Magyar Elet, June 24, 1978

              X
1978 Június 24 MAQY1R fitlT ff " 5 oldal
Az
„A szabad idjit csak az érdemű meg aki tiid-j-a
is hogy mit kezdjen vele'' %
(Heine)
A századforduló Idején körülbelül 200000 volt a
nyári vagy téli utazók száma a világon közölte nem-reg
a zürichi „Wltwoche" 1975-be- n már meghaladta
a 220 milliót Az elmúlt esztendőben 245 mjlUóra emel-kedett
a turisták száma s ha ez így halad tovább az
ezredfordulóra már 600—800 millió ember kel évenként
útra hogy szabadságát az otthontól vagy a hazától tá-vol
töltse Hermann Kahn a divatos - jövőkutató ebből
arra következtetett a NeYSveeek" című magazinba
hogy az úgynevezett fogyasztói társadalmat hamarosan
fejváltja az utazó társadalom mi több a század vé-gére
talán az idegenforgalom lesz a világ egyik legna-gyobb
iparága
A folyamat mindenesetre ezt tanúsítja legalábbis
az iparilag fejlett országokban Igazolásul sok mindenre
lehet hivatkozni Az életszínvonal emelkedése ugyanúgy
közrejátszik mint a korszerű közlekedési eszközök elter-jesztése
A munkaidő csökkenése révén egyre több a
szabad idő Kahn professzor' számításaiba veszi azt is
hogy rohamosan gyarapodik a Föld lakossága Már most
több mint négymtlliárdan elünk kétezerre hat lesz be-lőlünk
Ha nem töhb Nyilvánvaló teftátj hogy egyre
többen utazunk
Ez a jelenség most kezd igazán világüggyé válni
mrt bonyolultabb mint az első pillanatban tűnik Az
idegenforgalom még a legtöbh nyugati 'országban is
csak a második világháború után az ötvenes-hatvana- s
évektől kezdve öltött általános mondhatnók ipari" for-mát
olyan értelemben hogy befolyásolja nemzeti jö- -
védelmet és a különféle termelési vagy szolgáltatási ágak
fellendülését Talán csak Svájg Franciaország é}s Itallá
kivétel ahová korábban is rendszeresen utaztak a tehe-tősek
meg a tudni látni vágyók (e kettő nerc) okvetle- -
nül azonos kategória) A „népvándorlás" azonban''ezek-b- e
az országokba sem volt Millióktól nem beszélhetünk
mint most
Hová utaznak általában a turisták? A „JYeltwoche"
kimutatása szerint elsősorban — 00 százalék — az euró-pai
országokba Egyre nagyobb természetesen" á varázsa
Afrikának Ázsiának Közép- - és Latin-Amerikán- ak is
ami ott fellendítheti az idegenforgalomhoz kapcsolódó
iparágakat de az anyagi helyzet a kedvezményes cso-portutazások
ellenére sem teszi lehetővé általánosan a
nagyobb kirándulásokat Érdekes kimutatás olvasható
ugyanebben a hetilapban arról hogy egyre többen saját
hazájukban töltik szabadságukat Az olaszoknak például
a 95 százaléka Franciaországban a lakosság 85 Dániái
ban 60 Ausztriában 56 Belgiumban £4 Svájcban 53
százaléka Talán a nyugatnépietek közül maradnak leg-kevesebben
a határaikon belül 42 százalék az arány
ők viszik a legtöbb pénzt is külföldre Tavalyi ada-tok
még nem állnak rendelkezésre de azelőtt 1976-ba- n
kilencmilliárd dollárnak megfelelő márkát költöttek
külföldi utazásra idegenforgalmi bevételük pedig mind--
össze 32 milliárd volt A franciák viszont 34 milliárd
dollár kiadás ellenére 36 milliárdot vetlek be "Az ola-szoknál
még kedvezőbb volt a helyzet 07 milliárd ki-adás
25 milliárd bevétel ellenében Az idegenforgalom
terén a spanyolok mérlege volt a legjobb 04 milliárd
dollár kiadással szemben 31 milliárd bevételt könyvel-hettek
el tgtet5igieKwtgti5UK
Iúqsú drJékai Jánostól
Megdöbbenéssel hallottuk a szomorú
hírt: dr Rékai János a torontói Central
