Magyar Elet, July 20, 1974

              í HUNGÁRIÁM LIFE
Nem sokaiig
hamm Lelek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat
BIRZSENYI JKLtmKjP1 IxaJK
Vul 27 Xo 29 XXVII évfolyam 29 szám
19'W T vvTVTvv'vttiimtt'tt-mtiiui'itmt''iutiuUMMtU- ' viiiM1tuwlm'AV'itm'iti-tMiL„„vlw- t
A 81 eves generalisszimusz súlyos beteg:
H
Portugál kormányálság ® Tornyosul a bizonyítckhalmaz a atergate-ügybe- n
A Szovjetunió fegyveres segítséget is felajánlott Libanon számára hogy
„megvédhesse magát Izrael ellen": a palesztinai gerillatáborok máris korsze-rű
rakétákat kaplak az oroszoktól — Baltimore-ba- n elszabadult a pokol: a
városi alkalmazottak sztrájkjához a rendőrség is csatlakozott mire megindult
a fosztogatás és a gyújtogatás: rengeteg kirakat ablakát betörték a sötétség
leple alatt az italboltok tartalmától megrészegült rablóbandák több épületet
felgyújtottak — A szegény" országok újabb meghatározása: az a szegény ál-lam
amelynek még nincs atombombája! — Az angliai Dartfordban egy 12
éves kislány egészséges fiúgyermeknek adott életet (Az apáról semmi hír) —
Százezer protestáns vonult fel Belfastban hogy az 1690-bel- i Boyne-- i csatában
a katolikusok felett aratott győzelmet megünnepeljék: az eredmény hetven
sebesült és két halott — Előtte egy belfasti belvárosi bárban egy „Orange-man- "
bomba 67 ember sebesülését okozta — Az „elátkozott" MELBOURNE
nevű ausztráliai repülögép-anyahaj- ó harmadszor ütközött össze egy másik ha-jóval
(1964-be- n a Voyager 82 matrózzal elsüllyedt az első karambol után a
második 1969-be- n történt 74 halálos áldozatot követelve) — A Wateiiate
hangszalagok szerint Nixon „bátor kiállásnak" minősítette az egyik hamis ta-iui- zó
vallomását- - — Caracasban új nemzetközi hajózási törvény előkészítése
során az USA hozzájárul a 12 mérföldes tengerparti felségterület és a 200
mérföldes „gazdasági zóna" kanadai javaslatához — Egy trolibusz sofőrjét
egy moszkvai férfi leszúrta mire egy női utas lefogta a gyilkost akit golyó
általi halálra ítéltek — Mikhael Barisnyikov a Kanadába disszidált szovjet
balett-lánco- s a közeljövőben New Yorkban és a torontói Ontario Place szín-padán
lép fel Moszkvai lapok így írnak róla: „Aki a dollárt választotta"
(A jelek szerint a rubelt is meg lehet unni)
A SPANYOL
„ÓRoKÓSÓDÉS"
AKTUÁLIS KÉRDÉSE
Legutoljára 1701 — 1714
köütl ult spanyol örökö-södési
háború amikor a
Habsburg-há- z spanyol ága
kihalt Ekkor foglalták cl
a angolok Gibraltárt
Gibraltár ma is angol ké-zen
van azonban a 35 eve
uralkodó Francisco Franco
generalisszimusz 81 éves
korában trombózissal küzd
(amiről a spanyol közvéle-ményt
nem tájékoztatták
arról sem tud az átlag spa-nyol
hogy Franco Parkin-son-betegségbe- n
is szen-ed- )
Jüan Carlos de Borbon
— akit Franco közel 5 éve
nevezett ki utódjául — az
utolsó spanyol király uno-kája
és készen áll arra
hogy ha a spanyol diktátor
11
kileheli lelkét az ugyancsak
Francoról elnevezett madri-di
kórházban átvegye a ha-talmat
A herceget nem koronáz-zák
meg mert a 36 éves
„trónörököst" köti az az
alkotmányos rendelkezés
miszerint
ha Franco újra felépül-ne
a hatalom vissza-száll
a generalisszi-musz
kezébe
Carlos Arias a spanyol
miniszterelnök a napokban
meglátogatta Francot be-tegágyánál
és azt javasolta
hogy Jüan Carlos de Bor-bont
időközi jelleggel ne-vezze
ki elnöknek Franco
reméli hogy állapota kellő
módon javulni fog és egy-előre
csak ptanulmányoz-za- "
a javaslatot
Franco — aki csaknem
annyi évig uralkodott mint
IHMM í![::m: íi:iii: iü:í ::ii iüiKiiiihi'iiM!!::!!!!'!::!::!:! i-iiiiii'iijainiCMiíiiüM-iiiMnianMiMiü:!::!!:
it !i[:i:i:i:iii:i:itii:r:i::
W H
amennyit Jüan Carlos Bor-bon
eddig leélt — nem egy-könnyen
adja ál a hatal-mat
Tény az hogy múlt év
júniusában — amikor ma-ga
helyett Luis Carrero
Blancot nevezte ki minisz
Ontario döntött!
