Kanadai Magyarsag, February 18, 1967

              ISiSSSSSSSíS!
4sr I:
§1
w ' '' '
I fii
Hí
-- tii
6AAltó&nitKv~mvtmyUnt"wt MXMíMm 'ffl&iiXl&£2ixÍKíJ&í£at&lMiial f V
W 1967- - FEBRUÁR-- 1 8- - (7) KANADAI' MAGYARSÁG ir
%Csighy Sándor:
Atoy sei Fom ?
':'' Ez az egyszerű kis kérdömondat
''hangzott el amikor New Orleans
egyik fényes üzletében azon elmél-kedtem
hogyan is fogom vásárlási
-- szándékomat angol szavakba ön-:r:te- ni
Hajszeszt akartam vásárolni
'Hulló hajszálaim már igen komo- -'
lyan figyelmeztettek reggelenként
hogy tenni kellene valamit Ilyen-kor
mindég elszomorodtam Álta- -
Iában az a természetem hogy min-vde- n
hullás elszomorít Ha valaki
-- azt énekli hogy lehulott az akác
'szirma egészen mélabús leszek
: Ilyenkor a nevemet is szeretném
iSzomorodnira változtatni De ezt
már azért is nem teszem mert
szoktam víg is lenni és akkor m-egint
csak Vig Andrásra kellene
változtatnom Maradjunk hát csak
!a családi névnél akár innen akár
onnan fúj a szél Olyan mindegy
annak a hajszesznek hogy a vevőt
minek vagy kinek hívják mint
ahogy nem fontos mi van ráírva az
üveg külsejére Úgy sem az van
' benne Legalább is nem az a csoda-isze- r
ami gyérülő fürtjeim életét
meghosszabbítaná
A fürt szó már egy kicsit túlzás
az én koromban de szívesen hasz-nálom
mert tetszik nekem és sze-retem
Akár szölö akár orgona
akár hajfürt mind kedves emléke-ket
idéznek fel bennem
Most maradjunk csak a haj fürt-nél
Annál is inkább mert haj- -
szeszt akarok vásárolni ami sem
j az orgona sem a szőlőfürt ápolá-sára
nem alkalmas még' itt Ameri- -
kában sem
: A hajfürt iránti rokonszenvet
K legjobban az amerikai ifjúság kö-fréb- en
észleltem Úgy látszik a leá-fiy- ok
meghódításánál igen fontos
szerepe van a frizurának Itt nem
lehet látni ifjút vagy fiatalabb
embert fésű nélkül A különböző
'színű és fogú fésűk úgy vigyorog-nák
ki az amerikai ifjú zsebéből
jnint a magyar vagy bajor legény-nél
a bicska nyele Némely ameri-kai
ifjú frizurája egész kereszt-rejtvény
Ha ezt egy Columbus ko-rabeli'
indián meglátja nyomban
kicsordul a nyála Szerencse hogy
a ma élő indián már felhagyott a
skalp gyűjtés szenvedélyével Ma
már ők is gyógynövényt gyűjtenek
szívesebben és tapasztalatokat
amiket dicső őseik elmulasztottak
Az üzlet tömve volt vevőkkel
'ebben a tömegben nagynehezen
oda sodródtam egy szőke kéksze-mű
elárusító lányhoz Éppen ki
akartam nyögni angolul a bennem
1 vajúdó mondatot amikor bájos
mosoly kíséretében felém fuvoláz- -
ta: „May I help you?"
