000313 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
'? HÜNGARláHLIFE
Nem sokasig
hanem Lelek
$ mbai nép tea
csuda dolgokat largeet Ináeptnáenl MAGYAR ELET BERZSENYI fa llie Hiingarinn í jngntge
Vol 37 27 XXXVII évfolyam 27 szám J981 július 7 szombat Ára: 50 cent
LLiuvtuMtuiiu-iivAm-iim'viiinu--iii-i'ui'-vvuii-uuuitUUU- M mmm lh ALiuuMuAii-jAiiittitTTT- T
A Nyugat-európ- ai Unió ülése:
Egységes Nyugat-Európ-a?
A Kreml visszautasította Reagan ajánlatát © A kémiai fegyverek ellen
Cscrnycnko szovjet elnök a világiírfegyverck teljes cltiltúsát javasolta
most hogy az USA sikeres kisérlete'ket hajtott végre a Csendes-óceá- n felett
(a világiírfegyverck első gyártója a Szovjet volt) — Líbiában a Kaddafi-kor-mán- y
közölle hogy „öngyilkos" terrorcsoportokat szervez amelyeknek célja
a külföldre menekült líbiaiak kivégzése — Fölényes győzelmet aratna Reagan
elnök demokrata ellenfele felett ha a választásokat most tartanák — közli a
Gallup közvélcmenykutató intézet — Karami új libanoni miniszterelnök kél- -
ségbeesett felhívással fordul az egymással folylon harcoló keresztény és moz-lim
milíciákhoz — eredménytelenül — Zhao Zi-ja- ng kínai miniszterelnök
nyugati sajtótudósítók előtt kijelentette: „Kína tágra nyitotta kapuit a nyu-gati
cégek előtt" a tervek szerint 14 nagyvárosban speciális gazdasági zóná-kat
létesítenek nyugati beruházások számára — A holland parlament beleegye-zett
az amerikai rakéták felállításába — de csak 1985 november l-t- öl — 74° b-- ra
csökkent az amerikai munkanélküliek száma — Líbia még mindig fogva
tart öt angolt akiket a londoni líbiai követség kiutasítása után tartóztattak le
A NYUGAT-EURÓPA- I
UNIÓ (WEU)
LONDONI ÜLÉSE
A WEU legutóbbi pári-zsi
ülése különbözött az ed-digi
rutin-összejövetelekt-ől
a hét tagállam: Anglia
Franciaország Nyugat-Németorszá- g
Olaszország
Belgium Hollandia és Lu-xemburg
kiküldöttei elha-tározták
hogy minden ere
jiikkcl azon lesznek hogy
megteremtsék a Nyugat-európ- ai
Egyesült Államo-kat
Mi késztette erre a ha-tározatra
a WEU-l-?
E kérdésre 'a vál'asz': a
feszült nyugat-európ-ai poli-tikai
helyzet amely egysé-ges
politikai állásfoglalást
kövelel — Nyugat-Európj-ba- n
mindjobban nő az igény
hogy Európa foglalja el az
őt megillető helyet a polit-ikai
életben is: 'azaz ia gazda-sági
óriás váljon 'a politiká-ban
i's óriássá Nő a követe
lés ereje hogy Nyugat-Európ- a
sorsát ne határozza meg
a két nagyhatalom (USA cs
a Szovjet) hanem maga
döntsön önmagáról
A NYUGAT-EURÓP- AI
UNIÓ TÖRTÉNETE
A WEU 1948-ba- n 'alakult
akkor még öt taggal Nyugat-Ném-etország
és Anglia
később lépett be A óéi ak-kor
'az önvédelem volt a
nyugat-európa- i hegemóniára
törő szovjet politika ellen —
1949-be- n amikor létrejött 'az
Észa'k-'atlan- ti Szövets'ég
(NATO) az Unió elvesztette
politikai és főleg katonai je-lentőségét
Az Egyesült Ál-lamok
— a m'aga 'katonai
erejével — garantálta Nyi-gat-Euró- pa
biztonságát a
szovjet törekvések ellen
MI VÁLTOZÓT! MEG
198 I-R- E?
tA szovjet fenyegetés vál-tozatlan
Viszont a nyugat- -
'
r
európai Iközvclem'Itiy rá-döbbent
hogy
Nyugat-Európána- k csak
akkor lesz politikai súlya
a világpolitikában ha ka-tonailag
is erős lesz
Ehhez járultak az utób-bi
'évek eseményei amelyek
a két nagyhatalom (USA és
a Szovjet) 'éles konfrontá-ciójához
vezetett — kü'önö-se- n
az atomfegyverkezés te-rén
— Nyugat-Európ- a n'i-p-ei
szeretnének önmagul!?
