Magyar Elet, February 12, 1983

              ffi
HWGARIAN LIFE
Nem sokasig
hanem Lélek
s szabad nép test
tíl4
csuda dolgokat largwl Imfependcnt MAGYAR Caiudian Wttkly
BERZSENYI íc Úte Uungariau Ungtuge
Vol 36 7 XXXVI évfolyam 7 szám 1903 íepruár 12 szombat Ara: 50 cent
George Shultz USA külügyminiszter kínai tárgyalásai:
Andropov vasfegyelmei! követel ® Aggasztó szovjet rakétafölény?
Joc Clark progresszív kouzervatív pártvezér lemondott ellenzéki vezéri
posztjáról melyet ideiglenesen Erik Niclsen házelnök vett át — Albcrta mi-niszterelnöke
Pctcr Loughccd nem indul a federális konzervatív párt vezér-léséért
megkezdődő vetélkedésben — Egy egyiptomi expresszvonat Kairó kö-zelében
kisiklott: a halottak száma 19 77 személy megsebesült — Yitzak
Navon izraeli elnök bejelentette: nem indul a soronkövetkezö választásokon
és májusban lemond államfői tisztségéről Navon jelenleg 61 éves — A kali-forniai
szökőárral kombinált torrenciális esőzések San Diego és a Malibu
exkluzív villanegyedeiben emberi életekben és anyagiakban tragikusan súlyos
karokat okoztak — George Bush amerikai alelnök nyugat-európ- ai körútja
során az európai szövetségesek bizalmának megnyerését tűzte ki célul hogy
az oroszokkal jelenleg folytatott „rakétapóker-játszmában- " az USA aktív
partnerei maradjanak Hónaid Reagan legújabb bejelentése miszerint „bár-hol
bármikor tárgyal a közép-hatótávolsá- gú rakéták végleges betiltásáról"
— kedvező visszhangot váltott ki európai berkekben — Andropov — híven ed-digi
magatartásához — erre csupán annyit válaszolt: „Látványos hollywoodi
lógás a 'Zero üption' felmelegített változata" — A svédek legújabb javas-latát
— miszerint teremtsenek rakétamentes zónát Európában — az oroszok
a svéd terv propaganda értéke miatt — minden erővel támogatják
USA— KÍNAI
TÁRGYALÁSOK
PEKINGBEN
George Shultz amerikai
külügyminiszter Japánban
tett látogatása után Peking-be
érkezett ahol magas
szintű tárgyalásokat folyta-tott
melyeknek napirend-jén
elsősorban a kinai kor-mány
ismételten hangsúlyo-zott
követelése szerepelt
miszerint
az USA Taiwaunak szánt
hadfelszerelési szállítmá-nyait
nemcsak hogy csök-kenteni
kellene hanem
Peking ahhoz ragaszkodik
hogy azokat teljesen szün-tessék
be
Jelenleg a politikai
megfigyelők szerint ezúttal
Peking játsza ki a „szov-jet
kártyát" mint ahogy
eddigelé az Egyesült Álla-mok
tartotta némileg az
oroszokat azzal hogy Nixon
„nyitása" óta jelentősen fel-javította
az USA— kinai kap-csolatokat
Shultz Japánban ugyan-csak
„barátság-megerősílö- "
körútján arról biztosította
Tokiót: az Egyesült Álla-moknak
nincs szándékában
arra rávenni az oroszokat
hogy az európai rakétabázi-sok
helyett vonja vissza azo-kat
és Ázsiába telepítse
őket mert a közelmúltban
a TASZSZ szovjet hír-szolgálati
iroda nyíltan
közölte: amennyiben Ja-pán
továbbra is fokozza
hadi készültségét azeset-be- n
„hadicélpontnak szá-mit"
Shultz erre azt mondot
ta Yasuhiro Nakasonc ja-pán
miniszterelnöknek: „Az
USA soha nem egyezne bele
egy olyan megoldásba ami
Európára nézve kedvező de
a világ többi része számára
kedvezőtlen kimenetelű len-ne
"
„A SZOVJETUNIÓ
A "NO 1" —
MONDOTTA
AZ USA
HADÜGYMINISZTERE
Caspar Wcinbcrgcr USA
hadügyminiszter nevében
335 oldalas jelentés érkezett
a Kongresszus plénuma fi-gyelmébe
ajánlva melyből
néhány valóban aggasztó
passzust idézünk:
A globális katonai
erőviszonyok a közelmúlt-ban
a Szovjetunió javára
tolódtak el "
A bécsi Katolikus Társadalomtudományi Intézet írja:
Sajátos nehézségek magyar katolikus
lelkipásztorkodásban
A magyar egyháznak a háború után nem csak azokkal a nehéz-ségekkel
kellett megküzdenie melyek az igehirdetést és az egyházi
eletet az egész világon akadályozzák hanem a saját tfejlödést gátló
