000241 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
smsssssBsssma HUNGÁRIÁM LIFE Nem tekafdg kmtm L£tk w c N $ sbad nép Ua cmdt dolgokat Ljirgul IndeptnJtnt Canadian VTcclIy BZRZSSNYI In lka Hungárián Lngutge I Vol 32 21 XXXII évfolyam 21 1979 Május 26 Szombat Ára: 40 cent III — — -- - - - - -- - I II [BII II I II !- -! !-- !_ ~ " - ~ - - — - — ---- --- Európában az első negyedévben az árak 13% -- al emelkedtek! Benzinkorlálozások az USA-l)a- n Az Arab Liga Kairóból Tuniszba akarja áttenni a Liga székhelyét azon-ban Egyiptom ellenáll a bagdadi csúcstalálkozón hozott határozatnak — Többmillió dollár értékű olyan kötvcnycsalást lepleztek le Brantfordban amely II világháborús német kötvények forgalmazására alapult — A Douglas Point-- i (Brucc Pcninsula) atomerótclepen — melyet április 16-á- n lezártak — ujabb meghibásodást fedeztek fel — A Fülöpszigeti Manilában az Egyesült Nemze-tek Kereskedelemfejlesztési világkonferenciáján a Harmadik Világ államai bőkezűbb USA segelyosztást követellek amire Andrew Young USA nagykö-vet leintette őket mondván: a világ összes segélyalapjainak 25°o-á- t az USA fedezi és ez oly ékes példa amelyet eddig még senki nem követett — British Columbiában Bili Bennett Social Credit-pár- ti többséget a lezajlott választá-sokon alaposan megtépázta a New Dcmoeratic Party melyet (szociáldemok-rata színezete ellenére) nagy meglepetésre a torontói STAH napilap is támo-gat! — Jó hír a magyarok számára: hivatalosan megállapították hogy a sok bort fogyasztó államokban kevesebb a szívroham! — Japán külkereskedelmi mérlege elérte a fantasztikus 25 billiót s az USA-va- l szemben 13 billió többle-tet mutat fel ami az USA költségvetési deficit jelentős részét képezi — A vi-lág legnagyobb szigete: Grönland 258 év után önállóságot nyert: II Margarclhe dán királynő Henrik herceg férjével együtt személyesen nyújtotta át a függet-lenségi okiratot az ötvenszer nagyobb „Zöld országnak" MI OKOZTA A SÚLYOS INFLÁCIÓT EURÓPÁBAN? Akármi is történik az amerikai dollárral az eu-rópaiak mégis panaszkod-nak rá: amikor a zöldhasú bankó tavaly csaknem na-ponta néhány pontot zu-hant akkor Nyugat-Németorszá- g és Svájc vezető gaz-dasági szakemberei azért sírtak krokodilkönnyeketmi- - vel szerintük az olcsó dol-lár és a drága márka ill frank öngólt" jelentett — hisz ezáltal kiszorultak az amerikai piacról Jelenleg az USA dollár árfolyama egyre feljebb kú-szik és csodálatosképpen az európai panaszok nem-hogy szűntek volna hanem egyre szaporodnak Bonn Genf London Párizs és Róma szinte egyöntetűen L miiiiiuü1i1inLUiiriuumi Washingtont okolja a szá-guldó ütemben galoppozó európai inflációért Ha Európában mélyebben elemeznék a helyzetet ki-derülne hogy a jelenleg ijesztő európai inflációs hullám előidézésében az igazi ludas az OLAJ! A nyersolaj árát USA do-llárban szabják meg adják és veszik s a dollár tava-lyi gyengélkedése arra volt wiyiiffinwiV'rTTW""vift7riT'ii'm™n írta: Wass Albert Balkáni kalózok zsákmánnyal megrakott hajóját kedvező szelek röpítik ma újabb rablások gondosan kitervelt kalandjai fele A Ti-száig s még azon is túl!" hirdeti a jelszó „Egyetlen román sem ma-radhat idegen uralom alatt!" Arról azonban nem esik szó hogy — hány millió nem-romá- n idegen" kell szenvedjen román uralom alatt hogy megvalósulhasson a nagy-romá- n birodalmi álom és hány millió magyart németet zsidót bolgárt és oroszt kell erőszakkal beolvasz-tani vagy egyszerűen elpusztítani ahhoz hogy maradandó valóság-gá változhasson ez a rögeszme Ugy tűnik ma hogy mindössze a világ közvéleményének tudatlanságát és a Nyugat gazdaság-politika- i kapzsiságát kell megfelelő módon kihasználni és a kalózkodás nép-szabadító hadjárattá válik a történelemkönyvek lapjain Ennek a birodalmi gondolatnak a népszerűsítését szolgálják ma azok a kélezeresztendös Romániát hirdető propaganda cikkek me-lyekkel naponla találkozunk a világsajtóban s melyeknek megjelené-séért úgy az erdélyi magyar mint az erdélyi román munkás izzadt-sággal és ínséggel fizet Ceausescu császár" rabtartóinak korbácsa alatt Ez a nagyvonalú és költséges propaganda-hadjára- t 1980-ba- n egy Bukarestben rendezendő „történészek világkongresszusában" ké-szül csúcspontra jutni melynek célja az hogy az egész világ tudo-mányos köreinek bevonásával ünnepeljék meg Románia kétezerévcs múltját a Kárpálok két oldalán a Duna kanyarjaitól le a Fekete-teng- erig s ezzel megszerezzék maguknak a világ áldását minden ed-digi és ezutáni kalózkodásaikhoz A hangsúly nem a történészek megnyerésén van mert minden történelemmel foglalkozó egyén tisztában van azzal hogy Románia múltja alig száz esztendős hogy a románok valójában nem a szity-ty- a