Hdspital itá rsallapí tó j a 63 éves korában
elhunyt
Dr Rékai János a budapesti Pázmány
Tudományegyetemen szerzett orvosi diplo-mát
és Budapesten dolgozott 1948-i- g Rö-vid
ideig Nyugait-Európába- n ólt családjá-val
fögyülit 1950-be- n jött — bátyjával dr
Rékai Pál tol — Kanadába ahol imlind a
ketten onvosi gyakorlatot kezdtek
Rádöbbentek orvosi munkájuk folya-mán
hogy a soknemzetiségű Torontóban
milyen nehézségekkel kell az angolul nem
jól beszélő nemzetiségieknek megküzdeni-ük
amíg orvosaikkal megértetik magukat
Elhatározták hogy nemzetiségi" kórházat
alapítanak — a Central Hospitált — amely-nek
kifejlesztéséhez később az ontarió kor--
'mány is hozzájárult Ma a l?5 ágyas- -
i
l
E
I
j
lnniniiii iiriíiiiiiriímrmni mmi
?w-j!jg- !y
TTTTi TTI'i'ii' Tr'V'"H"i' l-fT-T"
aiavan 1978
AlO
A KiUtúrkö?pont yíltyatos színes
miisorának szereplói:
o KPdaly Együttes Tanccsoppttja xvíni
táncokat
a KuUúrko?pont Ifjúsági Tánccsopartja
a palotást mutatja be díszmagyarban'
Magyar tárgya szobrásza
kiállítás
KilMtiő magyar konyha változala
ótól és ital különlegességek várják a" r '
vendégeket
Az idei Caravan ünnepségek alatt a
belépés díjtalan a magyar közönség
szamára
így rninden magyar külön
(Caravan útlevél) nélkül meglátogathatja
kiállítási termeinket és megtekintheti
valamennyi műsorunkat JCériUk ne
a hármas külső lépcsős főbejáratot hanem
az irodai bejáratot (84(1 St Clair Ave'W)J
használják
Ha megnyeri tetszését vendégeinlcnek
a Cataván kjíllítás akkor látogassák meg
a több mint 50 mis nemzot'iiégŰ pavilont'
is természetesen ehhez rnátrne£ Ittll
vásárolni a 1600-o-s útlevelet '
' iTTiVTi" iTi'iMm'í'VM'H sssrsusasZ
E számadatok ( csupán a nemzeti bevételekre vonat-koznak
s a nemzetközi turizmus méreteit jellemzik Kü-}ö- n
nagy kérdés hogy hová vezet ennek az utazq
kifejlődése gazdaságilag ugyanúgy -- mint
a szempontjából? Mert hiszen azzal mindenki
egyetérti hogy újra ke"ni jó dolog minden tekintben
hasznos rnás országok kutúrík tájak szokások népek
megismerése barátságok kialakítása de azon sem árt
gqridqlkodnl ami e hirtelen iejlődés veszélyeit magá-ban
rejti
A hamburgi pie 20" qhnü hetilap már egy év-tizeddel
ezelőtt felvázolta a jövőt Eszerint minden tö-kéletesen
meg les? szervezve ! A jól ki-épített
autópályák vezetnek a korszerű
várqspkon országokon át A
és a forgalmat a közlekedés őrei he
tiiiiuiiniiiiiHiiMuiiiiiiiiiöiiMiiiuiiiiiiw raaiiniM
1 KJ D JF
A halmozódó szeméthegye mind nyomasztóbb prob
lemart jelentenek különösek a nagyvárosok számára New
York varosból naponta 30 ezer tonna szemetet hordanak
ki a tárolóhelyekre amelyek közül a legnagyobb a Sza-badság
- szoborral szemben levő szigeten mintegy 30QQ
hektáros hyet foglal el s amely — számítások szerint
— 1985-v- e éri el telítettséget Philadelphia már 1965
"óta a szomszédos New Jersey államból bérel területet
a saemét tarolására
De a szemét kezd kjlópni a „szemét" státusából
mert felfedezték hogy nemcsak ételníaradék található
benne — mondta egy szakember a na-pokban
tartott sajtóértekezleten Hangsúlyozta hogy
meg kell változtatni a közvélemény ós különösen az
üzleti körök szemléletét és tudatosítani kell hogy a
szemét felhalmozódása és az energiahiány az Egyesült
Államok két növekvő problémája s a hatásos megol-dást
a kettő is lehet keresni
A felmérések szerint az Egyesült Államok 216 mil-liónyi
lakosa naponta és személyenként 170 kg szeme-tet
