Magyar Elet, December 20, 1986

              w -
'Aíáír3'"
IS?'
(RIX Ill-- wgr25yg353a?g? L r
F
5S KSSSEHS 8£iS!HSSgffltSE3
IrK_t''íKdH t-a ÖiH S'J'VJ
!-
-- ' WKlíi f&H # £á& ggg JfW wm a mi
Í '®Ü 'fit W KÜSflt #ítess&síáS&si"SaJ Ifik fen ü
r--í- íi
R&rtá M fai! 4 E£íKS 1 fiBBtól
IV"
1 I W W Í "tt-a- 1 A - Vcű ÍBíHi aíy --íVft tifí fóg&utíá3 HC&b í--i ttom
ííSifessfci esKüj i3&áüSwüBJ&3 BrfüHsSJ n£6BűiAtasEEMya I SSSSÍlJeaB
1986 december 20 szombat Ara: 75 ceni Vol 39 49 XXXIX évfolyam 49 szám
zokott karácsonyi együt-tes:
feldíszített csillo
gó fenyőfa — termesze-lesen
plafonig érő —
alatta szeles kórben és meg-tetézve
színes papírba bur-kolt
masnis csomagok
Szülök nagyszülők ünneplő-ben
A gyerekek most lép-nek
be Ket tizenéves kis-lány
Szemükkel éppen csak
fölmérik a karácsonyfát
Arcukon nincs különösebb
meglepetés A fa ilyen ma-gas
csillogó volt tavaly is
azelőtt is ilyen lesz jövőre
is évek múlva is Ez csak
természetes Azért kará-csony
a karácsony
Azonnal nyúlnának a cso-magokért
— Ohó! — szól
rájuk a mamájuk Erre a
két kislány keze megáll a
levegőben Fanyar pofiká-val
nekikezdenek: ó bol-dog
Betlehem áldások vá-rosa
" Jól beszélnek
magyarul de azért nem
biztos hogy értik a szöve-gel
A Santa Claus is
comin' to town" már sok-kal
lelkesebben száll
Az alig észlelhető hang-zási
különbség nem kerüli
cl nagypapa figyelmét K-icsit
megkeseredik a száj-íze
Énekben játékban már
angol az anyanyelvük — ál-lapítja
meg szomorúan Ez
a kitérő azonban csak pilla-natnyi
Átnedvesedett szem-mel
figyeli az unokáit
attognak a lerángatott
masnik zizegnek rc- -
csengneik a föltépdesett
színes csomagoló papirosok
Nagypapa persze előbb si-mogatná
babusgatná a ked-ves
holmit Talán ollóval
nyesegetné a ragasztásokat
még szabályosan össze is
hajtogatná a csillogó borí-tásokat
Nem takarékosság-ból
de kár értük és olyan
szépek A két lányka azon-ban
kérlelhetetlenül trancsí-ro- z
Sok a csomag nincs
idő eggyel-eggye- l sokat bí-belődni
A gyerekek között
valóságos munkaverseny fo-lyik
Ki is merülnek miko-rár- a
a rengeteg ajándék vé-gére
érnek
Átszellemült öröm nem
látszik rajtuk de megelége-dettek
Mindent megkap-tak
amit csak kívántak: sí-lécet
korcsolyát kerékpárt
fényképezőgépet ruhát ci-pőt
papucsot foltokkal ék-tclcnit- ett
nadrágot Apu
anyu nagymama nagypa-pa
megérdemelnek egy seb-tében
odanyomott puszit
aztán játszadozni kezdenek
a legolcsóbb ajándékokkal- -
ésöbb kedves ismerő
sök vetődnek be Nem
zajos partira csak egy
kis tereferérc esetleg kár-tyázgatá- sra
Természetesen
gyerekeiket is magukkal
hozzák Üdvözlések parolá-zá- s
puszik
— Karácsony mégiscsak
karácsony — zökken le a
pamlagon ülő nagypapa
melle az egyik idős vendég
— Tudod mintha valami
baj lenne ezekkel a mai ka-rácsonyokkal
— válaszolja
amaz
Halkan szinte felve csú-szik
ki szaiából a szó Ka
tica a kisebbik unoka még-is
meghallja
— Nagypapa már kezdi!
