Kanadai Magyarsag, September 15, 1973

              Bélclv Béla: ivatagi színja'te
Olaj
Milyen egyszerű volt ez az ugy még tíz
évvel ezelőtt!
Adva volt Izrael amelyet életre-halálr- a
támogattunk mert az egyetlen keménybás-tya
volt az akkor még Közép-Kelete- n és na-gyon
legénykedő Szovjet ellen
Azután hogy-hog- y nem Szádat hirtelen
kizavarta okét Vajon miért? Nyilván volt
valami elsópro érzelmi oka rá amit senki
sem csodál ha ismeri a szovjet-ember- t De
külpolitikának nagyon gyenge húzás volt az
mert hirtelen vákumba lökte vele Egyipto-mot
Érthetetlen hogy nem gondoskodott meg-előzően
valami biztonságról esetleg az Egye-sült
Államokhoz való komolyabb közeledés-ről
Ami ez után maradt a Nílus mentén
az egy csomó rozsdásodó szovjet fegyver
volt amelyhez nem kaptak utánpótlást és
így az ország egyre védtelenebb maradt
Akkor még Amerika nem gondolt az olaj-ra
pedig már régen kellett volna gondol-nia
rá
A világ legstatisztika-imádób- b országa
az Egyesült Államok nem tudta 5-- 10 évvel
ezelőtt felmérni hogy honnan lesz olaja?
Furcsa sót gyanús mert arra utal hogy
vagy súlyos kötelességmulasztást követtek
el a hatóságok s a negligenciának egy olyan
fokát érték el ami már bűnügyi méretű
Nem látták hogy évente 1-- 2 millió autóval
többet adnak el és ezek majd mind nagyobb
fogyasztásuak voltak mint a korábbiak
És miért nem figyelmeztették a nagy olaj-társaságok
és az olajjal dolgozó cégek (autó-sok)
a kormányt ha már az a saját szemé-vel
nem vett észre valamit ami annyira
látható volt hogy nem lehetett észre nem
venni?!
Alaszkában reménykedtek? De hozzá sem
nyúltak a kérdéshez 1973-i- g mert a környe-zetvédők
gyenge szíve nem állhatta a tund-ra
néhány százméter széles felturását Ál-ljanak
ki most a fórumra ezek a lágyszí-vű
galambok akik hatalmas kocsikban utaz-nak
és feleljenek: miért akadályozták meg
az olajiparunk előzetes kifejlesztését akár
fúrások akár szén-átalakit- ás formájában?
Alaszkából 8-- 10 éven belül nem lesz olaj —
és különben is kevés Közben az arab olaj- -
államok csökkenteni akarják a termelést
A%
t tsz%2&&&srr '--
ÍJS:S4l
?- -
-- ♦ 7R' i- -— —
r~? 1 c5m í _íXS_ m-- k T- - v_ #íf_S
rÁrA'ri ~~ ?--- :h - a
részben mert tele vannak dollárral amivel
nem tudnak mit kezdeni és mert — fegyver-ként
akarják felhasználni ezt az Egyesült
Államok (Izrael) ellen
Közben az izraeli-ara- b kérdés egyre geny-nyeseb- b
lesz Most fogadott el az izraeli
munkáspárt egy egyhangú határozatot a meg-- '
szállt területek betelepitésw--e Mrs Meir aki
a „kemény vonal" vezetője fellép október
végén és a jelek szerint — ha nem is ken-terbe- n
— de nyerni fog Amerika az égvi-lágon
semmit sem tett hogy a „megszállás"
véglegességét megakadályozza ami az arabo-kat
hideg dühre ingerelte Már Szaúdi ki-rálya
is az amerika-bará- t Fejzál komolyan
figyelmeztette Washingtont hogy — baj lesz
Mégis amikor a Standard (Calif) levelekkel
fordult részvényeseihez hogy kívánjanak
kiegyensúlyozottabb külpolitikát a cionista
szerveklobbyja azonnal és vehemesen közbelé-pett
Nem szabad Izraelhez hozzányúlni! Ez
