Kanadai Magyarsag, August 29, 1953

              í1 Ll _'vM' tásr
--r
s C '
Míg jönni fog rrég jönni keli C a n ad a' s
Egy jobb kor mely után largest
Buzgó imádság epedez A n t i - C o m m u nj s t
Százezrek ajakán
weekJy
Vörösmarty
in the Hungárián Ianguage
i fi s
r i i J
"
Edited and Published at I
362 Bathurst St Toronto
3 évfoyam 31 szám
LöRINCZ ISTVÁN:
A HAMIS "CSIPKERÓZSA"
Csipkerózsa — ha nem ismernénk — a mesebeli király-leányt
nagyot aludt egyszer vagy jó száz esztendőt És az-után
mikor felébredt csodálkozva ült fel dörzsölgette világ-szép
arcocskáját és nem akart hinni csillagragyogásu cso-dálkozástól
kerekrenyilt szemének hogy mennyit változott
a világ
így tesz most az amerikai sajtó is így dörzsölgeti az ál-mot
így csodálkozik azon amit az északkoreai illetve vórös-Irin- ai
fogságból hazatért csaknem ezer amerikai fogoly be-szél
el a "vörös paradicsomban" szerzett kiköpött tüdővel
tönkrement idegekkel megfizetett tapasztalatokról
"Nahát hogy milyenek ezek a kommunisták!" — mond-ják
az amerikai újságírók és taktusra csóválják mendenttu-d- ó
fejüket "Nahát ezek a kommunisták!?"
Az amerikai újságírók csodálkozása az egyetlen igazán
csodálkozásra késztető az egész szopioru ügyben
Mert az amerikai sajtó nagyon is jól tudta csak nem
akarta tudni nem akarta észrevenni amiről a szegény haza-térő
foglyok beszélnek
írott és szenátusi vizsgálóbizottság előtt tett eskü alatt
vallott bizonyítékok vannak rá hogy F D Roosevelt és az
egész amerikai sajtó tudott lengyel forrásból már 1943-ba- n
arról amit a vörös banditák Katynban müveitek tízezer
lengyel tiszttel Hogy mit müveitek? Oh semmi különöset!
Sírt ásattak velük azután tarkónlőtték őket egy kis me-szet
szórtak minden sorra és azzal se törődtek ha még élt
hörgött mozgott kegyelemlövésért könyörgött egy-eg- y ál-- t
dozat földet szórtak rájuk a többiekkel azután uj sírásás uj
tnrlcónlövés uj mésifiij íi'ld uj gödrök ü"lovésok uj hör-gés
— mindaddig míg a tízezer el nem némult a katyni erdő
vérszagu égetett mészszagu hullaszagu levegőjében
"Kérem a sajtót hallgassanak Katynról — mondotta F
D Roosevelt a többszáz 'újságírónak egy sajtókonferencián —
mert ne makarom Sztálin személyes érzékenységét megsérte-ni
és veszélyeztetni az amerikai-szovje- t jóviszonyt"
Ott volt ezen a sajtókonferencián az a Mr White is aki
kétévre rá 1945-be- n nyilvánosságra hozta "Report on the
Russians" cimü bolsevistaimádó könyvét Ott voltak a töb-biek
is mind akik "náci propagandának" fasiszta hazug-ságnak
minősítették mindazt amit az istentelen bolsevizmus
ellen harcoló német olasz lengyel szlovák belga finn hol-land
magyar román bulgár horvát és maguk az orosz fajú
a Vlaszov hadseregben küzdő volt szovjctállampolgárok val-lottak
az amerikai hadsereg kezébe kerülve a háború után
Unatkozva hallgatták a tömeggyilkosságokról halálme-netelésekről
kínzási módszerekről orvosi kísérletekről szóló
vallomásokat — és nem hitték el őket
Sajnos minket a háborút végigkínlódottakat nem tud-nak
meglepni borzalommal csodálkozással eltölteni a haza-térő
amerikai foglyok elbeszélései Mi egyszerűen nem is szá
mítottunk másra mert mi ismerjük a saját bőrünkön meg-ismertük
az U S A egykori nagy "szövetségesét" a Szov-jetuniót
Mi nem tudunk már álmából felriasztott Csipkeró-zsika
módjára csodálkozni azon hogy a foglyulejtett ameri-kai
katonáknak csontrepesztő hidegben étlen-szomja- n kel-lett
napokon éjszakákon át gyalogolniok Hogy aki elfáradt
azt lelőtték vagy puskatussal agyonverték Hogy kábítósze-rekkel
próbálták árulóvá tenni a foglyokat Hogy csak az
kapott enni aki hajlandó volt katonai titkot elárulni Hogy
szemenköpték arculütötték kinevették aki a nemzetközi
hadifogoly egyezményekre próbált hivatkozni Számunkra
—sajnos mindez régen nem újság mint azok számára volt
akik az amerikai sajtóból ismerve az oroszokat illetve a bo-lsevistákat
indultak el a Korea-- i harctérre s estek a vörösök
fogságába
Van egy amerikai találóskérdés: "Fehér alapon fekete
— és mégis teljesen vörös mi az?" — És a megfejtése: "új-ság"!
