000375 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
#- -
íí- -
ÍTi
PiÉfÜ
9ÉM Ép MJf'Kr' ?"
-- -
-- ÍlV4WUui V-- tf fc-3Jí--
wí JíVjuHt- - t - 'tt "w-"- v
"
'- -
F htwtrn HfJfk — _
Ijrgetl Iodtptnienl
CuudianWceUy
T
SIKZUMYI bUioHuiigiriuiLugiuge
flMttfthWittmrwl
Voi: 30 32 XXXévfolyam32szám 1977 Augusztus 6 Szombat Ara: 30 cent
Három afrikai fegyveres konfliktus egyidőben!
H Fi 00
az ©
A kanadai parlament új bevándorlási törvénye szerint a vallási és faji meg-különböztetés
kizárásával csak annyi bevándorlót engedélyeznek évente mint
amennyit a gazdasági helyzet elbír vagy megkíván a tartományokkal való elő-zetes
konzultáció után (A múlt évben kb 150000 bevándorló érkezett míg
a jelen év statisztikái azt mutatják hogy az idén 23 százalékkal kevesebb be-vándorló
letelepedését engedélyezik) Santa Barbara kaliforniai luxus-kertváro- s"
környékén gyújtogatok erdőtüzet okoztak amely a szélorkán miatt hatvá-nyozott'
erővel húszmillió dolláros kárt okozott 3000 főt kitelepítettek — Az
Izrael— USA barátságot élőmozdító bizottság elnökének rockvillei házában 'ter-rorbomba
robbant mely: '50000 dolláros kárt 'okozott Morris Amitay és csa-ládja'
sértetlenül úszta meg a merényletet a hajnalban riasztó-ugatásb- a kez-dett'
„beagle" kutyát a robbanás széttépte "— A pennsylvaniai Johsjtown ár--'
eddigi szomorú statisztikája: 50000 hajléktalan 100 eltűnt
60:halott — Emlékezetes hogy tavaly nyáron 29 személy halt meg és 162
sett ágynak a philadelphiai American Légion évi konvencióján Az idén
i újabb gyanús szimptómák mutatkoztak: 14 kanadai személy (Belleville) a
Syracuse-ba-n tartott Legionnáire konvenció után kórházi kezelést igényelt —
Sajnos újabb postás-sztrájkr- a van kilátás: Ottawából törvénytelen
'érkezett híradás ami országos jellegűvé válhat — A Canadian
National Exhibition zavartalan megrendezését is a villanyszerelők sztrájkja
fenyeget annak eílénére hogy 1976-ba- n Kanada volt a „viiágelső" a sztrájk
miatt kieséit munkanapok statisztikái szerint! — A kanadai dollár mélypon-tot
ért eí: 09375 az US-ho- z viszonyítva
'SZÁDAT „LESZÁMOL"
KADHAFI
EZREDESSEL
Július 22-é-n
'' esté az
egyiptomi' légierő támadást
intézett a" ' Gámál -- = Ábdel
Nasszer nevét viselő
légi 'ffámaszpóiiit élten
líbiai
Eöf'i
iiyős
takjli égy líbiai határmeh-t- i
falúba" Másnap egyipto-mi
páncélosok nagyarányú
támadást? (indítottak Xíbia
ellen ' '
" ' (- - ' Szádat vs egyiptomi el-nök
ázégyhétés harcok
után a-meiy- bén
Jelesen támadta
Kadhafi ezredest7 Líbiai el-nökét:
' ' '' '
_ — „Ölyán leckét ad:
tuiik 'Kadhafi ezredesnek
'nem' fog el-felejteni"
— jeleritette ki
Donald Créighton:
Szádat hozzáfűzve hogy
„készek vagyunk szükség
esetén megismételni ezt
a léckét"
jasszer Arafát a PLO
VB elnöké mégkísérelt köz-vetíteni
a líbiai és az
r
Szádat' éínök: kijelentet-te
hogy országának nin-csen- ek
területi igényei Lí-biával
szemben!'
t
A líbiai fővárosban
Tripoliban egy katonai szó-vivő
közölte hogy Líbiá elr
fogadta az egyiptomi tüz-szün- eti
feltételeket azon-ban
csapatait „éber riasztási
készültségben' tartja és
az ujjak a ravaszon elhú-zásra
készen állanak"
Líbia 60 hadifoglyot ej-tett
rníg :az' egyiptomiak 14
foglyot- - adnak majd át a
--
""
"-- -'
—
fogolycsere keretében
Szádat végül kijelentet-te
hogy Kadhafi „nevetsé-ges
területi igényei egy kis
darab sivatagi földsáyra
vonatkoztak" '
Ay SZOMÁLI-A-Áz
'Ogaden -- "sivatagot
— mely etiópiai 'területén
fekszik „történelmi jogok-ra']
hivatkozva- - á' délre'
fekvő Szomália saját ma-gának
igényli!