Majd hányat estem a csodálko- -
zástól hogy egy ilyen kedves te--
remtmény segítségemre akar len- -
jii Tíz éves menekülésem alatt azt
: a szót hogy segíthetek idegen
i ajakról rnég nem volt szerencsém
t" hallani Többször elismételtem ma--
gamban: May I help you? May I
_
help you? Meg szerettem volna
csókolni minden szót és minden
betűt benne Olyan mélyen hullt a
i lelkembe hogy egészen megzava-rodtam
az örömtől Mily nagy adag
lehet ebben a fiatal szőke szépség
ben a keresztény felebaráti szere-tetből
„ hogy egy ilyen szegény me
nekültnek mint amilyen én is va-gyok
segítségére tud sietni
Azt határozottan állítom hogy
sietett Szinte rám csapott mint
héja a kiscsirkére
A hajszeszen kívül egy egész ha-lom
más áru is hevert előttem
Eszemágában sem volt mindezt
összevásárolni Alig tudtam meg-állítani
a különböző árúcikkek fel-halmozásában
Végre amikor már
ö is megsokallta a kizsákmányoló
buzgóságot abbahagyta és hozzá
fogott a számla összeállításához
Én még mindég a „may I help
you?" hatása alatti kábulatban
voltam Szerencse hogy szombat
volt és az egész heti fizetésem a
zsebemben volt
Megfigyeltem hogy a számla
összeállításánál az arca már nem
volt olyan mosolygós A homlokán
egy szigorú ránc tűnt fel mintha
egy sötét lepke szállt volna rá A
szemében lobogó ibolyaláng is
mintha elsötétült volna Az önzés
a business árnyéka suhant át sze-mén
és arcán Már csak arra gon-dolt
hogy mennyi hasznot csinált
az üzletben amit akaratom ellené-re
erőszakolt rám
Lehangoltan távoztam az üzlet-ből
Átcikázott szívemben és agya-mon
a csalódás keserű érzése
Mégse a szeretet sugallta a „May
I help You" szívet simogató sza-vait
A héja ösztöne hajtotta
Miért nem tudnak az emberek
tisztán csak szeretetből segíteni?
Miért veti rá árnyékát mindenütt
az önzés és kapzsiság az emberek
cselekedeteire? Ezeket a kérdése-ket
mérlegeltem sokáig még
Amennyit a hajszesz segített a
töprengés és csalódás ugyanannyit
lerontott Közben arra is rájöttem
hogy a hajhullást nem a hajszesz-sze- l
lehet legjobban megállítani
hanem az önzetlen felebaráti sze-retettel
Mennyivel kevesebb lenne
a kopasz fej
Néha azt gondolom hogy bsn-ne- m
van a hiba Nem jól ismerem
az embereket Hátha önzetlen jó-szándék- kal
van tele minden ember
Csak én nem tudok bízni senki-ben
Ezt a kételyemet is csakha-mar
eloszlatta egy újabb „May I
help you?"
Ezúttal nem egy bájos szőke le-ány
ajkáról szállt felém a kérdés
Éppen a templomból mentem ki-felé
amikor meglepetésszerűen
megszólít egy boszorkányarcú és
vigyorgású hölgy
ön nem amerikai ugye? kérdezi
nyájasan A meglepetéstől nem
tudtam mindjárt válaszolni Erre ö
franciára váltotta a kérdést Most
már holtbiztos voltam hogy hoz-zám
beszél Franciául még annyit
sem tudok mint angolul válaszol-tam
ón is hasonló nyájassággal
Közben megállapítottam hogy a
haja és szemöldöke lángvörösre
van kifestve A szeme valamikor
kék lehetett de az idö és a köny-nye- k
talán kifakították A ruhája
olyanféle volt amilyen egy elsze-gényedett
magyar egyetemi tanár-nő
ruhája lehet akinek az urát a
kommunisták deportálták Arcának
ráncait és kifehérített bajuszkájá-na- k
szálait már nem tudtam job-ban
szemügyre venni mert csak-nem
géppuskaszerűen kezdte fü
lemhez szórni angol kérdéseit
Percek alatt kivallatott Már
tudta foglalkozásomat nemzetisé-gemet
koromat heti jövedelme-met
és azt hogy még nem vagyok
angol illetve amerikai állampolgár
