Magyar Elet, September 02, 1978

              Nom tokatág
hantm Lilék
t satbad nép tea
csoda dolgokat
BERZSENYI
Vol 31 35 XXXI úvfolyam 35 szám 1978 Szeptember 2 Szombat
PEffP?5flirCTEcryCTStrCTCTggTrflp
Ion Pacepa a vezérkar egyik generálisa disszidált
ÜH & EZT 2 IS
A ® új
— ahol április óta szovjetbarát kormány élvezi a Kreml
támogatását — csoportot" lepleztek le a szokásos marxis-ta
menetrend szerint: az „összeesküvők" közé tartozik többek között Abdul
Káder (rossz kádernek bizonyult?) továbbá Saphur vezé-rkari
főnök is — Dél-Jeme- n marxista-leninist- a lapja szerint „reakciós arab
államok" a Bab EI-Mand- eb szorosban levő stratégialilag fontos Perun
sziget elfoglalását tervezik — A nukleáris betiltását célzó
genfi tárgyalások következő időpontja: szeptember 11 — összehívták a
portugál parlamentet az új választási törvény elfogadására: Nobre Da
Costa kijelölt kormányfő két héten belül megalakítja kabinetjét — A
monszun-szele- k okozta esőzések Indiában hatalmas árvizeket okoztak
melyek következtében több tízezer ember hajléktalanul maradt a halottak
száma megközelíti az ezret — Észak-Vietna- m azzal vádolja Kínát hogy
csapatai a kambodzsai erők oldalán nehéz tüzérséggel támogatják az
ellentámadást Ngjo Dien vietnami szószóló szerint Peking 13 mm kaliberű
tüzérségi lövegeket és 17 hadosztálynyi felszerelést juttatott Kambodzsának
— McGovem szenátor Kambodzsa invázióját sürgeti ahol a kommunisták
többmillió főt mészároltak le — Az olasz vasutasok a francia
a torontói közlekedési alkalmazottak és a kanadai pilóták sztrájk-ja
fenyeget
ROMÁN TÁBORNOK
DISSZIDÁLÁSA
Mialatt Ccaiiscscii Ilua
Kuo-fcn- g kínai pártvezér
bukaresti fogadtatásával
volt clfioglalva Ion Pacepa
román tábornok a vezér-kar
fontos tagja Kölnben
közölte hogy nem óhajt
visszatérni hazájába Pa-cepa
volt egyben a titkos
katonai kémhálózat egyik
főnöke így vallomásai és
értesülései a Varsói Pak-tum
tömbje teljes védelmi
és támadási terveinek is-mertetésére
is kiterjedhet-nek
A KÍNAI PÁRTVEZÉR
Ilua Kou-fcn- g kínai
pártvezér és államfő Tito
vendégeként érthető okok-ból
tartózkodott attól
hogy megnevezze a Szov-jetuniót
azonban félreért-hetetlenül
utalt a „hege
a a I ®
Bevezetőül — röviden — ennyit írhatunk: a szabadföldi magya-rok
hasznolhajtóan dolgozott Teljesítette azt a
célt amelyért a három évvel ezelőtt Torontóban alakult: irányt mu-tatott
a szabadföldi magyarság számára a mai zűrzavaros politikai
társadalmi helyzetben és ismételten lefektette azokat az irányelveket
lamelyck alapján a 8 törzs harcának folynia kell Magyarország fe-lszabadítása
és az elszakított területek magyarsága jogainak megvé-dése
értlekében
íme az irányelvek:
A Kongresszus négy bizottság keretében folytatta munkáját —
Az első munkacsoport célja az volt hogy a szabad magyarság hely-zetet
körvonalazza a szabad Európában
A bizottság megállapította: 1 Magyarország kapta a világon a
legtöbb morális kiállást a közül a Nyugattól de
egyúttal a legkevesebb politikai segítséget
2 Pedig már 1946-ba- n hozott a magyar parlament egy hazai
törvényt a amelyet a kommunista rendszer a csa-lárd
