Magyar Elet, July 02, 1977

              l7íjiWrjri5irsvfFli íi 7 ™t u-vj- s
n lífeas r
?--
Nem tokaiig
kenum Lüek
i tabad nép tea
eptde dolgokat
8XRZSZNYI
Viiui'iii'i'iimimi)MwiiiiiwaM
Vol 30 27 XXX évfolyam 27 szám 1977# július 2 Szombat Ara- - 30 ccnt
Az az
% tűz
Gusztáv Husák a csehszlovák kommunista párt főtitkára Romániába láto-gatott
— Brczsnyev mielőtt Párizsba utazott volna a Kremlben fogadta D-iétáén
Genschcrt az NSZK alkancellárját és Brezsnyev u-gyan- csak
ellátogat is — A belgrádi magyar küldöttséget
lr Petrán János nagykövet vezeti — Ccausescu az álláshalmozó aki Kádár-ral
Debrecenben és Nagyváradon tárgyalt a következő állásokat tölti be: a
párt első tit':ára az Államtanács elnöke a Román Népköztársaság -- elnöke a
jGazdasági Legfelsőbb Tanács elnöke a Szocialista Egységfront elnöke végül
a Védelmi Tanács elnökeként az összes fegyveres erők főparancsnoka is! Ezt
'még Brezsnyev sem tudta mindeddig utánacsinálni — Az Organization of A-merí- can
States (OAS) a granadai St Georges-ba- n tartott ülésén 'határozatot
hozott a törvénytelen letartóztatások és a fogolykínzások ellen — mindezt az
emberi jogok betartása érdekében — Giscard d'Éstaing francia államfő nem
felejtette el 1975 októberi moszkvai útjának fagyos hangulatát s Brezsnyevvel
való tárgyalásai során kifejtette: Az emberi jogok betartására nagy súlyt fek-tet
a francia köztársaság" — Jeromc Carrcin ötgyermekes apát akit
vádolva halálra ítéltek a franciaországi Doual-ba-n nyaktilóval
(guillotine) lefejezték egy másik tunéziai eredetű gyermekgyilkos elnöki kegye-lemben
reménykedik
A SZOVJET BLOKK
GÁTOLJA A BELGRÁDI
TÁRGYALÁSOK
MENETÉT
A Varsói Paktum tag-államai
„egy emberként"
ellenezték kilenc semleges
állam javaslatát miszerint'
a 35 állam Összehívása t-itán
minden köntörfalazás
és adminisztratív packázás
rss£á'áálmas r" ~ reridtartásn
nélkül térjenek át az em-beri
jogok betartása felül-vizsgálati
jelentéseire
Albert Sherer az E-gyes- ült
Államok belgrádi
küldöttségének feje kijelen-tette
hogy a semleges ál-lamok
javaslata „kitűnő
Az új szovjet alkotmányról:
volt U-gyakak-kor
Jurij
a szovjet fődclegátus a
javaslatot azzal vetette
cl hogy az „eltér Hel-sinki
szellemétől" E-mi- att
aztán máris fagyos-sá
vált a belgrádi tárgya-lások
oroszok azt akarják
hogy ne az
emberi "jogok -- 'témájának
hanem
mindent „egy kalap alatt"
intézzenek el Ezzel nyil-vánvalóan
az a céljuk
hogy a varsói ügyrendet —
amelyért a 35 állam tulaj-donképpen
összeült tanács-kozni
— mesterséges köd- -
függönybe burkolják
Közben Giscard d'És-taing
ugyancsak „beolva-sott"
Párizsban Brezsny év-nek
akinek kereken meg-mondta:
Franciaország az
emberi jogok tiszteletben
tartását fontosnak véli a
détente (enyhülés) további
fejlődése ügyében
Sajnos a közös francia-s-zovjet
közlemény bizo-nyos
mértékben hatástala-nítja
Cartcr elnök erőfeszí
téseit ezen a téren mert a
kommüniké kimondja:
„A détente-- t csak akkor
lehetséges elérni ha más
államok belügyeibe nem
avatkoznak be"
