Magyar Elet, January 24, 1987

              6 oldal MAGYAR ÉLET 1987 január 241
CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND
Kiss Zoltán:
Azt mondja a Brunyákné
a tudás PÉNZ! Pesti polgárnak elromlott a tévé-készüléke
Felhívta telefonon — szent ember van tele-fonja!
— az egyik GELKA-szervi- zt javítsák meg kultúr-ládáj- át
A szerelő perceken belül megjelent lába közé
kapta a rakoncátlan dobozt kiemelt egy csövet (a „fej-lett
szocialista tévéiparban ugyanis a készülékek imég
CSÖVEKKEL működnek illetve nem működnek) va-rázslatos
biztonsággal gyorsasággal behelyezte az újat
s a gép máris szórta a kultúrát szerteszét a szobában
mint bolond Erzsók a prézlit Amikor a tévéfelcser a
számlát a tulajdonos orra alá tartotta az a szélütéssel
kezdett küszködni a megdöbbenéstől Számla: kiszállási
díj 40 forint anyagköltség (PC 486-o- s cső) 7720 forint
munkadíj 250 forint
A munkafolyamat — a csőcsere — 345 percig tartott
tehát nem egészen 4 percet A villanynak derék szerelő-je
így négy perc alatt 250 forintot keresett illetve szá-molt
fel Előkaptam házi komputeremet és hosszas szen-vedés
uán kiszámítottam hogy ez bizony 3750 kemény
forint órabér Természetesen ez nem az ő zsebébe ván-dorol
azt neki le kell vállalatánál melynek alkalmazott-ja
adni De mégis A kitűnő szakmunkás — gondolom —
megkeresi a havi 8000 forintját igen ám de ez a cég be-vételének
morzsányi töredéke Kit illetve KIKET kell
eltartania a k'étikezi 'munkásnak a fentiek szerint? A párt-titkárt
az ÜB-titká- rl a KISZ-titkó- rt az agitprop-titkár- t
az igazgatót titkárnőstül az osztályvezetőt annak he-lyettesét
az anyagbeszerzőt a kijárót a bejárót és az
édesanyám kendermagos tikját testvéri kötelesség to-vábbá
az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet meg-szálló
csapatok vitéz katonáinak ellátásához hozzájárul-ni
tehát a „resztli" erre megy el — mondja Bru-nyákné
+
a hazai éttermekben a pincérek utálják azokat
a vendégeket akik nem dupla konyakkal kezdik a vacso-rát
Szinte KINÉZIK az üzletből Ismertebb forgalma-sabb
helyeken ahol sok idegenbe szakadt hazánkfia is
megfordul a rendörök — Vargák — elrejtőzve lesik az
étteremből kijövő vendéget s mikor az beül bocsijába
azonnal rácsapnak mint dongó a mézre szondáztatják
6 ha ivott — ha csak egy fröccsöl is — azonnal „ugrik"
a VALUTÁBAN kiszabott büntetés Hazádnak rendület-lenül
l'égy híve óh magyar! De egyúttal légy ÓVATOS
is mondja Brunyákné
becsületére legyen 'mondva a hazai Élet és Iro-dalom
c hetilapnak igen szépen megemlékezett októ-berről
Az 1917-e-s OROSZORSZÁGI OKTÓBERRŐL Any-myir- a
összeforroltunk már a testvéri Szovjetunóval hogy
az 5 ünnepük a MIENK is A mi ünnepeinken — amik
sajnos gyászünnepek — egyedül mi sírdogálunk magunk-ra
maradva A „nagy testvér" legfeljebb arra vigyáz
nehogy TÜL HANGOSAN ZOKOGJUNK mondja Bru-nyákné
sok szülő dühös porontyára mert nem egy Bee-thoven
Mozart Michelangelo Einstein zsenialitásával
rendelkezik SAJÁT sikertelenségét gycrm'ekén kéri szá-mon
rajta akarja behajtani önmaga élete kudarcának
árát A becsvágyó szülő nehezen viseli el hogy fia-lán- ya
éppen olyan ÁTLAGEMBER mint ö maga Nem akarja
nVegérleni: a társadalom átlagemberekből áll s azok ép-pen
olyan HASZNOS tagjai a közösségnek mint a zse-nik
mondja Brunyákné
itt Nyugaton aligha tudok elképzelni nagyobb