tradícióival és a materializmusnak elkötelezett államhatalommal is
Mint ismeretes a Szentszék és a magyar állam 1964-be- n a ma-gyar
hierarchia formális bevonása nélkül ún részleges megegyezést
kötött mely az egyház 'és az állam közötti kapcsolat új szabályozását
illetve egy nyilvánosságra nem hozott jegyzőkönyvben lefektetett prob-lémák
megoldására rendszeres találkozásokat volt lúvatva biztosítani
Az állam ragaszkodott ahhoz hogy először a személyi kérdéseket ren-dezzék
ugy hogy az egyházmegyék élére az állam állal is elfogadott
lelkipásztorok kerüljenek A Szentszék belegyezett a személyi kérdé-sek
elsőbbségébe mivel ez a megoldás az egyházmegyék kormány-zásának
biztosításán kívül a Magyarországon megkezdeti „keleti pol-itika"
szempontjából is elfogadható megoldásnak ígérkezett — Casaroli
érsek 1977-be- n Bécsben egy beszédében igy fogalmazta ezt meg:
Gyakran hallható az a kritika hogy a Szentszék az intézményes prob-lémákat
vagy a püspökkinevezéseket előnyben részesiti a lényegesebb
kérdések karára A Szentszék első gondja a célok rangsorában" az
egyháznak és cselekvésének valamint a vallási életnek teljes szabad-saga
a „kivitelezések rangsorában" azonban nem lenne okos hogy
a jelenben lehetségest visszautasítsuk mert csak rész és tökéletlen —
feltéve hogy az a lehetséges nem jelent akadályt a végcél elérésében
vegül meg kell gondolni hogy az „eszközök rangsorában" a cél eléré-sére
mi a legszükségesebb" A Szentszék számára a püpöki kinevezé-sek
tehát kiinduló lépések voltak a megkezdett úton való továbbhala-dásra
a lelkipásztori kérdések megoldásának érdekében
SEMMI NEM OLDÓDOTT MEG AZÓTA
1076 februárjában a pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké cs
caltal 'Magyarország prímásává ncvczle ki — ezzel teljessé vált a
magyar hierarchia Ma Magyarországon több a püspök mint a hábo-rú
elótt 1964 óta a Szentszék a magyar állam hozzájárulásával 26 új
püspököt nevezett ki s 28 esetben eszközölt változást a magyar hierar-chia
összetételében utoljára 1982 április 6-á- n A belső problémáknak
cs a lelkipásztorkodás kérdéseinek megoldása azonban nem jutott túl
a kezdeti stádiumon
Mert bár Lckai biboros-primá- s cs Miklós Imre államtitkár az
Állami Egyházügyi Hivatal vezetője joggal hivatkoznak már meg-oldott
problémákra vagy a lelkipásztori munka lehetőségeinek bizo-nyos
büvölcsére és főleg az egyház és az állam közötti viszony foko-zatos
javulására az elért eredmények nem vezettek a magyar egyház
jouijcl egyre iuJiább fcnjcgclö jelenségek feltartóztatásához A vallu- -
t
t
Moszkva egy nuk-leáris
háború esélyeit latol-gatva
minden erejével er-re
az eshetőségre ké-szül
"
„ Az oroszok a legfon-tosabb
kategóriákban bi-zonyos
rakétafölényt vív-tak
ki ugyanakkor [me-gtartották
közismerten fö-lényben
lévő konvencioná-lis
haderejük teljes lét-számát!
"
iV íV
Mindezek következmé-nyeként
az Egyesült Álla-moknak
mind a konvencio-nális
mind nukleáris had-erejét
a lehető legsürgőseb
ben meg kell erősítenie
Ez a nagyjelentőségű
nemzetközi hadihelyzet-kiértékelé- s
egyben azt is
célozza hogy mintegy
magyarázatként szolgál-jon
a Pentagon 338 billiós
katonai költségvetéséhez
A keleti blokk felfejlesz-tett
ütőképességének ellen-súlyozása
lenne az alapja
annak a másféltrilliós hadi-költségvetésn- ek
amely az
elkövetkező öt év során a
„Fegyverezzük fel újra
Amerikát" elnevezésű terv
kivitelezését szolgálná
ANDROPOV
VASFEGYELMET
KÖVETEL
AZ IPARI
MUNKÁSSÁGTÓL
A pesti vicc szerint
amikor Jurij Andropov
megjelent Brezsnyev teme
tésén hogy sírba tegyek az
elhunyt szovjet államfőt rö-vid
szózatot intézett a Polit-bür- o
tagjaihoz mely így
hangzott: „Elvtársaim csu-pán
két választásuk ma-radt:
vagy engem követnek
vagy Brezsnyev elvtársat!"
