Magyar Elet, September 16, 1978

              "wVof V(? + ÍV wJwvt'Oi V'Wv-"--V U'WWv "' wO'X'V J vvVO-wWV- V v-- t- w v VVJ"--
Nem sokeság
hanem L&ek
s stábod nép lm
csoda dolgokat
BZRZSKNYi
522X222
V iV --- s
""N
Vol 31 XXXI évfolyam 37 szám 1978 Szeptember 16 Szombat Ara: 40 cent
A Camp David-- i csúcstalálkozó zsákutcát ígér
ss ram m
Tömegmészárlás Rhodesiában @ Bukaresti kulisszatitok
Magyarország a mai napig ötvenezer IKARUSZ autóbuszt szállított a
Szovjetuniónak — Jimmy Carter elnök „kötelezőnek" jelentette -- ki a kom-promisszumos
megegyezést a közel-kele-ti kérdésben — Dánia fővárosának
kikötőjében három őrhajóból álló szovjet hadihajóraj tett hivatalos
látogatást — Francis Crawford amerikai üzletembert valutaűzérkedés
vádjával ötévi felfüggesztett börönbüntetésre ítélték Az „International
Harvester" moszkvai igazgatója váltig tagadta a vádakat — Az indiai
monszun-szele- k okozta hatalmas esőzések utáni árvíz többezer embert
tett hajléktalanná — A spanyolországi Vendrell helység közelében egy
autóbusz szerencsétlenség során 18 fő meghalt — Nicaraguában a Somoza-kormán- y
tovább folytatja a felkelők elleni megtorlásokat: eddig több
mint 700 fiatalkorú felkelőt tartóztattak le Managuában — Az Air Canada
légiforgalmi vállalat sztrájkja befejeződött azonban a kanadai postás
szakszervezet újból mozgolódik egy országos munkabeszüntetés megsza-vazása
érdekében — A losangelesi rendőrség 96 tagja nyomozza a 13iszoros
kéjgyilkost akinek elfogatása érdekében 150000 dollár vérdíjat tűztek ki
— A PLO (Palestine Liberation Organization) kel időzített bombát robban-tott
Jeruzsálemben a legutóbbi hónap során arab gerillák 12 robbantást
hajtottak végre
A MARYLANDI
CAMP DÁVID
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Mind Szádat egyiptomi el-nököt
mind Bcgin izraeli
miniszterelnököt — két órás
különbséggel — helikopte-rek
szállították az Andrews
légitámaszpontról az Elnök
elszigetelt fekvésű hegyi
nyaralójába
Menachcm Bcgin kijelen-tette:
„Azért jöttem az Egyesült
Államokba hogy meg
Dr Eszterhós István:
ww
egyezzünk a békefolyamat
folytatásában amelyet vé-gül- is
békeszerződéssel
kellene megkoronázni"
Szádat „döntő keresztúl-nak- "
nevezte a Camp Da-vid-
i csúcstalálkozót amikor
így nyilatkozott:
— Imádkozom a Min
denhatóhoz hogy ezt a nagy
jelentőségű találkozót meg-áldja
úgy hogy elérhessük
azt a nemes célt amely
miatt Carter elnök össze-hívta
ezt a konferenciát"
Egyiptom álláspontja dió-héjban:
— Izraeli visszavonulás
minden olyan területről me-lyet
a hatnapos háború alatt
elfoglaltak beleértve a Si-nai-félszi-getet
a Gaza-sivatag- ot
a Jordán nyugati
partját
— önrendelkezési jog Pa-lesztinának
mely végülis
független állam létesítésé-hez
vezetne
Izrael álláspontja dióhéj-ban:
Amerikai közérzet:
Carter elnök amikor ezévi proklaimációjában a Ra'bncmzelok Hetét
megnyitotta ezt mondotta: „Nemzetünk több mint kétszáz eve megőriz-te
azt a meggyőződését hogy a nemzeti függetlenség szabadság és igaz-ság
alapvető joga minden népnek Ma megerősítjük ezt a fogadalmun-kat
És azoknak a magányosoknak és csoportoknak adózunk különös