„termel" ami évi átlagban fejenként 620 kg És
országos átlagban évi 135 tonna Egy tanulmány sze-rint
a 134 millió tonna szemétben a többi aközött ta-lálható
113 millió tonna vas és acél 860 ezer ton-na
aluminium 430 ezer tonna réz és más fém több
mint1 13 millió tonna üveg 60 millió tonna papír fa
és egyéb éghető anyag A tanulmány szerint ha az ég-hető
anyagokat felhasználnák azzal
biztosítani lehetne az Egyesült Államok
2 százalékát
A „haszontalan szemétről" alkotott új felfogás se-gíti
kialakítani a New York állam helyzetéről készült
'felmérés-'- 1 'azzal is hogy a mindent pénzzel mérő ameri- -
KmtlK $£iiniiyn uunt'uan js aqja a muuum vuag uj mii- -
csesbányájának' értékél Eszerint New York állam — be-leértve
New York városát is t-- évi hulladéka tartalmaz
103 ezer tonna alumíniumot 309 millió dolr értékben
15 millió tonna vasat és acélt 60 millió dollár érték-ben
13 millió tonna üyeget 316 millió és 885000
tonna papírt 133 millió dollár értékben
Ezzel kapcsolatban mopdta egy New York-- i
szakember hogy „ha elmennek Kaliforniába
lehet hogy aranyra találnak ha elmennek Texasba le-het
-- hogy olajra bukkannak New Yorkban viszont
modern kórházban az orvosok és az ápoló-személyzet
25 ínyelven látja el a betegek
gondozását y j
Érdemei elismeréseként — testvérével
együtt — 1973-ba- n megkapta a „Civic
Avvard"-o- t m'a'jd 1977-b'o- n az egyik iliogm'a-gasab- b
az „Order of
Canada"--t
Munkásságát a magyar betegek hála-f- a
és elismerése kísérte: azit osak ia jó Is-ten
tudná megmondani hány szenvedő hon-fitársán
segített dr Rékai János 28 éves
torontói orvosi gyakorlata alatt!
Megrendülten búcsúzunk ettől a min-dig
segitenikész önzetlen kitűnő magyar
orvostól: kérjük az Istent adjon Neki
örök nyugodalmat — családjának meg
nagy gyászukban enyhülést és vigaszta-lást
s
JÜNIUS 23ÁN PÉNTEKEN
6 ÓRAKOR NYÍLIK MEG A KLJLTÚRkÖZPQNTBAN
(840 St Cqir Avenue West)
CARAVAN „BUpAPE$T" PAVILON
ntjpmttv&zcti
belépőjegy
tár-sadfalpmnak- 0fl
jirtryezet
lakónegyedekből
nyaratótelepek-he- z
gpkocsikaravanokaj
radarberendezéssel
környezetvédelmi
összekapcsolásával
energiatermelésre
energiafogyasz-tásának
környe-zetvédelmi
kormánykitüntetést:
DEISTÁN
( I I ) '
ffijgHfeT£gaiAíi3UijlAS&a
NINCS
MEGEGYZÉS
CIPRUSON
Kürt Waldheim ENSZ-főtitkárh- oz
előterjesztett
memorandumában a cipru-si
ENSZ-nagyköv- et kizárta
apnak lehetőségét hogy
tqvábbi tárgyalásokat le-hessen
folytatni az elfog-lalt
török területek mind-össze
5 százalékának visz-szaadás- át
kilátásba helyező
török föderációs terv alap-ján
A Post máj H-- l száma
riportot közöl a Levl Stra-us- s
cég Magyarországom
létesített üzemének megnyi-tásáról
Az amerikai ripor-ter
megszólaltat egyet a-z- ok
közül a magyar mun-kások
közül akik három
hetet töltöttek az Egyesült
Államokban hogy megta-nulják
a farmernadrág
gyártási technológiáját
Horváth Sándor buda-pesti
szabász a következó'-jce- t
mondja: Mély benyo-mást
tett ránk a munka-tempó
és yoltunk lep-ve
milyen jólszeryezetten
és fegyelmezetten megy
minden az egész műszak
alatt Amikor pedig haza-tértünk
látnunk kellett
milyen lassan halad a
niunka a nü üzemeinkben
ífa versenyképesek akarunk
lenni fel kell hagynunk az
e'ddigi kényelmeskedés$el"
— Ennél hitelésebb bírálat
nem kell a szocializmusban
dvó lógásról és rossz mun-kaszervezésről
melynek kö-vetkeztében
a munkások
likopterekről ellenőrzik és irányítják Megszabják a se-bességet!'
