Magyar Elet, October 18, 1975

              Vol 28 No 42 XXVIIÍ évfolyam 42 szám
1"'yll'lT-'-1"TWll-l'IVV''llll!- L
Veszedelmes társadalmi nyugtalanság jelei az Ibériai félszigeten:
Énk 11 JE
Éles támadás Iüssinger ellen © Portugál katonák harca — egymás ellen!
Az 1975 Béke-Nobel-díj- at Andrej Szaharov a szovjet szellemi ellenzék vezé-re
az orosz hidrogénbomba atyja kapta akit az emberi jogokért folytatott küz-delem
Szovjetunióbeli kérlelhetetlenül szókimondó bajnokaként ismernek —
„Januárban megdrágul az elsőosztályú postai portóköltség" — mondotta Mac-kase- y miniszter — Bejrutban napokon át véres utcai harcok folytak keresztény
csapatok és a mozlim gerillák között: a nemhivatalos becslés szerint többszáz
sebesültet és csaknem száz halottat tartanak nyilván „Elveszítjük Libanont!
Vérszomjas örültek garázdálkodnak!" — jelentette tragikusan a bejrúti rádió
bemondója — Gerald Ford elnök kijelentette hogy egyet ért Dániel Moynihan-na- l
az USA ENSZ-bel- i födelegátusával aki Idi Amint Uganda elnökét „fajgyű-lölő
gyilkosnak" nevezte — Az USA szenátus elfogadta a tervet miszerint a
jövőben kb kétszáz főnyi amerikai technikus tartja karban a Sínai-félszig- et térségében elhelyezendő „korai légelhárító és rakétamegfigyelő" riasztó-szolgál- at elektronikus berendezéseit — Kína nagyarányú szovjetellenes sajtókam-pányba
kezdett: a pártlap vezércikke a szovjet politikát Hitler manőverezései-vel
hasonlítja össze: „Ezek az új-nác- ik önhitt elvakultságukban fel akarják fal-ni
Európát mely ínyencfalatnak számít a szovjet haspók számára" — hangzik
a cikk bevezetése — A Bijedics jugoszláv miniszterelnök tiszteletére rendezett
pekingi fogadásról a keleti csatlós követek „egy emberként" kivonultak ami-kor
Tolsztyikov szovjet nagykövet erre megadta a jelet mert a kínai h minisz-terelnök
Moszkvát a „legveszedelmesebb háborús fenyegetésnek" minősítette
— Lapunk titkos és az angol sajtót is megelőző értesülése szerint az Ontario
liberális konvenciót január végén tartják tehát addig a kisebbségi Konzervatív
kormány zavartalanul dolgozhat célkitűzései megvalósításán — A szakszervezet
37no béremelést elutasított: újabb postás-sztráj- k fenyeget!
MAOISTÁK
GÉPPUSKÁS
TÁMADÁSA
BARCELONÁBAN
A katalán főváros a FRAP
(maoista színezetű forradal-mi
antifasiszta front) váro-si
gerillamozgalom fófész-k- c
Mint nomrég hírül ad-tuk
a közelmúltban a
FRAP három vezetőjet rend--
őrgyilkosság címén kivégez-ték
A FRAP gerillák egyik
csoportja a hét végén
az éj leple alatt egy
száguldó kocsiból gép-puskatüzet
zúdított egy
rendőrcsoportra
mire a rendőrök viszonoz-ták
a tüzet Szerencsétlen-ségre
a golyózápor egy ár
'fnA'fiii'-t'vAiiv'i'v- i
tatlanul közlekedő házas-párt
ölt fiastól együtt
A spanyol rendőrség bal-szerencsés
sorozata folyta-tódott
mert a koromsötét-ben
három rendörkollcgá-juka- t
sebesítették kik
futólépésben jelentek meg
a riasztás színhelyén
Barcelonában azonban
jobboldal is megmutatta
"V"''""''"1'-'-''--" BESZÁMOLÓ KANADAI MAGYAROK
SZÖVETSÉGE MUNKÁJÁRÓL
Nehéz feladat beszámolni röviden a Kanadai Magyarok Szö-vetsége
tevékenységéről munkájáról szolgálatáról Magyarok
Szövetsége lévén nézzünk vissza a magyarság múltjába Kanadá-ban
Az első magyar Budai Parméniusz István tudós volt aki Ka-nada
löldjére lépett 1583-ba- n mint Humphrey Gilbcrt íiódeákja