Az Ogaden-sivata- g kk
terjedése :kb '150000 'négy-zetmérföld:
termelékénysé1
ge nulla Ennek ellenére ez
év
ezer szomáliai gerilla nyo-mult
be Ogaden térségébe
s elfoglalta a sivatag 60
százalékát
A
Az' alábbi : cikk 'a Maclcan's magazin' legutóbbi számában jelent
meg Creightofl' az" ismert' történész tollából- -
(CánadianJ Scene) —Amióta 1963-bá- n a liberálisok áz ország
kormányára jutottak' Angol Kanada' idejét pénzét és őszinte 'jóaka-- ' Vtöitenriie
raiai ioraiioua iviinaezi naiaruzouan iei-reérthetetle- nül
elutasították azok 'akiknek mindig á javára vált' vok
na Ezzel véget -- ért az ország történelmének' égy szakasza Nincs
már semmi Jértelme' hogy "a René' Lévesque által megígért népsza1
yáfjúnk )Haugyanis — változatlan formában — --
elfogadják áquébeci' nyelvtörvényt- - akkor á tartomány Jogilag
deklarálja
akarják védeni '
azt
ezt
megrazKoataias csaiuia-- -
a szeparatizmus' 'J? '
mi"™ amlmrab nilomi Ift'its í5J?::s
mutatták- - 1963-ba- n
iintr 'olcTaVaííni'
Jan-''- " HuyTa-lb- J &" ""e-VI"- " ?— w(
nÉMttlitaí
UUMGAMANLIFE
nmwttMtfAlmitttnmm'm!minitm'mttimtimtTtttmtwmTmVtt
Hm ILá
Súlyos harcok Ogaden sivatagban Mélyreható változások Kínában
vízkárosultjainak
munkabe-szüntetésről
Idejüleg'jegyjptony-ejtqer- -
'róffamcsapatoíiszjSlíJ
beszédétymoridott
ámeíyetVsoha
egyiptoihLivézetőözött 4ETHIÖPIAv
SIVATAGIHABORU
júniusában'""miritegy
WMWVWWWVWWWMWWMWW
A Mogadishu vezérlete
alatt harcoló
szomáliai „Felszabadító
Front" gerillái felrobban-tották
az Addisz-Abab- á
és Dzsibuti közötti vasut-vonalat
mely az etiópiai tenger je-lé
irányuló exportküldemé- -
nyék "nagyrészét volt hivat-va
lebonyolítani
Az etiópiai marxis-ta
kormány nagyarányú
visszavágása során
mozgós-ított
melynek létszáma 300
fő (!) az amerikai
gyártmányú „F—5" harci
repülőgépek gyilkos bomba- -
~ V záport zúdítottak a mene- -
külő szomáli
A legújabb hadijelenté
sek szerint Etiópia azt rál-- i
lítja hogy 5 szpmali gépet
- SZomáli
részről fenntartják hogy
áttelepülést foglaltak riél
melyek etiópiai "területen
fekszenek "' " '
'
' Két szuperhatalom --4rá
jelek szerint —máris
laboratóriumot"
ása
Szqvjétuníó már 'az
etióp k'ormány hivatalos
míg
Washington nemrég beje--:
lontette hogy „elvben"
hozzájárult ahhoz hogy
Szomália- - amerikai fegyve-reket
kaphasson jelen tc- -
rüieté megvédése érdeké-- ben!'
A HARMADIK AFRIKAI
TŰZFÉSZEK: ANGOLA
" Áz egyiptomi— iíbiai á
' fegyveres
konfüktusok mellett jelen:
leg '
--
li-?
angolai
eszkalációja egyre na-gyobb
méreteidben bonta-kozik
"ki
Legújabban angolai hír-források
szerint egyszerre
irányból támadták
meg Angolát
Az angolai szóvivő sze-rint
fel-készítésében
Zaire (volt
és Délafri
kai játszott je-lentős
szerepet
SZOVJET VÉLEMÉNY
AZ
moszkvai és
Afrikai-- ' Országok Szolidari-tási
Bizottsága felszólítot-ta
Egyiptomot' arra hogy
„azonnali hatállyal szün-tesse
be határmenti
mert a két
arab ország közötti harc
csak az a
cionizmus és
arab reakció érdekeit
szolgálja!'
SMITHNEK MENNIE
KELL!?"
Dayid Owen brit
így nyilat
kozott:
— Az egyetlen mód:
a tárgyalási asztal arra
hogy' Ián Smithet eltávolít-suk'
Rhodesia
eléről Áz USA-y- ai
erre a jutót- -
tünk: Á rhodesiai ' helyzet
annyira hogy
mindent meg kell tennünk
általános egyenlő vá-lasztások
kiírása füg-getlen
Zimbabwe (Rhodesia
„fekete neve) létesítése ér-clekében
"
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Lejárt engedmények ideje I
ueoecimegnyugiaiasara
yazás''cre"dmériyére
csak'ugyminterkoÍcsiíagi— függetlenségét' Haazangol-kanadáíakíme- g
az'országqtla'niegosztottságtolieset
'jelentette hogy el kell' Kanadát mint
' égy teljésen külön közösséget átfogó nemzeti érdekek- - megfonto-lása
nélkül' Mindennek 'szájaize' szerint kellett
Kanada áz országot abban hogy nemzetté1
legyen hiszen Quebécen múlott az alkotmány cél- -
zó "Sorozatos törekvések Az alkotmány
egyenesen megalázó helyzetben maradtunk 'Kanada á nyugati" vi-lágban
ugyanis az egyetlen t olyan ország ide számítva nemcsák' a
nagy 'hanem még a legkisebb országot amely' rendelkezik
jogával
Quebecen mulpttj ihogy nincs alkotmányi függetlensé- - 1'' mÁÍaÍCI mii ~t'l!#!l(t lnll yr-it3rnf-i1
ví i nAnU'r Mlritn 'WÍlTlr ff ' Vyn A 1-- fAA t €T 4llif111 Vlrr Oilnlinn lrrtnAw~l ImrwAw n 'Vnnfn
gításíanikéÚszéniiéiniök'jöy ' -
'- - deració eredeti értelmezését Mindez Lesage 1960as „néma forradal- -
':HósszüVjdőótá'nyiíyanyaíó volt hogy' Angol 'Kanadának új- - - mával"' kezdődött A „néma állították hogy
a Quebéc' okbztá gondokat- - Ezt a- - inadal s'oh'á sem volt politikai uniója hanem kültúrá-szükségessegétíazohb- ah
nem" akarták' észrevenni és tradicionális gon-- lis!jellegű volt két népi lesöpört a" franciák' és áz angolok
elmúlt-ha- t Hónapban végbement "forradalmi" között Lényege belső tartalma a 'és két kultúra elis-féjiémnyekTs'emfváltoz-tatták