hogy a torlódást elkerüljék Az utazó ponto-isa- n
éke?lk'célJ4h-ho- l a szolgáltató ipar'{minden imV
skl'vyjppánya rendelkezésére qir panasza eirpjre sem
lehet 'A' hangsúly a tökéjjetes szervezettségen van "A'
Weltwoche" ejt az állapotot most „Turizmus 2000-ben- "
címmel úgy ábrázolta hpgy a nyári utazó a korszeri
lakónegyedből gépkocsiján megérkezik ugyanabba a —
J de „Hotel" feliratú — lakónegyedbe
A túlzásnak természetesen nem az a célja hogy az
utazókat elrémítse Az óva intés inkább arra figyelmez-tet
hogy mit nem szabad elkövetni Azt hogy a turiz-mus
„ipara'' megsemmisítse a természetet ami tulaj-donképpen
a fenntartója Jelképezi hogy a fejlődésnek
nem önm'agába kell ívisszaiténnie ümwm új értelem'afclás
a feladata
Mert valóban az utazó társadalom korába leptünk
De hogy előre haladjunk nemcsak a célt kell ismer-nünk
hanem az akadályokat is amelyeket hasznos te-relőu- tak
heiktatásáva1 elkerülhetünk
ff 1 fá
1
lépten-nyomo- n szemétbe botlanak de a szemétnek most
kezdik felfedezni kincset érő értékét Ma ugyanis már
nem haszontalan limlomnak hanem számottevő energia-é- s
nyersanyagforrásnak tekintjük a szemetet-- "
Ilyen alapon állapítják meg a szakemberek hogy a
modern a technológiailag fejlett társadalomban kétféle-képpen
lehet fémhez jutni: hagyományos úton bánya-ázáss- al
és szemétből való összegyűjtéssel Az utóbbi ol-csóbb
és segíti a környezet védelmét is Számítások
szerint ha egy tonna acélt a szemétből es nem a gyár-tási
folyamatból nyerünk megtakaríthatunk 74 százalék
energiát kb 24 ezer liter friss vizet 86 százalékkal
csökken a levegő szennyezettsége Természetesen ez
csak afféle „pótbánya" szerepét töltheti be de semmi
esetre se elhanyagolható lehetőség
Az Egyesült Államokban a szemét tárolásának növek-vő
gondjai és költségei valamint a feldolgozásból várha
tó haszon már évek óta serkentően hat a szemét haszno-sításival
foglalkozó új iparág kifejlődésére Mivel a városi
szendét 60—80 százaléka éghető anyag a hasznosítás el-sődleges
formája — a válogatás után — az égetés gáz-é- s
villamos energia nyerése céljából
Az első s?emétfeldolgozásra készült üzem Sl Louis
városban kezdetben napi 325 tonna hulladékot égetett el
és a hőerőműből így nyert villamos energiával 25 ezer
háztartást láttak el
A Bockwell International Inc Marysville-be- n (Ohio
állam) 500 ezer dollár költséggel épült szemétégetője
annyi energiát termel amennyi elegendő egy nagy ipari
létesítmény fűtési és hűtési rendszerének működtetésére
Hasonló jellegű napi 400 tonna szemét feldolgozására
alkalmas üzem működik a Iowa állambeli Amesben
Az üzem tüzelőanyagát 65 ezer család szolgáltatja s a
feldolgozásból nyert energia fede?ii- - e családok energia-fogyasztásának
37 százalékát
Mindazonáltal még lassúnak tekintik a szemétfeldol-gozó
üzemek elterjedését Ennek oka a magas befekteté-si
össszegek lassú visszatérülése New York állam jelen-leg
850 dollárt fizet egy tonna szemét elszállításáért
az égető felépülése után viszont egy tonna szemét be-gyűjtési
szállítási és hasznosítási költsége kb 13 dollár
lesz Az üzemeltetés első évei után azonban az anyag