eredetű dákok és a rómaiak vérkeveredéséböl származtak ha-nem a Dél-Olaszország-ból a Balkánra áttelepített és onnan lassan észak felé vándorló vlachok blachok wallachok oláhok leszárma-zottjai kiknek elö-őrs- ei mindössze a tizenharmadik században kezd-tek Erdély terültére bevándorolni Mindez bizonyított történelem ma már a semmiféle bizonyítékkal nem rendelkező román mesékkel szem-ben melyeknek eredete alig száz évvel ezelőtti oláh költök fantázi-ájához vezethető vissza Ceausescu propagandistái azonban nem is a történészeket kí-vánják megnyerni a maguk számára Megelégszenek azzal ha néhá-nyat közülük egy-eg- y kijelentés erejéig megvásárolhatnak Valódi cél-juk a világ közvéleményének előkészítése újabb kalózkodásokra és a közfigyelem elterelése a bekebelezett nemzetiségekkel szemben tör-ténő barbár eljárásokról Szemmel láthatólag ez a szemfény-veszté- s ma sikerrel is jár En-nek oka azonban nem a propaganda módszereiben rejlik hanem egyszerűen abban hogy a mai világpolitikai helyzet kedvez az i-l-yen kalózkodásoknak A Nyugat élén Amerikával kedvét leli ab-ban hogy Ceausescu babusgatásával bosszanthatja a Szovjetuniót A kalmár-hatalo- m könnyű kereseti lehetőséget Iát Románia olcsó munkaerejének — rabszolgáinak — és kalózkincseinek kihasználásá-ban és emiatt igyekszik elhallgattatni minden olyan tiltakozó han-got mely akár a román történclemhamisitások cáfolásával akár a nemzetiségekkel első sorban a magyarokkal szemben megnyilatko-zó kegyetlen bánásmód kipellengérezésével sérthetné a román érzé-kenységet Elvégre amikor pénzről van szó ki törődik azzal hogy ki miképpen jutott hozzá? Azonban bizonyosak lehetünk abban — hogy úgy az amerikai nagyvállalatok vezérigagalóí irodáiban mint az egyetemek tanszékein egyre többen vannak akik ismerik az igaz w E3 El m% w Jiínios 15—18 Bécs: Csúcstalálkozó jó hogy a OPEC (Orga-nizatio- n of Petroleum Ex-porting Counlries) áremelé-seit enyhítse a márka a font a francia és svájci frank viszonylalában Valahányszor a L'SA dollár árfolyama zuhant az legtöbbször az OPEC áremelések követkzinéin e volt ezért az olaj reális ára európai valutaviszoin-lalba- n alig változott Ez ma teljesen meg-szűnt 1978 novembere ú- - ta az utA dollár "il sza-zalékkai emelkedett a sváj-ci frankkal 11 százalék-kal a német márkával va-ló összevetésben ami az Európában 9 százalékos illetve ÍI6 százalékos in-flációt okozott mert az USA dollárban fizetendő olaj közben méregdrága lett így 1979 esztendő első ne-gyedében az árak emelkedé-se Franciaországban 10 szá-zalékot Nagybritanniában 124 százalékot Olaszor-szágban 176 százalékot mu-tat BENZINKORLÁTOZÁS m w - AZ USA-BA- N Jimmy Carler „slrucc-politikával- " vádolta a Kong-resszust mert energiatakarékossági (or-véin javaslatát 21(1:15!) a-rány- ban döntő módon el-vetették (Megjegyzendő hogy a sze-nátusi jóváhagyás aránya 58:39 volt — Szerk Az Elnök í)() napon be-lül arra hívta fel a Kong-resszust hogy dolgozza ki ellcntervét az egyre riasz-tóbb jeleket mutáló USA üzemanyag enyhítésére — Megdöbbentem és restellem azt hogy a Kong-resszus visszautasította a felelősséget azért hogy fel-hatalmazzon (az energiata-karékossági) javaslat ke-resztülvitelére " Alán Cranston a sze-nátus második leghatalma-sabb demokratája James Sthlesingcr energiaügyi mi-niszter menesztését kövelel-te Del-Kaliíorniáb-an Ca-maril- lo és Uxnard között a benzinkutak elölt nyolc mérföldnyi sorállásokat ta- - A Nagy-Romá- n birodalmi gondolattal szemben ságot Igazságot viszont nem lehel se pénzre átváltani se politikai intrika céljaira felhasználni — a jelen pillanatban A szeleknek azonban megvan az a tulajdonságuk hogy változ-nak Ma vitorlát dagasztanak holnapra elülnek s holnaputánra ta-lán tomboló viharrá változva hullámok alá temetik a kalózhajókat Ez az a megváltozhatatlan és elkerülhetetlen bizonyosság amivel számolnunk lehet A románok is tisztában vannak ezzel és ezért sietnek annyira a tervbe nem illő nyomok eltüntetésével és a nyo-mok okozóinak elsősorban az erdélyi magyar nemzet-tömbne- k a felszívásával és megsemmisítésével Ezért kellett eltüntessék a ma-gyar könyvtárakat levéltárakat és adattárakat Ezért kell minden eszközzel elhallgattassák és ha szükséges kiirtsák azokat a magyar tanárokat és tanítókat akik az erdélyi magyar kultúra fáklyahordo-zóiként hűséggel igyekeznek kitartani őrhelyeiken Ezért kell meg-szüntessék a magyar iskolákat egyikei a másik után hogy az új erdélyi nemzedék ajkáról letöröljék a magyar szót mely kedvezőtlen szélfuvás idején árulójává válhatna a nagy-romá- n szemfényvesztés-nek Ezért kell erőszakkal széttelepíteni a magyar tömböket azért kell betelepített románokkal felhígítani