000113 |
Previous | 1 of 14 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Vol 28 No 10 XXVIII évfolyam 10 szám 1975 március 8 szombat j 25 cent Szélsőbaloldali gerillák agyonlőtték az argentin USA konzult: Hl El jg Súlyos földalatti katasztrófa Londonban @ A postássztrájk továbbtart A Iondoni MOORGATE állomásnál egy földalatti szerelvény fékezés nél-kül a betonfalba rohant: az első 15 ülést 60 centire lapította a súlyos összeüt-közés ereje a fennállása óta legszörnyűbb földalatti katasztrófának eddig 40 halottja van a sebesültek száma kilencven (Az eddigi szomorú statisztikák: 1953 — 12 halott 1962 — 11 halott) — A légutóbbi 24 órában három személyt lőttek agyon Írországban — Gerald Ford elnök bejelentette hogy „feleségének nagyon tetszik a Fehér Ház és nem szeret költözni" — ezért indul elnökjelölt-ként 1976-ban- ! — Che Guevara Fidel Castro fegyvertársa — akit 1967-be- n Bo-líviában kivégeztek — újra szerepel a hírekben: ezúttal fivérét Jüan Guevarát tartóztatták le az argentin Rosario városban a rendőrséggel vívott tűzpárbaj során — Kambodzsában kommunista gerillák újabb térnyerése azt jelentette hogy Ang Sdok és Tóul Leap támaszpontok elestek egyébként ténymegállapító bizottság utazott az USA részéről a helyszínre 6 kongresszusi tag személyében — Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök — akit nemrég a világ legjobban öl-tözött politikusának választottak meg — végiglátogatja az Európai Közös Piac államait úiabb kereskedelmi kapcsolatok létesítése céljából — Nixon adóbe-vallási rendellenességei miatt újabb három személyt vontak vád alá — Az el-adatlan Chrysler kocsipark finanszírozása heti 2 millió dollárba kerül a vezér-képviseleteknek — Simon Peres izraeli hadügyminiszter szerint a háború kitö-rési esélve 40:60 — Az oroszok 14500 T—55 tankot exportálnak ebben az év-ben — Phnom Penh kambodzsai főváros körül az ostroiriyűrü bezárult —-- Április 7-é- n Párizsban tárgyalnak az olajtermelő és fogyasztási államok kép-viselői 1 John P Egan USA kon-zult szélsőbaloldali ge-rillák Argentínában pénte-ken agyonlőtték annak el-lenére hogy a diplomata levélben könyörgött az USA nagykövetnek próbál-ja megmenteni életét: — „Ha a Montoneros (gerillacsoport) követelését nem teljesítik a kitűzött időpontban akkor végem van" — írta Egan akit egyetlen homloklövéssel vég-ezték- ki- aMontoneros-ők- - majd holttestét egy elha-gyott földúton hagyták egy kék-fehé- r "gerillazászlóba burkolva C) Lapzártakor a nyugat-berlini polgármester-választá- s keresztényde-mokrata jelöltjét Péter Lorenz-e- t az ún Baader-Meinho- f szélsőbaloldali ge-rillacsoport csütörtökön el-rabolta s azzal fenyegetik a hatóságokat: ha nem he-lyezik szabadlábra bebör-tönzött gerillatársaikat ak-kor az 52 éves Lorenzet agyonlövik! A nyugat-berlin- i rendőr-ség eddig Ettore Cannella és Gerhard Jagdman elítél-teket már szabadlábra he-lyezte azonban a Baader-Mcinh- of csoport további 6 olyan társuk szabadon bo-csátását is követeli akiket gyilkosságért fogtak per-be Q Három pisztollyal fel-fegyverzett férfi szer-dán a maláj földi Kuala Lumpur környékén elrabolt egy 80 éves multimillio-most aki főleg tinföldek ki-aknázásával gyűjtötte ösz-sz- e mesés vagyonát Neve Foon Seong és az életéért követelt váltságdíj kere-ken egymillió dollár! 4 Párizsban két fegyveres bankrabló öt alkalma-zottat foglyul ejtett' s cse-rébe félmillió dollárt köve-telt aminek kézhez vétele után egy prostituált Ja-guár sportkocsiján elszá-guldottak ' A nagyarányú hajsza so-rán a Rive Gauche egyik éjszakai lebujában tűzharc kezdődött a rendőrség kü-lönleges osztaga s a gengsz-terek között Az eredmény: egy halott bankrabló és 5 sebesült detektív O tempóra o móres?! H MOZOG A FÖLD JUGOSZLÁVIÁBAN Számos olyan jelet ta-pasztalhatunk Tito orszá-gában amely földrengés előtti szimtómákat mutat: Tito 82 éves és megválasz-tatta magát örökös elnök-nek azonban örökéletet képtelen megszavaztatni magának (bár a diktatú-rákban ez sem kizárt) de még örököst seni jelölt ami a belső helyzetet még feszültebbé teszi Washington és Moszkva máris titkos jegyzékeket cserélt melyben mindkét szuperhatalom köti az ebet (szalonnástól' együtt) a ka-róhoz hogy néni marad tétlenül ha netán az egyik fél Tito halála után rendcsiná-lás ürügyén bemasiroz-n- a az országba Ráadásul az olaszok is tud-tára adták Belgrádnak hogy az első belföldi zavar-gások kitörése után néhány határmenti olaszlakta terü-letre ráteszjk a kezüket magyarul „visszacsatolják" őket! A belföldi kezdeti zavar-gások egyelőre tömeges le-tartóztatásokban nyilvánul-nak meg: a hullafoltok kezde-nek mutatkozni a hat köztársaságból össze-fércelt müállam testén: ' 1 A belgrádi (autonóm!) egyetem nyolc professzo SZÍNES Elég színes-- c az élet? Általában a válasz egy szomorú „nem" Közvclcménykutatást