Harminc évvel ezelőtt az IZVESZTIJA című szovjet lap így ára-dozott
a sztálini alkotmányról:
--„Számunkra az a legnagyobb boldogság a sztálini alkotmány
jótékony napsütése alatt élhetünk mely alkotmány minden cikkelye
szent számunkra"
Az 1936-be- li alkotmányt Nyikoláj Bukharin fogalmazta — és utá-na
Sztálin oly nagyarányú tisztogatást rendezett amely során maga
'Bukharin is otthagyta a fogát egymillió más likvidált személlyel
egyetemben
Ennyit a szovjet alkotmányok szövegéről — mely papíron jól
hangzik — azonban a valóságba „átültetve" homlokegyenest mást
jelent
A héten újra meglobogtatták a szovjet polgárok szeme előtt az
új alkotmány 173 paragrafusát — melyről annyit tudunk hogy a
dicső Brezsnyev elvtárs 15 éves kemény munkájának gyümölcse" —
és megkezdődik" a nagy szemfényvesztő kampány: az ütemekben gyá-rakban
az elvtársak" azaz javasolhatnak módosítá-sokat
— ha mernek
Jl fogalmazvány végleges elfogadására a legnagyobb valószínűség
szerint a bolsevik forradalom novemberi 60-i- k évfordulóján kerül sör
amikoris a Legfelsőbb Szovjet Tanács fejbólintó egyhangúan
jóváhagyják Brezsnyev tervezetét '" t
Vajon miért volt szükség arra hogy a „jól bevált" (3-i- k) sztá-lini
alkotmányt átírják?
A brezsnyevi alkotmány egyik legfontosabb „lóláb"- - cikkelye a
118-a- s számot viseli mely egy un Első Elnök-helyett- es elnevezésű
tisztséget kreál Az ok: az Elnöki Tanács Első há-rul
az a lényegileg adminisztratív munka amelyet a leváltott Pod-gorn- ij
eddig végzett Ha akad egy ilyen „Strohmann" akkor Brezs-nyev
maga -- kinevezheti önmagát államelnöknek — hogy végre meg-kaphassa
külföldi fogadtatások alkalmával az általa annyira hiányolt
21 ágyúlövést és a dísz-száza- d tisztelgését Mint pártvezérnek erre
eddig nem volt alkalma Brezsnyev azonban „bebiztosította
magát" mert az új másik lényeges tételé"a kom-munista
párt elsősegét hangsúlyozza a Szovjetunió életében (bármeny-nyire
furám hangzik: „ha eddig ar elvtársak nem vették volna ész-re")
Ez a tétel jelentősen megnöveli Brezsnyev hatalmát a
felett'
A harmadik rész a szovjet polgárok különböző
fekteti lej -- bar a sztálini alkotmány" a sajtó (!) a
gyülekezés 0!)a vallási (!!!) és a is engedélyez-t- e
(!!!!) -
Ezek után mi újat tud Brezsnyev nyújtani? — Papíron persze
Uj' —"(Brezsnyev szerint): jog a boldogságra (!)-jo- g
a háztulajdonra (!!) (a hatvan éves „fejlődés" eredménye) ajö
védelemre és takarékbetétre vonatkozó jogok "(hogy oda ne'
íjogfav mindennapos élet -- kényelmét" elősegítő tárgyak -
jíS r4t'
--A-Ah
- v --Ss 5£rts&s£
_ Voroncov
légköre
Az
ha
Jánosai
duplán
HUNGÁRIÁN LIFE
oroszok vonakodnak emberi jogok betartásának tárgyalásától:
w
Magyar— román csúcstalálkozó Rendorsor Délafrikában
külügyminiszterét
Nyugatnémetországba
gyermek-gyilkosságg- al
kezdeményezés"
yálasszák„külö'n
megtárgyalását
MAGYAR-ROMÁ- N
Debrecenben tartották
a kétnapos magyar-romá- n
határmenti csúcstalálkozót
amelyen a magyar küldött-séget
Kádár János a román
