Magyar Elet, June 10, 1978

              Itl'
_- 7- Vi
?4t1
' iJ n 7 r M'ijmmRíSfm' i ? ' ííi-- r
„ J -
Atest tühatAg
hatfín Lélek
azda dolgokat
LugetttbáepauleBl
BERZSENYI CandIáaWetUy J
mVdlm31 m23 XmXXiI iéuvfmolyamiim23 sizámm iuimuu uií írnnmm mmTm-nuiih- u 1'978JiínduslO Szoumbat i - Ara: 30 cent9
A szovjet államelnök a hidegháború visszatéréseit emlegeti
Afrikai védőhadsereg felállítása M Szádat „ultimátuma"
s a t -- v
A NATO washingtoni csúcstalálkozóján 14 állam úgy határozott hogy
az egyre feszültebb viszonyt kirobbantó kubai-szovje- t csapatok afrikai
jelenléte „katonai ellensúlyozást követel" azonban Kanada ellem! az aktív
részvételt — Carter ugyancsak kiállt a pán-afrik- ai közös védelmi haderő
gondolata mellett: „Ne hagyjuk magára Afrikát!" jelszó alatt — Trudeau
kanadai miniszterelnök pacifista beszédében vázolta hogy 1945 óta hagyo-mányos
fegyverekkel 133 (háborút ívtak melyekben 80 fország vett prészt
és 25 millió ember halt meg — A marxista Mozambique elnöke Samora
Machel Budapestre (érkezett f— (Az jEurópai Piac (tagállamait arra (sürgeti
az Izvesztia c (szovjet lap hogy la kommunista Közöspiac országaival folyta-tott
kereskedelmi ügyekben a „legnagyobb vámtarifa (kedvezményt" (kö-lcsönösen
biztosítsák — Az [olasz kormány J160o-a- l (emelte a villanyáram
20%-a- l ia (vasúti fuvarozást 35°o-a- l a gépkocsiadót továbbá a ínyugdlj-korhatá- rt
60-r- ól 65-r- e javasolja kitolni — Az angol választásokat' beava-tottak
ez év októberére várják — A japánjkínai békeszerződés kérdését
— melyre' vonatkozó tárgyalások (1975-be- n [megszakadtak — Tokióban
újra felvetni óhajtják
BREZSNYEV
POZSONYI
HIDEGHÁBORÚS
FENYEGETÉSE
Leonid Brezsnyev a Szov
jetunió 71 éves elnöke Po-zsonyban
és Prágában tar-tott
beszédeiben azzal fenye-getett
hogy „a nyugati álla-mok
afrikai védelmi tervei
az enyhülési politikát alapja-iban
aláássák"
„— Bizonyos politikai kö-kör- ök
a détente politika:
ját hitelképtelenné akar-ja
tenni Sijiátncm Is &
hi'dcgh&borúhoz~de"~ lega-lábbis
hűvösebb államkö-zi
viszonyókhoz akarnak
visszatérni"
Brezsnyev —aki láthatóan
igen fáradt és beteg ember
j
benyomását keltetteí — a
Nyugatot okolta a fegyverke-zési
verseny kiszélesedéséért
és hozzátette: „Nincs olyan
fegyvernem amelyet a Szov
jetunió nem lenne hajlandó
korlátozni "
A szovjet államelnök meg
kockáztatta azt a valóban
meghökkentő kijelentést
hogy a közelmúltban vég-rehajtott
egyesített
francia-belg- a ejtőernyős
mentőexpedició a zairei bá-- i
nyavidékek fehér lakossá-gának
megmentésébe ci--nikus- -és
ártalmas-bcava- t-'
kozás volt az enyhülési po-Ulika'aiáásás-ára"
'' '
i
i —„Célunk a csatab'árd oly
mélyre való elásása hogy a