ugyan nem végeztem mielőtt ezt a taga-dást leírtam de — sajnos — aligha tévedek hogy ez a közvéle-mény Felesleges is lenne ebben a tárgyban szabályszerű kérdő-íves közvéleménykutatást végezni sőt talán még nevetséges is: a megkérdezettek többsége ugyanis valószínűleg a szemébe nevet-ne a kérdezöbiztosnak „Színes élet? Ugyan kérem! Más dolgom bajom van most nekem!" Az ilyen és ehhez hasonló válaszokból aztán azt is ki kell hallania a közvéleménykutatónak hogy a megkérdezett másodlagos fontosságúnak tartja az élet színessé-gének a kérdését — ami talán még nagyobb baj mintha csak szomorúan megállapítaná hogy élete színtelen Amíg él a szí-vünkben a vágj' a remény a színes élet után addig nincs még semmi veszve — akkor válik a kérdés tragikus problémává ami-kor annyira fásulttá válunk hogy már nem is remélünk nem is vágyakozunk a színes élet után Pedig az élet színességének kérdése nem másodlagos kérdés A színtelen egyhangú élet az okozója annak a sok fölösleges ba-rázdának keserű vonásnak szarkalábnak annak a sok válásnak kiábrándulásnak idő előtti elfásulásnak az idegösszeomlásnak gyomorfekélynek szívin traktusnak és öngyilkosságnak — amivel az ember naponta találkozik És a drogozás a mértéktelen ivá-szat divatja? Bizony ezt is innen lehet megmagyarázni Az em-ber természetét úgy alkotta a Teremtő hogy vágyik boldogságra színre — és ha ezt életében nem tudja megtalálni akkor vagy elfásul vagy mesterségesen igyekszik mámort teremteni magá-nak amely után még mélyebb kiábrándultságJvövetkezik S ez még csak nem is nemzedéki ügy Nem csak a mai ifjú-ság keresi hamis utakon az élet boldogságát színességét Nincs olvan nemzedéke rétege a társadalomnak amelyik ne zokogna és kiáltana a színes élet után Csak persze más és más hangon Helyhez sincs ez kötve Tájhoz országhoz világrészhez sincs A színek városa — Párizs Viszont az ember azt hallja olvassa úlon-útfélé- n hogy a régi Párizs a régi színes Párizs nincs többé De ugyanezt tapasztalja az ember ha elmegy a newyorki Broad-wayr- e vagy Hollywoodba — ha Tiönyvet filmet TV--t néz" — mindezekből árad" az-- unalom n színtelenség A szín a múlté De ebbe nem szabad beletörődni Teljesíthe-tetlen nehéz parancs ez tudom Á régi színeket csak akkor vará rát lakat alá tették 2 a Ijublanai egyetemen kiadták a parancsot „az ideológiai elhajlások" le-küzdésére 3 a zágrábi egyetem 15 tanárát és diákját 15 évig terjedő börtönre ítélték á horvát elszakadás propa-gandája miatt 4 A „PRAXIS" című „el-hajló" cikkeiről ismert fo-lyóiratot betiltották 5 Mihajlo Mihajlov írót Újvidéken harmadszor per-be fogták és hét évre bün-tették mert meg merte ír ni a sztálinizmus feltáma-dásának tényét Közben az árak 26 száza lékkal felmentek Valami bűzlik Tito országában FAGYOS SZELEK AZ „OLVADÁS" BERKEIBEN Kambodzsát egyszerűen „leírták" és a dominókö-vek egyre tovább hullanak Délkelet-Ázsiába- n A „lép-csőzetes behódolás" — amiért Le Duc Tho és Kis-slng- er megkapták a béke Nobel-díja- t — tökéletes el- - lenpróbája" árinak hogy'a' beharangozott d é t e n t e kommunista részről nem-csak hogy nem következett be hanem újabb százezrek halá-lát okozta a csatamező-kön és a lakott terüle-teken Ha a több esztendős pá-rizsi „béketárgyalások" után a Kreml valóban ki-adta volna a tűzszüneti ukázt a laoszi kambodzsai és észak-vietna- mi csatlós-leányvállalatainak akkor Délkelet-Ázsiába- n talán be-következett volna a déten-t- e Mindennek azonban' az ellenkezője történt: mind-három front gerillái és re-guláris kötelékei jelentős szovjet fegyverszállítmá-nyoka- t kaptak ráadásul a ELET "Í=S kínaiak is „beszálltak" vagyis megindult a könnyű-fegyverek szállítása Peking részéről is Csak a délibábkergető struccpolitikus vagy a vak-ságot tettető ultraliberális vagy a mielőbbi profitábi-li- s társutasságot esetleg baloldali hatalomátvételt áhítozó szélsőbaloldali ké-pes arcátlanul azt állítani hogy a délkelet-ázsia- i térnye-rés mintájára a „lép-csőzetes behódolás" nem jelenti egyben a nyugati demokráciák alapjainak megingását is A HALÁL KALMARAI A Kreml tavalyi fegyver-szállításainak 45 százalékát a Közel-Kel-et vette át az USSR több szuperszonikus repülőgépet exportált 1974-be- n mint az USA (400:325) Az arabok csaknem telje-sen a T-típu- sú szovjet tan-kokra „támaszkodnak" míg a légierők kedvenc ex-portcikke a MIG sorozat rakétákban pedig a pontos SAM" légelhárító ütegek Moszkva nem megy a szomszédba akkor ha „rek-lámeladásr- ól" ' van szó: nemrég Perunak a MIG-2- 1 harcigépeket az amerikai ár egyharmadásért adták el alákínálva csak azért hogy megkapják a „dealt" Igaz hogy a szovjet hadianyagnak egy nagy hátránya van: enyhén szólva igen vontatott a pótalkat-rész ellátás Az „új Zaharovok" ugyan-úgy kereskednek mint va-laha Sir Basil: az egyik eu-rópai fegyverkereskedő di-csekedett azzal: „Eladom Bogotában a portékát majd átmegyek Caracasba hogy az ellen fegyvert elhe-lyezzem" A francia fegy-verkereskedők nemrég az- - zsolhatnánk elő a jelen folyton vastagodó betonszürke lösztaka-rója alól ha visszafelé is tudnánk forgatni a történelem kerekét De nem tudjuk Ne is akarjuk A régi színek nem alkalmasak mai díszleteink kipingálására Arra vannak ítélve hogy ott ragyogja-nak emlékezetünk raktárában Meddő minden kísérlet amelyik egyszer volt színek feltámasztásával próbálja feldúsítania mát Hiába cibálták és cibálják vissza pl a művészeti élet nem is egy területére a szecessziót a mai ember rögtön észreveszi hogy gyense utánzás vagy utánérzés- - az egész De fölösleges is a múltbájárás Romlik a szemünk Nem látjuk meg a 'saját színeinket Itt az Újvilágban túlságosan sokat né-zünk bizonyos számoszlopokat Csak az értékre a hasznosságra a pénzre figyelünk s közben színvakokká válunk Pedig van szín a mai életben is: az Istenhitben a családban a közösségben a természetjárásban az utazásban a könyvben a művészetben a zenében — hogy csak a jelentősebb színeket említsem — csak szem kell meglátásukhoz fül meghallásukhoz belső érzék érté-kelésükhöz Végül újra felteszem a kérdést: elég színes az életünk? Újra csak azt válaszolhatom amit kezdetben: nem De mostmár hozzá-teszek még valamit: nem a színek hiánya vagy egy bizonyos szín a szürke túlságos eluralkodása miatt színtelen az élet Vagy sose volt igazán színes az életünk és csupán az emlékezetünkben meg-szépülve látszik annak a régi vagy pedig most is éppen olyan színes mint azelőtt — csak divat panaszkodni Van aztán más baj is A színek vászonra való felrakásához a festőnek nemcsak tehetségre hanem bátorságra is szüksége van Szinyei Mersét megrótták Majális c alkotását nem fogad-ták el„ amiért zöld mezőbe lila ruhás nőt ültetett lévén hogy a két szín üti egymást A színes élethez a színek meglátásához él-vezéséhez a színek vállalásához — különösen itt az emigráció-ban' 7— bátorság: kell A színes életet ki kell harcolnunk követel-nünk nemcsak a környező világtól hanem önmagunktól is Mitől legyen színes az élet ha mf gyáván beletörődünk a környezetünk és a saját lelki világunk színtelenségébe? Merjünk harcolni ilyen „idejétmúlta" ideálokért mint Isten haza család és közösség Akarjunk boldogok vidámak „színe-sek- " lenni ha ma az „elidegenedés" a nosztalgia és á melankó-lia is á divat CS- - ! zal keltettek feltűnést hogy a MIRAGE repülő-gép értékesítő küldöttségé-vel jónéhány francia gyö-nyörű filmsztárt is menesz-tettek talán a jobb rábeszé-lési lehetőség érdekében? (Folytatás a 2-i- k oldalon) uButuiniiiitnriii:iiimniitnitiifininuiiiKiuiiinr:iíitni:iiimimininunitJ 3fV'-- v : ?- - !5areSís ssSí ísí4s sjis?a!ísfe c-vr-iSw- iX 1S& iTMT— vrrrn -- itt— nnDii Dr A régészek és történészek által ma már általánosan elismert tény hogy a népek mondavilága rengeteg történelmi tényt őrzött meg az utókor számára amelyek-ről írásos bizonyíték nincs Erről az 'igaz-ságról a régészet története győzte meg művelőit hiszen a modern régészet leg-szebb fejezetei egy-eg- y népmonda útmu-tatásához fűződnek Schliemann a nagy német régész hitt a homéroszi mondákban és — bár az akko-ri történészek kikacagták ásni kezdett azon a helyen ahol Homérosz Trója váro-sát leírta — és feltárta az ősi Trója rom-jait Hitt a görög mondavilágban — és megtalálta útmutatásuk nyomán Myke- - ne-- t benne Agamemnon kincseit Bot-tá francia régész hitt a Biblia történetei ben — és megtalálta először Ninivét majd Bábel tornyát — Wooley angol régész Hitt a mezopotámiai mondákban ezek nyomán kereste és megtalálta a babilo-niaknál és asszíroknál ősibb népet és kulr túrát — a sumirt A régészet történetéből még sorolhat-nánk a példákat — de talán annyi is elég hogy bizonyítsa a tényt hogy: a népek évezredes mondavilágának igazságaira ér-demes felfigyelni mert azok nagyon sok-szor rejtenek magukban történelmi igaz-ságokat Ezt az igazságot fogadták --el a múltban — Thorma Zsófiával a világhírű erdélyi magyar régésznővel az élen az erdélyi régészek és hisznek ebben:az igazságban ma is a kettős elnyomatás alatt élő erdé-lyi magyar történészek A finn ugor ro-konsági elmélet hirdetői csak gúnyolódtak az olyan erdélyi történészek szaván akik hangoztatták hogy hinni kellene az ősi magyar mondakör a székely Csaba király-fi:mon- da történéseiben meg kellene vizs-gálni ezek történelmi alapjait mert az nép mondáiban él tovább az írásokban meg nem örökített őstörténet Akkor a múlt század végén a XX szá zad elején még valahogyan érthető volt a régészek tartózkodása a mondák tanításá-val szemben — de ma már érthetetlen vakság vagy célzatos gonoszság kell ah-hoz hogy egy magyar régész a magyar-ság származását kutató történész elzár-kózzon a mind szaporodó bizonyítékok elöl és egyszerűen