dönteni saját sorsuk felöl —
ehhez viszont politikai és —
ezzel kapcsolatban — kato-nai
erőre van szüks'ég
Különösen 'a franciák
sürgetik most Nyugal-Eur-ó-pa
felfegyverzéséi 's ebben
elsősorban Nyugat-Németo- r
szágra 'számítanak 'amely-től
eddig féltek
Nyugat-Európ- a katonai
megerősödését Amerika is
szívesen venne hisz az
Európában állomásozó ame-rikai
csapatok s általában
Az Észak-Atlan- ti Szövetség igényli Madrid csatlakozását
A spanyol NATO-iag- sá
Nem is olyan régen történt amikor 1982-be- n Fclipc Gonalez ve-zérletével
az újjászervezett szocialista párt uralomra jutott Spanyol-onszLgüa- n
Ugyancsak akkor történt hogy Gonzalcz miniszlere'nöki
minösigében visszautasította elődje Lcopoldo Calvo-Sotcl- o akkori mi-niszterelnök
parlamenti döntését (melyet Calvo-Sotcl- o mindössze há-romheti
alsóházi vita után hajszolt keresztül a törvényhozó testület-ben
A törvényjavaslat a spanyol NATO-tagság- ot tervezte belátható
időn belül
Az új szocialista kormányfő a hatalom átvételekor arról biztos-itolta
híveit és az ország közvéleményét hogy az új politikai vonalve-zetés
a „lassan a testtel!" jelszót fogja követni a NATO-tagság- ot ii'c-töe- n
amikor igy fogalmazott:
— „A spanyol nép fogja eldönteni at hogy akarja-- c a NATO-tagságo- t"
— mondotta Gonzalcz korml'nyfö
Csaknem ket év múltán Kelipe Gonzalcz előző merev nézeteit egy-részt
az Európai Közös Piac másrészt a leendő szövet égések jelen-tősen
mcgvá'loztattak mert bár Gonzalcz most sem közült lerögzített
dátumot hogy mikor döntsön népszavazás a kérdJsröl egyelőre csak
annyit volt hajlandó elárulni hogy 1983-r- c tervezi a referendumot
Gonzalez már nem emlegeti a spanyol semlegesség
elvét
Ami főleg sziikebbkörii híveit meglepte az Gonza'cz újabb meg-nyilvCnulása- ira
vonatkozik mert a miniszterelnök azt is 'megkocká-ztatta
egy 'a közelmúltban tartott sajtókonferencián miszerint a
referendum eredményeiből leszűrjük a szükséges következtet' ekei
azonban nem tartjuk azt feltétel nélkül kötelező erejűnek"
Vajon miért?
A spanyol többség élesen ellenzi a NATO-tagságo- t!
lónclwny küzvé'eménykut'atás arról győz-- e meg a szjciaiLsta kar-nian- yt
hogy a nyílt clkötc'czcUség a NATO-tagsá- g mellett belpoüli-kaila- g
annyi mint falnak rohanni: ez évben immár a negyedik nagy-szabású
madridi NATO-ellcne- s tüntetésen negyedmillió ember vonult
fel hasonló tömegtüntetések zajlót la'k le 13'aree'onában s más na-gyobb
spanyol varosokban
Ennek cllcn'érc ez év májusában amikor Helmut Kohl nyuga-tnémet
kancellárral lalá'kozotl Gonzalcz igy sóno'kolí:
— „Spanyolország részt vállal Európa kollektív biztonságának meg-őrzésében"
Egy héttel később Rcltino Craxi olasz kormányfő társas' gában
Gonzalcz á'lá-spoutj-át
röviden igy foglalta össze:
„Spaujelcraiagiuk a NATO-hoz- : ie-1-1 taríezüítí:''
Nyugat-Európ- a védelme
mérhetetlen terheket ró Wa-shingtonra
így 'az újra feléledő
WEU elé az egész világ
nagy 'érdeklődéssel Ws Iszim-pUiáv- al
figyel (kivéve a
Szovjetuniót) — Az Euró-pai
Közös Piac — mint gaz-dasági
összekötő keret —
jól 'működik Strasbourgban
már évek ól-- a ülésezik az
Európai Parlament amely
'az Egyesült Európa létre-jöttét
készíti elő — Most —
a fennálló háborús feszült-ség
hatására — megeleve-nedik
a 'Nyugat-európ- ai
Unió amely katonailag
egyesítené Európát
Kívánjuk: nagy vajú-dások
után szülessen meg
az Európai Egyesült Álla-mok
MITTERRANI)
VISSZAUTASÍTOTT
KÖZVETÍTÉSE
iMitlerrand francia el-nök
'az elmúlt héten Moszk-vába
látogatott s ott Csec-nyenlk- o
szovjet elnöknek át-adta