udvariatlanságot mint valakinek anyagi helyzete után
érdeklődni Ez itt TABU még barátok 'sem közlik egy-mással
mennyi a jövedelmük Viszont mi magyarok
már a harmadik mondatot így kezdjük: — Mennyit ke-resel
pajtás? —mondja Brunyákné
a pesti Palace-száll- ó éttermében Erdélyből érke-zett
turistacsoport fogyasztja a mócsingos rágós típus
A Magyar Videó Központ
ajánlja a következő video-míísorok- at:
Heti filmismertetőnk:
1 ARANYEMBER
IJókai Mór regényéből R:
Gertler Viktor Sz: Csór-b- a
András Béres Ilona
1 Szabó Ernő Krcncsey
iMarianne A 19 század
1 elején játszódó történet n-őise
Timár Mihály a gaz-[da- g
Brazovics hajóskap-itánya
MICSODA ÉJSZAKA
11958R: Révész György
Sz: Latabár Kálmán Tol-na- y
Klári Horváth Tiva-jjda- r
Ruttkai Éva Kársai jKlára tanárnő szomszéd:
Íjának kisfia megbetegszik
és sürgősen egy ritka
I gyógyszerre van szükség
ge Dr Tőrös Antal Kl-óira
egy kollegája elindul
hogy megszerezze ám j
egy rablóbanda akadá-- §
lyozza ebben jj
RÓZSAFABOT 1
1940R: Balogh Béla
Szv: Szclcczky Zita Ti- -
már József Gózon Gyula
Egy vak lány romantikus
Szerelmi története §
BOB HERCEG j
1976Sz Szerencsi Éva
Bárdy György Bob her--
ceg Anglia jövendő kirá- -
lya Álruhában járja Lon- -
don utcáit ahol mégis-- 1
merkedik Annie-va-l a
fényképész lányával
+$250 Shipping
1 Jó szórakozást kívánunk!
ff D VIIS n Bca típusú kazetta
6 Csekkel vagy Money Ordert az alábbi címre
HUNGÁRIÁN VIDEÓ CENTER
1 11906 Madison Ave Cleveland DH 44107 1
Kérje video-katalógusunk- at! I
(216) 221-03- 30 I
rántott szeletet A pincér unottan téblábol körülöttük tud-ja
itt „jattra" nem számíthat ezek éppen olyan sóhe-re- k
mint a bennszülöttek Egyik székely magához inti
a felszolgálót:
' — Mondja aranyoskám tudja hogy kell kiejteni Ceau-sescut- ?
111
— Fejjel lefelé a tizedik emeletről ! — meséli
Brunyákné
emberkévé mondhatnánk szürke kis senkiházivá
válik a hazalátogató idegenbe szakadt hazánkfia miután
kiszáll nyugati rendszámú kocsijából eltávolodik tőle és
elvegyül az arcnélküli TÖMEGBE Ha belép valamelyik
üzletbe 'és nem akasztotta nyakába új hazája címerét
köszönését alig fogadják úgy kezelik éppen olyan ki-szolgáltatottan
toporog mint hazai honfitársai És ez ir-ritálja
a hazalátogatót visszatérte után dühöngve panasz-kodik
a méltatlan elbánás miatt pökhendien fölényes-kedve
beszéltek vele mintha csak hazai gyalogmagyar"
lenne Nem jött rá hogy Pesten manapság nem a ruha
hanem a KOCSI teszi az embert esetleg annyira becsü-lik
amennyi „jattot" adott a pincérnek portásnak
mondja Brunyákné
a hazajárás — véleményem szerint — olyan mint
a drog Aki egyszer belekóstolt nem tud tőle szabadul-ni
rabjává válik a hazarohangálásnak Ezzel azonban
akarva-akaratlan- ul eljegyezte magát a FÉLELEMMEL
Már itt is csak suttogva félénken mer véleményt mon-dani
a létező szocializmusról nehogy valamilyen formá-ban
negatív véleménye eljusson a követségre Sok ha-zajáró
honfitárs vállalkozik menekült 'társai megfigyelé-s'ér- e
ki tudja miért s mennyiért Bizalmatlanná válnak
egymáshoz 'az emigránsok félnek egymástól a rendszer
bomlasztó gőze ide is elér és a vízum ilyen esetben kér-désessé
válik Az otthoni nyaralás alatt is tudatalatti fé-lelem
hárfázik a ikülhoni magyar nadrágjában nem
'történik"--e közben valami Pár esztendővel ezelőtt
félreértés következtében riadóztatták az európai USA-haderö- t!