sötét erők többé ne bányász
ftTt'LtSStftW'H'LSSSS'rW
hassák azt ki" — hangzott
a legújabb Brezsnyev alle-gória
a zairÍei legújabb
helyzetjelentés "
Lumumbasiból jelentik
hogy Shikeva yezérőrnagyot
aki Kolwezi (Katanga tarto
mány) város védelméért
volt katonailag 'felelős egy
katonai rögtönítélő bíróság
halálra ítélte
Shikeva tábornok— aki
az észak-kore-ai Káhianyólá
brigádbannyerte kiképzését
Z--t nem vallotta inágát vtiü-nosri- ek
A vád szenritj gyá- -
vaságért halálraítélt tábor- -'
nok Mobutu 'Sesc-Sek- o ál-lamelnökhöz
fordult kegye-lemért
Üzenet Erdély ügyébén
A népek múltja arra tanít hogy életképes' csak olyan nemzet
lehet melynek fiai közös veszedelmek idején minden nézeteltérést fe-ledve
testvéri egységbe forrnak Ezen a tanításon okulva fordulunk
most hozzátok magyar írók és költők nemzetünk életének virrasz-tói
Immár egy emberöltő telt el azóta hogy a történelem hullám-verése
idegen partokra sodort bennünket Akarva nem akarva ha-zát
cseréltünk ugyan de Trianonban részekre szaggatott 15 milliós
fajtánk sorsát mindenkor féltő kísérjük és ha bárhol
szenvednek magyarok az nekünk is fáj
így érzünk most is midőn ítéletidő tombol Erdély felett ahol
élet-hal- ál harcát vívja népi csaknem három mil-lió
testvérünk
Mindezért a Román Szocialista Köztársaság korrqánya felelős
mely a jelek szerint elhatározta a romániai magyar kisebbség" tel--'
jes felszámolását l ?' !"-
- i
és
az
és
az
A
nyugati kultúrát eszméiből oly sajátos erdélyi
alkottak — Erdély
nemcsak a hanem az ellen is
nagyromán ve
másukat magvar ielen és iövő is) --&
bántalmazzák is
ahol ez A
sem riad — Erdély az egykori
'völgyévé
A magyarság az évek-ben
az
és és az
Államok számosan
A nyugati is
-- sz kulturális
'
r
takozástók'at!
_ --- — ?'f-- -
)
„A '
Ismeretes hogy- - május 12- -
én szomszédos Ango
lában kubai kiképzést
szovjet fegyverekkel
gerillák behatoltak Kol-M'o- zi
-- az
raktárak kirab-lása
után tökrészegen"
ámokfutáshoz hasonlatos
bestiális gyilkolás! hullá-mot
rendeztek
során minden feliért
szemük elé került lelőtték'
A francia-belg- a
két n'ap'"alatt kiűzték a re-belliseket'
a velük
eiiiurcon
közben
" :
Egy lehallgatott gerllla-íá- -
dlójclchtes a' fehér
hatvanra tehető kö-zött
nök és gyermekek js
voltak " ': ' 'r ' -
VégiiJ mégérkezett' Zairébe
marokKohcsáptegy- -
ség az-- a feladata
hogy a kivont -- belga-francia
ejtőernyősök- - védelmiM
betöltse-- ' - '
A : FRANCIA 'SZEREP
:F-mwi~r-
J:
Brpz'snpcv'
tkülpolitikai kérdéseSkel' fög
lalkozó ''élesen
támadta az 'Afrikában
francia
szellemet"
1
W H Ha' Ka- - --® Mt m B W ffl&
Vajon ini fáj
Talán az hogy Afri-ka
egyenlőre nem kiürített
sétatér ahova szovjet
tankok ellenállás nélkül
bevonulhatnak ?