Reagan üzenetét amely
szerint az amerikai elnök
bármikor hajlandó tárgyal-ni
Cscrnycnkóval — Az
ajánlatot Csernyenko visz-szautasitot-ta:
Csak akkor
haj'andó tárgyalni ha elő-zőleg
az amerikaiak vissza-vonják
Nyugat-Európáb- ól
középtávú rakétáikat
Washingtoni hírmagya-rázók
szerint: „Moszkva
nem hajlandó az amerikai
g ingatag
'-eln-ökválasztás
előtt tár
gyalni hogy így nehogy
megkönnyítse Reagan újra-választását"
— Mindez csak
a politikai síkra vonatkozik
Közben folynak a kereske-delmi
tárgyalások Amerika
és a Szovjet között különö-sen
o'yan ügyekben 'ahol
Moszkva a jobban érdekelt
fél (pl gaboivavásárlás)
'Egyes nyugati hírma-gyarázók
szerint: „A Kreml- -
ben éles vita folyik az ame-rikai—
szovjet feszültséggel
kapcsolatban A héják'
(Gromiko külügyminiszter-rel
az 'élen) ha'lani sem
akarnak tárgyalásokról A
galambok' (erre hajlik
Csernyenko is) látják hogy
a feszültségből csak a Szov-jet
húzza 'a rövidebbet"
KONFERENCIA
A KÉMIAI
FEGYVEREK ELLEN
A belgiumi Genl váro-sában
27 ország 250 kémiku-sa
gyűlt össze hogy tilta-kozzon
'a kémi'ai fegyverek
gyártása és használata el-len
A konferencia összeh-ívására
az irak—ir'jni hábo-rú
adott okot ahol a kémiai
fegyverek beveüisre kerül-tök
'és 'szörnyű pusztítást
okoztak
A konferencia zárónyi-latkozata
hangsúlyozta:
„A veszély azért nagy
mert bármely állam ké
pes kémiai fegyvereket
előállítani és bevetni Tu- -
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
alapjai
Az Európai Közös Piac feltételeket szab Madridnak
Annak megfelelően ahogy a spanyoloknak az Európai Közös Piac
szervezetébe vjIó belépésének tárgyalási dátuma közeledik úgy sú-lyosodé
a nyomás Madridon hogy a spanyolok a gazdasi gi szálak
melett a katon'ai kötelékeket is vállalják
Helmut Kohl kancellár érzéklelcs hasonlattal igy ösztönözte a spa-nyol
kormányfőt:
— „Hiába próbál spanyol szardiniát eladni a Közös Piacnak ha
Madrid nem vállal részi a fogyasztói piac azaz Nyugat-Európ- a vé-delmében"
A spanyol hadsereg felsőbb tisztikara a NATO-integráci- ó mellett
tör p Icát azonban a köznép meglehetősen békepárti (A po'gárhábo-rú- t
kivéve Spanyolország a napóleoni hadjárat óta nem fogott fegy-vert
— Szcrk)
Az amerikai támaszpontok kérdése
A vérmesebb spanyol békeharcosok" még azzal is megtoldják
NATO-ellene- s lünteeseik jelszavait hogy a spanyolországi USA ka-tonai
támaszpontok kiiiritisél is követelik
Jelenleg három amerikai bázison mintegy (izczer amerikai katona
tartózkodik spanyol földön
A hazai saj lóban nemegyszer megesik hogy a hadsereg képvisc-'lö- i
ismételten kifejezik 'abbeli gyanújukat hogy a spanyol pacifista'
saját vesztükbe rohannak mert akaratuk ellenére a szovjet NATO-c- I
lenes propaganda malmára hajtják a vizel"
A megoldás keresése a jövő homályába vész
Mivel a hadsereg alacsonyabb rangú tisztjei kööl is akad NATO
e'lcncs hang Narcis Scrra spanyol hadügyminiszter nemrég egyéne
sen megtiltotta azt hogy a hadsereg kölelákében nyílt vitákat provo-káljanak
a NATO-tagsá- g jogosságára avagy a spanyol semlegesség
hangsúlyozása -- a vonaikozóan
ujabban a a rémhírnek tartott kósza híresztelés ütötte fel a fejét
htgy Fclipc Gonzalcz nyíltan szembe óhajt sxállui majd a referendum
csaknem biztos „Ncm"-jévc- l cs inkább a lemondás drasztikus lépe-séhez
folyamodik hogy új választások kiírásával olyan kabinetet tö-mörils- cn
maga mögé amelyre a NATO-tagsá- g igenlése ügyében biz-tosan
számíthat
Eárd
Boldog születésnapol
Kanada
0 Canada!
Térre de nos a'ieux
Tort front est ceint
de fleurons glorieux!