Port St John-bo- l írta meg latin beszámolóját az expedícióiul
Az 1848-a- s szabadságharcosok közül sokan voltak akik az
USA-b- ól Kanadába jöttek és Niagara Falls-o- n telepedtek le Kos-suth
1850 májusában meg is látogatta őket 1867 után nag részük
hazanent Valószínűleg szabadsághősök voltak azok a dohány-gyári
munkások akik 1865-be- n jöttek Montréal-b- a az USA-b-ol
munkát kei esni Nekik már volt helyiségük is
1880-ba- n a pennsylvaniai bányákból egy csoport földművest
Eszterházy Pál telepített le Saskatchcwan-ba- n Az első 35 család
1886 júliusában érkezett Megalapították az első magyar községet:
Kaposvár--t Itt született az első kanadai magyar gyerek Gönczy
Lajos életerős kisfia 1892-be- n épült az első magyar iskola és két
évvel később az első magyar katolikus templom
1892-be- n gyorsabb ütemben indul meg a jobb jövő reményé-ben
a magyar bevándorlás Ekkor alapítják Eszterházát ahol ma
is magyarul imádkozik a pap és magyarul beszélnek a magyarok
1901-be- n mintegy 10000 az első világháború utáni hullámmal
1930-i- g közel 30000-r-c emelkedett a magyarok létszáma
1928-ba- n szervezte meg a KMSZ elődjét Nagytlsztelclü Rúzsa
Jenő mely szervezetet a m kir kormány is támogatott erkölcsi-leg
de anyagilag is Charterüket 1936-ba- n szerezték meg
A magyarok második nagy hulláma 1945 után a második vi-lágháború
menekültjeiből toborzódott ebben már onosok mér-nökök
katonák jogászok de igen sok kereskedő iparos sót föld-műves
és munkás is inkább a nehéz ismeretlen sortot
választva mint a rabszolgaságot Kanada magyar lakossága mint-egy
80000-r- c emelkedett Az 1956-o- s szabadságharc menekültjei
ezt a létszámot 1961-i- g 126220-r- a emelték fel 196S:ban ismét érkez-nek
magyar menekültek a szovjet megszállta Csehszlovákiából
akik itt ismét magyarnak vallhatták magukat
A KMSZ 1952-be- n alakult újjá Eckhardt Tibor unszolására
Itt fel jegyeznünk ismét Rúzsa nagy tiszteletű úr nevét aki
Borsi Tivadarral megírta a KMSZ első alapszabályát és a magyar
egyházak és szervezetek ülésen megválasztották a KMSZ első el-nökét:
dr Böszönnényi-Nag- y Béla-- t majd a nemrégen elhúnjt Tö-mör- y
Jenő tábornok urat 1956-ba- n a KMSZ-nc- k igen nagy ér-deme
hogy 3S000 magyar kapott új hazát Kanadában Lesler Pcar-so- n
miniszterelnöksége alatt A kezdeti ellenállást John Yarcmko
ontariói bevándorlási miniszter törte le mikor a KMSZ megbí-zollaiv- al
Becsbe utazott és ott Ontario számára toborzott magyar
menekültckct A KMSZ elnöke ebben az időben Tcmesváry Gábor
olt A KMSZ nemcsak tüntető felvonulásokat rendezett Toionto-ba- n
és Montrealban de a kanadai Vöröskereszt útján megszervezte
a gyógyszer kötszer cs vér küldését valamint az országos pénz-gy- üj
lest — elsőnek a világon
Á Szabadságharc 10 eves évfordulóján felavattuk
az clsö SzabadságharcostEmIékct Tölgycsy szobrászművész reme-ket
Majda torontói egyesületek (torontói Nagybizottság) megala-pítottak
a Magyar Iskolaszéket melyet a montreali Iskolaszék
követett Rendezték az iskolák anyagi támogatását a tanterv kér
1975 október 18 szombat Ara: 30 cent waivr — --1--— — — --- — ~~--
" " " - "-
-
"-
-'r "L'-"L- ' ~-- - TájTnlltTTVjVTiL ''''í''s't" "'t'' tt- - ~_ iiii
i
meg
meg
a
s
kell
erejét: többezer falangista
a következő feliratú táblák-kal
tüntetett: „A HADSE-REG
MEGMENTI SPA-NYOLORSZÁGOT
A KOM-MUNIZMUSTÓL!"