:meg- - ímérése és — :éppén ezért :—' mindenkori legfontosabb
' 'á -- nin™ha: nLin -- Arih mióiiYio' matti kotclessece:- - hocv a ténvt — ioeban és szokásban eirvaránt —
dobbenéstvsötiriaaaimat' okozoua „naiasa
máréimúítíParti"1 hogy-:- —
% '1:JiuVU™IIciu:viuúíukíili: l?--—'-- t'lliC™MOíamvaicíio™uii' íiAitmiutíl1 íiitti oi wiuuva iuw'i- - - „- --
nyétiVáTasztáskórJtartbífrk %§
AeoUViíiAKAAíoun'űffií-'l-íe-'rAcTii- V tríwán 'K'anaHáfnl
"V&t -
„pa-raszthadsereget"
ezer s
gerilÍacsopor-:tokr- a
megsemmisítettek
„fegy-yerkísérle- ti
réndezett'--Ogaderibenf-
—
régóta
fegy'yéfszáílítójá
szo'máliái-tiópia- i
egy- -
nem
-- saját
Ajutj&c&úLt- - juLkaoocx - -
: a
'
'
Vissza kell - vonni a t ' '
' í" --!?_ v -- jiíV "'-- ? c - _ " ''-- ' - elfogadták azOfficial Langúagé Acpt a federális tkét- -
elvét mindenütt ahol áimasodik hyelyhez' tartozók
Duplessis' százalékát yagyi'annál nagyobb részét alkották
t-Sy-
011 i?165- - jellegű volt- - az A
S& "
'-JsIk-éDvist
2&íg a íéhetetf elkönyvelni- - elfenáUást 0„ v-'-
" mikor a tesznek az
M- -' & " és eltűrte
az gerillaháború
is
három
a
Belga-Kong- ó) a
Köztársaság
EGYIPTOM-LIBI- A
KONFLIKTUSRÓL
A Ázsiai
a had-műveleteket
imperializmus
szövetségesük
az
a
líülügymihiszter
„
kormányának
együtt
következtetésre
'
robbanékony
az
az
az-elfogadá-sát
ismerniTranciá
az
á francia-kanadaia- k
Francia akadályozta
„hazatelepítését'-- '
sikertelensége: szempontjából
is
alkotmánya' megváltoztatása
szempontból
forradalmárok" Ka-módszélrekké-ikéll
megközéhtenie a tartományok1
egyezmény5
dolkodásukatmég'az kétnyelvűség
á Tiormányok
'Tni'r-Ak'n!icw- e
Québecoismegígérté
ínyelyOkerületekí
'WÓuébéc'33:e"sztérideig4feMáurice kormányrákerülésétől népességből
nyelvtörvény
kövé)keieteszTarolófpplitikát{fólyV eredmény: federális-közigaz- -
íibtffrX?salíg'éren
ráTisoktvdüuiM" 'Áfranciák-örökösén- ' szemrehányásf
jrosszálást1 ah'nál inkább
Wf rberaMkfcsMíéléntékUíen 'söf-kisebbségikor-
-f elniulasztottáki megtanulni a francia nyelvét- - annak
rW%fmánnyairkdletUmégelégednjök:
MMMÍÍar Smánvlfkoraán Angol Kánada:mihdézt5 elfogadta
angoloknak amiért
ellenére hogy'
a- - gyakorlatban "szüksége rá
f T~ [- - aJTÍ l7 _ J L_ 1 "'Jtail _J - - 1- -- mVtí ' !"" S '--
slt- _ ' " i- - i 1 -- m -- ' --C 1 ivfi — -1-
--- " — " - '"--
I'abban a reményben- -
itits
gerillatámadások
y
áhasználuteztfaígyehgééget!aífranc a franciaj'kánadaiakat- - módvan árra hogy
SfeWafüláfe WSSOS KíggetléiíségréMégis 1968-ba- n- mikor René Levesd i¥5%aifugeteégrö¥
f'A Sá %SfAiolíKahaá£éaelmben4ű fuggeUenseg'Mhangoztatasa gyakorlati yeszede--
#3oaUUUUVWU
Habsburg Ottó:
A vajai ikastély
A nyugati politika legnagyobb hibája
és gyengesége hogy nem ismeri fel illet-ve
félreismeri a civilizációnkat s a sza
bad emberhez méltó Európát fenyegető
veszedelmet
Túl gyakran veszítettük el tudva vagy
öntudatlanul akarva nem akarva a rea-litások
iránti érzékünket Ezért sajnos
nem kis mértékben a nyugati tömegtájé-koztató
szervek is felelősek Egyszerűen
nem vagyunk hajlandók tudomásul venni
amit a Szovjetunió szüntelenül közöl ve-lünk
Változatlanul hiszünk minden bi-zonyság
ellenére is a „békós koegziszten-cia- "
és az „enyhülés" általunk elképzelt
fogalmaiban illetve értelmezésében annak
ellenére hogy pl Brezsnyev mái" több mint
egy éve Í976 február 25-- Í beszédében is-mételten
és félreérthetetlenül megmondot-ta:
Ezek á fogalmak nem á harc végét
jelentik pláne nerh:á-szovje- t "semlegessé-get
abban a harcban amely: „a kapitális
ta elnyomás és kizsákmányolás" ellen fo-lyik
így nevezi a Kreml a szabadságren-den
alapuló demokráciánkat
Helytelen fogalmainkat és gondolkodá-sunkat
csak- - még jobban megerősíti az az
újra visszatérő kísérlet hogy a kommuniz-must
a demokrácia fogalmi és értelmi kö
rébe sorolják abba beágyazzák Ebből ki:
indulva egy-eg- y országban a marxista pár-tot
úgy tekintjük mintha a többi bevett
politikai erők egyike volna Azt hisszük
— gyakran csak' tudat alatt — hogy'-- a
kommunizmust a szavazatok számával
mérhetjük vagy pedig erejét választási si-kerei
álapján határozhatjuk még mintha
csak valami liberális konzervatív vágy
szociáldemokrata párt lenne Elfeledjük
vagy nem látjuk hogy- - a kommunizmus
totalitárius ideológia amely-- a demokrati-kus
'szélimiségbe' és stuktúrákba1 egysze-rűen3
nem illeszthető be Magyarán ez azt
jelenti hogy nem ismeri el a többség aka-ratát:
Hosszú távon' és huzamosabb időn
keresztültehátak'ommunizmus semmikép-pen
sem tűri és tűrheti az igazi plura--'
lizmust Ha ezt 'tenné- - önmagát adná fel
Mert nincsen' 'csak' amolyan -- féligtotalita-riz'mus"
1 Énnél is fontosabb azonban ihbgyV az
Európában működő kommunista organizá-ciók
valóban a Vörös Hadsereg és a szov-jet'
titkosszolgálát á JKGB meghosszabbí-tott
karját jeientik7f Ez --
