Kanadai Magyarsag, December 02, 1972

              í'
%
i
rí I
i
fi
i
14 ohlal Kanadai favaiav (sr-- W fJ7J ihrmWr 2
Nevető térkép
Vidám vagy szomorú-termesze-tü- o
k olvasónak? Attól függ Jiol
lakik — állapítja meg az egyik
pennsylvaniai egyetem professzo-ra
aki környezettanulmányokat
végzett
Fel is térképezte 20 évi kísérle-tei
után Amerika lakosságát —
kedély szerint Az ember elcsodál-kozik
hogy mire van idejük ezek-nek
a professzoroknak Ilyesmiről
még sohasem hallottunk: „Nevető
térkép"
Az eredmény a térkép szerint
és természetesen a professzor
megfigyelései szerint: a legjobbke-dély- ű
emberek Amerikában a Déli
és Középnyugati államokban él-nek
mfg a legsavanyúbbak a leg-kedélyteleneb- bek
a Nagy Tavak
a Great Lakes és New England
környékén Nem is csoda mert
THIERY ILONA:
ott főleg gazdag pénzes emberek
laknak és a gazdag emberek rend
szerint fukarok: még a nevetéssé!
is fukarkodnak pedig a jókedvet
ingyen mérik A professzor 20
évig tanulmányozta Amerika kü-lönböző
vidékeit hogy
emberek magatartásából ho-gyan
reagálnak az élet apróbb
megnyilvánulására? Mert hisz eb-ből
áll az élet Fényből és árnyék-ból
Aki csak a fényt látja
bosszantja az árnyék és ez a bosz-szúsá- g
kiül az arcára kedélyére
A New Englandiak nem szükség-szerűen
barátságtalanok csak ép-pen
hogy szívből jóízűen nem
tudnak nevetni Az sem valószínű
hogy a déliek vendégszeretöbbek
mint a Great Laké környékbeli la-kosság
csak barátságosabbak
mosolygósabbak A jókedv ugyan
rLlV" ©í?5r~N—orlhwi esfjM lflkes England 7CC_ j — (&M) JL— J&®Ss J nrM r
I I 1 V t
VriivL'FA t01 oÍSYmo l )yírw7 Vvt:u
Ztfr J -- —— I MidwestV _gr j TvvR WW® Southwest f TJ
Chitn-- n ítnm y
California
II
megállapít-sa
az
rjSL m í MI5S C V
VWWWWVVVMMAAAMMVWMVMWV MVVWVVVVVWVMWWVWWWWWWWVWWWVAVAAiAWiAA AAAAAMAAAAAAAAAAA?AAA
Mexikói kaland
TALÁLKOZÁS
A nappal mindig biztatóbb A hálókocsi portásá-nak
kezenyomán a falban eltűnt az ágy helyette
kétszemélyes bársonyülés kényelmet Az
ablak ugyan nem volt tiszta de mosdó volt a fülké-ben
viszont szokatlan volt egy felemelhető tető
alatt a „mellékhelyiség"
A nap sütött vonat halkan ringott az emberek-nek
megjött a jókedvük A bársonyfotelekböl ké-nyelmesen
nézték a mely most már a forró si-vatag
képét mutatta Száraz dombok ott sivatagi
bokrok növények a távolban sárgás dombhullámok
sejtödtek A vonatban egy árus csomagolt szendvi-cseket
italokat kávét hordott körül mert az étke-zökocs- it
csak 10 órakor csatolják a szerelvényhez
Juli is megjelent Frissen kipihenten mosolyog-va
Szeme csillogott ívelt szemöldöke nem hú-zódott
ráncokba
„Szerencsém hogy a fogkefém a táskámban hor-dom
egyebekben nem érzem magam tisztának mert
kombiiéban aludtam Még jó hogy a vonaton van
szappany meg papírtörülköző reggelt Anna néni
szép az idő robog a vonat közeledik Mexikó
felé nem is olyan csúf az életpláne istenien
aludtam Jaj de édes ez a fülke az enyém sem csú-nya
nappal mikor azt a hülye ponyvafüggönyt el-teszik"
„Eltették?" Hová?
