000639 |
Previous | 1 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Vol 28 No 52 XXVIII évfolyam 52 szám 1975 Karácsony Ara: 30 ma bt ~ i n ra v „Elközelgett a mennyek- - nek országa" Ezekkel a szavakkal adja hírül Szent Máté evangélista azt az egész világot átalakító nagy eseményt amelyet a ke-reszténység Karácsony né-e- n mint szent valfásunk leggyönyörűségesebb ünne-pét jelöli (Mt 3 2) És méltán! Meit ami azon a szent éjszakán ott Ju-d- a földjén Betlehemben történt azt tökéleteseb-ben clethúebben a ragyo-gó valóságot nagyszerűb-ben fényre deríteni semmi-féle mas meghatározással még megközelítőleg sem ljhet Csak a zsoltáros jel-lemzése hasonlóan lélekbe-markoló és sokatmondó amikor megállapítja hogy „ezen a napon származott a földről az igazság" (84 zsoltár) Voltaképpen tehát az Atya bölcs akaratából irgalmas megbocsájtó a bűnösök felé oly kegyes gyengédséggel lehajló sze-retetéből nyílt valójá-ban már itt a földön a mennyeknek országa azért hogy annak bölcsője ringas-sa viszont a szomjúhozó vi-lág számára a megváltó igazságot Erinek a nagyszerű tény-nek az értékből mit sem von le az a körülmény hogy ez a bölcső faragatlan durva és szálkás igazán nem fontos hogy fojtott le-vegőjű nyirkos istállóban narlangban áll és végképp nem fontos hogy pihés-tolla- s puha vánkos helyett ér-des szúrós szalmával van kibélelve A mennyei Atya ott szédületes ellentéteket varázsolt szépséges egység-be Betlehemben A durva s nyers faragatlan és szál-kás külsőség csodálatos bájt és kellemet a nyirkos és hideg rideg és borzonga-tó barlangszciüség pedig utolérhetetlen meleget és bensoséget takar De hi-szen a tévedhetetlenül és biztos iránytűként felfelé az Ég felé a Végtelen felé a kegyes Úristen felé a jó ságos Atyához mutató és irányító fenyőfa is a vadon ból kerül elő mindén ága ugyancsak szúrós és tüs-kés mintha csupa hegyes tmcl lenne kirakva és még-is a keresztény otthon dí-sze és büszkesége a kará-csony szent hangulatának elmaradhatatlan tartozéka ez a fa A bölcső kőiül nem a testiség nem az anyagias ság sem az érzékiség ural-kodik annak mulandó és földi alantas indulataival hanem ott a lélek az égi magasságokba törő és an gyal szárnyakon fölfelé röp-penő lélek az erő és hata-lom Ennél a bölcsőnél az Ui Lelke lebeg láthatatlanul a kisded Gyermek bölcsője felett És ez a lelkiség tölti meg a mi szívünket és tel-jes lényünket is egészen és isszavonhatatlanul Fel avatja a magasztos ünnepi hangulatot bennünk terem tő alkotó tényezővé spon- - gyaszeruen átjárja es átitat ja egész valónkat vele és lelkünk mélyén megszólal tatja az isteni bárány csilin gelő bájos angyali harang szavát Széttárul előttünk akkor a világ lehull min den béklyó és bilincs sza baddá könnyűvé szárnya- - lobbá válik a lélek és sas-- szárnyakon szokkel a Ma- - gassagokba fel az Úristen szent zsamola elé Joggal mondja tehát Szent Pál: a „Ahol az Ur lelke ott a sza-badság!" (Kor II 4 17) Karácsony szent éjszaká-ján abban a ragyogó csil-lagvilágos csendes cs bé-kés szép és megható szent-séges éjszakában az Ur lei ÉgEwtgiaBíSEsZzs Barabás ke gazdagon megajándékoz bennünket a nagyszerű örökkévalóság mindent eggyé forrasztó szent és magasztos szabadságával Lehetetlen tehát hogy leg-alább ezen a dicsőséges és fönséges ünnepnapon a szentséges Béke eme! ke dett éjs7akáján ne irányi 1-j-on legalább egyszer egy t íiSi'íl2!2l2i"S"2i2i"Jia22í222i2'?S32ir MIT MONDJAK A GYEREKEKNEK? Szent Lukács evangélis-ta írja: „Abban az idobm Augusztus császár rendele-tet adott ki hogj számlál-ják össze az egész földke B BOLDIZSÁR LÁSZLÓ: évben az isteni szférák sze-met kápráztató lelket gyö-nyörködtető égi fólsége felé fclyast es szüntelenül csak a földre szegezett te-kintetünk es órokké csak a föld porában kapirgáló alantas vágyakozásunk A Bo'cso felett lebegő Lélek tanít és rádöbbent bennün-ket arra hogy az ellentmon-- Márton festőművész emlékére dásokkal untig telített há-nyatott és véges földi létnél van egy szebb százszorta ezerszerte szebb gyönyö-rűbb és magasztosabb öró-- 1 ös szépség és dicsőség! Az után kell vágyódnunk azt kell keresnünk azt kell fel találnunk! Ezt az utat kell járnunk bátran és tévedhe 'Mimül akkor a Lélek 2i221'a?2SaSwg'S!C£SIS'€'C!S!S!SlStS!