Car ton bras
sait porter l'épée
II sait porter
la croixl
Ton histoire
est une épopec
Des plus
brillants exploits
Et ta valeur
de foi trempée
Protégera nos foyers
et nos droits
Protégera nos foyers
et nos droits
' i
i
í
í
Július déli órakor
énekeljük szívből Kanada Nemzeti Dalát
„Amerikai Helsinki Bizottság" jelentése
hi erdélyi magyarság helyzete
A jelenlés 66— G0 oldalai többek kö-zött
a következőket tartalmazzák a romá-niai
magyarság helyzetéről:
„A nemzeti kisebbségek joga R-imáni-áb- an
régóta kényes kérdés A bizonyítékok
arra mutatnak hogy minden ellenkező ál-lítás
dacára a román kormány nem nyújt
megfelelő védelmet ezeknek a jogoknak —
bár a román törvények formálisan tiltják
a kisebbségek elleni diszkriminációt Az
Amnesly International és az International
Humán Rights Law Group azt állítják
hogy a román kormány központilag irá-nyítja
a kisebbségek elleni megkülönböz-tető
politikát azáltal hogy a kormány
hangsúlyozza a nemzeti egységet és a tár-sadalmi
átalakulási alapjában véve en-gedélyezi
egyes elfogult tisztviselőinek
hogy büntetlenül hajtsanak végre széles-körű
diszkriminácós intézkedéseket Mivel
a sérelmek orvoslására kivéve a kivándor-lást
kevés valódi lehetőség áll rendelke-zésre
ezért gyakorlatilag mellékes hogy a
kisebbségek elleni diszkrimináció nemzeti
politika-- e vagy nem
Vád Románia ellen
kétség fér hozzá hogy Itomá-ni- a
lényegében nem teljesíti a Helsinki
Egyezménybe lefektetett kötelezettségeit
hogy a kisebbségi csoportok tagjainak va-lamint
állampolgárának megadja a
'ehetőséget hogy ténylegesen élvezzék az
alapvető emberi jogaikat cs szabadságai-kat
A kisebbségekhez lartozó polgároknak
iogos erdekük megőrizni tradicionális kul-tirájuk- at
de ez nehéz egy tolalitariáuus
államban amely román nacionalizmust á-p-ol
A kisebbségi kultúrák vallási nyelvi
és közös történelmi hagyományok kötelé-keiből
szövődtek A szabad vallásgyakor-lás
korlátozása az anyaországgal cs a kül-földön
élő honfitársakkal való szoros kap-csolatok
állami akadályozása és az elég-telen
lehetőség a kisebbség nyelve és tör-ténelme
tanulására — alapvető gond
Románia kisebbségei számára
Románia legnagyobb nemzeti kisebb-ieí- 2
a kú'iilbelül 'l'i—3'j snilliéri besült
3M53
O Canada!
Our home and nalive land!
True patriot lőve
in all thy sons command
With glowing hearts
we see thee rise
The True North
strong and free!
From far and widc
O Canada
We stand on guard
for thee
God keep our land
glorius and free!
O Canada
we stand on guard for ihcc
O Canada
we stand on guard for thee
1--
én 12
el
Az
„Kevés
többi
mind
magyar lakosság kiknek túlnyomó több-sége
magyar közösségekben él Erdélyben
További magyar csoportok élnek Moldo-vába- n
a Kárpátmedencén kívül A ma-gyarság
elsődleges célja nem a kivándor-lás
hanem a nemzeti azonosságtudatnak
a megőrzése A román kormány érzéket-lensége
a magyar kisebbség nemzeti gond-jai
iránt eddig már sok bírálatnak volt
tárgya
Nagyon sok kisebbségi magyarnak la-kik
rokona külföldön különösen a szom-szédos
Magyarországon Ezért sok keserű-séget
okoz az a törvény amely szerint Ro-mániába
látogató külföldiek csak állami
szállodákban szállhatnak meg — hacsak
nem közvetlen családtagokat látogatnak
Mint az Egyesült Államok külügymi-nisztériumának
1981-e- s jelentésében is o-lvasható
a romániai emberi jogok helyze-téről
a kisebbségek kulturális oktatási és
társadalmi lehetőségeit az intézmények
összevonását és centralizálását előíró álla-mi
politika is korlátozza Kz a politika
lecsökkentette a kisebbségek iskoláinak
színházainak népművészeti csoportjainak
és egyéb kulturális lehetőségeiknek a szá-mát
ISlő'J-bc- n a román kormány megszün-tette
az utolsó magyar egyetemet — a Bo-lyai
Egyetemet — beleolvasztva azt a ro-mán
Babes Egyetembe Elemi- - és középis-kolák
összevonásával is sok kisebbségi is-kolát
szüntetlek meg Ezt gyakran annak
i törvénynek a keresztülvitelével érték cl
miszerint kisebbségi nyelvi elemi iskolai