„El Felrakták a felső ágyra mindenestül be-nyomták
falba Nem is néz ki rosszul Alatta vi-szo-nt
úgy mint itt puha ülés van persze nekünk
nincs mosdónk etcetera a közösbe kell menni
ez itt mi?" kérdezte De azután gyorsan lecsukta a
felnyitott fedelet Az volt az „etcetera "
Kint kis falu látszott a napsütésben Száraz föl-dek
közepén lapos kis fészkek Döbbenten nézték
Négy fala lapos teteje lelógott majdnem a föl-di- g
ott rozoga deszkakerítés darabokban szét-málv- a
Sárutak rideg udvarok egy növény
egy függöny Elnyűtt asszonyok bámultak a vonat-ra
itt ott integettek körülöttük hat nyolc gyere-kecsk- e
A vonat lassan imbolygott Az állomáson wagon-lakások- at
láttak Kis létra vitt be a teherwagonba
Belül asztal szék polcok gyerekek előtte szür-kére
mosott ruha kiterítve kötélre asszonyok
sivatag forróság nyomor Ez így ment
órákon keresztül
Juli a kupékat nézelődött információkat
szerzett
„Tízkor Benjámin Hillben leszünk ott hosszabb
ideig áll a vonat ott sétálhatunk egy kicsit" je-lentette
Kint kép nem változott Itt ott egy egy nagyka-lapos
mexikói szamaragolt egyébként változatlanul
kopár volt a táj A vonat lassított majd megállt
kint volt a levegő de boldogok voltak hogy
járkálhattak Az állomás előtt végig sátrakban
húsok tortillák álltak hegyben Tálakban üvegek-ben
savanyú ugorkát káposztát árultak Legyek da-razsak
zsongtak kisfiúk vedrekben jég közé merí-tett
Pepsi Colát Coca Colát árultak Egy másik há-mozott
gyümölcsöt Rúdra szúrt cifrázva hámozott
papaya dinnyeszeletek hámozott körték — csoma-golt
szendvicsek hihetetlenül olcsón már
mwi mmmmm++mrmmmim+
azt
úgy mint a rosszkedv: ragadós
És talán azzal hogy mosolyognak
máris mérséklik dühüket Tehát
jobb taktikával osztják be életü-ket
öröm köztük lenni — mon-dotta
a professzor
A többi területek köztük nyu-gati
partvidék Délnyugat az
Északnyugati államok megoszla-nak
mintahogy az ábra mutatja a
nevető és nem nevetők között Pe-dig
de jó lenne ha a professzor
térképe szerint csak nevető ügy-felek
mosolygó hitelezők és ba-rátságos
olvasók élnének a föl-földön
Hátha még a postások is
azok lennének és barátságosan és
szolgálatkészen kihordanák a Ka-nadai
Magyarságot ahelyett hogy
dühösen félretolnák és csak na-pok
(még jó ha napok) múlva
kézbesítenék Nem is szólva az
adóhatóságokról akik szigorúan
behajtják az adót ahelyett hogy
azt mondanák: küldje be ami jár
jóember — ha pénze lesz
""" — New A - Z M
iTNír WT0 J --A
1 H NÉV L_ iS
WlsJ 1 ülj k hVA
s s j v
(-w-
y--M--v--tyxi-oyxyxv-yxx
nyújtott
a
tájat
itt
szép
Jó
és
a
Jé
elöl
Itt
sehol
járta
a
forró
sült
Pesójuk
a
és
C
u
volt mert váltottak Mexikaliban de gusztusuk nem
volt semmire Juli is kíváncsian nézelődött itt ott
megállt
„Juli ne egyen itt majd az étkezdében"
Végre elindultak Benéztek az odakapcsolt étke-zökocsi- ba
Terítetlen asztalok körül az alkalmazot-tak
ültek Beszélgettek bámészkodtak étel-nek
terítésnek nyoma sem volt még Valaki meg-nyugtatta
őket hogy egy órakor lesz az ebéd
Törekyné végigment a vonaton Egy távolabbi ku-péban
fapadokon összezsúfolódva rengetegen Ul-ült- ek
Az ablakok tárva hűtés ott nem volt Mezte-len
felsőtesttel izzadt férfiak ették az állomáson
vett burritot káposztát lepényeket Ujjukon zsír
és ecetlé csorgott legyek zümmögték őket körül s
az üressé vált papírtálcákat a földrehajították vagy
kidobták az ablakon
Suffragio állomáson szemben vonat áll Az abla-kok
