000588 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
K i !i lí i f mm htnm UUk H 1 (% $ útiad nép hu etudt Lírgcsl luilrprmlcnl H MAGYAR Canadtau Wcclly ni ItRZSENYÍ £iLi£j1 ia ihe lluüjariu) Uoguíge i ' Vol 24 No 47 XXIV évfolyam 47 szám 19711 nov 20 szombat Ara: 20 cent ltlH11TlU'tMMttltMUtllMllMMMUKtWWMMllUmWWlUtlMMWMllttUtM 50 éve vesztettük el Burgenlandot Az USA zárja kapuit Vöröskína az ENSZ-be- n A kínai kommunisták 46 tagú küldöttsége megérkezett az ENSZ szék-helyére New Yorkba — Az Air Canada DC— 8 jetjét 115 Torontóba igyekvő utassal egy fiatalember arra kényszerítette hogy az USA-b- a majd vissza — Fidel Castro Chilébe látogatoü-- A tüntetők egy csoportja Antofagasta város közelében — ahová Castro röviddel ezután ellátogatott — felrobbantotta a telefon vezetékeket amelyek a várost Santiagóval a fővá-rossal kötik össze — Az zavargások áldozatainak száma ebben az évben meghaladta már a 100-a- t — Indira Gandhi Indiai minlszterelnöknö tárgyalásai Washingtonban nem jártak eredménnyel Párizsban kijelentette hogy a pakisztáni helyzet egyetlen megoldása ha Kelct-Bengáli- a függetlensé-get kap — Uj Delhi 1 katonai körök követelik hogy az indiai hajóhad vonjon tengeri blokádot Kelet-Pakisztá- n kikötői körül és akadályozzák meg hogy pakisztáni hajók fegyvert katonát szállíthassanak — Több republikánus politikus azt jósolta hogy Nixon elnök ellenfele az 1972-e- s választásokon Ed-war- d Kennedy lesz mint a Demokrata Párt jelöltje Maga is egy interjú során célzott arra hogy „az újabb politikai talán arra késztetik hogy jelöltesse magát a jövő évi elnökválasztáson" — Az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyta a Ryukyu szigetek visszaadását Japánnak Okinawa sokat vitatott szigete is — Nixon elnök bejelentette hogy az elkövetkező két hónap alatt a Dél-Vietnam-b- an amerikai kato-nák létszámát újabb 45—139 ezerrel csökkenti A legnagyobb részük már Ka-rácsonyra hazaérkezik AZ AMERIKAI SEGÉLYPROGRAM FELSZÁMOLÁSA A szenátusi döntés mely 29 milliárd segélyt vont vissza a különböző orszá-goktól egy 26 éves politi-kai irány végét jelzi ame-lyet üt amerikai elnök épí-tett ki a II világháború óta s amelynek fű célja a szabadvilág megmentése volt a kommunista ter-jeszkedésiül „Törődjünk ezentúl a magunk — adták ki az amerikai szenátorok a jclszótés a külföldi segélyt ezentúl az ország belső építésérc akarják fordítani A Gal-lup Közvclcrnénykutató In-tézet megállapítása szc-íin- t: az Egyesült Államok lakosságának 66 százalé-ka helyesli ezt az új izolá-ciós politikát Az Egyesült Államok a II világháború befejezése óta 143 milliárd dollárt adott ki külföldi segély cí-mén Ez a segély kél rész-re oszlik: katonai- - és hum-anitárius- gazdasági cé-lokra Most egy Bizottság ponlról-pontr- a megvizsgál-j- a hogy mi maradhat eb-ből mit ajánlanak további folyósításra a jövő évi leao költségvetésben A Bizott-ság elnöke Fulbrlght sze-nátor aki a legerőtelje-sebb előharcosa az új amerikai izolációs politiká-nak Jelenleg még 47 mil-liárd — már régebben megszavazott — scgélyösz-sze- g áll lenclelkczésre Eb-ből 23 milliául dollár ki-utalását a Bizottság már javasolta elsősorban In-dokíná- ba amíg a csapatok visszavonása tart A SZENÁTUSI DÖNTÉS ÉS A VIETNAMIZALAS A szenátusi döntés szö-ges ellentétbe áll Nixon el-nök eddigi „vietnamizálá-si- " politikájával amelynek az volt a lényege hogy ka-tonaság helyett gazdasági járulnak hozzá Dél-Vietna- m kormámának harcához a kommunizmus ellen Ha a katonai segít-ség után a pénzügyi- - gazda-sági- segítség is elmarad akkor Indokína a kommu-nizmus könnyű zsákmá-nyává válik (Eddig Dél-Vietna- m 565 millió Kam-bodzsa 341 millió dollár pénzügyi segélyt kapott écnlc) LÉGÜRES TÉR TÁVOL-KELETE- N Ki veszi át az Egyesült Államok szerepét a Távol-Kelete- n ha az izolációs po-litika ténnyé válik? Indokínában már megin-dult a folyamai: Hátsó-Indi- a népei kormányai mind jobban keresik barátságát Tehát úgy néz ki hogy Peking az esélyes utód habár ebbe valószí-nűleg még a Szovjetunió is beleszól ha lesz rá al-kalma Formóza Korea mind4 jobban Japán befolyása alá kerül hiszen ezekben az országokban eddig is na-gyon ciős volt a japán gaz-dasági térhódítás A