igaz volt eddig és igaz lehet továbbra is
ha — máshonnan lehet olajat biztosítani De
nem lehet így az arab olajbojkotl túlnőtt
az amerikai külpolitikán és kezdi megköze-líteni
a fenyegető gazdasági katasztrófa ha-tárát
Kissinger ezen a kérdésen bukhatik meg
mert ez az egyetlen világpolitikai tétel ahol
alig képzelhető el kompromisszum Vagy ki-tart
az USA az eddig százszázalékos izraeli
politikája mellett vagy kénytelen lesz kény-szerrel
élni Nem a barátság miatt mert
az nem változott hanem az olaj miatt Izrael
fennmaradása önálló állami létének biztosí-tása
ma is központi feltétel de hogy lesz
ebből olaj? Már pedig olaj nélkül Izrael is
elbukik Az az erő amit az USA Izrael mel-lett
fel tudott vonultatni jórészt az olajbó-sége- n
múlt A flotta a repülövédelem és
minden más közvetlen vagy közvetett erő a
Szovjettel szemben — az olajból származott
Lehet tárgyalni azaz hát tárgyalgatni de
ez majdnem biztosan eredménytelen marad
a jelenlegi igények fenntartása mellett
Persze ha az Egyesült Államok is veszély-ben
forogna lehet erőszakot is alkalmazni
De erre nem vállalkozik sem Kissinger sem
a Szenátus
Erre legfeljebb Izrael vállalkozhatik
megint
A szibériai határhárcök nem szűnnek
mtzpwmwcmmmí mU(í%'3í
--w- T—i- i ipimmuji ii- - ni i ii iiimwm )tm iuwgip—
:_ ''w4iiaiíIcí?iV-- í i&tj+iHitZZZ?
IA a? i
-- JLAütn&i Ki82BSi%sí!&3?s
%52ail14-tKtri"- ' f!Sfwt v - f-- X £ ?K „ &j "
r % f& " --í rítóXWI
fiízSíjt
"xt t2Zn T7 t&I&r'&Á s-wa- &um irrö'?r Ar~f#i_ - ' I
rí2raBíiffss:-2THs- ?!#- - ''£' ti q w " r~rf
r-iftiBí?S5-
Tiiföwíwr &to--ítí&ísr-aö
o&i8&mmxMu:-- v jrr-- ij&msmsmgzz:iu&ss&ss5uBv3tess&á&sKe®rí&$ tL~-ta&&B- sSa a-- v
3&&3££23Z~ mmMwMt"kgsms}n WaSEBSZStíl
Íi-rZÍ-i-jíÍíJA- --kj igitogatSWA53tewSJ5nartfr S ftaSSiaaaáSlSaugjOTa --rríZWfWMmSmitMií
Fenti képünkön szovjet naszádok támadják a védtelen kínai halászokat erós víz-nyomáss- al
ami felfordítja csónakjaikat és szétszaggatja hálóikat
A kinai határőrség sem marad azonban adós Egy visszavert szovjet támadásból
minden lehetséges „hadizsákmányt" összeszedtek és felhalmoztak hogy az oroszok
örök emlékeztetője legyen Azóta nem is támadtak ezen a szakaszon a ruszkik
HÓRIHORGAS AZ ÉTLA-POT
nézi Ádámcsutkája fol-l- e
mozog hangosan nyel Úgy
mint Vasziljev a híres szovjet
író a Margitszigeti Nagy-szálló
teraszán „Előre evett"
és sóhajtva mondta: ha ilyen
étlapot írhatnék! Es rémülve né-zett
korul nem hallotta-- e
Ivanov elvtárs a méghíresebb
szovjet író Nem hallotta Úgy
fogta a kést és villát mint a
volgai gályarabok az evezőt és
várta a paprikás csirkét
A hórihorgas széles mozdu-lattal
nyúlt az ételhez de ke-gyetlen
vagyok Éppen csak
megkóstolom a rizses birkát és
kijelentem megártott a gya-potszedés
lefekszem Alexand-ráért
üzenek hadat? Inkább
a taskenti Csóke-Tót- h István-ért
Reggel tovább forog a szín-pad
Hatvan körüli babkaró lép
a szinre Szerkesztőségi titkár-nő
Az oroszok az ilyenre mond-ják:
álmomban se lássam Ami-kor
azt kérdezem hol a hóri-horgas
felhúzza a vállát
amikor azt tudakolom hol van
Alexandra leereszti a vállát
Sóbálvány A hórihorgas bosz-szuj- a?