€!e'SlSlg!S'S€teS!SISlSietS'SlStS!S!5 Pasztell rekséget Józseí Dávid házából származott El-ment tehát a júdeai Betlehembe Máriával fele-ségével együtt aki áldott állapotban volt Miközben olt tartózkodtak elérke- - í t t e t -- ur c SS!S£€-S'SetSSlS'S'£'SS'ESSS'£S'CS£'S-íS€5'S££€- :S Karácsony esi az óhazában Karácson} esti messzi éjszakában Koborog lelkem a csillagok alatt Hazam egy zsindelyes-náda- s falujában S a ároson hol emlékem maradt Hazavitt fény betlehemi csillag S keblet duzzasztó repkedő öröm Csillagszórók gjémánja ha hullnak Belül legek a nagy családi kóron Rossz játék olt-- e vag} bús látomás? Egy ág egy gyertya ertini az egész Torott aicok félve fohászkodás Mi az ünnepi misztikumba vész Olcsó ajándék sovány asztalok Diós-tekercsb- ől éppen egy falat O ti régi bo karácsonyok Mért vagytok most gondfelhök ala't? Kinek tetszik e démoni játék?! Kinek hogy éltek keserű sóhajjal Hogy nincs a gyermeknek bő ajándék S iong okban jár a karácsonyi angyal Még váioson csak de a falut ne nézd! Megvan az ünnep-es- t rossz boron tökön Zsíros lángoson mi lelkeket emészt S üszőkké ég a csillogó öröm! A harangzúgás a prédikáció! Az Újszülöttnek glória-fény- e Üszőkké lesz a bundás télapó S az emberszeretet felmagasztalt ténye! Csak a hit maradt töretlen régi S a szűz hő a „pásztor-csillagon- " S a 'szivmeleg mely hűen reméli A szabad hazát új karácsonyon vezet bennünket Hagyat-kozzunk tehát reá nyugod-junk meg benne bízzuk ma-gunkat az ö bo!cs tévedhe-tetlen irányítására és út-mutatására Mert amikor „a lélek ezet benneteket nem agytok torvény alatt!" mondja ugyancsak Szent Pal (Gal 5: 18) Aztán ott találjuk az is- - teni Gyermeket: a bájos egyszerűségében is megka-p- ó ártatlan természetessé-gében is felemelő és megha-tó gyönyörű és utolérhe tétlen példájaként a fölsé-ges szeretetnek Az oda-adó a minden áldozatra kész nemes és magasztos szeretetnek Mert ez a jó-akaró és önzetlen szeretet zett Mária szülésének nap-ja Megszülte elsőszülött fiát egy istállóban mert nem kaptak más szállást Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabad-ban és éjszaka őrizték a nyájukat Egyszerre csak ott állt előttük az Ur angya-la és szólt: „Nagy örömet hu delek nektek és az egész népnek: ma született meg az Üdvözítő Dávid városá-ban!" Ez az első Karácsony igaz története! Az én gyer-mekeimnek senki se mond-jon hazug meséket a vörös-sipká- s Chnstmas-man-ro- l nekik én a színtiszta igazat fogom mondani Azt hogy az isteni kisded le-küldte a mennyből az an-ga- lt hogy megajándékoz-za okét S tudom e' fogják hinni mint ahogy én is el-hittem míg 7 éves nem let-tem S tudom azután ők is mosolyogni fognak mint ahogy én is mosolyogtam mindaddig amíg fel nem nőnek s míg az élet meg nem tanítja őket mint ahogy apjukat is megtaní-totta a karácsony mélysé-ges igazságára: hogy emberi nyomorúságok háborúk és vándorlások között a ka-rácsonyi gyertyák fényében egymást és szeretettel át-ölel- ok egysége az Ur külö-nös ajándéka Másnap aztán a karácsb- - n}i puddingot vagy az an-gol karácsony legnagyobb mestere Dickens momán vígadhatnak bolondozhat-nak D előző este az angyal a mennyből fog lejönni --s az este olyan lesz mint azt az énekünk mondja: Csendes éj szentséges éj ? egyúttal a legnemesebb ér telemben veti barátság is f amely sohasem tekinti a maga jaát hanem szem- - reDoenes ne'kul kész ön-magát is feláldozni azért akit szeret íme a bölcső-ben ringó ártatlan kis Jé-zus már törékeny gyer-mekségében csöpp kis ka-rocská-ját felénk kitárva a szeretet olyan fönséges és magasztos mosolyderus és vonzó példaját árasztja fe-lénk amelljel önmagát az értünk feláldozni akaró és tényleg fel is áldozó önzet-len barátunkká avatja A golgotázó hősi Jézus előbb gyermekmosolyt ho-zott s az éj szurokszín lucfe-nyője Karácsonyfává változott — mondja Mécs László Véges emberi mértékkel mérve is onkent adódik hogy minden szeretet vi-szontszerc-letet igényel Mennyire áll azonban ez a megállapítás méginkább az önzetlen érdeknélküli az Úristen magasztos irgalmá-ból oly fennen megnyilvá-nult sőt minket még is előzve nyújtott olthatatlan szeretetre Az emberi szere ' tet és hála is azonban csak 'akkor lehet tökéletes és természetszerűen csak ak ikor lehet tetsző is Isten előtt ha azt valójában az ö ijósága irgalma szentsége és tökéletesen átérzetf nagy-nag- y szeretete váltjr