ko-reaiak nem nagyon örven-denek ennek szomorú em-lékeket őriznek a II világ-háboi- ús japán megszállás idejéből Koicai hazafiak Süulban — tiltakozásul a fokozódó japán behatolás ellen — fellobbantották a japán II világháborús hő-si emlékművet De a jelek arra mulat-nak hogy az Egyesült Á-llamok vezető köici mind-ezzel nem törődnek ha éves a Marx Károly elveinek gyakoilati alkalmazása közül a leg-cuyszciü- bb az államosítás: a termelési cszkobk közbirtokba vé-tele „Tied a gyár — magadnak hangzik a tetszetős jelszó azonban mindez a gyakorlatban édes-keves- et jelent Nem érdektelen Dél-Amcii- ka egyik küiülnézni: mit vett cl az előző íczsim során felépített gyárakból üzemek-ből a Salvador Allende vezetése alatt álló koalíciós kormány — és mit nem adott? Allende november 3-á- n egy éve ül az elnöki székben — bár mindössze 365ó-o- t össze annak idején a 6 baloldali párt amelyeket képviselt Az ellenzék miatt sikciült — Castro után — egy újabb latin-amciik- ai államban meevclnie a lábát a vezetésnek Ami egy eszUmdű alatt történt: pontos mása az ismert receptnek: 1 A bankhitelek 90?í-ána- k ellenőrzése 2 A rézbányák S59o-ána- k államosítása 3 Az acéltermelés 100°o-ána- k az amerikai BETHLE11EM üzemek államosításával 4 A séiv petióleum és nitiál termelés teljes egészének to-xáb- bá a textilgyártás 7096-ána- k állami ellenőrzése A múlt íendszcr egvik hajdan sikcics iizletembeie így pa-naszkodott Santiagóban: — mennvirc könnyedén zúza sét a kormány a légi és ipari gáidat" — mondotta mikoben le-verte hamuját a cigarettájáról „Véleményem szerint aki ellen-lépésekkel kísérletezik az megüti a bokáját Tegnapig egy ma-gánbank igazgatója voltam Ma? Egy senki" A gazdasági helyzetet sötét vésztjósló fellegek kísérik: bár a vásárlási kedv nem lankadt az infiatív fizetésemelések miatt azonban az árak befagyasztása miatt icndkivnil alacsony a ha-szonkulcs ezért távolról sem kecsegtető egy chilei A töke szókik Chiléből — és Brazília tárt karokkal fogadjál A gazdasági hálózat cgves részcinek a jelleg-zetes egész özönét eredményezte: szárnyas mar-- aoi Ujabl) kanadai légikalóz nem szép lassan bezárják Amerika kapuit Talán Kiesinger a német Kereszténydemokrata Párt alelnöke fejezte ki ekataszt-íófáli- s politikai irány lé-nyegét amikor a Lóffin-gen- -i kije-lentette: „Ha az Egyesült Államok Európából is ki-vonul katonailag és nem jön létre addig az Egyesült Nyugat-európa- i Államok akkor már szovjet fennhatóság alatt fognak élni " VÖRÖSKINA ENSZ KÜLDÖTTSÉGE A küldöttség vezetőié a 61 éves Csiao Kuan-lu- a aki Csu En-la- j földije és rrzz Egy chilei „marxista" vezetés szétforgácsolódása Moszkva-irányított- á kisajátítása „Hihetetlen kereskedelmi megbénítása „hiánycikkek" párlértekezleten gyermekeink miniszterelnök mint ujsagiro yw "-- x rtvf T"TKj7VíWM!3í$V wk"t "pi kezdte páljafutását Csu Jelenleg h kul-ügyminiszt- eii posztot tölt be A Biztonsági Tanács-ban Kína állandó képvise-lője Huang-Hu- a lett — a jelenlegi kanadai nagykö-vet De a küldöttség legér-dekesebb tagja: Wang Hai-jun- g kisasszony Mao uno-kahúga a pekingi külügy-minisztéiiu- m protokoll osztályának h vezetője KANADAI LÉGI KALÓZKODÁS A legikalóz: Joe Paul Ci-ni 27 éves calgaryi lakos aki hosszabb ideig élt az USA-ba- n Cini a repülőgép-ben egy és félmillió dol-lárt követelt váltságdíjul KfKuunsímFoml&ytamtázs izma &4m-i- k wmolMdalon)i síW " $ tó Aj tv j ! 'Kffijft ÜHllllllllllllllllllllllllllllHjfl A német Keresztény Demokrata Párt új elnököt válasz-tott Rainer Barzel személyében — A háttérben a nagy előd: Adenauer — árnyéke Santiagói körkép hahús tej autóalkatrészek terén máris nagy hiány tapasztalha-tó az importcikkek valutával való fizetése az államkasszát a chi-lei viszonylatban csillagászati 40 millió deviza-deficitb- e sodorta A paiastok nemieg a törvényhozó testület palotája előtt ütötték fel tanyájukat mert a tipikus földosztás blóffjc után a kormány kolhozok céljai számára akarja összeolvasztani a kis-paraszti birtokokat s ha a „carabineros" nem védi meg az épü-letet a földművesek betörik nemcsak a bejáratot hanem Allen-de fejet is Allende — ismerve a kubai jadikális válloások hátultöl-tők — bárányböi ben szei epeive húza cl a