Magyar Elet, March 16, 1985

              i
HUNGÁRIÁM LIFE Nem tokásig
hanem Lelek
I szabad nép lesz
r l
ttuda dolgokat Largetí Intfependent MAGYAR ELET Cuudian Wetlljr
BERZSENYI fa Ikc Himgariiin Langnigc
Vol 38 11 XXXVIII évfolyam 11 szám 1985 március 16 szombat Ara: 50 cent
Mindenkit meglepett Mikhail Gorbacsov villámgyors hatalomátvétele
A Kremlben őrségváltás
enfben új űrrakétavita
Magyar függetlenségi kísérleti ballon? ® Reagan csúcstalálkozót sürget
A német keresztén} demokrata párt egyik legnggasztóbb veszteségeként
könyvelik cl azt hogy a Saar-vidé- k állami választásain olyan szociáldemokrata
jelolt gjozótt aki ki akarja léptetni Nyugat-Németország- ot a NATO köteléké-ből!
Neve Oskar Lafontaine Hesscn tartományban ugyancsak a szocdemek
győztek a arosi és megyei szinten amikoris a kereszténydemokratákat 437:
411 százalékos aranyban utasították maguk mögé — 10 lengyel szellemi ellen-állót
elhurcolt a rendőrség Lech Walesa mozgását ugyancsak korlátozták mert
engedély nélkül nem hagyhatja el Gdanskot! A föld alá szorult Szolidaritás a
megújult boszorkányüldözés miatt május elsejei sztrájkkal fenyeget — A per-zsa-öb-öli
háború év után terjedd irányzatú: kölcsönös légi bombázásokat jelen-tetlek
Bagdadból és Teheránból Iráni jelentés szerint iraki gépek alacsony tá-madásai
277 személj t öltek meg Bagdadban cáfolták azt miszerint Irán 12 ira-ki
város ellen légitámadást hajtott volna végre (az iráni— iraki háború 1980 szep-tembere
óta tart — Szcrk) — A francia jobboldal előretört a városi választások
során mert a közép- - és jobboldali pártokra leadott szavazatok aránya 584 szá-zalék
volt a szocialista és baloldali pártok 419 százaléka ellenében — Az ame-rikai
fo' tárgyalófél Max Kampelman a Star Wars" (Csillagok háborúja) ur-fegjvcr-véd- elmi
rendszert amiatt nem akarja tárgyalni mert a washingtoni hi-vatalos
felfogás a Star Wars" jellegét egyelőre csak kísérleti stádiumként ha-tározta
meg ugyanakkor az oroszok mindenáron szeretnék szőnyegre hozni a
sokat vitatott amerikai űrvédelmi rendszert
MERÉSZ MAGYAR
FÜGGETLENSÉGET
HANGSÚLYOZÓ
KÍSÉRLET?
Talán a szovjet megszál-lás
szigora annyira enyhült
volna hogy a cenzorok áten-gedtek
Koska István h kül-ügyminiszter
cikkét talán
annyira el volt foglalva a
Kreml saját trónóioklési
ügyeivel hogy a nagy zűr-zavarban
nem vették észre
a vakmerő hangvételű sót
rebellis izű írást? Mindez
nem valószínű mindeneset-re
annyi megfelel az igaz-ságnak
hogy 1945 óla nem
jelent meg a fent említett
cikknél bátrabb írás arról
hogy Magyarország függet-len
szuverén államnak szá-mít!