Sose lehet tudni! Ilyenkor nem szeretnék annak
a honfitársamnak a nadrágjában lenni aki éppen „ott-hon"
van Ezt 'én mondom nem Brunyákné
Izzólámpák a kígyóban
Egy 1 méter hosszú ikígyó
két 15 wattos égőt nyelt le
Bizonyára az ízletes tyúk
tojással tévesztette össze
őket A kígyóról a floridai
Cser JLászló S J
9 O
egyetemen röntgenfelvételt
készítettek majd az égő-ket
kioperálták belőle A
sebészek remélik hogy a
kígyó hamarosan meggyó-gyul
(New Scientisl)
Sanyiról kérdezek
Töntlént pedig ama napokban hogy Karácsonyi ünne-peltük
Ki így ki úgy Van akinek a Kisjézus egyszer jön
évente van -- aki vele él-h- al nap-na- p után Az utóbbiaknak
így még jobban jön mert aki Jézus ünnepeivel és hétköz-napjaival
együtt vándorol nemcsak a 'maga életét de az
Istenfiáéit is éli
Karácsony után rendi összejövetelre voltam hivata-los
éspedig Torontóba Kanadába Ez nemcsak baráti
összejövetel volt amolyan tanulmányi is Jeles teológus
barátunk eljött közénk Rómából hogy kilépve harminc-éves
olasz nyelvű előadásainak keretéből nekünk ékes
magyar nyelvünkön elmagyarázza hogy mi változhatat-lan
és mi változtatható abban az egyházban melyet ka-tolikusnak
nevezünk
Egy ilyen fejtegetés után fordult velem szembe egy
idős rendtársam és így kérdezeti rám:
— Mondja kedves Atya ön miért foglalkozik annyit
azzal a Sanyi nevű papagájjal?
Még benne éltem előadónk mesteri tömör magyar
nyelvhasználatában és így feleltem:
— Sanyi a lelki tükröm azért
Még ki kellett fejtenem bár eddigelé nyilvánvaló
hogy Sanyi iszíncs 'tollai csipogó hangja és játékos élete
előtt reflektálok magamra és a körülöttem színesedő vi-lágra
A városban is összeverődtünk a magyar Szent Erzsé-bet
templom árnyékában
Itt is rámkérdezett egy rendlárs éspedig ebben a sor-rendben:
— Mondd hogy van Sanyi és le is hogy vagy?
Ezt már a tollforgató emberek közötti élcelődésnek
vettem de elmeséltem hogy Sanyi nagyon hangos lelt
állandóan locsogott-fecsege- tt majd rikoltozott Ezt a tür-hetellens- ég
az elviselhetetlenség határáig vitte Egy na-pon
aztán nyakoncsiptem őkelmét és átadtam a gazdasz-szonyunkna- k
„gondozásra" Kicsit talán azzal a gondo-lattal
is hogy ha Sanyi nem javul hát ott marad
Megkaptam erre a magamét Most nem Sanyi anali-tikus
bonckése de a jóbaráté alá kerültem Megállapítot-ta
hogy például igy viselkedtem volna a feleségemmel
is ha megnősülteim volna — Túladtál volna rajta — csó-válta
a fejét — S aztán rámkérdezett: — Vajon hűséges
vagy-- e barátaidhoz?