kizárja még a lehetősé-gét is annak hogy a magyar nép őshazá-ját ne csak az Urai-vidéké- re szűkítse le hanem megnyissa a magyarság ősi szár-mazásának távlatait Kellett az erdélyi magyar történészek-nek a tragikus példa hogy rádöbbenje-nek arra: mit jelenthet a régészet egy nép életében A román régészet ugyanis képes volt hazug történeti adatok alap-ján arra hogy olyan nemzeti öntudatot lopjon a románság lelkébe amely vég-eredményben megteremtette Nagy-Románi-át Az ma már történelmi tény ugyanis hogy a XVIII században a Rómában tanuló erdélyi román g- - k kispapok hoz-ták haza onnan azt a gondolatot hogy a román nép a latinoktól származik mert hasonlít a két' nyelv Megszületett a dáko-róm- ai származástani "elmélet amelynek jogán Erdélyt is maguknak követelték a románok hiszen Erdély földjén valaha Dákország később római provincia léte-zett S szerintük-- a román nép itt Erdély földjén' született alakult és élt mindig a Kárpát-medencébe- n Ekkor döbbentek rá az erdélyi magyar történészek hogy az" őskutatásnak min-den 'nap életében nemzetmentő nemzeti-ségi öntudatot' fejlesztő hatása hivatása van A hazug dáko-róm- ai származástani ?: i tffttai n i i iiinrMriTi nTriiiir7irrnwn umm Hl im~l l"J-"""™nrwm-w :r"r4íiWKxfaPíte'ii:i mmmmmmmmimm "- - —--- — — """ - - - i i i ! IRB3HBRHBfS — —' — — — I ! w~ -- ™— — --m— ii n '"- - --- — -- ~-- A tihanyi part Zsigmond András: - '~mk elmélet az egyik legerősebb érvünket ütötte ki kezünkből: a magyarság ezer-éves jogát Erdélyhez amikor azt hirdet-te hogy nekik még ősibb joguk vap ehhez a földhöz a dák-róm- ai származásuk ré-vén Ott voltak ősi' mondáink amelyek hirdették hogy a magyarság nemcsak ezer éve él a Kárpát-medencébe- n A ma-gyar föld csak úgy ontotta a történelmi bizonyítékokat amelyek megcáfolhatat-lanul bizonyították hogy többezer év óta lakta e földet az ősi magyar n'ép Népmű-vészetünk alkotásai népi tlálkultúránk kincsei tanúskodtak az ősi ittlakás mel-lett Földrajzi neveink nyelvünk írásunk bizonygatta hogy ezek' az évezredek táv-latába nyúlnak vissza ezen a földön De mindez -- nem 'volt elég: a magyar régészek a finnrugoristák kitartottak szűklátókörű elméletük mellett EJpkélle'tt jöjjön -- TrianohT'hogy' rádöb-benjünk ' Erdélyben " arra hogy micsoda mulasztást követett el a finn-ugo- r irány zat amikor az egyre: szaporodó rcgés'zc- - u 'nyelvesben muveMcu ui£unyiie-isuju- i semmibevévé-- - amelyek megdönthetetle-nül bizonyították a mágyarság'1ősi ittla-kás- át — makacsul' hangoztatták ural-ál-tá- ji származásunkat Nagy mulasztást követett el a magyar néppel szemben a XIX és XX század eleji finn-ugo- r szár-mazástani elmélet De a mai otthoni ré-gészek már bűnt követnek el amikor ért-hetetlen vagy nagyonis érthető politikai okokból — még ma is mereven elzárkóz-nak azoknak az eredményeknek figyelem-bevétele elől amiket a külföldi magyar őskutatás tárt fel Pedig a legszigorúbb tudományos mércével is mérve a mai külföldi magyar őskutatók olyan régésze-ti nyelvészeti földrajzi művészi stb ada-tokat tártak fel amelyeket még a semle-ges külföldi idegen régészek is elfogad-nak figyelembe vesznek Igaz a lelkiismeretesebb otthoni régé-szek lelkében a kétely már felmerült a ki-zárólagos finn-ugo- r származás ellen Lász-ló Gyula a ma élő legnagyobb otthoni ré-gész már „kettős honfoglalásról" beszél ami alatt azt érti hogy az első honfogla-lás a magyarral közeli rokon avarok alatt ment végbe' a második Árpád idejében A szegedi Tiszatáj c folyóirat fiatal kutatói már le mernek írni ilyen sorokat: „Lehet hogy Áfpád magyarjai a Kárpát-medencébe- n rokon népekre találtak (hun-székel- y avar vagy még ősibb népekre) mert különben érthetetlen volna a magyarság gyors honfoglalása egy olyan hatalmas térségben ami a Kárpátoktól az Alpokig terjedt" Látják és érzik a hazai jobbérzé sű régészek őskutatók hogy a lehetetlen-séggel határos hogy a besenyőktől üldö-zött bolgároktól megtizedelt 7 magyar törzs ilyen rövid idő alatt birodalmat ala-pítson egy otyan hatalmas területen mint a történelmi Magyarország és azt kitöltse etnikumával Érzik és a sorok között han-goztatják is ezt a történelmi tényt a ha-zai történészek csak a párt parancsára — tartózkodniuk kell a teljes igazság ki-mondásától A moszkovitáknak nem érde-kük egr ősi származású magyarság elis-merése hanem inkább azt hangoztatják hogy a' honfoglaló „nomád" magyarság a Kárpát-medencébe- n élő szlávoktól ta-nulta meg1 a földművelést házépítést és vált honalapítóvá Felsőbb parancsra a ha-zai régészek nem mondhatják ki --a bebi zonyított tényt hogy Árpád magyarjai ha za közeli rokonok testvérek közé jöttek mert már évezredek óta itt élt a "Kárpát- - (Folytatás a 4-i- k oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, March 08, 1975 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1975-03-08 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000269 |