Valóban' amióta Nagybri-tani- a
Szueztől keletre
s fokozatosan felszámol
ná volt afrikai
'és 'mandátumait franciák
—'különösen
elmondott un „afrikai
beszéde" óta — egyre több
volt francia gyarmat
területén tartanak vé- -
jelképes ka- -
tonai A főbb
íiancia
I lyek a következőek:
Dzsibuti 4000
főnyi francia idegenlégió- -
nista vigyáz arra hogy
környező szovjetbarát
államok
be ebbe a fontos straté-giai
térségbe
f Csád államban — ahol
dúl és csak az ország
parányi miatt nem
foglal el vez hír
jhelyet az újságok ol-'dal- áin
— ugyancsak
i'e- - egy JázSaÜáist
célja Félix MoHq- -
um elnök -- leváltása lett vol-ná-
afrikai
gócban francia
élnek (Marokkó —
a 2-l- k oldalon) r'VT'ltlU'mil'I'lttHWMmt'mWllHWt'tt'UtVT
Magyarország
aggodalommal
fennmaradásáért
Az hangja már is felmorajlik Drámai
bizonyítéka volt ennek király Károly magyar vezető
aki élete a román
az elkövetett jogtiprások miatt E lé-pésével
közösséget vállalt több romániai magyar politikai és értel-miségi
vezető s író is köztük Sütő bejárta a ' világsajtót „ Mit' szól azonban mindezekhez legjobban érdekelt fél —
— Ti tudjátok legjobban hogy erdélyi testvéreink
az -- anyaország lakossága hivatalos mit sem
hallott vezetői mind ez ideig jobbnak látták a hall-gatás
leereszteni Erdély határaira
Ha van eset mikor némaság égbekiált akkor ez az-Akár-mi
is a mögött érezzük hogy az nem
':szölgálja többé az egyetemes magyar érdekeket Megértjük hogy
a Szovjetunió érdekeihez kell igazodnia
propagandával épületek! emlékművek terv-- a-szomszé- dos Szocialista országokkal is fenntartania a szolidaritás
szerű lerombolásával könyvtárak levéltárak és múzeumok- - elkobzá- - látázátát'— 'de mikor magyarságníentésről van szó akkor önvé-sáv- al
az ott talált történelmi anyag megsemmisítésével folyik' delem' ösztöne mindenek előtt' való
az irtóhadjárat hogy Erdély ezeréves múltjának még a nyomait" is Elérkezett az idő hogy anyaország Tis ráébredjen végre ma-eltörö- lje
Annak az emléke ellen törnek ahol népünk jogot és sza- - gyarmentő kötelességére 'riasztás 'elsősorban az írástudókra vár
badságot' tisztelő lelkiségéből fakadt az emberi históriában' hogy többen közületek már évek óta végzik ezt a fela--a
gondolata Ahol írók tudósok szobrászok 'és fes-- J fdatot Hangjukat azonban csak" a nagy többség csatlakozása erő-tők
maradandó alkotásai vitték évszázadokon keresztül a v sfthéli fel- - meg mindnyájan hogy hallja til--
melynek műveltsé-get
magyar múltjának' eltüntetése merénylet
magyar egyetemes emberi kultúra
A gondolat megszállottjai hasonló eltökéltséggel'
tették a megsemmisítésére
a
a
hívta
és talán
az mint a' írás
is
„
£" 'idnlrinn' ámhár" ffilrtl' iitian -- -
_ —— ~ -- -f — — --- --" Jl ULV
A nyelv lokozatos a magyar az és felé közelít Az idő
ütemű a magyar és tér a köztünk évő lassan
és teljes olyan már Lelki ejőtt azonban egyre
ennek a léte ellen az az melyet
ezen a földön nem tapasz- - vésett és tollával á magyar
jára: „Ne a ''
A á magyar ' alatt és
iskolás olyan kell ' '
kelt magyar iránt hanem bru-- - "- -'
tálisan őket ha szólalnak meg ott'
tilps felnőttek xllen folyó megfélemlítés a
és gyilkosságoktól vissza
a magyar siralmak '
élő elmúlt
telhetőt megtett hogy' folyó magyar
felhívja a közvélemény New York--
ban ezrek
törvényhozásában a romániai
ellen és
helyen foglalkoznak népgyilkos-sággal
'- -
[ r a !
%
"
u
A
JÉ''-- r
a
nyert
felsze-relt'
bányavárosba ahol
melynek
akli
ejtőernyősök'
tuszokat-menekülé- s
'ugyancsak meggyil-kolták
'
sjzertat
túszókszáma
akik
azelső
ameiyrteic
szere-pét
t
gyarmatosítá-sa
írástudóihoz:
Brczsnycv-nek- ?
a
kivo-nult
Giscard
afrikai
vagy
'jdőőrséget vagy
kirendeltséget
afrikai állomáshe- -
ne-nyomulj-anak
tízegynéhány éve polgárhá-ború
volta
a előkelőbb
első
a fran--
jlctfákytertdk
Három további
állampolgá-rok
ellenállás Romániában
bátórkiállása kockáztatásával tetemre
'erdélyi magyarságon
András
a
Magyarország?
