Magyar Elet, March 15, 1980

              -- ÍAf
P: ' "
V Jí &£ íífffit f
HUNGÁRIÁN LIFE
Nem sakaság
hanem Lelek
s szabad nép lesz
Ü t
csuda dohokat Ltrgr! IndrpínHent MAGYAR £LET Canadian Heekly
BERZSENY! íü Ült lIungorÚA Languüge
Vol 33 11 XXXIII évfolyam 11 1900 március 15 Szombat Ara: 40 cent
"tTTT'-T'lTTTlTTTTTT- T 33
Afganisztán szovjet megszállása jó alkalom
YflLTfl REVIZIÓJflR
Megalakult a Trudeau-kormán- y 9 Választások Rhodéziában
— A massachusctls-- i előválasztáson liberális részről Kennedy a republiká-nusoknál
Reagan győzöd — Lengyelországban súlyos a gazdasági helyzet A
pártkongresszus menesztette Jaroszcvicz miniszterelnököt — kommunista szo-kás
szerint — bűnbakot keresve — Az Egyesült Államok külügyminisztériumá-nak
szószólója elismerte hogy Pakisztánon keresztül fegyvereket küldtek Af-ganisztánba
A legutóbbi harcokban már modern fegyverekkel harcoltak a sza-badságharcosok
a szovjet csapatok ellen súlyos veszteségeket okozva azoknak
— A volt iráni sah három gyermeke az Egyesült Államokban vau Panamában
csak a sah felesége és Ifi éves leánya tartózkodik — Panama és Irán között
nincs diplomáciai kapcsolat így tehát a sah családjának visszakövetelésének
Irán részéről még diplomáciai alapja sincs — Az Európai Parlament csatlako-zott
Cartcr elnök moszkvai olimpia bojkottjához sőt hozzájárult a Szovjetu-nió
elleni gazdasági bojkotthoz is — Japán tiltakozott Moszkvánál hogy nuk-leáris
rakétákat helyezett cl a Kurili-szigctckc- n amelyek alig kél mérföldre
vannak Japántól (a szigeteket a Szovjetunió a II világháború végén szállta
meg Japán ma is visszaköveteli — Szcrk) A kanadai parlament összehívásá-ra
csak április közepén kerül sor — Kabulban még mindig tart a statárium:
minden polgárnak 21 órán belül be kellett volna szolgáltatnia a fegyverét —
azonnali kivégzés terhe alatt — Khomcini kijelentette hogy amerikai túszok
kérdésében az áprilisban összeülő iráni parlament hoz majd döntést — Prcm
Tinsulanond tábornok — hadseregparancsnokot választotta meg a parlament
Thaiföld új miniszterelnökévé —
CARTER
ELSZÓLJA
MAGÁT
Afganisztánnal kapcso-latban
tartott sajtókonferen-ciáján
Carter elnök azt ál-lította
hogy
„a szovjet invázió Afga-nisztán
ellen az első je-le
annak hogy a Szov-jetunió
katonai erejét sa-ját
halárain' kívül hatal-mi
politikájának eszköze-ként
használja"
Ezzel kapcsolatban a
Közös Magyar Külügyi B-izottság
elküldte tiltakozá-sát
az elnökhöz amelyben
— többek között — han-goztatta:
„Érthetetlen a
számunkra hogy ön aki
Stirling György:
annakidején elitélte a Son-nenfeld-doktri-nát
(amely a
Közép- - és keleteurópai szov-jet
csatlós országokat arra
biztatta hogy „organikusan"
épüljenek be a szovjet rend-szerbe
mert különben a III
világháború veszélye fenye-get
Szerk) és független ön-álló
államokként kezeli a
Közép- - és keleteurópai csat-lós
államokat — most egy-szerre
„organikus" össze-függést
feltételez a Szovjet-unió
és a Varsói Paktum
államai között" — (Mivel
Carter nyilatkozatában k-ihangsúlyozta
hogy a Szov-jetunió
most „először" hasz-nálta
fel katonai erejét „sa-ját
halárain kivül" Szcrk)
A tiltakozás így fejező-dik
be:
„Kérjük önt hogy jelent-se
ki: Magyarországot és
Csehszlovákiát nem tekin-ti
a Szovjetunió „szer-ves"