Ugyancsak a heten tör-tént
hogy egy holland tu-rista
az egyik szálló étter-mében
parázs vitába keve-redett
Franco generalisszi-musz
vejével az 53 éves dr
Cristobal Martinez-Bordi- u
oivossal aki a diktátor
egyetlen leányát Carment
annak idején elvette fele-ségül
A holland turista a po-litikai
vita hevében úgy
becsapta az étterem aj-taját
Franco veje előtt
hogy a sebész orra be-törött
Jelenleg a holland utas el-len
súlyos testi sértés cí-mén
emeltek vádat s a biz-tosítékpénzt
42000 dollár-ban
szabták meg
Végül egy Barcelona kör-nyékén
állomásozó ezred
három tisztjét letartóztat-ták
A vád ellenük: zendü-lés
bűnére felbujtó össze-esküvés
" ~ - --
S-T y
A fővárosban három ka-tolikus
papot tartóztattak
le mert szentbeszédükben
„megszegték a terrorelle-nes
törvényt"
B A KISSINGERI
POLITIKA
NYÍLT TÁMADÁSA
A helsinki határ-vegkiáru-sításs- al
egyetlen kelet-- és
közép-európ- ai szabadember
sem érthet egyet a befa-gyasztott
határok közé
kényszerített rabok hang-jukat
soha nem hallathat-ják
így tehát a nyugati
szabad sajtó maradt az
egyetlen fórum ahol a leg-fájóbb
diplomáciai kegye-lemdöfés
kérdését felszínen
tarthatjuk
Az amerikai alkotmány
szerint a Kissingcr—Ford
kettős nem ítélkezhetett
idegen államok területi en-gedményei
ügyében Ez la-punk
szilárd véleménye
Az amerikai sajtó is kezd
ráébredni arra hogy a hang-zatos
détcntc" szólamai
súlyos presztízs- - és erköl-csi
vereséget jelentettek
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
A
megjelent
Torontóban
dését a tanítók tanárok fizetését és megkezdték a hiányzó tan-könyvek
megírását és kinyomtatását Az elért eredmény további
jó munkára bíztat és ma büszkén jelenthetjük hogy 'közel 600
gyermek jár magyar iskolába heti 3—5 órát tölt azzal hogy ma-gyar
történelmet földrajzot írást és 'olvasást szavalást éneket
tanul A Szent Erzsébet iskola óvodájában 80 gyermeket nevelnek
Isten és a Haza szolgálatára tanítanak magyar szóra és magyar
emberszerctetre
A Magyar Helikonnak pedig sikerült elérnie azt "hogy az onta-riói
középiskolákban a magyar nyelvet Creditnek ismerik cl
Ezt Calgary-ba- n már korábban elérték a Széchenyi Társaság
munkája révén Magyarságvédő szerepet tölt be a Hungárián Re-vie-w
dr Harcsár Ferenc kezdeményezése Felsorolhatnék neve-ket
dicsérhetnék személyeket de se vége se hossza nem volna en-nek
a beszámolónak Egy biztos hogy a magyarság öntudatra éb-redt
akartunk valamit csinálni és megcsináltuk
A Kismagyarok Első és Második Könyve már kézben van jön
a 3-i- k kötet és mindezt ugyancsak a magunk erejéből a magunk
lábán állva
A KMSZ eddig sikeresen minden erővel ellenállt a kommu-nista
propaganda csábításának Ezzel kapcsolatos felfogását mely
az igazgatók egységes felfogása volt a magyar sajtó több ízben
hozta nyilvánosságra
A KMSZ figyelmesen ápolja a jóviszonyt a kanadai kormány-nyal
úgy a szövetségi mint a tartomán}i vonalon Mindig vigyáz-tunk
arra hogy pártpolitikába ne keveredjünk Elértük azt hogy
kapcsolataink jók úgy a szövetségi liberális mint a tartományi