áll anyagi mega-lapozottságuk
és fennmaradásuk-tekintetébe- n
éppúgy mint" a sajtó' részéről és dip-lomáciái-
úton kapott támogatásukra E-gyetl- en'
európai országban sem — ez ér-vényes'
Franciaországra és Itáliára egya-ránt—
a kommunizmus egyik országban
sem volna olyan-erő- s mint amilyen ha
nejn volnának meg á Kreml-le- i fennálló
kötélékei -- Enélkül Nyugát:Éurópábanr a
kommunizmus nem lenne 'számottevő erő
Éza félismerés áll á nia oly sokat
emlegetett eurókommunizmusra isi Merf
ezjégyáltalán "nem új Aki ismeri a kom-munizmus-
történetét- - jól tudja hogy- - az
„eürókommuniznius" kitalálása nem más:
mint a -- lomtárból 'elővett és újrakeresztelt
fogalom mélynek: céljá'álcázás és megté-vesztés
Éppúgy Lenin idejéből származik
s éppoly fogalom mint! a"jnépfrónt" vagy
a ? liberalizálás":- - Mert ugyebár a szava
kat mcgyáltbztalniés'-'cserélgotni"- — ez
bem kerül "semmibe - "'
: d K kommunista partok --„megtérése"
csakúgyyo_lná hihetőjés hitelképes"" ha
az"állítóíag uj programmal együttjárná e
pártokf szilárd eltökéltsége hogy a Kreml
hatalmasaival' fennálló pénzügyi kapcsolSí
taikat megszakítják1" és a jövőben ők is
Kásélkécfszökóttiai'zsárolásTgya Wí&-fe-t ' csak ugy mint a többi pártok csupán
'"iin-rstálláspÖfitjáfálhely-ezkédét
j (Folytatás a harmadik" oldalonv H„__ 'a tagságidíjákból!élnének::í a'
A Szovjetunió világosan megmondja
szinte az orrunkra köti hogy a Kremlben
kormányzó bürokrácia a maga hegemóni-áját
ki akarja terjeszteni az egész világra
— mindenekelőtt azonban Nyugat-Európár- a
A Kreml hatalmasai összekapcsolják
a cárok nagyorosz imperializmusát — a-m- ely
Szibériában a világ leghatalmasabb
gyarmatbirodalmát teremtette meg — ösz-szekapcso- lja
a marxista-materialist- a ellen-egyház
messianizmusával
Oroszország azonban tudja -- hogy nincs
sok ideje Brezsnyev és társai számára a
legnagyobb probléma Kína — és Peking
napról-napr- a erősebb lesz Éppen ezért
Moszkva a Nyugaton akar erős biztos és
szilárd lenni hogy szembeszállhasson nagy '
keleti ellenlábasával Ez a" magyarázata a
Nyugat-Európára- ) néljézedő és egyre foko-zódó'
szoyjet nyomásnak' Moszkva szeret-néNyugat-EurópaiBmbériésgáz'daságipo-teíi-ciáját
felhasználni aPolitbüró" céljaira
Ezért tesz' niéglmirident 'hogy' az európai
gazdasági" életét -- befolyásolhassa és Euró-pa
tengeri' ' útjait nyersanyagforrását tő-le
a Kremltől függővé tegye Ezért az' e-r- ős
politikái offenzíva Spanyolországban
és Marokkóban azzal acéllal hogy a Gib-raltári-szor- os
felett uralkodhassék és az
amerikaiakat 'elűzze ja Földközi-tengerr- ől
Mindezt pusztán a Vörös Hadsereggel nem
tudná elérni de a 'szovjet haderő az' a ha-talompolitikai
tényező amely a jelenleg fo-íy- ó
politikai diplomáciái és félforgató of-fenzíva
bázisául szolgái
Mi nyugat-európaia- k talán nem is tud-juk
micsoda veszedelemben forgunk A ve-szély
még soha nem volt olyan nagy mint
most egyrészt mert most minden síkon és''
téren egyszerre jelentkezik másrészt mert
jólétbenlubickoló demokratáink nem akar- -
ják tudomásul venni' Illúziónk' és iüstasár
gunk!a KGB 'legfőbb szövetségese és segí- -'
tője y '
Pedig — a szovjet imperialista tervek
keresztezhetők a veszedelem illetve a ka-tasztrófa
néni elkerülhetetlen Mert Nyugat--
Európa mind emberállagát mind gaz- -'
daságiVéletét'itékintvé erősebb mint szov-'- et
ellensége A mij társadalompolitikai mo-dellünk—
amely egyáltalán nem hibátlan
és Isten a megmondhatója:-ugyancsa- k rá
van szorulva a reformokra — de amely
mégis mindennek ellenére még mindig' á
legjobb rendszer" 'amit eddig megteremtet-tek
Aki -- a tényeket' úgy látja ahogy van-nak
jól 'tudja :"amarxizmus önerejéből é- -
letképtelen csakis mint á szabad piacgaz- -
ezt nehí hisziigondoljon'á' Szovjetunió a-meri- kai
gabónáyásárlásairaés vegye észb-e-'
hogy a Szoyjetunió az utóbbi eszten-dőkben
töbfr mitit-negyve- n milliárd dollár
kölcsönt kapott" a Nyugattól — vmíg mij
nyugat-európaia- k az_-amerik- ai Marshall-se-jély- 1
16'niilliárd dollár jávai a" második vi-'ághábórtbánjdpuszUto-trÉurópat
teljesen'
is bámulatosan: talpraállítotújk: Ez a kü- -
önbségaínárxistáés á'szaBadgazdálkodás
közötti '
Eurppáriak'tehát iriegvan áz ereje kfi-oessége"-potenc-iája'—
csak akarnunk kell! '
' Ebbeii az 'értelemben hadd fejezzem be
zt"a kisészmefuttátástMarx Károly sza-- :
Vaiv'al aki több rhiht százhúsz éve 1856--
tbanmond6lta:azt arhit mai tanítványai
hly szívesen elfelejtenek: „Az'orosz poli--
lika tatármódszeré abban áll hogy éí--
tEiueiei'Juegíavarva es megieiumuive győz
A ésjaifaápró trükkök réji "ázsiai módsze- -'
réhez híyeni Oroszország kedvére Játszik a
nyugati világ hiszékenységévelésikőnnyel-- ?
műségéveí Oroszországot csak egyképpen
győzhetjük leV
"'
ha" bátrak- - vágyunk?' p
- '"vr ssá' '(üjíEnrópá)
' -- "k ' '
i- - --
£-"£- - £&?