ki bennük Ez a legértéke1 sebb erény hiszen egyetlci fellobbanása mint 'tökéle tes bánat teljes bünbocsá natot eredményez és a? örök boldogságra érdeme sít A szeretet átómlik az egész világon égen és föl-dön egyaránt hiszen Isten maga a tökéletes Szeretet! Kíséreljük meg tehát gyen-ge és törékeny emberi ké-pességünkkel ebbe a vég nélküli örökké ragyogó is-teni szeretet-áramlásáb- a tőlünk telhetőleg belekap-csolódni Rebegjünk hálát őszintén átérzett mélysé ges és szeretettől hevített hálát az Isteni Jóságért Ke-gyelemért Irgalomért és Barátságért A karácsonyfa alatt talált sok kedves ajándék pedig ébressze fel bennünk a majdani örök ajándékok iránt táplált nagyszerű vá-gyódás és olthatatlan re-mény fönséges érzetét Lé-lekben akkor ott a fa tövé-ben a gyermek Jézus böl csője előtt tegyünk rövid önmagunkaszállás kereté-ben futó lelkiismerctvizsgá-lato-t hogy vajon méltóak vagyunk-- e ezekre a jóságos Atyától kért és remélt hőn vágyott soha el múló örök ajándékokra?! Újítsuk fel rövid fohász ke-retében őszinte jó szándé kunkat alázatos készségün-ket és esdjük le "hozzá az égi Mindenható kegyelmét és segedelmét azért: vajha túlvilági ébredésünk re-ményteli boldog születés-napján az Ur minket is az örökszép ajándékahal gaz-dagon megrakott a meny-nj-c- i világosságban tündök-lő és ragyogó égi kará-csonyfával fogadjon egy-szülött Fia Szűz Anyja és angyalainak társaságában! Ez legyen a mi igazi vég-nélküli] soha el nem múló legszebb örök karácso-nyunk odatúl a hőn remélt és vágyott örök Hazában Dr Riesz Lajos ár?" ti _~J? J1S11m! JMMHtlxmJf viádÉmÉ cent meg meg mert mert meg ném va Ajr A BBAN AZ IDŐBEN Augusztus császár rendeletet adott ki hogy A számlálják össze az egész foldkerckséset Az első népszámlálás S aj Quiriniusznak Sziria helytartójának idejében történt Elment mindenki 5j ySa saját városába hogy följegyeztesse magát í ÍVJ József Dávid házából és nemzetségéből származott Elment tehát yft Gahiea Názáret nevű városából Dávid városába a júdeai Betlehembe &£ hogy följegyeztesse magát Máriával feleségével együtt aki áldott álla- - Sj J$ pótban volt Miközben ott tartózkodtak elérkezett Mária szülésének § napja Megszülte első szülött fiát pólyába takarta és jászolba fektette v§ tyfy mert nem kaptak helyet a szálláson it $A Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban és éjszaka J$ H őrizték a nyájukat Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és az M M Úr dicsősége beragyogta őket: „Ne féljetek! Nagy ölömet hirdetek J§ $t nektek és az egész népnek: Ma született az üdvözítő Dávid vívójában M fí Őa Messiás és az Úr Ez a jele: Kisdedet találtok bóháva takaiva7& Yt jászolba fektetve" ü Mü énekelteHk iratzelIesntennnaegky: mDeicnsnőyseéig saemregagavsestátegbaknörüIslteanzneakngéysalbtékDe iacsféörledtöent &&t ?Wi a jóakaratú embereknek íA J bzent Lukacs evangéliumából ij Az első keresztény közös-ségeket sarkallta a knán-csisá- g hogy mind többet megtudjanak Jézus életé-ről Ezért nem csoda hogy kapva kaptak a leg-fantasztikusabb legendá-kon is amik aztán szájról-szájra vidékról-vidékr- e jár-va egy bő apokrif iroda-lomban kristályosodtak ki Mi az ún arab evangé-liumból ettük át a Szent Család egyiptomi útjának a leírását Mikor a Szent Család az angyal utasítására útra kelt Egyiptom relé nem voltak egyedül Velük ment há-rom ifjú ember meg egy leányzó s az állatok az út-ravalóval megrakott sze-kérrel Már nagy utat tet-tek meg a sivatagban és alaposan elfáradtak ami-kor egy barlangra találtak Megálltak pihenni Mária leszállt a hátas jószágról és ölébe vette a Kisdedet A barlang mélyéről azon-ban sárkányok törtek elő ami a kísérő ifjakat úgy megrettentette hogy sikol-tozni kezdtek A kis Jézus azonban leereszkedett any-ja öléből és a sárkányok ele lépett Mária és József halálra rémültek és védcl-mü- l a gyermek után nyúl-tak Az azonban a bősz sár-kányok közé lépett és meg-parancsolta nekik hogy ne ártsanak senki emberfiá-nak Azok erre meghunyász-kodva leborultak előtte Hasonló történt az orosz-lánokkal és leopárdokkal amik a pusztából a Szent Család köré sereglettek és jelezték az utat amerre menniök kellett Még az ökröknek és szamaraknak sem történt bántódása bé-késen baktattak egymás Eg mellett az oroszlán az ökör-rel a róka a báránnyal Már harmadnap