— löki oldalba a nővérét
— Nagypapa haragban
van a Santa Claus-sza- l —
veszi át a szót Juditka Szé-les
vigyorgással magyaráz-za
a többi gyereknek — Azt
szeretné ha az angyalka
hozná a karácsonyfát mint
as ö gyerekSorá'ban
Lemke Gyula:
Kisíézuska mgecskeie
z a hucutkodás a felnőt-teknek
is tetszik Álta
lános nevetés
— Az öregek beképzelik
hogy a saját fiatalságuk
idején minden szebb volt —
jegyzi meg egy fitos képű
menyecske
— Hát én szebb voltam
az biztos — mosolyog ked-vesen
nagymama
Egy jó húsban levő férfi
sem akar a mulatságból ki-maradni
— Hajdanán a
tyúkok is nagyobb tojást
tojtak mint most az afri-kai
struccmadár!
Mindenkit ráz a kacagás
Sziporkáznak a szelleme-sebb
és gorombább meg-jegyzések
Nagypapa egy-kedvűen
viseli az ugratást
majd az idős emberek ko-nokságá-val
megint odasúg-ja
a barátjának:
— Mégis azt állítom Ids-komá- m
valami nincs rend-ben
a mai karácsonyokkal
— Ez a sok reklám kará
csony előtti csinnadratta el-rabolta
az illúziót — próbál
okos lenni a másik
— Nem a reklám a zsi-vaj
a bajok forrása Ez a
kalmárok dolga keresni
akarnak ez természetes
Tudod mi a hibák gyöke-re?
— Egészen k'Özel hajol"
a barátjához mint aki tit-kol
súg:
— Elvesztettük a Jézuska
ingecskéjét!
Katicának borotvaéles a — Nagypapa
most meg a Jézuska
elveszett ingecskéjét keresi
— kiabálja túl az általános
zsibongast
Az egyre vidámodó han-gulat
közepében robbant a
gyerekszáj gonoszkodása
Ezen a viccen valóban meg
kell a szívnek szabadnia
Aki ült az feláll aki állt
az lezökken a pamlagokra
úgy fogja a hasát
— Mi van a Jézuska in-gecskéjé-vel''
Ki dugta el a
Jézuska ingecskéjét? Mit
kap a becsületes megtalá-ló?
— meg ehhez hasonló
bemondások hasogatják a
mennyezetet
— Egy országot egy ín-yért!
— szellemeskedik va-lami
olvasottságát fitogtató
keszeg üzletember
Feltörő újabb kacagóro-ha- m
ismét a válasz Mikor
a ncvetögörcsöktöl kime-rüli
népség elcsöndesedik
szólal meg nagypapa
— Most pedig aki kíván-csi
annak elmondom Jézus-ka
ingecskéjénck históriá-ját
indenki figyelmet eről-tet
magára Az idő
sebbek illendőségből mert
érzik hogy túlzásba vit-tek
az élcelődést A gye-rekek
kíváncsiságból Fil-mek
és televízió neveltjei
ők tehát olyan betlehemi
törtenetet szeretnének hal-lani
ahol a pásztorok kov-b- oj
(cow-boy- ) kalapban re-volverdurrogt- atás
közben
érkeznek a Szent Családhoz
a fényességes csillagról pe-dig
marslakók integetnek
Igaz abban van még vala-mi
fan (fun) hogy egy bébi
(baby) szénán-szalmá- n
hánykolódik Elvégre ilyen
szegénység számukra csak
a mesében létezik
— Nebuló koromban —
tüzesedik ki nagypapa —
raár november végétől ka
rácsonyi várakozásban el-tünk
Drága jó anyám
Ezeknél a szavaknál nagy-mama
olyan mozdulattal
mint akinek sürgős dolga
akadt kihúzza a csíkot a
konyhába Lánya a háziasz-szon- y
is utána somfordál
Ott azán cinkosán összeka-csintanak
Ismerik apu tör-teneteit
betéve
Hiszen milyen érdekes is
az hogy az ember átél sok
ezernyi élményt és csak öt-tí- z
rögződik meg az emlé-kezetében
Ezeket hajtja
mint valami mókuskereket
Idős ember történetei csak
saját magának újak Kör-nyezete
unos-unlala- n hal-lotta
tőle
E
el
röl
zúltal
papa
nem
akar
azonban nagy-mé- g
általa soha
mondott élmény-beszámoló
Ne- -
ki is csak most itt a
rácsonyfa alatt jutott
ka-a- z
v4Hn6luí'aHE¥
eszébe vagy hat évtized
távlatából Kicsit szomorká
sán nez ieiesege
de nem zavartatja ma-gát
Édesanyám november
utolsó napján patyolatfe
papirosból tenyérnyi
nagyságú ingecskéket vag-dosott
Olyan belebujósa-ka- t
amilyeneket fest-ményeken
az Isteni Gyer-mek
visel Majd hosszanti
csíkokban apró háromszö-gekben
bemetszegette
Amennyiben ezeket a há-romszögeket
behajtogattuk
akkor úgy mutatkoztak
kedves fodrocskák
Csakhogy a behajtogatás-na- k
Valami jócse-lekedet- et
kellett véghezvin-ni
Ezért neveztük anyám
papírkészitményeit Jézuska
ingecskéjének
A gyerekek csalódottnak
látszanak de egyikük
mégis megkérdi:
Mi hogy „jócsele-kedet"- ?
