Magyar Elet, February 28, 1981

              Nem sokaság
hanem Lelek iir s szabad nép lesz
csuda dolgokat Largwl Indrpemlcnl
BERZSENYI in Ihc Hungariaa Language
Vol 34 9 XXXIV évfolyam 9 szám 1981 Február 28 Szombat Ara: 40 cent
nagy a
A diák- - és # A a
„Gazdasági zűrzavar és testvérháború fenyeget ezért intem a szak-szervezeteket
meg a dolgozó népet hogy szüntessék be a Imindcnfajta sztrájk-mozgalma- t"
— mondotta az új lengyel miniszterelnök a moszkvai tiszti aka-démián
végzett Wojciech Jeruzclski tábornok — Álljon itt néhány őszinte mon-dat
amely a madridi konferencián az USA főmegbízott erőteljes bírálatába
foglalva hangzott el: „A szovjet katonai felkészültség nnár regesreg túlhaladta
azt a szükséges színvonalat amely védelmi célokat szolgál Jelenleg már el-érték
a támadó kapacitást Képesek a meglepő támadásra" — Az ún „Harma-dik
Világ New Delhi-be- n rendezett konferenciája azt mutatta hogy húsz esz-tendő
múltán az „el nem kötelezett államok" ma távolabb találják magukat
egymástól mint valaha azonban számos semleges ország javaslatára a vég-határozat- ba
óvatosan belevettek azt is hogy „minden idegen katonai erőt ki
kell vonni a megszállt államokból" anélkül hogy nevén nevezték volna Afga-nisztán
esetében a Szovjetuniót A Singaporc-- i főmegbízott felszólalása jelle-mezte
a legjobban az általános hangulatot: „Hogyan várhatjuk azt a világ
közvéleményétől hogy komolyan vegyenek bennünket akkor amikor ez a
mozgalom (a Harmadik Világ) akkor sem ismeri el az agressziót ha már
elkövették!" — Az ex-sa- h elűzésének 2 évfordulója kapcsán Teheránban
keserű hangulatban „ünnepelték" az izlámi forradalom diadalát hisz az irak-kai
vívott háború a kurdokkal való állandó gerillaharc a politikai árnyalatok
okozta belvillongás és gazdasági nyomor bénítja az ország jelenlegi életét
MAGYARORSZÁG
TÖLTESZ
A LENGYELEKEN?
Rendkívül figyelemre-méltó
hír érkezett Budapest-ről:
a jelek szerint a kor-mány
beadta a derekát és
ahelyett hogy bevárná a
„lengyel mintára" szerve-zett
magyar ülő-- és egyéb
sztrájkokat jóváhagyta a
40 órás munkahetet ami azt
jelenti egyben hogy minden
szombati nap ezentúl szün-napnak
számít
Mindeddig Magyarorszá-gon
csak minden második
szombat számított szün-napnak
mert 44 óra volt a
heti ledolgozandó „adag"
A magyar kormány vil-lámgyors
intézkedése nyil-ván
azt jelenti hogy jóelő-r- e
ki akarják fogni a szelet
az olyan politikai vitorlák-ból
amelyeket a „lengyel
minta" nyomán magyar
sztrájkok feszítenének
A múlt héten írtuk:
„Minden a lengyelek-nek
nyújtott újabb kivált-ságnak
számító vívmány a
duna-par- ti (magyar) vezető-ség
alapjait ássa alá mert
a lengyel szabadságjogok
szaporodásával párhuza-mosan
a magyarság ha-sonló
kívánságainak szel-lőztetésével
majd követe-lésével
kell előbb-utób- b
számolni"
Mindez bekövetkezett a
szabad szombatok eseteben
A meglepő csupán az a gyor-saság
ami a pesti kormány
szándékát jelzi: lehetőleg
elvágni minden olyan
sztrájk lehetőslégét amit
Dr GYALLAY-PA- P DOMOKOS:
esetleg jogcímként lehetne
felhasználni a lengyel pél-dára
hivatkozva
Egyébként a szabad szom-batok
tervszerű bevezeté-se
Magyarországon csak
hat hónap múlva lett vol-na
esedékes!!!