elismeréssel akik úgy a maguk országában mind szerte a világon tet-tekkel
bizonyítják hűségüket ehhez az elvhez
A Rabnemzetek Hetéről rendelkező törvény nem kertelt és 1959-be- n
megállapította: „1918 óta az orosz kommunizmus imperialista tá-madó
politikája olyan hatalmas impérium létesítései eredményezte
amely az Egyesült Államok és a szabad népek biztonságát veszélyez-teti
cs közvetlen vagy közvetett támadással elnyomta Lengyelország
Magyarország Litvánia Ukrajna Csehszlovákia Lettország Észtor-szág
Fehér-Ruténi- a Románia Kelet-Németorsz- ág Bulgária Kína Ti-bet
Örményország Azerbajdzsán Georgia Észak Korea Albánia
Idel-Ur- al KJozákország Türklsztán Észak Vietnam függetlenségét"
És ha árnyalatokban imitt-amo- tt változott is a kép nagyjában és
egészében ma is ugyanaz amint Michacl Fcighan törvényében látható
Amit Fcighan congressman a clevelandi magyarok cs ctniikek képvise-lője
1959-be- n a törvényben kimondott nemcsak akkor volt igaz de igaz
még ma is Azonban igaz az is hogy az amerikai politikát minden év-ben
kevésbé foglalkoztatja a Rabnemzetek Hetét meghirdető elnöki nyi-latkozat
amely maga is mind laposabbá válik A moszkvai propaganda
materialista 'érvelése igyekszik elterelni a 'Figyelmet a lényges elvi 'kér-désről:
szabadságról függetlenségről igazságról népi és emberi jogok-ról
Ez a (materialista érvelés már nemcsak az amerikai közéletbe
szivárog be de némely magyar emigráns (vélekedésébe is Pedig az
amerikai törvény úgy 'rendelkezik Jiogy a 'Rabnomzelük Hetét az
elnök tartozik megnyitni min'dcn évben július harmadik hetében —
mindaddig amíg a világ minden rabnomzele el nem nyeri szabad-ságát
és llüggctlcnségél igazát népi és emberi jogait
A rabnemzetek Clevelandban élő leszármazottai fiai és leányai
öregek és fiatalok meg is tettek mindent hogy ezt a törvényi tisztelet-ben
tartsák városiunkban Amig az Ohióban működő Amerikai nem-zetiségi
Mozgalom polgármestere Ralph Pcnk állt a város élén ezrek
vonultak fel az ulcákJon zászlóik alatt zenekarok vezetésével nép-viseleti
pompában emlékeztetve az ameriikaiaikal a Rabnemzotek
Hetére és azokra akiknek éleiét a moszkvai diktatúra fogságban
tartja fojtogatja és eltorzítja
Rahncmzolck Hetén avattuk Clevelandban a Mindszonly
terel lepleztük le a Mindszenly szobrot Ezévben pedig kiváló kanadai
előadót hallhattunk szabad vitafórumon amelyet a John Carroll egye-temen
rendezőit az Amrikai Nemzeti Mozgalom az egyelem szovjet
intézetével1 Az intézi 'igazgatója Dr Midhael S Pap meghívta í'aul
Yuzik Ph D ottawai egyetemi tanári aki a kanadai parlament sze-nátora
és Kanada NATO delegátusa Az egybegyűlt lelkes sokaság
fiatalok öregek feszült figyelemmel hallgatták és érlellek hogy amit
mondott: figyelmeztetés volt: ne feledjenek és ne engedjék magukat
megtéveszteni
„Sohasem szabad feledni" — hangoztatta Yuzik professzor —
amikor szükségük volt rá Sztálin Hitler szövetségese is tudott lenni
itftiijittlMfc A iWtJ
ISKfflKl
HUNGáMMN LIFE
az egyiptomi különbéke
érdekében részleges visz-szavonu- lás
a Sinairól ki-sebb
határkiigazítások
Gazában és a Nyugati
Parton az izraeli csapa-tok
további jelenléte
Ml TÖRTÉNT
BUKARESTBEN?
