000270 |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
m
Wffi-- Í
G oldal'
Baj van a turizmussal
A utóbbi két évtizedben a Spanyolországba utazó tu- - történő összpontosítása (nemzetközi szabadidö-konszer- -
nslák száma hatszorosára a Görögországba utazóké lu'isz-srurosá- ra
nőtt és ha' az idegenforgalmi előrejelzéseket ké-szítő
szakemberek nem tévednek ez még csak a kezdet
Az ENSZ kimutatása szerint 1973-tia- n 52 millió külföldi ke-reste
fel a Földközi-tenge- r medencéjének északnyugati zó-náját:
Franciaország Spanyolország és Olaszország part-jait
Ez a mennyiség azóta is csak növekedett és a prog-nózisok
1985-be- n 80—90 millió 1995-be- n pedig már 150 mil-lió
turistával számolnak Stephen Papson amerikai szak-értő
szerint 2000-be- n mintegy kétmilliárd ember fogja jár-ni
a világ országútjait — szórakozásból
Ha persze az meg egyáltalán szórakozás lesz mert
elclól nagyon is komoly kétségeink vannak
A KÉSZPÉNZ NEM PÉNZ?
Az egyre zsúfoltabb városok stresszhatásai elöl a túl-specializált
egyhangúvá vált érdektelen munka elöl me-nekülni
vágyó emberek számára az évi szabadság kínálja
a kiszabadulás lehetőségét és egyre többen élnek is vele
A? utazási vágy termelte ki az utaztatás iparágát amely
kpzdetben valóban felüdüléshez pihenéshez távoli tájak
megismeréséhez segítette ügyfeleit Meg a legutóbbi év-tizedekben
is igy volt A kérdés: „hova megyünk a nyá-ron?"
csajádok millióinak jelentett kellemes tervezgetést
óm a sok pénzbe kerülő utazás egyre többször hozott ké-nyelmetlenséget
csalódást kiábrándulást A világ egyik
leggyorsabban lejlödö iparága — úgy tűnik — a fejlődés-sel
önmaga csődjét készíti elő
Az „utazás" nevű patikaszer iránt annyira megnőtt
a igény hogy — miként a l'Express című lap körkérdé-séből
megtudjuk — a francia dolgozók inkább a hasukon
mint az evi utazásaikon spórolják meg a megspórolni-valóka- t
A kínálat szabványosításával már most is a nagyipar
elvei es módszerei nyomják rá bélyegüket az utaztatásra
mint üzletágra s ez a jövőben egyre inkább igy lesz
Hogy csak néhány példát említsünk: szabványosítás (az
etra kívánságok kizárása) ésszerűsítés (a lebonyolítás
egyszerűsítése és meggyorsítása) a termelékenység foko-zása
(a szervezési mechanizmus „ülőképességének" fej-lesztése)
gyorsított ütemű forgalmazás a még éppen el-iogadh-ató
árakon es a gazdasági ihatalom kevés kézben
Magyar pénzintézet magyaroknak
A Torontói Szent Erzsébet Egyházközség Hitelszövet-kezete
1958-ba- n alakult meg A szövetkezeti gondolatot az
egymást segítő es egymással törődő szemlélet gyakorlat-ban
is magáévá tevő néhány magyar katolikus hívő szor-galmas
munkájának szerény feleslegét a Hitelszövetkezet
kezdő alaptőkéjéül ajánlotta fel
A huszonhárom évvel ezelőtt elvetett mustármag nem-csak
hogy kikelt és hamarosan szárba szökkent de évről-cvr- e
gondos ápolás mellett állandóan növekedett és ma
már több mint 1200 taggal terebélyes fává hatalmasodott
A Hitelszövetkezet alapprogramja hogy tagjaik köl-csönös
segítés jegyében fognak össze azért hogy szorgal-muk
munkájuk gyümölcsét megtakarított tökéjüket vagy
legalább annak egy részét a Hitelszövetkezet tőke-képzésé- re
lorditsák amiből egymásnak — szükség szerint — köl-csönt