Ilyennek született vagy
ilyen gyanakvóvá megfélem-lítetté
torzította az élet? Úgy
veszem mindenből jó adagnyit
kapott Ez is a karóráját nézi
és idegesen hajtogatja: ki-futunk
az időből Jó jó
de hová sietünk? A textilgyár-ba
Papírról olvassa a második
legnagyobb üzem a Szovjetunió-ban
és a dolgozók száma öt-venezer
Melyik a legnagyobb?
Nincs a papíron nem válaszol
De papírlap nélkül is tudom
a Gorkiji textilkombinát
Százezer nőt foglalkoztat és
Lembergtől Vladivosztokig be-szélik:
többször fellázadtak
Nem béremelést férfit követel-tek
1959-be- n Hruscsov csak
úgy menekült tőlük hogy meg-ígérte
acélúzemet gépgyárat
építenek a női lakótelep mellé
e-m- inden hajadon talál muzsi-"k'- ot
a keménykötésű vasasok
között A vas- - és gépgyárból
nem lett semmi de néhány
száz „agitátort" letartoztattak
és húszezer asszonyt Taskentba
helyeztek át Huszonnégy óra
alatt kicsinyke batyuval és
fegyveres örséggel
A TEXTILKOMBINÁT
virágos szőkőkútas parkban
lapul Helyesebben csak a
„reprezentatív" része látható
A többit suru lombú eper- - és
akácsor takarja Fiatal mér-nökn- ő
vezetésével bekukkan-tunk
az egyik szövődébe de
azonnal átsietünk az export
terembe ahonnan a világhírű
üzbég türkmén perzsa kínai
selyem indul útjára Színpom-pás
csodálatos múzeum de hol
a belföldi raktár? A babkaró
a programba pillant de a mér-nökn- ő
megelőzi A szomszéd
teremben Átsétálunk Azonnal
észreveszem hogy „átejtettek"
de nem zökkenek ki a szerepem-ből
Ha játszunk játszunk jól:
mindent dicsérek mindent
jegyzek Megkérdezem kap-hatnék-
e fényképeket mert a
budapesti divat-újsá- g szívesen
közölné milyen gyönyörű
anyagból készül a szovjet nők
ruhája A mérnóknő „véletle-nül"
egész kollekciót talál a
fiókban de szerénykedik: eze-ket
az anyagokat inkább dél-utáni
és esti alkalmakra hord-ják
Mondjuk: színházba hang-versenyre
vacsora meghívás-ra
Káromkodjak vagy neves-sek?
