Magyar Elet, May 17, 1986

              ií''i v "'(jj"'!'rv'-#- " -- ?? ' ' V - : --tfriJ" -
i
lÓoídai i - ' MAGYAR ÉtiEt 1986 május 17
Kalandps tengeri úton
Kamcsatkát elhagyva Benyovszky és 9G társa — tö-rékeny
hajójukon — dacolt a tenger haragos hullámai-val
Külön lélektani tanulmány lehetne e helyzetben Afa-názi- a
a daliás magyar tisztbe oly vakon szerelmes orosz
leány helyzete (Jókai elemezte ezt később „Gróf Be-nyovsz- ky
Mórié" c regényében de e mű nem annyira
a történelmi tényekre alapuló tárgyilagos leírás mint
sokkal inkább az író szubjektív fanláziájának gyümölcse j
Vajon milyen mélységes lehetett e nö szerelme mikor
szilárdan kitartott amellett a férfi mellett kiben atyja
a kormányzó is olyannyira megbízott s aki végül is —
lázadása folytán — atyjának életét oltotta ki? Vajon sejt
hette-- e Afanázia hogy ő sohasem lehet imádottjának hit-vese
hiszen az nős s a messzi távolban várja üt Zsu-zsanna
a felesége ?
Benyovszky sejtette hogy az orosz hatóságok üldözni
fogják lélekvesztöjét es ezért először északra vezényel-te
hajóját Ki is kötött a Dering-szigete- k egyikén (Má-sik
neve- - Parancsnok-sziget- ) Azonnal felismerte hogy
az északi tenger viharaival e viszonylag kicsiny hajó nem
log tudni megbirkózni Ismét délnek fordult tehát és
előbb az Aleut-szigete- k mellett elhaladva érintette Alasz-ka
déli partjait ahonnan délnyugati irányt véve végig-hajózott
a Kurili-szigete- k majd Japán keleti partvonala
mentén Amerre járt mindenül l kikötött és ismerkedett
a ott élő bennszülöttükkel
Japánban e kapcsolatok olyannyira elmélyültek hogy
Iienyoszky az ogyik japán tartományfőnökkel még 'ke-reskedelmi
kapcsolatokról is tárgyalt Jla meggondoljuk
hogy Japán kapuit M C Perrynek a világhírű amerikai
tengerésznek (1704—1858) csak 1853-ba- n sikerült meg-mit- ni
a lehér ember számára akkor elgondolkozhatunk
azon is hogy valójában mily nagy jelentőségű volt e ma-gyar
hajós itt vázolt útja
Hosszabb japáni pihenés után ismét dél felé vitorlá-zott
Benyovszky va'kmerö csapata Ebben az időben a
hajóskapitánnyá vált volt huszártiszt már azon gondolko-zott
hogy valahol gyarmatot alapít Miért ne? De vajon
melyik nemzet" volna a gyarmatosító? A magyar''
1771-be- n — mikor e csodálatos hajóút bekövetkezett —
Mária Terézia magyar nyelvű tartományában" már
érezhető volt a felvilágosultabb abszolutizmus szabadabb
szellője de szó sem lehetett arról hogy bármiféle ma-gyar
kormányzat önálló gyarmatot alapíthasson a Távol-Kelete- n
Mint „lengyel" nemes vált volna alapilóvá?