nyitva izzadt tömegek piszkos vászondarabok-kal
törülköznek s gyűlölettel néznek át a hűtés vé-gett
gondosan lezárt ablakú szerelvényre
Törekyék az étkezdében fehéres abrosz sült csir-ke
ízletes vegyes saláta italok mellől nézik ammt
odaát papírból esznek zsíros szájukat törlik és
és egy kamasz követ hajított Szemében leigázott
nemzetek dühe keserűsége Mi lesz ha ez egyszer
elszabadul
Esteledett a vonat indult a másik is Két
sínpár két külön világ
Az est sötétje eltakarta a sárkunyhókat a
vagonlakókat a lompos asszonyokat a szür-kére
mosott ruhát a sárpatakokat a vakolatlan
falukat Kigyúltak a csillagok és az éj leple
alatt minden egyforma lett
„Emlékszel utolsó vonatunkra a Santa-Fé-- n kérdi
Töreky A ragyogó étkező kristályvázákban élő
virág damasztabrosz üvegfalú kilátó-kup- é barátságos arcok És a pazar autó mellyel
családja várta a leszálló kalauzt Emlékszel? És
a falvakra a széles uccák tiszta házak
ablakok habos függönyök autók autók "
„Emlékszem — bólintott Törekyné Viszont lát-tad
az előbb Sufragioban mikor leszállt a pincér és
egy csomagban átadta a sín mögött váró asszony- nak — valószínűleg a feleségének — az ételmara-dékot?
"
Ring az éjszakában a kalauz sötét arccal mo-solytalan- ul válaszol s csapkodva veti az ágyat A
vonat szuszogva megy néha sóhajt is kapaszko-dik
felfelé a dombokon Mazatlan mellett az éjjel fogiak elrobogni reggelre a hegyek között lesz-nek
Éjjel kis zivatar volt villámlott a hegyek mö-gött
zuhogott Reggelre friss a táj az ég szélén
lompos vattacsomók lógnak a mezők zöldek a fű
vneádltvoezsott Lsaonkkháeklyt daomrébtokvíz sazlealítdt álllánMcaindteánvomlaebgb-a
Sierra Madre körvonalai Mezőkön sárga virágok
tömkelege kukoricaföldek kaktuszok lom bos fák váltva Szuszog a vonat feljebb feljebb
ápolt földek hullámvonalak kialudt vulká
nok láncolata Reggel 10-k- or kint már 98 fok a me- leg Óriás vörös és sárga lepkék röpdösnek bokor- ról fára fáról virágra Gyönyörű gyönyörű
ROSSZMÁJÚ
HOROSZKÓP
„Mindenkinek akit illet vagy-is
ismerőseimnek barátaimnak
ellenségeimnek: Neked! Nem em-lékszel
ram' Én vagyok az aki
mellett a múltkor elmentél az ut-cán
és nem köszöntöttél pedig
előre mosolyogtam rád Az is én
vagyok akinek vicceit úgy adod
elő mint sajátjaidat Társaságban
rosszindulatú előadást tartottál
rólam nagyon szellemesen s min-denki
rajtam nevetett napokon ke-resztül
Azt hangoztatod rólam sznob
vagyok
Irigy és fukar
Ellenem uszítod az anyósomat
s főnökömet és a házmestert
A kutyádat minden este az én
pázsitomon keresztül vezeted át s
nyomait ott találom nap-na- p után
Aljas rágalmazásodra legjobb
barátom esküdt ellenségemmé
vált
Kölcsönkérted a könyveimet és
nem hoztad vissza őket
Rám ismersz már? A hátam mö-gött
nevettél rajtam valótlan dol-gokat
állítottál rólam s én mind-ezt
tűrtem egy mártír alázatos-ságáva- l
Hónapok és évek hosszú
során elhallgattam a rajtam esett
sérelmeket Vártam S most betek
a pohár! Most itt a bosszú édes
pillanata s lesújtok irgalmatlanul
lesújtok mindarra aki valaha vé-tett
ellenem! Nem tör méreg gyi-lok
az amit áldozatomnak szánok
óh nem! Sokkal egyszerűbb az én
bosszúm! Kikiáltom mindenki
tudtára adom világgá kürtölöm —
a hibáidat! A rossz tulajdonságai-dat
melyeket féltve rejtegetsz
hamis mosolyod és képmutató ál-arcod
alatt Leleplezlek Megmu-tatom
igazi énedet hadd tudja
meg a feleséged vagy férjed a
barátod ellenséged főnököd és
anyósod (aki úgyis sejt valamit!)