Az tetszik neki hogy magyar
vagyok Már hallott Budapestről
Mindszentyröl és dicsérte a tokaji
bort meg a csirkepaprikást Rap-szodikusan
rátért az állampolgár-ság
kérdésére „Büszke lehet aki
már amerikai állampolgár „mondta
lelkesedve Nincs nemzet a vilá-gon
akinek ilyen nagy fiai lenné-nek
mint Washington Lincoln
Rákóczi Kossuth Széchényi nevét
persze nem említette Ezzel én
kezdtem dicsekedni amennyire an-gol
nyelven dicsekedni tudok Min-denesetre
nagyra becsültem benne
azt a nemzeti és állampolgári önér-zetet
és lelkesedést amit Ameriká-hoz
való tartozandóság tudata kel-tett
benne Ennyi hazaszeretet még
Petőfi Sándornak is becsületére
vált volna Hirtelen eszembe jutot-tak
Zrinyi Ilona Dobó Katica és a
magyar emigráció ezernyi és ezer-nyi
hős asszonya Ez megnyugta-tott
Megölte bennem a másodren-dűség
szégyenletes érzését amit
ennek a vörös asszonynak lel-kes
nemzetimádata oltott belém
— Egyszerre minden átmenet
nélkül szinte üzleti lelkesedés-sel
rátért az állampolgárság meg-szerzéséhez
szükséges követelmé-nyekre
Felsorolta mik a segédesz-közök
amelyekkel a szükségelt
vizsga letételét meg lehet könnyí-teni
Aztán mint aki súgni akar
valamit bizalmasan felém hajolt
és ördögi vigyorral az ajkán sut-togta:
„May I help You?"
„Te is fiam Brutus" — goldoltam
magamban de hagytam hadd be-szélje
ki magát Közben átfutott
agyamon a hajszesz vásárlás szo-morú
története és megborzadtam
Hirtelen elöntött a méreg és sze-rettem
volna jól megrázni és fülé-be
ordítani hogy keressen más bo-londot
erre a business horogra De
újra csak feltört lelkemből egy ki-békítő
„hátha" Hátha jót akar
Hátha látja rajtam a gyámoltalant
a tehetetlent a tájékozatlan idegent
és megindult szíve
Rövid pár perc múlva kiderült
hogy a „Hátha" ez esetben is
rosszkor jött A sok kertelés után
végre közölte hogy 20 dollár lefi-zetése
esetén az ö lánya előkészí-tene
engem a magyar vizsgára Ne-ki
megvannak a szükséges köny-vei
és én játszva megtanulhatom
az anyagot
Tehát ez a citromarcú nő sem
engem akart segíteni hanem a sa-ját
érdekében adta csak a nagy-lelkűt
Ez az eset már nem váltott
ki belőlem annyi elkeseredést mint
a hajszesz esete Úgy látszik min-dent
meg lehet szokni Azt is hogy
az emberek nagyrésze önző és szív-telen
Csak ott segítenek ahol a
saját érdekeik kívánják Na és tisz-tában
kell lenni azzal is hogy az
a bizonyos „may I help you" nem
egy igazán őszinte ajánlkozás
Nem a szerető és segíteni akaró
szívek tiszta liliom hajtása Egy
szimpla illattalan divatszó papír
virág amit mindenkinek a mellére
tűznek akivel üzletet akarnak csi-nálni
De honnan tudhatja ezt egy
magamfajta járatlan DP? Ma már
én is tudom És dacára hogy tu-dom
mégis újra és újra bedőlök
neki
Egy alkalommal kétségbeesetten
panaszkodtam egyik amerikai is-merősnek
hogy betegségem miatt
már hónapok óta állás nélkül va
gyok „Kapja a segélyt?" kérdezte
l
A san-francfc- cói városháza előtt áll ez a különös szoborcsoportozar mely egy zenekart 4rázol Felállításával a kalifor-- —
nlal művészetet igyekeztek thípszerüsíteni
a kíváncsiság és a szánakozás ide-ges
hangján Nem kapok én sem-mit
válaszoltam Talán lehet kap-ni
valamit? kérdeztem tovább Erre
Ő megmagyarázta hogy menjek el
még holnap reggel a „Division of
Employment Securityhez" és
mondjam el az esetet Ott feltétle-nül
kiutalnak részemre heti 25 dol-lárt
Hálásan megköszöntem a jő
tanácsot és boldogan siettem haza