Többségi liberális
a legöregebb is meglepte
a határozottság amellyel főleg Ontario
bizonytalan érdekházasságot eluta-sította
és „fehér nyújtott át a
Trudeau-kormányna- k
mi szempontunkból rendkívül érde-kes
statisztika amely nem-zetiségek
21 mandátumot szereztek libe-rálisoknak
ezzel
jelentőségűvé vált a nyel- -
!:iirrM:ili:ii:if:r!i'iii''L'ii-i!ir- : r-íini'iiiiiTiiiii'rii-ihi!!':'!
VILÁGÚ
Richárd Barnet washingtoni közgazdász írt nemrég könyvet
„The Global Reach" cím alatt amit szabadon de az értelmet hűen
visszaadva igv (ordíthatnánk le magvarra: Világuralom — A szerző
a nag nemetközi társaságok kartellek konszernek és monopóliu-mok
gazdasági és közvetve politikai hatalmát vizsgálja müvében — és
evekre a megállapításokra jut:
A MONOPÓLIUMOK ÉS AZ ÁLLAM
— meg a kapitalizmus történetében a nagy nemzetközi
konszernek ilven hatalomra nem tettek szert mint napjainkban Ek-M- ua
tőkekoncentráció gazdagság nyersanyagforrás a techni-kai
es szerző közlekedési eszközök ilyen bősége nem állt
soha visonvlag kis csoport mintegy gazdasági vezető rendel-Kcsei- e
mint most megvalósulni a kapitalizmus örök vágya:
a világ egv nagy egységes piaccá alakul amelynek korlátalan uraivá
válnak
— A monopóliumok urai már legyőzték a nemzeti határokat és a
sabadvilaü Market"-t- é egyetlen nagy piaccá alakult ahol
a emberek Amerikában és Európában Afrikában és Ázsiában ugyan-az!
isszák ugyanolyan ruhában járnak egyforma közle-kedési
eszküóket használnak márkájú TY-- t s rádiót néznek
— A nemzeti államok a vamjaikkal adójukkal határaik-kal
csak akadályozzak a konszerneket a világpiac kialakításában —
ezért hasznaijak fel ezek gazdasági hatalmukat arra hogy a
kormain ok gvengilsek Semmilele eszköztől nem riadnak visz-sz-a
ha van szó hogy egy hatalmat összpontosító és főleg gaz-dasági
kérdésekbe beavatkozó kormány tekintélyét gyengítsék (Lásd
Fehér Haz Nixon — Watergate-ügy-) Sot ma már terveiknek olyan
nemzetlolötti szervezet- - mint pl az Európai Közös Piac sem meg
mivel ennek kereteben is — szerintük — túl sok nemzeti (pl francia)
érdek húzódik meg
— Természetesen — egyelőre — még szükségük van a nemzeti
államokra mint rendlenntartó közegekre amelyek a szélsőséges
anarchista forradalmi elemeket féken tartják pártolják a ka-tonai
juntákat mindaddig amíg azok szabadkezet biztosítanak nekik
a gazdasági eleiben
— Az államhatalom határait így határozta meg legutóbb Wagner
a holland Shell-olaikonsze- rn vezérigazgatója a TV nyilvánossága előtt:
„Pártoljuk és segítjük az állani rendfenntartó és szociális tevékeny
segét mindaddig amíg hogy gazdasági mi vagyunk a
vezetők" Ez a nyílt őszinte beszéd amit ritkán hallunk mert a „na-gyok"
világhatalmi terveiket nem hangoztatják
A MONOPÓLIUMOK ÉS KOMMUNIZMUS
— A világpiac" kialakításában nemcsak a nyugati nemzeti
államok jelentenék azonban akadályt a monopóliumok számára —
hanem a keleti blokk országai is így érthető meg korunk politi-kai
fordulata: a détente az hogy miért kezdték cl a nyugati kormá-nyok