és az energia visszanyerése következtében ez a költség
csökken St Louisban pl az első évek 12 dolláros ton-náké- ntl
költsége 4 dollárra esett vissza A költségeket
jelen tősen csökkenti a hasznosítható anyagok különö-sen
a fémek kiválasztása A szemétből visszaszerzett
aluminium dobozok mennyisége 1974-be- n — ekkor kez-dődött
az eldobott sörös és üdítőjtalos fémdobozok gyűj-tési
mozgalma — a gyártott dobozmennyiség 17 száza-lékát
tette ki az Egyesült Államok évi papírgyártásának
pedig 22 százaléka származott a szemétből visszanyert
és feldogozott papírból Az Uveggyüjtés 1970-be- n még
ismeretlen volt az Egyesült Államokban de 1975-be- n
már 28 államban 250 ezer tonnát gyűjtöttek össze ami
az évi üvegtermelés 2 százalékával egyenlő
Az Egyesült Államokban a legfelsőbb bíróság 1930-ba- n
tiltotta meg hogy a szemetet a tengerbe temessék
ma már alig van hely a nagyvárosok körül a hulladék
tárolására s 1980-tó- l tilos lesz a szennyvíz tengerbe jut-tatása
is így perspektívában egyetlen út marad- - a fel-dolgozás
Ennek serkentésére szolgál az új képlet: sze-mét
egyenlő energia plusz nyersanyag
A magyar és az amerikai munkatempó
meg
még akkor sem dolgozhat-nának
intenziven nyolc ó-r- án
át ha akarnának: hol
anyag nincs hol szerszám
hol pedig a szállítás aka-dozik
Nem csoda ha a
magyar ipar termelékeny-gége
a nyugatinak még az
50 százalékát sem éri el
Egy példa: egy farmernad
1'
jeans norma-ideje
Magyarországon
Amerikábart
készül
magyarországi
Strauss vezetőinek
munkatempót
FINCHpMliA!1 PllOEJÜrrg"'"
EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC
145 NORFINCH DR DOWNSVIEW TORONTO ONTARIO
Telefonálja be rendelését!
416-636-53- 23
megtalálhatja Észak-Ameri- ka legfinomabb bácskai-módo- n
hentesáruit! kolbászokat felvágottakat
vállalunk
Könnyen is gyorsan megközelíthető a
varas bármelyik rtueril a kortzcrA
4Q0-- s fc (QI-- os Witakn
Parkolási probléma nincs és vásár--
megsiabaclnlnA v4fosl rW
galomtól '
BURANY TESTVÉREK
NYITVA Ffcl Este
Kedd vOCMÓl
Szerda 9 00-t- ól
Csütörtök 9 00-tó- l
Péntek 9 00-t- ól
Sjoinjjat 900-tó- l i_J
600-i- a
6 00-i- g
8 00-i- g
8 00-i- g
4 00-i- g
WPlHIjgHfs
rág — blue —
egy
óra míg 24
perc alatt el egy da-rab
Nem lesz könnyű dol-ga
a Levi
üzem
ha e?t a a-kar- ják
majd ott is megho- -
nosítani
I(t készített
hurkákat slb
Pr(vM füstölést
lóli
Stetlw
Finch v
1 I I
m
gprfflagrfmiyw
P''SWWMlw
y - J fi ff v Június 16 — Június 22
ífcmi— r ÉüJipk7fi jpi J afA' i -- yf-jaf j'-ft'-iM-jjit-
Amr ppen arra gondolt hogy hafií bemegyÖSirJaIíl Srv
vtzbe az bizitanságos
Roy Scheidev iorrainte Gary és Munray HamiJiton
iKisgj"ermekel!nek ijesztő
JAWS 2
Csak Csak a Bay Ridgos Dwa In moziban:
IWANNAH01DY0ÜRHAND
HYLAND I ELANE
Mmnr=mesi
SH£HIUAN MALL 822 5313
PLAZA OAKVIILE
FINCH 1
KlfLIfD lALBIÜN742 0ít6
tsitiKsia tiUbViü
LIVERPOOL IIWY Aduit
mijiJliOiMUlPmpiuuu
rtAIUUIK HÉTI
A világ asszonya voln A férfi paraszt
jj kalóz cápa volt Amit pénzel nem tudott megvenni
azt hódított meg
Ahithony Quinn és Bisset
„ ": FINCH 2
PLAZA dqh jnts mjiiREwt
2
LAKÉ SHORE Restricted
MÁSODIK HéT
Az ellsö ördögi csak intés volt!