vándo-roltak a sivatagban és Má-ria nagyon fáradtnak el-csigázottnak érezte magát A közelben egy szép pálma-fa ágaskodott tele érett gyümölccsel az ágain Má-ria ujjongva felkiáltott: Nézd József micsoda szép gyümölcsök! De szeretnék szakítani belőlük! József azonban kelletlenül zsörtö-lődött: Ugyan ugyan mi-csoda kívánság! Nem lá-tod milyen magas a fa ki érné el a gyümölcsét? De meg őszintén szólva en-gem inkább a víz hiánya aggaszt Kifogyott minden tartalékunk és ki tudja mikor akadunk forrásra Erre a Kisded ki édesen nyugodott anyja ölében rá-szólt a pálmafára: Hajolj csak ide pálmafa hogy Anyám elérjen és szakíthas-son gyümölcseidből Mire a magas fa mélyen lehajolt egészen Mária lábáig és szedhettek gyümölcséből amennyit csak akartak A pálmafa ezalatt és ezután is veszteg maradt nem egye-nesedett vissza mintha bi-zony újabb parancsra vár-na Kisvártatva Jézus való-ban megszólalt: Emelkedj fel pálmafa de gyökereid alatt törd fel azt a forrást me'y a föld mélyén van hogy most már szomjúsá gunkat is elolthassuk S a pá'mafa engedelmesen fel-egyenesedett s gyökerei alól felbuggyogott a friss édes kriszlálytiszta forrás-víz Az utazás a sivatagban mind fárasztóbb és kime-rítőbb lett és József hom-lokát törölgetve felsóhaj-tott: Uram! Irgalmas Uris- - CtC€i€íSi5S'lSSC€€€!ClCtcgieis!giei5ieic'lc2 l Kedves U gr n Az előző esztendők immár hagyománynak számító V példáját követve a MAGYAR ÉLET karácsonyi száiá x M a rfnafc nnyagát — a szent karácsonyi ünnep hangulata-- K M hoz illően — úgy válogattuk öbsze hogy a béke cs oa y 'zerctet énekét svgározza kedves Olvasóink karácsony-- R ií-'rir- ai ékesített családi otthonaiban K m Ünnepi számunkéit cserébe csupán annyit kcriinlx K'ffrfurá Olvasóinktól jogndják olyan mekg szeretettel ymint amilycnml mi munkálkodtunk c lap méltó kiállítá- - ysdn 42 egymást megajándékozás kölcsönös öröme le--fi vgyen mindannyiunk számára c mostani karácsony egyilft a cl nem múló jutalma fi & Minden kedves Olvasónknak őszinte szívből kívánj ykegydcmtcljcs cs boldog magyar karácsonyt % y A MAGYAR ÉLET SZERKESZTŐSÉGE % KIADÓHIVATALA ÉS MŰSZAKI SZEMÉLYZETEK italífc3a5Ar23A£-KtK- ű Hz ÍJEZUS SZULETESE menekülés Olvasóinkhoz! yiptomba ten megfulladunk a hőség-től Ha nincs ellenedre le-szállunk a tengerpartra hogy a hűvös víz mellett meg-megpihenhess- únk De alig fejezte be sóhaját a kis Jézus máiis megszólalt: — Ne aggódj József! En meg-rövidítem az utunkat úgy hogy ami 30 napot venne igénybe azt megtesszük egy nap alatt És kisvártat-va a láthatáron feltüne-deztek Egyiptom városai Boldogan és megköny-nyebbülv- c vándorollak lo-áb- b míg az este leszállt és Heliolopolis tartományá-ban Sotinen városkába értek Ismeretség hiányá-ban egy templomban húz Iák meg magukat mely ar-ló- i volt nevezetes hogy 365 bálványa volt Ahogy Máiia a Kisdeddel a templomba belépett óriási robajjal az összes bálványszobrok le-omlottak és a földre zuhan-va darabokra törtek Mikor a csodálatos ese-mény híre elterjedt s a tar-tomány kormányzójának is tudomására jutott az fegy-veres csapattal a templom-hoz sietett Ahogy meglátta a cserepekre zúzódott bál-ványokat leborult a kis Jé-zus elé s így szólt kíséi elé-hez: — Ha ez a Kisded nem volna a mi isteneink Istene bálványaink nem omlottak volna le mert ezzel ismer-ték el hallgatólagosan Uruknak Követnünk kell az o példájukat nehogy úgy járjunk mint az egyip-tomiak királya a Fáraó aki mert nem hitt a jelek-nek sei egével együll halá-lát lelte a tenger hullámai-ban A Szent Család tovább folytatta útját Egiptom-ba- n és egy eszcdclmes helyre ért ahol köztudo-más szerint lablók tanyáz-tak Valóban borzalmas lát-vány tárult szemeik elé Az út porában ott heverlek megkötözve sebesülten a rablók által megtámadott utasok kifosztva mindenük-ből még ruhájukból is A rablók azonban hirtelenül megzavarodtak Ugy tűnt fel nekik mintha udami nagy zajt hallanának ahog egy nagy király egész had-seregéül közelednek Halá-los rémület szállta meg a haramiákat és a zsákmányt is hátrahagyva elmenekül-tek Az áldozatok fellé'cg-zetle- k kioldották kötelékei-ket de miután csak a Szent Családot látták közeledni (Folytatás a 3-i- k oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, December 27, 1975 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1975-12-27 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000311 |