A LENGYEL
PARASZT- - ÉS
DIÁKLÁZADÁS f
Lech Walesa a „Szoli-da
rnoszty" független szabad
szakszervezet vezére az új
lengyel kormányról megem-lékezve
azt mint „utolsó
esélyt mentőövet" emleget-te
amikor arra kérlelte a
diákokat -- és a kisgazdákat
hogy szüntessék be a sztráj-kokat
Mint jelentettük
az új kormány három hó
A Helsinki óla eltelt öt év alatt nagyol változott a világ és nagyot
kellett változnia a szabad magyarság Helsinkiről alkotott eredeti fel-fogásának
is hogy 1980-ba- n megértük egy magyar csoport jelenlétét
Madridban Korábban már említettük hogy mivel az európai bizton-sági
konferencia gondolata eredetileg a Szovjetuniótól származott a
nyugati világ azt bizalmatlanul a szabadföldi magyarság pedig
egyenesen ellenségesen fogadta A Helsinki-- i Konferenciában sokan
nem láttak egyebet mint a Szovjetunió kelet-európ- ai hegemóniájának
megerősítését és az európai status quo megmerevítését
Nem kétséges hogy ha a helsinki-- i konferencia kimenetele telje-sen
a Szovjetunión múlott volna minden gyanúnk beigazolódott vol-na
Az előkészítés hosszú évei alatt azonban a Nyugat elért legalább
egy engedményt amely utólag sokkal bizonyult mint
bárki sejtette volna Arra a szovjet engedményre gondolunk amely a
szovjet által szorgalmazott politikai—biztonsági— katonai frontok ki-egészítéseként
elfogadta a Nyugat követelését: az emberi jogok az
emberi és szellemi kapcsolatok beiktatását a helsinki-- i egyezmény
A szovjet szándékokkal szemben érzett jogos gyanakvás és féle-lem
Helsinkiben elterelte figyelmünket a nyugati eredmények jelen-tőségéről
Időbe került míg felismertük hogy az egyezményben a
keserű pirulákon kívül bizonyos kiaknázható lehetőségek is megnyíl-tak
számunkra A Helsinkivel megindult CSCE konferenciák rend-szeresítése
megteremtett egy olyan nemzetközi szervet és ellenőrzési
folyamatot amely a jövőben módot nyújt a szovjet jogsértések visz-szaélés- ek
rendszeres felszínen tartására És ezzel számunkra meg--teremtőd- ött
az a napjainkban egyetlen nemzetközi fórum amelyen
megjelenhetünk a hazai és kisebbségi magyarság emberi és nemzeti
jogainak védelmében
A szabad magyarság és a élni kívántak a hel-sinki-
i megállapodások-- által nyújtott lehetőségekkel és készülődni
kezdtek a belgrádi konferenciára Személyes megjelenésre Belgrádot
nem tartottuk eléggé biztonságosnak 'ezért befogadó
jártunk el szóban és írásban Nagy buzgalmukban a Vasfüggöny mö-götti
emigrációk a helsinki-- i passzivitásból most a másik végletbe
estek Jószándékú de gyakran zavaros teli bead-ványok
százai árasztották el a kormányokat s a Madridba készülő
delegációknak nem volt idejük ezeket még elolvasni sem Kanadai
vonatkozású emlék hogy emigráns vezetők ottawai látogatása alkal
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR ELET
Magyarországon hirtelen bevezették szabad szombat rendszert! Óvatos pesti sakklépés
lengyel parasztforradalom Pápa Őszentsége Távol-Kelete- n
napos „lchülcsi" idősa-kaszt
kért hogy a követe-léseket
„alaposabban" ta-nulmányozhassa
Walesa a 90 napos
sztrájk-moratóriumml- al kap-csolatban
egyelőre semmifé-le
garanciát nem tudott
nyújtani az új kormánynak
amelyet Jaruzclski tábornok
vezet
A diákok követelései kö-zül
a kormány elfogadta azt
a"javaslatot(!ü) hogy az
orosz nyelv és a marxizmus
ne legyen többé kötelező
