt de Hí-vesen M aWekkét a párt readselceseeere I Agnew aMadk a véét Belga Koagóban (Kineá-sza- ) van I Az USAKépviseiestaz külügyi bisotteága felfüg-gesztette a ktttfttkti seaeiyt GöregorsaágJiak amíg nem demokratiktM kormány van és paktesténMk a hadUrvny érvéayfeea marad Kelet-Pakiettánb- an ElképesatM JÚLIUS 16 — Nt© pekingi útiról a moszkvai rádió 7 örat Mséteei és csak a legrövidebb mondatokban tett jsluitsst A kotmány hallgat I A demokrata párt veaetai valammt a klirftNdi kormányok — az egy Tatwa kivételével — - mind őrömmet vették ttiaemiiul Nixtm terveiét t útját I Az USA GNP-)-e (évi tirmaléséask bruttó ossz értéke) a mésodilc aegyedévbea 30 MMMval novekc dett I Két vasútvonal esten sstréjkba léptek a munka sok ami az ftesa#ogtem 25%-éaa- k kiesését Jelenti Nixon vaMesmtteg eiObb megy Pekingbe mint májtts és Máéval is teiélkossk Csu vieaza fogja adni a vizitet I egy különös ió-betegs- eg terjedt át Me xikóból Több ló elpusztult Az álomkor"-szer- a be-tegség amely szúnyogok csípése nyomán terjed emberekre főleg gyermekekre te vesaélyes lehet lmmlif ~ ml mr m áZr ' BmsmBmsaL a B Arafát ahlt eltüntet a Jordáni hadsereg JÚLIUS 18 — A is és Az öregeit Texasba JÜLÍUS 17 — A Jordánt haderő kiűzte a geriHákat az '} északi erdőségekből és a Jor dán völgyébe kergette őket Arafát Szíriában tiltakozik I Agnew alelnök befejezte afnkal látogatásait is és úgy natközott hogy sok ameri-kai fekete „vezér" tanulhatna az afrikai vezetőktől Agnew mcst Madridban vn onnan tér hzzs I A párizsi Viet Cong dele-gáció kijelentette hogy nem óhajt indokínai konferenciát De a légkör érozhetöleg meg változott a Nixon-látogat- ái bejelentésére jordáni gerillák Izraelbe me nekülnek a hadsereg elöl 55 gerillát fogtak el az Iz-raeliek a határon I A Szovjetből az első reskeló egy ifjúsági lapban jelent meg Nixon útjáról Nagyon röviden csak eny-ny- it írnak: Lehet szokatlan de várható volt Csu En-la- j miniszterelnök Ebből Ezael amíg elak Bt'fáVMaMvKam tézményeit tisztelő ifjúság amely tanul és dolgozik ez a kommunizmus elviselhetőbb mint a pöffeszkedő vodka-boisevizm- ui És messzebb van (bb) I James Resten a New York Time társezerkeiz tűje Pekingben vakfeéi-m4kéte- n esett át I VI Pál pápa őrömmel nyttatkezett Nixen pekln gi útjáról bár név emMtése nMJ6 Ma k tárgyalnak az amerikai vaséti Ktrájk meg-stöntetésé- röl I A londoni Obeerver saerWit Ntoen Peking után Hanoiba is ellátogat I Washingtonban egyes jéi informék körök sze-rint Nixon — ha a SALT-tá- r gyaJáeon addig ered-ményt érnek el — Peking után a ssovjet vezetők-he- l is tárgyal Mostkvában Ez aaonban lehet a Szov-jet húzása is Nixont a kínaiak ssemében gya-nússá teevék átliauBW' "~ hu Thieu délvtetnáml elnök fajta Is hogy + I Thieu dérvM'tnámi ernök Nixon útjától tartós békét vár Ázsiában I A pesti Népszabadság azt írja hogy Nixon pekingi látogatása csupán ürögy arra hogy a vietnámi héberét el-húzzák I megszakította Jor-dánnal az összeköttetést s Jordáni gerillák üldözése mi-att I Nixon elnök hétfőn a pár-tok vezetőit és egyéb kor-mányzati tényezőket tájékoz tatja a pekingi útflrél I Július 2G-á- n száll fel az Apolló 15 a Hold íeW I Joseph Sisco atáUemtttkár a középkeieti ügyek főnöke még augusztus előtt ellátogat Izraelbe Nem lesz könnyű dolga az izraeli vezetőkkel akik most meglehetősen erősnek érzik magukat az arabok köz-ti torzsalkodás miatt és a Szovjet nemzetközi hely-zetének csökkenése miatt I Délvietnámban a harci tevékenység teljesen alábbhagyott Amerikai és kommunista ösezeesapás- - ra két nap óta nem került sor Ky alelnök ezt annak tulajdonítja hogy Peking már nyomást gyakorolt Hanoira a harcok csökkentésére I Thieu délvictndml elnök általános tűzszünet! Ja-vaslatot tett amelynek ideje alatt a két Vietnám egye-sítését lehetne kidolgozni (Thieu úgy gondolja hogy mindkét országban titkos és nemzetközileg ellenőr-zött választással szavaznának az emberek a két or-szág egyesítéséről) Ezt a tervet a genfi konferencia is elfogadta annak idején de Dlem elnök megakadá-lyozta Ufv c í- - ~Mmmmmmsmmmmmtm MiMrMBifawuiatfaMMaai Irak r