Description
Title | 000113 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Vol 28 No 10 XXVIII évfolyam 10 szám 1975 március 8 szombat j 25 cent Szélsőbaloldali gerillák agyonlőtték az argentin USA konzult: Hl El jg Súlyos földalatti katasztrófa Londonban @ A postássztrájk továbbtart A Iondoni MOORGATE állomásnál egy földalatti szerelvény fékezés nél-kül a betonfalba rohant: az első 15 ülést 60 centire lapította a súlyos összeüt-közés ereje a fennállása óta legszörnyűbb földalatti katasztrófának eddig 40 halottja van a sebesültek száma kilencven (Az eddigi szomorú statisztikák: 1953 — 12 halott 1962 — 11 halott) — A légutóbbi 24 órában három személyt lőttek agyon Írországban — Gerald Ford elnök bejelentette hogy „feleségének nagyon tetszik a Fehér Ház és nem szeret költözni" — ezért indul elnökjelölt-ként 1976-ban- ! — Che Guevara Fidel Castro fegyvertársa — akit 1967-be- n Bo-líviában kivégeztek — újra szerepel a hírekben: ezúttal fivérét Jüan Guevarát tartóztatták le az argentin Rosario városban a rendőrséggel vívott tűzpárbaj során — Kambodzsában kommunista gerillák újabb térnyerése azt jelentette hogy Ang Sdok és Tóul Leap támaszpontok elestek egyébként ténymegállapító bizottság utazott az USA részéről a helyszínre 6 kongresszusi tag személyében — Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök — akit nemrég a világ legjobban öl-tözött politikusának választottak meg — végiglátogatja az Európai Közös Piac államait úiabb kereskedelmi kapcsolatok létesítése céljából — Nixon adóbe-vallási rendellenességei miatt újabb három személyt vontak vád alá — Az el-adatlan Chrysler kocsipark finanszírozása heti 2 millió dollárba kerül a vezér-képviseleteknek — Simon Peres izraeli hadügyminiszter szerint a háború kitö-rési esélve 40:60 — Az oroszok 14500 T—55 tankot exportálnak ebben az év-ben — Phnom Penh kambodzsai főváros körül az ostroiriyűrü bezárult —-- Április 7-é- n Párizsban tárgyalnak az olajtermelő és fogyasztási államok kép-viselői 1 John P Egan USA kon-zult szélsőbaloldali ge-rillák Argentínában pénte-ken agyonlőtték annak el-lenére hogy a diplomata levélben könyörgött az USA nagykövetnek próbál-ja megmenteni életét: — „Ha a Montoneros (gerillacsoport) követelését nem teljesítik a kitűzött időpontban akkor végem van" — írta Egan akit egyetlen homloklövéssel vég-ezték- ki- aMontoneros-ők- - majd holttestét egy elha-gyott földúton hagyták egy kék-fehé- r "gerillazászlóba burkolva C) Lapzártakor a nyugat-berlini polgármester-választá- s keresztényde-mokrata jelöltjét Péter Lorenz-e- t az ún Baader-Meinho- f szélsőbaloldali ge-rillacsoport csütörtökön el-rabolta s azzal fenyegetik a hatóságokat: ha nem he-lyezik szabadlábra bebör-tönzött gerillatársaikat ak-kor az 52 éves Lorenzet agyonlövik! A nyugat-berlin- i rendőr-ség eddig Ettore Cannella és Gerhard Jagdman elítél-teket már szabadlábra he-lyezte azonban a Baader-Mcinh- of csoport további 6 olyan társuk szabadon bo-csátását is követeli akiket gyilkosságért fogtak per-be Q Három pisztollyal fel-fegyverzett férfi szer-dán a maláj földi Kuala Lumpur környékén elrabolt egy 80 éves multimillio-most aki főleg tinföldek ki-aknázásával gyűjtötte ösz-sz- e mesés vagyonát Neve Foon Seong és az életéért követelt váltságdíj kere-ken egymillió dollár! 4 Párizsban két fegyveres bankrabló öt alkalma-zottat foglyul ejtett' s cse-rébe félmillió dollárt köve-telt aminek kézhez vétele után egy prostituált Ja-guár sportkocsiján elszá-guldottak ' A nagyarányú hajsza so-rán a Rive Gauche egyik éjszakai lebujában tűzharc kezdődött a rendőrség kü-lönleges osztaga s a gengsz-terek között Az eredmény: egy halott bankrabló és 5 sebesült detektív O tempóra o móres?! H MOZOG A FÖLD JUGOSZLÁVIÁBAN Számos olyan jelet ta-pasztalhatunk Tito orszá-gában amely földrengés előtti szimtómákat mutat: Tito 82 éves és megválasz-tatta magát örökös elnök-nek azonban örökéletet képtelen megszavaztatni magának (bár a diktatú-rákban ez sem kizárt) de még örököst seni jelölt ami a belső helyzetet még feszültebbé teszi Washington és Moszkva máris titkos jegyzékeket cserélt melyben mindkét szuperhatalom köti az ebet (szalonnástól' együtt) a ka-róhoz hogy néni marad tétlenül ha netán az egyik fél Tito halála után rendcsiná-lás ürügyén bemasiroz-n- a az országba Ráadásul az olaszok is tud-tára adták Belgrádnak hogy az első belföldi zavar-gások kitörése után néhány határmenti olaszlakta terü-letre ráteszjk a kezüket magyarul „visszacsatolják" őket! A belföldi kezdeti zavar-gások egyelőre tömeges le-tartóztatásokban nyilvánul-nak meg: a hullafoltok kezde-nek mutatkozni a hat köztársaságból össze-fércelt müállam testén: ' 1 A belgrádi (autonóm!) egyetem nyolc professzo SZÍNES Elég színes-- c