tantárgy továbbá azt is
hogy a külföldi utak admi-nisztrációs
megkötöttségeit
csökkentik végül (ez való-ban
jelentős vívmány) a
nyári szünidő alatt végzendő
kötelező ingyen munkát is
beszüntetik! Cserébe a diá-kok
elálltak attól hogy a
katonai kötelező szolgálat
rövidítéséhez továbbra is
ragaszkodjanak továbbá at-tól
is hogy a lengyel állam-védelmi
apparátus üzelmeit
kivizsgálják
A lengyel kisgazdák kö-vetelését
miszerint ők is
mezőgazdasági szakszerve- -
zetbe óhajtanak tömörülni
— a Legfelsőbb Bíróság el-vetelte
A Pravda a cseh és a
keletnémet lapok „nyuga-ti
uszítást" vélnek látni
a diákmozgalom és a „pa-rasztforradalom"
mögött
A PÁPA
TÁVOL-KELETE-N
Az a pápa aki a legtöbb
külföldi útra vállalkozott 'az
föltétlenül II János Pál
őszentsége mert a Vatikán
jelentése szerint távol-kele- ti
körútra indult többek kö-zött
ellátogat a Fülöp-szigetekr- e
is ahol valaha megta-gadták
a beutazását!
Annak idején Krakkó
bíborosaként Wojtila Károly
néven kardinálisi minőségé-ben
szeretett volna beutazni
a Fülöp-szigetek- re azonban
akkor megtagadták a vizűm
kibocsátását!
A Távol-Kel- et katolikus
híveinek kétharmada a Fülöp-s-zigeteken
él amelyen
— mint ismeretes — nyolc
éven át ostromállapot ural-kodott
mely a múlt hónap-ig
tartott
Ferdinánd Marcos elnök
és felesége Iinckla egyed-uralkodói
allűrjei éles el-lentétbe
hozták az uralko- -
- dópárl a katolikus hierac-hiáv- al
ezért a Pápa
őszentsége jelenlegi útját
mint békítő pacifista kí-sérletet
kell tekintenünk
Ugyancsak fontos Japán
meglátogatása is egyrészt
ebben az élenjáró ipari ál-lamban
még soha nem járt
a Pontifex Maximus más-reszt
a II világháború so-rán
itt vetették be az első
atombombát a tömegek
szenvedése itt valóban apo-kaliptikus
méreteket muta-tott
A Pápa a világkörüli út
során még ellátogat Pa
kisztánba majd Guam
csendes-óceán- i szigetre
sőt Alaszkába is
(folytatás a 2-- ik oldalon)
A Madridi Konferencia
Harmadik rész: A szabad magyarság képviselői Madridban
lényegesebbnek
záróokmányába
társemigrációk
kormányainknál
ellentmondásokkal
mával a kanadai hivatalosak bevitték őket egy terembe ahol hosszú
asztalon lábnyi magasságban feküdt a rengeteg memorandum
A belgrádi akció szervezetlensége a koordináció teljes hiánya
lehangoló volt E hangulatban ült össze 1978 augusztusában — röviddel
Belgrád után — a Szabadvilági Magyarok Világkongresszusa Hágában
Itt a rossz tapasztalatok hatására az az elhatározás érlelődött meg
hogy ia következő madridi konferenciára a szabad világ magyar szer-vezetei
ha szószerint nem is azonos de szellemükben egységes be-adványokat
juttassanak el a résztvevő országok kormányaihoz
Előkészületek Madridra
Irán Afganisztán és a lengyel krízis miatt a nemzetközi politikai
események valamint a madridi konferencia előkészítésének súly-pontja
az Egyesült Államokba terelődött Ez a magyar készülődésekre
is kihatott Az előkészítés első fázisát az amerikai és kanadai hivata-losokkal
kormányszervekkel és kongresszusi-parlamen- ti bizottságok-kal
való gyakori találkozások kihallgatások és tárgyalások képezték
Európai testvéreink ezalatt befogadó országuk kormányánál és több
rangos európai szervezeten belül tevékenykedtek
Az előkészületek második fázisában három nyomtatott memoran-dum
összeállítására került sor A magyarországi helyzetről szóló