Description
Title | 000639 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Vol 28 No 52 XXVIII évfolyam 52 szám 1975 Karácsony Ara: 30 ma bt ~ i n ra v „Elközelgett a mennyek- - nek országa" Ezekkel a szavakkal adja hírül Szent Máté evangélista azt az egész világot átalakító nagy eseményt amelyet a ke-reszténység Karácsony né-e- n mint szent valfásunk leggyönyörűségesebb ünne-pét jelöli (Mt 3 2) És méltán! Meit ami azon a szent éjszakán ott Ju-d- a földjén Betlehemben történt azt tökéleteseb-ben clethúebben a ragyo-gó valóságot nagyszerűb-ben fényre deríteni semmi-féle mas meghatározással még megközelítőleg sem ljhet Csak a zsoltáros jel-lemzése hasonlóan lélekbe-markoló és sokatmondó amikor megállapítja hogy „ezen a napon származott a földről az igazság" (84 zsoltár) Voltaképpen tehát az Atya bölcs akaratából irgalmas megbocsájtó a bűnösök felé oly kegyes gyengédséggel lehajló sze-retetéből nyílt valójá-ban már itt a földön a mennyeknek országa azért hogy annak bölcsője ringas-sa viszont a szomjúhozó vi-lág számára a megváltó igazságot Erinek a nagyszerű tény-nek az értékből mit sem von le az a körülmény hogy ez a bölcső faragatlan durva és szálkás igazán nem fontos hogy fojtott le-vegőjű nyirkos istállóban narlangban áll és végképp nem fontos hogy pihés-tolla- s puha vánkos helyett ér-des szúrós szalmával van kibélelve A mennyei Atya ott szédületes ellentéteket varázsolt szépséges egység-be Betlehemben A durva s nyers faragatlan és szál-kás külsőség csodálatos bájt és kellemet a nyirkos és hideg rideg és borzonga-tó barlangszciüség pedig utolérhetetlen meleget és bensoséget takar De hi-szen a tévedhetetlenül és biztos iránytűként felfelé az Ég felé a Végtelen felé a kegyes Úristen felé a jó ságos Atyához mutató és irányító fenyőfa is a vadon ból kerül elő mindén ága ugyancsak szúrós és tüs-kés mintha csupa hegyes tmcl lenne kirakva és még-is a keresztény otthon dí-sze és büszkesége a kará-csony szent hangulatának elmaradhatatlan tartozéka ez a fa A bölcső kőiül nem a testiség nem az anyagias ság sem az érzékiség ural-kodik annak mulandó és földi alantas indulataival hanem ott a lélek az égi magasságokba törő és an gyal szárnyakon fölfelé röp-penő lélek az erő és hata-lom Ennél a bölcsőnél az Ui Lelke lebeg láthatatlanul a kisded Gyermek bölcsője felett És ez a lelkiség tölti meg a mi szívünket és tel-jes lényünket is egészen és isszavonhatatlanul Fel avatja a magasztos ünnepi hangulatot bennünk terem tő alkotó tényezővé spon- - gyaszeruen átjárja es átitat ja egész valónkat vele és lelkünk mélyén megszólal tatja az isteni bárány csilin gelő bájos angyali harang szavát Széttárul előttünk akkor a világ lehull min den béklyó és bilincs sza baddá könnyűvé szárnya- - lobbá válik a lélek és sas-- szárnyakon szokkel a Ma- - gassagokba fel az Úristen szent zsamola elé Joggal mondja tehát Szent Pál: a „Ahol az Ur lelke ott a sza-badság!" (Kor II 4 17) Karácsony szent éjszaká-ján abban a ragyogó csil-lagvilágos csendes cs bé-kés szép és megható szent-séges éjszakában az Ur lei ÉgEwtgiaBíSEsZzs Barabás ke gazdagon megajándékoz bennünket a nagyszerű örökkévalóság mindent eggyé forrasztó szent és magasztos szabadságával Lehetetlen tehát hogy leg-alább ezen a dicsőséges és fönséges ünnepnapon a szentséges Béke eme! ke dett éjs7akáján ne irányi 1-j-on legalább egyszer egy t íiSi'íl2!2l2i"S"2i2i"Jia22í222i2'?S32ir MIT MONDJAK A GYEREKEKNEK? Szent Lukács evangélis-ta írja: „Abban az idobm Augusztus császár rendele-tet adott ki hogj számlál-ják össze az egész földke B BOLDIZSÁR LÁSZLÓ: évben az isteni szférák sze-met kápráztató lelket gyö-nyörködtető égi fólsége felé fclyast es szüntelenül csak a földre szegezett te-kintetünk es órokké csak a föld porában kapirgáló alantas vágyakozásunk A Bo'cso felett lebegő Lélek tanít és rádöbbent bennün-ket arra hogy az ellentmon-- Márton festőművész emlékére dásokkal untig telített há-nyatott és véges földi létnél van egy szebb százszorta ezerszerte szebb gyönyö-rűbb és magasztosabb öró-- 1 ös szépség és dicsőség! Az után kell vágyódnunk azt kell keresnünk azt kell fel találnunk! Ezt az utat kell járnunk bátran és tévedhe 'Mimül akkor a Lélek 2i221'a?2SaSwg'S!C£SIS'€'C!S!S!SlStS!