A hosszú szibériai dresz-szur- a
még hat: hallgatok
Pedig milyen egyszerű volna
ha a babkaró olcsó pettyes ru-hájára
mutatok és megkérde-zem
hol gyártanak ilyesmit
De minek Emberi önérzeté-ben
asszonyi hiúságában olyas-miért
bántanám meg szegény-két
amiről nem tehet És ez
veszedelmes is Akárhogy
színészkedem bekerül a je-lentésbe:
egyes kirívó esetek-ből
általánosít és helytelen kö-vetkeztetést
von le a szovjet
nők helyzetéről A jelentést va-lahol
valakik kartotékozzák'és
adandó alkalommal felhasznál-ják
hogy szovjetellenes vagyok
A BÖLCSÖDÉHEZ SZOPTA-TÁSI
időben érünk Szőke
vörös orosz asszonyok veszik át
1973 szeptember 15 (No37) Kanadai Magyarság 3 oldal
a csoppségeket és kiülnek a
parkba A babkaró és a mér-nokn- o
súlyt helyez a jelenet-re
Megállnak kezüket szívük-re
szorítják és egyszerre só-hajtják:
milyen boldog világ-ból
indulnak útnak az aprósá-gok
Túl játszom őket: Kezem
ökölbe szorítom és úgy mon-dom:
bezzeg mi Nem foly-tatom
gondoljanak amit
akarnak A mérnóknő úgy lát-szik
gondol mert szakértő
szemmel végignéz és finoman
mosolyog Tudja hogy a ruhám
angol szövet a nyakkendőm
tiszta selyem és nem a Szovjet-unióban
vagy Magyarországon
készült Azt nem tudja és nem
is szükséges hogy tudja nyu-gati
barátaim küldték A töb-bit
el sem hinné: sajnálatból
talán szeretetből is8fr
Égy régi templom
Elkezdődik a szoptatási
szertartás Az asszonyok ki-gombolják
munkakabátjukat
és mellüket illesztgetik Ugyan-úgy
mint a szibériai lágerek-ben
az anyák Felél a gyerek-nek
felét a kiskatonának
kínálják Buján kiéhezetten
A babkaró is észrevesz vala-mit
mert újra az óráját nézi
Megint elkésett Meglátom
hogy a csöppségek nagyobb ré-sze
sötétbörú Üzbég keverék
Azt is kitalálom hogy az asz-szony- ok
a gorkiji csoporthoz
tartoznak és fehérbőrű orosz
vasasok helyett napsütött
barnabörü üzbég muzsikot
kaptak Azért megkockázta-tom
a próbakérdést: minden
dolgozó idehozhatja a gyerme-két?
Természetesen Nincs
szolgálali időhöz kötve ez a
szociális kedvezmény? A bab-karó
fölényesen mosolyog a
mérnöknő hangosan nevet
hiszen csak egy külföldi kér-dezhet
ilyen badarságot Aztán
egyszerre válaszolják hogy az
asszonyok alig másfél éve jöt-tek
a gorkiji kombináttól Köny-nye- n
folytathatnám itt több az
üzbég tatár kazah férfi aki
szívesen adja keresetét a szőke
fehérhusu nagymellü gorkiji
debelláknak
DÉLUTÁN KÖNYVTÁR
NÉZÉS A babkaró helyett
álmos szemű negyvenes férfi
a vezetőm Csuvastatár az új-ság
kulturális rovatánál dol-gozik
Alexej Alekszejevics
de a kollegák csak Aljosának
szólítják Felesége orosz és öt
gyereket hozott a világra Nem
kérdezem de a gyerekek nevét
is elsorolja a könyvtárról vi-szont
semmit sem mond Hány
kötet van? A cédulára pillant:
16 százalékkal kevesebb mint a
moszkvai Lenin könyvtárban A
régi üzbég anyagot is itt őr-zik?
Ásit: fogalmam sincs To-vább
nem kérdezem A szállo-dai
idegenforgalmi prospektus
elárulja hogy a városi nyomda
és a muzulmán papnevelde
múzeumában Szóljak az öt
gyerekes álmos kulturrovatos-na- k
hogy menjünk át? Feles-leges
Legalább azt tudnám
hol a szerkesztőség ahonnan
a „kollegák" jönnek de azt is
hiába tudakolom Megint csak
ásit: már nincs ott senki
Holnap Ezt legalább olyan jól
ismerem mint ő Soha Dühí-tő
de vigyázat Az álomszu-szék
állambiztonsági nyomozó
és soha sem látott belülről szer-kesztőséget
Esetleg nem is
olyan álomszusék Szerencsére
kedves copfos üzbég kislány
veszi át a szakvezetést Kérdés
nélkül elmondja másfél millió
kötetet őriznek az olvasóterem
hatszáz személyes és elfogadja
a meghívást gyerünk fagylal-tozni
a büffébe
Az esti program opera elő-adás
Aljosál kellemes sze
müveges kisérö váltja fel El-ső
kérdése megengedem-- e
hogy keresztnevemen szólítson
Természetesen de miért?