memorandum — The Hungárián People's Republic and the Helsinki
Final Act — szerkesztését koordinálását az Észak-Amerik- ai Közös
Magyar Külügyi Bizottság végezte a Szabad Magyarok Európai
Kongresszusa és a Kanadai Magyarok Szövetsége közreműködésével
E memorandumot 33 országos kontinentális és világszervezet írta
alá páratlan bizonyságot téve az emigráció nemzeti és szellemi egy-ségéről
A romániai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos memoran-dumot
— Rumania's Violations of-- Helsinki Final Act Provisions Pro-tectin- g
the Rights of National Religions and Linguistic Minorities —
a New York-- i Comníittee for Humán Rights in Rumania a legfrissebb
erdélyi sérelmi anyagból állította össze A felvidéki magyarság hely-zetét
ismertető memorandumot — Violations of the Humán and
Nationality Rights of the Hungárián Minority in the Czechoslovak
Socialist Republic — a Csehszloyákiai Magyarok Nemzeti Bizottsága
' "adta ki Mindhárom memorandum tartalma tárgyilagossága szaksze-rűsége
kedvező visszhangra talált a nyugati országok kormányainál
(Folytatás az ötödik oldalon)
A sárospataki Rákóczi-vá- r
Mire várnak az oroszok?
Irta Frey András
Hogy az oroszok megtorpantak a len-gyelekkel
szemben az világos A kérdés
csak az mi tartja vissza a lengyel földön
állomásozó és Lengyelország határain fel-vonult
orosz hadosztályokat a lengyel vá-rosok
megszállásától s annak a folyamat-nak
az elfojtásától amely ha állandósul-hatna
lassankint az egész lengyel állam-ról
lehántaná az orosz abroncsokat
A szocializmus
a legjobb
rendőr-rendsz- er
A bajok amik ellen a lengyelek nyíl-ía- n
lázadoznak? aVszocialista gazdálkodás-ból
folynak És "kevés dologhoz ragaszkod-nak
az oroszok úgy mint épp a szocializ-mus
fenntartásához
Nem elvhűségből Az oroszoknak több
eszük van annál hogy világnézeti okokból
tartsanak ki a szocialista rendszer mellett
amely túl kevés es túl gyönge minőségű fo-gyasztási
cikkeket tud csak produkálni
Az igazi ok amiért az oroszoknak Ke
let-Európáb- an a szocializmusra szükségük
van nem gazdasági nem is politikai egy-szerűen
csak rendőri természetű Mert
egyedül a totális uralom az ipar és az
áruclosztás államosítása s központi irányí-tása
(eszi lehetővé hogy a kommunista
párt ellenőrzése jutalmazó és büntető ha-talma
be tudjon hatolni a társadalom min-den
zugába
Ezért nem tudnak lemondani a szocia-lizmussal
járó totális diktatúráról s ezért
látszik hosszú távra lehetetlennek hogy a
kommunista kormány és az új független
szakszervezetek tartósan meg tudjanak fér-ni
egymással
De még ha elképzelhető lenne hogy
valami lélektani csoda következtében a
kommunista diktatúrát a szakszervezeti
követelések megvalósítása után is fenn le-hessen
tartani akkor sem lehetne útját
állni annak hogy a Lengyelországban meg-adott
szabadságjogok más csatlósállamok-ra
is átterjedjenek s hogy a kommunista
rendszert egész Kelet- - és Közép-Európáb- an
aláássák és kimúlásra ítéljék '
(
A lengyelek
politikai
szimatja
Ne legyen félreértés Még vágyaink-ban
sem uszítjuk a lengyeleket- - Rettegve
gondolunk rá hogy esetleg fejjel mennek
neki a falnak Az hogy ügyükkel azonosít-juk
magunkat nem felejteti el velünk hogy
a politikai taktikának nem a lengyel tör-ténelem
mutatja föl legszebb példáit An-nál
jólesőbb érzés látni hogy Lech Walesa