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, August 06, 1977 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1977-08-06 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000395 |
Description
| Title | 000375 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | #- - íí- - ÍTi PiÉfÜ 9ÉM Ép MJf'Kr' ?" -- - -- ÍlV4WUui V-- tf fc-3Jí-- wí JíVjuHt- - t - 'tt "w-"- v " '- - F htwtrn HfJfk — _ Ijrgetl Iodtptnienl CuudianWceUy T SIKZUMYI bUioHuiigiriuiLugiuge flMttfthWittmrwl Voi: 30 32 XXXévfolyam32szám 1977 Augusztus 6 Szombat Ara: 30 cent Három afrikai fegyveres konfliktus egyidőben! H Fi 00 az © A kanadai parlament új bevándorlási törvénye szerint a vallási és faji meg-különböztetés kizárásával csak annyi bevándorlót engedélyeznek évente mint amennyit a gazdasági helyzet elbír vagy megkíván a tartományokkal való elő-zetes konzultáció után (A múlt évben kb 150000 bevándorló érkezett míg a jelen év statisztikái azt mutatják hogy az idén 23 százalékkal kevesebb be-vándorló letelepedését engedélyezik) Santa Barbara kaliforniai luxus-kertváro- s" környékén gyújtogatok erdőtüzet okoztak amely a szélorkán miatt hatvá-nyozott' erővel húszmillió dolláros kárt okozott 3000 főt kitelepítettek — Az Izrael— USA barátságot élőmozdító bizottság elnökének rockvillei házában 'ter-rorbomba robbant mely: '50000 dolláros kárt 'okozott Morris Amitay és csa-ládja' sértetlenül úszta meg a merényletet a hajnalban riasztó-ugatásb- a kez-dett' „beagle" kutyát a robbanás széttépte "— A pennsylvaniai Johsjtown ár--' eddigi szomorú statisztikája: 50000 hajléktalan 100 eltűnt 60:halott — Emlékezetes hogy tavaly nyáron 29 személy halt meg és 162 sett ágynak a philadelphiai American Légion évi konvencióján Az idén i újabb gyanús szimptómák mutatkoztak: 14 kanadai személy (Belleville) a Syracuse-ba-n tartott Legionnáire konvenció után kórházi kezelést igényelt — Sajnos újabb postás-sztrájkr- a van kilátás: Ottawából törvénytelen 'érkezett híradás ami országos jellegűvé válhat — A Canadian National Exhibition zavartalan megrendezését is a villanyszerelők sztrájkja fenyeget annak eílénére hogy 1976-ba- n Kanada volt a „viiágelső" a sztrájk miatt kieséit munkanapok statisztikái szerint! — A kanadai dollár mélypon-tot ért eí: 09375 az US-ho- z viszonyítva 'SZÁDAT „LESZÁMOL" KADHAFI EZREDESSEL Július 22-é-n '' esté az egyiptomi' légierő támadást intézett a" ' Gámál -- = Ábdel Nasszer nevét viselő légi 'ffámaszpóiiit élten líbiai Eöf'i iiyős takjli égy líbiai határmeh-t- i falúba" Másnap egyipto-mi páncélosok nagyarányú támadást? (indítottak Xíbia ellen ' ' " ' (- - ' Szádat vs egyiptomi el-nök ázégyhétés harcok után a-meiy- bén Jelesen támadta Kadhafi ezredest7 Líbiai el-nökét: ' ' '' ' _ — „Ölyán leckét ad: tuiik 'Kadhafi ezredesnek 'nem' fog el-felejteni" — jeleritette ki Donald Créighton: Szádat hozzáfűzve hogy „készek vagyunk szükség esetén megismételni ezt a léckét" jasszer Arafát a PLO VB elnöké mégkísérelt köz-vetíteni a líbiai és az r Szádat' éínök: kijelentet-te hogy országának nin-csen- ek területi igényei Lí-biával szemben!' t A líbiai fővárosban Tripoliban egy katonai szó-vivő közölte hogy Líbiá elr fogadta az egyiptomi tüz-szün- eti feltételeket azon-ban csapatait „éber riasztási készültségben' tartja és az ujjak a ravaszon elhú-zásra készen állanak" Líbia 60 hadifoglyot ej-tett rníg :az' egyiptomiak 14 foglyot- - adnak majd át a -- "" "-- -' — fogolycsere keretében Szádat végül kijelentet-te hogy Kadhafi „nevetsé-ges területi igényei egy kis darab sivatagi földsáyra vonatkoztak" ' Ay SZOMÁLI-A-Áz 'Ogaden -- "sivatagot — mely etiópiai 'területén fekszik „történelmi jogok-ra'] hivatkozva- - á' délre' fekvő Szomália saját ma-gának igényli! Az Ogaden-sivata- g kk terjedése :kb '150000 'négy-zetmérföld: termelékénysé1 ge nulla Ennek ellenére ez év ezer szomáliai gerilla nyo-mult be Ogaden térségébe s elfoglalta a sivatag 60 százalékát A Az' alábbi : cikk 'a Maclcan's magazin' legutóbbi számában jelent meg Creightofl' az" ismert' történész tollából- - (CánadianJ Scene) —Amióta 1963-bá- n a liberálisok áz ország kormányára jutottak' Angol Kanada' idejét pénzét és őszinte 'jóaka-- ' Vtöitenriie raiai ioraiioua iviinaezi naiaruzouan iei-reérthetetle- nül elutasították azok 'akiknek mindig á javára vált' vok na Ezzel véget -- ért az ország történelmének' égy szakasza Nincs már semmi Jértelme' hogy "a René' Lévesque által megígért népsza1 yáfjúnk )Haugyanis — változatlan formában — -- elfogadják áquébeci' nyelvtörvényt- - akkor á tartomány Jogilag deklarálja akarják védeni ' azt ezt megrazKoataias csaiuia-- - a szeparatizmus' 'J? ' mi"™ amlmrab nilomi Ift'its í5J?::s mutatták- - 1963-ba- n iintr 'olcTaVaííni' Jan-''- " HuyTa-lb- J &" ""e-VI"- " ?