részeinek és az
ellenük annakidején —
(1056-ba- n illetve 19(8-ban- )
alkalmazott fegy-veres
erőszak ugyanolyan
elbírálásban részesül mint
a jelenlegi afgán invá-zió"
Jó alkalom ez az elnö-ki
elszólás arra hogy egy-szer
s mindenkorra tisz-tázzuk
azt a téves néze-tet
hogy
Valtában a nagyhatalmak
(Amerika és a Szovjetu
EGY TÉVESZME CSŐDJE
Hadd kezdjem egy saját élményemmel
Amikor kereken kilenc évvel ezelőtt Amerika szabad földjére
léptem pártfogóim röglön Washingtonba irányítottak mondván: ne-ked
a Voice of America-ná- l a helyed! Így kerültem én ebbe a
szép városba és később valaki elé aki a magyar emigráció egyik
igen befolyásos és amerikai körökben is bennfentes alakja Szé-pen
elbeszélgettünk erröl-arr- ól aztán a derék férfiú nagy köntör-falazás
után a tárgyra tért és kerek-pere- c megmondta hogy ha
így folytatom tovább ne is álmodjak Voice-karrierr- öl Mert ilyen
stílus nem kell amerikai kormány pénzén fenntartott rádiónak A
Voice-ná- l nem elég írni tudni — mondta (nem is az a legfontosabb
) hanem alkalmazkodni kell az amerikai külpolitikai vonalhozs
aszerint kell írni
Elképedtem És megérteltem a célzást Akkor már volt pár tu-catnyi
cikk a hátam mögött melyek még a menekülttáborban
majd később az első amerikai hónapok alatt születtek és ezekből
bárki megállapíthatta hogy nem vagyok a detenle híve És akko-riban
élte virágkorát a detente! Ez az úr — és akik mögötte áll-nak
_ azt kifogásolják hogy a kommunizmusban eltöltött 25 esz-tendő
minden átélt keserűsége megaláztatása kicsordul belőlem
azt kifogásolják — döbbentem rá — hogy megírom az igazat És
ez nem illik bele az amerikai elképzelésekbe Nem szabad otrom-bán
tapintatlan cikkekkel megzavarni a detenle langyos légköréi
Beszélgetőpartnerem a továbbiakban még arra is figyelmezte-tett:
mérsékeljem1 a hangomat mert ha így folytatom könnyen baj-ba
is kerülhetek De itt már megkeseredett a számize Hát ezért
jöttem el a hazámból a világ legszabadabb országába hogy itt is
az igazság elhallgatására intsenek hogy itt is féket tegyenek a tol-lamra
hogy itt is korlátokat állítsanak elém? Meg is mondtam a-z- on
nyomban az illetőnek hogy elegem volt az „alkalmazkodás-ból"
25 évig otthon itt nem kérek belőle Nem hagyok lakatot
lenni a számára hanem továbbra is elmondom az igazat — mert
azért vagyok itt Ha így nem kellek a Voice-na- k megleszünk egy-más
nélkül!
Hazamentem és még aznap este megírtam az esetet A „Figyel-meztetéseim
története" 1971 őszén jelent meg és jól tudtam: ez-zel
végképp elvágtam magamat a Voice- - és a detente-körö- k elölt
dchál akkor már sokkal tisztábban láttam ahhoz minthogy ezen
bánkódtam volna Ha az amerikai kormány rádióját nem a való-ság
érdekli amit tapasztalatai alapján a hiteles szemtanú elmond-hat
hanem egy hamis elképzelés egy téveszme szolgálatában áb-rándokat
akar kergetni ám tegye De nélkülem A Voice of Ame-rica-na- k
nem „elfogult" emigránsok kellenek hanem tárgyilagossá
nió) megegyezlek volna
Európa kél érdekszférá-ra
való osztásáról — s
így Közép- - és Kelet-Európ- a
(benne Magyar-ország)
— amerikai bele-egyezéssel
— szovjet ér-dekterületté
vált volna—
Ez egy téves „mitosz"a-melybö- l
nemcsak Nyugat
hanem még mi számű-zött
magyarok is ki kell
hogy gyógyuljunk!