De térjünk a lényegre:
András Imre:
A Népszava című ma-gyar
napilapban melyet a
szakszervezetek lapjának ne-veznek
interjú jelent meg
melyei Roska István helyet-tes
magyar külügyminiszter
adott (tehal nem egy vidéki
skribler!) melyben a ma-gyar
államférfi korvonalaz-ta
a Varsói Paktum küszö-bön
1evo májusban esedé-kes
megújításával kapcsolat-ban
hogy
a Varsói Paktum tagálla-mai
független és szín erén
országok amelyek kivétel
nélkül tiszteletben tartják
az egymás béliig} cibe va-ló
be nem avatkozás el-vét"
Gondoljunk arra hogy
az ún „Brczsiijev-clv- " me-le- t
az 1968-bc- li csehszlová-kiai
szovjet inváziót Köveid
A
il ÍNW-- 8 f'
4
a
a
en fogalmaztak meg kikötöt-te:
Moszkvának mindenkor
jogában all beavatkozni bár-mely
szocializmust építő or-szág
belügyeibe feltéve ha
ott a szocializmus létjogo-sultságát
veszélyeztető ese-mények
fenyegetnek
Ráadásul a Neues
Dcutschland címii keletné-met
hivatalos pártlap fel-tunó
helyen közölte Roska
Islán nyilatkozatát mely
— félreérthetetlenül —
„megkontrázta" a „lírczs-nyev-che- l"
A két fent idézeti ese-mény
al látszik bizonyítani
hogy a Varsói Paktum ber-keiben
a „gledában állás"
es „vigyazzban való jelen-tés"
remélhetőleg már a
múlté
Megoldatlan kérdések egyház állam között
„rendezettség" problémái
(részletek)
Az egyház es az állam közötti kapcsolat „rendezettségei" tul ins'ru-menta- lt
szabályozás biztosítja Ez az államnak számtalan beavatkozási
lehetőséget nyújt az egyház belső eletébe A lcgkifogasolhalóbb az
hogy az állam a püspökök majd minden diszpozíciódba beleszól a kn-dc- s
minden világos írásbeli szabályozottsága ellenére Sokszor meg a
káplánok áthelyezésébe is beleszól Gyakran megtörténik az is hogy a
hatóságok kényszerítenek ki a püspöktől áthelyezéseket főleg azért is
hogv sikeres lelkipásztori munkát leállítsanak
Másik lényeges bcaalkozasa az államnak az egvhaz heltigvcibc a
hogy az egyházkormányzat kulcsliclycirc meg mindig saiat bizalmi
embereit a papi békemozgalom tagjait erőlteti be nem toröde azzal
hogy megfelcl-- c az egyház erdekeinek vagy az illetékes puspok kívánsá-gának
Ezek az emberek sokszor az eghaz hátranvára képviselik az
állam erdekeit és arra törekszenek hogy az egyház életeben az állami
célkitűzések a!osul)anak meg a szamara kedvezőtlenek pedig ne cio-sodhessen- ek
a megengedett merteken felül
Ezek a gyakorlatok ilagos ellentmondásban vannak az egyház füg-getlenségei
suigeto zsinati rendelkezésekkel A Zsuidt kifcjcelten le-szögezi
hogy püspököket s értelemszerűen az cgjhazi ezetokct kine-vezni
es beiktatni az ana illetékes egyházi felsőbbségnek saiat külön-leges
es természetszerűen kizaiolagos joga" c azt oha)ta hogy ez-után
Ailagi hatalmak ne kaptának jogot agy kiváltságot a püspöki tiszt-ségre
való kiválasztáshoz kinevezéshez a]dnlahoz vagy íolo'éshez"
(Chiistus Dommmus 20 pont)
Az cgjhai ezetok kinevezésébe való beavatkozást nem lehel ki-vételnek