Lengyel földön még mindig II (Nagy) Katalin kegyen-ce
Stanislas Poniatowski olt a király és az orosz nagy-hatalom
különben is készült már arra hogy a szerencsét-len
Lengyelországot — a poroszokkal és az osztrákokkal
egyetértésben — darabokra szabdalja E vakmerő ten-geri
úton orosz társai jelentették Denyovszky számára
az erőt és a biztonságot de aligha gondolhatott arra
hogy Katalin cárnöt képviselje a tervezett gyarmatalapí-tás
során Gondolatai mégiscsak visszaszálltak messze-hagyott
hazájába Magyarországra és azt tervezgette
hogy ha esetleg egy megszervezett gyarmat birtoklásá-nak
hírével térne haza ezzel nemcsak a Habsburg-há- z
kegyét nyerné vissza de magyar honfitársai megbecsü-lését
is
Formoza (Taivan)
volt a következő állomás E szigeten megbarátkozott a
törzsfőnökkel es egyre komolyabban latolgatta egy ke-reskedelmi
telep létesítését Arra gondolt hogy talán —
hazakúldendő üzenete folytán — magyar családok tele-pesek
érkeznének kik segítségére lehetnének a további
gyarmatosításban A fülébe jutott hírekből nyilván érte-sülve
volt arról hogy a nyugat-európa- i államok már
úgyszólván felosztották egymás közölt Észak- - és Dél-Amerik- át
a portugálok és a hollandok után megintcsak
az angolok és franciák Afrikára vetették szomüket stb
Vajon miért ne lehetne Magyarországnak sziget-gyarma-l- a
a Távol-Keleten- ?
1771 szeptemberében a sok vihart vészt átélt Szent
Péter nevű orosz hajó már-má- r széteséssel fenyegetett
1!)S(! júliusában a Katolikus Szemle kiadásában
Gosztonyi Péter
A MAGYAR HONVÉDSÉG
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
című munkája 450 oldalon képekkel térképekkel és ed-dig
alig ismert dokumentumokkal Előfizetési határidő
meghosszabbítva
A szerző nemcsak a Magyar Királyi Honvédség há-borús
tevékenységéről az ukrajnai a doni és a Kárpá-tok
előterében folytatott harcairól számol be könyvében
hanem ismerteti a háború alatti kormányok bel- - és kül-politikai
tevékenységét is különös tekintettel a magyar
katonapolitika kialakítására továbbá beszámol a külön-böző
szélsőséges politikai pártok (Nyilaskeresztes Párt
Kommunisták Magyarországi Pártja) működéséről és a
honvédségre gyakorolt (vagy nem gyakorolt) befolyásá-ról
így a hazánkkal szomszédos népek magyarellenes
politikájáról és végül az 194445-ö- s sorsdöntő évekről
Ennek során képet kap az olvasó Magyarország német
megszállásának törtenetéről a Horthy-fél- e kiugrási kísér-letről
Szálasi és a szélsőjobboldali pártok október 15-- i
puccsáról és az abból kialakult új" államról a Hunga-rista
Munkaállam belső és külső problémáiról A könyv
foglalkozik a Magyar Királyi Honvédség 1945 márciusi és
áprilisi működésével a katonai és politikai összeomlással
és ezen belül Szálasi Mattsee-be- n eltöltött heteivel illet-ve
jövőbeli terveivel és ezek kivitelezésével Az utolsó
fejezetekben a Magyar Királyi Honvédség háború utáni
sorsáról olvashatunk Mi történt a tisztikarral és a tá-bornoki
karral? Hány tábornok ellen indítottak népbíró-sági
eljárást Magyarországon? Milyen nagyok voltak Ma-gyarország
katonai veszteségei a második világháború-ban?
Stb
A könyv ára elővételben 16 US dollár illetőleg az en-nek
megfelelő összeg amely az 1986 március 31-i- g beér-kező
megrendelésekre érvényes E határidő után a könyv
ára 20 US dollár illetőleg az ennek megfelelő -- összeg Az
előfizetés összegét csekken vagy postautalványon a Ka-tolikus
Szemle kiadóhivatalába (A C Ungherese Via del-l- a
Conciliazione 44 I — 00193 ROMA) kell beküldeni
XTarnszll Emire:
Emlékezés Madagaszkár királyára
Benyovszky lába alatt Embereit is egyre nehezebb volt
együtt tartani Mire megérkeztek Macaóba erre a Kan-toni-öb- öl
bejáratához közel eső portugál gyarmati erőd-szigetr- e
a volt fogolytársak szétszéledtek ki-- ki saját ke-zébe
vette további egyéni sorsát A szigeten a hűséges
Afanázia áldozatává vált az olt dúló sárgaláznak
Irány: Madagaszkár!