Mindez nagyon megviseli Már a repülőn is bocsána-tot
kértem Sanyitól Visszaérve munkahelyemre alig vár-tam
hogy madárüzlelben kispapa gáj-cse- m egét vehessek
Meglátogattam Sanyit Játszott egy Sárika nevű barátnő-jével
Rám-rámsandit- ott A madárcsemegéböl is csippen-tett
Aztán nem törődött velem Mutatta hogy köszöni
szépen megvan nélkülem is
Sanyi lehet hogy megvan nélkülem s Ián többi bará-lo- m
is A baj csak az hogy én nehezen vagyok meg nél-külük
Hát csak ennyit a barátság bonyodalmairól
t
Nyugati Őrszem postája!
Szerkeszti: A MAGYAR ÉLET MUNKAKÖZÖSSÉGE
Postacím: PO Box 1 1 027 Cleveland Ohio 441 1 1
VWWWWWI
Domonkos M Mária: Torontotói Brüsszelig
II rész
— Köszönöm Gyuszi — és most hol tölti a szabad-ságát?
Magyarországon?
— Ez az út csak kis részben szabadság üzleti ügyek-ben
jövök Európába és több országban van dolgom De-cember
28-á- n Budapestről repülök vissza New Yorkba
Ott lakom
— Hol tölti a karácsonyt? Mit tervez az ünnepekre?
— Karácsonykor szeretném elfelejteni magam — jött
a vigyázatlan válasz — és valószínűleg valamelyik ho-tel
bárjában töltöm a szentestét
Mónika szíve összeszorult és meggondolatlanul gyor-san
mondta:
— Legyen a vendégünk karácsonykor Mindannyian
szívesen látjuk nagymamámat pedig boldoggá teszi
A férfi mélyreható különös tekintettel hosszan für-készte
Mónika arcát aki kezdte kényelmetlenül érezni
magát Gyorsan beszélni kezdett:
— Nagyanyám családjában a mai napig cl egy év-százados
hagyomány amit nagyanyám szeretne örökre
megtartani Szerinte a szentestén senki nem lehet egye-dül
Régi szokás szerint 1—2 t'erítékWel többet helyez az
ebédlőasztiara az esetleges „váratlan" vendég részére
aki a szentestén családtaggá válik nálunk Nagyanyám-nak
meglepő és legtöbbször „találó" ajándékai is szok-tak
lenni és ilyenkor ö a legboldogabb — Ahogy Mónika
túláradó szeretettel és lelkesedéssel apró részletekig el-mesélte
hogyan szokta családja a karácsonyt megünne-pelni
kedves kis arcáról lehulltak a korához hozzákép-zelt
évek és az útitárs egy gyermeket látott maga előtt
Fürkésző majdnem szigorú tekintete megváltozott mo-solyogva
kérdezte:
- — Voltak nagymamájának „váratlan" vendégei?
— Dédanyám életében sokszor az én koromban in-kább
csak magányos vagy átutazó ismerősök de pár
évvel ezelőtt teljesen idegen vendégünk s akadt Azóta
már ö sem idegen többször meglátogat bennünket mert
nagyanyámat nem könnyű elfeledni
A férfi bizonyára beleképzelte magát a karácsony
családi és ünnepi hangulatába és Mónika váralkozó te-kintetére
válaszolt:
i — Félek Mónika hogy a szentestén bekopogtatok
magukhoz
Mónika hirtelen örömében olyan mozdulatot t'etl ami
ölelésre készült de hamar fegyelmezte magát
— Szeretettel várjuk!