hatalomátvétel után (1948) lábbal tiport
3 Világszerte folyik a harc az emberi jogokért viszont
sem az íróknak sem a művészeknek nincs teljes
Ilyen problémák mint a szovjet megszállás a politikai
ellenzék szükségessége stb — meg sem említhető
4 A mai hazai rendszer hangoztatja hogy tiszteli az emberi
jogokat Ha ez igaz akkor tartsanak a sajtó
pl a magyar munkások körében és kérdezzék meg
hogy mi a véleményük az orosz megszállásról a
a magyar szakszervezetek működéséről stb
A bizottság záróközleménye hangoztatja:
— Magyarország szovjet megszállása törvénytelen mert még
a Varsói Szerződés értelmében sem tartózkodhatnak orosz csapatok
hazánkban — Ezért 1979— 80-ba- ri a szabad világ magyarsága indít-son
szellemi hadjáratot Magyarország felszabadítása önrendelkezési
joga és az emberi jogok érdekében Ezt a kam-pányt
a többi emigrációival karöltve kell folytatni
és közösen kell az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához fordulni
A második munkacsoport az „Erdélyi Bizottság" volt — A bi-zottság
hangoztatta: — Uj helyzet állt elő az idén
az Erdélyért folytatott harcunkban: nem a mi hanem az erdélyi
magyarok vádló hangja adja meg az irányt ami még
hitelesebbé teszi harcunkat (Király Károly Sütő András Ta-kács
Lajos stb)
A bizottság javasolta: 1 Az Erdélyért folyó harcunkat bele kell
illesztenünk a világszerte megindult küzdelembe amely a nemzeti
kisebbségek jogaiért folyik Különösen a Kárpát-medenc- e nemzetiségi
harcait kísérjük figyelemmel mert ezek kibontakozásából remélhet-jük
az erdélyi kérdés megoldását is
2 Erdély érdekében fogjanak össze az összes magyar egyesüle-tek
közületek különösen az erdélyi csoportok A ma aktuális prob-lémája
az erdélyi magyarság emberi jogaiéri való harc ami a túl-élésüket
biztosíthatja — ez azonban nem zárja ki a távlati örök
célunkat: a harcot Erdélyért jogunkat Erdélyhez — Az egyesületek
dolgozzanak együtt ha különböző is célkitűzésük (ami nem ellen-tétes
hanem kiegészíti egymást!) cseréljék ki információikat Er-déllyel
kapcsolatban és a nyugati kormányok fele lépjenek lel egy-ségesen
az erdélyi magyarság érdekében
BTTTSWiüji
HUMGARWV LIFE
t ESI ff t fi r
kínai pártvezér Jugoszláviában Nicaragua: Castro hadszíntere
Afganisztánban
„ellenforradalmi
hadügyminiszter
fegyverkísérletek
légiforgalom-irányítók
JUGOSZLÁVIÁBAN
móniára törő" nagyhatal-makra
amelyek veszélyez-tetik
a békét és világhá-borút
akarnak kirobbanta-ni
Joszip Broz Tito Ju-goszlávia
86-év- es elnöke
válaszában kijelentette:
„Jugoszlávia kész min-denkor
szembeszállni az
ellenséggel amely invá-ziót
kísérelne meg az or-szág
ellen"
Belgrádban egyre több
azoknak a politikai
a száma
akik úgy vélik Tito előbb-utób- b
bekövetkezendő ha-lála
után a Szovjetunió
kész tervekkel iparkodik
majd
minden vonalon fokozni
a nyomást az 1948-ba- n
„disszidált" országgal
szemben hogy visszatér-jen
a hithű Kreml-ve-zett- c
érdekszférába
Ilua Kuo-fen- g soroza-tos
szovjetellcnes támadá-sai
máris frontális sajtótá
madást váltottak ki az o-roszo- kból
CASTRO UJABB
CSATATERE:
NICARAGUA?