elsősorban Washington a világkonszernek nyomására — a „ke-leti
nyitás" politikáját Aki nem érti meg a monopóliumok urainak
kozmopolita semmiféle világnézeti nemzeti elvet elismerő gon-dolkozását
— az értetlenül áll e politikai fordulattal szemben Az ön-gyilkosságot
lát abban hogy gazdaságilag segítik legnagyobb ősellen
1974 július 20 szombat
i FS L
terelnöknek — az új kor-mám
fó politikai merem let
áldozata lett
Az orvosok hosszú pihe-nőt
javasolnak Francónak
es ebben az esetben Jüan
Carlos herceg venné át az
államfői szerepet- -
Ezt a lépést jó szem-mel
néznék azok az ele-mek
akik a Cau-dill- o
életében óhajta-nak
„zökkenésmen-tes"
spanyol hatalom-átvételt
KATONAKORMANY
FORRONGÓ
PORTUGÁLIÁBAN?
Az ibériai félsziget nyu-gati
részén is nyugtalanító
események vannak készülő-ben:
Antonio de Spinola az
áprilisi államcsíny során
i hatalmat nyert államelnó-- '
köt elhagyta a miniszterei-- 1
j
Adelino da Pálma Carlos i
miniszterelnök négy mi
iiiBiiiiiDiiiiiiiuiiiiiin
Még rókákat
az
a NDP
lapot"
A
az a szerint a
a
Az etnik szavazat döntő
mert mérleg
::rii:niiLi lillnl:l:[l:lll:!llii 'ír: -- T-Soha
ennvi
liukolo- -
egv 300
Kezd
„One Greal
eszik autót
azonos
maguk
nemzeti
erejét
arról
es
felel
Azért
elismeri téren
A
„nagy
nagy
nem
még
egy
A
nöke
nisztertársával egv etemben
kivált a kormányból azzal
érvelve hogy a szelsobal-é- s
szélsőjobboldali elemek-ből
összetett kabinetben
képtelen oll meglelelo
módon kormányozni
Spinola a kormanvv álság
miatt felfüggesztette a ka-binet
működését és való-színűleg
a hadügv minisz-tert
a 42 éves Mario Firmi-n- o
Miguel ezredest bízza
meg egy katonakormány
megalakításával
Spinola egyébként cá-folta
azokat a hireket
miszerint a katonai
„j unt a" kinevezése
esetleg éles jobbka-nyart
jelent
az ország politikai vonalve-zetésében
a konzervatívabb
felfogás felé
A portugál államelnök el-képzelése
szerint olyan ko-alíció
összeállítását helye-zik
előnybe amelv Portugá-lia
három legnépesebb párt-(Folytat- ás
a 4-i- k oldalon)
vél a „socialista" NDP-tö- l való ellordulás- -
sal a többségi Kormánvzat leié miiemet- -
te
A pártállás:
141 liberális (1972-be- n 109)
95 P C (1972-be- n 107)
16 NDP (1972-be- n 31)
11 SC (1972-be- n 15)
1 Független (1972-be- n 2)
(Folytatás a harmadik oldalon)
f:ii:iií![i::i:iiij!!si!:!iii:Tlfi:!i'':i[:!ii':n''M':'ii!!:ris!ir:i!'!!:i::i!i:ii:i'i5ir:ii!'!iT:í:iií!:i RAL0M"
yőzelem
ségük a kommunizmus megerősödését A loke urainak gondolkozásá-tól
távol állnak az „idealista" jelszavak az o istenük a pénz a haszon
a gazdasági érdek Számukra nem létezik Xvugat és Kelet szabadvi-lág
és kommunizmus csak egy céljuk van: a világpiac kialakítása
amibe a keleti blokk államai is beletartoznak
— A konszernek vezetői megvannak ariol győződve hogy gazda-sági
erejükkel hamarosan a kommunista államokat is uralmuk alá
vonni „A kommunizmust Rockefel-ler
tudják — — hangoztatta nemrég
a Wall Street penzugvi koronázatlan királya — ma már egy
atom-világkatasztró- fa vészelve nélkül fegvverrel nem lehet legyőzni