az élet? Általában a válasz egy szomorú „nem" Közvclcménykutatást ugyan nem végeztem mielőtt ezt a taga-dást leírtam de — sajnos — aligha tévedek hogy ez a közvéle-mény Felesleges is lenne ebben a tárgyban szabályszerű kérdő-íves közvéleménykutatást végezni sőt talán még nevetséges is: a megkérdezettek többsége ugyanis valószínűleg a szemébe nevet-ne a kérdezöbiztosnak „Színes élet? Ugyan kérem! Más dolgom bajom van most nekem!" Az ilyen és ehhez hasonló válaszokból aztán azt is ki kell hallania a közvéleménykutatónak hogy a megkérdezett másodlagos fontosságúnak tartja az élet színessé-gének a kérdését — ami talán még nagyobb baj mintha csak szomorúan megállapítaná hogy élete színtelen Amíg él a szí-vünkben a vágj' a remény a színes élet után addig nincs még semmi veszve — akkor válik a kérdés tragikus problémává ami-kor annyira fásulttá válunk hogy már nem is remélünk nem is vágyakozunk a színes élet után Pedig az élet színességének kérdése nem másodlagos kérdés A színtelen egyhangú élet az okozója annak a sok fölösleges ba-rázdának keserű vonásnak szarkalábnak annak a sok válásnak kiábrándulásnak idő előtti elfásulásnak az idegösszeomlásnak gyomorfekélynek szívin traktusnak és öngyilkosságnak — amivel az ember naponta találkozik És a drogozás a mértéktelen ivá-szat divatja? Bizony ezt is innen lehet megmagyarázni Az em-ber természetét úgy alkotta a Teremtő hogy vágyik boldogságra színre — és ha ezt életében nem tudja megtalálni akkor vagy elfásul vagy mesterségesen igyekszik mámort teremteni magá-nak amely után még mélyebb kiábrándultságJvövetkezik S ez még csak nem is nemzedéki ügy Nem csak a mai ifjú-ság keresi hamis utakon az élet boldogságát színességét Nincs olvan nemzedéke rétege a társadalomnak amelyik ne zokogna és kiáltana a színes élet után Csak persze más és más hangon Helyhez sincs ez kötve Tájhoz országhoz világrészhez sincs A színek városa — Párizs Viszont az ember azt hallja olvassa úlon-útfélé- n hogy a régi Párizs a régi színes Párizs nincs többé De ugyanezt tapasztalja az ember ha elmegy a newyorki Broad-wayr- e vagy Hollywoodba — ha Tiönyvet filmet TV--t néz" — mindezekből árad" az-- unalom n színtelenség A szín a múlté De ebbe nem szabad beletörődni Teljesíthe-tetlen nehéz parancs ez tudom Á régi színeket csak akkor vará rát lakat alá tették 2 a Ijublanai egyetemen kiadták a parancsot „az ideológiai elhajlások" le-küzdésére 3 a zágrábi egyetem 15 tanárát és diákját 15 évig terjedő börtönre ítélték á horvát elszakadás propa-gandája miatt 4 A „PRAXIS" című „el-hajló" cikkeiről ismert fo-lyóiratot betiltották 5 Mihajlo Mihajlov írót Újvidéken harmadszor per-be fogták és hét évre bün-tették mert meg merte ír ni a sztálinizmus feltáma-dásának tényét Közben az árak 26 száza lékkal felmentek Valami bűzlik Tito országában FAGYOS SZELEK AZ „OLVADÁS" BERKEIBEN Kambodzsát egyszerűen „leírták" és a dominókö-vek egyre tovább hullanak Délkelet-Ázsiába- n A „lép-csőzetes behódolás" — amiért Le Duc Tho és Kis-slng- er megkapták a béke Nobel-díja- t — tökéletes el- - lenpróbája" árinak hogy'a' beharangozott d é t e n t e kommunista részről nem-csak hogy nem következett be hanem újabb százezrek halá-lát okozta a csatamező-kön és a lakott terüle-teken Ha a több esztendős pá-rizsi „béketárgyalások" után a Kreml valóban ki-adta volna a tűzszüneti ukázt a laoszi kambodzsai és észak-vietna- mi csatlós-leányvállalatainak akkor Délkelet-Ázsiába- n talán be-következett volna a déten-t- e Mindennek azonban' az ellenkezője történt: mind-három front gerillái és re-guláris kötelékei jelentős szovjet fegyverszállítmá-nyoka- t kaptak ráadásul a ELET "Í=S kínaiak is „beszálltak" vagyis megindult a könnyű-fegyverek szállítása Peking részéről is Csak a délibábkergető struccpolitikus vagy a vak-ságot tettető ultraliberális vagy a mielőbbi profitábi-li- s társutasságot esetleg baloldali hatalomátvételt áhítozó szélsőbaloldali ké-pes arcátlanul azt állítani hogy a délkelet-ázsia- i térnye-rés mintájára a „lép-csőzetes behódolás" nem jelenti egyben a nyugati demokráciák alapjainak megingását is A HALÁL KALMARAI A Kreml tavalyi fegyver-szállításainak 45 százalékát a Közel-Kel-et vette át az USSR több szuperszonikus repülőgépet exportált 1974-be- n mint az USA (400:325) Az arabok csaknem telje-sen a T-típu- sú szovjet tan-kokra „támaszkodnak" míg a légierők kedvenc ex-portcikke a MIG sorozat rakétákban pedig a pontos SAM" légelhárító ütegek Moszkva nem megy a szomszédba akkor ha „rek-lámeladásr- ól" ' van szó: nemrég Perunak a MIG-2- 1 harcigépeket az amerikai ár egyharmadásért adták el alákínálva csak azért hogy megkapják a „dealt" Igaz hogy a szovjet hadianyagnak egy nagy hátránya van: enyhén szólva igen vontatott a pótalkat-rész ellátás Az „új Zaharovok" ugyan-úgy kereskednek mint