a színmagyar vidékek lakos-ságát Ezt a célt szolgálja az a megfélemlítő kegyetlenség amivel minden tiltakozó szót elnémítanak ók is tudják hogy az idő el-lenük dolgozik Birodalmi céljaik eléréseié a jelen legalaposabb k-ihasználása szükséges Akadnak Amerika tanárjai között olyanok is kis számmal ugyan akik ingyen romániai kéjutazások tanulmányutak és értékes ajándé-kok ellenében óvatos jóindulattal igyekeznek párhuzamba állítani a kibontakozásban lévő „Nagy-Romá- n Birodalmat" és annak békés e-löny- cit a múltbeli Habsburg Birodalom Ottomán Birodalom sőt a románság gyökereként feltüntetett Római Birodalom gazdasági elő-nyeivel is Azonban szándékosan megfeledkeznek arról amiről a tu-domány embereinek nem lenne szabad megfeledkezniük: mindhárom múltbeli birodalom nemzetiségi politikája lényegesen különbözött a románokétól Vagyis nem gyűlölködő chauvinizmuson nemzetirtáson erőszakos beolvasztáson alapulthanem a bckebelezelt nemzetiségek kultúrjogainak elismerésén és biztosításán A nagy-romá- n birodalmi gondolat viszont csak egy nemzetet haj-landó elismerni a birodalom halárain belül: a románt Magyarul-be-szél- ö némettil-beszél- ö bolgárul-beszél- ö románokat hajlandó megtűrni ugyan de csak rövid ideig Aki nem hajlandó beolvadni az a nem-zet ellensége és mint ilyen minden eszközzel elpusztítandó Románia határain belül csak románok számóra lehet élet ez az új birodalom első és legfontosabb parancsa mely ma több mint négy-millióhol-nap- ra ha a kalóz-terve- k megvalósulnak talán nyolcmilliónál is több ember halálos ítéletet jelenti Ezeknek hetven százaléka ma-gyar Érthető tehát ha újra meg újra felmerül a kérdés: mii tehe-tünk mi szabad földön élő magyarok ennek a nemzeti tragédiá-nak a megakadályozására? Mi kiket a szocialista egység" látsza-tának megőrzése nem kötelez mint a magyar Haza népének mai urait? Mik a kötelességcink és mik a lehetőségeink egy ma egyre népszerűbbé és egyre hangosabbá váló román diktatúrával szem-ben? Az emberi világ csak arról tudhat amit vagy szemével lát és fülével hall vagy amiről könyvben olvas Ezek közül is a könyv (Folytatás a negyedik oldalon) pasztaltak Számos rend-számtábla lopást jelentet-tek (páros napokon páros rendszámú kocsik páratlan napokon a páratlan rend-számú kocsik nyernek elvben" kiszolgálást a ku-taknál — Szerk) Kaliforniában vasárnap a benzinkutak !)2 százaléka Oregonban 81 százaléka tart árva Nevadában főleg Las Vegasban az üzemanyaghiány máris 20 százalékos vendégforgal-mi visszaesést eredménye-zett A National Congress of Petroleum Retailcrs 60000 benzinkutasa vasárnap nem tart nyitva Ezért azt tanácsoljuk az USA-b- a gépkocsizni szándéko-zó kanadaiaknak fontol ják meg a következőket mielőtt útrakclnck: I Ne számítsanak 24 órás szo-lgálatra 2 Számos ben-zinkút este (i-- 7 óra kö-rül bezár — 3 Marad-junk a fő országutakon ahol nagyobb az esélye an nak hogy kiszolgálják a külföldi rendszámtáblás u-ta- st (Még a bérelt ko-csik esetében sincs telje-sen biztosítva a benzin-ellátás!) A NYOLCADIK US A-SZ- O VJET CSÚCSTALÁLKOZÓ Ha Leonid Brezsnycv ro-hamosan romló egészségi (folytatás a 2-i- k oldalon) Stiiiing György: KET Emlékezzünk hőseinkre Nem lehet nemzet az amelynek nincsenek hő-sei!" — tanítja a történelem sokezeréves tapasztalata A nemzetek hőseik véréből születnek és ezeknek vére tartja össze sziklaszilárdan létüket Nem a tömeg a szám a döntő a népeknél hanem fiaik hősiessége határozza meg egy nemzet nagyságát vagy hanyatlását Ma különösen szükség van hősökre amikor pusz-tít sorainkban a materializmus fertőzése amikor ifjú-ságunk vágyik hősi ideálok példaképek után Magyar nemzetünknek nincs oka a félelemre: ke-vés nép van a Földön mely annyi hőst mutathatna íel történelmében mint a magyar! Történelmünk a hő-si tettek dicső sorozata Árpád vezértől — 1956 ifjú hőseiig A történelem másik nagv tanúsága vigasza szá munkra pedig az hogy a hősök vére nem hullott hiá-ba egyszer csak kihajt belőle a NÉP BOLDOGSÁGA SZEBB JÖVŐJE! Ezért kell emlékezni hőseinkre az ö áldozatuk a jövőnk legbiztosabb záloga Emlékezni évezredes törté-nelmünk ki tudná mennyi millió és millió névtelen hal-hatatlanjáról akik életüket adták hazájukért a magyar nép szabadságáért De különösen azokról emlékezzünk — mit itt az c-migráci- óban — ma Hősök Napján — akikről odahaza ma tilos a megemlékezés: a II világháború és az 1D56-O- S szabadságharc hősi halottjairól Róluk ma a megszállás alatt lévő Magyarországon nem szabad be-szélni írni helyettük mindenütt a szovjet-bolscvist- a le-igázókat a magyar haza meggyalázóit dicsőítik az ú-jon-nan emelt emlékmüvek ezrei De a „nyolcadik törzs" nem felejt és nem felejt-het Nem felejtette