— w( nÉMttlitaí UUMGAMANLIFE nmwttMtfAlmitttnmm'm!minitm'mttimtimtTtttmtwmTmVtt Hm ILá Súlyos harcok Ogaden sivatagban Mélyreható változások Kínában vízkárosultjainak munkabe-szüntetésről Idejüleg'jegyjptony-ejtqer- - 'róffamcsapatoíiszjSlíJ beszédétymoridott ámeíyetVsoha egyiptoihLivézetőözött 4ETHIÖPIAv SIVATAGIHABORU júniusában'""miritegy WMWVWWWVWWWMWWMWW A Mogadishu vezérlete alatt harcoló szomáliai „Felszabadító Front" gerillái felrobban-tották az Addisz-Abab- á és Dzsibuti közötti vasut-vonalat mely az etiópiai tenger je-lé irányuló exportküldemé- - nyék "nagyrészét volt hivat-va lebonyolítani Az etiópiai marxis-ta kormány nagyarányú visszavágása során mozgós-ított melynek létszáma 300 fő (!) az amerikai gyártmányú „F—5" harci repülőgépek gyilkos bomba- - ~ V záport zúdítottak a mene- - külő szomáli A legújabb hadijelenté sek szerint Etiópia azt rál-- i lítja hogy 5 szpmali gépet - SZomáli részről fenntartják hogy áttelepülést foglaltak riél melyek etiópiai "területen fekszenek "' " ' ' ' Két szuperhatalom --4rá jelek szerint —máris laboratóriumot" ása Szqvjétuníó már 'az etióp k'ormány hivatalos míg Washington nemrég beje--: lontette hogy „elvben" hozzájárult ahhoz hogy Szomália- - amerikai fegyve-reket kaphasson jelen tc- - rüieté megvédése érdeké-- ben!' A HARMADIK AFRIKAI TŰZFÉSZEK: ANGOLA " Áz egyiptomi— iíbiai á ' fegyveres konfüktusok mellett jelen: leg ' -- li-? angolai eszkalációja egyre na-gyobb méreteidben bonta-kozik "ki Legújabban angolai hír-források szerint egyszerre irányból támadták meg Angolát Az angolai szóvivő sze-rint fel-készítésében Zaire (volt és Délafri kai játszott je-lentős szerepet SZOVJET VÉLEMÉNY AZ moszkvai és Afrikai-- ' Országok Szolidari-tási Bizottsága felszólítot-ta Egyiptomot' arra hogy „azonnali hatállyal szün-tesse be határmenti mert a két arab ország közötti harc csak az a cionizmus és arab reakció érdekeit szolgálja!' SMITHNEK MENNIE KELL!?" Dayid Owen brit így nyilat kozott: — Az egyetlen mód: a tárgyalási asztal arra hogy' Ián Smithet eltávolít-suk' Rhodesia eléről Áz USA-y- ai erre a jutót- - tünk: Á rhodesiai ' helyzet annyira hogy mindent meg kell tennünk általános egyenlő vá-lasztások kiírása füg-getlen Zimbabwe (Rhodesia „fekete neve) létesítése ér-clekében " (Folytatás a 2-i- k oldalon) Lejárt engedmények ideje I ueoecimegnyugiaiasara yazás''cre"dmériyére csak'ugyminterkoÍcsiíagi— függetlenségét' Haazangol-kanadáíakíme- g az'országqtla'niegosztottságtolieset 'jelentette hogy el kell' Kanadát mint ' égy teljésen külön közösséget átfogó nemzeti érdekek- - megfonto-lása nélkül' Mindennek 'szájaize' szerint kellett Kanada áz országot abban hogy nemzetté1 legyen hiszen Quebécen múlott az alkotmány cél- - zó "Sorozatos törekvések Az alkotmány egyenesen megalázó helyzetben maradtunk 'Kanada á nyugati" vi-lágban ugyanis az egyetlen t olyan ország ide számítva nemcsák' a nagy 'hanem még a legkisebb országot amely' rendelkezik jogával Quebecen mulpttj ihogy nincs alkotmányi függetlensé- - 1'' mÁÍaÍCI mii ~t'l!#!l(t lnll yr-it3rnf-i1 ví i nAnU'r Mlritn 'WÍlTlr ff ' Vyn A 1-- fAA t €T 4llif111 Vlrr Oilnlinn lrrtnAw~l ImrwAw n 'Vnnfn gításíanikéÚszéniiéiniök'jöy ' - '- - deració eredeti értelmezését Mindez Lesage 1960as „néma forradal- - ':HósszüVjdőótá'nyiíyanyaíó volt hogy' Angol 'Kanadának új- - - mával"' kezdődött A „néma állították hogy a Quebéc' okbztá gondokat- - Ezt a- - inadal s'oh'á sem volt politikai uniója hanem kültúrá-szükségessegétíazohb- ah nem" akarták' észrevenni és tradicionális gon-- lis!jellegű volt két népi lesöpört a" franciák' és áz angolok elmúlt-ha- t Hónapban végbement "forradalmi" között Lényege belső tartalma a 'és két kultúra elis-féjiémnyekTs'emfváltoz-tatták :meg- - ímérése és — :éppén ezért :—' mindenkori legfontosabb ' 'á -- nin™ha: nLin -- Arih mióiiYio' matti kotclessece:- - hocv a ténvt — ioeban és szokásban eirvaránt — dobbenéstvsötiriaaaimat' okozoua „naiasa máréimúítíParti"1 hogy-:- — % '1:JiuVU™IIciu:viuúíukíili: l?--—'-- t'lliC™MOíamvaicíio™uii' íiAitmiutíl1 íiitti oi wiuuva iuw'i- - - „- -- nyétiVáTasztáskórJtartbífrk %§ AeoUViíiAKAAíoun'űffií-'l-íe-'rAcTii- V tríwán 'K'anaHáfnl "V&t - „pa-raszthadsereget" ezer s gerilÍacsopor-:tokr- a megsemmisítettek „fegy-yerkísérle- ti réndezett'--Ogaderibenf- — régóta fegy'yéfszáílítójá szo'máliái-tiópia- i egy- - nem -- saját Ajutj&c&úLt- - juLkaoocx - - : a ' ' Vissza kell - vonni a t ' ' ' í" --!?