Wiffiiam Holdén és Lee Grant
2
Csak a Pankway Dríve In moziban:
and
1
ffKtnnE aFVQNqiwssiw FINirH
fl 0F STEELES OFF WQOŰBINE499 13M
5 DRIVE -- IN
OAKVILLE
1
Mmmzmm
riVM:tniH=$£ffi
entertaioment
leghíresebb
vonzerejevei
Jacquelne
„TflEGREEKTYCOON"
'"IfiÜ?
v5iAYWAY
HUM8ER 3URÜNGTON
imtegjelenés
HUMBER
MlTOfM
iiEmMLra
FAIRVIEW ENTS
ÖTÖDIK HÉT
Acadömy Award díjnyertes „legjobb külföldi film"
Signorét a főszerepbe
dialógus angol feliratokkal
manra sí mi ím
EQLINTDN £ ÜF Y0NGE 486 5600
SESSl
ADULT
Simoné
Francia
Az „AMERICAN GRAFFITI"it visszahoztuk:
Ricíliard Oi-eyfus- s Romny Howai-- d és Cindy Williams
iti
a DRIVE IN mozikban
FAIRLAWN l
PtWSSSr
HÉT
--uii
0F OFF 282-39S- S
hujijm
Aduit Ent
Csak
HÉT
Aduit
Milkoa-- történt utoljára hogy Valaki az
zárját
Bruno Kirbj'- - Lee Purcdll Didi Conn
Csak a Duffenm Dri
2 l
KlfUNtt 1 AUI0IU'74M)SM-- ) TsiT33=lIftinHi
& i _j i¥ a --isrrmmewi
3 8FHWY 7S69 2S05
7
i i ifi
E 2
—UU I ' in ii—iiiim ~ni ll illD—inpiiw
iAiKBlMjlBljlUMHiMWia
Daniién Ómen
Tlumder Lightning
IIAirltÉifg
WW)ipiWijBIMJMUÜllMMlUI)Wm!IW!WTOmt
Shoppers Brampton
Skyway
Rurlington
MADAME RÖSA
—
American Graff
Jesus Christ Supcrstar
MÁSODIK
2
ns
öltözőrtekteszének 'elrontotta?
és
Almost Summer
In moziban:
Smo'key and Bandit
FAIRLAWN Varsity
y1V8SHK-IJiLLimjWHigH'LJ-liJkU
PLAZA OAKVILLE
INTKTAINMINT
ÖTVENKETTEDIK HÉT
SUERIDAN M4U 8175311
AOULT
Az év legjobb filmje
Lehet valami értek egy mély terrorban?
STARWARS
plusz kisérő műsor!
óvás: Túlzott erőszak és durva nyelvezet
2 Aduit Ent I
yui4m™iMB'1miitw
Disc Jockey Services
ÖTÖDIK
MEGJELENT
VARSITY
Ent
The
FAIRVIEW
fefetlLimEsi DÉN pii j
Most műsoron!
Sqiisuqus Suzanne
és
ANTIGONÉ THE
SEX KILLER
Restricted
I
! Pt-U-lViJ-Jp
illU! lVWTi---- -
öz amerilkai „Forum Linguisticum" kiadásában
„Tlie Early History of the Rumanian Language''
c inj'e'lvtöiiténeiti munka amely a nyelvészet
megdönithetettoi érmvel cáfolja meg a „dákonomán"
elmóletet
0
Megne:n!di?lliheiUiazailábbi címen: V B Makkai
Fonun Linguistacum POB 101 Lalce BlUff
Illinois 60044 USA-- — Ara $700 '
yVVVVVNAwVVVVVVvVWVU--