MI TÖRTÉNT
VALTÁBAN?
A megegyezés maga k-ifogástalan
elvi szempont-ból
hiszen minden nép-nek
„önrendelkezési jo-got"
biztosít — A mí-tosz"
szerint viszont: Ame-rika
és a Szovjetunió titok-ban
megegyezett Európa
két érdekterületre való fe-losztásában
Ez nem iga!
Soha sehol semmiféle i-l-ycn
titkos megegyezés
nyomára eddig még nem
bukkantak a történészek
pedig a II világháborús
levéltári anyag legnagyobb
résc már hozzáférhetővé
váll a kutatók előtt
MI SZÜLTE EZT A
HAMIS „MÍTOSZT"?
A gyáva Nyugatnak —
szüksége volt ilyen „öniga-zolásra"
amely megmagya-rázta
hogy miért tűri Kö-zé])-
és Keleteurópa bolsevi-zálás- át
Ezért terjesztették
— még hivatalos körök is
— ezt a hamis suttogó pro--
pagandát a „média hO--
csövein keresztül
Meg maga a Szovjet-unió
sem hivatkozott so-ha
Yallára amikor — ha
kellelt fegyveresen is (Ma-gyarosz- ág
Csehszlov ákia i—
beavatkozott csatlósai bel-ügyeibe
Az un „IJresnyc-- v
doktrína" is csak a
„nagytestvér" (Szovjet) kö-telességét
emlegeti aki nem
tűrheti a bajba levő „elv-társai"
kudarcát s ezért
nyújt segítséget Nem is
hivatkozhatott hiszen a
„yaltai mítoszt" — amely
csak Közép- - és Keleteuró-pát
utalja a szovjet érdek-szférába
— már rég túl
lépte Moszkva amikor ku-bai
keletnémet és vietna-mi
csatlós csapatai réven
megszállta Angolát Mozam-bikot
Etiópiát Dél-Jeme- nt
Laoszi és Kambodzsát
Tehát itt az alkalom
hogy a yaltai hazug „mí-toszt"
revízió alá vegyük
és ország-vilá- g előtt hir
dessük:
Magjarország szovjet meg-szállása
pont olyan nicg- -
szegése a népek önrendel-kezési
jogának mint a-kárc- sak
az afganisztáni o-ro- sz
invázió!
TRUOEAU
„ECVKKZ"
KORMÁNYA
A kanadai sajtó úgy jel-lemzi
az új Trudcau-kor-mány- t
— amely március 3- -
(folytatás a 2-i- k oldalon)
higgadt magyar nyelvű amerikaiak — mondta nekem később vala-ki
Tudod a delenle! — tette hozzá jelentőségteljesen
Ez volt az első találkozásom a detenle elnevezésű politikai
torzszülöttel a szabad világban S akkor elhatároztam: megmaradok
továbbra is életem végéig konok megátalkodott emigránsnak de
nyugodt tiszta lelkiismerettel maradok az mert nem kell feladnom
a meggyőződésemet Azt hogy a delente-politik- ál végzetcsen elhi-bázottn- ak
tarlom ami ellen küzdeni kell
Egy percig sem akarom azt állítani hogy egyedül én találtam
rá erre a nagy igazságra Kevés kivétellel az egész magyar emigrá-ció
ugyanezt vallja és a szabadföldi magyar sajtó ezt sugározza
már hosszú évek óta De forrófejű emigránsok véleményét nem szok-ták
meghallgatni a State Department-be- n — vagy ha meghallgatják
figyelmen kivül hagyják Pedig ezekhez mi magyarok jobban ér-tünk
mint az amerikaiak: mert mi a saját bőrünkön éreztük a
kommunizmust és tudjuk mennyire lehet hinni az oroszoknak
Ezt az utolsó mondatol olyanvalakitöl vettem kölcsön aki már
1935 óta él az Egyesült Államokban és nehezen mondható forró-fejű
emigránsnak Csupán ugyanúgy és ugyanolyan logikával gon-dolkozik
mint mi Teller Ede a világhírű atomtudós ö akit a
hidrogénbomba atyjának is szoktak nevezni ő mondta ezeket a
szavakat néhány évvel ezelőtt de azóta — talán más kifejezések-kel
— ugyanezt számtalanszor elismételte Hogy észhczlérilse az
ameriaikat amíg nem késő Ez ugyan nem sikerült neki de azt
elérte hogy delente-polilik- a bírálatáért bizonyos körök rásütötték a
háborús uszító jelzőt
Az amerikaiak most bamba képpel ácsorognak a vöröscsillagos
tankok lánctalpaitól felismerhetetlenné roncsolt detenle kihűlt bullá-ja
fölött és csodálkoznak Meg vannak lepve hogy a Szovjet becsap-ta
pestiesen: átejtette őket A detente spanyolfala mögött kiépítette
a világ legerősebb katonai gépezetét és most — ahogy sokan meg-jósolták
az elmúlt évek során hogy a nyolcvanas években bekövet-kezik
— akcióba lépnek Mert régi tétel hogy a fegyvereket amikel
legyártanak általában használni is szokták Főleg a diktatúrák!