konzervatív kormánnyal Montreal van nehezebb helyzetben de
reméljük hogy ez a nehézség rövidesen megszűnik Minden fontos
ügyben mint pl most az erdélyi ügyben a KMSZ memorandumok-kal
ostromolja az illetékes kormányszerveket A kormány is meg-keresi
a KMSZ-- t a fontosabb elhatározások előtt így pl az új
bevándorlási törvénnyel kapcsolatban Az első helsinkii megbeszé-léssel
kapcsolatban írt beadványunkra megküldték a kanadai meg-bízott
beszédét mely teljes egészében fedte a mi felfogásunkat
A jelen helyzetben is közbenjártunk a többi rabncmzcttel együtt
de csak egy vígaszunk van hogy a magyar nemzet áU eszelte első
milleniumát a másodikat is átvészeljük ha hűek maradunk első
királyunk szent elveihez és útmutatásához
A lárscmigrációkkal baráti megértő viszonyt ápolunk Külö-nösen
'közel állunk a lengyelekhez és szloákokhoz
A KMSZ már régen felismerte az emigrációs magyarság leg-elemibb
szükségletét melyből -- sohasincs elég: a pénzt Ennek a
keserű tapasztalatnak a kiküszöbölésére a KMSZ igazgatósága
bizottságot küldött ki az anyagi kérdés megoldására Hosszú
küzdelem után" dr Kohári József harmadmagával megszerezte
az engedélyt és megteremtette a KMSZ Egyesült Alapját Az clsö
gyűjtést a Széchenyi Társa'sággal és segítségével együtt indította
meg az egyetemi tanszék javára Akkor nem sikerült a tanszék
több pénzre van szükség Távgyaloglást rendeztünk levél útján
gyűjtöttünk kitaláltuk a sorsjegyet és így lassan összegyűlt az
clsö 20000 dollár amit félretehettünk Féltünk attól hogy az in-fláció
elviszi a kis' tőkét is befektettük egy ház"ba Kormány-segítségg- el bankkölcsönnel átalakítottuk" és ma napközi otthon
működik Toronto egyik szép árnyas utcájában
-
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
-- -" 4- - ' 4Y~jt— x - Í-§V- 'C t -- V' "v v
I ' '4
A HORTOBÁGYON
FLÖRIAN TIBOR:
Októberi áldozat
októberi reménység
levelAekmikAomr ikazorősmz epsá'srzáijraől ambláarkoamvarrjaak-kásrozgáá- lsal és a ködbheanllikh"oéltsana hduéllulatnánakolayláif-jaa- ii hanyatlik az éjszaka Nölébe akkor mindig tudom-hog- y október hatodika
hkaölzlealkedaikszAabz aadrsaádgiértitzeTnihzáernohmáromnapjtaündaövkélőrtannéúvkéakaikkéikrt kmüzildliöótteaknyaésimmáedg-- kozott cs akikra millió ifjú esküdött
A tizenhárom aradi vértanúsága nem csupán áldozat volt gyász és leve- lreegtnésagyhoabnbemáldóorizáastirapiésldkaémpeustastzáasbaids saágváiéláitg fele hogy a magyar nemzet a
zlaett sAMzaisbnzdaádizgasdáagokáfoéünrgtgeáitntledmnusliéntagdkigkhiaavrísvczábasabáaéadrtsmágaaágényretamr ázhledótoiszoéokltettazvéésörtanaknvéúanlkyláastelelazenagonnedmo--
bnaedmszáAegzt nc18és48p-ae-ezlkeénntianédnnueélkvóeelntékkiüszmdmeelermtgeéatmmeSgazgaéybsaarbdt esaácgsünhlaatprecnnyaaukgmaütivneeikvtöelzNtőteykugaAat smzAaabgasyzdaa--r
snáugltakkolatonjcekveétnt esett cl Petőfi és így nevezték őt mindenütt ahol megta-
petagánetoskzk1o9kn5ke6ömdzoezökettaóttbseézrséabbneanod-vsi-eásmg bseazrbeslezlneambaecdsastokávgáaobzsbeflüéllegngéáesltlláeegsntyséntguadpktoiávnkívgályesővázéenrritnilkoaegllsazRoiKvl jáeirw-t