— Yarj sorára mindjárt
megérted — magyaráz to-vább
nagypapa — Mondtam
már hogy az ingen hosz-szan- ti
csikókban sorakoztak
az háromszögek Az
első csíkhoz gyöngybetűivel
ezt anyám: „Misehall-gatás"
Mintegy húsz fod-rocsk- a
várt itt behajtásra
Hajnali misékről volt szó
vagyis a karácsonyt meg-előző
hetekben hétközna-ponként
hideg szobában
korán ki kellett másznom
az ágyból hogy a felaján-lásnak
eleget tegyek
— Apróbb csíkokon ilyes-mi
állt: „Böjt" „Lemon-dás"
Utóbbi azt jelentette
hogy mondjuk ajándék
édességet nem azonnal
csak fél óra múlva ka-pom
be
— Majd megint hossza-san
sorakoztak a háromszö-gek:
„Béketűrés" — mond--
i HHfe í MFFVJBt &jPEí 'Ai & ÍVwm vSB jfjL--S Sr
es lánya
után
—
hér
olasz
mint
ára volt
— az
apró
írta
az
ha-nem
ta az írás Hát ez bizony ne
héz feladatnak számitolt
Gyihos legényke voltam
hamar birokra mentem Ha
az iskolai tízpercekben ege-kig
csapott a zsivaj akkor
a belépő tanító úr körül se
nézett csak kiáltotta a ne-vemet
hogy menjek kitér-delni
Annyira biztosra vet-te
hogy én kezdtem a han-cúrozá- st
Egy ilyen hacacá-r- é
alkalmával az osztály-ban
sem tartózkodtam még-is
engem küldött büntetés
re a jó öreg Aztán csak
nevetett a baklövésén
A
ket
rosszalkodás meséje
megélénkíti a gyereke-Neveine- k
tapsikál- -
nak
— Na már most képzel-hetitek
— folytatja jóízűen
nagypapa — mekkora ön-uralom
kellett ahhoz hogy
a szent karácsonyi várako
zásban fékezzem magamat
mert csak akkor hajthat-tam
a fodrocskán Egyik
adventi reggel például a ké
nyerespajtásom a Bütös
Misi gáncsot vetett nekem
az iskolaudvaron Hasra
huppantam mint a megtö-mött
zsák Persze ökölbe
szorult a kezem de aztán
az ingecskére gondoltam s
leeresztettem a karomat
Bütös Misi csak álmélko-dott
mert már védekezésül
a képe elé tartotta a könyö-két
— Biztosan azt hitte gyá-va
vagy — szól közbe Ju-ditka
— Mit gondolt mii nem
— nevet nagypapa — az
igazsághoz hozzátartozik:
alig vártam már a szent ün-nepek
elmúltát hogy Mis
barátomat elpáholhassam a
gáncsvelésért mert a ka-rácsony
előtti önfegyelme-zéslö- l
azért éppen szentté
nem változtam
N1agypapa beszel azian
az „Imádság" neve
zetű fodorcsí'król ami
azt jelentette hogy anyuká-jával
minden este el kellett
mondania egy rózsafüzér-tizedet
holott nagyon únla
a hosszú ájtatoskodást
Még súlyosabbnak számí-tott
a „Jómagaviselet"
Zokszó ellenkezés nélkül
rohanni a boltba ecetért
nem illett képen kapni a ku-tyát
nem szabadott rálépni
a kályha előtt nyújtózkodó
macska -- farkára s még
álomban sem lehetett meg-húzni
a szomszéd vendég-kislány
copfját
— Aztán a sok fodor mind
elkészült karácsonyra? —
érdeklödnek a gyerekek
— El hát — kacarász köz-be
a fitos képű menyecske
— mert nagypapa egy cso-mó
háromszögecskét csak
úgy behajtogatolt!