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, July 24, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-07-24 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000393 |
Description
Title | 000462 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | til' "l 4' 4-- " Vrj A ?i T KANADAI MAGYARSÁG i A SZABADVILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA XXL EVF 30 SZÁM SZERKESZTŐSÉG VOL 21 No 30 HUNGARIANS ÉS KIADÓHIVATAL: 1971 július 24 CANADIAN 412 Bloor St W Toronto Second class mail Tel: 924-835- 3 924-835- 4 reglstratlon number 1309 THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN THE FREE WORLD Ara: 25 cent Nixon állítólag Hanoiba és Moszkvába is ellátogat Moszkva meg nem nyilatkozott — A Népszabadság szerint Nixon útja a vietnámi háború elhúzására irányul — Az egész világ dicséri Nixon elhatározását — A jordán gerillákat megsemmisítették — Csu En-l- áj indokínai konferenciát akar — Július 26-á- n száll fel az Apolló 15 A MÚLT HÉTEN olyan világ-politikai szenzáció történt amely-be- t még csak hasonló sem fordult elö az utóbbi negyedszázad alatt „ „Tadwan" című cikkünk már a MKHmttban volt és kiszedve várta ü©gy a rotációs életre keltse Eb-ben nyomatékosan hangsúlyoztuk fpgy Vörös Kínával meg kell egyezni! Honnan tudhattuk volna hegy Henry Kissinger máris — ggyezik? Az eteő örvendetes ebben az flgyben az hogy meg tudták öriz-j-tf a teljes titoktartást nem volt íéanéi — egy Dániel Ellsberg S' azután Nixon elnök csütörtök I (július 15) bejelentése úgy robbant mint egy politikai atom-bomba -- A- ÓRIÁSI távlatokat nyitott meg ez a beje-lentés a szabadvilág számára Az Blnök rövid és drámai volt de a meghívás bejelentése és elfogadása lég vok ahhoz hogy a Szovjet megláa a cirillbetűs „írást a fa-hm- " Aldig is Moszkvából várjuk a legfontosabb reakdót A TASSZ-hírügynöks- ég csak magát a puszta tényt jelentette be azt is hét órás késéssel Addig rágták a szíjjat De a Krgnl még nem nyilatkozott "TWQWesoáa Irtózatos nagy súlya van ennek a látogatásnak és ezt alaposan meg kell rágniuk a Kreml urainak! Két elhatározás közt választhat a Szovjet minden logika szerint miután már befejezett ténynek le-hintheti Washington és Peking „megértését" Az egyik az erőszakos terjeszke-dés megállítása s a folyamatban MI TÖRTÉNT HÉTEN? HL aV--5- l a még-- megmaradt mintegy 3 ezer ellen Jerash átok akadályozták a kereskedelmi hogy Husszein teljesen le akarja törni a gerillákat Packard USA honvédelmi az a Irá-nyítható H-bombál-nak fejlesz-tését értei-io- n cl a Szovjettel megegye- - nyitott kérdésekben (SALT Középkelet Nyugat-Berli- n Euró-pai biztonsági a köl-csönös érdekek elismerése és tiszteletbentartása és az ilyen módon való békés megegye-zés — meg is tart A második — a gyors támadás a Balkán ellen Az ember ne próbáljon horosz-kópot felállítani ha nem állnak rendelkezésére a szükséges csillag-képek Moszkva mindig tisztelte az erőt — csakis ezt tiszteltel — és eddig Is gondosan mérlegelte hogy — meddig mehet Magyar-ország és Csehszlovákia esetében is hogy — addig elmehet A Nyu-gat