botcsinálta „föld- - és gyái tulajdonosok" orra előtt a mézes madzagot: azt hangoztatja hogy demokratikus úton — és nem sortűzzel — megvalósítható a foiradalom Az egyéni szabadságok megnyirbálása ugyancsak „menet-rend szerint" folyik: a szakszervezetek irodáiban lázas buzga-lommal kényszerítik a szervezett munkásságot a „felajánlások-ia- " amikoiis hétvégén egynapi ingven munkát kell áldozniuk az államosított üzemek bicegő termelésének helyrcpofozására Az állami rádió — nevéhez és funkciójához híven a hangle-mezek szüneteiben „gyújtó hangulatú" tipikus jelszavakkal operál: „Éljen a népi kormány le az akik mec akar-ják semmisíteni vívmánvainkall" Ezek a vívmányok — mint mondottuk — csrvclöic abban o D o D o meiulnck ki hogy a regi tcimelési egysegeket gyárakat üzeme-- -- ket bankokat földbirtokokat egy tollvonással „átvették" Mi Q sem kónnvebb ennél A rém' rend lerombolása fnkik-- n úi imí ° téséröl szó sincs Nemsokáia Chile abba a helyzetbe sodródik hmoeghyeta aVilágbankot „mbeagdkölirsnky"ék(eezliőnycgtv'elneann~yboberbe"ktheittéesli ikráoncykáábzaant) címen a elutasítanak és akkor ebben a légüres térben majd megjelenik eav cso- port szovjet „szakértő" akik felajánlják hosry íendbc rakják az ország szénáját marxAistttaól „fomgennaektreknodlbdeunln"i Chilében És ez is benne foglaltatik a Qo Frey András: Miért kellett Mindszentynek eljönnie ? (Jelenléte zavarta volna a Szentkorona kiszolgáltatására irányuló terveket) Az Egyesült Nemzeteknél akkieditált diplomaták kuzul többen közvetlenül vagy kovetve kapcsolatban állnak Ró-mával Tóluk szái máznak a következő hnek amelvek sajátságos kontrasztia világítanak ia Ha ugvanis egy eljövendő toiténész ennek a koinak legszebb alakjait veszi majd számba valószínű hogy a jellem-ó- i iásként kimagasló Mindszenty márlí-íomságá- n is a seme És mégis ha az ember fig) címcsen olvassa cl az és azt is amit az inlormálo-ío-k egész nyíltan nem mondtak ki szé-gyenkezve kell iá milyen bá-násmód jut ki egy történelmi személyi-ségnek akinek nagyságát (és annak a nagyságát amit jelképez) kortársai nem ismeiik fel vagy nem mciik HAROMHÚNAPOS VIZŰM BÉCSBE Mindszenty biboios háiom hónapra szóló látogaló vízummal utazott Bécs-be Az ostiák kormány azért nem adott hosszabb időre való tartózkodási mcit ana az álláspontra helyezke-dett hogy a bíboros könyvtáii munkáját ennyi idő alatt valószínűleg be tudja fe-jezni ha pedig a feladat több időt venne igénybe az engedélyt meg lehetne hosz-szabbítan- i- Közólték azonban hogy ezt nem ten-nék szívesen mcit a bíboros tekintélyé-vel már eddig is visszaéllek és — szerin-tük — a bíboros további a is ki van téve indiszkiéciónak és tapintatlanságnak Ennek illustrálásáia osztrák lésziől hivatkoztak is néhány esetié Az egyik az volt hogy a magyar bíboios találkozott egy keletnémet bíborossal Az osztiákok azon a nézeten vannak hogy amikor a nyugatnémet kormány igyekszik köze-ledni a Szovjetunióhoz és Kelct-Néme- t-oi szaghoz akkor Moszkva miatt és en-nek következtében a Bécs ked-véért is kívánatos lett volna elkerülni a keletnémet bíborossal való beszélgetést A másik dolog amit az osztrákok ne-hezményeztek az volt hogy publikál tak egy táviratot amelyet Mindszenty Pöc-king- be küldött ahogy az október S-i- ki becsi Piessc írta dr Adelhaid Habsburg halálakor Az osztiákok ózták: nem azt kifogásolják hogy Mindszenty kapcsolatot tart fenn a Habsburgokkal Egyedül azt taitják tapintallan-ságna- k hogy a távirat nyilvános-ságra hozták SZABAD AKARATBÓL VAGY NEM SZABAD AKARATBÓL? Rómában úgy tudják hogy valahány-szor tudott valaki Rómában beszélni Mindszcntyvcl a hercegprímás mindig at mondta: aért jött el Magyarország-iéi meri engedelmeskedett a Szent-atyának De valahányszor más nyilatko-zott az ő nevében az mindig hangoztat-ta hogy a bíboros saját elhatározásából szabad akaiatából hagyta el az Mindszenty aonban semmiljen kívülről elérhető ember előtt nem bcsélt a maga akaratáról mindig csak engedelmeske-déssel magv alázta eljövetelét Egy alkalommal több magyar pap be-szélgethetett a prímással és nekik is fel-tűnt hogy Mindszenty maga mindig csak engedelmeskcdésiől bcsélt más viszont folvton Mindsenty sabad akaratát hangsúlyozta Ez