Ez a találóskérdés teljesen jellemző volt az amerikai
sajtóra és részben még ma is az Mister White a New York
Herald Tribune-tó- l roppant büszkearra hogy ő mindég a
legaktuálisabb kérdésről írja a vezércikkeit De most ezek-ben
a napokban mikor a visszatérő katonák a szovjetbánás-módról
számolnak be Mr White egyetlen mondatot egyet-len
szót nem irt le és nem ír le Koreával kapcsolatban A
"wonderfuT bolsevistákról nem mer most irni hát másról
beszél kínosan keservesen összeír tücsköt bogarat és re-megve
reméli hogy az emberek elfelejtették már a könyvet
amit a bolesvistákról irt
Elkenni elhallgatni nem lehet azt amit a hazatérők
mondanak Pár nap pár hét és ezer család kapja vissza ré-gen
elveszettnek hitt mégis visszavárt családtagot Kétezer
szomszéd jobbra-balr- a az ezer hazatérőtől hallani fogja rö-videsen
a meztelen kegyetlen vádoló igazságot Ez már há-romezer
család És ha a háromezer család csak egy-eg- y ba
rátnak mondja el az már hatezer és ha a hatezer a szomszé-doknak
az tizennyolcezer család és egy- - hónap múlva milliók
Folytatása a 2-i- k oldalon
CHURCHILL-EISENHOWE- R
TALÁLKOZÓ
A LÁTHATÁRON
o
Angliai jelentések szerint
Sir Winston Churchill angol
miniszterelnök tárgyalni fog
Eisenhower elnökkel hogy a
koreai kérdés miatt fennálló
feszültséget Anglia és Ameri-ka
között megszüntesse
Az elmúlt héten Churchill
kétszer járt Londonban hogy
fontos politikai konferenciá-kon
vegyen részt A tárgyalá-sok
központja a koreai kérd-- '
Adlai
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Ara : 10 Cent
sek tisztázása volt
Londoni nagy újságok szak-értőinek
véleménye szerint
sokkal fontosabb hogy Ame-rika
és Anglia fennakadás
nélkül együtt haladjon mint
hogy csekély jelentőségű dol-gokon
mint például az India
felett folytatott vitán össze-vesszenek
oi
MÁR SZIÁMBAN IS
o
A sziámi rendőrség letar-tóztatott
11 embert köztük
Sziám volt katonai parancs w yvr~r~w'vyyi7'r~ivy'vr'vy vr vV'VV-yv-'
sa aa tíütf M53' fia ti 'va la ta ja isa rajníC i
VILÁGKÖRÜLI ÚTJÁRÓL
o
V 5vt-niríiTir- in ai TIRA rleninkrnt 51 pártjának el- -
nökjelöltje aki többhónapos világkörüli úton pihente ki a
bnL-iíájrtalíra- it es a valasztasi-har- c íaradtsaütr nenany
napja érkezett vissza az U S A-b- a
Első dolga az volt hogy a repülőtéren kijelentette az új
ságíróknak: Angliától Japánig mindenütt többet kérdezték
őt a "McCarthysmusról" mint bármi másról Hogy a kérdés
milyen természetű volt az világos : Azok az elemek amelyek
demokratikusnak játszák ki magukat természetesen "ször-nyűnek"
tartják McCarthy működését Nem tetszik nekik