Benyovszky egyedül maradt de nem esett kétségbe
nem abból az anyagból volt ö faragva' hogy meghát-ráljon
Állandóan lázas terveket szőtt Felvette a kap-csolatot
a lrancia konzullal és felajánlotta szolgálatait
Franciaországnak A konzul megdöbbent Benyovszky ed-digi
kalandjait meghallgatva de tagadhatatlanul hatás-sal
volt rá a délceg magyar elhatározó készsége és vak-merő
tervezése Jól tudta hogy Franciaország is más
nemzet is csupán ilyen típusú embereknek köszönheti
gyarmatbirodalma kialakítását
A rendelkezésre álló lorrasok egy része úgy tudja
hogy — a konzul támogatásával es ajánlólevelével — az
elkövetkező évben Benyovszky visszavergödött Európá-ba
és felbukkant Párizsban Itt sikerült bejutnia a kirá-lyi
udvarba sőt XV Lajos király (1710—1774) elé is A
király már öreg ember volt de áthatolta öt is a korabeli
gyarmatosító laz es az uralkodó méltó utóda kívánt len-ni
e terén is elődjének XIV Lajosnak a „Napkirálynak"
Benyovszky Tajwanon vagy valamehik másik távol-kele- ti
szigeten történő gyarmatositási tervet adott elő de
hamarosan megtudta hogy a franciaknak Madagaszkár-ra
erre a hatalma Afrika-men- ti szigetre fűlik a foguk
A fáradhatatlan magyar elvállalta a megbízatást! Erre
a ikiraly bárónak" nevezte és a francia lovasság ezre-deseként
'külclle öt veszedelmes útiara Benyovszky ta
nulmányozni kezdte a térképet és megállapította hogy
Madagaszkártól nem messze az Indiai-óceáno- n létezik
egy francia szigeterfid a hollandoktól 1710-be- n elhagyott
loéh Anna kiállítása
Torontóban
A Ilollander York Galéria 120 Scollard Str Toronto
május 17-é- n nyitja meg két hétig tarló Noén Anna-kiállítás- át
Ideje hogy a torontói 'közönség megismerkedjen Noén
Annával aki a montreali Dominion Galériában tartott
nagysikerű kiállításai révén az északi sarkvide-- k témakö-rének
egyik legelismertebb festőművésze Képei a qué-beci
múzeumokban és nagy gyűjteményekben találhatók
Bejárta a nyugati sarkvidéket Alaszkát az Északi-tengerj- g
de valójában a keleti Baflin Istenid és vidéke
az ami képeinek ihletője volt Július és augusztus a
Baffin Island nyári hónapjai gyakran vonzzák Noéh An-nát
a jól ismert számára kedves tájakra ahonnan ötle-tekkel
vázlatokkal gazdagon megrakodva tér mindig
haza
A művésznő egyik jellemző alkotása:
„Eszkimógyerekek a mérleghintán"
Az elmúlt húsz év alatt az Ősi inuit nomád életmód
gyökeresen megváltozott Noéh Anna számos útja során
szemtanúja lehetett ennek az átalakulásnak ami a mo-dern
civilizáció gépeinek és fogyasztói tömegcikkeinek
térhódításával jött létre Ez mély benyomást gyakorolt
rá s a nyolcvanas évek eleje óta festett képei a hanyat-ló
ősi életmódjukból kiszorult s az új alomtársadalom
ritmusába kényszerílett megdöbbent és megtorpant hiúi-tok
sorsának hirdetői
Noéh Anna 1957-i- g Magyarországon élt és tanult Az
Iparművészeti Főiskolán faliképek és freskók festésére
készült Valószínűleg ezen tanulmányok hatására festette
első szinte monumentális vásznait melyeket olajjal fes-tett
a pointtillisták tecnikájára emlékeztető apró ecset-vonásokkal
Képeit azóta a végtelenre nyíló északi táj