el dicső tettüket az otthoni ma-gyarság sem de hangot a kegyeletnek csak az emigrá-ciós magyarság adhat Hirdetjük és valljuk: a II világháború és l!)5fi hőseinek áldozata nem volt hiábavaló! Az ö áldozatuk-ból merítünk újra és újra hitet erőt ma — a megma-radáshoz holnap pedig az ö szent harcuk folytatásá-hoz Az ö kiontott vérük a legerősebb jogcímünk az élethez szabadsághoz Magyarország függetlenségéhez — amit mi tankok és ágyúk százezreivel szembeszegezünk és egyszer a győzelem a mienk lesz " --__ " _ _ --vc -- H-v — 1971 május (i és 1975 május 6 Két dátum: egy fájdalmas és egy amire még ma is kitárulkozó lélekkel do-bogó szívvel gondolunk vissza Ez kerek esztendővel előzte meg a másikat és még élénken élt bennünk az öröm még bol-dog szeretettel rakosgattuk a kedves em-lékek apró színes mozaikképecskéit a-mi- kor egyszerre ránkszakadt a bánat A-ki- rc annyi ragaszkodással gondoltunk A-kin- ck előző évi látogatásának minden e-gy- es percét drágakőként őriztük szívünk-ben nincs többé! A mozaikképet szétes-tek darabokra törtek és de nehéz is a-zo- kat könnyektől fátyolos szemmel fájda-lomtól remegő kézzel újra összerakni Május 6-- ál mutatott a naptár azon a napon Igen ma négy éve: 1975 május 6-i- n szűnt meg dobogni szíve távol sze-detett hazájától a bécsi kórházi ágyon Négy év múlt el azóta négy küszködés-sel megpróbáltatással keserűséggel te-- 'i hosszú emigráns esztendő de mégis oly rövidnek tűnik ez az időszak mely elválaszt Tőle! Mintha csak tegnap lett volna amikor végigszáguldott a világon a tragikus hír: meghalt Mindszcnty bí-boros Magyarország prímása! Mintha csak tegnap történt volna Még érezzük a bénító szomorúság szorítá-sát szivünkön ahogy a hír értelme lassan-lassa- n felkúszott az agyunkba és tudatos-sá váll bennünk: végleg egyedül marad-tunk! A kegyetlen gyászhír hallatán ki-szaladt szivünkből a vér és didergö-der-medle- n álltunk mint a gyermek akit e sötét éjszakában hirtelen magárahagynak Féltünk Éreztük: elveszítettük azt Aki eddig a kezünket fogta s Aki vezetett bennünket Az árva nép ekkor lett igazán árva! Igen ezen a négyévelölü májusi na-io- n lettünk igazán árvák! A veszteséget va-lamennie- ny éreztük a nagyvilágban szét-szórt magyarok és a fájdalom kiáltása egy-szerre tört fel a lelkekből Ahogy most ke-zünkbe vesszük lapunk akkori számát? búcsú szavaival találkozunk minden ol-dalán Mély gyászunkban szivünk lélekha-rangját kongaljuk és fáradhatatlanul to-vább dolgozunk az Ö szellemében a ma-gyárság- ért A magyar cserkészetnek meg értő jóságos atyja volt ö akinek tekinte-te világot járó zarándokűtjain mindenütt megkereste a sokezernyi magyar fiú és leány szemét" — E szavakkal búcsúzlak tőle a cserkészek szeretett fiataljai S a börtönben volt rabtársai a szabad világ-ban élő volt politikai foglyok így búcsúz-tatták: „Mindszenty Józsefről már életében meg-írták hogy korunk élő szentje mártírja Most bekövetkezett halálával végképpen mindnyájunk fölé magasodott ö mindha-lálig népéé volt s ezután is azé marad Miénk marad holtában is és példája ta-nítása melyet örökül hagyott nekünksze-gén- y hontalan magyaroknak továbbra is előttünk világít" Felidézzük az emlékbeszéd szavait me-lyeket dr Irányi László piarista provinci-ális mondott a washingtoni St Matthews katedrálisban a gyászmisén: „Egy évvel ezelőtt Mindszenty bíboros szentmisét mu-tatott be ebben a templomban ahol ed-dig nem látott szeretettel fogadták Ma újból találkozunk ezelőtt az oltár elöttDe most azért hogy istenhozzádot mondjunk neki aki elénk került az örökkévalóságért folyó versenyben" S íme ezeknél a szavaknál lelki sze-meink előtt megjelent az egy év előtti zsúfolt templom eltűntek a gyász színei és az öröm a büszkeség érzése kerített hatalmába újra Mint akkor azon a cso-dálatos napon amikor az Egyesült Á-llamok fővárosának egyik legnagyobb temp-lomának oltáránál misézett Mindszenty Jó-zsef a mi bíborosunk s az oltár körül a padsorokban ott szorongott a főváros Ma-gyar világ van most Washingtonban! — irtuk akkor ezeken a hasábokon és Iste-nem de csodálatos érzés is volt látni-hal-la- ni azt a szinte fiúi szeretelet azt a határtalan tiszteletet mellyel az amerikai főváros közönsége — magyarok amerikaiak és mások — körülvették a Bíborost Ennek most éppen öt esztendeje S milyen különös is a sors: egy évvel ké-sőbb ugyanezen a napon hunyta le sze-mét örökre Mindszenty József 1974 má-jus 6-á- n lépett Amerika földjére hogy ö-rö-kké emlékezetes diadalűtját megkezdje hogy a szeretet üzenetével végiglátogassa (Folytatás a harmadik oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, May 26, 1979 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1979-05-26 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000489 |