Nos ez a fajta szigorú-ság
ezidcig mind az andro-pov- i
leül- - mind a belpoliti-kában
érvényesült: a raké-tafronlo- n
a pártvezér meg-makacsolta
magát és egy
tapodtat sem engedett a 300
európai és a mintegy 90
ázsiai célpontokra irányított
"SS— 20" mintájú rakéták
számának további fenntar-tásából
Belpolitikai téren min-den
előzetes bejelentés nél-kül
az egyik moszkvai
szerszámkészítő gyárban je-lent
meg ahol „Harun al
Rasidot játszott": az ebéd-szünetben
rövidebb beszé-det
tartott melynek mon-danivalóját
igy foglalhatjuk
össze: Szűnjék meg az a
gyakorlatban már bevett
szokás miszerint a terv ál-tal
megjelölt mutatószámo-kat
a Szovjetunióban állan-dóan
lefelé kerekítsék:
„Mindeddig soha nem
hallottam olyan üzemről
amely a tervszámokat vala-ha
is felfelé --kerekítette vol-na
" — hangzott Andro-pov
biztatása — majd a
„régi nótát" vette elő: szűn-jék
meg végre az elhara-pózott
üzemi lopás a selejt
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
a
si tudatlanság rohamosan terjed a családok széthullása fokozódik az
alkoholizmus és az öngyilkosság továbbra is szedi áldozatait továbbá
állandóan növekszik a paphiány és félő hogy a lelkipásztorkodás rövi-desen
szétesik
GÁTLÓ TÉNYEZŐK
A belső egyházi és lelkipásztori problémák hatékonyabb megoldá-sát
Magyarországon főleg három tényező gátolja:
l)A háború után több mint másfél évtizeden keresztül erős egy-liúzüldöz- és
t'olyl az országban Akkor is éppúgy mint ma a közhata-lom
a materializmus megvalósítására törekedett Az 1964-c- s részle-ges
megegyezés nem teremtette meg a liberális azaz pártatlan laicista
államot mely valóban szétválasztja az egyházai az államtól Az ál
lam továbbra is ragaszkodik ideológiai célkitűzéseihez cs a társadal-mat
átalakító programjához Ebben biztosit bizonyos autonóm műkö-dési
lehetőséget a népfront politikai keretén belül az egyház számára
Az állam kiterjedt intervenciós rendszer által maga gondoskodik ar
ról hogy a szocializmus építésében való részvétel az általa megkí
vant formában történjen A „politikai hasznosság" elvének sokszor az
egyház vezetőin keresztül is történő erőltetése nem egyszer olyan for-mában
történik mely a hívek felfogásában az evangéliumi normák-kal
nehezen összeegyeztethető és így a magyar egyház önazonosságá-nak
súlyos megterheléséhez vezet A „tárgyaló egyház" és a „tiszta
evangéliumi elveket követő egyház" Magyarországon sajnos gyakran
használt ellentétpár
További nehézséget jelent az az önmagában érthető körülmény
hogy a stabilitást rendkívül fontosnak tartó állami vezetés a pásztora-cióba- n
vagy egyházi adminisztrációban tervezett minden változtatás-hoz
csak könnyen kézben tartható „kis lépések" formájában járul
hozza A politikai stabilitást azonban nem az egyház esetleges önha-talmú
eljárása vagy „túlkapása" veszélyezleli hanem a politikai ve-zető
réteg konzervatív szárnya mely az 1930-be- n a személyi kultusz
idejében lefektetett egyházpolitika minden módosításában a szocialista
vívmányok feladását véli felfedezni és fékezi az állam és az egyház
közötti viszony tárgyi alapon történő kibontakozását
2) A lelkipásztori problémák megoldását akadályozza a magyar
egyházban még mindig haló „jozefinista hagyomány" is Az államha-lalommal
évszázadokon át harmonikus kapcsolóiban élő egyház nehe-zen
tudja a beidegzett loyalitásál összeegyeztetni olyan magatartással
mely nyomatékosan képviseli az egyházi közösség érdekeit az állam
hatalommal szemben A megkülönböztetésben gyakorlatlan egyházi
gondolkodás mely csak a „politikai 'halalommal való szívélyes vi- -