_ v -- jiíV "'-- ? c - _ " ''-- ' - elfogadták azOfficial Langúagé Acpt a federális tkét- - elvét mindenütt ahol áimasodik hyelyhez' tartozók Duplessis' százalékát yagyi'annál nagyobb részét alkották t-Sy- 011 i?165- - jellegű volt- - az A S& " '-JsIk-éDvist 2&íg a íéhetetf elkönyvelni- - elfenáUást 0„ v-'- " mikor a tesznek az M- -' & " és eltűrte az gerillaháború is három a Belga-Kong- ó) a Köztársaság EGYIPTOM-LIBI- A KONFLIKTUSRÓL A Ázsiai a had-műveleteket imperializmus szövetségesük az a líülügymihiszter „ kormányának együtt következtetésre ' robbanékony az az az-elfogadá-sát ismerniTranciá az á francia-kanadaia- k Francia akadályozta „hazatelepítését'-- ' sikertelensége: szempontjából is alkotmánya' megváltoztatása szempontból forradalmárok" Ka-módszélrekké-ikéll megközéhtenie a tartományok1 egyezmény5 dolkodásukatmég'az kétnyelvűség á Tiormányok 'Tni'r-Ak'n!icw- e Québecoismegígérté ínyelyOkerületekí 'WÓuébéc'33:e"sztérideig4feMáurice kormányrákerülésétől népességből nyelvtörvény kövé)keieteszTarolófpplitikát{fólyV eredmény: federális-közigaz- - íibtffrX?salíg'éren ráTisoktvdüuiM" 'Áfranciák-örökösén- ' szemrehányásf jrosszálást1 ah'nál inkább Wf rberaMkfcsMíéléntékUíen 'söf-kisebbségikor- -f elniulasztottáki megtanulni a francia nyelvét- - annak rW%fmánnyairkdletUmégelégednjök: MMMÍÍar Smánvlfkoraán Angol Kánada:mihdézt5 elfogadta angoloknak amiért ellenére hogy' a- - gyakorlatban "szüksége rá f T~ [- - aJTÍ l7 _ J L_ 1 "'Jtail _J - - 1- -- mVtí ' !"" S '-- slt- _ ' " i- - i 1 -- m -- ' --C 1 ivfi — -1- --- " — " - '"-- I'abban a reményben- - itits gerillatámadások y áhasználuteztfaígyehgééget!aífranc a franciaj'kánadaiakat- - módvan árra hogy SfeWafüláfe WSSOS KíggetléiíségréMégis 1968-ba- n- mikor René Levesd i¥5%aifugeteégrö¥ f'A Sá %SfAiolíKahaá£éaelmben4ű fuggeUenseg'Mhangoztatasa gyakorlati yeszede-- #3oaUUUUVWU Habsburg Ottó: A vajai ikastély A nyugati politika legnagyobb hibája és gyengesége hogy nem ismeri fel illet-ve félreismeri a civilizációnkat s a sza bad emberhez méltó Európát fenyegető veszedelmet Túl gyakran veszítettük el tudva vagy öntudatlanul akarva nem akarva a rea-litások iránti érzékünket Ezért sajnos nem kis mértékben a nyugati tömegtájé-koztató szervek is felelősek Egyszerűen nem vagyunk hajlandók tudomásul venni amit a Szovjetunió szüntelenül közöl ve-lünk Változatlanul hiszünk minden bi-zonyság ellenére is a „békós koegziszten-cia- " és az „enyhülés" általunk elképzelt fogalmaiban illetve értelmezésében annak ellenére hogy pl Brezsnyev mái" több mint egy éve Í976 február 25-- Í beszédében is-mételten és félreérthetetlenül megmondot-ta: Ezek á fogalmak nem á harc végét jelentik pláne nerh:á-szovje- t "semlegessé-get abban a harcban amely: „a kapitális ta elnyomás és kizsákmányolás" ellen fo-lyik így nevezi a Kreml a szabadságren-den alapuló demokráciánkat Helytelen fogalmainkat és gondolkodá-sunkat csak- - még jobban megerősíti az az újra visszatérő kísérlet hogy a kommuniz-must a demokrácia fogalmi és értelmi kö rébe sorolják abba beágyazzák Ebből ki: indulva egy-eg- y országban a marxista pár-tot úgy tekintjük mintha a többi bevett politikai erők egyike volna Azt hisszük — gyakran csak' tudat alatt — hogy'-- a kommunizmust a szavazatok számával mérhetjük vagy pedig erejét választási si-kerei álapján határozhatjuk még mintha csak valami liberális konzervatív vágy szociáldemokrata párt lenne Elfeledjük vagy nem látjuk hogy- - a kommunizmus totalitárius ideológia amely-- a demokrati-kus 'szélimiségbe' és stuktúrákba1 egysze-rűen3 nem illeszthető be Magyarán ez azt jelenti hogy nem ismeri el a többség aka-ratát: Hosszú távon' és huzamosabb időn keresztültehátak'ommunizmus semmikép-pen sem tűri és tűrheti az igazi plura--' lizmust Ha ezt 'tenné- - önmagát adná fel Mert nincsen' 'csak' amolyan -- féligtotalita-riz'mus" 1 Énnél is fontosabb azonban ihbgyV az Európában működő kommunista organizá-ciók valóban a Vörös Hadsereg és a szov-jet' titkosszolgálát á JKGB meghosszabbí-tott karját jeientik7f Ez -- áll anyagi mega-lapozottságuk és fennmaradásuk-tekintetébe- n éppúgy mint" a sajtó' részéről és dip-lomáciái- úton kapott támogatásukra E-gyetl- en' európai országban sem — ez ér-vényes' Franciaországra és Itáliára egya-ránt— a kommunizmus egyik országban sem volna olyan-erő- s mint amilyen ha nejn volnának