delegációt Nicolae Ceauses-c- u
vezette
A repülőtéri fogadtatás
máris tartogatott Ceauses-c- u
számára egy kisebbfajta
„oldalszúrást" mert két-nyelvű
felíratok fogadták a
román kommunista párt fő-titkárát
aki arról hírhedt
hogy a teljes beolvasztás
híve
Talán azért pendítette
meg Kádár üdvözlőbeszédé-ben
a kényes témát misze-rint
a két országban élő nem-zetiségeknek
„összekötő
kapocsként" kellene élni-ük
A szerdai tanácsházi
díszbeszédet Kossuth Széc-henyi
és Rákóczi
ékes díszterem-ben
tartották ahol Ceau-sesc- u
a Kádár-fél- e összekö-tő
kapocsra „hídépítéssel"
felelt -- A '-foly-tatást
a ro
mán területen de magyar
városban: 'Váradon tartot-ták
A találkozó konkrétu-mai:
postai megállapodás a
korsze-rűsítése
A „TROJKA" KIMÚLÁSA
„hozzászólhatnak
Elnökhelyettesére
alkotmánytervezet
kormány-apparátus
figyelemreméltó
szabadságjogait
szólás-szabadság- ot
szabadságjogok
rohan-'junk!)-továb- bi
CSÚCSTALÁLKOZÓ
olajfest-ményeivel
kishatárforgalom
— távolról sem nagyarányú
események
A hivatalos közlemé-nyek
sajnos a szokásos
'marxista „bla-blá"-t- ól el-tekintve
csaknem semmit-mondóak
voltak
íme egy kiragadott pél-da:
„A kölcsönös érdeklő
désre számot tartó kérdések-megvitatás- a
egyaránt értel-mezendő
a „hídnak" a
konkrét pilléreire csakúgy
mint a két állam viszonyá-nak"
megannyi kérdésére
valamint az országok nem-zetközi
cselekvésére is" —
Aivhelyes megfejtőknek nem
küldünk Ceausescu mell-szobrot
Miért? Kádár nem-rég
járt a Pápánál de Ce-ausescu
„pápább a pápá
náí"
UJABB
SPANYOLORSZÁGI
TERRORCSELEKMÉNY
A spanyol választások
határozott választ adtak ar-ra"- a
kérdésre: vajon milyen
irányban halad majd Ibé-ria
mert a Suárez minisz-terelnök
vezette polgári
pártkoalició" szerezte meg
a pluralitást (többség nél-kül)
— ami azt is jelen-tette
hogy '
a kormányfő koalíció?
tárgyalásai során a baszk
függetlenségi pártok eset-leges
közreműködését is
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
tulajdonára" óriási nemdebár?
A „vakmerő" Brezsnyev még ennél is tovább ment mert terve-zete
(az eddig csak papíron létező) jogokat újabb viccáradattal teté-zi:
kimondja a levelezés a telefonbeszélgetések és táviratok titkossá-gát'
sőt egy sorban érinti a női egyenrangúságot is mert a brezs-nyevi
fogalmazvány kimondja: „A házastársak teljesen egyenjogúak
házaséletük viszonyát illetően"
Talán azért hogy a derék szovjet polgárok örömükben nehogy
kiugorjanak a bőrükből a szöveg kimondja hogy „a polgárjogok és
szabadságok gyakorlása nem befolyásolhatja kártékonyán a társadal-ma
érdekeket és más polgárok jogait" Ez a passzus félreérthetetlen
módon jóváhagyó pecsétnek számít a KGB (állambizonsági titkos rend-őrség)
további tevékenységét illetően: 'ha valakit a szólásszabadság
gyülekezési szabadság vagy vallásszabadság gyakorlása közben vagy
amiatt mégis le kellene tartóztatni
f Andrej Szaharov a szovjet Nobel-díja- s atomtudós a szellemi el-lenzék
vezére a 60-i- k forradalmi évforduló alkalmából egy nagyará-nyú