va-laha Sir Basil: az egyik eu-rópai fegyverkereskedő di-csekedett azzal: „Eladom Bogotában a portékát majd átmegyek Caracasba hogy az ellen fegyvert elhe-lyezzem" A francia fegy-verkereskedők nemrég az- - zsolhatnánk elő a jelen folyton vastagodó betonszürke lösztaka-rója alól ha visszafelé is tudnánk forgatni a történelem kerekét De nem tudjuk Ne is akarjuk A régi színek nem alkalmasak mai díszleteink kipingálására Arra vannak ítélve hogy ott ragyogja-nak emlékezetünk raktárában Meddő minden kísérlet amelyik egyszer volt színek feltámasztásával próbálja feldúsítania mát Hiába cibálták és cibálják vissza pl a művészeti élet nem is egy területére a szecessziót a mai ember rögtön észreveszi hogy gyense utánzás vagy utánérzés- - az egész De fölösleges is a múltbájárás Romlik a szemünk Nem látjuk meg a 'saját színeinket Itt az Újvilágban túlságosan sokat né-zünk bizonyos számoszlopokat Csak az értékre a hasznosságra a pénzre figyelünk s közben színvakokká válunk Pedig van szín a mai életben is: az Istenhitben a családban a közösségben a természetjárásban az utazásban a könyvben a művészetben a zenében — hogy csak a jelentősebb színeket említsem — csak szem kell meglátásukhoz fül meghallásukhoz belső érzék érté-kelésükhöz Végül újra felteszem a kérdést: elég színes az életünk? Újra csak azt válaszolhatom amit kezdetben: nem De mostmár hozzá-teszek még valamit: nem a színek hiánya vagy egy bizonyos szín a szürke túlságos eluralkodása miatt színtelen az élet Vagy sose volt igazán színes az életünk és csupán az emlékezetünkben meg-szépülve látszik annak a régi vagy pedig most is éppen olyan színes mint azelőtt — csak divat panaszkodni Van aztán más baj is A színek vászonra való felrakásához a festőnek nemcsak tehetségre hanem bátorságra is szüksége van Szinyei Mersét megrótták Majális c alkotását nem fogad-ták el„ amiért zöld mezőbe lila ruhás nőt ültetett lévén hogy a két szín üti egymást A színes élethez a színek meglátásához él-vezéséhez a színek vállalásához — különösen itt az emigráció-ban' 7— bátorság: kell A színes életet ki kell harcolnunk követel-nünk nemcsak a környező világtól hanem önmagunktól is Mitől legyen színes az élet ha mf gyáván beletörődünk a környezetünk és a saját lelki világunk színtelenségébe? Merjünk harcolni ilyen „idejétmúlta" ideálokért mint Isten haza család és közösség Akarjunk boldogok vidámak „színe-sek- " lenni ha ma az „elidegenedés" a nosztalgia és á melankó-lia is á divat CS- - ! zal keltettek feltűnést hogy a MIRAGE repülő-gép értékesítő küldöttségé-vel jónéhány francia gyö-nyörű filmsztárt is menesz-tettek talán a jobb rábeszé-lési lehetőség érdekében? (Folytatás a 2-i- k oldalon) uButuiniiiitnriii:iiimniitnitiifininuiiiKiuiiinr:iíitni:iiimimininunitJ 3fV'-- v : ?- - !5areSís ssSí ísí4s sjis?a!ísfe c-vr-iSw- iX 1S& iTMT— vrrrn -- itt— nnDii Dr A régészek és történészek által ma már általánosan elismert tény hogy a népek mondavilága rengeteg történelmi tényt őrzött meg az utókor számára amelyek-ről írásos bizonyíték nincs Erről az 'igaz-ságról a régészet története győzte meg művelőit hiszen a modern régészet leg-szebb fejezetei egy-eg- y népmonda útmu-tatásához fűződnek Schliemann a nagy német régész hitt a homéroszi mondákban és — bár az akko-ri történészek kikacagták ásni kezdett azon a helyen ahol Homérosz Trója váro-sát leírta — és feltárta az ősi Trója rom-jait Hitt a görög mondavilágban — és megtalálta útmutatásuk nyomán Myke- - ne-- t benne Agamemnon kincseit Bot-tá francia régész hitt a Biblia történetei ben — és megtalálta először Ninivét majd Bábel tornyát — Wooley angol régész Hitt a mezopotámiai mondákban ezek nyomán kereste és megtalálta a babilo-niaknál és asszíroknál ősibb népet és kulr túrát — a sumirt A régészet történetéből még sorolhat-nánk a példákat — de talán annyi is elég hogy bizonyítsa a tényt hogy: a népek évezredes mondavilágának igazságaira ér-demes felfigyelni mert azok nagyon sok-szor rejtenek magukban történelmi igaz-ságokat Ezt az igazságot fogadták --el a múltban — Thorma Zsófiával a világhírű erdélyi magyar régésznővel az élen az erdélyi régészek és hisznek ebben:az igazságban ma is a kettős elnyomatás alatt élő erdé-lyi magyar történészek A finn ugor ro-konsági elmélet hirdetői csak gúnyolódtak az olyan erdélyi történészek szaván akik hangoztatták hogy hinni kellene az ősi magyar mondakör a székely Csaba király-fi:mon- da történéseiben meg kellene vizs-gálni ezek történelmi alapjait mert az nép mondáiban él tovább az írásokban meg nem örökített őstörténet Akkor a múlt század végén a XX szá zad elején még valahogyan érthető volt a régészek tartózkodása a mondák tanításá-val szemben — de ma már érthetetlen vakság vagy célzatos gonoszság kell ah-hoz hogy egy magyar régész a magyar-ság származását kutató történész