Hua Kuo-ícn- g kínai párt-vezér
Mao Csc-tun- g utóda
— az első olyan pekingi
vezető aki Moszkvától nyu-gatra
megfordult Európában
— elégedetten tért vissza
hazájába: Kína Japánnal
barátsági szerződést irt alá
majd két a Szovjetunióval
határos államban pazar fo-gadtatásra
lelt ami az o-rosz- okat
rendkívüli mérték-ben
felingerelte
Hua azonban nem látott
a bukaresti színfalak mögé:
a Potycmkin-rendsze- r ezút-tal
is dolgozott:
1 Hua egyik bukaresti lá-togatása
alkalmával ínycsik-landó
hentes- - és csemegeá
rukkal megrakott „szuper
market" üzletet mutattak
neki Nyomban óriási sor
állás kezdődött hogy Hua
látogatása után megrohan
hassák a dúsan megrakott
polcokkal hivalkodó üzletet
A tömeg csalódása leír
hatatlan volt: Hua eltá-vozása
után a szupermar-ketet
azonnal lezárták s
az egyik nyugati újságíró-nak
— aki Pepsi-Col- át a-k- art
vásárolni — azt fe-lelték:
a csemege áruk
csak kiállítási célokat
szolgáltak!
2 Ion Voicu a román
népköztársaság érdemes he
gedűművésze monstre-ének-karo- k
és szimfonikus zene-kar
támogatásával szólószá-mát
egy másodperccel ha
marabb köszönte meg mint
ahogy az elhangzott! Nyil-vánvalóvá
vált hogy az
egész hangversenyt előzőleg
hangszalagra vették és a
szinpadon szereplő többszáz
zenész és énekes csak imi-tálta
a hangokat:
húzták a nyíreltyűt anél-kül
hogy a húrhoz értek
volna tátoglalták a szá-jukat
anélkül hogy egy
hangot kiadtak volna!
Ccausescu a román dik-tátor
„biztosra" akart men-ni
nehogy az előre megírt
forgatókönyvben valami
zökkenőt tapasztaljanak A
(Folytatás a 2-- lk oldalon)
ftWKttmiinrtiittittt'twtttti-Littttttttttiw'itwtntiwwwmmwwmm- w
h r
Csúfot tettek a köztársaság fogalmával A Szovjet így lelt egyike a tör-ténelem
legkiterjedtebb imperiumainak és terjeszkedése még ma Is
folyik Ha kellett saját bolsevikjeiket is megtizedelték" A mull
után Yuzik professzor a Szovjet mai fenyegetését a csehszlovák Jan
Sejna állal nyugatra (kihozott szovjet lervckikcl példázta A cseh-szlovák
vezérőrnagy aki a prágai hadügyminisztériumban a párt első
titkára volt itíz éven ál tagja volt a szovjet tömibhadorő tervező vezér-karának
is És amikor nyugatra menekült magával hozta a kidolgo-zott
szovjet stratégiai tervek teljes menetét — tíz kötetben A terv
címe: „Hosszútávra készített stratégiai terv 10—15 évre cs azután" A
Varsóban székelő szovjet tömbvezérkar a terv teljesítésére négy idősza-kot
tűzött iki 1 1956-195- 9: békés együttműködés 2 1960-11)7- 2: a iryu-gui- di
szövetség megbontása és társadalmi zavarkeltés Nyugaton 3
1973-198- 5: dinamikus mozgalmak a demokrácia lejáratására az
emberük elfordítása a demokráciáiéi 4 Azután: globális népi de-mokratikus
béke — almelyet a szovjet 'lümbliadcrö katonai fölénye
biztosít
Az előadás széles látkörü éles látású és éles logikájú ember figye-lemreméltó
intése volt A történelem tudós professzorának a kanadai
parlament szenátorának a Nyugat védelmi szervezetébe kiküldött ka
nadai delegátusnak intő szavait hallottuk
Nemsokára terjedt el a híre hogy éppenséggel a Rabnemzetek He-te
utáni napokban folyt le egy olyan tizcs magyar tanácskozás ame-lyen
a magyar emigráns elnökök elnökei úgy határoztak ez ősszel majd
megvitatják hogyan kellene megkínálni a kultúreserc elismerésével a
Magyarország felett uralkodó diktatúrát Ugyanezekben a napokban
tórt vissza magyarországi látogatásáról az egyik hazautazó emigráns
is és felhívást tett Iközzé hogyan Ikell rendszerhcziközelcdniment 1
odahaza még a pártban sem ördög mindenlki 2 otthon az ú jnomzedék
közelebb áll a rendszerállal teremtett új rendszerhez mint a régi vilá-got