csak fog de nem avatko-zik be A Kreml urai nyilván józanul felmérik lehetőségeiket AZ ISMERT tényezők szerves összefüggésében nézve a problémát különösen két kérdésben kell Moszkvának gyor-san és elhatározóan dönteni: Kö-zépkelet és a Szuezi meg-nyitása az első Romániának és Ju-goszláviának lerohanása a alapján — a máso-dik A legfontosabbnak látszik szá-mukra a Szuezi útirány megnyitá-sa Nem hadihajóik mozgása miatt (ez inkább csak el-méleti előny) hanem a saját szi-bériai haderőiknek tengeri úton történő ellátása érdekében Ez élet-halál kérdése lehet mindegy hogy Ok akarnak támadni Kína ellen ami teljesen valószínűtlen vagy hogy ők számítanak Kína támadá-sára ami teljesen valószí-nűtlen Moszkva pontosan tudja hogy a JÚLIUS 12 — A marokkói lázadást teljesen Másnap egy csomó tábornokot ezredest és egyéb kisebb lázadót végeztek ki akik valamennyien Maaszan királyt éltették a tüzelés előtt I Hanoi állítólag hajlandó a „szabad Délvietnámot" Ebből egy szót sem szabad elhinni Az angol Labor Party erősen megoszlott a Közös Piathuz 2"3 csatlakozás kérdésében Jüan Corona hadsereg tel-jes ritia városában (Mi mf-r- e Ammantól) mert kapcsolatokat miniszter levő őszinte amit (Európa) sírni most csatorna csak szabad szintén elismerni Jüan Coronat gyilkos-Ságba- n vádolja az ügyészség a Yuba Cityben elkövetett ál-lítólagos gyilkosságai miatt Heath brit miniszterclruk Nagy Károly birodalmát akar-ja visszaállítani a Közös Piac hoz való csatlakozással I Bruce USA-béke-födelegát- ui hamarosan távo-zik okokból He-lyére William Porter délkoreai nagykövet kerül A Bell-saiszte- m félmilli-ós dolgozója beszünteti telef-on- szolgálatot az Egye sült Államokban I A jerdánl hadsereg kihajtotta a kommandókat a jámaesti ontja Ikról JÚLIUS 13 — A kanadai Air Canada „rotating" tatrájkokkal áll szemben I Izlandban baloldali kormány alakult Jordánban a offenzívát indított ge- - i 25 Szíriával A valószínűség az I helyettes szerint USA megfontoltan abba-hagyta MIRV-többcél- ra hogy könnyebben konferencia) eL Is katonai Brezsnyev-el- v le-verték I 25 I párizsi egészségügyi valószínűleg a u9 zést Ha ez így igaz — ez ffrwoe hazaárulás pártul 6sMftu Transszibériai Vonal önmagában elégtelen és megbízhatatlan — há ború esetén Közel fekszik Kína-ho- z és szabotázzsal vagy kommandó-támadás-okkal sok helyen és ál-landóan megszakítható 45 hadosz-tályt nem lehet ennivalóval muní-cióval és további emberanyaggal táplálni ezen a vonalon! Ehhez ál-landó és biztosított tengeri útvonal kell — ahova egyenesen a Fekete tengerről be lehet fordulni az Indiai óceánra — Vlagyivosztokig Más-szóval tehát a Szuezi útvonal meg-nyitására van szükség Hogyan? Háború útján? Ez hosz-szadakn- as belekeverheti Amerikát és — el is lehet veszíteni Senkit se tévesszen meg hogy annyi elsőrendű (vagy csak annak hirdetett) hadianyagot halmoztak fel Egyiptomban és máshol Mind-ezt még egy operett-marsa- ll sem szánhatta Izrael ellen a moszkvai marsallok pedig komoran józanok Ez — továbbítás céljából van ott: le Afrika keleti partjaira hogy biztosítsa a kijáratot az Indiai óce-ánra de máris főleg a szibériai haderő utánpótlására szolgál A modern fegyvereket nem is tudják kezelni az arabok a Szov-jet pedig nem akar egy olyan tere-pen összeakaszkodni Amerikával ahova az utánpótlás — a Darda-nellák lezárásával — lf3ért3Iom-- " má válnék Tehát: nem háborúval hanem békésen Ehhez viszont Amerikára van szüksége Itt közbelép a kínai szöglet: segít--e Amerika a Szovjet-nek hogy eredményesebben har-colhasson Kína ellen? Ezt nyilván még ki kell tárgyalni Pekingben