vágj egyes tisztviselők tulkanasanak tekinteni Az államappa-rátusban
meglevő strukturális tenvezo e melynek vegrchaitasil az
AEII-ba- n cs ) bclijgyminisztoriuniban is egv-eg- y paihuimoían mu-kod- o
hivatali oszta'y intei Mar ezek a tenvek is mutatják mily szűkek
az egvhaz cs az állam partneri kapcsolatának keretei
A hitoktatás
A rnidcxllsog" problcpiii ue lelik hatásukat iz cgvhi evan-gelizációs
munkjjdban is A magvar marxista sznzok ugv vélik pél-dául
hory a hitoktatása] kapcsola'os rendezés ideális pcldaja az al
REAGAN
CSÚCSTALÁLKOZÓT
TERVEZ
AZ ÜJ SZOVJET
VEZÉRREL
GORBACSOVVAL
Mialatt a svájci Genfben
a Kelet és Nyugat közötti vi-szony
'krónikásai új korsza-kot
vélnek bekövetkezni a
Fehér Ház szóvivője hivata-losan
bejelentette
George Bush USA-alclnb- k
személyesen átadta Ró-náid
Reagan elnök üzene-tét
Mikhail Gorbacsovnak
az új szovjet pártvezér-nek
mely egy US—
USSR csúcstalálkozó mi-előbbi
nyélbeütését sürget-te
mert az valóban áldásos-nak
ígérkezne a világbéke
szempontjából "
Talán idetartozik hogy
az uj kanadai kormányfő az
ír gyökerekkel rendelkező
Brian Mulroney aki „ír
csúcstalálkozót" tart az
ugyancsak ír származású
Reagannel Sl Patiiek nap-ján
(március 17 körül) a
Csernyenko temetése utáni
napon találkozott Mikhail
Gorbacsov szovjet pártvezér-rel
— —
A genfi leszerelési lar-gyalas- ok
fonalának úira való
felvételét — 15 hai ha-iagszomr-ad"
után — nagy
ölömmel üdvözölte a nem-zetközi
közvélemény azon-ban
mindarról amiről a szu-perhatalmak
fomegbízol- -
tai: Max Kampelman USA
és Viktor Karpov Genfben
tanácskoznak azt — Kam-pelman
szavai szerint —
még hosszú hónapokig ti-tokban
tartják
Mindeneseüe a két tárgyaló-fél
abban megegyezett hogy
egész május haváig egymás
nagykövetségén hetente egy-szer
felváltva összeülnek
ami a múlthoz képest máris
nagy eredménynek számít
Karpov szovjet fómegbí-zot- t
az újságírók sorozatos
kérdés-pergotuzé- re csak
annyit felelt: Ezúttal széle-sebb
Korú felhatalmazási
kaptam hogy a tárgyaláso-kat
vezethessem de részem-ről
mindegy hogy azokat a
konyhában a padlón vagy
egyebütt végezzük A fő
hogy újra tárgyalunk" mon-dotta
a szovjet diplomata
akinek főleg a humorérzé-ket
emeltek ki — az elhang-zottak
után
(Gorbacsov hatalomát- -
ételéről lásd a 3 oldalon le--ó
cikket)
ÖRMÉNY MERÉNYLET
AZ OTTAWAI TOROK
KÖVETSÉG ELLEN
Elmer MacKay kanadai
fougjész kijelentette: a kor-mány
fontolóra veszi az
RCMP jelentését a fokozot-tabb
biztonsági szolgálat be-veze'ése- 'ol
miután kiderült
hog 1982-be- n ket olyan ko-vetseg-ollc-nes
merénylet
tortént melyek ugyancsak
torok diplomaták életére tör-tek
— Folj tatás a 2 oldalon —
az és az
kotmány által biztosított vallásszabadság megvalósulásának meri
cgycn'o lehetőséget biztosit a Imoknck es nemhivoknek cs egyaránt
lehetővé tesi a -- vallásszabadság állampolgári jogának érvényesülését
es biztosit]a a mindenkire vonatkozó allampolgaii kötelességek bclai-tasá- t
Nczuk meg mi van valójában e mögött a nczet mogolt!