isz'ályt csak 25 kisebbségi tanuló beirat-kozása
cselén középiskolait csak 30 ki-sebbségi
tanuló jelentkezése cselén lehel
beindítani és fenntartani még az olyan kis
falvakban is ahol a román diákok létszá-mával
szemben a magyar vagy német ta-nulók
túlnyomó többségben vannak
A nemzetiségek hid szerepéről szóló
"zépen hangzó hivatalos magyar és román
nyilatkozatok ellenére világos hogy a kél
kormány között nem felhőtlen a viszony
Többizben észrevehetővé váltak már a ma-gyar
kormány nemtetszésének indirekt de
ífilreérLh'ilEÜsn jslsi"
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, July 07, 1984 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1984-07-07 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000698 |
Description
| Title | 000313 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | '? HÜNGARláHLIFE Nem sokasig hanem Lelek $ mbai nép tea csuda dolgokat largeet Ináeptnáenl MAGYAR ELET BERZSENYI fa llie Hiingarinn í jngntge Vol 37 27 XXXVII évfolyam 27 szám J981 július 7 szombat Ára: 50 cent LLiuvtuMtuiiu-iivAm-iim'viiinu--iii-i'ui'-vvuii-uuuitUUU- M mmm lh ALiuuMuAii-jAiiittitTTT- T A Nyugat-európ- ai Unió ülése: Egységes Nyugat-Európ-a? A Kreml visszautasította Reagan ajánlatát © A kémiai fegyverek ellen Cscrnycnko szovjet elnök a világiírfegyverck teljes cltiltúsát javasolta most hogy az USA sikeres kisérlete'ket hajtott végre a Csendes-óceá- n felett (a világiírfegyverck első gyártója a Szovjet volt) — Líbiában a Kaddafi-kor-mán- y közölle hogy „öngyilkos" terrorcsoportokat szervez amelyeknek célja a külföldre menekült líbiaiak kivégzése — Fölényes győzelmet aratna Reagan elnök demokrata ellenfele felett ha a választásokat most tartanák — közli a Gallup közvélcmenykutató intézet — Karami új libanoni miniszterelnök kél- - ségbeesett felhívással fordul az egymással folylon harcoló keresztény és moz-lim milíciákhoz — eredménytelenül — Zhao Zi-ja- ng kínai miniszterelnök nyugati sajtótudósítók előtt kijelentette: „Kína tágra nyitotta kapuit a nyu-gati cégek előtt" a tervek szerint 14 nagyvárosban speciális gazdasági zóná-kat létesítenek nyugati beruházások számára — A holland parlament beleegye-zett az amerikai rakéták felállításába — de csak 1985 november l-t- öl — 74° b-- ra csökkent az amerikai munkanélküliek száma — Líbia még mindig fogva tart öt angolt akiket a londoni líbiai követség kiutasítása után tartóztattak le A NYUGAT-EURÓPA- I UNIÓ (WEU) LONDONI ÜLÉSE A WEU legutóbbi pári-zsi ülése különbözött az ed-digi rutin-összejövetelekt-ől a hét tagállam: Anglia Franciaország Nyugat-Németorszá- g Olaszország Belgium Hollandia és Lu-xemburg kiküldöttei elha-tározták hogy minden ere jiikkcl azon lesznek hogy megteremtsék a Nyugat-európ- ai Egyesült Államo-kat Mi késztette erre a ha-tározatra a WEU-l-? E kérdésre 'a vál'asz': a feszült nyugat-európ-ai poli-tikai helyzet amely egysé-ges politikai állásfoglalást kövelel — Nyugat-Európj-ba- n mindjobban nő az igény hogy Európa foglalja el az őt megillető helyet a polit-ikai életben is: 'azaz ia gazda-sági óriás váljon 'a politiká-ban i's óriássá Nő a követe lés ereje hogy Nyugat-Európ- a sorsát ne határozza meg a két nagyhatalom (USA cs a Szovjet) hanem maga döntsön önmagáról A NYUGAT-EURÓP- AI UNIÓ TÖRTÉNETE A WEU 1948-ba- n 'alakult akkor még öt taggal Nyugat-Ném-etország és Anglia később lépett be A óéi ak-kor 'az önvédelem volt a nyugat-európa- i hegemóniára törő szovjet politika ellen — 1949-be- n amikor létrejött 'az Észa'k-'atlan- ti Szövets'ég (NATO) az Unió elvesztette politikai és főleg katonai je-lentőségét Az Egyesült Ál-lamok — a m'aga 'katonai erejével — garantálta Nyi-gat-Euró- pa biztonságát a szovjet törekvések ellen MI VÁLTOZÓT! MEG 198 I-R- E? tA szovjet fenyegetés vál-tozatlan Viszont a nyugat- - ' r európai Iközvclem'Itiy rá-döbbent hogy Nyugat-Európána- k csak akkor lesz politikai súlya a világpolitikában ha