amnesztia'keretében a politikai foglyok szabadon bocsátását ja-vasolta
Hogy erről szó sem lehet azt a közelmúltban történt újabb
letartóztatások igazolják: nemrég árulással vádolták AndrejSaransz-kij- t
azzal hogy a CIA égisze alatt működő amerikai újságíróknak
és diplomatáknak szolgáltatott ki államellenes jellegű adatokat Köz-ben
mindenki tudja hogy Saranszkij egyetlen bűne az volt hogy az
un „Helsinki csoport" keretében a polgárjogok USSR-be- li megsér-tését
kísérte figyelemmel
Június 15én Belgrádban 35 ország képviselője gyűlt össze hogy
felülvizsgálja a Helsinkii Paktum elveinek gyakorlatba ültetését vagy
azok megsértését
Ha ebben a távlatban szemléljük az eseményeket akkor nyil-vánvalóvá
válik hogy 'miért történik ilyen gigászi méretű porhintés
a-Szovjetunió-ban
A kampányt — hogy neve legyen a „törvénytelen
gyermeknek" — alkotmánymódosítási vitának nevezik
A puszta igazság az hogy mind a sztálini mind a brezsnyevi
alkotmány értéke azonos azzal a papírral amelyre írták
Nyikoláj Podgornijnak egyetlen éjszaka leforgása alatt útilaput
kötöttek a sarkára — mert Brezsnyev ezt így akarta A szovjet el-nökválság
néhány percig tartott — az amerikai elnökválság három
'éves agóniát és nyilvános tetemrehívást jelentelt
fsfe Ezért nincs hitele az új tervezetnek mely többek között kimon-dja
-- hogy a korábbi proletárdiktatúrát „egy teljesen kifejlődött szocia-4jlist- a
társadalom" váltotta fel"
Bizonyára Podgornijnak 'lenne néhány szava arra vonatkozóan
„ ihogy miként bántak el az 1917-- s forradalom egyetlen élő személyi-ségével
De köti őt — a szólásszabadság! És ha véletlenül gyüle-kezni
óhajtana a Trojkával arra sem nyílik már módja mert Brezs-nyev
közben egyeduralkodó lett
A Troika utolsó csilineelése elhangzott — és Podgornijnak alkot
mányellenesen „csengettek"
& __„ _____
$S? "& % „% "S'--- i v ""SSí i' f & &iá % SgSgaggSJSSSSTKO&'íS-ÍSg-"? : 2 mmmmmmsi-mamtae- ri - assm i SS5£S9SSÍí8Si3?SS's: aBSSBSScJSo
IIERZSÉBET ÉS FÜLÖP HERCEG ' '
' AzEgyesült (királyság feje 25 ezüstjudileumi ünnepségéi alkalmávaf a- - - v
borulatok zavargásokat vártak Semmiféle komoly 'rendbőn'táSröl nem érkezett hir ami megcáfolta azokat akik'a' monarchiát angol és Nemzet-- '
közösségi viszonylatban túlhaladott álláspontnak teOdntok ' kinmuuuuvtnnimuuuV1Vtlttlt„t
Keleten a fiatalokat nem érdekli a marxizmus
König bécsi bíboros nyilatkozata
König bécsi bíboros nyilatkozatát a
nyugatnémet „Lutherische Monatshefte" c
evangélikus lapnak adta — A folyóirat'
munkatársa problematikusnak mondta a kere-sztény-
marxista dialógust és ezzel kapcso-latban
megkérdezte a bíborostól:
Min bukott meg ez a kezdeményezés?
König válasza szerint a bukásnak két
oka van Az egyik az hogy Kelet meg-ijedt
a dialógus esetleges hatásától a kom-munista
kormányzatú országokban A má-sik
ok a Paulus Társaság amely a dia-lógust
szervezte belső nehézségekkel küz-dött
És cg) házi részről nem volt olyan
meggondolás hogy az Egyházban is fel-ütheti
a fejét a dialógus hatására a marx-izmus?