képviselő emigrációhoz" 3 ha nom 'közeledünk a diktatúra rend-szeréhez
az itteni „új magyar nemzedéket" kirekesztjük a magyar
ügyért folyó küzdelemből Ugyanis — szerinte — az emigrációban fel-nőtt
fiatalok már nem elvi hanem pragmatikus (tehát cselekvésben
megnyilvánuló hasznossági) légkörben nevelkedtek A küzdelmet pe-dig
abban látja a visszatérő látogató hogy mivel a „rendszer által
létrehívott Magyarok Világszövetsége évek óta közeledési politikát
folytat irányunkban mivel a jelenlegi kulturális miniszter elvárja a
„jobboldali emigrációt": közeledéssel mór ők tartoznak és közeled-hetnek
is" — tehát közeledni kellene Néminemű logikai hézagok
ugyan mutatkoznak a közeledési küzdelemre bíztató jótanácsban: az
emigrációban nem a párttagságot tartják ördöginek hanem a diktatú-rát
és miért éppen a „jobboldali emigrációt várják a baloldalit talán
itt hagynák? Az emigráns mértéke amíg ellenzéke a diktatúrák lehet
a diktatúra által irányított propaganda amely odahaza engedélyezi
és gerjeszti a (népszerűséget? És nem jeleni meg emigráns il júságunik
a Szent Koronáért folyó elvi küzdelemben egészen Üzenhet éves Korig:
Meg aztán az emigráció régen és sokszor íki jelentet le nem a régi vi-lágot
hanem Uj-Magyarorszá- got tűzte ki maga elé céljául (csak a
diktatúra állítja hogy az emigráns a régi világot akarja visszaállíta-ni)
És 'ha a 'közeledési „hogyan"-ba- n a diktatúra szabadság füg-(Folytat- ás
a harmadik oldalon)
w
HABSBURG OTTÓ:
A pannonhalmi bencés főapátság
AWNAAAAAAAAAAAAAWAAAWAAMMMWrfMm
Abban a szellemi romhalmazban
amelyet a Nyugat ingadozó és gyenge
politikája teremlelt a legcsúfosabb rom
az amelyet „emberi jogok" elmen isme
rünk E tekintetben ugyanis az egész vi-lágon
ragyogó eredményeket ébresztettek
s éppen ezért ezen a téren a legna-gyobb
a kiábrándulás Meg kell állapíta-nunk
a nyugtalanító tényt hogy éppen
azoknál akik a legbátrabban álltak ki
az emberi jogokért vagyis azoknál akik
a Szovjetunióban és a szovjet érdekszfé-rában
emelték fel a fejüket és a szavu-kat
ma azoknál a legnagyobb a csaló-dás
szinte már ott tartunk hogy ha az
„emberi jogok" kifejezést hallják csak
keserűen és gúnyosan kacagnak
Szomorú és tragikus tény hogy az
ún „szívességi demokrácia" — vagyis a
választórétegekeknek teli örökös szíves-ségen
alapuló demokrácia — többé nem
képes arra hogy nagytávú politikát foly-tasson
Európában meg inkább pedig
Amerikában a politika ma már nem más
mint laktikázás kél választás között s a
kormány intézkedései már csak arra irá
nyulnak hogy a választóközönség előtt
minél hatásosabbak legyenek
A nagy ábránd napjaiban amikor
Carter előrukkolt az emberi jogok ügyé-vel
nagykonnyen elfeledkcztiiünk arról
hogy megnézzük miiől is van szó és
miért Az előzmény az ok pedig az volt
hogy nem sokkal előbb az amerikai vá-lasztási
harc során Ford elnök megtagad-ta
Szolzscnyicin fogadását hogy ne za-varja
az enyhülési politikát Moszkvával
Ennek a reakciója volt aztán Carter moz-dulata
hogy ti levelet írt Szaharovnak
s őzzel előtérbe helyezte az emberi jogo-kat
ráadásul fogadta Bukovszki orosz
polgárjogi küzdőt Nyilvánvaló hogy
így akart saját reputációt szerezni ezzel
az aktusával mintegy profilírozni akar-ta
magát elődjével és ellenlábasaival
szemben De mihelyt a Szovjetunió
megkezdte a tiltakozást Carter azonnal
visszakozott Ha valaki a Szaharov-le-vé- l
megírása után elolvasta a Fehér
Ház megnyilatkozásait látta hogy már
az első három napban a kormány min-dent
elkövetett hogy a Carler-lcvelc- t
enyhítse es megfelelően magyarázza Csak