€!e'SlSlg!S'S€teS!SISlSietS'SlStS!S!5 Pasztell rekséget Józseí Dávid házából származott El-ment tehát a júdeai Betlehembe Máriával fele-ségével együtt aki áldott állapotban volt Miközben olt tartózkodtak elérke- - í t t e t -- ur c SS!S£€-S'SetSSlS'S'£'SS'ESSS'£S'CS£'S-íS€5'S££€- :S Karácsony esi az óhazában Karácson} esti messzi éjszakában Koborog lelkem a csillagok alatt Hazam egy zsindelyes-náda- s falujában S a ároson hol emlékem maradt Hazavitt fény betlehemi csillag S keblet duzzasztó repkedő öröm Csillagszórók gjémánja ha hullnak Belül legek a nagy családi kóron Rossz játék olt-- e vag} bús látomás? Egy ág egy gyertya ertini az egész Torott aicok félve fohászkodás Mi az ünnepi misztikumba vész Olcsó ajándék sovány asztalok Diós-tekercsb- ől éppen egy falat O ti régi bo karácsonyok Mért vagytok most gondfelhök ala't? Kinek tetszik e démoni játék?! Kinek hogy éltek keserű sóhajjal Hogy nincs a gyermeknek bő ajándék S iong okban jár a karácsonyi angyal Még váioson csak de a falut ne nézd! Megvan az ünnep-es- t rossz boron tökön Zsíros lángoson mi lelkeket emészt S üszőkké ég a csillogó öröm! A harangzúgás a prédikáció! Az Újszülöttnek glória-fény- e Üszőkké lesz a bundás télapó S az emberszeretet felmagasztalt ténye! Csak a hit maradt töretlen régi S a szűz hő a „pásztor-csillagon- " S a 'szivmeleg mely hűen reméli A szabad hazát új karácsonyon vezet bennünket Hagyat-kozzunk tehát reá nyugod-junk meg benne bízzuk ma-gunkat az ö bo!cs tévedhe-tetlen irányítására és út-mutatására Mert amikor „a lélek ezet benneteket nem agytok torvény alatt!" mondja ugyancsak Szent Pal (Gal 5: 18) Aztán ott találjuk az is- - teni Gyermeket: a bájos egyszerűségében is megka-p- ó ártatlan természetessé-gében is felemelő és megha-tó gyönyörű és utolérhe tétlen példájaként a fölsé-ges szeretetnek Az oda-adó a minden áldozatra kész nemes és magasztos szeretetnek Mert ez a jó-akaró és önzetlen szeretet zett Mária szülésének nap-ja Megszülte elsőszülött fiát egy istállóban mert nem kaptak más szállást Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabad-ban és éjszaka őrizték a nyájukat Egyszerre csak ott állt előttük az Ur angya-la és szólt: „Nagy örömet hu delek nektek és az egész népnek: ma született meg az Üdvözítő Dávid városá-ban!" Ez az első Karácsony igaz története! Az én gyer-mekeimnek senki se mond-jon hazug meséket a vörös-sipká- s Chnstmas-man-ro- l nekik én a színtiszta igazat fogom mondani Azt hogy az isteni kisded le-küldte a mennyből az an-ga- lt hogy megajándékoz-za okét S tudom e' fogják hinni mint ahogy én is el-hittem míg 7 éves nem let-tem S tudom azután ők is mosolyogni fognak mint ahogy én is mosolyogtam mindaddig amíg fel nem nőnek s míg az élet meg nem tanítja őket mint ahogy apjukat is megtaní-totta a karácsony mélysé-ges igazságára: hogy emberi nyomorúságok háborúk és vándorlások között a ka-rácsonyi gyertyák fényében egymást és szeretettel át-ölel- ok egysége az Ur külö-nös ajándéka Másnap aztán a karácsb- - n}i puddingot vagy az an-gol karácsony legnagyobb mestere Dickens momán vígadhatnak bolondozhat-nak D előző este az angyal a mennyből fog lejönni --s az este olyan lesz mint azt az énekünk mondja: Csendes éj szentséges éj ? egyúttal a legnemesebb ér telemben veti barátság is f amely sohasem tekinti a maga jaát hanem szem- - reDoenes ne'kul kész ön-magát is feláldozni azért akit szeret íme a bölcső-ben ringó ártatlan kis Jé-zus már törékeny gyer-mekségében csöpp kis ka-rocská-ját felénk kitárva a szeretet olyan fönséges és magasztos mosolyderus és vonzó példaját árasztja fe-lénk amelljel önmagát az értünk feláldozni akaró és tényleg fel is áldozó önzet-len barátunkká avatja A golgotázó hősi Jézus előbb gyermekmosolyt ho-zott s az éj szurokszín lucfe-nyője Karácsonyfává változott — mondja Mécs László Véges emberi mértékkel mérve is onkent adódik hogy minden szeretet vi-szontszerc-letet igényel Mennyire áll azonban ez a megállapítás méginkább az önzetlen érdeknélküli az Úristen magasztos irgalmá-ból oly fennen megnyilvá-nult sőt minket még is előzve nyújtott olthatatlan szeretetre Az emberi szere ' tet és hála is azonban csak 'akkor lehet tökéletes és természetszerűen csak ak ikor lehet tetsző is Isten előtt ha azt valójában az ö ijósága