— hangzott a Lutherische Monat-shefte
munkatársának a kérdése
König válaszában kifejtette: ha á nem
keresztények nem rendelkeznek alapos is-meretekkel
és csak érzelmeiket hangoztat-ják
könnyen előfordulhat hogy megtévesz-tenek
néhány keresztényt Elhitetik velük
hogy a szocializmus alapjában véve keresz-tény
és a kereszténység lényegében'"ugyan-a- z
mint a marxizmus Emiatt okos tett
ha rámutatunk a nehézségekre Ami Kö- -
nig bíboros személyes véleményét illeti eb:
ben a kérdésben kijelentette hogy tisz-tában
van azzal hogy a kereszténység és
a kommunizmus közölt nem lehet szó
kompromisszumról Azért sem mert á
kommunizmus a vallást ártalmasnak tekin-ti
A Nem Hívők Titkársága melynek ve-zetője
König bíboros 1968-ba- n nyilatkoza-tot
adott ki — folytatja az osztrák főpap
— amelyben kijelenti: a dialógus minden
esetben elutasítandó miheljt kiderül hogy
a másik fél jelen esetben a párt merő-ben
eszköznek tekinti hogy a katolikuso-kat
illetve a keresztényeket megnyerje po-litikai
céljainak támogatására Valóban a
tapasztalat arról tanúskodik hogy ahol a
dialógust a párt engedélyezi politikai' cél-jaiért
ieszi
A dialógus bukásának döntő oka az
hogy hivatalosan elutasította Afel- -
ajánlott lehelőségre nem is válaszolt Len-gyelországban
személyesen is fanúja vol-tam
a fiatalok egy csoportjában folyó vi-tának
—- mondta König — és igy foly- -
Largeel leJependcsi
Cuudúa ffefkly
38?
Kelet
tatja: egyik fiatal -- megjegyezte kedve len
ne hozzá? hogy tanulmányozza' a marx-izmust
"m'int filozófiai' rendszeri' X töb-biek
nevettek" akkor Nyugatra kell men-ned
ott még komoly rendszernek vélik a
marxizmust Válóban úgy tűnik hogy Ke-leten
a fiatal nemzedék a marxizmust ko-molytalan
dolognak véli Még azok is a-k- ik
belépnek a pártba csak annyiban fog-lalkoznak
vele amennyire éppen szüksé-ges
ahhoz hogy pályájukon előbbre jus-sanak
Ami pedig a' Nem Hívők Római Tit-kárságának
munkáját illeti König megje-gyezte
ez inkább csendben feltűnés nél-kül
végzi feladatát Ezzel a módszerrel
közelebb jut az eseményekhez és 'jobban
megfigyelheti mi történik például a Szov-jenióba- n Itt érdekes a marxizmustól1
való elfordulás' (és a valláshoz a keresz-ténységhez
Való közeledés Ez jobban ér-dekli
az embereket mint a marxizmus
Április 27-28:-- án König bíboros Ma
gyarországra 'látogatott Dr Lékai Lász
ló bíboros-prímá- s hívta meg és alka-lommal
Budapesten a Katolikus Akadé-mián
előadást' tartott a központi szemi-nárium
'növendékeinek professzorainak
és néhány meghívott vendégnek Az elő-adásra
( felvonult- - a Magyar Püspöki Kar
csaknem teljes létszámmal „A keresztény
ember Európában" volt König előa-dásának
a témája Részletesen foglalko-zott
Magyarországmúltjával és megjegyez-te:
a magyar- - népnek a történelem során
sok nehézséggel kellett megküzdenie De
a -- nehézségek közepette is megőrizte
Egyházhoz való ragaszkodását nép a
mostoha körülmények közt' sem vesztette
el bizalmát Nem ' rezignált Az' Egyház
ha olykor 'összefonódott is a társadalom-mal
mindig szem előtt tartolta ' hogy
küldetése a néphez szól
Az- - egyik egyházi elv szerint — mon
dotta König( — -- az Egyház ott van jelen
ahol ' püspök van A püspöknek pedig é-1- 5
kapcsolatban kell' állnia a hívekkel
Nem megoldás folytatta König ha a püs
pököt aranykalitkába zárják Ehhez hoz-záfűzte:
reméli a magyar püspököknek si-kerül
meggyőzniük az -- ország politikai ve
zetőit arról hogy a keresztények akkor
lesznek lojális polgárai az országnak ha
íFnlvtatá: a harmadik oldalríp)
1
ez
ez
az
A