és a fényeknek valami csodálatos ragyogása jellemzik
Magyarországot elhagyva a bécsi festöakadémián ta-nult
Rockefeller-ösztöndíjja- l Monlréalba érkezve tetil-tervezé- st
kezdett a magyar képzőművészeti motívumok
felhasználásával batik festéssel Festeti tájképet a mik-rokozmosz
plaszticitását kifejező óriásira nagyított bioló-giai
formákat
Egy barát tanácsára ment először Baffin Island-r- e
s ott egyszerre megérezte hogy az óriás gleccserek és
jéghegyek olvadékából szétterülő szürke vizek a terem-tésre
emlékeztető óriás sziklák a tundrába laposodó
hegykoszorúk s e táj lakói közt megtalálta a saját egyé-niségének
megfelelő témakört Ma már akrilikkal fest
de technikája nem változott az új anyaggal
Az északi térbe helyezett inuit élet s annak huszadik
századi sokszerű változásai tették hogy Noéh Anna se
nem táj- - se nem portrefestö hanem képei a nagy geo-lógiai
átalakulások és az ebben a térben végbemenő em-beri
sorsváltozások dinamikus tanúbizonyságai melye-ket
mint állandó remény mindig átsugároz a csodála-tos
északi ég ragyogása
--y -- y
rész
s a franciák által elfoglalt Isle-de-Fran- ce (a mai Mauri-tius
mely 1968 óta már független köztársaság) Abban
bízott hogy ez a francia erőd majd kellő katonai-anyag- i
támogatást tud neki adni veszedelmes gyarmatosító kí-sérlete
sorún Ekkor még nem sejthette hogy e terén
milyen súlyos csalódásban lesz része Levele alapján fe-lesége
Hönsch Zsuzsanna asszony és gyermeke Károly
csatlakoztak hozzá és a család kis létszámú kísérettel
hajón a távoli Madagaszkár felé vette útját
Madagaszkár gyarmatosítása
A hosszú hnjóúton a lelkiismeretes és alaposan fel-készülő
Benyovszky mégegyszer áttanulmányozta az előz-ményeket
Megismerte a hatalmas sziget természeti vi-szonyait
bennszülött lakóinak faji-nyel- vi összetételét ügy
ítélte hogy a maláj-polinézi- ai eredetű intelligensnek és
szorgalmasnak tartott szigetlakók segítségével könnyebb
dolga lesz mint azon afrikai utazóknak kiknek vad és
kiszámíthatatlan néger törzsekkel kellett szembenezniók
Ahogy közeledtek leendő „birodalma" leié már kívülről
és jól ismerte a sziget előtörténetét Tudta hogy Mada-gaszkárt
a portugál Diego Diaz 15ÜÜ-ba- n fedezte fel 1(142-be- n
Richelieu bíboros madagaszkári előjogokat adott a
francia Kelet-Indi- ai Társaságnak Jacques Prony 1G43-ba- n
a sziget délkeleti partján létrehozta a Fort Dauphin
települést Colbert 1664-be- n megalapította a második
francia Indiai Társaságot mely 1665-be- n telepeseket kül-dött
Fort Dauphinba Az angolok és a hollandok sem vo-ltak
közben restek mert nemcsak Párizsban de London-ban
és Amszterdamban is úgy hitték hogy a nagy szi-get
belseje -- kincseket rejteget A brit Kelet-indi- ai Társa-ság
Tuléarnál létesített telephelyet a hollandok pedig St
Marient alapították meg mely egy jó ideig afféle „ka
lózköztársaság" volt A bennszülött törzsek elkeseredet-ten
tiltakoztak az ellen hogy az európaiak a sziget bel-sejébe
hatoljanak 1674-be- n a madagaszkáriak lerombol-ták
a francia településeket s az angolok hollandok is csu-pán
arra szorultak hogy rövid időre látogassanak koráb-bi