irgalma szentsége és tökéletesen átérzetf nagy-nag- y szeretete váltjr ki bennük Ez a legértéke1 sebb erény hiszen egyetlci fellobbanása mint 'tökéle tes bánat teljes bünbocsá natot eredményez és a? örök boldogságra érdeme sít A szeretet átómlik az egész világon égen és föl-dön egyaránt hiszen Isten maga a tökéletes Szeretet! Kíséreljük meg tehát gyen-ge és törékeny emberi ké-pességünkkel ebbe a vég nélküli örökké ragyogó is-teni szeretet-áramlásáb- a tőlünk telhetőleg belekap-csolódni Rebegjünk hálát őszintén átérzett mélysé ges és szeretettől hevített hálát az Isteni Jóságért Ke-gyelemért Irgalomért és Barátságért A karácsonyfa alatt talált sok kedves ajándék pedig ébressze fel bennünk a majdani örök ajándékok iránt táplált nagyszerű vá-gyódás és olthatatlan re-mény fönséges érzetét Lé-lekben akkor ott a fa tövé-ben a gyermek Jézus böl csője előtt tegyünk rövid önmagunkaszállás kereté-ben futó lelkiismerctvizsgá-lato-t hogy vajon méltóak vagyunk-- e ezekre a jóságos Atyától kért és remélt hőn vágyott soha el múló örök ajándékokra?! Újítsuk fel rövid fohász ke-retében őszinte jó szándé kunkat alázatos készségün-ket és esdjük le "hozzá az égi Mindenható kegyelmét és segedelmét azért: vajha túlvilági ébredésünk re-ményteli boldog születés-napján az Ur minket is az örökszép ajándékahal gaz-dagon megrakott a meny-nj-c- i világosságban tündök-lő és ragyogó égi kará-csonyfával fogadjon egy-szülött Fia Szűz Anyja és angyalainak társaságában! Ez legyen a mi igazi vég-nélküli] soha el nem múló legszebb örök karácso-nyunk odatúl a hőn remélt és vágyott örök Hazában Dr Riesz Lajos ár?" ti _~J? J1S11m! JMMHtlxmJf viádÉmÉ cent meg meg mert mert meg ném va Ajr A BBAN AZ IDŐBEN Augusztus császár rendeletet adott ki hogy A számlálják össze az egész foldkerckséset Az első népszámlálás S aj Quiriniusznak Sziria helytartójának idejében történt Elment mindenki 5j ySa saját városába hogy följegyeztesse magát í ÍVJ József Dávid házából és nemzetségéből származott Elment tehát yft Gahiea Názáret nevű városából Dávid városába a júdeai Betlehembe &£ hogy följegyeztesse magát Máriával feleségével együtt aki áldott álla- - Sj J$ pótban volt Miközben ott tartózkodtak elérkezett Mária szülésének § napja Megszülte első szülött fiát pólyába takarta és jászolba fektette v§ tyfy mert nem kaptak helyet a szálláson it $A Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban és éjszaka J$ H őrizték a nyájukat Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és az M M Úr dicsősége beragyogta őket: „Ne féljetek! Nagy ölömet hirdetek J§ $t nektek és az egész népnek: Ma született az üdvözítő Dávid vívójában M fí Őa Messiás és az Úr Ez a jele: Kisdedet találtok bóháva takaiva7& Yt jászolba fektetve" ü Mü énekelteHk iratzelIesntennnaegky: mDeicnsnőyseéig saemregagavsestátegbaknörüIslteanzneakngéysalbtékDe iacsféörledtöent &&t ?Wi a jóakaratú embereknek íA J bzent Lukacs evangéliumából ij Az első keresztény közös-ségeket sarkallta a knán-csisá- g hogy mind többet megtudjanak Jézus életé-ről Ezért nem csoda hogy kapva kaptak a leg-fantasztikusabb legendá-kon is amik aztán szájról-szájra vidékról-vidékr- e jár-va egy bő apokrif iroda-lomban kristályosodtak ki Mi az ún arab evangé-liumból ettük át a Szent Család egyiptomi útjának a leírását Mikor a Szent Család az angyal utasítására útra kelt Egyiptom relé nem voltak egyedül Velük ment há-rom ifjú ember meg egy leányzó s az állatok az út-ravalóval megrakott sze-kérrel Már nagy utat tet-tek meg a sivatagban és alaposan elfáradtak ami-kor egy barlangra találtak Megálltak pihenni Mária leszállt a hátas jószágról és ölébe vette a Kisdedet A barlang mélyéről azon-ban sárkányok törtek elő ami a kísérő ifjakat úgy megrettentette hogy sikol-tozni kezdtek A kis Jézus azonban leereszkedett any-ja öléből és a sárkányok ele lépett Mária és József halálra rémültek és védcl-mü- l a gyermek után nyúl-tak Az azonban a bősz sár-kányok közé lépett és meg-parancsolta nekik hogy ne ártsanak senki emberfiá-nak Azok erre meghunyász-kodva leborultak előtte Hasonló történt az orosz-lánokkal és leopárdokkal amik a pusztából a Szent Család köré sereglettek és jelezték az utat amerre menniök kellett Még az ökröknek és szamaraknak sem történt bántódása bé-késen baktattak egymás