ka-tonailag is erős lesz Ehhez járultak az utób-bi 'évek eseményei amelyek a két nagyhatalom (USA és a Szovjet) 'éles konfrontá-ciójához vezetett — kü'önö-se- n az atomfegyverkezés te-rén — Nyugat-Európ- a n'i-p-ei szeretnének önmagul!? dönteni saját sorsuk felöl — ehhez viszont politikai és — ezzel kapcsolatban — kato-nai erőre van szüks'ég Különösen 'a franciák sürgetik most Nyugal-Eur-ó-pa felfegyverzéséi 's ebben elsősorban Nyugat-Németo- r szágra 'számítanak 'amely-től eddig féltek Nyugat-Európ- a katonai megerősödését Amerika is szívesen venne hisz az Európában állomásozó ame-rikai csapatok s általában Az Észak-Atlan- ti Szövetség igényli Madrid csatlakozását A spanyol NATO-iag- sá Nem is olyan régen történt amikor 1982-be- n Fclipc Gonalez ve-zérletével az újjászervezett szocialista párt uralomra jutott Spanyol-onszLgüa- n Ugyancsak akkor történt hogy Gonzalcz miniszlere'nöki minösigében visszautasította elődje Lcopoldo Calvo-Sotcl- o akkori mi-niszterelnök parlamenti döntését (melyet Calvo-Sotcl- o mindössze há-romheti alsóházi vita után hajszolt keresztül a törvényhozó testület-ben A törvényjavaslat a spanyol NATO-tagság- ot tervezte belátható időn belül Az új szocialista kormányfő a hatalom átvételekor arról biztos-itolta híveit és az ország közvéleményét hogy az új politikai vonalve-zetés a „lassan a testtel!" jelszót fogja követni a NATO-tagság- ot ii'c-töe- n amikor igy fogalmazott: — „A spanyol nép fogja eldönteni at hogy akarja-- c a NATO-tagságo- t" — mondotta Gonzalcz korml'nyfö Csaknem ket év múltán Kelipe Gonzalcz előző merev nézeteit egy-részt az Európai Közös Piac másrészt a leendő szövet égések jelen-tősen mcgvá'loztattak mert bár Gonzalcz most sem közült lerögzített dátumot hogy mikor döntsön népszavazás a kérdJsröl egyelőre csak annyit volt hajlandó elárulni hogy 1983-r- c tervezi a referendumot Gonzalez már nem emlegeti a spanyol semlegesség elvét Ami főleg sziikebbkörii híveit meglepte az Gonza'cz újabb meg-nyilvCnulása- ira vonatkozik mert a miniszterelnök azt is 'megkocká-ztatta egy 'a közelmúltban tartott sajtókonferencián miszerint a referendum eredményeiből leszűrjük a szükséges következtet' ekei azonban nem tartjuk azt feltétel nélkül kötelező erejűnek" Vajon miért? A spanyol többség élesen ellenzi a NATO-tagságo- t! lónclwny küzvé'eménykut'atás arról győz-- e meg a szjciaiLsta kar-nian- yt hogy a nyílt clkötc'czcUség a NATO-tagsá- g mellett belpoüli-kaila- g annyi mint falnak rohanni: ez évben immár a negyedik nagy-szabású madridi NATO-ellcne- s tüntetésen negyedmillió ember vonult fel hasonló tömegtüntetések zajlót la'k le 13'aree'onában s más na-gyobb spanyol varosokban Ennek cllcn'érc ez év májusában amikor Helmut Kohl nyuga-tnémet kancellárral lalá'kozotl Gonzalcz igy sóno'kolí: — „Spanyolország részt vállal Európa kollektív biztonságának meg-őrzésében" Egy héttel később Rcltino Craxi olasz kormányfő társas' gában Gonzalcz á'lá-spoutj-át röviden igy foglalta össze: „Spaujelcraiagiuk a NATO-hoz- : ie-1-1 taríezüítí:'' Nyugat-Európ- a védelme mérhetetlen terheket ró Wa-shingtonra így 'az újra feléledő WEU elé az egész világ nagy 'érdeklődéssel Ws Iszim-pUiáv- al figyel (kivéve a Szovjetuniót) — Az Euró-pai Közös Piac — mint gaz-dasági összekötő keret — jól 'működik Strasbourgban már évek ól-- a ülésezik az Európai Parlament amely 'az Egyesült Európa létre-jöttét készíti elő — Most — a fennálló háborús feszült-ség hatására — megeleve-nedik a 'Nyugat-európ- ai Unió amely katonailag egyesítené Európát Kívánjuk: nagy vajú-dások után szülessen meg az Európai Egyesült Álla-mok MITTERRANI) VISSZAUTASÍTOTT KÖZVETÍTÉSE iMitlerrand francia el-nök 'az elmúlt héten Moszk-vába látogatott s ott Csec-nyenlk- o szovjet elnöknek át-adta Reagan üzenetét amely szerint az amerikai elnök bármikor hajlandó tárgyal-ni Cscrnycnkóval — Az ajánlatot Csernyenko visz-szautasitot-ta: Csak akkor haj'andó