hogy feleségemnek elmondjam a
jő hírt
Egész éjjel nem aludtunk az
örömtől Betanultam angolul hogy
mit fogok mondani és már alig vár-tam
hogy virradjon
Reggel amíg törülköztem arról
beszélgettünk hogy milyen nagy-szerű
ez az Amerika Milyen szo-ciálisan
van itt megoldva minden
Egyik Stateban jobban mint a má-sikban
Szinte nem tudják a mun-kások
hogy hová tartozzanak
Amikor a nyakkendőmet akartam
felkötni feleségem azt tanácsolta
hogy ne öltözzek elegánsan Igaza
van Aki kérni megy az ne kér-kedjen
Reggel 8 órakor már ott ül-tem
én is a többi sok száz várako-zó
között a Division of Employ-ment
Security hatalmas várótermé-ben
Ahogy a várakozók között kö-rül
néztem mindjárt megállapítot-totta- m
hogy igaza volt a felesé-gemnek
amikor azt tanácsolta
hogy ne kössek nyakkendőt Této-ván
nézegettem egyik saroktól a
másikig végig a várakozók arcán
Néha a hivatalnokok arcára is rá-rátévedt
a szemem A hivatalos
személyzet általában rokonszen-vesnek
mondható Mindnek az ar-cán
ott ült a tükörben begyakorolt
hivatalos mosoly 'Mindég jő érzés
nekem ha mosolygós arcokat lá-tok
A várakozók között egy kicsit
félszegnek éreztem magamat Azok
nevetgéltek cigarettáztak köp-ködtek
gumit rágtak Mindnek az
arca öntelt volt és magabiztos
Hogy mitől dagadt bennük annyira
az önérzet és a tiszteletlenség azt
ma sem tudom
Éppen azt gusztálgattam hogy
vajon melyik hivatalnoknak le-szek
az áldozata Láttam köztük
egy vörös hajú nöt Attól idegen-kedtem
és megborzadtam A vö-roshajú- ból
már elég volt egyszer
Általában jobban szerettem volna
ha férfi szólítja a nevemet Ügy
látszik a sors nem veszi figyelem-be
az egyéni óhajokat mert egy
nöi hang már spellolta is a neve-met
Amikor eléje álltam nem sokat
kérdezett Látszott hogy még ál-mos
Kezembe nyomott egy üres
űrlapot „Töltse ki" mondta ásítva
és holnap reggel jelentkezzen vele
a 4 emeleten Ha nem is volt kü-lönösen
szívélyes és szórakoztató
a társalgásunk a remény biztató
sugara mégis megcsillant előttem
Másnap reggel már ott voltam a
4-i- k emeleten Itt már nem voltak
olyan sokan És én sem voltam
annyira félszeg és gyámoltalan
mint tegnap Talán a segély remé-nye
öntött belém egy kis bátorsá-got
De azért a köpködés és kö-nyöklés
bátorsága még nem szállt
belém
A kitöltött nyomtatványommal
a kezemben vártam hogy mi fog
történni „May I help You"? És
már nyúlt is a nyomtatványomért
az egyik rokonszenves arcú hölgy
Szinte sajnáltam neki átadni Mint-ha
csak ez a nyomtatvány tartot-ta
volna bennem a reményt „Fog-laljon
helyet és várjon" mondta
megnyugtatóan Láttam hogy raj-tam
kívül mások is várnak és ez
eloszlatott minden kételyt Voltak
akik szundítottak akik cigarettáz-tak
akik türelmetlenkedtek és akik
a rágógumin kéröztek Mások le-horkas-ztott
fővel merengtek a
semmibe és a füstbe Olyan volt a
kép mint egy siralom ház Azt
tudtam hogy akasztás nem lesz
és mégis a búcsúzás érzése reme-gett
az ajkamon Úgy éreztem
mintha a remény búcsúzna tőlem
és magával vinné a heti 25 dollár
segélyt Idegesen kezdtem nézni a
hölgyre aki előtt ott feküdt ártat-lan
vádlottként az én kis papírom
amit angol és magyar szótárom se-gítségével
verítékezve kitöltöttem
Nem nagy szuggeráló erő lehet
bennem mert a hölgy ahelyett
hogy rámnézett volna mereven
mondhatnám bambán meredt ma-ga
elé és morzsolta a ceruzáját
Talán éppen most morzsolta
semmivé a segélybe vetett remé-nyemet
Ki tudja? Azt megállapí-tottam