az eltérés olvan szem-beötlő volt hogy c papi csoport tagjai szándékosan újia meg újra fölvetették a kérdést Mindszent} vei és mással szem-ben És továbbra is azt tapasztalták hogv íMindszcnty kitartott az engedelmes-kedés hangoztatása mellett a másik pe-dig a bíboros szabad akaratát emelte ki A KORONA RÉSZE EGY AMERIKAI-OROS- Z ALKUxVAK? Az Egjcsült némely delegá-ciójához befutó hírek szerint különben ® Mindszentyt azéit kelleti lábíini a Bu-dapestiül való távozásra meit egy ció-sod- ő washingtoni aiamlat mind konkiétcbb tei veket szőnek ana hogy a magyar Koionál kiadják a budapesti kormánynak Ez egyik eleme annak az elképzelésnek amely szeiint még Nixon moszkvai látogatása előtt ki kellene kü-szöbölni a hidegháboiú főbb vitás kér-déseit hogy Nixon életképes modus vi-endi- -t tudjon kötni az oioszokkal Ez az áramlat — amely a Fehér Ház-ban még erősebbnek látszik mint a kül-ügyi — meg akaija győzni az oroszokat: nem üies piopaganda hogy xMivon mint „a béke embere" akaija megnyerni jövő novemberben az elnökvá-lasztást Miután pedig az oroszokat csak tényekkel lehet meggvőni ez az álam-lat kézzelfogható zálogokat akar adni a Szovjetuniónak Állítólag ihcn zálog volt hogy Nixon szabad utat engedeti Biantll keleti poli-tikájának és hogy a berlini egyezmény-ben minden fontos ponton a Szovjetnek ilyen zálognak szánná Wash-ington a Szuezi-csatorn- a megnyitásai ami úlat adna a szovjet flottának az In-diai Öceán felé ahol Kína halálában orosz poziciókat lehet kiépíteni és hír szerint ilyen okokból akar Nixon felvált-va Helsinkiben és Bécsben folyó fegyver-kezési értekezleten engedményeket ten-ni ilyen koncesszió lenne a Szent Koio-n- a átadása és ezért volt liberá-lis tényezőknek is részük abban hogy a norvég parlament Brandl-o- t tüntette ki a Nobel-békedíjj- al OSTPOLITIK CS EURÓPAI STATUS QUO Ezt december eleién ad iák ál ünnené- - lyescn a nyugatnémet kancellárnak ciis-meiésé-ül annak hogy a nyugatnémet Ospolitik erősíti az európai status quót és ezen a révén 'a nyugat és kelet közli enyhülést szolgálja A szovjet tömbbel való baiátkozás kapcsán vinnék Magyai-országr- a a Szent Koionát is Ez ma már sokak szemében majdnem elha-tározott dolognak látszik öszciinlük már inkább csak az időpont kéuléses Az egyik elgondolás az hogy a Nobel-dí- j átadása és Brandl ünneplése decem-berben olyan népszerűvé fogja tenni a Szovjettel való összebékülést 'hogy a magyar koionál még Karácsony előli le-hetne átadni a karácsonyi békehangulat-ban ugyanis az amerikai néppel simáb-ban lehetne elfogadtatni ezt a gesztust Egy másik elképzelés szerint a korona elszállítását inkább Húsvétra kellene ha-lasztani mégpedig két okból Egyrészt mert az közelebb esnék Nixon moszkvai látogatásához és így közvetlenebbül já-rulna hozzá az amerikai —orosz légkör javításához Másrészt pedig pénzügyi okokból Washington és Budapest köt ugyanis pénzügji köveleiévek várnak rendeésic Miután az amerikai igények nagyobbak a végső elszámolásnál Buda-pestnek kellene fizetnie Nixonnak jobb lenne ha a korona átadását megelőzően kerülne sor az amerikai követelés elis-meréseié mert a fizetésre való készsé-get úgy lehelne feltüntetni mint Buda-pest jóindulatának a jelét így két legjet lehetne ülni egy csapás-ra Nem csak Nixon „tisztességes sán-dekáit- " bizonyítaná Moszkva semében a korona átadása hanem még több pénzt is lehetne kapni Budapesttől Ehhez csak annjil érdemes megjegyez-ni hogy ha — amit mindennek elleneié még mindig nem akarunk elhinni — er-í- e valóban sor kerülne akkor ez olyan erkölcsi mértékre v állana hogy ma-g)a- r szempontból majdnem mindegy lenne kinek a hatalmában lenne Szent István koronája ha csak amerikaiak és oroszok közt lehelne választani Mm dolgokat Kanadából repüljön írországi Kennedy változások Ide-tartozik állomásozó bajáal" segéllyel Vüröskína tcimelsz!" államában gvüjtótt beiuházás lapjánál szocialista árulókkal bankárok bizonyai megakad alábbiakat gondolni felismerni enge-délyt semleges hangsúlv politikai szóvegét országot Nemzetek iiányitói hivatalban engedett amerikai végképp m i
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, November 20, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-11-20 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000150 |