hogy valójában milyen vagy
Elmondom ml vár rád a ha-nyagságod
lustaságod meggon-dolatlanságod
miatt! Mi történik
veled ha nem vetkőzöd Ic az ön-zösége- det
sértödöttségedet és
és nem változtatsz magadon Se-gítségemre
lesznek csillagok
melyeknek állásából megtudom
mit hoz rád a jövő! elmondom
Az ember nem hiszi el de ez
tény egy angol város: 15 ezer
lakosú Sheerness halál szélén él
A város kikötőjében egy angol
municiós hajó
bombákkal még a háború folya-mán
zátonyra futott Azóta vá-ros
lakosai látják a hajó árbocait
és felsörészét és minden percben
attól rettegnek hogy hajó fel-robban
A robbantási szakértők szerint
ez könnyen mert
ahogy bombák 28 éven át víz
alatt vannak rövidesen elérik
állapotát amikoris
halálos TNT gázzá változik át
Elég egy ilyen bomba felrobban-tása
az további robbanásokat kö-vet
ami világ legnagyobb nem-nukleáris
robbanását idézi elő
Másszóval a kis város állandó-an
halál szélén jár
A természetes kérdés az lenne
hogy kormány miért nem szere-li
te ezeket bombákat és mente
Hol egyik hol másik fülkéből nézik Juli néha le-hunyja
szemeit Gondolatban vonata otthon jár
Búzatáblák tarka virággal átszőve A földeken em-berek
dolgoznak Könnyű szél borzolja vetést
amott jegenyesor egy kis falu föuccáján
házak előtt akácfák süt a nap — melegíti Juli
szívét Anyu vájjon vájjon most mjt csinál
az óráját nézi hány óra is van most otthon
este? nappal szemeit elfutja a könny Iste-nem
Istenem meddig lesz ez így! Tamás!
ö majd segít De hol van Tamás?
Sufragióból telefonált utoljára — semmi válasz
Vájjon Tamás hol jár????
Estefele szépülnek a falvak épebb tisztább
házak Itt ott meszelve megművelt földek
széles uccák ép kőkerítés zöld gyeppázsit kö-rülkerítve
kamaszok footbaloznak Tequila A
híres spanyol ital szülőhelye „Tequila Sauza" áll
nagy betűkkel a kerítéseken Pirostetejü házak virí-tanak
emberek integetnek amott három férfi
alszik óriás alatt
Hosszabb rövidebb alagúton mennek keresztül
Juli pislogva számol a sötétben néha százig is Mi-re
az utolsó alagút mögöttük van esteledik köze-lednek
Guadalajara felé Dús a táj a falvak tiszták
rendezettek kukoricaföldek A távolból eltűntek
kialudt vulkánok melyeknek lávája néha a vonatig
ért Mi lehetett itt amikor vulkán még élt bár
most sem tudni hogy kialudt-- e végleg
Esteledett mire befutottak Guadalajara nyüzsgő
állomására
Órákon át állt a vonat Tolattak vagonokat kap-csoltak
le újat csatoltak a szerelvényhez A fények
GLAIRE DRAPERIES
újra az eredeti helyen várja kedves vevőit
a megszokott ízléses elegáns választékkal
Átalakítást és függönytartoszerelést ts vállalok!
CLARA RUDNAI
638-501- 5 r
IPR
1 t-- j r
MANORE
Pharmacy
1ESCRIPTION SERVICE
c j ?