hogy vissza él a türelmem-mel
Pedig 5 nemis egy Catilina
A többi sorstársak lassan-lassa- n már elszállingőztak mellőlem Úgy-látszik
engem utoljára hagy Nem
akarja hogy mások akiket talán
elutasított meghallják hogy én
megkapom a kért segélyt De nem
A 3 éves Christophcr Wals és kis húga a 20 hónapos Mary Elizabcth elment a Mami
val vásárolni az élelmiszer boltba Amig a Mama kereste a listáján összeirt árucikMÜ
addig kis fia saját szakállára rakta a kocsiba az ismert inyenc dobozokat melyek lassjj
teljesen betakarták kis húgát
Már szólít is Int hogy üljek mel-lé
Ó milyen kedves gondoltam
Mindenesetre jő jel Nem sokáig
hagyott ebben a boldogító hitben
Csak azért ültetett le hogy hányat
ne essek a hírre amit velem fog
közölni
Rövid bevezetés után azzal uta-sított
el hogy 65 éves koromban
jöjjek el újra mert addig nekem
nem jár segély
Valami segíteni akarás mégis le-hetett
benne mert adott egy címet
a 6-i- k emeletre Felmentem oda is
A liftes arca nagyon barátságta-lan
volt és vésztjóslő
Deresedő fejű ember fogadott
Arcán a jóindulat és segíteni aka-rás
sütkérezett Új remény sugár
gyúlt ki lelkemben Ö is azzal
kezdte mint a többi kollegája:
„may I help you"? A reménysugár
tüstént kialudt Ö is maga mellé
ültetett Bár ne tette volna A leül-tet-és
mindég rosszul végződött De
mintha itt mégis más lenne a hely-zet
Kérdez kihallgat majd felve-szi
a telefon kagylót és telefonáL
A homloka hol komor lesz hol
ismét vidám Néha rám-rá- m san-dít
a kagyló mögüL A nézésében
valami sajnálkozást látok Úgy néz
mint egy halálraítéltre Szerettem
volna neki mondani: mindegy akár
mi lesz a válasz csak ne nézzen
rám olyan fájdalmasan Úgy lát-szik
megérezte mert hirtelen ma-ga
elé meredt és valamit rajzolni
kezdett a ceruzájával Mintha csak
félne a szavaktól amit nekem kell
majd mondania és inkább rajzban
szeretné tudtomra adni
Majdnem megközelítettem az
igazságot de mégsem Tényleg
nekem illetve a számomra rajzolta
le hogyan menjek a legközelebbi
címre amit nagyon melegen ajánl
mert ott feltétlenül fognak raj-tam
segíteni Udvariasan kezembe
nyomta a cédulát és néhány üres
de biztató sző kíséretében elbúcs-úzott
Kívül az ajtón elhatároztam
hogy nem megyek sehová Bolond-ját
mégse hagyom magammal já
A washingtoni kormány már 20 millió
dollárt költött fordítógépek fejlesztésére
amikor két éve a tudományos tanács ja-vaslatára
John Pierce az ismert infor-mációs
teoretikus vezetésével tudósokból
és kutatókból összeállított bizottságot
küldtek ki az elért eredmények
A bizottság most nyilvánosság-ra
hozott jelentésében
jelenti ki a kutatások további állami tá-mogatását
mert nem lát lehetőséget az
ilyen automaták fejlesztésére A különbö-ző
kutatóközpontokban végzett gépies
fordítás volt kielégítő Nincs is ki-látás
arra hogy a közeli években hasz-nálható
automata álljon rendelkezésre
De ha az erre irányuló tervek realizálha-tókna- k
is a nagyarányú
ráfordítások indokolatlanok A fordító-gép
munkája nem ér fel az olcsó mun-kaerőt
képviselő emberi fordítóéval aki-ben
nincs hiány
A vizsgáló bizottság jelentése — az eí-s- ö
negatívum a computerek több mint tíz
éve tartó szakadatlan diadalútján — an
ratni Most meg a „Hátha" fogott
ismét karon és sietett segítségem-re
Engedelmeskedtem és elmenteni
erre a címre is Az ajtóra „Welfa- -
Iliid
re„ volt felírva Na ez is bizonya-- 1
ra nem sóhivatal gyerünk nyissunl
be Benyitottam „May I help You"!