hogy a kormányzat hivatalaiból ki akarja küszöbölni a kom-munistákat
hogy az U S A külföldi könyvtáraiból ki akar-ja
tetetni a bolsevista könyveket
Ez fáj a "demokratáknak" és az emberi szabadságjo-gok
megsértését látja benne hogyha egy egyetemi tanártól
meg merik kérdezni hogy kommunista szellemben neveli
vagy nem az ifjúságot
Ez a McCarthy elleni támadás volt A E Stevenson leg-fontosabb
dolga 6 hónapi külföldi útja végén Hogy Ázsia
lángol Afrka forrong Európa haldoklik a demokraták 20
éves gyászuralma következtében arról mélyen hallgat
Azt mondják: "madarat tolláról embert barátjáról" —
nos: Stevenson hazaérkezése után Roosevellnéhez sietett leg-először
és neki számolt be egy bizalmas értekezleten Annak
a Rooseveltnének aki Titót istenitette nemrégen aki a Szov
jetuniót állitja példaképül az U S A elé - annak a Roose-veltnéna- k
aki nemrégen hazatérve földkörüli útjáról szin-tén
azzal kezdte hogy az egész világ fel van háborodva Cc-Cart- hy miatt
Nyilvánvaló hogy ugyanazokkal a körökkel érintkez
tek mindketten: a Itosenberg barátokkal akik azt szeretnék
ha az USA-ba- n továbbra ís a kommunisták lennének az ál-lami
hivatalokban
Miért fáj az egész világ demokratáinak McCarthy mű-ködése?
Mr Stevenson — talán akaratlanul amit e&v olyan mű-velt
koponyáról amilyen ő kétségtelenül nehéz elhinni — a
bolsevista-marxist- a harcmodort az úgynevezett "dialektikus
materializmust" használja ki McCarthy ellen Azt mondja
hogy McCarthy "módszerei" ártanak külföldön az USA hír-nevének
Tehát az hogy szenátusi vizsgálóbizottság elé állit-ja
a gyanús elemeket és kellemetlen kérdéseket tesz fel ne-kik
És azt merészeli mondani hogy a külföld úgy nézi Mc
Carthy vizsgálatait mint a nyugati világ a bolsevista "kira-katpereket"
Mintha az USA szenátusának tagjai injekci-ókkal
pofonokkal éheztetéssel és kínzásokkal kényszeríte-nek
vallomástételre a kihallgatott személyeket amint azt a
szovjet teszi!
A külföld nem tekinti így a McCarthysmust! Legfeljebb
bizonyos elemek világszerte! Azok az elemek amelyeknek
fáj az hogy valaki meg akarja akadályozni azt ami eddig
történt hogy a Rosenbergek Alger Hissek Iíotschildek ki-árusítsák
az U S A összes katonai és politikai titkait a leg-többetigérő- nek a Szovjetuniónak!
Érdekes tanulmány lenne ha Stevenson megmutatná
azoknak a listáját akik előtte elítélően nyilatkoztak az USA-ba- n
folytaott antibolsevista harcról Nem lenne különös se
véletlen ha ugyanazok nevét találnánk meg ebben a névsor
ban akik annakidején a Roosevelt-Truma- n éra alatt segéd-kezet
nyújtottak hatszázmillió ember kommunista rémura-lom
alá hajtásában!