Description
Title | 000588 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | K i !i lí i f mm htnm UUk H 1 (% $ útiad nép hu etudt Lírgcsl luilrprmlcnl H MAGYAR Canadtau Wcclly ni ItRZSENYÍ £iLi£j1 ia ihe lluüjariu) Uoguíge i ' Vol 24 No 47 XXIV évfolyam 47 szám 19711 nov 20 szombat Ara: 20 cent ltlH11TlU'tMMttltMUtllMllMMMUKtWWMMllUmWWlUtlMMWMllttUtM 50 éve vesztettük el Burgenlandot Az USA zárja kapuit Vöröskína az ENSZ-be- n A kínai kommunisták 46 tagú küldöttsége megérkezett az ENSZ szék-helyére New Yorkba — Az Air Canada DC— 8 jetjét 115 Torontóba igyekvő utassal egy fiatalember arra kényszerítette hogy az USA-b- a majd vissza — Fidel Castro Chilébe látogatoü-- A tüntetők egy csoportja Antofagasta város közelében — ahová Castro röviddel ezután ellátogatott — felrobbantotta a telefon vezetékeket amelyek a várost Santiagóval a fővá-rossal kötik össze — Az zavargások áldozatainak száma ebben az évben meghaladta már a 100-a- t — Indira Gandhi Indiai minlszterelnöknö tárgyalásai Washingtonban nem jártak eredménnyel Párizsban kijelentette hogy a pakisztáni helyzet egyetlen megoldása ha Kelct-Bengáli- a függetlensé-get kap — Uj Delhi 1 katonai körök követelik hogy az indiai hajóhad vonjon tengeri blokádot Kelet-Pakisztá- n kikötői körül és akadályozzák meg hogy pakisztáni hajók fegyvert katonát szállíthassanak — Több republikánus politikus azt jósolta hogy Nixon elnök ellenfele az 1972-e- s választásokon Ed-war- d Kennedy lesz mint a Demokrata Párt jelöltje Maga is egy interjú során célzott arra hogy „az újabb politikai talán arra késztetik hogy jelöltesse magát a jövő évi elnökválasztáson" — Az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyta a Ryukyu szigetek visszaadását Japánnak Okinawa sokat vitatott szigete is — Nixon elnök bejelentette hogy az elkövetkező két hónap alatt a Dél-Vietnam-b- an amerikai kato-nák létszámát újabb 45—139 ezerrel csökkenti A legnagyobb részük már Ka-rácsonyra hazaérkezik AZ AMERIKAI SEGÉLYPROGRAM FELSZÁMOLÁSA A szenátusi döntés mely 29 milliárd segélyt vont vissza a különböző orszá-goktól egy 26 éves politi-kai irány végét jelzi ame-lyet üt amerikai elnök épí-tett ki a II világháború óta s amelynek fű célja a szabadvilág megmentése volt a kommunista ter-jeszkedésiül „Törődjünk ezentúl a magunk — adták ki az amerikai szenátorok a jclszótés a külföldi segélyt ezentúl az ország belső építésérc akarják fordítani A Gal-lup Közvclcrnénykutató In-tézet megállapítása szc-íin- t: az Egyesült Államok lakosságának 66 százalé-ka helyesli ezt az új izolá-ciós politikát Az Egyesült Államok a II világháború befejezése óta 143 milliárd dollárt adott ki külföldi segély cí-mén Ez a segély kél rész-re oszlik: katonai- - és hum-anitárius- gazdasági cé-lokra Most egy Bizottság ponlról-pontr- a megvizsgál-j- a hogy mi maradhat eb-ből mit ajánlanak további folyósításra a jövő évi leao költségvetésben A Bizott-ság elnöke Fulbrlght sze-nátor aki a legerőtelje-sebb előharcosa az új amerikai izolációs politiká-nak Jelenleg még 47 mil-liárd — már régebben megszavazott — scgélyösz-sze- g áll lenclelkczésre Eb-ből 23 milliául dollár ki-utalását a Bizottság már javasolta elsősorban In-dokíná- ba amíg a csapatok visszavonása tart A SZENÁTUSI DÖNTÉS ÉS A VIETNAMIZALAS A szenátusi döntés szö-ges ellentétbe áll Nixon el-nök eddigi „vietnamizálá-si- " politikájával amelynek az volt a lényege hogy ka-tonaság helyett gazdasági járulnak hozzá Dél-Vietna- m kormámának harcához a kommunizmus ellen Ha a katonai segít-ség után a pénzügyi- - gazda-sági- segítség is elmarad akkor Indokína a kommu-nizmus könnyű zsákmá-nyává válik (Eddig Dél-Vietna- m 565 millió Kam-bodzsa 341 millió dollár pénzügyi segélyt kapott écnlc) LÉGÜRES TÉR TÁVOL-KELETE- N Ki veszi át az Egyesült Államok szerepét a Távol-Kelete- n ha az izolációs po-litika ténnyé válik? Indokínában már megin-dult a folyamai: Hátsó-Indi- a népei kormányai mind jobban keresik barátságát Tehát úgy néz ki hogy Peking az esélyes utód habár ebbe valószí-nűleg még a Szovjetunió is beleszól ha lesz rá al-kalma Formóza Korea mind4 jobban Japán befolyása alá kerül hiszen