A Castro-bará- t Saiidi-no-r- ól
elnevezett szélsőbal-oldali
gerillacsoport 1974-be- n
számos diplomatát ej-tett
foglyul A váltságdíj
amelyet annak idején kap-tak
egymillió dollár és egy
Kubába irányított repülő-gép
volt
A
Fidel Castrotól ka-pott
újabb fegyverekkel fel-szerelve
a héten megroha-mozta
a Nemzeti Kong-resszus
palotáját miköz-ben
négy személyt agyon-lőttek
15-e- n súlyosan meg-sebesültek
Lapzártakor a Sandíno-- '
gcrillacsoporl 24 tagja
40 nicaraguai képviselőt
és egy minisztert túsz-ként
használ fel és a
váltságdíjat tízmillió dol-(Folytat- ás
a 2-l- k oldalon)
wtttttttttt-titllltLtnlltLllT%tVllVlViTtl- %
Világkongresszusa
csatlósországok
szabadságjogokról
Magyar-országon
szólás-szabadsága
többpártrendszer
nyilvánosságán közvé-leménykutatást
sajtószabadságról
tiszteletbentartása
csatlósországok
záróközleménye
eredményeseb-bé
kom-mentátoroknak
Sandino-gerillacso-po- rt
A harmadik munkaközösség ezt a mottót választotta program-jául:
„A szabadföldi magyarság erőfeszítései" — A bizottság elvi
síkon kimondta: — A magyarság egyharmada ma a határokon kí-vül
él: kisebbségek emigránsok kivándoroltak Ennek fő oka: a
mai politikai kényszerhelyzet Magyarországon az ország szovjet
megszállása Ez az öt milliónyi magyar különböző államokban él
de az állampolgársága nem lényeges a döntő tényező hogy zö-mében
megtartotta nemzeti öntudatát az összetartozás érzése nem
halt ki
— A szabadföldi magyarság a mai Magyarországon nem léte-ző
ellenzék szerepel tölti be: harcol a szovjet megszállás a kom-munista
diktatúra s az ezzel szükségszerűen cgyüttjáró egypárt-rendszer
ellen követeli a szabad választások kiírását a több-pártrendszerű
parlament megalakítását Harcol — továbbá — a
megszállt területekre került magyarság emberi jogaiért (amiért eddig
a hazai rendszer hivatalosan még nem emelt szót!) és a trianoni
(párizsi) békék területi „rendezése" ellen — Egy szóval: a szabad-földi
magyarság a hazai magyar nép szószólója amely a diktatúrá-ban
nem adhat hangot igazi érzéscinek felfogásának követeléseinek
— A hazalátogatást elvileg a bizottság nem ítéli el csak a haza-látogatás
módjára hívja fel a szabadföldi magyarság figyelmét: a csa-ládlátogatás
természetes — csak azokat ítéli el a bizottság akik a
kormányszervekkel hivatalosan felveszik a kapcsolatot Az ilyenek
úgyszintén azok akik a hazai hivatalos kiküldöttek szabadföldi sze-replését
elősegítik — önmagukat zárják ki automatikusan a szabad-földi
magyarság közösségéből
— A megmaradás első számú törvénye: a szabadföldi magyar if-júság
nemzeti öntudatának fejlesztése amelynek legfőbb eszközei az
egyházak a cserkészet és a magyar iskolák Újra leszögezi a bi-zottság
hogy minden erőnkkel azon kell lenni hogy a külföldi ma-gyar
iskolákat saját kiadású tankönyvekkel lássuk el és semmiesetre
se adhatnak az iskolák vezetői hazai kiadású tankönyveket a gyere-kek
kezébe
A negyedik munkacsoport a külpolitikai bizottság volt — A
bizottság megállapításai: — A Szovjetunió katonai erőkkel világha-talomra
törekszik A Nyugat kezd felébredni gyáva 'liberalizmusából
álhumanizmusából és — Carter amerikai elnökkel az élén — kezdi
leleplezni a Szovjetunió világhódító terveit
— Az erőviszonyok (Nyugat és a keleti blokk viszonylatában)
javulása várható abból a lényből hogy Kína — a Szovjetunió kibé-kíthetetlen
ellensége — kezd aktívan reszlvenni a világpolitikában
A másik bíztató tény hogy megindult a bomlási folyamat a Szov-jetunió
határain belül is: egyrészt a szovjet szellemi ellenállók más-részt
a nemzetiségek részéről akiknek száma ma már meghaladja
az oroszokét (53 százalék)
A bizottság javasolta: 1 A kontinensek csúcsszervczclci hangol-ják
össze politikai tevékenységüket 2 Már most kezdjék el az elő-készületeket
az 1980-a- s madridi konferenciára (Helsinki és Belgrád
után a harmadik) ahol fel kell tárni a hazai magyarság jogsé-relmeit
az emberi szabadságjogok terén
Ezek voltak — röviden — a Kongresszus főbb határozatai ja-vaslatai
Minden pont elvi fontosságú amelyeknek kifejtésére lapunk
következő számaiban még visszatérünk
feflfe?!