nokát kommunista összeeskü-véssel
vádolva melynek célja
Pibulsongram kormányának
megdöntése volt Rendőri je-lentések
szerint az összeeskü-vés
mögött Viet Nam-- i kom-munisták
álltak
o
TEÍSZÁLLITÓK
SZTRÁJKJA FENYEGETI
TORONTÓT
Könnyen előfordulhat hogy
egy regei a háziasszonyok
nem fognak tejet találni az
ajtó előtt Komoly tárgyalá-sok
folynak a szakszervezet
és a torontói tejszállitó társa
ság között a szállítók részére
bevezetendő 5 'napos hét prob-lémájáról-
A szakszervezet kí-vánsága
szerint szerdán nem
dolgoznának a tejesek vi-szi- nt
ez munkatöbletet jelen-tene
keddre mert a szerdai
szükségletet is kedden kelle-ne
kiszállítaniuk Ha a tár
gyaló-fele- k nem tudnak meg- - egyezri'sa tejszáll i tó-Tun- kf-'j
sok sztrájkot kezdenek
o
ANYAGI SEGÍTSÉGET KAP
IRÁN AMERIKÁTÓL
Loy W Henderson Ameri-ka
iráni követe tárgyalásokat
folytatott F Zahedivel Irán
jelenlegi miniszterelnökével
A tárgyalások során az ame-rikai
követ bejelentette hogy
Amerika hajlandó anyagi se-gítséget
nyújtani Iránnak
Ebben az esetben még ezév-be- n
kapna Irán 23500000 1
SEP - 8 1953
i'vaivsa%niavvsvvvvvvvsavaavavnaa
###twrti
Autorized Second Class Mail
Ottawa
augusztus 29
Nyolc hónapja tartó súlyos és minden pillanatban ka-tasztrófával
fenyegető betegség után talán sikerült újra az
élet partjául kapaszkodnom és a gyógyulás útjára lépnem
Bár orvosaim véleménye szerint még mindig hosszú hónapok-ra
van szükség a legkedvezőbb esetben is hogy veszélyen kí-vül
elfogadható állapotba kerüljek nem halogathatom to-vább
a kötelességet hogy ha közvetve is hálás köszönetet
ne mondjak a kitűnő és tekintélyes "Kanadai Magyarság"-na- k
ügyem szives felkarolásáért és a nyújtott segítségért
Ebben szerény személyemen túl a hazátlan és menekült
magyar kultúra megbecsülését és értékelését látom annak
a nagy és nemes hivatásnak gondozását amely ebben a te-kintetben
mindannyiunkat kötelez
Külön köszönetem és becsülésem illesse Lörincz István
bizonyára székely-magy- ar véremet hivatott kitűnő "A Fák-lya"
cimü cikkéért és bátor kiállásáért Nem vagyok méltó
rá de a tárgyi igazmondáson túl jól esik az a szeretet amely-lye- l
éleldrámámban mellém állott és segítségemre sictett
Címe hiányában így szoríthatom meg a kezét érte Nagy
megnyugvással tölt el hogy a magyar ügynek és kultúrának
ilyen harcosai vannak
Az élet útjai kiszámíthatatlanok Talán a Jegnagyobb
meglepetés Paláncz lápot barátom egykori székely udvarhe
lyi jats'zö-'e- s iskolátáisam qkbztaa'lh hirtelen mint fél-évszázad
temetőjéből elsőnek lépett élőj-hog- y a hasonló' gon-dolkodású
értékes magyarok élén segítségemre siessen és'a
halál ellen folytatott harcom anyagi feltételeit biztosítani se-gítsen
Az ő példájukat követte aztán Kanada magyarsága
Nehéz szavakba fogalni ilyenkor amit az ember érez és'csak
néma öleléssel viszonozhatom a magyarság jóságát megérté
sét és szeretelét Áldja meg az Isten mindannyiukat óvja
védelmezze az idegenben hogy együtt örvendezhessünk
a mindenek fölött való pillanatnak mikor újra édes Hazánk
földjére léphetünk ahol minden de minden vár hív és ál-dást
tartogat számunkra Amit értem tettetek kanadai ma-gyarok
azt jóvátétlen nem fogja hagyni megfizet éi'te leg-nagyobb
kincsem és mindenek fölött való közös hazánk
szép Magyarország
Igaz magyar szeretettel és becsüléssel :
dollárt A feltételek: Irán meg! KI Escorial 1953 augusztus 17