Description
Title | 000241 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | smsssssBsssma HUNGÁRIÁM LIFE Nem tekafdg kmtm L£tk w c N $ sbad nép Ua cmdt dolgokat Ljirgul IndeptnJtnt Canadian VTcclIy BZRZSSNYI In lka Hungárián Lngutge I Vol 32 21 XXXII évfolyam 21 1979 Május 26 Szombat Ára: 40 cent III — — -- - - - - -- - I II [BII II I II !- -! !-- !_ ~ " - ~ - - — - — ---- --- Európában az első negyedévben az árak 13% -- al emelkedtek! Benzinkorlálozások az USA-l)a- n Az Arab Liga Kairóból Tuniszba akarja áttenni a Liga székhelyét azon-ban Egyiptom ellenáll a bagdadi csúcstalálkozón hozott határozatnak — Többmillió dollár értékű olyan kötvcnycsalást lepleztek le Brantfordban amely II világháborús német kötvények forgalmazására alapult — A Douglas Point-- i (Brucc Pcninsula) atomerótclepen — melyet április 16-á- n lezártak — ujabb meghibásodást fedeztek fel — A Fülöpszigeti Manilában az Egyesült Nemze-tek Kereskedelemfejlesztési világkonferenciáján a Harmadik Világ államai bőkezűbb USA segelyosztást követellek amire Andrew Young USA nagykö-vet leintette őket mondván: a világ összes segélyalapjainak 25°o-á- t az USA fedezi és ez oly ékes példa amelyet eddig még senki nem követett — British Columbiában Bili Bennett Social Credit-pár- ti többséget a lezajlott választá-sokon alaposan megtépázta a New Dcmoeratic Party melyet (szociáldemok-rata színezete ellenére) nagy meglepetésre a torontói STAH napilap is támo-gat! — Jó hír a magyarok számára: hivatalosan megállapították hogy a sok bort fogyasztó államokban kevesebb a szívroham! — Japán külkereskedelmi mérlege elérte a fantasztikus 25 billiót s az USA-va- l szemben 13 billió többle-tet mutat fel ami az USA költségvetési deficit jelentős részét képezi — A vi-lág legnagyobb szigete: Grönland 258 év után önállóságot nyert: II Margarclhe dán királynő Henrik herceg férjével együtt személyesen nyújtotta át a függet-lenségi okiratot az ötvenszer nagyobb „Zöld országnak" MI OKOZTA A SÚLYOS INFLÁCIÓT EURÓPÁBAN? Akármi is történik az amerikai dollárral az eu-rópaiak mégis panaszkod-nak rá: amikor a zöldhasú bankó tavaly csaknem na-ponta néhány pontot zu-hant akkor Nyugat-Németorszá- g és Svájc vezető gaz-dasági szakemberei azért sírtak krokodilkönnyeketmi- - vel szerintük az olcsó dol-lár és a drága márka ill frank öngólt" jelentett — hisz ezáltal kiszorultak az amerikai piacról Jelenleg az USA dollár árfolyama egyre feljebb kú-szik és csodálatosképpen az európai panaszok nem-hogy szűntek volna hanem egyre szaporodnak Bonn Genf London Párizs és Róma szinte egyöntetűen L miiiiiuü1i1inLUiiriuumi Washingtont okolja a szá-guldó ütemben galoppozó európai inflációért Ha Európában mélyebben elemeznék a helyzetet ki-derülne hogy a jelenleg ijesztő európai inflációs hullám előidézésében az igazi ludas az OLAJ! A nyersolaj árát USA do-llárban szabják meg adják és veszik s a dollár tava-lyi gyengélkedése arra volt wiyiiffinwiV'rTTW""vift7riT'ii'm™n írta: Wass Albert Balkáni kalózok zsákmánnyal megrakott hajóját kedvező szelek röpítik ma újabb rablások gondosan kitervelt kalandjai fele A Ti-száig s még azon is túl!" hirdeti a jelszó „Egyetlen román sem ma-radhat idegen uralom alatt!" Arról azonban nem esik szó hogy — hány millió nem-romá- n idegen" kell szenvedjen román uralom alatt hogy megvalósulhasson a nagy-romá- n birodalmi álom és hány millió magyart németet zsidót bolgárt és oroszt kell erőszakkal beolvasz-tani vagy egyszerűen elpusztítani ahhoz hogy maradandó valóság-gá változhasson ez a rögeszme Ugy tűnik ma hogy mindössze a világ közvéleményének tudatlanságát és a Nyugat gazdaság-politika- i kapzsiságát kell megfelelő módon kihasználni és a kalózkodás nép-szabadító hadjárattá válik a történelemkönyvek lapjain Ennek a birodalmi gondolatnak a népszerűsítését szolgálják ma azok a kélezeresztendös Romániát hirdető propaganda cikkek me-lyekkel naponla találkozunk a világsajtóban s melyeknek megjelené-séért úgy az erdélyi magyar mint az erdélyi román munkás izzadt-sággal és ínséggel fizet Ceausescu császár" rabtartóinak korbácsa alatt Ez a nagyvonalú és költséges propaganda-hadjára- t 1980-ba- n egy Bukarestben rendezendő „történészek világkongresszusában" ké-szül csúcspontra jutni melynek célja az hogy az egész világ tudo-mányos köreinek bevonásával ünnepeljék meg Románia kétezerévcs múltját a Kárpálok két oldalán a Duna kanyarjaitól le a Fekete-teng- erig s ezzel megszerezzék maguknak a világ áldását minden ed-digi és ezutáni kalózkodásaikhoz A hangsúly nem a történészek megnyerésén van mert minden történelemmel foglalkozó egyén tisztában van azzal