Az ideálisnak hirdetett rendelkezés a meg letezo minimális iskolai
hitoktatással kapcsolatban többek között a következőket írja clo:
— A hitoktatásra jelentkező általános iskolai vagy gimnáziumi ta-nulót
(csak ilven iskolákban lehet hitoktatás) cgj megha'aroott napon
a szülőnek szemelv esen vagy iratban kell bejelenteni A hittanórákon
csak a hivatalosan beíratott tanulok lehetnek jelen
— Hittanból érdemjegyet adni nem lehet A hiltanóiaiól elmaradó-kat
nem lehel felelősségre vonni
— Az egjház szolgalatában álló hitokta'ok (a gvakorlalban csak
papok) az államtól óradíjat kapnak A helyi tanácstól mukoJcsi enge-délyre
van szükség melyet megvonhatnak ha a tanács úgy veM hogy
az illető Intokta'ó az állam rendjével szemben ellenséges magatartást
tanúsít
— A Intokta'ó csak államilag cngedclvczclt hillankonyvcl használ-hat
Munkájáról naplót vezet Alkalmazkodnia kell az iskola rendjéhez
Nem tagja a tantestületnek semmifele iskolai munkába nem vonható
be (pl fclugvelct órakozi szünetben iskolai kirándulás alkalmává') A
tanari szobába nem lephet az iskola epületében csak hittanóra idején
tartózkodhat
A templomi Intokla as 1973 jdni'ar 1" on életbelépett szaba'vozdsa
— melyet a püspöki kar a papság tiltakozása ellenére volt kenvtelcn el-fogadni
— hasonlóan leleménye az ecv házra kényszentett megkötések-ben
fgy az egvik hittanórát vasárnap kell tartani amikor a papnak
ezer nus dolga van: a 10 ev alatti cs a 10 ov feletti jelen ikezokbol leg
feljebb ket -- ket 'liv- - 10 tagú csoportot lehet képezni a tanulókat nem le
bet ovtalvozm elmaradásuk miatt felelősségre nem vonhatok a hit-oktatás
idejét es helvet a tanulok szamai a helvi tanácsnak október
15-i- g jelenteni kell E szabályozás egvik pontja mely a szemleletcsz
kozok alkalmazásának állami ellenőrzése" cini ala van rejtve lehetővé
leszi a tisztán egvhazi tevékenységnek — mint amilven a hitoktatás —
(Folj tatás a 4-i- k oldalon)
Petőfi naplója
nfl (3LS sa wJv I iH
1B-Í- 8 ! Ez az év a magyar szellem
történetinek legragyogóbb esztendeje 1848
gyűto!?e össze azjf 'az c ót amely a fce--ob- oi
során robbant és vi'agított világí-tani
tud meg ma is Más nsmzetekneik év-tizedek
kellettek a fordulat a forradalom
előkészítésére A magyar újjászületés egy
év alatt végezte el a munka dandárját
s teremttette meg azt a széfemet amely
semmiben sem maradt el a nyugati for-radalmi
tö ckvósek szelemétől sőt nam
egy vonatkozásban túl nyull azoikon irá-nyító
fáklyaként egész Európa figyelmét
mvrgára ve ni a
Az egfsz szalámi é--
s lelki forrongás
forrása és megindítója egy maroknyi költő
es í ó ak'knek lelke és vezetője: Petőfi
Sándor Ami olyan ritkán történik meg:
az irodalom közvetlenül az éleibe ömlo't
be e'even hatóerővé vált Mert a hirte-len
pezspé-'- t íima1}' az egész országol láz-ba
hozta elsősrb?n az irodaiam idézte
elo Egymást eilék a korszaka'kotó iro
dalmi lalkotásck 'hónapok a'att kialakult
egy egységes hadállás amsly az esemé-nyeket
alakítja vezeti Ami még ritkábban
történik meg- - az ország vezetése a politi-kusok
kezéből az írók kezébe csúszik át
Ilyenkor szu' étnek a nagy események —
akárcsak 1956-ba- n — amikor a költő szel-'le- mi
örököse": a Pe'őfi Kor foglalja kiált-ványba
követe1 éseit es az egész magyar
ifjúság az egi'sz magyar nép egyemher-kéri- t
mögéjük á!l
A csc'ekvő 18í8-a- s magyar irodalom
kozpantjában Pe'őfi áll Eszmei politikai
"esetei bámulatos t'sztára forrtaik már ek-kor
Az egész szel'omi kavargásban Petőfi
az egyet'en tudatos es elszánt forradal-már
Sorcki más azok sem akiket magá-val
ránt s laikikikel később rendre megha-senla- ni
kénytelen mart nem büj'ák a lé-pést
az ö korát megelőző szeVemével Pe-tőfi
forradalmi lángelméje hozta létre az
1848 Idusát: Egy rövid időre mogoltc alít
az egész magyar ifjúság az egész magyar
rep — hngy aztán ez a nemzeti egység
elvonuljon mvnt egy márciusi vihar és u-tár- aa
egyedül maradjon a kol'ó
Nem tu'zás azt ú'lítami hogy 1848
máicius 15 csodá'atos napját Pe'őfi hoz-'- li
Létre — A pozsonyi országgyűlésen el-'erje- dt
a hír: Pe'oli 100 ezer lázadó pa-raszt
c'en Rákos mezején áll akik csak
szava-- a várr-i- k hogy kitűzzek a for-a-la-I- rm
záA'ajat ha a rendek nem szavaz-zak
meg az irle:-c- g elto le-- ct Ebből
esA aiiiivi volt igiz hogy Pesten orszá-gos
váiár volt s 10 ezres tömegben gu-'ekcztc- 'c
a parasztok a fővárosba
Pe adpi': át a szót a legílliíeebb-no- -
niügának a koVönek ai naplójában
így o oki'cltc meg c nap jk eseményeit:
— Egy Pesttől távol eső 'megyében
utaztam s o't egv fogadóban hallottam a
hírt: I'Yanc 'airszagban kitört a forradalom
Lajcs Fu'opot e'uzlek kikiáltjtlak a köz-társasagot!