De nem is kell háború A fegyvereknél hatásosabb a gazdasági hata-lom
amelvnek segítségével először ledönt júk a Vasfüggönyt aztán
pedig gazdaságilag meghódítjuk a keleti blokk országait A nemzeti-szocialista
Németországot es az ultra-nacionalist- a Japánt még fegy-verrel
kényszerítettük térdre és tettük ezután gazdaságilag vezető
nagyhatalommá A kommunizmust gazdasági eszközökkel győzzük le"
— Természetesen — fűzi a fentiekhez a szerző — a „keleti nyi-tás"
politikájában a monopóliumokat nem a kommunizmus elleni
harc idealista szempontjai vezetik hanem a pragmatikus gazdasági
érdek: hogy bekapcsolódjanak a világpiacba továbbá az olcsó mun-kaerő
és nem utolsó sorban az a körülmény hogy a kommunista ál-lamokban
rend és fegyelem uralkodik nem fenyegetnek sztrájkok
gyakori kormányválságok és forradalmak Így azokban olcsó és biz-tonságos
a termelés
A MONOPÓLIUMOK ÉS A VILÁGBÉKE
— A kapitalizmus úgy indult a XIX században hogy a nemzeti
állam keretein belül építette ki gazdasági állásait Ez a nemzeti kapi-talizmus
(német japán olasz orosz stb) vezetett szükségszerűen a
ket világháborúhoz és utána a többi helyi háborúkhoz Ma már a mo-nopóliumok
túlnőtték a nemzeti kereteket és szeretnének megszaba-dulni
— mint a kígyó bőrétől — ezektol a korlátoktól Az amerikai
vezető világkonszernek ma mar teljesen nemzetközi alapon rendez-kedtek
be Ezért ma mar nem pártoljak a háborúkat (Vietnam Közel--
Kelet) hanem úgy lépnek fel mint a világbéke apostolai
A MONOPÓLIUMOK ÉS AZ INFLÁCIÓ
— A monopóliumok „ideológusai" (mert ilyenek is vannak!) hir-detik-
hogy a gazdasági élet mai legnagyobb rákfenéjét az inflációt
is csak akkor lehetne megállítani ha végre létrejönne a „világpiac"
mert akkor nem lenne nyersanyaghiány stabilok lennének az árak
és a valuta nem volna harc az iparilag fejlett és a nyersanyagtermelő
országok között Büszkén hivatkoznak arra hogy:: „Az olajkrízist
sem a tehetetlen kormányok oldották meg hanem mi a nagy olaj- vállalatok — hangoztatta Wagner a Shell vezérigazgatója „Mi tudtuk
csak az arab olajsejkeket térdre kényszeríteni gazdasági eszközeink-kel
a technikai segély megtagadásával" Majd így folytatta: „Az inflá-ciót
is megoldanánk ha nem volnának állami határok nemzeti valu-ták
és vámok" — Ez utóbbihoz fűzi hozzá a szerző: — Már most elég
gazdasági hatalom összpontosul a monopóliumok kezébe hogy ered-ményesen
küzdhessenek az infláció ellen De ók az inflációt is kor-bácsként
használják- - hogy az emberiséget meggyőzzék a világpiac
szükségességéi ól
F — ==_ __ Y
Ltrgest Indepíotíent
dnadian WeLly
Ara: 25 cent
m ff JL ?% %
„
' ' " 1
A lébényi templom homlokzata (XI11 század)
Flórián Tibor:
0
„A nyelv ma néktek
végső menedéktek"
Emigrációs eleiünkben ritkán ünnepelünk L'gv nevezett ünnepi ösz-szejóveteleink-en
meghallgatunk cgv-ké- t szónokot es egv zenekar eljálsza
nekünk belogado országunk és Hazánk himnuszát
Csupán szomorú év lordulókat ülünk ilvnkor de nem ünnepelünk A
mi ünnepünk meg messze vau!