(Folytatás a 4 oldalon)
indenki támadta
Irta Frey András
Amikor Reagan 1980-ba- n belevetette
magát az elnökválasztási küzdelembe és
programmjának fö pontja az volt hogy
Amerikát kivezeti a détente politikai mo
csarából két nagy akadály állt előtte egy
belpolitikai és egy külpolitikai
A vietnami
reakció
A belső nehézség az volt hogy az
erők melyek az amerikai közéletet domi-nálják
hitlek még ma is hisznek a déten-te-ba- n
abban hogy az amerikai— orosz ba-rátkozás-ból
nem csak a Szovjetuniónak van
haszna az az Egycsii't Államok biztonsá-gát
is szolgálja
Emögött az oroszok irányában elég
gyakran jelentkező "soflness" mögött (ami
sok mindent jelent nem csak azt hogy
puha 'és behízelgő hanem azt is hogy
együgyű) nem szabad politikai konspirá-ciót
keresni Ez a beállítottság régi ame-rikai
hagyományokból táplálkozik Abból
hogy George Washington óta az amerikaiak
azt hiszik minden forradalom üdvös dolog
a baloldal itt-o- tt túloz ugyan de alapjá-ban
véve jót akar igy tehát az orosz szo-cializmus
sem lehet egész rossz És mint-hogy
a gazdag ember jó ember az orosz
életszínvonalnak a détente következtében
bekövetkező javulása előbb-utób- b magával
hozza az orosz külpolitika megszelidülését
A hatvanas 'évek végén Vietnam miatt
kibontakozó egyetemi és utcai őrjöngés
láttán az amerikaiak közül sokan kezdtek
elidegenedni ettől a felfogástól de a vezető
rétegek zöme kitartott mellette
Ebből a szempontból is érdekes meg-figyelni
hogy a szellemi és gazdasági kö-rök
közti párhuzam Amerikában a visszá-jára
'fordult A 18 századi felvilágosodás
óta mindenütt az írók és egyetemi tanárok
voltak nézeteikben dinamikusabbak libe-rálisabb- ak
és a gyárosok bankárok masí-roztak
rendszerint a konzervatívokkal
Csöndes passzivitás
tekeredett
Reagan lábaira
Moit azonban az orosz kérdésben az
üzletemberek irányt változtattak Nem tün
tetően de határozottan hajlanak arra hogy
délente-politik- ál valói" "- -
jóviszonyt ossz
helytelenítsék politikai gazdasági
valóságtól elrugaszkodó" szovjclellenes
áramlatot
Ebbe ütközött belő Reagan orosz politi-kája
Ez az ellenállás néma és passzív De
ha arra gondol az ember hogy politikai
súly és társadalmi rang szempontjából a
pénznek milyen nagy szava van Ameriká-ban
milyen gyakran történik meg hogy
gazdasági érdekek kedvéért egy politikai
elvről megfeledkeznek 'könnyű megérteni
hogy Reagan külpolitikai akciószabadságát
nem a demokralapárt balszárnya korlátoz-za
a legjobban Az onnan jövő politikai ér-vekre
könnyű felelni addig amíg köz-hangulat
ingája nem lendül vissza a de-mokratapárt
felé
Az igazi veszély nem a politikai poron
don fenyegeti Reagan oroszellenes elképze-lését
Kevésbé akadhat bele a lába abba
ami a kongresszusban a közéleiben sajtó-ban
televízión történik Ercjél elnöki ha
talmát sokszor az tudja leginkább befolyá-solni
ami a kulisszák mögött csöndben
megy végbe
Ma már kevesen mernek a nyilvános-ság
szine elöli a détente mellett síkraszá
Azt Reagan szemében kompromittált
szót hogy détente ki sem Kizárólag
"businessről" az ország közgazdasági
egyensúlyáról a világkereskedelem sza-badságáról
esik szó nem politikáról
Gazdasági gúnyában
csempészik vissza
a détente-o- 5
Akik Washingtonban a kártyák mögé
látnak azt mondják: gazdasági gúnyában
akarják visszacsempészni dclcnlc-o- t
ezt nehéz a szemükre vetni meri ők nem
politizálnak az óriásvállalatok nevében ök
nem szólnak bele a külpolitikába az üzle-tet
politikát ök épp úgy szét akarják
választani mint ahogy Amerikában a val-lást
távol kell tartani a politikától — any- -
Reagant?