A fények letompultak kialudta'k Párnák kerültek a"
fejek alá és a kiosztott fehér gyapjútakarók jóleső me-leggel
burkolták be az utasokat Csend volt és az alvó
utasek boldogító álomba szőhettek emlékeiket vágyai-kat
Mónika kicsi korától kezdve reggelenként nem egy-szer
arra ébredt hogy édesanyja az ágyon ülve -- figyeli
gyönyörködik a jó alvástól kipirult arcában Ilyenkor
szemük egy pillanatra találkozott és Mónika álmosan
nyújtotta Ikarjail a magasba hogy átölelje és magához
szorítsa édesanyját Most is édesanyjával álmodott és
maga melletl érezte öt de atmiikor karjai készen voltak
az ölelésre idegen szempár nézett az arcába Mónika e'
pillanatban nem tudta hogy hol van
— Repülőgépen vagyunk Mónika — és ideje ébre-dezni
Rövidesen Brüsszelbe érünk — Választ nem vár-va
a férfi kezdte legöngyölni róla a takarókat össze-hajtogatta
és a párnákkal együtt az ö ülésére tette Mó-nika
úgy emlékezett hogy az ablak felöli oldalon nam
volt párna a feje melletl és csak egy takarója volt Nem
meditált ezen sokáig még mindig álmos volt Kissé mor-cosan
kérdezte:
— Brüsszelbe?
— Igen Az én utam ott véget ér A gép 45 perc után
folytalja útját — Mónikla szeméből egyszerre kiment az
álom értelmetlenül nézett útitársára
— Még van időnk — mondta a férfi és míg Mónikát
ifgyelte talán arra gondolt hogy rövid ismeretségük ide-jén
milyen sok arcát látta ennek a kedves kis teremtés-nek
Megjelent mint egy divatos vonzó fiatal hölgy tár-salgott
mint egy művelt sokat olvasott intellektuel leí-rásén
sugárzó arcclal mesélt mint egy gyerm'ek és ami-iko- r
aludt arca kipirult és olyan volt mint egy bébi —
Mónika az öltözőbe ment hogy rendbe szedje magát és
az a fiatal hölgy ült vissza a helyére akit útitársa elő-ször
pillantott meg a' gépen
Leszálltak Az üvegfalú váróterem előtt szemben áll-tak
egymással és az őszinte gyermekinek de még a ru-tinos
felnőttnek sem volt fogalma arról hogyan kellene
búcsúzni A férfi simogató mosollyal nézett útitársára
de mégis Mónika mentette meg a helyzetet: kezet nyúj-tott
— Jó utat és karácsonykor látjuk! — majd fel-eszmélt
és gyerekcsen mondta:
— óh a nevem és a címem! — Zsebéből kis cédu-lát
húzott elő és átnyújtotta a férfinek aki az írásra né-zett
Hosszan meglepődve mosolylalan arccal sokáig
nézte az írást majd fürkésző szemmel nyíltan nézett
Mónika arcába Végtelennek tűnő hosszú percek után
mintha 'egy felfedezés villant volna meg a szemében de
továbbra is szótlan maradt Mónika nagyon kényelmet-lenül
érezte magát
— Mi történt? Maga talán grafológus? — A férfi re-kedt
halk hangon kérdezte:
— Hány éves maga kislány? — Mónikát bántotta a
„lefokozás" és diplomatikusan Válaszolt:
— 1957 áprilisában születtem — A férfi arca elszin-telenede- tt
Fájdalmas tekintettel még hosszan nézett Mó
5B555590
nikára mintha nem tudott volna elszakadni tőle majd
lassan megfordult és szó nélkül bizonytalannak látszó
léptekkel megindult a kijárat felé — Szegény MóniOda!
Ismét nem értette és később sem tudta megfejteni hogy
miben hibázott Mi van abban elítélni való hogy egy 14
éves kislány szívesen veszi ha felnőttnek nézik és udva-riasan
bánnak vele?!