323 KerrSt
elő
a
S
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a
a a
a
AT THE
L
azt mondom cl amit mások elhall-gatnak
amit nem mernek meg-mondani
rólad!
Arra ne számíts hogy mások
úgysem ismernek rád vagy nem
hisznek nckom Mindenki hisz! S
tudod miért? Mert én sekinek sem
azt mondom hogy ők milyenek
hanem hogy TE milyen vagy "
H V
Város a halál
k !'GfrT:
legveszélyesebb
megtörténhetik
dekompozíció
szalmakalapja
WESTERN
MEDICAL
CENTRE
845-348- 3
Oakville
Fizessen lapunkra!
szélen
síti a városkát a végzetétől
A kerület képviselője követelte
ezt a parlamentben de azt a vá-laszt
kapta a hidegvérű parla-menttől
hogy jobb ha így hagy-ják
nem lesz belőle semmi
Major Arthur Hartley aki egy
bomba-Ieszerel- ő szakértő azt
mondja hogy „a legnagyobb kon-vencionális
robbanás történhetik
az Angol Királyságban"
De — nem történik semmi
Vagy a robbantási szakértők
tévednek vagy a parlament És
mi lesz akkor ha egyszer bekövet-kezik
a robbanás és egy 15 ezer
lakósu város eltűnik a föld színé-ről?
Az ember nom érti meg a kor-mány
álláspontját Elvégre sem
túlsók pénzbe és nem sok fárad-ságba
kerülne a bombák leszere-lése
pláne 28 év óta
Vagy ennyire hidegvérűek az
angolok?
sugarában emberek nyüzsögtek az állomás váróter-mének
kövezete este tisztának látszott és éjjel —
a legyek is aludtak
Reggel mire Törekyék fülkéi elkészültek nagy
nevetve vidáman Jult is megérkezett Hajnalban
kelt — még sötétben — egyedül akart lenni a mos-dóban
Álmosan jobboldal helyett balra indult a
zöld ponyvafalak között s miközben spriccelve él-vezte
a hűsítő vizet a kalauz rányitott: Juli a férfi-mosdóban
volt a női helyett
„Termina termina" üvöltözött a kalauz s
hátrált kifelé a bársonyfüggönyön túlra — míg sze-gény
Jult dermedten majd kapkodva törölgette
csöpögő könnyeit — végül is hahotázni kezdett
Nos a reggel derűsen kezdődött és remélték így
telik az egész nap nemsokára Mexikó Citybe érkez-nek
A folyosókon csillogószemü kis mexikói lány-kák
fiúcskák mászkáltak Fehér zokni lakkcipő
édes kis ruha ragyogi tiszták illedelmesek — mint-ha
nem is ebben az or-- 'ágban látták volna a nyo-mortanyák
sáros maszatos kis nyomorultjait Fény
és árny ez az ország "
A vonat nyögött szuszogott kapaszko-dott
mind feljebb feljebb a magas hegyek
közé Zöld volt a táj nedves sötét a talaj színes
virágok futottak a bokrokra Juli Tamásra gon-dolt
persze úgy szerette volna tudni látta-- e valaha
ezt a sok szépséget a lankákat a dombokat
a földet amint dolgozik és ontja magából termé-nyeit
ontja magából az életet Tamás Vájjon hol
van Tamás ?
(Folytatjuk)
Egyre több és több állandó magyar vendég jön a
város minden tájáról a
CAFE RESTAURANT MAY
vendéglőbe amely ötszörös aranyérem nyertese
örömmel közöljük hogy sikerült találnunk egy
nemzetközi gyakorlattal rendelkező magyar szaká-csot
akinek kitűnő konyhájáról mindenki a leg
nagyobb elragadtatással nyilatkozik
A vendéglő nyitva déli 12 órától este 10 óráig
3S6 Roncesvalles Ave Toronto
közel a Howard Parkhoz
ASZTALFOGLALÁS: 536-231- 1
A TEJ
ÉLET -E- RŐ -E- GÉSZSÉG!
Igyák minden nap tejet !
FRISS ÁRUK — FIGYELMES KISZOLGÁLÁS
OAKVILLE DAIRY Ltd
845-66- 51
1