hogy Románia múltja alig száz esztendős hogy a románok valójában nem a szity-ty- a eredetű dákok és a rómaiak vérkeveredéséböl származtak ha-nem a Dél-Olaszország-ból a Balkánra áttelepített és onnan lassan észak felé vándorló vlachok blachok wallachok oláhok leszárma-zottjai kiknek elö-őrs- ei mindössze a tizenharmadik században kezd-tek Erdély terültére bevándorolni Mindez bizonyított történelem ma már a semmiféle bizonyítékkal nem rendelkező román mesékkel szem-ben melyeknek eredete alig száz évvel ezelőtti oláh költök fantázi-ájához vezethető vissza Ceausescu propagandistái azonban nem is a történészeket kí-vánják megnyerni a maguk számára Megelégszenek azzal ha néhá-nyat közülük egy-eg- y kijelentés erejéig megvásárolhatnak Valódi cél-juk a világ közvéleményének előkészítése újabb kalózkodásokra és a közfigyelem elterelése a bekebelezett nemzetiségekkel szemben tör-ténő barbár eljárásokról Szemmel láthatólag ez a szemfény-veszté- s ma sikerrel is jár En-nek oka azonban nem a propaganda módszereiben rejlik hanem egyszerűen abban hogy a mai világpolitikai helyzet kedvez az i-l-yen kalózkodásoknak A Nyugat élén Amerikával kedvét leli ab-ban hogy Ceausescu babusgatásával bosszanthatja a Szovjetuniót A kalmár-hatalo- m könnyű kereseti lehetőséget Iát Románia olcsó munkaerejének — rabszolgáinak — és kalózkincseinek kihasználásá-ban és emiatt igyekszik elhallgattatni minden olyan tiltakozó han-got mely akár a román történclemhamisitások cáfolásával akár a nemzetiségekkel első sorban a magyarokkal szemben megnyilatko-zó kegyetlen bánásmód kipellengérezésével sérthetné a román érzé-kenységet Elvégre amikor pénzről van szó ki törődik azzal hogy ki miképpen jutott hozzá? Azonban bizonyosak lehetünk abban — hogy úgy az amerikai nagyvállalatok vezérigagalóí irodáiban mint az egyetemek tanszékein egyre többen vannak akik ismerik az igaz w E3 El m% w Jiínios 15—18 Bécs: Csúcstalálkozó jó hogy a OPEC (Orga-nizatio- n of Petroleum Ex-porting Counlries) áremelé-seit enyhítse a márka a font a francia és svájci frank viszonylalában Valahányszor a L'SA dollár árfolyama zuhant az legtöbbször az OPEC áremelések követkzinéin e volt ezért az olaj reális ára európai valutaviszoin-lalba- n alig változott Ez ma teljesen meg-szűnt 1978 novembere ú- - ta az utA dollár "il sza-zalékkai emelkedett a sváj-ci frankkal 11 százalék-kal a német márkával va-ló összevetésben ami az Európában 9 százalékos illetve ÍI6 százalékos in-flációt okozott mert az USA dollárban fizetendő olaj közben méregdrága lett így 1979 esztendő első ne-gyedében az árak emelkedé-se Franciaországban 10 szá-zalékot Nagybritanniában 124 százalékot Olaszor-szágban 176 százalékot mu-tat BENZINKORLÁTOZÁS m w - AZ USA-BA- N Jimmy Carler „slrucc-politikával- " vádolta a Kong-resszust mert energiatakarékossági (or-véin javaslatát 21(1:15!) a-rány- ban döntő módon el-vetették (Megjegyzendő hogy a sze-nátusi jóváhagyás aránya 58:39 volt — Szerk Az Elnök í)() napon be-lül arra hívta fel a Kong-resszust hogy dolgozza ki ellcntervét az egyre riasz-tóbb jeleket mutáló USA üzemanyag enyhítésére — Megdöbbentem és restellem azt hogy a Kong-resszus visszautasította a felelősséget azért hogy fel-hatalmazzon (az energiata-karékossági) javaslat ke-resztülvitelére " Alán Cranston a sze-nátus második leghatalma-sabb demokratája James Sthlesingcr energiaügyi mi-niszter menesztését kövelel-te Del-Kaliíorniáb-an Ca-maril- lo és Uxnard között a benzinkutak elölt nyolc mérföldnyi sorállásokat ta- - A Nagy-Romá- n birodalmi gondolattal szemben ságot Igazságot viszont nem lehel se pénzre átváltani se politikai intrika céljaira felhasználni — a jelen pillanatban A szeleknek azonban megvan az a tulajdonságuk hogy változ-nak Ma vitorlát dagasztanak holnapra elülnek s holnaputánra ta-lán tomboló viharrá változva hullámok alá temetik a kalózhajókat Ez az a megváltozhatatlan és elkerülhetetlen bizonyosság amivel számolnunk lehet A románok is tisztában vannak ezzel és ezért sietnek annyira a tervbe nem illő nyomok eltüntetésével és a nyo-mok okozóinak elsősorban az erdélyi magyar nemzet-tömbne- k a felszívásával és megsemmisítésével Ezért kellett eltüntessék a ma-gyar könyvtárakat levéltárakat és adattárakat Ezért kell minden eszközzel elhallgattassák és ha szükséges kiirtsák azokat a magyar tanárokat és tanítókat akik az erdélyi magyar kultúra fáklyahordo-zóiként hűséggel igyekeznek kitartani őrhelyeiken Ezért kell meg-szüntessék a magyar iskolákat egyikei a másik után hogy az új erdélyi nemzedék ajkáról letöröljék a magyar szót mely kedvezőtlen szélfuvás idején árulójává válhatna a nagy-romá- n szemfényvesztés-nek Ezért kell erőszakkal