amikor Washington felismerte hogy a
levél mennyire tetszett az amerikai nép-nek
és hogy szerte a világon milyen
kedvező fogadtatásban részesüli csak
akkor kezdődött meg az ún „keresztes
hadjárat" az emberi jogokért Ekkor egy-mást
köveitek a nyilatkozatok amelyek
mindenütt nagy reményeket ébresztettek
különösen a Jalta-vonalo- n túl a kom-munizmus
áldozatai körében
A kezdeti eufória után azonban csak-hamar
megmutatkoztak az új politika ne-hézségei
A Szovjetuniónak ugyanis sike-rült
mesterien bebeszélni az amciikai-akna- k
hogy a leszeielési tárgyalások sikere
kizárólag állói függ hajlandó-- e Carter
az emberi jogokkal kapcsolatos politiká-ját
lefékezni A Fehér Ház ekkor arra tö-rekedett
hogy lehetőleg mindkét vonalon
targeat luJeptnáenl
CdudUnWecUy
fai the Hangárba Lmgu£P
-'-- ' """"'""" T -- "
37
előnyöket biztosítson így tehát Carlcr
egyfelől igyekezett megszerezni az embe-ri
jogokért küzdő államférfi dicsfényét
másfelől viszont mindent megtett azért
hogy a Szovjetunió „jókedvét" el ne
rontsa így optikai engedményeket sze-rezz- en
tőle amivel aztán a belpolitiká-ban
is becses sikert arathat
Megkezdődött a bűvészmutatvány
amellyel ezt az új fordulatot illetve po-litikát
igyekeztek eladni az amerikai köz-véleménynek
Az amerikai nép beállított-sága
ugyanis ddealista s mivel lelkesedett
az emberi jogok politikájáért egy kicsit el
kellett bódítani kloroformmal kezelni
hogy ne ismerje fel a kormánypolitika
megváltozását Ezért aztán kitalálták
azt a technikát amely „szelektív emberi
jogok" néven ismeretes Ez ma már jól
bevált módszernek látszik A dolog lénye-g- e
a következő: az emberi jogokért síkra-szállna- k
ugyan de csak ott ahol ez po-litikai
előnnyel jár és ahol az emberi jo-gok
címén megvádolt államhatalom külön-ben
is gyenge ahhoz hogy a vádakkal
szemben védekezzék Ahol azonban az
emberi jogokat brutálisan megsértik de
ahol a Nyugat továbbra is üzletet akar
kötni s egyben attól fél hogy az illető
állam megharagszik akkor itt a Nyugat
lehetőleg hallgat vagy másról beszél
Hogy mennyire így van azt szem-leletesen
bizonyítja az „Accuracy in Me-dia"
nevű washingtoni intézet egy ta
nulmánya Ez vizsgálat alá vette kél ve
zető lap a „Washington Post" és a
„New York Times" cikkeit az emberi jo-go- k
kérdésében A tanulmány megálla-pítja
hogy egy év leforgása alatt ez a
ket lap az emberi jogokkal kapcsolatban
513 cikket irt Dél Afrikáról 137-e- t Chi-léről
és 90-e- t Dél Koreáról Ezzel szem-ben
ami a kommunista államokat illeti
mindössze 116 cikk jelent meg Kambodzsá
ról 7 Kubáról és 1 Észak-Koreár- ól Pedig
egeszén világos hogy éppen ez a három
utóbbi állam minden jogától megfosztja
alattvalóit Kubában jelenleg bebizonyít-hatóa- n
több politikai fogoly van mint
Argentínában Braziliában Uruguayban
és Chilében együttvéve Ki beszél Fidel
Castro áldozatairól miközben örökké hal-lunk
Pinochet és Videla viselt dolgairól?!
Ami pedig Afrikát illeti Angolában 173-sz- or
több politikai fogoly van mint a
Dél-afrik- ai Köztársaságban — de kinek
fáj ez?!
így ezcl a technikával manipulál-ják
a közvéleményt így terelik cl a figyel-met
az emberi jogok lényegéről így fojt-ják
meg a nagy reményeket kellő hajdani
politikát Ezért ábrándult ki Szolzscnyicin
aki az Egyesűit Államokban belső emig-rációba
vonult így kedvetlenednek cl
azok akik még hisznek a nagy elvekben
azok akiknek az emberi jogokról van
mondanivalójuk — de ezek láttán már in-kább
hallgatnak mert a hallgatás is le-hel
tiltakozás
(Részlet a szerző Uj Európa" című
folyóiratban megjelent írásából)