telephelyeikre a szomszédos szigetekről vagy az afri-kai
kontinensről A hollandok fel is adták kísérleteiket
csupán az angolok tartották fél szemüket Madagaszká-ron
és igyekeztek azt lehetőleg elcsípni a Párizsból kül-dött
gyarmatosítók elöl Benyovszky abban a hiszemben
volt hogy az Isle-de-Fran- ce erőd megfelelő biztosítékot
illetve támaszt jelent számára mind az angolok mind a
bennszülöttek ellenében Bízott abban is hogy eddigi ta-pasztalatait
felhasználhatja és az őslakosság értelmesebb
elemeivel való barátkozás útján véráldozat nélkül is úr-rá
lehet a helyzeten
Csalódással tapasztalta hogy amikor megérkezett
Ile-de-France-
-re ott erős katonaság helyett csupán jelen-téktelen
fegyveres erőt talált A sziget hivatalnokai azzal
sem törődtek hogy Párizsból jött a király megbízatásá-val
Benyovszkyt egyszerűen szélhámosnak nézték és
HÍREK
© Washington — Kél fivér
beismerte hogy ügynökként
nagyértékü ingatlanokat
közvetítettek Ferdinánd
Marcosnak és feleségének
mielőtt Marcost elűzték
volna a Fülöp-szigetekr- ől A
Bernstein-fivére- k a New
York Land Co vezető ügy-nökei
egy kongresszusi al-bizottság
előtt tettek vallo-mást
Joseph Bernstein val-lomása
szerint Marcosék a
Herald Center bevásárló-központot
00 millió a Crown
Buildinget 51 millió egy
több emeletes hivatali épü-letet
a Wall St 40 szám
alatt 70 millió és a Madison
Ave 200 szám alatti épüle-tet
50 millió dollárért vásá-rolták
meg Corazon Aquino
új fülöp-szigete- ki kormánya
meg akarja akadályozni
Marcos ingatlanainak eladá-sát
azzal az indoklással
hogy az elűzött diktátor az
államtól lopott pénzen vá-sárolta
azokat
© Peking — Deng Xiao-pin- g
Kína 81 éves vezetője
aki 14 hétig nem mutatko-zott
a nyilvánosság előtt
nemrég elmondta hogy
szándékosan tartózkodott a
politikai színfalak mögött
hogy ezzel is bizonyítsa: az
ország gazdasági és társa-dalmi
vezetése illetve irány-vonala
nem függ kizárólag
tőle „Most azon gondolko-zom
hogy mikor vonuljak
nyugalomba" — mondta
Deng Paul Schluter dán mi-niszterelnöknek
aki pekingi
látogatáson járt
— —
© Athén — Görög archeo-lógusok
most tárnak fel egy
hatalmas palotát amely a
Kr e negyedik században
épült Az ókori Pella város
a macedón uralkodók szék?
helye volt itt ahol feltehe-tően
Nagy Sándor született
SENKI MÁS
Kérje Mariannát
1569 Bayview Avc
fmHIMtflMffWmWWIB
mWirmMtimiiMimwBS
Az Ón könyvtára
eme „gyanújukat" rnegerősjteni látszott az p lény is
hogy igen idegenes 'kiejtéssel beszélte a francia nyelvet
Mikor megtudták hogy nem is „véi'beli" francia hanem
magyar akkor valósággal megsértődtek Büszkeségüket
főleg az bántotta hogy egy ilyen „ázsiai bjrbár" azt
próbálja megvalósítani ami nekik meg nem sikerüli- - Ma
dagaszkár gyarmatosítását
1774 február 14-e- n lépett Benyovszky Madagaszkár
földjére kis csapatával A partraszállás az Antongil-öbü- l
partján történt Ezt követően a bátor magyar utazó be-bizonyította
hogy nem volt érdemtelen Párizs bizalmára
Sikerült a bennszülöttek kezdeti bizalmatlanságát lesze-relnie
és egyre több barátot segítőtársat lelt közöttük