kálváriájáról forrásból
Magyarország
oiyan a
legyen hallgatás úgy
kormányzatnak'
Történelemhamisító
először (JóV1iid]ük
vallásszabadság
előbbre ország-vilá- g
Egy emberöltő először utoljára szólunk hoz-zátok
magyar amerikai
Ipartokra' vetődött szórványserege Mi továbbra rendületlenül vir--
flRSttlinlr hncc-rahhnrlnnl- í-
--
1 '
magyar használatának korlátozása árnyak sokunk éietének-napj-a a láthatár
nyelvoktatás 'gyorsuló felszámolása néptömbök megszépítő messzeségéből különbségek
erőszakos széttelepítése önkormányzatuk eltörlése elmosódnak szemeink tisztábban fel-ijesztő
jelenségei magyarság folytatott céltudatos ragyog eszmévé nemesedett jelszó legnagyobb
hadműveletnek melyhez hasonlót zér-poétá- nk kardjával történelem égbolt-talhatunk
bántsd magyart!"
jövő-ellen- es hadjáratnak legártatlanabb áldozatai "Ennek az-eszméne- k csillaga mindnyájan mindenkor
gyermekek Nemcsak történélníét tanűlniok mely mináenütt egyesülhetünk
szégyenérzetet bennük származásuk 1978'május havában
anyanyelvükön
kínzásoktól
„tündér-kert"
hanyatlott
diaszpórában más'félmilliós
minden'tőle
tragédiára' nemzetközi figyelmét
Washingtonban ismételten tiltakoztak' Egyesült
felszólaltak ma-gyarság
elnyomása világlapok gyakran feltű-nő
Erdélyben folyó'
égetett-szes- z
!ázonbati"
legéppuskázott
csehszlovákiai
"bészédében
'„újjá-éledt?'
gyarmatait
1974-be- h
kikötőjében
melyjtiék
(Folytatás
kommunista
kor-mányt
Tiltakozásuk
azvotthorii
Szólaljatok
folyamán
anyaországi derékhadhoz
iMnrlnrláciiíilr
hadve-romá- n
Erdélyben
függönyét
Aczcl Tamás Bakucz József Eszlerhás István Fáy Ferenc
Wdinandy Mihály" Flórián' 'Tibor Fllry Lajos Györgycy Klá-r- a
Kannás 'Alajos KcnWes Géfin László Kerecsenül Kiss
Márton Kertész László Kóréh' Ferenc Könnyű László Koósa
SÁhtal Kossányi József Makkal Ádám Mózsi Ferenc Né-meth
Ernő Oláh György Rozámch ''István Slsa István Szé-kely
Molnár Imre Tlíicry ÍL ílona Tűz Tamás Vitéz György
Wass Albert:' Zás Lórá' nt ' ' '
i '
(A' fenti „üzenet" a MagyarjÉIot kiadásában — különlenyomatként
Is megjelent amelyet eljuttatták 'a magyarországi íróklióz és köl-tőkhöz
Szerk)'
g&agaisfara
Flórián Tibor:
A soproni „Két múr"nház (XVII sz)
napjának tanulságai
1978 január hatodikát nem tekintheti
a mai magyarországi rendszer az emigrá-ció
fölött svraitolít győzefeim nfapjáníalb És
nem győztek azok sem akik a Szent Ko
rona kiadását évek óta előkészítették a--'
kik helyeselték akik megalkuvásukkal
vagy közönyükkel elősegítették a történte-ket
sem azok akik történelmi szerepet
játszva hazavitték
Letagadhatatlan tény hogy ötvenhat
óta a magyar ügynek nem volt akkora
sajtója mint 1977 november négy az el
nöki terv bejelentése és 1978 január hat
a Szent Korona ált'adása között és hete-kig
azután is Ezerévesnél idősebb közép
európai államiságunk pedig a millenniu-mi
ünnepségeink óta nem részesült ilyen
nyilvánosságban mint most Minek kö-szönhető
ez? — Nemzeti "szellemű emigrá
ciónk több évtizedes meg nem alkuvó
következetes magatartásának és a kritikus
hatvanhárom nap alatti egységes föllépés
nek minden kontinensen Ki tagadhatja te
hát hogy nemzeti szellemű emigrációnk
él és megmutatta erejét mert Szent Ko-ronánk
segítségével csodát müveit meg-mozgatta
az egész szabad világot
Eredményként könyvelheti el azt is
emigrációnk hogy feltérképezhette az e-gé- sz-világot
Egyszerre láthatóvá vált
hogy saját testvérei közül kikre nem szá-míthat
és azt is hogy az egyes országok-ban
de különösen Amerikában kik azok