a lehetőségek olyan helyes felismerésével
irányította a szakszervezetek hajóját az
orosz sziklák és kommunista zátonyok kö-zött
amihez hasonló politikai érzékről raj-ta
kívül eddig csak egy gyári munkásból
lett politikus adott tanúbizonyságot Bevin
aki a háború után volt angol külügymi-niszter
Walesa judiciumát dicséri hogy au-gusztusban
amikor a lengyel munkások a
danzigi sztrájkkal a kommunista kormányt
sarokba szorították a lengyel határokon
kívül nagyon kevesen hittük hogy Walesá-é- k
ilyentájt még mindig szabadlábon lesz-nek
De úgy látszik Walesa nem csak bátor
hanem okosabb is volt nálunknál Talán
még azt is megsúgta neki politikai szimat-ja
(vagy a lengyel episzkopátus?) hogy
a szovjetkormánynak egy ideig nem lesz
annyira szabad keze a lengyelekkel szem-ben
mint volt az elmúlt évtizedekben
Ezt nem katonailag értjük mert hi-szen
az orosz divíziók Lengyelországban
sőt Nyugat-Európába- n is azt 'tehetnek amit
akarnak — legalább is addig amíg a kon-vencionális
(nem atomáris) fegyverkezés
terén Amerika nem tud erőre kapni S eh-hez
még a bámulatosan gyors amerikai
iparnak is 'jó néhány esztendőre van -- szüksége
Moszkva akciószabadságát Európában
nem katonai tények hanem politikai meg-gondolások
korlátozzák
Akik még mindig
szerelmesek
a détente-b-a
ENSZ-dclcgátiis- ok akiknek kormányai
különös gonddal ápolják a Szentszékkel
való jóviszonyt s rendszerint jól vannak
informálva a Vatikánhoz befutó jelentések-ről
úgy tudják hogy esedékesnek vélt
ázsiai fejlemények tartják vissza Moszkvát
attól hogy fegyverrel törje meg a lengyel
szabadságmozgalmat
Eszerint a Törökország és India közli
területen arra az eshetőségre akarnak fel-készülni
hogy egy-ké- t nemzetiségi vidék el-szakadna
Irántól vagy Pakisztántól és
hogy Szaúd-Arábiába- n vagy Iránban kíyiil-rő- l
puccsot rendeznek (Ilyesmit könnyű
lenne a Kremlben előre látni mert Irán
vagy Pakisztán feldarabolására a szaúdi
dinasztia megdöntésére irányuló akciónak a
gondolata is pénzelése is Moszkvából jön-ne)
Az oroszok mindenesetre azt hiszik (a
fentebb említett jelentések szerint) hogy
ha ilyen hatalmi eltolódás Ázsiában mond-juk
Pakisztánban létrejönne és az európai
helyzet változatlan maradna tehát ha ők
Lengyelországot békében hagynák akkor
a nyugat-európ- ai kormányok épp úgy cser-ben
hagynák Amerikát mint ahogy az af-gán
kérdésben tették
Vagyis hogy az oroszok nem azért —
nem csak azért — szeretnek most a len-gyeleket
kímélni mert a szakszervezetek-nek
tett engedményeket később úgyis visz-sz- a
lehet vonni (mint ahogy az 1956-ba- n
Gomulkának és 1970-be- n Giercknek tett
ígéreteket is ad acta tették) Hanem főleg
azért tartózkodnak egyelőre a lengyelek
lcgázolásától mert egy lengyelországi vér-fürdő
valószínűleg felborzolná a nyugat-európaia- k
idegeit és akkor egy dél-ázsi- ai
politikai földcsuszamlás és a vele járó
orosz előretörés ahelyett hogy éket verne
a Szovjetunióval szemben fellépő Amerika
és a détente-b- a még mindig szerelmes
európai szövetségeseink közé növelné az
Atlanti-szövetsé- g összetartását
Erre hivatkoznak az ENSZ-né- l azok
akik azt hiszik hogy a kompromisszum ke-resése
Lengyelországban esetleg még évek-ig
elhúzódhat Olyanok is vannak azonban
akik minden reggel azzal nyitják ki a rá-diót
hogy azt fogják hallani az orosz tan-kok
megindultak
1