tárgyalni ha elő-zőleg az amerikaiak vissza-vonják Nyugat-Európáb- ól középtávú rakétáikat Washingtoni hírmagya-rázók szerint: „Moszkva nem hajlandó az amerikai g ingatag '-eln-ökválasztás előtt tár gyalni hogy így nehogy megkönnyítse Reagan újra-választását" — Mindez csak a politikai síkra vonatkozik Közben folynak a kereske-delmi tárgyalások Amerika és a Szovjet között különö-sen o'yan ügyekben 'ahol Moszkva a jobban érdekelt fél (pl gaboivavásárlás) 'Egyes nyugati hírma-gyarázók szerint: „A Kreml- - ben éles vita folyik az ame-rikai— szovjet feszültséggel kapcsolatban A héják' (Gromiko külügyminiszter-rel az 'élen) ha'lani sem akarnak tárgyalásokról A galambok' (erre hajlik Csernyenko is) látják hogy a feszültségből csak a Szov-jet húzza 'a rövidebbet" KONFERENCIA A KÉMIAI FEGYVEREK ELLEN A belgiumi Genl váro-sában 27 ország 250 kémiku-sa gyűlt össze hogy tilta-kozzon 'a kémi'ai fegyverek gyártása és használata el-len A konferencia összeh-ívására az irak—ir'jni hábo-rú adott okot ahol a kémiai fegyverek beveüisre kerül-tök 'és 'szörnyű pusztítást okoztak A konferencia zárónyi-latkozata hangsúlyozta: „A veszély azért nagy mert bármely állam ké pes kémiai fegyvereket előállítani és bevetni Tu- - (Folytatás a 2-- ik oldalon) alapjai Az Európai Közös Piac feltételeket szab Madridnak Annak megfelelően ahogy a spanyoloknak az Európai Közös Piac szervezetébe vjIó belépésének tárgyalási dátuma közeledik úgy sú-lyosodé a nyomás Madridon hogy a spanyolok a gazdasi gi szálak melett a katon'ai kötelékeket is vállalják Helmut Kohl kancellár érzéklelcs hasonlattal igy ösztönözte a spa-nyol kormányfőt: — „Hiába próbál spanyol szardiniát eladni a Közös Piacnak ha Madrid nem vállal részi a fogyasztói piac azaz Nyugat-Európ- a vé-delmében" A spanyol hadsereg felsőbb tisztikara a NATO-integráci- ó mellett tör p Icát azonban a köznép meglehetősen békepárti (A po'gárhábo-rú- t kivéve Spanyolország a napóleoni hadjárat óta nem fogott fegy-vert — Szcrk) Az amerikai támaszpontok kérdése A vérmesebb spanyol békeharcosok" még azzal is megtoldják NATO-ellene- s lünteeseik jelszavait hogy a spanyolországi USA ka-tonai támaszpontok kiiiritisél is követelik Jelenleg három amerikai bázison mintegy (izczer amerikai katona tartózkodik spanyol földön A hazai saj lóban nemegyszer megesik hogy a hadsereg képvisc-'lö- i ismételten kifejezik 'abbeli gyanújukat hogy a spanyol pacifista' saját vesztükbe rohannak mert akaratuk ellenére a szovjet NATO-c- I lenes propaganda malmára hajtják a vizel" A megoldás keresése a jövő homályába vész Mivel a hadsereg alacsonyabb rangú tisztjei kööl is akad NATO e'lcncs hang Narcis Scrra spanyol hadügyminiszter nemrég egyéne sen megtiltotta azt hogy a hadsereg kölelákében nyílt vitákat provo-káljanak a NATO-tagsá- g jogosságára avagy a spanyol semlegesség hangsúlyozása -- a vonaikozóan ujabban a a rémhírnek tartott kósza híresztelés ütötte fel a fejét htgy Fclipc Gonzalcz nyíltan szembe óhajt sxállui majd a referendum csaknem biztos „Ncm"-jévc- l cs inkább a lemondás drasztikus lépe-séhez folyamodik hogy új választások kiírásával olyan kabinetet tö-mörils- cn maga mögé amelyre a NATO-tagsá- g igenlése ügyében biz-tosan számíthat Eárd Boldog születésnapol Kanada 0 Canada! Térre de nos a'ieux Tort front est ceint de fleurons glorieux! Car ton bras sait porter l'épée II sait porter la croixl Ton histoire est une épopec Des plus brillants exploits Et ta valeur de foi trempée Protégera nos foyers et nos droits Protégera nos foyers et nos droits ' i i í í Július déli órakor énekeljük szívből Kanada Nemzeti Dalát „Amerikai Helsinki Bizottság" jelentése hi erdélyi magyarság helyzete A jelenlés 66— G0 oldalai többek kö-zött a következőket tartalmazzák a romá-niai magyarság helyzetéről: „A nemzeti kisebbségek joga R-imáni-áb- an régóta kényes kérdés A bizonyítékok arra mutatnak hogy minden ellenkező ál-lítás dacára a román