nyujthassanak Amikor ezt teszik ezzel a kölcsön-vevö- k
mintegy családon belül élvezik — a teljes és köl-csönös
bizalom szellemében — erejükhöz mért kamat-kötelezettséggel
a kölcsön hasznos és okos felhasználását
ugyanakkor pedig mint betétesek szorgalmuk gyümölcsét
megkapják biztosított tökéjük osztalékaként
Természetes hogy a tőkegyűjtés állandó és elsőrendű
teltétele a Hitelszövetkezet létének fejlődésének Ezért
kérjük tel magyar honfitársainkat hogy megtakarított
lolbslegüket helyezzék a Szent Erzsébet Hitelszövetkezetbe
Az immár két és félmillió dollárt meghaladó tökével
dolgozó Hitelszövetkezet mint kanadai magyar pénzinté-zet
áll magyar tagjai rendelkezésere
A Hitelszövetkezet iránt érdeklődő magyar testvé-reinknek
szívesen állunk rendelkezésere irodánkban:
Spadnna Avc 282 alatt Hivatalos órák: Vasárnap de
lel 10-t- ól du l-i- g szerdán este 6 órától-fe- l 8-i- g Szomba-ton
zárva az iroda
DR VLOSSÁK RUDOLF
alelnök
Még ma is a nagyszerű ünnepség benyomása alatt
vagyok Ilyent meg az emigráció hosszú évei alatt nem
tapasztaltam Valahogyan az otthoni háború előtti han-gulata
jutott eszembe: Otl nyüzsgött 1981 május- - 16-á- n a
Kanadai Magyar Kultúrközpont Árpád-termébe-n a ma-gyarság
szinevirága Ott volt szinté minden csendőr is:
elö es megholt mert úgy ereztük hogy mindannyian itt
vagyunk és ünnepelünk Megértük a M Kir Csendőrség
J00 éves évfordulóját születése napját Voltak itten a
világ minden tájáról Ausztráliából Dél-Ameriká- ból Euró-pából
az Egyesült Államokból és Kanada hatalmas terü-letéről
is Lelkes kipirult arcú öregek fehérhajú asszo-no- k
de igen sok fiatal csendörivadék is nyüzsgött a több
1 mini 650 vendég között
Az érkezőket még az előző napon pénteken alközpon-ti
szállodából vitték a Szl Erzsébet templom nagytermé-be
ahol á' régi bajtársak megölelhették egymást és fel-újíthatták
a szép emiekeket Másnap már korán reggel
meglátogatták testületileg a Csendőr Múzeumot Itt köny-nyc- s
szemmel mutogatták egymásnak az emlékeket a jel-vényeket
a zászlókat a' kakastollas kalapot a csendőr-laktany- a
lestett címerét a térképeket —megannyi szent
emiekei amit a kegyelet és gondos hűség hordott össze
cs tartott meg talán éppen erre az alkalomra És most
sí nagy vacsora alkalmával mindenki ott ült a nagyterem
Jcldisziletl teritett asztalánál várva a nagy percet ami
kor a szivek összekonganak mikor elmúlik a bú és b'á-n- at
mikor csak a büszke emlékek dicsősége él dobog a
keblekben
Szalontay Sándor- - dr a torontói csoport vezetője lé-pett
a fényszórók körébe és néhány csattanó szóban el-mondotta
miért gyűltünk össze Meglepetését és büszke
nek) Akárcsak a bankokban a vegyigyárakban az ener- -
giaeloszló rendszerekben vagy a nagykereskedelmi háló-zatban
a legfontosabb legnélkülözhetetlenebb eszköz itt
is a számítógép A számítógép segítségével válik lehetővé
ugyanis hogy mondjuk egy amerikai szállodahálózal
amely tőkéjével négy kontinensen négy vagy öt tucat
országban szállodai ágyak tömegéi és gyorsbüféket léte-sített
mindezeket a legapróbb részletekig ellenőrizni és
irányítani tudja Az Intercontinental-szállodá- k menedzse-re
a New York-- i PanAm épület East Riverre néző irodá-jában