meg á Kreml-le- i fennálló kötélékei -- Enélkül Nyugát:Éurópábanr a kommunizmus nem lenne 'számottevő erő Éza félismerés áll á nia oly sokat emlegetett eurókommunizmusra isi Merf ezjégyáltalán "nem új Aki ismeri a kom-munizmus- történetét- - jól tudja hogy- - az „eürókommuniznius" kitalálása nem más: mint a -- lomtárból 'elővett és újrakeresztelt fogalom mélynek: céljá'álcázás és megté-vesztés Éppúgy Lenin idejéből származik s éppoly fogalom mint! a"jnépfrónt" vagy a ? liberalizálás":- - Mert ugyebár a szava kat mcgyáltbztalniés'-'cserélgotni"- — ez bem kerül "semmibe - "' : d K kommunista partok --„megtérése" csakúgyyo_lná hihetőjés hitelképes"" ha az"állítóíag uj programmal együttjárná e pártokf szilárd eltökéltsége hogy a Kreml hatalmasaival' fennálló pénzügyi kapcsolSí taikat megszakítják1" és a jövőben ők is Kásélkécfszökóttiai'zsárolásTgya Wí&-fe-t ' csak ugy mint a többi pártok csupán '"iin-rstálláspÖfitjáfálhely-ezkédét j (Folytatás a harmadik" oldalonv H„__ 'a tagságidíjákból!élnének::í a' A Szovjetunió világosan megmondja szinte az orrunkra köti hogy a Kremlben kormányzó bürokrácia a maga hegemóni-áját ki akarja terjeszteni az egész világra — mindenekelőtt azonban Nyugat-Európár- a A Kreml hatalmasai összekapcsolják a cárok nagyorosz imperializmusát — a-m- ely Szibériában a világ leghatalmasabb gyarmatbirodalmát teremtette meg — ösz-szekapcso- lja a marxista-materialist- a ellen-egyház messianizmusával Oroszország azonban tudja -- hogy nincs sok ideje Brezsnyev és társai számára a legnagyobb probléma Kína — és Peking napról-napr- a erősebb lesz Éppen ezért Moszkva a Nyugaton akar erős biztos és szilárd lenni hogy szembeszállhasson nagy ' keleti ellenlábasával Ez a" magyarázata a Nyugat-Európára- ) néljézedő és egyre foko-zódó' szoyjet nyomásnak' Moszkva szeret-néNyugat-EurópaiBmbériésgáz'daságipo-teíi-ciáját felhasználni aPolitbüró" céljaira Ezért tesz' niéglmirident 'hogy' az európai gazdasági" életét -- befolyásolhassa és Euró-pa tengeri' ' útjait nyersanyagforrását tő-le a Kremltől függővé tegye Ezért az' e-r- ős politikái offenzíva Spanyolországban és Marokkóban azzal acéllal hogy a Gib-raltári-szor- os felett uralkodhassék és az amerikaiakat 'elűzze ja Földközi-tengerr- ől Mindezt pusztán a Vörös Hadsereggel nem tudná elérni de a 'szovjet haderő az' a ha-talompolitikai tényező amely a jelenleg fo-íy- ó politikai diplomáciái és félforgató of-fenzíva bázisául szolgái Mi nyugat-európaia- k talán nem is tud-juk micsoda veszedelemben forgunk A ve-szély még soha nem volt olyan nagy mint most egyrészt mert most minden síkon és'' téren egyszerre jelentkezik másrészt mert jólétbenlubickoló demokratáink nem akar- - ják tudomásul venni' Illúziónk' és iüstasár gunk!a KGB 'legfőbb szövetségese és segí- -' tője y ' Pedig — a szovjet imperialista tervek keresztezhetők a veszedelem illetve a ka-tasztrófa néni elkerülhetetlen Mert Nyugat-- Európa mind emberállagát mind gaz- -' daságiVéletét'itékintvé erősebb mint szov-'- et ellensége A mij társadalompolitikai mo-dellünk— amely egyáltalán nem hibátlan és Isten a megmondhatója:-ugyancsa- k rá van szorulva a reformokra — de amely mégis mindennek ellenére még mindig' á legjobb rendszer" 'amit eddig megteremtet-tek Aki -- a tényeket' úgy látja ahogy van-nak jól 'tudja :"amarxizmus önerejéből é- - letképtelen csakis mint á szabad piacgaz- - ezt nehí hisziigondoljon'á' Szovjetunió a-meri- kai gabónáyásárlásairaés vegye észb-e-' hogy a Szoyjetunió az utóbbi eszten-dőkben töbfr mitit-negyve- n milliárd dollár kölcsönt kapott" a Nyugattól — vmíg mij nyugat-európaia- k az_-amerik- ai Marshall-se-jély- 1 16'niilliárd dollár jávai a" második vi-'ághábórtbánjdpuszUto-trÉurópat teljesen' is bámulatosan: talpraállítotújk: Ez a kü- - önbségaínárxistáés á'szaBadgazdálkodás közötti ' Eurppáriak'tehát iriegvan áz ereje kfi-oessége"-potenc-iája'— csak akarnunk kell! ' ' Ebbeii az 'értelemben hadd fejezzem be zt"a kisészmefuttátástMarx Károly sza-- : Vaiv'al aki több rhiht százhúsz éve 1856-- tbanmond6lta:azt arhit mai tanítványai hly szívesen elfelejtenek: „Az'orosz poli-- lika tatármódszeré abban áll hogy éí-- tEiueiei'Juegíavarva es megieiumuive győz A ésjaifaápró trükkök réji "ázsiai módsze- -' réhez híyeni Oroszország kedvére Játszik a nyugati világ hiszékenységévelésikőnnyel-- ? műségéveí Oroszországot csak egyképpen győzhetjük leV "' ha" bátrak- - vágyunk?' p - '"vr ssá' '(üjíEnrópá) ' -- "k ' ' i- - -- £-"£- - £&? |
Tags
Comments
Post a Comment for 000375