Mert ö is zsidó MojseÁron
testvére Majdnem azt válaszo-lom
hagyjuk a rokonságot
mert a lembergi börtönben
majdnem agyonütöttek rabbi
kalapomért amellyel a raktá-rosn- ö
egyenlítette ki a számlá-ját
hogy a lisztes zsákok között
megismerkedhetett a kapitalis-ta
szerelemmel Mire a föld-szint
első sorában elfoglaljuk
helyünket az is kiderül hogy
Mojse nem zsidó-zsid- ó Tadzik
zsidó Fajilag semmi kozukegy-másho- z
Kár hogy az ót mé-teres
kristálycsillár kialszik
mert Mojse zsidósága nagyon
körülményes Valahogy úgy áll
hogy az ősi tádzsik nép egysze- -
fi:5T5Í
j "arwuuriw:'-- i a
Taskent mellett
rűen felvette Mózes hitét Mi-kor?
Mojse észbe kap hogy túl-lépte
a határt és a fejét ráz-za
Nem tudom sose tanultam
zsidó hittant Gyorsan meg le-hetne
fogni de kellemes
ember
AZ ELŐADÁS KÜLÖNBEN
IS nagyszerű Gyönyörű díszle-tek
pompás kosztümök kitűnő
énekesek Különösen Igor her-ceg
meggyőző Örök orosz Szé-les
mozdulatokkal hátborzon-gatóan
szépen mégis tehetet-lenül
megalázottan könyörög
a zsarnoknak adj szabadsá-got
A siker óriási A közönig
kétszer is' megismételteti taz
áriát és Mojse is lelkesen
tapsol Tudom tíz éve senki
se merte felfedezni hogy a
hétszáz éves ősi Igor ének az
orosz történelem refrénje és a
párttitkárok országában is
időszerű Koncsák kán maszk-ja
Sztálinra hasonlít? Mojse nél-kül
is pontosan tudom hogy
a „trónfosztás" éveiben a
vladivosztoki operától Buda-pestig
Sztálin utánzatot csinál-tak
a tatár kán figurájából
Borodin operáját is beiktatták
a manipulációs sorba: a zsar-nokság
fogalma kizárólag
Sztálin személyéhez tapad És
vele kihal? Hiába lép Koncsák
kán Sztálin imitációban a
színpadra a közönség érzi
hogy a zsarnokság általános
és időszerű Nem lényeges a
személy akihez az Igor ének
kötődik mert a szabadság
nosztalgia változatlan és csak
az erőszakot megszemélyesítő
figurák mások és mások Kán
cár patriarcha német gaulei-te- r
adják át a történelmi sta-fétabotot
hogy a szláv világ-uralmi
álom csak akkor válik
valósággá ha az igorok ivá-no- k
fedorok kiszolgáltatottak
és egyetlen grammnyi köny-nyitésé- rt
felperzselik a világot
Elhiszik történelmi hivatásból
szabadítottak fel népeket és ami
még rosszabb elhiszik hogy a
terror a szabadság az ember-telensé- g
az emberség a go-noszság
és jóság elkülónit-hetetle- n
fogalmak Úgy ahogy
történelmük gyakorolta és iga-zolta
A szünetben az arcokon ül
hogy Koncsák kán nem halt
meg és most is a szabadság
útjában áll Bronzba öntött fi-gurában
a színház tér köze-pén
trónol Véletlen vagy
Mojse irányítja úgy a sétát
az előadás után a Sztálin
szoborhoz érünk és megállunk
Kérdezzem meg mit szól Hrus-csov
hogy Taskent legszebb
terén még Sztálin szobor áll?
Mojse nem válaszolhat és kü-lönben
is rutinos „idegen-vezető"
Aggódva kérdi: rosz-sz- ul
érzem magam? Semmiség
kicsit szédülök káprázik a
szemem de majd elmúlik
GÁBOR ÁRON