nyira hogy nem csak az imádkozást tiltot
ták ki az iskolából de még némán sem
szabad a gyerekeknek egyszerre gondolniok
Istenre az osztályban
Hogy az éleinek ez a fölparcellázása
természetellenes és rendszerint hátsó gon-dolatok
mozognak mögötte arra maga
Reagan figyelmeztette a nemrég nála járó
Nakasone japán miniszterelnököt
Nakasone is azzal kezdte hogy más a
politika és más a közgazdaság Külön
akart tárgyalni arról hogy Japán akadályo-kat
gördít az amerikai kivitel útjába és
külön arról hogy Amerika vállalja tovább-ra
is a japán honvédelem fegyverkezési
költségeinek az oroszlánrészét
Erre mondta Reagan — joggal —
hogy amikor az amerikai 'adófizetők pén-zén
amerikai hadihajók tartják szabadon
a tengeri utakat 'a középkeleli olaj számá-ra
Japán felé ott szintén összekeveredik a
közgazdaság a politikával nem lehet őket
szétválasztani egymástól
A détente amerikai hivei is japán mód-ra
egyengetik útját az amerikai— orosz ba-rátkozás
felújításának az ő érvük is az
hogy az orosz fegyverkezési iparnak nyúj-tott
nyugati technológiai segítség csak üz-let
ennek „semmi köze a politikához"
Moszkva nem akar
fegyveres
egyenlőséget
elfogadni
Ez a Washingtonban folyó détente-pro-pagand- a
az a belpolitikai akadály amivel
Réagannek otthon a saját portáján kell
megküzdenie
A külső nehézség 'Nyugat-Európáb- an
van Ott Amerika szövetségesei keresztezik
az amerikai elnök útját
A kérdés az kinek van igaza: Reagan-nek-- e
vagy Andropovnak?
Réagannek aki elviselhetetlennek tart-ja
hogy az orosz SS-2- 0 ármádiával szem-ben
Európában egyetlen amerikai 1özép-táv- ú
alornvetö se legyen — vagy Andropov-nak
aki csak úgy hajlandó az orosz mono-póliumról
lemondani ha ezen a téren a
szovjetnek sokszoros túlereje lenne
Pillanatnyilag azonban nem ezen van
n UninrTniilii ! n n r % i Wlni'iliip li rs t irl t r I a s a Moszkvával """o "' "muuM
gazdasági támogassák és hogy nyugatnemei választáson A helyzet
a és
a
ti-ni
a
ejtik
a s
és a
kúszáltságára jellemző hogy a német par-lamenti
mandátumok megújításánál a vita
nem arra koncentrálódik hogy ki tudja a
gazdasági válságot a munkanélküliséget
megoldani a szocialisták--e vagy a két ke-reszténypárt
A nemet belpolitikai erővi-szonyok
alakulása hogy a baloldalra vagy
a jobboldalra bizzák--e az ország kormány-zását
nem ilyen belpolitikai feladatoktól
hanem külpolitikai kérdéstől függ
Attól hogy szabad-- e az imperialista
amerikaiak nyomásának engedni szabad-- e
líirni hogy a háborúra szomjúhozó orosz-ellenes
Reagan atomraketákat helyezzen
cl Nyugat-Németországb- an
Hogy a baloldalnak ez az oroszbarát
propagandája milyen elszánt arra a német
szocialisták legújabb választási cselfogása
is fényt vetett
A szociáldemokrata párt vezetője Vo-g- el
azzal jött vissza Moszkvából Bonnba
hogy a szovjetkormány a rakétavetők sőt
az alombombák terén is kész a túlerőről
lemondani és Amerikával fegyverekben
való paritást elfogadni Ezután érkezett
Gromyko orosz külügyminiszter a nyugat-német
fővárosba és akkor kiderült hogy
Vogcl valótlansággal akarta befolyásolni a
német közhangulatot a szovjetkormány
nem hajlandó Amerikával való fegyverke-zési
egyenlőségre berendezkedni
„Feltételes
hadüzenettel"
terrorizálják
a németeket
A szelek járását abból is lehet látni
hogy amikor Gromyko Bonnban figyelmez-teti
c a németeket (vigyázzanak nemzeti
érdekeikre tudtunkkal senki egyetlen po-litikus
vagy újság sem mutatott rá hogy
az a Szovjetunió beszél a német nemzeti
érdekek megvédéséről amely Németország
— Folytatás a 3 oldalon —