w ___
r l ja
S
A napokban eszembe jutott hogy
idén augusztusban lesz a pesti pompás
Népstadion 25 éves! Egyik jóbarálommal
én is ott voltam a megnyitáson annak
idején élveztük a remek népi bemutató-kat
élveztük a nyarat és azt hogy —
íme — hazánknak is van már oilmpiai
méretű befogadóképességű gyönyörű
reprezentatív sporlstadionja örömünket
tetézte hogy a sladionalapitás idejében
(1953 augusztusában) politikai optimiz
musunk is visszatérőben volt hiszen u-gyana- zon
év márciusában meghalt Sztá-lin
júliusában Rákosi lemondott és Nagy
Imre miniszterelnöki székbe jutása milli
ókban újra felvillantotta a reményt
Kellene írni erről a felejthetetlen au
gusztusról! — gondoltam Huszonöt éve
már de mintha csak ma volna Boldog
nap volt ez a megnyitás! A politikai for
dulat reménye mellett a „sport-nagyhatalo- m"
önbizalma büszkesége is fűtöt-te
a 75000 főnyi nézősereget Előző év-ben
16 aranyérmet szereztünk Helsinki-ben
és labdarúgó „aranycsapatunk" ez-időb- en
nem talált legyőzőre széles e vi-lágon
Már úgyszólván írógéphez ültem mi-kor
jelentkezett egy aggodalmaskodó „jó-akaróm"
Ne tedd tönkre a reputáció
dat!" — mondta „Csak nem akarsz ar-ról
a kommunista létesítményről dicshim-nuszt
zengeni!"
Nos gondolkozzunk csak el minde-zeken
Nézzük csak meg vizsgáljuk meg
komolyan: valóban a kommunista rend-szer
valóban a diktatúra számlájára kell
írnunk mindent — még az építést is?
Odahaza 1956 óta rengeteg építkezés tör-tént
Épületek emelkedtek metróvonalak
futnak a város alatt uszodák épüllek
írók költők alkottak festők festettek
Rengeteg művészi maradandó alkotás
született A diktatúra érdeme mindez?
Szabad-- e helyes-- e azonosítanunk egy füg-getlenségét
vesztett nemzet törvényszerű
belső fejlődését — a diktatúrával?
Talán úgy sikerül legjobban elfogul-tságmentesen
megközelítenünk a komplikált
kérdést ha visszamegyünk kissé a múltba
Válasszunk ki egy korszakot a magyar
történelemből mely korszak ugyancsak a
nemzeti elnyomás korszaka volt Vegyünk
egy korszak-péld- át mikor a magyar nem-zet
ugyancsak nem volt szabad politikai
cselekvőképessége birtokában Vegyük
mondjuk példának a Bach-korszak- ot azaz
azt a periódust mely nagyjából a leti-port
1848— 49-e- s szabadságharc illetve
Haynau szörnyű rémuralmától kezdve
egészen az 1867-e- s kiegyezésig tartott
Nézzük meg — tallózva a teljesség igé-nye
nélkül — e korszak legjellemzőbb
magyar kulturális alkotásait
Az építőművészetet nézve a lista a
Lánchíd 1849-be- n történt felavatásával
kezdődik és a budai Alagút 1857-e- s hasz-nálatbavételével
folytatódik A kor leg-kiemelkedőbb
építőművészei Polack Mi-hály
később Ybl Miklós Az 1860-a- s é-v-ek
elején felépül a pesti Városháza és
a Magyar Tudományos Akadémia de a
magyar vidéken is új épülclcsodák kelet-keznek
— gondoljunk csak a Hild József
által már 1856-ba- n befejezett esztergomi
Főszékesegyházra vagy az egy évvel ez-előtt
befejezett Ybl építette csodálatos
fóti templomra
Ezidőtájt vetették meg a magyar rea-lisztikus
festészet alapjait Barabás Mik-lós
Brocky Károly Markó Károly Bor-sos
József és gróf Zichy Mihály A zene
művészet két halhatatlan klasszikusa is
ezidőtájt elte művészete virágkorát Erkel
Ferenc otthon élt cs szerezte zenéjét míg
Liszt Ferenc csak hébe-hób- a bukkant fel
otthon De mindkettőben ugyanaz a szív
lángolt — más kifejezési formában
A tudományos világ területét vizsgál-va
tallózva és kapásból csak négy nagy