Egyelőre: a középkeleti háború le-hetősége erősen csökkent Kivéve A Ji I Eszak-írorszagba- n továbbfolytatódtak az értel-metlen belharcok I A Szovjet állítólag kérte Amerikát hogy vegye nagyon komolyan a vietnámi ajánlatot Líbia veretőe Kadajl ezredes JÚLIUS 14 — Csu En-l- áj — az ausztráliai eüen-zé-k vezérének tett kijelentése siettet — réeztveafie egy egész Délkelet-Ázsi- a rendezésére kkerjed6 kon-ferencián I A kanadai munkanélküliek saáma ftatoefeaR 551 ezerre emelkedett I Libia diktátora Kadafi ezredes mogeaakttotu Marokkóval a diplomáciai kapcsolatot I Heath brit miniszterelnök meghívU a mékal új baloldali miniszterelnököt tárgyalásra — Iikml új szintén baloldali miniszterelnöke el akarja távoWurU a NATO-bázisok- at szigetről I A Jordáni haderő teljes támadáeban van a aeril Iák ellen JÚLIUS 15 — Este 10:30-ko- r NUon elnök egy rö-vid TV-bcjelent- ést tett hogy Jovö év májusa elült meglátogatja Pekinget Csu En-U- J meghívására A látogatást Dr Kissinger tárgyalta ki aki Pakliztán ból Idegen néven kiállított útlevéllel Pekingbe repült és három napig tárgyalt Csu-va- l A látogatást ugyan-akkor ugyanazzal a szöveggel a pekingi rádió is be-jelentette Az eftez világ nagy meglepetéssel fogad-ta hírt Amerikában telefon-sztráj- k mellott új vasúti sstrájk 4t postás sztrájk is készül A tárgya láiok folynak ha Izrael támadna De miért tá-madjo- n? így is a kezében vannak a megszállt területek! HANOI nyilván lényeges nyomást kap (vagy kapott is már) Pekingtől Mi-vel Csu En-lá- j kijelentette az auszt-rál ellenzék látogató vezetőjének hogy hajlandó résztvenni az egész indokínai rendezésre irányuló nem-zetközi konferencián úgy néz kL hogy a kínai intranzigenda a hábo-rú folytatására — megszűnt A párizsi kommunista delegá- - ciók nyilván új utasításokat vár-nak hazulról de nem valószínű hogy az érintkezés befagyasztása sokáig tartson Nem vitás hogy Nixon elsőszámú kívánsága a viet némi háború tisztességes befejezé-se lehetett és így ez valószínűleg az első lépcsője volt a Kissinger-fél- e megbeszéléseknek Július 9 1 1 — ez 2 vagy 3 nap s ez alatt sok mmdent meg lehet beszélni ha a két fél érdeke — összeért És most — most először! — úgy látszik összeért A pacifista USA-politikuso- k és a sajtó jól tennék ha leszállnának Vietnámról ez — mire Nixon Pe-kingbe ér — megszűnik választási téma lenni! A „választások"! 16 "Mir maga a „megértés" is "bfzto-sít- ji Nixon megválasztását külö-nösen amit ehhez maga a látoga-tás adhat majd Pozitív és eredmé-nje- s külpolitikát folytatott — ezt még McGovern is elismerte És még valamit! Ebből a „meg-értésből" nagy kínai rendelések fe következhetnek — akár „fetfrás-ra- " Is mert Peking kínosan pon-tosan fizet! — arai a gazdasági KttV tv Jp M 1 I asBMBnY tm xS visszaesést eltüntetné az egészből újra Csu En-l- áj intelligenciáját erejét kelt megcsodálnunk Kommunista? lehet de kínai módra Fegyel-mezett nép az és népi in I Fred Herrk iimetor b#eintrto hegy í4ul a demokrata etaOM nevezéeert szemben HareW Hughes seená4or Iwwontha etoM ambicetMt de Hí-vesen M aWekkét a párt readselceseeere I Agnew aMadk a véét Belga Koagóban (Kineá-sza- ) van I Az USAKépviseiestaz külügyi bisotteága felfüg-gesztette a ktttfttkti seaeiyt GöregorsaágJiak amíg nem demokratiktM kormány van és paktesténMk a hadUrvny érvéayfeea marad Kelet-Pakiettánb- an ElképesatM JÚLIUS 16 — Nt© pekingi útiról a moszkvai rádió 7 örat Mséteei és csak a legrövidebb mondatokban tett jsluitsst A kotmány hallgat I A demokrata párt veaetai valammt a klirftNdi kormányok — az egy Tatwa kivételével — - mind őrömmet