a számitógép terminálja előtt ülve gombnyomásra
felvilágosítást kaphat bármelyik egységéről bármilyen
témában
Aki ebben a komputerizáll turistavilágban csekkfüzet
nélkül „pusztán" készpénzzel akar fizetni az nemcsak
az elszámolást bonyolítja hanem önmagái is némiképp
gyanússá teszi Legjobb esetben „különcnek" tartják h-itelképesnek
azonban semmiképp
A GÖRBÉT FÖLFELÉ ÍVELIK
A menedzserek jól tudják hogy a helybeliek a zárt
együtt hömpölygő csoportokban érkező idegenekre —
meg Hermán Kahn a turisztika apostola is „hordákról"
beszél — nem úgy tekintenek mint kedves vendégekre
Igaz hogy pénzt 'hoznak de kérdés hogy ez megéri-- e a
velük járó bajt — A turizmus keresetet csak a „szezon-ban"
képes nyújtani Az év többi részében az ilt dolgozók
munka nélkül tengődnek
Ami túlzsúfoltságot illeti a szakérlök válasza roppant
egyszerű: „A nemzetközi turistaáradat amelynek 70—80
százaléka jelenleg a világ fejlett vidékeit keresi fel a
jövőben alighanem túlnyomórészt a fejlődő országok irá-nyába
fog fordulni"
Ahhoz azonban hogy ez az „eltérítés" végbemehes-se- n
az szükséges hogy az említett országok alkalmasnak
bizonyuljanak erre Nem csoda 'hát hogy a fordulat egyik
előfeltételét az említett vezető idegenforgalmi funkcioná-rius
a következőkben fogalmazta meg: „Az új úticélokat
mind politikailag mind társadalmilag fel kell készíteni
az idegenforgalomra"
MENTÓ ÖTLETEK MAROKKÓBÓL
A marokkói Mohamed A Tangi aki a nagy stockhol-mi
környezetvédelmi konferencia után alapított UNEP-ne- k
(United Nations Environment Program — ENSZ Környe
Világbajnoki selejtező:
Luzern
2--2
Magyarország: Mészáros — Martos Bálint Garaba
Tóth — Miillcr Csapó Mucha — Fazekas Kiss Töröcsik
I Kiegyenlített változatos volt jó húsz percig a küzde-lem
a mieink higgadt nyugodt játékkal akadályozták
meg a hazaiakat abbeli tervükben hogy meglepjék lero-hanják
az ellenfelet Sőt az első helyzetünk nekünk volt
Kiss ragyogó beadásánál azonban Csapó elcsúszott Aztán
egyre hosszabb szakaszokra szorították be Bálintokat a
hazaiak izzott a hangulat a lelátón érett a gól — és meg
is született a 31 percben A védelmünk „kikapcsolt" az
alacsony termetű Barberist senki sem zavarta fejjel re-mekül
adott Sulser elé aki nagy gólt lőtt: 1—0 Svájc ja-vára
Nehéz percek következtek A kezdés utáni első táma-dásnál
ismét Sulscrnek volt óriási helyzete ezúttal sze-rencsére
rosszul találta el a labdát utána Mészáros men-tett
kétségbeesetten Továbbra is a svájciak maradtak me-zönyfölényb- en
a mieink Burgener kapuja közelébe is alig-ali- g
kerültek Aztán az utolsó percben Bálint a félpályán
szerzett labdát senki nem támadta meg 30 m-r- e a kapu-tól
kiadott Töröcsiknek aki kényszerítő passzal küldte
vissza a labdát a tovább rohanó Bálint elé s ő közelről
a vetődő kapus mellett a hálóba helyezett: 1—1
Óriási iramban kezdték a második félidőt a hazaiak
Első támadásuk végén Egli fejeséi bravúrral fogta Mé-száros
Sulser lövésével szemben azonban már tehetetlen
volt: 2—1 Svájc javára
A magyar csapat egyszerűen nem tudott magához
térni a gól okozta sokkból a svájciak rohamozlak s nem
lllllllllllllll!llllllllllllll!lll!l!lllIHIIIIIIIIIIIII íIIIIHIIIIIiiUlllll