illll
flilíráj
Lugcrt In&pendesS
CuuulUnVeeUjr bthc Hnngriin langnaga
BSS
Pa
Ára: 40 ceot
llWWCTrWESWHWiMJ
M&nWámö'S)
UlMgáHVlcSlii ÜÍMmölli U!U éBWálü S
névvel jellemzem a Bach-korsza- k idejét:
Bolyai Farkas matematikus Jedlik Ányos
a dinamó feltalálója Xantus János uta-zó
néprajzkutató végül Semmelweiss az
anyák orvosa neveivel
Utoljára hagytam a nemzeti irodal-mat
hogy szemét-szív- et kápráztató ne-vekkel
művekkel emlékeztessem az olva-sót
arra hogy a magyar Bach-korszakb- an
is megmaradt magyarnak és a halha-tatlan
irodalmi alkotások sora nem azo- -
nosítható a kor diktatúrájával Jókai Mór
első nagy virágkorát éli még az 1850-6- 7
közötti időben Arany János ekkor ír-ja
„Bolond Istók"-já- t a „Toldi Esté"
jét a „Buda halálá"-- t Vörösmarty ekkor
alkotja a „Vén Cigány "-- t Tompa ekkor
írja halhatatlan allegorikus költeményeit
Megjelenik báró Eötvös József a színen
először mint filozófiai esszéista később
mint társadalmi regényíró de szorgalma-san
alkotnak írnak báró Kemény József
és Madách Imre is
„Jó-jó- " — mondhatná valaki — „de a
mostani diktatúra súlyosabb nehezebb
raffináltabb még a rosszemlékű Bach rend-szernél
is Akkoriban írhatott Tompa Vö-rösmarty
Jókai legalább allegorikus fór
mában! A mai Tompák Jókaiak csak a fi
ókjaiknak írhatnak!"
El kell fogadnom ezt az ellenvetést
de aki ezzel jön elő az — indirekt for
mában — megint csak engem igazol! A
lényeg az hogy írnak! Alkotnak! Élnek!
Magyarok maradtak! Nem szabad „kom-munista
létesítménynek" nevezni a mai
magyar építészet művészet tudomány
irodalom kimagasló alkotásait! Súlyos hi-ba
volna ez
„Bach huszár" volt--e Ybl Miklós a
csodálatos épílözseni? „Bach-lclcsítmcny- "
volt-- e az esztergomi Főszékesegyház —
csak azért mert a Bach-korszakb- an é-pü- lt?
Kiszolgálója volt-- e a Bach rend
szernek Jókai vagy Madách Imre? Vajon
szabad-- e helyes-- e azonossági jelet húz
nunk az alkotó magyar emberek és ma-radandó
létesítmények és koruk diktatú
rája között?
Azt hiszem a válasz nem is lehet vi
tás Egy kor kimagasló maradandó alko
tásai függetlenek attól a politikai rend
szertől amelyben születtek Az új Erzsé-bethí-d
a Népstadion a budapesti Metró
nem a „rendszer" hanem a magyar nép
élniakarásának alkotásvágyának tehetsé-gének
beszédes bizonyítékai! Rendszerek
jönnek és mennek de a magyar nemzet
cl és — túlél! A percemberkék eltűnnek
de megmaradnak a hidak paloták és
stadionok irodalmi és művészi alkotások!
„A víz szalad — a kő marad" —
mondotta Wass Albert egyik versében
Én ezt így fejezem ki: a rezsim elmúlik
— a maradandó nagy magyar alkotások
megmaradnak és új magyar generációk
fogják élvezni azokat s lesznek büszkék
rájuk!
A hazai építkezések nem a diktatúra
alkotásai Azok a magyar nép alkotásai!
Ezek az alkotások megsokszorozódnának
'ia szabad volna a nép s ha valóban é-rez- né
hogy magának épít De így is:
épül és szépül az ország S az az ország
odaát Európa szívében a Kárpátok ko-szorújában
a miénk magyar testvérein!
V miénk budapestieké vidékieké erdé-lyi
magyaroké felvidéki délvidéki ame-rikai
stb magyaroké!
Nem „kommunista alkotás" a 25 eves
Népstadion hanem magyar alkotás! Nem
„vörös" Magyarország van otthon (csak
vörös diktatúra) hanem a mi édes hazánk
a mi tízmillió testvérünk! Szívünk együtt
dobog velük sóhajtásunk elvegyül az ő
reszkető sóhajaikkal Büszkeségeink az ő
büszkeségeik is A hidak is a Mctro is
a Népstadion is! Historicus