Felismerte hogy a maláj eredetű lakosság a társadalmi
fejlődés már aránylag elég magas fokán áll Igen sokan
közülük haziiparral foglalatoskodlak és élénk kereskedel-met
folytattak az Afrika partjain élő lakossággal A
törzsfőnökók kiskirályokként" kormányozták területei-ket
és aránylag ritka volt köztük a veres összetűzés A
torzstök ámulva latlak az erélyes új fehér ember ma-kacs
kitartását Benyovszky fáradhatatlan volt es min-dig
mindenkor tettrekész Láthatták azt is hogy — elté-rően
eddigi keserves tapasztalataiktól — ez a szép szál
férfi egyben humanista jószívű és igazságos is Becsü-lettel
kereskedett velük sohasem csapta 'be őket és ha
azt láita hogy bármelyik embere helytelenül viselkedik
'nyíltan iga-'a- t adott a színes bőrűnek a lehérrel szem-ben
is es szigorúan büntette a bűnt elkövetőt Klónkon
ellenezte a rabszolgaság bármelyik formáját mocsara-kat
csapolt le es a betegek számára korháat épített Már
partraszállása első évében — XV Lajos király neve után
— megalapította Louisbourg városát Virágzóit a keres-kedelmi
telep es harmóniában volt a fehér telepesek er-deke
a bennszülöttek érdekeivel Benyovszky elégedeti
volt- - minden jel arra mulatott hogy a Francia Biroda-lom
— e rendkívül élelmes tehetséges és bátor ember
révén — új virágzó gyarmattal gyarapodott Sajnos a
Sors könyvében — főleg a rosszindulatú és sikereire fél-tékeny
franciák miatt — mégis tragédia várt Benyovszky
Móricra
(folytatása következik)
Erich Ilonecker Nyugat-Németországb- a
látogat és
visszaérkezése után az új-ságíróknak
interjút ad A
riporter kérdésére hogy lát-ott-
e 'különbségei a két Né-metország
között Ilonecker
öntelten igy felel:
— Semmi különbség! Ott
éppen úgy mint itt nálunk
mindent lehet kapni nyugat-német
márkáért!
— Miért lenne rossz
BBgBBBSSSEffiSE
VILÁGKÖRÜLI UTAZÁS
VAGY HÉTVÉGI KIRÁNDULÁS
EXPRESS TRAVEL
mtobwiuu imiuawjimngji
IRBBfev ""w
Hü StöOR
ha
az Egyesült Államokban is
kommunizmus lenne?
?
— Meri Magyarország két
nagyhatalmat nem tud el-tartani!
— —
Hogyan jellemezhetnénk
egy mondatban a szovjet
politikát?
— Tegnap megígérni azt
amit ma nem tartunk be
és holnap letagadjuk
S33ZEES22SBSEOBIH2
cravei
liag33BT&iivv:Aii)aa5svaaai:B
WMEW
Toronto
Public
485-50- 57
Library
HASZNÁLJA KI SAJÁT ELŐNYÉRE
AZ INGYEN-SZOLGÁLTATÁSA- IT
ÉS PROGRAMJAIT
A Toronto Public Library (Közkönyvtár) 30 oly fiók-könyvtárr- al rendelkezik ame-lyek
jelentős mennyiségű többnyelvű könyvet magazint lemezt filméi video-é- s
audio-kazetl- át és újságot tartanak raktáron az ön tájékoztatására és gyönyör-ködtetésére
Néhányat megemlítünk programjaink közül:
— Könyvismertetések
— Filmbemutatók
— Nyelvleckék
— Kiállítások
— Bábjátékok és gyermek-mesedélutáno- k
— Fénymásoló felszerelések ugyancsak rendelkezésre állnak
A legnagyobb magyarnyelvű könyvkcszlct a következő fiók-könyvtárakb- an áll
rendelkezésére:
Forest Hill 700 Eglinton Avenue West
Northern District 40 Orchard Víew IilVd
Parkdalc 1303 Queen St West
Spadina Rtl 10 Spadina Road
Wychwood 1431 Batlmrst Street
Bővgbb felvilágosítást j
a 484-8015-- ös tel-szá- m 235-ö- s mellékállomása nyújt