ezekben az országokban eddig is na-gyon ciős volt a japán gaz-dasági térhódítás A ko-reaiak nem nagyon örven-denek ennek szomorú em-lékeket őriznek a II világ-háboi- ús japán megszállás idejéből Koicai hazafiak Süulban — tiltakozásul a fokozódó japán behatolás ellen — fellobbantották a japán II világháborús hő-si emlékművet De a jelek arra mulat-nak hogy az Egyesült Á-llamok vezető köici mind-ezzel nem törődnek ha éves a Marx Károly elveinek gyakoilati alkalmazása közül a leg-cuyszciü- bb az államosítás: a termelési cszkobk közbirtokba vé-tele „Tied a gyár — magadnak hangzik a tetszetős jelszó azonban mindez a gyakorlatban édes-keves- et jelent Nem érdektelen Dél-Amcii- ka egyik küiülnézni: mit vett cl az előző íczsim során felépített gyárakból üzemek-ből a Salvador Allende vezetése alatt álló koalíciós kormány — és mit nem adott? Allende november 3-á- n egy éve ül az elnöki székben — bár mindössze 365ó-o- t össze annak idején a 6 baloldali párt amelyeket képviselt Az ellenzék miatt sikciült — Castro után — egy újabb latin-amciik- ai államban meevclnie a lábát a vezetésnek Ami egy eszUmdű alatt történt: pontos mása az ismert receptnek: 1 A bankhitelek 90?í-ána- k ellenőrzése 2 A rézbányák S59o-ána- k államosítása 3 Az acéltermelés 100°o-ána- k az amerikai BETHLE11EM üzemek államosításával 4 A séiv petióleum és nitiál termelés teljes egészének to-xáb- bá a textilgyártás 7096-ána- k állami ellenőrzése A múlt íendszcr egvik hajdan sikcics iizletembeie így pa-naszkodott Santiagóban: — mennvirc könnyedén zúza sét a kormány a légi és ipari gáidat" — mondotta mikoben le-verte hamuját a cigarettájáról „Véleményem szerint aki ellen-lépésekkel kísérletezik az megüti a bokáját Tegnapig egy ma-gánbank igazgatója voltam Ma? Egy senki" A gazdasági helyzetet sötét vésztjósló fellegek kísérik: bár a vásárlási kedv nem lankadt az infiatív fizetésemelések miatt azonban az árak befagyasztása miatt icndkivnil alacsony a ha-szonkulcs ezért távolról sem kecsegtető egy chilei A töke szókik Chiléből — és Brazília tárt karokkal fogadjál A gazdasági hálózat cgves részcinek a jelleg-zetes egész özönét eredményezte: szárnyas mar-- aoi Ujabl) kanadai légikalóz nem szép lassan bezárják Amerika kapuit Talán Kiesinger a német Kereszténydemokrata Párt alelnöke fejezte ki ekataszt-íófáli- s politikai irány lé-nyegét amikor a Lóffin-gen- -i kije-lentette: „Ha az Egyesült Államok Európából is ki-vonul katonailag és nem jön létre addig az Egyesült Nyugat-európa- i Államok akkor már szovjet fennhatóság alatt fognak élni " VÖRÖSKINA ENSZ KÜLDÖTTSÉGE A küldöttség vezetőié a 61 éves Csiao Kuan-lu- a aki Csu En-la- j földije és rrzz Egy chilei „marxista" vezetés szétforgácsolódása Moszkva-irányított- á kisajátítása „Hihetetlen kereskedelmi megbénítása „hiánycikkek" párlértekezleten gyermekeink miniszterelnök mint ujsagiro yw "-- x rtvf T"TKj7VíWM!3í$V wk"t "pi kezdte páljafutását Csu Jelenleg h kul-ügyminiszt- eii posztot tölt be A Biztonsági Tanács-ban Kína állandó képvise-lője Huang-Hu- a lett — a jelenlegi kanadai nagykö-vet De a küldöttség legér-dekesebb tagja: Wang Hai-jun- g kisasszony Mao uno-kahúga a pekingi külügy-minisztéiiu- m protokoll osztályának h vezetője KANADAI LÉGI KALÓZKODÁS A legikalóz: Joe Paul Ci-ni 27 éves calgaryi lakos aki hosszabb ideig élt az USA-ba- n Cini a repülőgép-ben egy és félmillió dol-lárt követelt váltságdíjul KfKuunsímFoml&ytamtázs izma &4m-i- k wmolMdalon)i síW " $ tó Aj tv j ! 'Kffijft ÜHllllllllllllllllllllllllllllHjfl A német Keresztény Demokrata Párt új elnököt válasz-tott Rainer Barzel személyében — A háttérben a nagy előd: Adenauer — árnyéke Santiagói körkép hahús tej autóalkatrészek terén máris nagy hiány tapasztalha-tó az importcikkek valutával való fizetése az államkasszát a chi-lei viszonylatban csillagászati 40 millió deviza-deficitb- e sodorta A paiastok nemieg a törvényhozó testület palotája előtt ütötték fel tanyájukat mert a tipikus földosztás blóffjc után a kormány kolhozok céljai számára akarja összeolvasztani a kis-paraszti birtokokat s ha a „carabineros" nem védi meg az épü-letet a földművesek betörik nemcsak a bejáratot hanem Allen-de fejet is Allende — ismerve