— Naná majd bolond volt
böjtöt tartani meg ellépni
a macska farka mellett! —
állapítja meg a jó húsban
levő férfivendég
E" megzendül az egész
társaság Egyszerre
beszélnek a maguk csiny-levéscir- öl
kisebb-nagyob- b
lódílásairól Nagypapa vi-szont
tiltakozóan fölemeli a
kezét
— Jézuska ingecskéjével
soha nem csaltam inkább
beleugrottam volna a jeges
folyóba vagy tűzhelyhez ér-tetem
az ujjamat meg ilyes-mi
de felajánlásom tiszta
volt és a fodorhajlogatás
: huncutság nélküli
— Aztán mi történi az el-készüli
ingecskéve? — ér-deklődik
a gyerekhad
— A csupafodor ingecs-két
térdre ereszkedve oda-helyeztem
a karácsonyfánk
alatti kis betlehemi jászol
elé s csak azután kezdtem
gyönyörködni a fényeskedő
gyertyafényben Nagy va-gyon
az én szívem boldog-sága
mert úgy éreztem
hogy adtam is a Jézuská-nak
nemcsak tőle kaptam
Lemondást béketűrést ön
fegyelmet a csillogó fe
nyőért ajándékokért meg-hitt
családi melegségért
A beállott csendben úgy
kondul az éltes ember hang-ja
mint éjféli misére hívo-gató
harangszó:
— Hát ezért mondom
gyerekeim hogy mindaddig
nem lesz igazi karácso-nyunk
míg meg nem keres-sük
a Világ meg nem ta-lálja
a Kisjézuska elvesz-tett
ingecskéjét!- -
JÉZUS SZÜLETÉSE
AUJJAIN AZ lJJObliiN Augusztus császár rendeletet adott ki nogy ?
r-- ui i ' a_ a-- i - ' í 'i ' DvV
VA számlálják
A£ Ouiriniusznak
osszc az ecesz ioidKereKseget első népszámlálás
Szíria helytartóiának ideiében történt Elment mindenki
a saját városába hogy följegyeztesse magát
József Dávid házából és nemzetségéből származott Elment tehát M
Galiica Názáret nevű városából Dávid városába a júdeai Betlehembe lfc
hogy följegyeztesse magát Máriával feleségével együtt aki áldott álla- - fA
pótban volt Miközben ott tartózkodtak elérkezett Mária szülésének i
napja Megszülte első szülött fiát pólyába takarta és jászolba fektette M
mert nem kaptak helyet a szálláson J
Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban és éjszaka TO
őriztek a nyájukat Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala és az
Úr dicsősége beragyogta őket: „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek JA
nektek és az egész népnek: Ala született az üdvözítő Dávid városában s
Ő a Messiás és az Úr Ez a jele: Kisdedet találtok pólyába taiarva m
iászolba fektetve" íl - Af ' ' T
i ?jft Hirtelen nagy mennyei sereg vette körül az angyalt Dicséretet
V énrkelrek nz Tstcnnpk: Dit~snpp n mirarachnn Tsfpnnptr p: 1-i- p1í n fnlrlnn
j a jóakaratú embereknek
SJ-í- -5 r}zr -
'Az
-- - 0 0 0 —
MiiHlscnty hercegprímás 15 év előtti
(részletek)
Kedves Hívek és Véreim!