széttelepíteni a magyar tömböket azért kell betelepített románokkal felhígítani a színmagyar vidékek lakos-ságát Ezt a célt szolgálja az a megfélemlítő kegyetlenség amivel minden tiltakozó szót elnémítanak ók is tudják hogy az idő el-lenük dolgozik Birodalmi céljaik eléréseié a jelen legalaposabb k-ihasználása szükséges Akadnak Amerika tanárjai között olyanok is kis számmal ugyan akik ingyen romániai kéjutazások tanulmányutak és értékes ajándé-kok ellenében óvatos jóindulattal igyekeznek párhuzamba állítani a kibontakozásban lévő „Nagy-Romá- n Birodalmat" és annak békés e-löny- cit a múltbeli Habsburg Birodalom Ottomán Birodalom sőt a románság gyökereként feltüntetett Római Birodalom gazdasági elő-nyeivel is Azonban szándékosan megfeledkeznek arról amiről a tu-domány embereinek nem lenne szabad megfeledkezniük: mindhárom múltbeli birodalom nemzetiségi politikája lényegesen különbözött a románokétól Vagyis nem gyűlölködő chauvinizmuson nemzetirtáson erőszakos beolvasztáson alapulthanem a bckebelezelt nemzetiségek kultúrjogainak elismerésén és biztosításán A nagy-romá- n birodalmi gondolat viszont csak egy nemzetet haj-landó elismerni a birodalom halárain belül: a románt Magyarul-be-szél- ö némettil-beszél- ö bolgárul-beszél- ö románokat hajlandó megtűrni ugyan de csak rövid ideig Aki nem hajlandó beolvadni az a nem-zet ellensége és mint ilyen minden eszközzel elpusztítandó Románia határain belül csak románok számóra lehet élet ez az új birodalom első és legfontosabb parancsa mely ma több mint négy-millióhol-nap- ra ha a kalóz-terve- k megvalósulnak talán nyolcmilliónál is több ember halálos ítéletet jelenti Ezeknek hetven százaléka ma-gyar Érthető tehát ha újra meg újra felmerül a kérdés: mii tehe-tünk mi szabad földön élő magyarok ennek a nemzeti tragédiá-nak a megakadályozására? Mi kiket a szocialista egység" látsza-tának megőrzése nem kötelez mint a magyar Haza népének mai urait? Mik a kötelességcink és mik a lehetőségeink egy ma egyre népszerűbbé és egyre hangosabbá váló román diktatúrával szem-ben? Az emberi világ csak arról tudhat amit vagy szemével lát és fülével hall vagy amiről könyvben olvas Ezek közül is a könyv (Folytatás a negyedik oldalon) pasztaltak Számos rend-számtábla lopást jelentet-tek (páros napokon páros rendszámú kocsik páratlan napokon a páratlan rend-számú kocsik nyernek elvben" kiszolgálást a ku-taknál — Szerk) Kaliforniában vasárnap a benzinkutak !)2 százaléka Oregonban 81 százaléka tart árva Nevadában főleg Las Vegasban az üzemanyaghiány máris 20 százalékos vendégforgal-mi visszaesést eredménye-zett A National Congress of Petroleum Retailcrs 60000 benzinkutasa vasárnap nem tart nyitva Ezért azt tanácsoljuk az USA-b- a gépkocsizni szándéko-zó kanadaiaknak fontol ják meg a következőket mielőtt útrakclnck: I Ne számítsanak 24 órás szo-lgálatra 2 Számos ben-zinkút este (i-- 7 óra kö-rül bezár — 3 Marad-junk a fő országutakon ahol nagyobb az esélye an nak hogy kiszolgálják a külföldi rendszámtáblás u-ta- st (Még a bérelt ko-csik esetében sincs telje-sen biztosítva a benzin-ellátás!) A NYOLCADIK US A-SZ- O VJET CSÚCSTALÁLKOZÓ Ha Leonid Brezsnycv ro-hamosan romló egészségi (folytatás a 2-i- k oldalon) Stiiiing György: KET Emlékezzünk hőseinkre Nem lehet nemzet az amelynek nincsenek hő-sei!" — tanítja a történelem sokezeréves tapasztalata A nemzetek hőseik véréből születnek és ezeknek vére tartja össze sziklaszilárdan létüket Nem a tömeg a szám a döntő a népeknél hanem fiaik hősiessége határozza meg egy nemzet nagyságát vagy hanyatlását Ma különösen szükség van hősökre amikor pusz-tít sorainkban a materializmus fertőzése amikor ifjú-ságunk vágyik hősi ideálok példaképek után Magyar nemzetünknek nincs oka a félelemre: ke-vés nép van a Földön mely annyi hőst mutathatna íel történelmében mint a magyar! Történelmünk a hő-si tettek dicső sorozata Árpád vezértől — 1956 ifjú hőseiig A történelem másik nagv tanúsága vigasza szá munkra pedig az hogy a hősök vére nem hullott hiá-ba egyszer csak kihajt belőle a NÉP BOLDOGSÁGA SZEBB JÖVŐJE! Ezért kell emlékezni hőseinkre az ö áldozatuk a jövőnk legbiztosabb záloga Emlékezni évezredes törté-nelmünk ki tudná mennyi millió és millió névtelen hal-hatatlanjáról akik életüket adták hazájukért a magyar nép szabadságáért De különösen azokról emlékezzünk — mit itt az c-migráci- óban — ma Hősök Napján — akikről odahaza ma tilos a megemlékezés: a II világháború és az 1D56-O- S szabadságharc hősi halottjairól Róluk ma a megszállás alatt lévő Magyarországon nem szabad be-szélni írni helyettük mindenütt a szovjet-bolscvist- a le-igázókat a magyar haza meggyalázóit dicsőítik az ú-jon-nan emelt emlékmüvek