a kubai jadikális válloások hátultöl-tők — bárányböi ben szei epeive húza cl a botcsinálta „föld- - és gyái tulajdonosok" orra előtt a mézes madzagot: azt hangoztatja hogy demokratikus úton — és nem sortűzzel — megvalósítható a foiradalom Az egyéni szabadságok megnyirbálása ugyancsak „menet-rend szerint" folyik: a szakszervezetek irodáiban lázas buzga-lommal kényszerítik a szervezett munkásságot a „felajánlások-ia- " amikoiis hétvégén egynapi ingven munkát kell áldozniuk az államosított üzemek bicegő termelésének helyrcpofozására Az állami rádió — nevéhez és funkciójához híven a hangle-mezek szüneteiben „gyújtó hangulatú" tipikus jelszavakkal operál: „Éljen a népi kormány le az akik mec akar-ják semmisíteni vívmánvainkall" Ezek a vívmányok — mint mondottuk — csrvclöic abban o D o D o meiulnck ki hogy a regi tcimelési egysegeket gyárakat üzeme-- -- ket bankokat földbirtokokat egy tollvonással „átvették" Mi Q sem kónnvebb ennél A rém' rend lerombolása fnkik-- n úi imí ° téséröl szó sincs Nemsokáia Chile abba a helyzetbe sodródik hmoeghyeta aVilágbankot „mbeagdkölirsnky"ék(eezliőnycgtv'elneann~yboberbe"ktheittéesli ikráoncykáábzaant) címen a elutasítanak és akkor ebben a légüres térben majd megjelenik eav cso- port szovjet „szakértő" akik felajánlják hosry íendbc rakják az ország szénáját marxAistttaól „fomgennaektreknodlbdeunln"i Chilében És ez is benne foglaltatik a Qo Frey András: Miért kellett Mindszentynek eljönnie ? (Jelenléte zavarta volna a Szentkorona kiszolgáltatására irányuló terveket) Az Egyesült Nemzeteknél akkieditált diplomaták kuzul többen közvetlenül vagy kovetve kapcsolatban állnak Ró-mával Tóluk szái máznak a következő hnek amelvek sajátságos kontrasztia világítanak ia Ha ugvanis egy eljövendő toiténész ennek a koinak legszebb alakjait veszi majd számba valószínű hogy a jellem-ó- i iásként kimagasló Mindszenty márlí-íomságá- n is a seme És mégis ha az ember fig) címcsen olvassa cl az és azt is amit az inlormálo-ío-k egész nyíltan nem mondtak ki szé-gyenkezve kell iá milyen bá-násmód jut ki egy történelmi személyi-ségnek akinek nagyságát (és annak a nagyságát amit jelképez) kortársai nem ismeiik fel vagy nem mciik HAROMHÚNAPOS VIZŰM BÉCSBE Mindszenty biboios háiom hónapra szóló látogaló vízummal utazott Bécs-be Az ostiák kormány azért nem adott hosszabb időre való tartózkodási mcit ana az álláspontra helyezke-dett hogy a bíboros könyvtáii munkáját ennyi idő alatt valószínűleg be tudja fe-jezni ha pedig a feladat több időt venne igénybe az engedélyt meg lehetne hosz-szabbítan- i- Közólték azonban hogy ezt nem ten-nék szívesen mcit a bíboros tekintélyé-vel már eddig is visszaéllek és — szerin-tük — a bíboros további a is ki van téve indiszkiéciónak és tapintatlanságnak Ennek illustrálásáia osztrák lésziől hivatkoztak is néhány esetié Az egyik az volt hogy a magyar bíboios találkozott egy keletnémet bíborossal Az osztiákok azon a nézeten vannak hogy amikor a nyugatnémet kormány igyekszik köze-ledni a Szovjetunióhoz és Kelct-Néme- t-oi szaghoz akkor Moszkva miatt és en-nek következtében a Bécs ked-véért is kívánatos lett volna elkerülni a keletnémet bíborossal való beszélgetést A másik dolog amit az osztrákok ne-hezményeztek az volt hogy publikál tak egy táviratot amelyet Mindszenty Pöc-king- be küldött ahogy az október S-i- ki becsi Piessc írta dr Adelhaid Habsburg halálakor Az osztiákok ózták: nem azt kifogásolják hogy Mindszenty kapcsolatot tart fenn a Habsburgokkal Egyedül azt taitják tapintallan-ságna- k hogy a távirat nyilvános-ságra hozták SZABAD AKARATBÓL VAGY NEM SZABAD AKARATBÓL? Rómában úgy tudják hogy valahány-szor tudott valaki Rómában beszélni Mindszcntyvcl a hercegprímás mindig at mondta: aért jött el Magyarország-iéi meri engedelmeskedett a Szent-atyának De valahányszor más nyilatko-zott az ő nevében az mindig hangoztat-ta hogy a bíboros saját elhatározásából szabad akaiatából hagyta el az Mindszenty aonban semmiljen kívülről elérhető ember előtt nem bcsélt a maga akaratáról mindig csak engedelmeske-déssel magv alázta eljövetelét Egy alkalommal több magyar pap be-szélgethetett a prímással és nekik is fel-tűnt hogy Mindszenty maga mindig csak