Otthon mindenki magának akarta lefoglalni Mónikát
az első nlapokban aki sokat mesélt útjáról Átadott min-den
üzenetet elmesélt minden élményt de útitársáról
részletesen csak édesanyjával beszélt Neki sem mondott
el egészen mindent amit kihagyott a történetből azt
meglepetésnek szánta
Kezdetét vette az iskolaév az előkészületek ás a ta-nulás
lefoglalták Mónika minden idejét de azért barát-jára
soklat gondolt és minden nap a várakozás örömé-vel
szaladt a postáért A napok csak csalódást hoztak
és minél jobban múlt az idő Mónika annál cs'endesebb
lett Eszter aggódva figyelte gyermekét: talán csak nem
szerelmeis de hamar elhessegette magától ezt a túlzó
gondolatot A küszöbön levő karácsony egy rövid időre
megváltoztatta Mónika kedélyét: elhatározta hogy nem
fog csalódni az ígéretben és így nagy dzgalommal vár-ta
a szentestét
i A karácsonyi programot ezidén is a házi szokások és
hagyományok szerint állították össze de valami hiány-zott
a régi boldogságból: Mónika gyermekes öröme Szó-rakozotln- ak
látszott többször a bejárat felé tekinteti
vagy maga elé nézett mintha valakire vagy vaJlamire
várna Gyönyörűen díszített asztalon tálalták fel a kitű-nő
vacsorát és a meghívott vendégek régi barátok kivé-sel
nélkül élvezték egymás társaságát A csillár letom-pított
fényiénél gyönyörűen érvényesült az átnyitott tár-salgóban
elhelyezett tündöklő karácsonyfa Az ünnepi
hangulatot kezdetben nem zavarta semmi csak később
vették észre Mónika hallgatásai és Péter már hónapok
óta aggódott
— Gsak nem bánt valami Mónik'án'k? Emlékszel?
Ezen a napon mindig különösen boldog szoktál lenni —
Mónika meglepetten nézett Péterre és a válaszon gon-dolkodott
de a nagymama közbeszólt:
— Még mindig 'az útitársadra gondolsz akit az én
kedvemért talán meghívtál „váratlan" vendégnek szent-estére?
Ügy látszik hogy az ilyen régi szokások végleg
kimennek a divatból Ne gondolj vele többet kislányom!
Eszter tudta hogy itt másról lehet szó Nyugodt
hangjárla mindenki felfigyelt:
— Én azt hiszem hogy a két útitárs Torontó és Brüsz
szel között nagyon megkedvelte egymást
Mónika az 'érdeklődés kereszttüzében nem hátrált
meg hanem feladta titkát:
— Valóban ez történt nagyon megkedveltük egymást
annyira hogy én örömmel elfogadtam volna öt édes-apámnak
— Majd halkan hozzátette: — És még a ne-veket
sem kellel volna megváltoztatni mert Jávor
Györgynek hívják
jWMiaiiiiinra
A magyar kultúra szolgálatában
A Kapossy magyar rádió minden vasárnap délelőtt 11-t- ői
12 óráig a 903 FM hullámhosszon magyar esemé-nyekről
— magyar és angol nyelven — közvetít híreket
Ápolja a magyar kultúrát! Hallgassa adásainkat!
nunuiHiD
ÜNNEPELJÜNK MAGYAR KÖNYVVEL
Eszterhás István: NYUGODT LEHETSZ ELVTÁRS!
Regény 483 oldal Otthon a szabadságharc következmé-nyei:
bánat szerelem lázadás szeretet A száműzött
írónak kitűzött római Anonymus-di- j nyertese
ARA: 1000 dollár
Eszterhás István: ATLANTI SZALETLI
Regény 319 oldal Mi száműzött magyarok
szalelliépítő népek hogyan rendeztünk szabadságharcos
emlékünnepet az Atlanti-óceá- n partján
ARA: 1000 dollár
Megrendelhető: Eszterhás István 2602 Quecnston Road
Cleveland Heights Ohio 44118
Telefon: 1—216—321-170- 1
Kapossy Hungárián Radio Broadcasting
We are proud to announce that WCPNFM Radio on
903 wavelength every Sunday from 11 am to 12 pm
will broadeast In Hungárián and English the latéit {
news and most recent events concerning the forelgn
and communlty news Cultlvate and foster the Hungá
rián cnlture by listening to our broadeasts!
VtfVJ-JLifi~ll~tf%S- ~l —— - aaa)
Bodnár A Lajos és Fia
LOUIS A BODNÁR and SON
TEMETKEZÉSI INTÉZETE)
3929 Loraln Avenae
Cleveland Ohio 44112
Telefoa: C31-30- 7I