tisztítása a kommunistáktól I
HAZÁRDJÁTÉK
FOGÓCSKA — BÚJÓCSKA
A mi elképzelésünk szerint gyerekek-nek
-- faló játék a fuKÚCbka-bújóesk- a de úgy
látszik más a helyzet Teheránban ahol fel- -
és miniszterek fogócskáz- - (]j vette &t együtt börtönbe
nak bújócskáznak A játék nem uj ott se A
jelenlegi uralkodó apja az üreg SHAII vagy
három évtizeddel ezelőtt elfogatott és bör
tönbe záratott egy izgága férfit akit Mossa-degh-ne- k
hívtak Azután az öreg Shah meg-halt
a fia lett az uralkodó — és a volt fogoly-ból
Irán miniszterelnöke majd diktátora
lett ő kezdett el fogócskázni : az ural-kodó
tagjait elfogta' ha azok cl nem
bújtak előle Kéthete maga a Shah volt kény-telen
szökve kirepülni világszép felesége tár-saságában
saját repülőgépén a orszá-gából
Pár napra rá az uralkodóhű csapatok
akarták elfogni Mossadegh-e- t de csak az
üres ágyát találták Elbujt Az uralmat a Ró-mából
akkor hazainduló Shah parancsára
Zahedi tábornok vette át és felszólította az
elbujt miniszterelnököt hogy adja meg ma-gát
Erre az egyik rádióállomás egy másik fel
szólítást közölt amelyben Mossadegh szólí-tja
fel megadásra a tábornokot Két napig
így fogócskáztak míg végül az öreg beteg
Mossadegh megadta magát Abban a pizsa-mában
amelyben megszökött jelentkezett a
tábornoknál sirva nádbotra támaszkodva
És amiír iírv fogócskáznak bújócskáznak Te
heránban az uralkodók és miniszterek ad- -
as
Post Office Department
Toronto 1953
árva
több
majd
NYIRö JÓZSEF
BÖRTÖNBE KERÜLT MOSSADEGH
IRÁN VOLT MINISZTERELNÖKE
o
Mossadeghel Irán volt miniszterelnökét
börtönbe juttatta a multheti iráni forron-gás
amelyik először menekülésre kényszeri-tette
a Sha-- t Az uralmat ideiglenesen Zahe- -
nőttek államfők Mossadegh-e- l
Akkor
család
saját
került három segítője is a volt -- belügyminiszter
és Mossadegh politikai tanácsadója
Teheránban megnyugodott az élet és a Shah
véleménye szerint hamarosan véglegesen le-zárul
a forrongás
Zahedi magához rendelte a külföldi dip-lomatákat
hogy a kormány változásait meg-beszéljék
o
400 UN-BE- LI KATONA MARAD
A VÖRÖSÜKNÉL
o
Tokió A kommunisták értesítették az UN
vezetőségét hogy körülbelül 400 hadifogoly
úgy döntött hogy nem tér vissza hazájába
hanem a vörösöknél marad A vörös rádió je-lentése
szerint a kommunisták "megtettek'
mindent" hogy rávegyék őket a hazatérés-re
azonban minden rábeszélés ellenére sokan
választották a szabadság helyett a kommuniz
must
--o
AMERIKAI ÉS KANADAI KÖZÖS LÉGVÉ-
DELMET SÜRGET BRADLEY
General Omar N Bradley az amerikai szá-razföldi
haderők parancsnoka az ujságirók- -
diz az iráni kommunista párt a Tudeh párt nak adott nyilatkozatában kijelentette hogy
komolyan szervezkedik persze Moszkvából elérkezett az idő hogy Amerika és Kanada
irányítva! Oroszországnak feltétlen szüksé- - halasztást nemtürőcn azonnal építse ki a kö- -
ge van háború esetén az iráni olajra Az ál- - zös légvédelmét egy esetleges orvtámadás- -
datlan évek óta húzódó olaj vita a vörösök sal szemben Ez ügyben személyesen óhajt
malmára hajtja a vizet — egyszerrecsak a tárgyalni Eisenhower elnökkel kit arra kér
szovjet lesz az úr a gazdag olajmezőkön hogy haladéktalanul kezdjék meg a tárgya- -
Akkor töfibé nem fogócskáznak bújócskáz- - lásokat St Laurent kanadai miniszterelnök- -
nak már a Shahok és' miniszterek mert az kel ez ügyben
t
íií--í m
!!
-- 41
i