— Vive Ja republique'" — ki-áll
ek a kocsmábam u'ó parasztok legna-gyobb
bámulatára akik — joggal — bo-londnak
néztek — NyA-ra-fó'- e s ettem d
fővárosba de itt 11105 semmi sem lor-'e-- it
A franci d forradalmat a pesti ifjuag
azzjl c'!:'1a udvozo'ni hogy Rákos me-zejá- n
--a szabad eg ala'l ma cius 19-r- e
rtagy vacsorál kívánt rendezni A vacsar:
egj-i-k feXsoszon'öje lelt volna a Talpra
magyar" amelyet a kolto meg március 13-á- n
megírt A második programpont pedig
a királyhoz fe'terieszteii'lö 12 pint és a
„Mit kiva-- i a magyar nemzet" amcljeí a
vacsora rcszlvcvói majd aláirtak volna
— A vacsora elmaradt Ugyanis az
EUenzeüi Kor megijedt amikor a 12 poait
szöveget meg'áMa félt hogy a Rákosán
osszegvult lomegben forradalmi hangula-tot
kell — cze--t az Osszejovetc't Ceha'iasz-tottá- k ~ A Pilvax-kávéházb- an ame'y
zsúfolás g tele vo't mi'"ciis 14-- m cs'c ke-eú- en
tárgyaltuk ezt a meg'iátrá'ast Tiz
ora tájban egy fiata1 ember be-oh- ant a ká-vehdt- ba
felszökött a biliárdasztalra s ol-kiálto-tía
magát- -
— l'nnm a pozsnM ifua ku'do't
ic vvgynk! Most jöttem hijóvdl Tegnap
Mcobcn is k'u o't a forrdd-'v- n Met
lc"iuch megbukott A iijp ba-ikdJjk- ai
emel c fegvve'kez'k'
-- - A beie'on e-- i vil'a íu Mpikcn! ha-tott
a jeieJi'evo'u'C A'ta'a:us volt a meg-dobbc- ::
Már Becs is? — Ekkor fclugrot- -
áixius 15- - "
'am a pozsonyi ifjú melle az aszia'ra s
a beállott csendben csak emnyit szóltam:
Ime a forradalom fo-gei'e- ge már itt zug
3 ikozeli szomszédban És mi tétovázunk?
Nem! Cselekedni fogunk!" — Szavaimba
kitört 'a lelkesedés elhatároztuk hogy mi
holnap a bécsi mintára tüntetést rende-zünk
az egyetemi hallgatókkal Találko-zás
korán reggel íU a kávéházban
— Az éj nagy részét ébren tolíoítem
feleségemmel együtt ki mindig buzditólag
álit mel'ettem ezekben a napikban Azon
tanácskoztunk mit ikell tenni? Mert az
ha'ározeí'an áYt e'ö'lümk hogy tenni ke'l
és mundjárl holnap hátha holnapután
már késő lesz!