Teller Ede most diadalmaskodhatna hogy lám neki lelt igaza:
nem a detente téveszméjében kelleti volna vakon és naivul bízni
hanem minden erőt a fegyverkezésre kellett volna fordítani hogy A-mer-ika
erősebb legyen a Szovjetuniónál Mert ez az egyetlen bizto-síték
a háború elkerülésére Az elökelösködve franciás orrhangon k-iejtett
„detan"-politik- a híveinek jóvoltából ma fordított a helyzet:az
oroszok erösebbek s ennek eredményei máris mutatkoznak Az eny- -
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Flórián Tibor:
Petőfi Sándor a szabadsághős magyar költő
az 18-1- 8 március 15-- i forradalom vezére
(Barabás Miklós 1848-ba- n készüli rajza)
Tizenhat millió magyar hitével!
Március 15 ünneplése alkalmából
A múltjától és történelmétől megfosz-tott
magyar nemzet a jelenében él K-ísérletet
tesz időnként hogy a reá kény-seritc- tl
kigyóböt t meglazítsa mozogjon
benne ós azt amennyire lehel a saját
tesli és lelki formáihoz igazítsa Megpró-bálja
tehát a túlélést -- egy olyan korban
amikor a cselekedetek és az egyéni ma-gatartás
életforma irányát az állam szab-ja
meg és nem a saját akarata Ilyen
helyzetben még azt sem ö dönti el
hogy milyen évfordulókat ünnepeljen A
hivatalos ország annak ünneplésére kény-zcri- li
amit el akarna felejteni: a meg-iállá- st
függetlenségének elvesztését sa-ját
életét irányító cselekedeleinek orszá-g-
formáló akaratának megbénitásálAr-r- a
kényszerül hogy járomba fogásának
napját „lelszabadulás"-na- k nevezze és
körültáncolja rabtartóit és saját börtönét
A túlélési gyakorló nemzet különö-sen
második harmadik nemzedékében
megszűnik történelmi emlékei évfordulói
'elé tekintő múltját tisztelő közösség len-ni
Gyökere már nem nő a mélybe a
messzi múltba A megszállási jelentő —
fclszabadulás"-i- g vagy az őrjöngő és a
nagyhatalmak országvesztő ítéletéi maga
ellen kihívó Tanácsköztársaságig nyúlhat
A mélyrehatoló gyökerek nélküli nem
zetet — ha nem ébred önmagára és nem
ássa magát a mélybe — minden vihar ki-lépheti
és lassan odáig jut hogy még
nyelvét sem tudja megvédeni a párt-zsargont- ól
és az utca „hekusok" elöl rejtő-ző
szóficamaitól Nagyobb veszély fenye-geti
mini a latin és a német nyelv ár-nyékában
fényretöréséi csak küzdelemmel
kivívó nyelvünket Akkor felszínre akart
törni hogy élhessen és hagyományait
az európai kultúrál magyar nyelven köz-vetítse
népének Ma lombját és törzsét
kell féltenie ártó rovarok alattomos és
lassan pusztító támadásától
SZABAD MAGYAR SAJTÓ NAPJÁRA
Március 15 a magyar sajtószabadság
születésnapja 1818-ba- n a cenzúra eltörlé-sével
és a sajtószabadság kimondásával
kezdődött a magyar nemzeti újjászületés
pctőfi irta naplójóban: „Logikailag a for-"adalo- m
legelső lépése s egyszersmint fö
kötelessége szabaddá lenni a sajtót!" és
'déztc a felhívást melyet Mirabeau inté-zeti
a francia forradalom előestéjén a pol-gársághoz:
„Első törvényetek szentesítse
a sajtószabadságol a legsérlhctctlenebb
szabadságot amely a többi szabad-ságot
sohasem szerzitek meg!"