Eg mellett az oroszlán az ökör-rel a róka a báránnyal Már harmadnap vándo-roltak a sivatagban és Má-ria nagyon fáradtnak el-csigázottnak érezte magát A közelben egy szép pálma-fa ágaskodott tele érett gyümölccsel az ágain Má-ria ujjongva felkiáltott: Nézd József micsoda szép gyümölcsök! De szeretnék szakítani belőlük! József azonban kelletlenül zsörtö-lődött: Ugyan ugyan mi-csoda kívánság! Nem lá-tod milyen magas a fa ki érné el a gyümölcsét? De meg őszintén szólva en-gem inkább a víz hiánya aggaszt Kifogyott minden tartalékunk és ki tudja mikor akadunk forrásra Erre a Kisded ki édesen nyugodott anyja ölében rá-szólt a pálmafára: Hajolj csak ide pálmafa hogy Anyám elérjen és szakíthas-son gyümölcseidből Mire a magas fa mélyen lehajolt egészen Mária lábáig és szedhettek gyümölcséből amennyit csak akartak A pálmafa ezalatt és ezután is veszteg maradt nem egye-nesedett vissza mintha bi-zony újabb parancsra vár-na Kisvártatva Jézus való-ban megszólalt: Emelkedj fel pálmafa de gyökereid alatt törd fel azt a forrást me'y a föld mélyén van hogy most már szomjúsá gunkat is elolthassuk S a pá'mafa engedelmesen fel-egyenesedett s gyökerei alól felbuggyogott a friss édes kriszlálytiszta forrás-víz Az utazás a sivatagban mind fárasztóbb és kime-rítőbb lett és József hom-lokát törölgetve felsóhaj-tott: Uram! Irgalmas Uris- - CtC€i€íSi5S'lSSC€€€!ClCtcgieis!giei5ieic'lc2 l Kedves U gr n Az előző esztendők immár hagyománynak számító V példáját követve a MAGYAR ÉLET karácsonyi száiá x M a rfnafc nnyagát — a szent karácsonyi ünnep hangulata-- K M hoz illően — úgy válogattuk öbsze hogy a béke cs oa y 'zerctet énekét svgározza kedves Olvasóink karácsony-- R ií-'rir- ai ékesített családi otthonaiban K m Ünnepi számunkéit cserébe csupán annyit kcriinlx K'ffrfurá Olvasóinktól jogndják olyan mekg szeretettel ymint amilycnml mi munkálkodtunk c lap méltó kiállítá- - ysdn 42 egymást megajándékozás kölcsönös öröme le--fi vgyen mindannyiunk számára c mostani karácsony egyilft a cl nem múló jutalma fi & Minden kedves Olvasónknak őszinte szívből kívánj ykegydcmtcljcs cs boldog magyar karácsonyt % y A MAGYAR ÉLET SZERKESZTŐSÉGE % KIADÓHIVATALA ÉS MŰSZAKI SZEMÉLYZETEK italífc3a5Ar23A£-KtK- ű Hz ÍJEZUS SZULETESE menekülés Olvasóinkhoz! yiptomba ten megfulladunk a hőség-től Ha nincs ellenedre le-szállunk a tengerpartra hogy a hűvös víz mellett meg-megpihenhess- únk De alig fejezte be sóhaját a kis Jézus máiis megszólalt: — Ne aggódj József! En meg-rövidítem az utunkat úgy hogy ami 30 napot venne igénybe azt megtesszük egy nap alatt És kisvártat-va a láthatáron feltüne-deztek Egyiptom városai Boldogan és megköny-nyebbülv- c vándorollak lo-áb- b míg az este leszállt és Heliolopolis tartományá-ban Sotinen városkába értek Ismeretség hiányá-ban egy templomban húz Iák meg magukat mely ar-ló- i volt nevezetes hogy 365 bálványa volt Ahogy Máiia a Kisdeddel a templomba belépett óriási robajjal az összes bálványszobrok le-omlottak és a földre zuhan-va darabokra törtek Mikor a csodálatos ese-mény híre elterjedt s a tar-tomány kormányzójának is tudomására jutott az fegy-veres csapattal a templom-hoz sietett Ahogy meglátta a cserepekre zúzódott bál-ványokat leborult a kis Jé-zus elé s így szólt kíséi elé-hez: — Ha ez a Kisded nem volna a mi isteneink Istene bálványaink nem omlottak volna le mert ezzel ismer-ték el hallgatólagosan Uruknak Követnünk kell az o példájukat nehogy úgy járjunk mint az egyip-tomiak királya a Fáraó aki mert nem hitt a jelek-nek sei egével együll halá-lát lelte a tenger hullámai-ban A Szent Család tovább folytatta útját Egiptom-ba- n és egy eszcdclmes helyre ért ahol köztudo-más szerint lablók tanyáz-tak Valóban borzalmas lát-vány tárult szemeik elé Az út porában ott heverlek megkötözve sebesülten a rablók által megtámadott utasok kifosztva mindenük-ből még ruhájukból is A rablók azonban hirtelenül megzavarodtak Ugy tűnt fel nekik mintha udami nagy zajt hallanának ahog egy nagy király egész had-seregéül közelednek Halá-los rémület szállta meg a haramiákat és a zsákmányt is hátrahagyva elmenekül-tek Az áldozatok fellé'cg-zetle- k kioldották kötelékei-ket de miután csak a Szent Családot látták közeledni (Folytatás a 3-i- k oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000639