Emlékezünk es bíztatást hallunk a várakozásra A fájdalom közös
fürdőjében gvogv Ugatjuk sebeinkel Szép savak köntösébe öltöztetjük
nehanv órára fáio lelkünket De a szavak kupenve lehull rólunk l'jra a
i ideg éjszakába lépünk és visszatérünk egv házba mehet csak egv ha-zulról
megmentett fénykép egv feszület valamiken diága emlék tesz
otthonunkká
Bárhol elünk magánosak vagvunk mindenül! Báihova menekülünk
idegen tájak vesznek körül Akárhol építünk falakat csak ház lesz abból
es sohasem igai otthon méhnek az a jellegélessége hogv csak az ifjú-kori
tájnak nvnia sélesre ablakát Nincs mibe fogodzunk idekint csak
egv más kezébe Nincs hol otthont es magvar életei találjunk csak íróink
konvveiben magvai" lapjainkban és kultúrtermeinkben Nincs mi ciot
adion csuggeclesűnkben csak anvanv eh ünk amelvnek minden árnyala
tát megértjük Hiába tanultunk meg idegen nveheket — imádkozni se-relm- et
vallani álmodni es verset ölömmel olvasni csak magvarul lehet
Mi lenne velünk ha a poslás nem hozna többé magvar levelet és ma-gvar
újságokat? Mi lenne ha nem vehetnénk többé magvar könvveket s
ha emigráns íróink csak idegen nyelven szólalhatnának meg mert nem
lennének többe magvar kiadok?
Az emigráció magvar konvve otthoni épít körénk Anvanvehünk édes
meleget hozza a házba- - mehet idegen földön emeltünk Ezéri varunk
egvre többet tule Ezéit óhajtunk látni az íróban nemcsak hivatástuda-tot
hanem helves magyar magatartást is Sohasem egv pártért egv osz-táhé- it
elfogultan rajongót hanem mindig az egész népéit Sohasem ma-gyarkod- ot
hanem nemzetit krisztusit és emberit
És mit várunk az emigráns sajtótol? Azt hogv egyre inkább hivatása
magaslatán allion és ne csak hírszolgálatot adjon hanem legjobb ítélete
szerint utat is mulasson Vigváznia kell szavának véleménycinek társa-dalom-kriiikaian-ak
hitelére és azokért — mert tudja hogv sorsunkat
befohásoliak es gvakran irámítják is — felelősséget kell vállalnia A jó
emigráns lap nem lehet az orság „médiájának" (amehben él) eszköze
nem lehet egv pari socsóve nem gvuithet szavazatokat politikai célok-ra
Eg elemesnek kell lennie- - Nem szolhat csak egyetlen ország magvar
olvasóihoz- - hanem a világon sétszort magyarsághoz amelvnek célja kö-zös:
fönntartani magvar nvelvét és kultúráját s cselekedni az Országért
mehbol kimenekült vagy kivándorolt és amelynek neve számára — a vi-lág
bármch pontján is éljen — a Haza marad
A jo emigráns lap egy aláaknázott és széthulló társadalomban meg-fogalmazza
a külföldi magyar élet Tízparancsolatát Erkölcsi magatar-tást
helyes magvar nevelési- - és család-politik- át sugalmaz és mindent el-követ
hogv bomlott korszakunkban megerősítse egveni családi és tár-sadalmi
életünk falait s időt álló keretet építsen körénk
Nem ok nélkül írom mindezeket egy kanadai magvar lapban L'gv
érzem hogv elsősorban itt számíthatunk az olvasók megértésére hiszen
az elmúlt hetekben — különösen a torontói magyarok — az áldozatkész-ségnek
a helytállásnak olyan példáját adták melyet föl kell mutatni az
esiész világon szétszórt magyarságnak Megmutatták hogvan kell szívvel
és áldoznál megteremteni a külföldi magyar kultúra legnagyobb es min-den
egyesületet minden felekezetet magába fogadó otthonát A világ
egész magyarságának dicsérete és tisztelete legvcn a torontói és kanadai
magyarok jutalma!
(Folytatás a harmadik oldalon)