kormány nem nyújt megfelelő védelmet ezeknek a jogoknak — bár a román törvények formálisan tiltják a kisebbségek elleni diszkriminációt Az Amnesly International és az International Humán Rights Law Group azt állítják hogy a román kormány központilag irá-nyítja a kisebbségek elleni megkülönböz-tető politikát azáltal hogy a kormány hangsúlyozza a nemzeti egységet és a tár-sadalmi átalakulási alapjában véve en-gedélyezi egyes elfogult tisztviselőinek hogy büntetlenül hajtsanak végre széles-körű diszkriminácós intézkedéseket Mivel a sérelmek orvoslására kivéve a kivándor-lást kevés valódi lehetőség áll rendelke-zésre ezért gyakorlatilag mellékes hogy a kisebbségek elleni diszkrimináció nemzeti politika-- e vagy nem Vád Románia ellen kétség fér hozzá hogy Itomá-ni- a lényegében nem teljesíti a Helsinki Egyezménybe lefektetett kötelezettségeit hogy a kisebbségi csoportok tagjainak va-lamint állampolgárának megadja a 'ehetőséget hogy ténylegesen élvezzék az alapvető emberi jogaikat cs szabadságai-kat A kisebbségekhez lartozó polgároknak iogos erdekük megőrizni tradicionális kul-tirájuk- at de ez nehéz egy tolalitariáuus államban amely román nacionalizmust á-p-ol A kisebbségi kultúrák vallási nyelvi és közös történelmi hagyományok kötelé-keiből szövődtek A szabad vallásgyakor-lás korlátozása az anyaországgal cs a kül-földön élő honfitársakkal való szoros kap-csolatok állami akadályozása és az elég-telen lehetőség a kisebbség nyelve és tör-ténelme tanulására — alapvető gond Románia kisebbségei számára Románia legnagyobb nemzeti kisebb-ieí- 2 a kú'iilbelül 'l'i—3'j snilliéri besült 3M53 O Canada! Our home and nalive land! True patriot lőve in all thy sons command With glowing hearts we see thee rise The True North strong and free! From far and widc O Canada We stand on guard for thee God keep our land glorius and free! O Canada we stand on guard for ihcc O Canada we stand on guard for thee 1-- én 12 el Az „Kevés többi mind magyar lakosság kiknek túlnyomó több-sége magyar közösségekben él Erdélyben További magyar csoportok élnek Moldo-vába- n a Kárpátmedencén kívül A ma-gyarság elsődleges célja nem a kivándor-lás hanem a nemzeti azonosságtudatnak a megőrzése A román kormány érzéket-lensége a magyar kisebbség nemzeti gond-jai iránt eddig már sok bírálatnak volt tárgya Nagyon sok kisebbségi magyarnak la-kik rokona külföldön különösen a szom-szédos Magyarországon Ezért sok keserű-séget okoz az a törvény amely szerint Ro-mániába látogató külföldiek csak állami szállodákban szállhatnak meg — hacsak nem közvetlen családtagokat látogatnak Mint az Egyesült Államok külügymi-nisztériumának 1981-e- s jelentésében is o-lvasható a romániai emberi jogok helyze-téről a kisebbségek kulturális oktatási és társadalmi lehetőségeit az intézmények összevonását és centralizálását előíró álla-mi politika is korlátozza Kz a politika lecsökkentette a kisebbségek iskoláinak színházainak népművészeti csoportjainak és egyéb kulturális lehetőségeiknek a szá-mát ISlő'J-bc- n a román kormány megszün-tette az utolsó magyar egyetemet — a Bo-lyai Egyetemet — beleolvasztva azt a ro-mán Babes Egyetembe Elemi- - és középis-kolák összevonásával is sok kisebbségi is-kolát szüntetlek meg Ezt gyakran annak i törvénynek a keresztülvitelével érték cl miszerint kisebbségi nyelvi elemi iskolai isz'ályt csak 25 kisebbségi tanuló beirat-kozása cselén középiskolait csak 30 ki-sebbségi tanuló jelentkezése cselén lehel beindítani és fenntartani még az olyan kis falvakban is ahol a román diákok létszá-mával szemben a magyar vagy német ta-nulók túlnyomó többségben vannak A nemzetiségek hid szerepéről szóló "zépen hangzó hivatalos magyar és román nyilatkozatok ellenére világos hogy a kél kormány között nem felhőtlen a viszony Többizben észrevehetővé váltak már a ma-gyar kormány nemtetszésének indirekt de ífilreérLh'ilEÜsn jslsi" |
Tags
Comments
Post a Comment for 000313