engedelmeskcdésiől bcsélt más viszont folvton Mindsenty sabad akaratát hangsúlyozta Ez az eltérés olvan szem-beötlő volt hogy c papi csoport tagjai szándékosan újia meg újra fölvetették a kérdést Mindszent} vei és mással szem-ben És továbbra is azt tapasztalták hogv íMindszcnty kitartott az engedelmes-kedés hangoztatása mellett a másik pe-dig a bíboros szabad akaratát emelte ki A KORONA RÉSZE EGY AMERIKAI-OROS- Z ALKUxVAK? Az Egjcsült némely delegá-ciójához befutó hírek szerint különben ® Mindszentyt azéit kelleti lábíini a Bu-dapestiül való távozásra meit egy ció-sod- ő washingtoni aiamlat mind konkiétcbb tei veket szőnek ana hogy a magyar Koionál kiadják a budapesti kormánynak Ez egyik eleme annak az elképzelésnek amely szeiint még Nixon moszkvai látogatása előtt ki kellene kü-szöbölni a hidegháboiú főbb vitás kér-déseit hogy Nixon életképes modus vi-endi- -t tudjon kötni az oioszokkal Ez az áramlat — amely a Fehér Ház-ban még erősebbnek látszik mint a kül-ügyi — meg akaija győzni az oroszokat: nem üies piopaganda hogy xMivon mint „a béke embere" akaija megnyerni jövő novemberben az elnökvá-lasztást Miután pedig az oroszokat csak tényekkel lehet meggvőni ez az álam-lat kézzelfogható zálogokat akar adni a Szovjetuniónak Állítólag ihcn zálog volt hogy Nixon szabad utat engedeti Biantll keleti poli-tikájának és hogy a berlini egyezmény-ben minden fontos ponton a Szovjetnek ilyen zálognak szánná Wash-ington a Szuezi-csatorn- a megnyitásai ami úlat adna a szovjet flottának az In-diai Öceán felé ahol Kína halálában orosz poziciókat lehet kiépíteni és hír szerint ilyen okokból akar Nixon felvált-va Helsinkiben és Bécsben folyó fegyver-kezési értekezleten engedményeket ten-ni ilyen koncesszió lenne a Szent Koio-n- a átadása és ezért volt liberá-lis tényezőknek is részük abban hogy a norvég parlament Brandl-o- t tüntette ki a Nobel-békedíjj- al OSTPOLITIK CS EURÓPAI STATUS QUO Ezt december eleién ad iák ál ünnené- - lyescn a nyugatnémet kancellárnak ciis-meiésé-ül annak hogy a nyugatnémet Ospolitik erősíti az európai status quót és ezen a révén 'a nyugat és kelet közli enyhülést szolgálja A szovjet tömbbel való baiátkozás kapcsán vinnék Magyai-országr- a a Szent Koionát is Ez ma már sokak szemében majdnem elha-tározott dolognak látszik öszciinlük már inkább csak az időpont kéuléses Az egyik elgondolás az hogy a Nobel-dí- j átadása és Brandl ünneplése decem-berben olyan népszerűvé fogja tenni a Szovjettel való összebékülést 'hogy a magyar koionál még Karácsony előli le-hetne átadni a karácsonyi békehangulat-ban ugyanis az amerikai néppel simáb-ban lehetne elfogadtatni ezt a gesztust Egy másik elképzelés szerint a korona elszállítását inkább Húsvétra kellene ha-lasztani mégpedig két okból Egyrészt mert az közelebb esnék Nixon moszkvai látogatásához és így közvetlenebbül já-rulna hozzá az amerikai —orosz légkör javításához Másrészt pedig pénzügyi okokból Washington és Budapest köt ugyanis pénzügji köveleiévek várnak rendeésic Miután az amerikai igények nagyobbak a végső elszámolásnál Buda-pestnek kellene fizetnie Nixonnak jobb lenne ha a korona átadását megelőzően kerülne sor az amerikai követelés elis-meréseié mert a fizetésre való készsé-get úgy lehelne feltüntetni mint Buda-pest jóindulatának a jelét így két legjet lehetne ülni egy csapás-ra Nem csak Nixon „tisztességes sán-dekáit- " bizonyítaná Moszkva semében a korona átadása hanem még több pénzt is lehetne kapni Budapesttől Ehhez csak annjil érdemes megjegyez-ni hogy ha — amit mindennek elleneié még mindig nem akarunk elhinni — er-í- e valóban sor kerülne akkor ez olyan erkölcsi mértékre v állana hogy ma-g)a- r szempontból majdnem mindegy lenne kinek a hatalmában lenne Szent István koronája ha csak amerikaiak és oroszok közt lehelne választani Mm dolgokat Kanadából repüljön írországi Kennedy változások Ide-tartozik állomásozó bajáal" segéllyel Vüröskína tcimelsz!" államában gvüjtótt beiuházás lapjánál szocialista árulókkal bankárok bizonyai megakad alábbiakat gondolni felismerni enge-délyt semleges hangsúlv politikai szóvegét országot Nemzetek iiányitói hivatalban engedett amerikai végképp m i |
Tags
Comments
Post a Comment for 000588