a vczíelö emiberck polítikuso'k újságírok
hírmagyarázóik a rádióállomásoknál! aikik
rokonszenveznek a magyarsággal Fölmérte
azt is hogy mennyit ér ez a rokonszenv
és mikor s hogyan válthatók a szavak
célba lendítő cselekedetté Rádöbbent arra
is hogy sürgős esetekben (per indítására
felvonulások rendezésére hirdetésekre
stb) nem rendelkezik gyorsan mozgósít-ható
tőkével Vagyis a fölmérés alapján le-szűrhette
a tapasztalatot hogy mik azok
a hiányosságok amiket mielőbb pótolnia
kell és azt is hogy egy kontinenseket
átfogó a világmagyarságot gyors mozgás
ba lendítő akció megszervezéséhez az e-gyetér- tésen
kiviil egy központi és erre
a célre fordítható pénzalap is szükséges
Az események tehát erősebbé és tisz-tánlátóbbá
tették emigrációnkat Tudatá-ra
ébredt annak hogy sok helyen magá
ra maradt de annak is hogy válságos
pillanatokban egy ütemre léphet minden
kontinensen Fölmérhette az egységben
rejlő érőt melyei egyszerre ötven ország
ban lendíthet cselekvésre Hetekkel ezelőtt
a Szent Korona érdekébén ma Erdélyért
holnap a Felvidékért és mindenhol és
mindenkor amikor a Kárpát-medenc- e va-lamelyik
pontján emberi cs ncmztiti szí
badságjogairik veszélyben vannak
örvendjünk'' az' emigráció él! Amint
1849-be- n az osztrák és'' orosz hadak 'nem
temették el nemzetünket' mégkevpsbéiié-míthatj- a ela'z em}gíá'cíót"égy szánáékáíníc
éllén cselekvő élnö£ iégy fóy [áíatt'iéhá-nyatló-hatalma'Szívós-münkává'még- kell
terem tenük magunk számára ' azokat'' a! lel-ki
és' gazdasági körülményekét mélyek' e- -
rőnk és befolyásunk' növekedését szolgál-ják
mind" a-kultur- ális mind -- árpolitikai
életben ' '' Tudatosítsuk magunkban hogy mi va-gyunk
a nemzeti 'széllémíl emigráció a-m- ai
magyarországi 'kormányzatnak külföl-dön
élő ellenzéke-- " ami azt is jelentheti
hogy nem' politikái 'hanem nemzetünk ja-vát
szolgáló -- kérdésekben '— há' hajlandók
tennének ilyesmit elősegíteni '— 'egyeit' tis
érthetünk vele
„Az Alpok és a Kárpátok között kb
tízenötmillió magyar él" — írta nemrég a
Magyar Nemzet-be- n Illyés Gyula — „Eb-ből
azonban csak tízmillió az ország ha-tárain
belül a többi kívül nagyrészt úgy
tapadva a térképbeli országra mint ke-nyérre
a héja"
Nos ha a határainkon túl élő ötmil-lióért
is hajlandó lenne végre valamit cse-lekedni
a magyarországi kormány mi is
minden országban ahol élünk mindent
elkövetnénk hogy ezeknek a cselekede-teknek
jogosságát igazoljuk Budapest a-zonb- 'an must is hallgat és semmit Stím
tesz a romániai terror megállítására Csak
Moszkva utasításait figyeli és építi a né-pi
„demokráciát"
A nemzeti szellemű cmieránifi íivon
körülmények közölt nem is lehel más
mint a mai kormány külföldi elelnzéke
és így azt is megértjük hogy szeretnének
elhallgattatni vagy legalább is erőnket
megtörni' Vétkezik tehát emigrációs lü-vatá- sa
ellen mindén külföldi magyar aki
az 1977 november négy és 1978 január
hat között történt események hatása alatt
elcsügged elveszíti hitét és cselekvőké-pességét
Ne tekintsük többé magunkat a világ-tól
ellíagyol't mcnbkülcdtaak' Mi a magyar
nemzet egy tizenötmilliónál nagyobb nép
dias?pőrában élő tagjai vagyunk akikben
töDb ezer mérföldre is a magyar élet vér-árama
kering Nem szűntünk meg idekint
sem együtf élni á trianoni hazában és a
Kárpát-medencébe- n szétszórt nemzettel
Bennünk sajog megtiportatása és minden
szenvedése bennünk lobban tavaszi láng-ra
minden öröme ós Itíte a független hazá
ban és az eljövendő szabad magyar élet-ben