— Logikailag a forradalom Ipgelsó lé-pése
es egyszersmind fő kote'esség'e az
hogy szabaddá tegyük a sajtói Ebben
felesegemmel és Jókaiival — akivel egyu't
laktunk — megegyeztünk Jókai megszer-kesztette
a 12 pontot
A nagy nap
— Március 15en korán reggel az if-jak
kávéházába siettünk amely már tele
volt Jókai felolvasta proklamációit én a
nemzeti dalomat szavaltam el Mind a ket-tőt
riadó tetszéssel fogadták
— A kávéházban azt határoztuk hogy
sorra járjuk az egyetemi ifjúságot s az
utcá-- a visszük ókel Először az orvosok-hoz
mentünk Szakadt az eső ami késő"
nsiíiig ts-lot- t de a lelkesedés olyan mint
a googlüz a víz nem o'thaíja el
— Az orvosi egyetem udvarában is
mét fölolvasta Jókai a proklamációt és éi
elmondtam a Nemzeti Dalt Innen a mér-nökökhöz
ezektől a szemináriumba a jo-gászokhoz
ve null a számban és lelkese-désben
egyaránt percenként növekvő se-reg
Mosl menjünk egy cenzorhoz és vela
í 'sssuk alá a prok'amációt és a Nemze i
Dalt!" — kiáltotta valeki
— „Cenzorhoz nem megyumk — fele1-t'e- m
— nem ismerünk többé semmi cenzú-rát
al egenesona nyomdába!"
— Mindnyájain beíeegyez'ek és követ-tük
— Lainderor nyomJaia legkoze'ebb
vr!t hozzánk ocía mentünk Lande-c- r
a-mi- ko-megtud'ia
mi öl van szó k'ielente'te:
Lcho'etlen nincs cenzo-- i engedély " Os
sz-Ev-ez'u'-
-k nem tudtuk m t csináljunk —
Landeicr ekkor a szemével hunyoiitott ói
odasúgta- - „Kog'aljarük le egy sdjot" —
Irinyi József a nagy gépre rátette a ke-zet
e szókkal: E sajtót a ncp neveben le-foglaljuk!"
— „Az eiószaknak ellen ne a
állhatok" — felelte mosolyogva Landerer
— A népgyűlésnek kint a nyomda e-l- ótt
ma komoly forradalmi ize lett A rá-kost
vasár ott zajlott alig pár lépésre a
varos szívetol Az eso hamar szétverte az
országos vasárt s így az ország minden
részéből összesereglett nép egyéb dolog
híján beszállingózott a városba Előbb
csak bámészkodtak a tüntető diákság ki-vonulásán
aztán lelkesedni majd a jel-szavaknak
engedelmeskedni kezdtek A di-aik- ck
tün'etéseból így lelt országos meg-mozdulás
Mar ez a veszélves e~cju tömeg jram-'ct- t
a varoshaza e'e aztán a helytd-1- o bu-i- ai
sz-ekházaho- z A forradalmi választ-mány
élein Petőfivel Degrcvel Irinyivel
lóka'val és Vasvárival belépett a helytar-óság
tanácstermébe ahol a tanács ü'é e-7- e't
A sokaság az udvart a lépcsőket es
3 folyosókat foglalta el
— Soha életemben oly rémült arcokat
nom láttam mint ezeké a nagyságos kir
tonacsos irakc volt Az ablakon át kijiil-Tantctt'- ak
a tömegre cs minden követelé-sünket
azonnal teljesítettek Megerősítet-tek
a 12 pontolot kibocsátottak Tancsicsot
elrendeltek hogy a katonaság ne avatkoz-zék
be az eseményekbe
— Ez a hatalmas tomeg gjult délután
a Múzeum elé népgyűlésre Itt mar a ki-nyomtatott
példányait osztottuk szét a 12
pontnak es a Nemzeti Dalnak amit aztán
i fo!sereg'í?tt vasán ncp széthordott az
egasz országba
18 8 március 15 komolv esemény volt
Rajtaútescs gvoze'em — Az eredneny ig-i-'á-n
nem is Pesten mutatkozott Kossuthek
Po7sonjban egyszerre csak izt látták hogv
a foranguak évtizedek ota oly szívós el- -
— Folytatás a 3 oldalon —