elzár-kózzon a mind szaporodó bizonyítékok elöl és egyszerűen kizárja még a lehetősé-gét is annak hogy a magyar nép őshazá-ját ne csak az Urai-vidéké- re szűkítse le hanem megnyissa a magyarság ősi szár-mazásának távlatait Kellett az erdélyi magyar történészek-nek a tragikus példa hogy rádöbbenje-nek arra: mit jelenthet a régészet egy nép életében A román régészet ugyanis képes volt hazug történeti adatok alap-ján arra hogy olyan nemzeti öntudatot lopjon a románság lelkébe amely vég-eredményben megteremtette Nagy-Románi-át Az ma már történelmi tény ugyanis hogy a XVIII században a Rómában tanuló erdélyi román g- - k kispapok hoz-ták haza onnan azt a gondolatot hogy a román nép a latinoktól származik mert hasonlít a két' nyelv Megszületett a dáko-róm- ai származástani "elmélet amelynek jogán Erdélyt is maguknak követelték a románok hiszen Erdély földjén valaha Dákország később római provincia léte-zett S szerintük-- a román nép itt Erdély földjén' született alakult és élt mindig a Kárpát-medencébe- n Ekkor döbbentek rá az erdélyi magyar történészek hogy az" őskutatásnak min-den 'nap életében nemzetmentő nemzeti-ségi öntudatot' fejlesztő hatása hivatása van A hazug dáko-róm- ai származástani ?: i tffttai n i i iiinrMriTi nTriiiir7irrnwn umm Hl im~l l"J-"""™nrwm-w :r"r4íiWKxfaPíte'ii:i mmmmmmmmimm "- - —--- — — """ - - - i i i ! IRB3HBRHBfS — —' — — — I ! w~ -- ™— — --m— ii n '"- - --- — -- ~-- A tihanyi part Zsigmond András: - '~mk elmélet az egyik legerősebb érvünket ütötte ki kezünkből: a magyarság ezer-éves jogát Erdélyhez amikor azt hirdet-te hogy nekik még ősibb joguk vap ehhez a földhöz a dák-róm- ai származásuk ré-vén Ott voltak ősi' mondáink amelyek hirdették hogy a magyarság nemcsak ezer éve él a Kárpát-medencébe- n A ma-gyar föld csak úgy ontotta a történelmi bizonyítékokat amelyek megcáfolhatat-lanul bizonyították hogy többezer év óta lakta e földet az ősi magyar n'ép Népmű-vészetünk alkotásai népi tlálkultúránk kincsei tanúskodtak az ősi ittlakás mel-lett Földrajzi neveink nyelvünk írásunk bizonygatta hogy ezek' az évezredek táv-latába nyúlnak vissza ezen a földön De mindez -- nem 'volt elég: a magyar régészek a finnrugoristák kitartottak szűklátókörű elméletük mellett EJpkélle'tt jöjjön -- TrianohT'hogy' rádöb-benjünk ' Erdélyben " arra hogy micsoda mulasztást követett el a finn-ugo- r irány zat amikor az egyre: szaporodó rcgés'zc- - u 'nyelvesben muveMcu ui£unyiie-isuju- i semmibevévé-- - amelyek megdönthetetle-nül bizonyították a mágyarság'1ősi ittla-kás- át — makacsul' hangoztatták ural-ál-tá- ji származásunkat Nagy mulasztást követett el a magyar néppel szemben a XIX és XX század eleji finn-ugo- r szár-mazástani elmélet De a mai otthoni ré-gészek már bűnt követnek el amikor ért-hetetlen vagy nagyonis érthető politikai okokból — még ma is mereven elzárkóz-nak azoknak az eredményeknek figyelem-bevétele elől amiket a külföldi magyar őskutatás tárt fel Pedig a legszigorúbb tudományos mércével is mérve a mai külföldi magyar őskutatók olyan régésze-ti nyelvészeti földrajzi művészi stb ada-tokat tártak fel amelyeket még a semle-ges külföldi idegen régészek is elfogad-nak figyelembe vesznek Igaz a lelkiismeretesebb otthoni régé-szek lelkében a kétely már felmerült a ki-zárólagos finn-ugo- r származás ellen Lász-ló Gyula a ma élő legnagyobb otthoni ré-gész már „kettős honfoglalásról" beszél ami alatt azt érti hogy az első honfogla-lás a magyarral közeli rokon avarok alatt ment végbe' a második Árpád idejében A szegedi Tiszatáj c folyóirat fiatal kutatói már le mernek írni ilyen sorokat: „Lehet hogy Áfpád magyarjai a Kárpát-medencébe- n rokon népekre találtak (hun-székel- y avar vagy még ősibb népekre) mert különben érthetetlen volna a magyarság gyors honfoglalása egy olyan hatalmas térségben ami a Kárpátoktól az Alpokig terjedt" Látják és érzik a hazai jobbérzé sű régészek őskutatók hogy a lehetetlen-séggel határos hogy a besenyőktől üldö-zött bolgároktól megtizedelt 7 magyar törzs ilyen rövid idő alatt birodalmat ala-pítson egy otyan hatalmas területen mint a történelmi Magyarország és azt kitöltse etnikumával Érzik és a sorok között han-goztatják is ezt a történelmi tényt a ha-zai történészek csak a párt parancsára — tartózkodniuk kell a teljes igazság ki-mondásától A moszkovitáknak nem érde-kük egr ősi származású magyarság elis-merése hanem inkább azt hangoztatják hogy a' honfoglaló „nomád" magyarság a Kárpát-medencébe- n élő szlávoktól ta-nulta meg1 a földművelést házépítést és vált honalapítóvá Felsőbb parancsra a ha-zai régészek nem mondhatják ki --a bebi zonyított tényt hogy Árpád magyarjai ha za közeli rokonok testvérek közé jöttek mert már évezredek óta itt élt a "Kárpát- - (Folytatás a 4-i- k oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000113