nlheyuhudegctAanttieokmknaagadynMdaeriamggzysebzatiarezbktaosndzneasskábágaghdbhasaoárncggoyhsaaoármklcdoíosgzodakeitcghsyoőevztaáéltnegandélornőrnoélélpnlíkraiütksalkenlaniénysvcoisblmáegsaszztaáoébslrtasedzaksáláaggétútvteiééaksl!menneméásl
getnmaléennikrnyíttodMéomveltaíentavagttokkaáitögstaraaüzkiilndmügekjzyemoédnenletrzyolmemeAteieakkiksseszükzüalaehölbtőansagködyassEoebéánzmasgtdásaenhsázryuigrrageidsiabeknnlóltoéetőlpálvajkéeenléeteélégatskkyzmaatriaiáfmnjrnadtatokegtnyaaalersiöldkznkaémöbbblaaeetdőgnskáaátegdtkeAöntleiktssmöüzlklaezöblenaetödümlsesnáeerk-nre-t
A nemzetnek minden olyan korszakában amikor a szabadság csak
puszta vágyként elta lelkekben de kiteljesedni nem ludott az idegen ha-talom
béklyóinak szorítása alatt akkor a vers olyanná vált mint a búvó-patak
Nem az volt benne a fontos amit napsugaras felszínén hordóit ha-nem
amit a mélyben sziklák és hegyek alatt zengett Mint a búvópatak
bujkáltak a jelképes buzdító soiok a versben A vers mélyéből avatatlan
szemek elől clrejtettcn zengett fül a bátoiítás és a remény a szabadság el- jövendő győzelmében
Talán egyetlen nemzetnek költészetében sem volt a jelképes lírának
annyi és olyan csodálatos alkotása mini a magyarban Somoru vigaszta- cláinseekz amz aeglántyóol méarttáestőédrtőnHekiszevneszoilkyana stzearmbaédsszáegteost éhsoglyelkaeksikedsézsabnaédlskáüglbabne- szélnek róla Csak amikor veszély fenyegeti a szabadságot akkor döbben- nek rá újra értékére és egyszerre emlékezetükbe idézik nagy allamfcrfiai-ka- t ankéipkenéksé' lhtuőadsesnziakakebtadigsaaákzgiáknkmilteeellgkjeáeslsmeeddoéndsiteákacsséuzspaábknaivdísuááággykértma as—zraabdmatdiskmáégenlotyt aaCmtsöarklaéanac?riockm—a
liedgősnöktéitnetbb korszakaiban is kitörölhetetlenül a lelkek melyén rejtőzött és föl-föllobba- nó sugárral a felszínre tört
Ezek a gondolatok jutnak eszembe most amikor az amerikai őszben
járok alig pár méterre a Szabadságszobortól mcl minden ideérkezői ha-talmas
lenügözó arányahal fogad Mint bálorító jelkép úgy nyúlik a cg
felé ez a szobor és ha az ember nem az érkező szemével a hajóról nézi
hanem az amerikai földi ól élmények és tapasztalatok emlckéel lelkében
akkor tudja hogy ez a szobor nem jelkép csupán hanem egy kiteljesedett
ólmot egy mcgléo aIóságot hirdet a ilág felé szabadságot az élet min-den
területén
Innen az amerikai szárazföldiül most még Magosabban érzem mint
eddig hogy október hatodika az aradi tizenhárom éilanúhdlálának cs
november negyedike a visszatérő zsarnokság napja nem csupán a gyászé
cs a leveretésé hanem a reménységé is Verhetetlen és kiirthatatlan a ic-ményse- ge
a magyar nemzetnek mely újra és újra annyi hőst és vértanút
tudott áldozni a szabadságért Lcgjözhetcllcnül él a szabadságvágy min-den
igaz fiának lelkében Ott lappang a szívek mélyén és kiteljesedésre xár
Őrzik és hordozzák a Helsinki utáni reménytelenségben is és amikor a leg-nagyobb
a csüggedés akkor lobban föl bíztató rillanással a Maros a Sza-mos
a Körösök a Duna és a Tisza partján
{Folytatás a 2X'- - oldalon)