Morgott rám egy piros-pozsgás- ra
kifestett 80 év körüli lady Hogy-ne
kérem Nagyon is Hiszen azért
jöttem És tudtommal ön is azért
húzza a nagy fizetést hogy máso
kon is segítsen Ezt mind egy
szuszra akartam kimondani és még
hozzá angolul De nem engedett
szóhoz jutni Mindjárt kérdésekkel i
kezdett ostromolni „Maga DP?"
Igen kérem Isten kegyelméből az
vagyok Honnan menekült ide? Ma--
gyarországbóL „Hol van az"? A
Duna és a Tisza táján Földrajzi
tájékozatlanságát egy hosszúra
nyújtott Yes-e- l ügyesen leplezve
áttért a vagyoni helyzetem kut-atására
„Mennyi pénze van? Annyi
sincs hogy koszorút vehetnék az
ön temetésére kívánkozott ki b-előlem
az elkeseredett válasz de
csak annyit mondtam semmi —
És miből fog élni? Amit majd Ö-ntől
kapok dadogtam szerényen
„Egy év múlva jöjjön el újra
Louisiana államban csak az kap
segélyt aki már három évet itt tö-ltött
ön csak két éve lakik itt"
Ezt olyan kimérten és ridegen
mondta ki mint egy halálos ítéle
tet Ugy is hatott rám Ezután
mint aki jól végezte dolgát vette
az újságot és belemerült
A remények kapuja végleg bezá'
rult előttem A részvétlenség és
közöny sötétje borult rám Felsaj
gott szívemben „a nagy világon e
kívül TlínrCftn C7ámrA-- m hnr nrOK Pj
igazsága
Késő délután volt amikor haz-aértem
Feleségemmel elővettük a
rózsafüzért mert úgy hallottuk
hogy a tisztult magasból egy égi
hang kérdi szeretettel:
May I help You?
nál nagyobb meglepetést keltett mert
bizottság tagjai majdnem mind haszo-nélvezői
voltak a szokatlan bökezüségg-- '
osztott állami hozzájárulásoknak A meg-állj
jelzést tehát a maguk kárára adtfi
le A fejlesztési program azóta elrendel!
leállításával mindannyian elvesztettS
jól dotált pozícióikat
A bizottság a negatívum mellett h'S'
súlyozta jelentésében a vizsgálat poa
oldalát is Eszerint a 20 millió dollár nes
volt teljesen kidobott pénz A fo
automata balsikere vezette a kutatóU-olya- n
rendszer kidolgozására amely J
nyelvészet modern oktatását matemaa'
kai alapon oldja meg Az ilyen mód(:
programozott computer nem szóról s-- 0"
ra fordít ami hasznavehetetlenné tá '
fordító automata munkáját is hanem í"
kintetbe veszi az egyes mondatok í'-"- r
tetésnél jelentkező nyelvi
Az erre szolgáló matematikai mod'1
idáig ismeretlen strukturális összeíO
seit tárták fel a megvizsgált nyel'
— hangsúlyozza a jelentés
Az első piros jelzés a computer diadaliítján
Tudósok a fordító automaták ellen
felülvizs-gálására
megokolatlannak
nem
bizonyulnának
sajátosságod
És
Ím
m
m