Negyvennyolcas nemzeti forradalmunk
évfordulóján a magyar sajtó munkásainak
kötelessége hitet tenni az írott betű a
gondolat szabadsága mellett és a nagy
elődök nyomdokain haladva kell küzdeni
ennek biztosításáért Hazánkban Magyar-országon
áz idegen megszállók és kiszol-gálóik
elnémították a szabad sajlólnincs
önkéntelenül adódik hogy az ott-honában
élő nemzeltel szembeállítsuk az
öt földrészen szétszórt magyarságot Az
emigrációnak különösen az első nemzedé-ke
szintén a túlélésért küzdölt de sehol
és semmiféle hatalom nem kényszerítene
ami-hogyiáelás- sa törteriélmctf Megtagad-ja
és elfelejtse idegen hatalmak őrlő fo-gai
közé került testvéreit
Uj környezetének évfordulóit sem
kényszeritették megünnepelni s ha állam-polgári
illendőségből zászlót tűzött ki há-za
homlokzatára azzal nem alázta meg
önmagát Uj polgártársainak ünnepe nem
sértette legmélyebb érzelmeit Nem meg-szállókat
ünnepelt hanem azokat akik
új otthont és kenyeret nyújtottak neki
Ez a magyarázata annak hogy az
emigráció első nemzedéke nyugodtan meg-őrizhette
történelmét megünnepelhette —
gyermekeivel együtt — évfordulóit régi
zászlói alatt elénekelhette himuszát és
nemzeti dalait Külföldön élő anyanyel-vét
tisztán megőrző múltja felé forduló
magyar szórvány-nemze- t lett belőle Lel-ki
kapcsolatát sohasem vesztette el nem-zetének
otthon élő vagy ősi földjén ide-gen
uralom alá kényszerítelt többi törzsé-vel
Egy maradt nemzetével és annak
minden szenvedését idegeiben hordozta A
8 törzs lelki egységét nem bonthatta fül
semmi kényszer
Aki a hosszú várakozásban elvesztet-te
hitét az mindennap gondoljon arra
hogy egy tizenhal milliós nagy közösség-hez
tartozik amelynek a szétszóralásban
is ereje van A világ minden pontján a
helyi körülményeknek megfelelően küzd-het
a nemzetét ért sérelmek jóvátételéért
és bátran biztathatja csüggedő társait —
hogy addig nem veszett el semmi amíg
hiszünk benne és ismételjük egyre: Ko-lozsváron
Kassán Szabadkán és Ungvá-ron
újra találkozunk!
A
nélkül
aki megírja az igazságot Az emigrációs
lapokra hárul ez a feladat aminek meg-alkuvás
nélkül eleget kell tennünk: őriz-nünk
kel a lángot melyet otthon elfoj-tottak
A szabad sajtó szellemének ápolá-sát
ránkbizta a Gondviselés hivatásunk e-l- öl
nem terhelünk ki
A mai Magyarországon az első kom-mün
alatti Vörös Újság kiadásának év-fordulóját
nevezték ki a magyar sajtó nap-iána- k
Ennek a szégyenteljes dátumnak a
sajtószabadsághoz semmi köze inkább an-nak
kigűnyolása Az emigrációs sajtó mél-tóbb
évfordulón Március 15-é- n tartja a
szabad magyar sajtó napját kihangsúlyoz-va
a lfl2 évvel ezelőtt c napon kivívott
sajtószabadság jelentőségét
Januárban gondoltunk az első magyar-nyelvű
újság a Magyar Hírmondó meg-születé'-é- ve
kerek 200 év távlatából Hadd
(Folytatás a harmadik oldalon)
s