vették ttiaemiiul Nixtm terveiét t útját I Az USA GNP-)-e (évi tirmaléséask bruttó ossz értéke) a mésodilc aegyedévbea 30 MMMval novekc dett I Két vasútvonal esten sstréjkba léptek a munka sok ami az ftesa#ogtem 25%-éaa- k kiesését Jelenti Nixon vaMesmtteg eiObb megy Pekingbe mint májtts és Máéval is teiélkossk Csu vieaza fogja adni a vizitet I egy különös ió-betegs- eg terjedt át Me xikóból Több ló elpusztult Az álomkor"-szer- a be-tegség amely szúnyogok csípése nyomán terjed emberekre főleg gyermekekre te vesaélyes lehet lmmlif ~ ml mr m áZr ' BmsmBmsaL a B Arafát ahlt eltüntet a Jordáni hadsereg JÚLIUS 18 — A is és Az öregeit Texasba JÜLÍUS 17 — A Jordánt haderő kiűzte a geriHákat az '} északi erdőségekből és a Jor dán völgyébe kergette őket Arafát Szíriában tiltakozik I Agnew alelnök befejezte afnkal látogatásait is és úgy natközott hogy sok ameri-kai fekete „vezér" tanulhatna az afrikai vezetőktől Agnew mcst Madridban vn onnan tér hzzs I A párizsi Viet Cong dele-gáció kijelentette hogy nem óhajt indokínai konferenciát De a légkör érozhetöleg meg változott a Nixon-látogat- ái bejelentésére jordáni gerillák Izraelbe me nekülnek a hadsereg elöl 55 gerillát fogtak el az Iz-raeliek a határon I A Szovjetből az első reskeló egy ifjúsági lapban jelent meg Nixon útjáról Nagyon röviden csak eny-ny- it írnak: Lehet szokatlan de várható volt Csu En-la- j miniszterelnök Ebből Ezael amíg elak Bt'fáVMaMvKam tézményeit tisztelő ifjúság amely tanul és dolgozik ez a kommunizmus elviselhetőbb mint a pöffeszkedő vodka-boisevizm- ui És messzebb van (bb) I James Resten a New York Time társezerkeiz tűje Pekingben vakfeéi-m4kéte- n esett át I VI Pál pápa őrömmel nyttatkezett Nixen pekln gi útjáról bár név emMtése nMJ6 Ma k tárgyalnak az amerikai vaséti Ktrájk meg-stöntetésé- röl I A londoni Obeerver saerWit Ntoen Peking után Hanoiba is ellátogat I Washingtonban egyes jéi informék körök sze-rint Nixon — ha a SALT-tá- r gyaJáeon addig ered-ményt érnek el — Peking után a ssovjet vezetők-he- l is tárgyal Mostkvában Ez aaonban lehet a Szov-jet húzása is Nixont a kínaiak ssemében gya-nússá teevék átliauBW' "~ hu Thieu délvtetnáml elnök fajta Is hogy + I Thieu dérvM'tnámi ernök Nixon útjától tartós békét vár Ázsiában I A pesti Népszabadság azt írja hogy Nixon pekingi látogatása csupán ürögy arra hogy a vietnámi héberét el-húzzák I megszakította Jor-dánnal az összeköttetést s Jordáni gerillák üldözése mi-att I Nixon elnök hétfőn a pár-tok vezetőit és egyéb kor-mányzati tényezőket tájékoz tatja a pekingi útflrél I Július 2G-á- n száll fel az Apolló 15 a Hold íeW I Joseph Sisco atáUemtttkár a középkeieti ügyek főnöke még augusztus előtt ellátogat Izraelbe Nem lesz könnyű dolga az izraeli vezetőkkel akik most meglehetősen erősnek érzik magukat az arabok köz-ti torzsalkodás miatt és a Szovjet nemzetközi hely-zetének csökkenése miatt I Délvietnámban a harci tevékenység teljesen alábbhagyott Amerikai és kommunista ösezeesapás- - ra két nap óta nem került sor Ky alelnök ezt annak tulajdonítja hogy Peking már nyomást gyakorolt Hanoira a harcok csökkentésére I Thieu délvictndml elnök általános tűzszünet! Ja-vaslatot tett amelynek ideje alatt a két Vietnám egye-sítését lehetne kidolgozni (Thieu úgy gondolja hogy mindkét országban titkos és nemzetközileg ellenőr-zött választással szavaznának az emberek a két or-szág egyesítéséről) Ezt a tervet a genfi konferencia is elfogadta annak idején de Dlem elnök megakadá-lyozta Ufv c í- - ~Mmmmmmsmmmmmtm MiMrMBifawuiatfaMMaai Irak r |
Tags
Comments
Post a Comment for 000462