Hosszú kényszerű halgat'ás után szólok
Hozzátok Szólok mindenekelőtt a köszö-net
hangján a Gondviselés iránt hogy a
viszontagságban megőrzött Köszönettel
adózom mindenkinek ki lélekben megosz-totta
velem a kereszt súlyát aki az evan-gélium
szellemében próbálta sorsom értel-mét
megközelíteni s imádsággal támogat-ni
Nem feledkezem meg ez alkalomból
azokról a nem k'evéskröl sem akik ugyan-azokért
az ideálokért vállalták a szenve-dést
amelyeknek annyi esetben csak a
megváltó halál vetett vagy vet véget —
Szenvedésből szülelelt megváltásunk és
hisszük hogy a Krisztussal vállalt áldoza-tok
még földi viszonylatban sem voltak
hiábavalók
Hitlel Istenbe vetett reménnyel léptük
át a börlön küszöbei és az ideiglenes de
életirtó országhalárt Miről beszélhetnénk
időszerűbben mint erről a törhetetlen
mindig fiatalos friss üdvözítő reménység-ről
amely nemcsak a természetfeletti ha-nem
a tisztes komolyföldi 'életnek is egyik
pillére
Reménységről szól az Egyház liturgiá-ja
is: Adventéi ürjövetelt ünnepiünk Az
idők teljében ez a remény beteljesült és
az ür Jézus maga tett „bizonyságot az
igazság mellett" (1 Tini 6 13) Tőle ta-nultunk
meg imádkozni: Jöjjön el a Te
országod!" Tőle vettük a reménység sza-vait
és képeit: az élesztőről amely lisztbe
rejtve tésztává alakítja azt a legkisebb
magról amely elvetve hatalmas fává nő
Maga a Megváltó avatta Karácsonyt a
család ünnepévé amikor egy családi kö-zösségben
születelt meg és abban töltötte
földi életének legnagyobb részét Nem vé-letlen
hanem isteni útmutatás hogy az
evangéliumok olyan élethűen emberköze-lien
írják le az első karácsonyi éj történe-tét
hogy évezredek távlatából is élmény
olvasásuk Ahányszor halljuk annyiszor
telik el lelkünk az első Karácsony csodájá-val
meleg Isten-embe- ri élményevei Nem
csoda hogy nincs még egy történet mely
annyira a népek lelkébe ivódott volna mint
a betlehemi éjszaka csodás eseménye
nincs még egy történés amely annyi mű-vészt:
írót költőt és zenészt ihle-tett
volna halhatatlan remekek megalko-tására
mint Jézus születése
trewT-re"------ !
Af-H?rTf-''- ®&
Szent Lukács evangéliumából 'S? Karácsonyi Szózata
Ezek a képek a jövő időről szólnak Az Is-ten
országa nem jön el pillanat alatt a ke-resztény
embernek ez'ért imádkoznia és
dolgoznia kell
Nagy jótétemény hogy a menekültek
nagy átlagának rendelkezésére áll a nagy
és a kis magyar közösség a család Nyel-veben
él a nemzet A család reményünk
horgonya hogy nem engedi elhalkulni az
anyanyelvet Ha semmi örökséget nem
hagyhatunk gyermekeinkre az ősi nyel-vet'
ne hagyjuk elveszni mint végrendele-ti
örökséget Nem hibáztatható a befoga-dó
nép nyelvének ismerete de lehan--golób- b
mint a szülök életében a gyermek-nél
megszűnt 'hazai nyelv
Mi idegenben sem adhatunk keveseb-bet
gyermekeink lelkébe mint amit mi
kaptunk gondos szüléinktől Az anyanyelv
joga a legtermészetesebb emberi és egyé-ni
jog
Legyen a családban ezen' kívül leg-alább
magyar üjszövelségi Szentírás
A tettekben nyilatkozó felebaráti szere-tet
is elengedhetetlen a rászorulókkal szem-ben
Hogy várhatjuk ezt idegenektől ha a
tehetős magyar közönyös a véréből való
ínségesek irányában? Jézus mondotta és
ígérte: Boldogok az irgalmasok mert ök
irgalmasságot nyernek (Máté 5 7)
Áldásom küldöm kedves" Híveimre ott-honiakra
elszakítoltakra és az öt világ-részben
szélszórtakra
Bécs Pázmáneum 1971 Adventjén
Mindszcnly József s k
esztergomi érsek
Magyarország prímása
Karácsony a család ünnepe
festőt
nincs
Karácsony az Ige Megtestesülésének
a legnagyobb titok: Isten emberré levésé-nek
ünnepe De egyúttal a család ünnepe
is azé a családé amely az egész emberi
társadalom alapja az egészséges emberi
élet egyetlen záloga biztosítéka
Ezt az alapot fenyegeti ma súlyos vál-ság:
a mai társadalom válsága — a csa-ládi
élet válsága Ez a korunkat fenyegető
sok végveszély között a legégetőbb Kibír-juk
a kommunizmus az anarchia a terror
hullámait — de ha felbomlik a család ak-kor
nem lesz ami ellenálljon a minden
erkölcsi rendet szétzúzni akaró szellem tá-madásainak
Komoly aggodalom tölt el mindnyájun-kat
akiket aggaszt nemzetünk sorsa ami- -
(Folytatás a második oldalon)
2l&2:SiSia?3%:iS2i???S:l2i3i%:i%2&Iwa%2i%ai&a2l%%i3'iSlSi%%?t%%%%%%%%%%S4%A
A Magyar Élet szerkesztősége kiadóhivatala
és nyomdai személyzete:
Boldog karácsonjd ünnepeket kíván
MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!
yI
?
%viIz