ezrei De a „nyolcadik törzs" nem felejt és nem felejt-het Nem felejtette el dicső tettüket az otthoni ma-gyarság sem de hangot a kegyeletnek csak az emigrá-ciós magyarság adhat Hirdetjük és valljuk: a II világháború és l!)5fi hőseinek áldozata nem volt hiábavaló! Az ö áldozatuk-ból merítünk újra és újra hitet erőt ma — a megma-radáshoz holnap pedig az ö szent harcuk folytatásá-hoz Az ö kiontott vérük a legerősebb jogcímünk az élethez szabadsághoz Magyarország függetlenségéhez — amit mi tankok és ágyúk százezreivel szembeszegezünk és egyszer a győzelem a mienk lesz " --__ " _ _ --vc -- H-v — 1971 május (i és 1975 május 6 Két dátum: egy fájdalmas és egy amire még ma is kitárulkozó lélekkel do-bogó szívvel gondolunk vissza Ez kerek esztendővel előzte meg a másikat és még élénken élt bennünk az öröm még bol-dog szeretettel rakosgattuk a kedves em-lékek apró színes mozaikképecskéit a-mi- kor egyszerre ránkszakadt a bánat A-ki- rc annyi ragaszkodással gondoltunk A-kin- ck előző évi látogatásának minden e-gy- es percét drágakőként őriztük szívünk-ben nincs többé! A mozaikképet szétes-tek darabokra törtek és de nehéz is a-zo- kat könnyektől fátyolos szemmel fájda-lomtól remegő kézzel újra összerakni Május 6-- ál mutatott a naptár azon a napon Igen ma négy éve: 1975 május 6-i- n szűnt meg dobogni szíve távol sze-detett hazájától a bécsi kórházi ágyon Négy év múlt el azóta négy küszködés-sel megpróbáltatással keserűséggel te-- 'i hosszú emigráns esztendő de mégis oly rövidnek tűnik ez az időszak mely elválaszt Tőle! Mintha csak tegnap lett volna amikor végigszáguldott a világon a tragikus hír: meghalt Mindszcnty bí-boros Magyarország prímása! Mintha csak tegnap történt volna Még érezzük a bénító szomorúság szorítá-sát szivünkön ahogy a hír értelme lassan-lassa- n felkúszott az agyunkba és tudatos-sá váll bennünk: végleg egyedül marad-tunk! A kegyetlen gyászhír hallatán ki-szaladt szivünkből a vér és didergö-der-medle- n álltunk mint a gyermek akit e sötét éjszakában hirtelen magárahagynak Féltünk Éreztük: elveszítettük azt Aki eddig a kezünket fogta s Aki vezetett bennünket Az árva nép ekkor lett igazán árva! Igen ezen a négyévelölü májusi na-io- n lettünk igazán árvák! A veszteséget va-lamennie- ny éreztük a nagyvilágban szét-szórt magyarok és a fájdalom kiáltása egy-szerre tört fel a lelkekből Ahogy most ke-zünkbe vesszük lapunk akkori számát? búcsú szavaival találkozunk minden ol-dalán Mély gyászunkban szivünk lélekha-rangját kongaljuk és fáradhatatlanul to-vább dolgozunk az Ö szellemében a ma-gyárság- ért A magyar cserkészetnek meg értő jóságos atyja volt ö akinek tekinte-te világot járó zarándokűtjain mindenütt megkereste a sokezernyi magyar fiú és leány szemét" — E szavakkal búcsúzlak tőle a cserkészek szeretett fiataljai S a börtönben volt rabtársai a szabad világ-ban élő volt politikai foglyok így búcsúz-tatták: „Mindszenty Józsefről már életében meg-írták hogy korunk élő szentje mártírja Most bekövetkezett halálával végképpen mindnyájunk fölé magasodott ö mindha-lálig népéé volt s ezután is azé marad Miénk marad holtában is és példája ta-nítása melyet örökül hagyott nekünksze-gén- y hontalan magyaroknak továbbra is előttünk világít" Felidézzük az emlékbeszéd szavait me-lyeket dr Irányi László piarista provinci-ális mondott a washingtoni St Matthews katedrálisban a gyászmisén: „Egy évvel ezelőtt Mindszenty bíboros szentmisét mu-tatott be ebben a templomban ahol ed-dig nem látott szeretettel fogadták Ma újból találkozunk ezelőtt az oltár elöttDe most azért hogy istenhozzádot mondjunk neki aki elénk került az örökkévalóságért folyó versenyben" S íme ezeknél a szavaknál lelki sze-meink előtt megjelent az egy év előtti zsúfolt templom eltűntek a gyász színei és az öröm a büszkeség érzése kerített hatalmába újra Mint akkor azon a cso-dálatos napon amikor az Egyesült Á-llamok fővárosának egyik legnagyobb temp-lomának oltáránál misézett Mindszenty Jó-zsef a mi bíborosunk s az oltár körül a padsorokban ott szorongott a főváros Ma-gyar világ van most Washingtonban! — irtuk akkor ezeken a hasábokon és Iste-nem de csodálatos érzés is volt látni-hal-la- ni azt a szinte fiúi szeretelet azt a határtalan tiszteletet mellyel az amerikai főváros közönsége — magyarok amerikaiak és mások — körülvették a Bíborost Ennek most éppen öt esztendeje S milyen különös is a sors: egy évvel ké-sőbb ugyanezen a napon hunyta le sze-mét örökre Mindszenty József 1974 má-jus 6-á- n lépett Amerika földjére hogy ö-rö-kké emlékezetes diadalűtját megkezdje hogy a szeretet üzenetével végiglátogassa (Folytatás a harmadik oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000241